Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2013. (IV. 30.) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2013. 10. 05- 2014. 05. 20Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2013. (IV. 30.) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatáról
2013-10-05-tól 2014-05-20-ig
Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének
13/2013. (IV.30.) önkormányzati rendelete
a Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
A Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. §
(1) Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) hivatalos megnevezése:
Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat
(2) Önkormányzat székhelye:
Budapest, XII. kerület, Böszörményi út 23-25.
(3) Budapest XII. kerület elnevezése:
Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidék
(4) Az Önkormányzat közigazgatási területét a Budapest főváros közigazgatási területéről és kerületi beosztásáról szóló 1994. évi XLIII. törvény határozza meg.
2. §
(1) Az Önkormányzat a törvényekben előírt kötelező önkormányzati feladatokat meghaladóan további feladatot a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 10. §-ában meghatározott módon vállalhat. Az Önkormányzat önként vállalt feladatait a 1. melléklet sorolja fel.
(2) Az Önkormányzat alaptevékenységeinek államháztartási szakfeladatrend szerinti besorolását az 2. melléklet állapítja meg.
3. §
(1) Az Önkormányzat bélyegzője körpecsét, középen Magyarország címerével, körben a következő felirattal: „Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat”.
(2) A polgármester, az alpolgármester, a jegyző és az aljegyző bélyegzője körpecsét, középen Magyarország címerével, körben a következő felirattal: "Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Polgármestere", "Alpolgármestere", "Jegyzője", "Aljegyzője".
(3) A (2)-(3) bekezdésben megjelölt körbélyegzőket az Önkormányzat címerével is el kell készíteni. Az önkormányzat címerével ellátott körbélyegzőt a polgármester, az alpolgármester, a jegyző és az aljegyző használhatja az Önkormányzat jelképeiről és azok használatáról szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint.
II. Fejezet
A Képviselő-testület működése
1. A Képviselő-testület
4. §
A Képviselő-testület tagjainak száma: 18 fő (17 képviselő és a polgármester).
5. §
Ha a Képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hatáskörét a polgármesterre, a bizottságára vagy a jegyzőre átruházta, az első fokon hozott döntés ellen benyújtott fellebbezést a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseinek megfelelően elbírálásra a Képviselő-testülethez kell felterjeszteni.
- 2. Képviselő-testületi előterjesztések
6. §
(1) A Képviselő-testület elé előterjesztést tehet
a) a polgármester, az alpolgármesterek,
b) a tárgykör szerint illetékes bizottság,
c) a képviselő,
d) a tanácsnok,
e) a jegyző,
f) a Budapest XII. kerületi helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete a nemzetiséget érintő ügyben.
(2) Az előterjesztést előzetesen meg kell küldeni véleményezésre:
a) a tárgykör szerint illetékes szakbizottságnak (bizottságoknak),
b) jogszerűségi vizsgálat céljából a jegyzőnek,
c) a Képviselő-testület által megbízott könyvvizsgálónak, ha az előterjesztés a könyvvizsgálói véleményezés körébe tartozik,
d) azoknak a szerveknek, amelyekkel a véleményeztetést, egyeztetést jogszabály írja elő.
(3) Az előterjesztést a tárgykör szerint illetékes szakbizottságon kívül előzetesen véleményezésre meg kell küldeni:
a) a Pénzügyi Bizottságnak is, ha a döntési javaslat az Önkormányzat éves költségvetése kiadási főösszegének egy ezrelékes növekedését eredményezi;
b) a Jogi és Ügyrendi Bizottságnak is, ha a döntési javaslat rendeletalkotásra irányul vagy a Budapest Főváros Kormányhivatala vezetőjének törvényességi felhívására vonatkozik;
c) a Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottságnak is, ha a döntési javaslat vagyonszerzésre vagy az Önkormányzat vagyonának az elidegenítésére irányul;
d) a Tulajdonosi és Városfejlesztési, valamint a Környezetvédelmi és Közbiztonsági Bizottságnak is, ha a döntési javaslat elfogadása esetén rendezési terv vagy építési szabályzat készítése, módosítása válik szükségessé.
7. §
(1) Az előterjesztést írásban kell elkészíteni.
(2) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) a tárgy megjelölését,
b) a tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatását,
c) az előzményeket, különösen a témában hozott korábbi testületi döntéseket, azok végrehajtásának állását,
d) jogszabályi felhatalmazást,
e) tájékoztatást az előzetes egyeztetésekről, a véleményezők eltérő álláspontját,
f) több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket, valamint a várható következményeket,
g) a költségkihatásokat,
h) a határozati javaslatot vagy annak megjelölését, hogy milyen céllal (pl. beszámoló valamely feladat elvégzéséről, valamely szerv tevékenységéről, tájékoztató anyag, amely tudomásulvételt igényel) javasolják a téma megtárgyalását.
(3) Az előterjesztésnek a (2) bekezdésben meghatározott tartalmi követelményeiről - az előterjesztővel együttműködve - a jegyző gondoskodik.
8. §
Az előterjesztést a polgármesterhez kell benyújtani, aki a Polgármesteri Hivatal útján gondoskodik annak kézbesítéséről.
3. A Képviselő-testület összehívása
9. §
(1) A Képviselő-testület évente legalább hat ülést tart.
(2) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az általa kijelölt alpolgármester hívja össze az Önkormányzat székhelyére. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a Képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható.
(3)A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület ülését a legidősebb képviselő (korelnök) hívja össze.
(4) A polgármester köteles rendkívüli ülést összehívni az Mötv. 44. §-a szerinti indítvány esetében.
10. §
(1) A Képviselő-testület ülését írásbeli meghívóval kell összehívni. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét és kezdési időpontját, a tervezett napirendi pontokat és az előterjesztők nevét. A meghívóhoz mellékelni kell a tervezett napirendi pontok írásbeli előterjesztését. A zárt ülés anyagát a Képviselő-testület tagjain kívül azok részére kell megküldeni, akik a zárt ülésen részt vehetnek.
(2) A meghívót és az írásbeli előterjesztéseket úgy kell kézbesíteni, hogy azokat a képviselők és a meghívottak az ülés időpontját megelőzően legalább 6 nappal megkapják. Az Önkormányzat éves költségvetési rendeletének megalkotására irányuló előterjesztést – az éves költségvetési rendelet módosításáról szóló előterjesztés kivételével – az ülés időpontját megelőzően legalább 13 nappal kell kézbesíteni.
(3) A rendkívüli ülésre (9. § (4) bekezdés) a meghívót és az írásbeli előterjesztéseket úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők és a meghívottak az ülés időpontját megelőzően legalább 4 nappal megkapják.
(4) A Képviselő-testület ülésének helyéről, kezdési időpontjáról és napirendjéről a lakosságot a jegyző a meghívó Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével, valamint az Önkormányzat honlapján (www.hegyvidek.hu) történő közzétételével tájékoztatja, a meghívó (2)-(3) bekezdés szerinti kézbesítésének napján. A Képviselő-testület nyilvános ülésére benyújtott előterjesztéseket a meghívóval együtt közzé kell tenni az Önkormányzat honlapján.
- 4. A Képviselő-testület ülésére meghívandók köre
11. §
(1) Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
a) a képviselőket,
b) a jegyzőt, az aljegyzőket,
c) a Budapest XII. kerületi helyi nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,
d) a Budapest XII. kerület országgyűlési képviselőjét,
e) a Képviselő-testület által megbízott könyvvizsgálót,
f) a 3. mellékletben felsorolt Budapest XII. kerületi köztestületek, illetve lakossági önszerveződő közösségek képviselőit az olyan napirendi ponthoz (pontokhoz), amely a köztestület, illetve lakossági önszerveződő közösség tevékenységi körét érintik,
g) akinek a jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi,
h) akiket a polgármester vagy bármely bizottság valamely napirendi ponthoz kapcsolódóan megjelöl.
(2) A Képviselő-testület ülésén a képviselők tanácskozási és szavazati joggal vesznek részt.
(3) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg:
a) a jegyzőt, az aljegyzőket,
b) a Budapest XII. kerületi helyi nemzetiségi önkormányzat elnökét,
c) a Budapest XII. kerület országgyűlési képviselőjét,
d) a Képviselő-testület által megbízott könyvvizsgálót a könyvvizsgálói véleményezés körébe tartozó előterjesztés tárgyalásakor.
(4) Az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan illeti meg a tanácskozási jog a meghívottak közül:
a) a 3. mellékletében felsorolt Budapest XII. kerületi köztestületek és lakossági önszerveződő közösségek képviselőit,
b) akinek a jelenlétét a jogszabály kötelezővé teszi,
c) akiket a polgármester vagy bármely bizottság meghívott.
5. A Képviselő-testület ülése, a napirend megállapítása
12. §
(1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen tagjai közül legalább 10 fő jelen van. Az ülés tartama alatt a jelenlévők száma szempontjából az „igen”, „nem”, „tartózkodom” szavazatok összesített száma az irányadó.
(2) Ha az ülés kezdetekor az ülésvezető megállapítja a határozatképtelenséget, az ülést nem nyitja meg. Ha a Képviselő-testület az ülés megnyitását követően válik - bármilyen oknál fogva - határozatképtelenné, az ülést be kell rekeszteni.
(3) Az ülés határozatképtelensége miatt meg nem tárgyalt napirendi pontokat a következő ülés napirendjére fel kell venni.
13. §
(1) A Képviselő-testület ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot. A javaslat alapján a napirendeket a Képviselő-testület állapítja meg. Eltérő indítvány hiányában a napirendek sorrendje:
a) zárt ülésen tárgyalandó napirendi pont vagy pontok,
b) rendeletalkotásra irányuló előterjesztések,
c) határozathozatalt kezdeményező előterjesztések,
d) minden képviselő-testületi ülés kötelező napirendi pontjai.
(2) Minősített többséggel vehető napirendre:
a) a meghívóban nem szereplő, valamint a 6. § (2)-(3) bekezdésében vagy a 7. § (2) bekezdésében foglaltaknak nem megfelelő napirendi javaslat;
b) az a napirendi javaslat, amelynek írásbeli előterjesztését nem a 10. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott határidőben kézbesítették.
(3) Minden képviselő-testületi ülés kötelező napirendi pontjai:
a) a polgármester beszámolója a képviselő-testületi ülések között végzett munkájáról és tájékoztatója a Polgármesteri Hivatal tevékenységéről,
b) az interpellációk,
c) a képviselői közlemények.
(4) A Képviselő-testület a napirendi pontokat az elfogadott sorrendben tárgyalja. A Képviselő-testület eltérő döntése hiányában a következő napirendi pont tárgyalását csak akkor lehet megkezdeni, ha az előző napirendi pont lezárást nyert vagy az arra vonatkozó döntést a testület elnapolta.
(5) A (2) –(3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a Képviselő-testület alakuló ülése esetében nem kell alkalmazni.
6. A Képviselő-testület ülésének vezetése
14. §
(1) A Képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén az ülést az általa kijelölt alpolgármester vezeti. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg akadályoztatásuk esetén az ülést a korelnök vezeti.
(2) Az ülést vezető polgármester, alpolgármester, illetve korelnök (a továbbiakban: ülés elnöke) feladatai és jogosítványai:
a) megállapítja (figyelemmel kíséri) a határozatképességet, megnyitja, berekeszti az ülést,
b) előterjeszti a napirendi javaslatot,
c) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, illetőleg lezárja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,
d) hozzászóláskor megadja a szót,
e) figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgytól. A figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót,
f) tárgyalási szünetet rendelhet el,
g) biztosítja az ülés zavartalan rendjét.
(3) Az ülés zavartalan rendjének biztosítása érdekében az ülés elnöke:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,
b) rendreutasítja azt a képviselőt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
c) figyelmezteti azt az ülésen jelen lévő állampolgárt, aki az ülés rendjét magatartásával zavarja, ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi,
d) a tanácskozás folytatását akadályozó rendbontás (zavar) esetén az ülést meghatározott időre félbeszakítja vagy berekeszti.
(4) Az ülés elnökének a rend fenntartása érdekében tett - a (3) bekezdésben meghatározott - intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy velük vitába szállni nem lehet.
- 7. A napirendi pontok tárgyalásának rendje
15. §
(1) A napirendi pontok tárgyalásának rendje a következő:
a) az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság (bizottságok) elnökeinek szóbeli kiegészítése;
b) a napirendi ponttal kapcsolatban a képviselők és a tanácskozási joggal jelenlévők az előterjesztőhöz, a tárgy szerint illetékes bizottság (bizottságok) elnökeihez egy-egy alkalommal, legfeljebb egy-egy perc időtartamban kérdéseket intézhetnek;
c) válasz a kérdésekre, amelynek időtartama legfeljebb tíz perc. Az előterjesztő a válaszadásnál igénybe veheti a tanácskozási joggal nem rendelkező szakértők segítségét is. A kérdésekre adott válaszra a vita megnyitása után, a hozzászólások keretében lehet észrevételt tenni.
d) a vita megnyitása, hozzászólások. A vita, külön általános és részletes szakaszban, egymást követő testületi üléseken is lefolytatható képviselői javaslat alapján, amelyről a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt. Az ülés elnöke a módosító és kiegészítő javaslatok előadása után az általános vitát bezárja. A részletes vitában újabb módosító és kiegészítő javaslat már nem tehető;
e) a vita lezárása, az előterjesztő válasza a hozzászólásokra;
f) az ülés elnöke összefoglalja a vitát, ismerteti a módosító és kiegészítő javaslatokat;
g) az ülés elnöke először a módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.
(2) A vitához a képviselők és a tanácskozási joggal jelenlévők szólhatnak hozzá. A Képviselő-testület engedélyezheti, hogy a tanácskozási joggal nem rendelkező érintettek, érdekeltek, meghívott szakértők és a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői a vitához hozzászóljanak. Erről a testület vita nélkül dönt.
(3) Ha a hozzászólás a döntési javaslat módosítására vagy kiegészítésére irányul, az erre vonatkozó javaslatot a szavazás megkezdéséig az ülés elnökének írásban is be kell nyújtani.
(4) A vitához (15. § (1) bekezdés d) pont) két alkalommal lehet hozzászólni, amelynek időtartama első alkalommal legfeljebb három perc, rendelet-tervezet tárgyalása esetén négy perc, második alkalommal egy perc. A vita lezárását követő előterjesztői válasz (15. § (1) bekezdés e) pont) időtartama legfeljebb tíz perc. A napirendi pont tárgyalása során a jegyző jogszabálysértés jelzése céljából több alkalommal, időbeli korlát nélkül szólalhat fel.
(5) A vita elhúzódása esetén bármelyik képviselő javasolhatja a vita lezárását. A javaslatról a testület vita nélkül dönt. Ebben az esetben is szót kell adni a javaslat elhangzásáig hozzászólásra jelentkezetteknek.
8. Az interpelláció, a képviselői közlemény, és az ügyrendi hozzászólás
16. §
(1) A képviselő a Képviselő-testület ülésén a polgármesterhez (alpolgármesterek-
hez), a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyben, felvilágosítás kérése céljából interpellációt intézhet.
(2) Az interpellációt legkésőbb az ülésnapot megelőző harmadik nap 12 óráig kell írásban benyújtani a polgármesternél.
(3) Az interpellációra a választ írásba kell foglalni. Az interpellációnak és az írásbeli válasznak képviselők részére történő eljuttatásáról a polgármester gondoskodik.
(4) Az interpellációt a képviselőnek, az írásbeli választ az interpelláltnak a Képviselő-testület ülésén szóban is ismertetni kell. Ha az interpelláló képviselő az ülésen nincs jelen, az interpellációt elnapoltnak kell tekinteni.
(5) A válasz szóbeli ismertetése után az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga, ennek keretében nyilatkozik a válasz elfogadásáról is. A válasz elfogadásáról a Képviselő-testület nem szavaz.
(6) Az interpelláció szóbeli ismertetésére három perc, a szóbeli válaszra négy perc, a viszont válaszra két perc áll rendelkezésre.
17. §
18. §
19. §
20. §
(1) A képviselő a közérdeklődésre számot tartó bejelentéseket, kéréseket a képviselői közlemények keretében legfeljebb egyszer, 2 perc időtartamig terjesztheti elő. A közleményekhez kérdésnek, hozzászólásnak nincs helye.
(2) A képviselői kéréssel kapcsolatos intézkedésről a képviselőt 15 napon belül írásban kell tájékoztatni.
21. §
(1) Az ügyrendi hozzászólás: a képviselő-testületi ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, eljárási kérdésre vonatkozó hozzászólás, javaslat.
(2) Ügyrendi hozzászólás céljából a képviselők az ülés során bármikor szót kérhetnek. Ha az ülésvezető megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi, a képviselőtől megvonja a szót.
(3) Az ügyrendi javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.
- 9. A döntéshozatal módja
22. §
(1) Az Mötv. 50. §-ában foglaltakon túl minősített többség szükséges
a) a képviselő-testületi feladat-és hatáskör átruházásához és annak visszavonásához,
b) a népszavazás elrendeléséhez, ha a népszavazás elrendelése törvény vagy az Önkormányzat rendelete szerint nem kötelező,
c) a képviselő-testületi ülés meghívójában nem szereplő, valamint az 6. § (2) – (3) bekezdésében, a 7. § (2) bekezdésében vagy a 10. § (2) – (3) bekezdésében foglaltaknak nem megfelelő napirendi javaslat napirendre vételéhez.
(2) Minősített többséget igénylő javaslat esetén a javaslat elfogadásához legalább 10 képviselő igen szavazata szükséges.
23. §
Az ülés elnöke figyelmezteti azt a képviselőt, aki az Mötv. 49. §-ában meghatározott személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja.
24. §
(1) A Képviselő-testület ülésén a nyílt szavazás szavazatszámláló gép alkalmazásával történik. Ha a szavazatszámláló gép bármely okból nem használható, a szavazás kézfelemeléssel történik.
(2) Bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület név szerinti szavazást rendelhet el. A javaslatról a testület vita nélkül dönt. Ha jogszabály kötelezővé teszi, a név szerinti szavazást el kell rendelni.
(3) A név szerinti szavazás alkalmával az ülés elnöke alfabetikus sorrendben minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti.
(4) A szavazás eredményét az ülés elnöke állapítja meg, majd ismerteti a Képviselő-testület döntését.
25. §
(1) Az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben, bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület titkos szavazást rendelhet el. A javaslatról a testület vita nélkül dönt. Az alpolgármester választásánál titkos szavazást kell elrendelni.
(2) A titkos szavazás lebonyolítására a Képviselő-testület háromtagú szavazatszámláló bizottságot választ. A titkos szavazás szavazólappal történik.
(3) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.
(4) A szavazatszámláló bizottság által készített jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) szavazás helyét, időpontját és tárgyát,
b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
c) a szavazás során felmerült körülményeket,
d) a szavazás eredményét.
A jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írja alá.
(5) A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke a Képviselő-testületnek jelentést tesz.
- 10. A Képviselő-testület döntései
26. §
(1) A Képviselő-testület
a) rendeletet alkot;
b) határozatot hoz.
(2)A rendeleteket és a határozatokat a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 32/2010. (XII.31.) KIM rendeletben foglaltak szerint kell megjelölni.
(3) A rendeletekről és a határozatokról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásról, folyamatos karbantartásáról a jegyző gondoskodik.
- 11. A rendeletalkotás
27. §
(1) A rendelet-tervezetek előterjesztésére a képviselő-testületi előterjesztések szabályait (6-8. §) kell alkalmazni a (2)-(5) bekezdésben foglalt eltérésekkel.
(2) Rendelet alkotását a polgármester, az alpolgármester, a tárgy szerint illetékes bizottság, bármely képviselő, a jegyző és feladatkörében a Budapest XII. kerületi helyi nemzetiségi önkormányzat testülete kezdeményezheti.
(3) Ha a szabályozandó kérdés tárgya lehetővé teszi, a tárgy szerint illetékes bizottság (bizottságok) és a Jogi és Ügyrendi Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület dönt a rendeletalkotás szükségességéről, főbb elveiről, az előkészítés menetéről.
(4) A rendelet-tervezet szakmai előkészítéséről a jegyző gondoskodik a tárgy szerint illetékes bizottság és a Jogi és Ügyrendi Bizottság közreműködésével. A tervezet előkészítéséhez a Képviselő-testület - szükség esetén - szakértőket is felkérhet, illetőleg előkészítő csoportot hozhat létre.
(5) A rendelet-tervezet a jogalkotásról szóló törvény szerinti előzetes hatásvizsgálat elvégzését követően terjeszthető a Képviselő-testület elé. A vizsgálat eredményéről a Képviselő-testületet az előterjesztésben tájékoztatni kell.
(6) Rendeletmódosítás esetén az előterjesztésnek tartalmaznia kell a rendeletnek a javasolt módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét is.
(7) A rendelet-tervezetet legalább 6 napra az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni. A beérkezett észrevételekről, javaslatokról az előterjesztő a Képviselő-testületet tájékoztatja. Az észrevételekről, javaslatokról a Képviselő-testület dönt.
28. §
A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 81. §-a szerinti tárgykörökben az önkormányzati rendelet megalkotásához a Budapest XII. kerületi helyi nemzetiségi önkormányzat egyetértése szükséges.
29. §
(1) A Képviselő-testület a beterjesztett rendelet-tervezet felett általános és részletes vitát is tarthat.
(2) A Képviselő-testület által megalkotott rendeletet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján 15 napra történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A kihirdetés napja a rendeletnek a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára való kifüggesztés napja. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
(3) A kihirdetett rendeletet a XII. kerületi „Hegyvidék” újságban, az önkormányzati rendeletek módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni.
(4) A Képviselő-testület által elfogadott normatív határozatot a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, valamint a XII. kerületi Hegyvidék újságban, és az Önkormányzat honlapján kell közzétenni. A normatív határozat közzétételéről a jegyző gondoskodik.
30. §
A jegyző a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 21-22. §-ában foglaltak szerint gondoskodik
a) a rendeletek hatályosulásának folyamatos figyelemmel kiséréséről, és szükség szerint a rendeletek utólagos hatásvizsgálatának lefolytatásáról;
b) a jogalkalmazás és az utólagos hatásvizsgálat tapasztalatai alapján a rendeletek tartalmi felülvizsgálatáról.
- 12. A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve
31. §
(1) A Képviselő-testület üléséről hangfelvétel alapján, 10 napon belül jegyzőkönyvet kell készíteni. Az Mötv. 52. §-ában meghatározott követelményeknek megfelelő jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A jegyzőkönyv eredeti példányához mellékelni kell:
a) a meghívót,
b) a jelenléti ívet,
c) az előterjesztéseket,
d) az írásban benyújtott hozzászólásokat,
e) az ülésen megalkotott rendelet hiteles példányát,
f) az egyéb írásos indítványokat, anyagokat.
(3) A képviselőknek az üléstől számított 15 napon belül meg kell kapniuk a jegyzőkönyv hiteles kivonatát, amely tartalmazza:
a) az ülés helyét, időpontját,
b) a megjelent képviselők és meghívottak nevét,
c) az elfogadott napirendet,
d) az előadók, hozzászólók névsorát,
e) a döntéseket és a szavazás számszerű eredményét.
(4) A képviselőknek kérésükre a jegyzőkönyv egyes részeiről vagy egészéről teljes másolatot kell átadni.
(5) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékleteivel együtt a Polgármesteri Hivatal az erre vonatkozó külön szabályok szerint kezeli, félévente bekötteti és elhelyezi az irattárban.
(6) A (3) bekezdés szerinti jegyzőkönyvi kivonatot az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni. A közzétételről a jegyző gondoskodik.
32. §
(1) A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyveket és mellékleteit a választópolgárok a Polgármesteri Hivatalban tekinthetik meg. A nyilvános ülés jegyzőkönyveiről, mellékleteiről a választópolgárok jegyzeteket készíthetnek, költségtérítés ellenében másolatot kérhetnek.
(2) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A zárt ülés jegyzőkönyveibe, mellékleteibe a választópolgárok nem tekinthetnek be. A zárt ülés tartása esetén a közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét a Polgármesteri Hivatalban kell biztosítani. A zárt ülés döntéseit tartalmazó jegyzőkönyvi kivonatot az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni.
III. fejezet
A képviselő
33. §
(1) A képviselők jogait és kötelezettségeit a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény, az Mötv. és e rendelet határozza meg.
(2) A képviselő kiesett jövedelmének megtérítését, tiszteletdíját, természetbeni juttatását és költségtérítését a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseinek és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény, valamint az 1/1995. (III. 16.) Budapest Főváros XII. kerületi Önkormányzat rendelete szabályozza.
(3) A képviselő köteles különösen:
a) a Képviselő-testület (bizottság) munkájában, a Képviselő-testület (bizottság) elé terjesztett döntési javaslatról tartott szavazásban, továbbá felkérés alapján a testületi döntések előkészítésében, a különböző vizsgálatokban részt venni. A képviselőtől a tiszteletdíj, természetbeni juttatás a települési képviselők kiesett jövedelmének megtérítéséről, tiszteletdíjáról, természetbeni juttatásairól és költségtérítéséről szóló 1/1995. (III.16.) Budapest Főváros XII. kerületi Önkormányzat rendeletében szabályozottak szerint megvonható, ha a képviselő a Képviselő-testület (bizottság) ülésén igazolatlanul nem vesz részt;
b) írásban vagy szóban a polgármesternél (bizottság elnökénél) előzetesen bejelenteni, ha a Képviselő-testület (bizottság) ülésén nem tud megjelenni vagy egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik;
c) a képviselői tevékenység során tudomására jutott állami, szolgálati, magán és üzleti titkot a vonatkozó rendelkezések szerint megőrizni.
34. §
A képviselők tevékenységéhez szükséges anyagi, tárgyi és személyi feltételekről a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.
IV. fejezet
A bizottságok
- 13. Állandó bizottság
35. §
(1) A Képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:
1. Egészségügyi és Szociális Bizottság (tagok száma: 9 fő),
2. Jogi és Ügyrendi Bizottság (tagok száma: 3 fő),
3. Környezetvédelmi és Közbiztonsági Bizottság (tagok száma: 9 fő),
4. Oktatási és Kulturális Bizottság (tagok száma: 9 fő),
5. Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-ellenőrző Bizottság (tagok száma: 3 fő),
6. Pénzügyi Bizottság (tagok száma: 9 fő),
7. Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság (tagok száma: 9 fő).
(2) Az állandó bizottságok feladatkörükben
a) kezdeményezik, előkészítik a Képviselő-testület döntéseit, ellenőrzik a döntések végrehajtását. Ha a bizottság a Polgármesteri Hivatal tevékenységében a Képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti;
b) véleményezik a képviselő-testületi előterjesztéseket;
c) véleményt nyilvánítanak olyan ügyben, amelyben törvény az Önkormányzat álláspontjának kikérését írja elő;
d) a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben döntést hoznak.
(3) A 4. melléklet határozza meg a bizottságok részletes feladatkörét, valamint sorolja fel a Képviselő-testület által az állandó bizottságokra átruházott hatásköröket.
(4) A bizottságok munkájukról, ennek keretében a Képviselő-testület által átruházott hatáskörök gyakorlásáról évente kötelesek a Képviselő-testületnek beszámolni. A bizottság a (2) bekezdés c) pontjában átruházott hatáskör gyakorlása során kialakított önkormányzati véleményről a Képviselő-testületet soron következő ülésén tájékoztatja.
36. §
(1) A bizottságok elnökét, képviselő tagját, és nem képviselő tagját (külsős bizottsági tag) a Képviselő-testület választja meg. A Jogi és Ügyrendi, valamint az Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-ellenőrző Bizottságnak csak képviselő lehet a tagja.
(2) A külsős bizottsági tag az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvényben (a továbbiakban: Vnytv.), valamint a 5. mellékletben meghatározottak szerint vagyonnyilatkozatot tesz a saját és a vele egy háztartásban élő hozzátartozók jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni helyzetéről.
37. §
A bizottságok ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottságok üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, az Mötv. 60. §-ában, valamint a 38- 43. §-ban foglalt eltérésekkel.
38. §
(1) A bizottság üléseit a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Az elnök akadályoztatása esetén a bizottság ülését a polgármester hívja össze és az ülést a bizottság által az ülés elnökének megválasztott képviselő bizottsági tag vezeti.
(2) A bizottság ülését úgy kell összehívni, hogy a meghívót és az előterjesztéseket a tagok és az (5) bekezdésben meghatározott résztvevők az ülés időpontját megelőzően legalább 3 nappal megkapják.
(3) A bizottságot össze kell hívni a polgármesternek, az alpolgármesternek, továbbá a képviselők vagy a bizottsági tagok egyharmadának napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.
(4) A bizottság elnöke a (3) bekezdés szerinti indítvány benyújtását követő 8 napon belüli időpontra köteles a bizottság ülését összehívni. Ha a bizottság elnöke e kötelezettségének nem tesz eleget, a bizottság ülését a polgármester hívja össze.
(5) A bizottság ülésein tanácskozási joggal vehet részt:
a) a polgármester, az alpolgármesterek,
b) a nem bizottsági tag képviselő,
c) a jegyző, az aljegyzők és a Polgármesteri Hivatalnak a jegyző által megbízott köztisztviselője,
d) a Budapest XII. kerületi helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirend tárgyalásakor,
e) a rendelet 3. mellékletében felsorolt köztestületek, illetve lakossági önszerveződő közösség tevékenységi körét érintő napirendi pont tárgyalásakor a köztestület, illetve lakossági önszerveződő közösség képviselője,
f) akit a bizottság vagy elnöke valamely napirendi ponthoz kapcsolódóan megjelöl.
39. §
(1) A bizottsági ülés napirendjére az elnök tesz javaslatot a kiküldött meghívóban foglaltak szerint. A bizottsági tagok további napirendi pontokat javasolhatnak. A napirendről, a meghívóban nem szereplő napirendi javaslat napirendre való felvételéről a bizottság egyszerű többséggel dönt.
(2) A bizottság köteles napirendjére tűzni azokat az ügyeket, amelyek megtárgyalását
a) a Képviselő-testület,
b) a polgármester, az alpolgármester,
c) a képviselő indítványozza.
40. §
(1) A bizottság tagja a bizottság ülésén köteles részt venni. Ha a bizottság tagja három egymás utáni ülésen indokolatlanul nem vesz részt, a bizottság elnökének javaslata alapján a Képviselő-testület dönt a bizottsági tagság megszüntetéséről.
(2) A bizottság indokolt esetben külső szakértő igénybevételét kezdeményezheti a polgármesternél.
(3) A bizottság ülésén megfogalmazott kisebbségi véleményt bármely bizottsági tag kérésére a Képviselő-testület ülésén - annak napirendi tárgyalásakor - ismertetni kell.
41. §
A bizottság üléséről készült jegyzőkönyvet az elnök, továbbá az elnök javaslatára a bizottság által megválasztott bizottsági tag írja alá.
42. §
A bizottságok működéséhez szükséges szakmai, technikai és adminisztrációs feltételek biztosításáról a jegyző - a Polgármesteri Hivatal útján - gondoskodik.
- 14. Ideiglenes bizottság
43. §
(1) A Képviselő-testület meghatározott időre vagy feladat elvégzésére ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az Ideiglenes bizottság a meghatározott idő elteltével, illetve a feladat elvégzésével megszűnik.
(2) Eltérő rendelkezés hiányában az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
V. Fejezet
A polgármester, az alpolgármester, a tanácsnok
44. §
(1) A polgármester a választópolgárok által megválasztott, megbízatását főállásban betöltő tisztségviselő.
(2) A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket a 6. melléklet sorolja fel.
(3) A polgármesternek a Képviselő-testület és a bizottságok működésével összefüggő feladatai különösen
a) segíti a Képviselő-testület tagjainak munkáját;
b) a képviselő-testületi ülések előkészítése, összehívása, vezetése;
c) segíti és összehangolja a bizottságok működését, a bizottságok elnökei részére rendszeresen tájékoztatást nyújt.
(4) A polgármester szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal fogadóórát tart.
45. §
A polgármester tekintetében a Képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat. A polgármester illetményének emelésére és jutalmazására a Jogi és Ügyrendi Bizottság tesz javaslatot a Képviselő-testületnek.
46. §
(1) A Képviselő-testület három alpolgármestert választ, akik tisztségüket főállásban töltik be.
(2) Az alpolgármesterek a polgármester irányításával látják el feladataikat. Az alpolgármesterek közötti feladat- és munkamegosztást, valamint a polgármester helyettesítésének rendjét a polgármester határozza meg.
47. §
(1) A Képviselő-testület a polgármesternek, bármely képviselőnek a javaslatára a képviselők közül tanácsnokokat választhat a Képviselő-testület által meghatározott önkormányzati feladatok ellátására, felügyeletére, ellenőrzésére.
(2) A tanácsnok megválasztása határozott időre vagy meghatározott feladat ellátására szólhat.
(3) A tanácsnok megbízatása megszűnik:
a) a képviselői megbízatás megszűnésével,
b) határozott időre történt választás esetén a határozott idő elteltével,
c) meghatározott feladat ellátására történt választás esetén a feladat elvégzésével,
d) felmentéssel,
e) lemondással.
VI. Fejezet
A jegyző, az aljegyző, a Polgármesteri Hivatal
48. §
(1) A jegyző gondoskodik az Önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, ennek keretében különösen:
a) a polgármester feladat-meghatározásainak figyelembevételével a képviselő-testületi, bizottsági ülések, előterjesztések előkészítéséről, a képviselő-testületi, bizottsági döntések végrehajtásáról,
b) a képviselő-testületi, bizottsági ülések jegyzőkönyveinek elkészítéséről,
c) az Önkormányzat rendeleteinek kihirdetéséről.
(2) A Képviselő-testület által a jegyzőre átruházott hatásköröket a 6. melléklet sorolja fel.
(3) Ha a jegyző a képviselő-testületi, bizottsági előterjesztés döntési javaslatában jogszabálysértést észlel, köteles azt az előterjesztéshez csatolt írásbeli észrevételben jelezni. A Képviselő-testület ülésén előterjesztett döntési javaslat esetében a jegyző szóban jelzi, ha a javaslat jogszabálysértő. A jegyző jelzését a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(4) A jegyző köteles a Képviselő-testület és a bizottságok üléseinek jegyzőkönyveit az ülést követő 15 napon belül az önkormányzati rendeleteknek és jegyzőkönyveknek a fővárosi és megyei kormányhivatalok részére történő megküldésének rendjéről szóló 23/2012. (IV.25.) KIM rendeletben (a továbbiakban: KIM rendelet) foglaltak szerint megküldeni a Fővárosi Kormányhivatalnak. A kihirdetett önkormányzati rendeletet a KIM rendeletben foglaltak szerint kell a jegyzőnek a Fővárosi Kormányhivatalhoz megküldeni.
49. §
A polgármester legfeljebb kettő aljegyzőt nevezhet ki.
50.§
A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb 6 hónap időtartamra – a jegyzői feladatok ellátásával a polgármester a Polgármesteri Hivatal vezető besorolású, a jegyzőre vonatkozó képesítési előírásoknak megfelelő köztisztviselőjét bízza meg.
51. §
(1) A Képviselő-testület Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Polgármesteri Hivatal elnevezéssel egységes hivatalt hoz létre és tart fenn.
(2) A Polgármesteri Hivatal a jegyző által elkészített és a polgármester által jóváhagyott Ügyrend szerint működik, amely részletezi a Polgármesteri Hivatal feladatait és belső (szervezeti egységek és köztisztviselők közötti) munkamegosztását.
(3) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét a Képviselő-testület a jegyző javaslatára benyújtott polgármesteri előterjesztés alapján a 7. mellékletben határozza meg.
(4) A Polgármesteri Hivatal bélyegzője körpecsét, közepén Magyarország címerével, körben a következő felirattal: „Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Polgármesteri Hivatal”. A Polgármesteri Hivatal által használt körpecsét szövegét sorszámmal kell kiegészíteni.
52. §
A Képviselő-testület négy önkormányzati főtanácsadói munkakört hoz létre a Polgármesteri Hivatalban a polgármester tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására. Az önkormányzati főtanácsadói munkaköröket a 8. melléklet tartalmazza.
VII. Fejezet
A lakossággal való kapcsolattartás formái
- 15. A közmeghallgatás
53. §
(1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás olyan képviselő-testületi ülés, amelyen az állampolgárok és a Budapest XII. kerületben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.
(2) A közmeghallgatást, ennek időpontját legalább 15 nappal korábban a helyi írott és elektronikus sajtó, valamint plakátok útján közzé kell tenni. A közmeghallgatás meghirdetéséről a polgármester gondoskodik.
(3) A felmerült közérdekű kérdésekre, javaslatokra lehetőleg még a közmeghallgatáson választ kell adni.
(4) Ha a közérdekű kérdés, javaslat a közmeghallgatáson nem válaszolható meg, a Képviselő-testület a polgármestert vagy a tárgy szerint illetékes bizottságot bízza meg a kérdés, javaslat megvizsgálásával. A vizsgálat eredményéről a kérdezőt, javaslattevőt és a Képviselő-testületet 15 napon belül tájékoztatni kell.
16. A lakossági fórum
54. §
(1) A Képviselő-testület, a bizottság, a polgármester előre meghatározott közérdekű kérdésben, illetőleg a lakosság szélesebb körét, nagyobb csoportjait érintő döntések előkészítésére a lakosság, a társadalmi szervezetek tájékoztatása, véleményének kikérése céljából lakossági fórumot hívhat össze.
(2) A lakossági fórumról emlékeztetőt kell készíteni. Az emlékeztetőnek tartalmazni kell az elhangzott hozzászólások, vélemények lényegét is. A lakossági fórumról - az emlékeztető megküldésével - a Képviselő-testületet tájékoztatni kell.
- 17. A képviselői fogadóóra
55. §
A képviselők rendszeres időközönként (az általuk meghirdetett helyen és időben) fogadóórát tartanak.
- 18. A helyi népszavazás és népi kezdeményezés
56. §
A helyi népszavazás és népi kezdeményezés a Budapest XII. kerület helyi önkormányzati választáson választójoggal rendelkező polgárainak Alaptörvényben biztosított joga, amely közvetlen részvételi lehetőséget biztosít a helyi önkormányzásban.
57. §
(1) A Képviselő-testület helyi népszavazást köteles kiírni a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvényben (a továbbiakban: Ötv.) meghatározott kérdéseken kívül városrészi önkormányzat létrehozása kérdésében is.
(2) Az Ötv. 47. §-ának (1) bekezdése alapján helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti
a) a képviselők legalább egynegyede,
b) a Képviselő-testület bizottsága,
c) a helyi egyesület vezető testülete,
d) a Budapest XII. kerület népszavazásban részvételre jogosult választópolgárainak legalább 10 %-a.
(3) A Képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt a Budapest XII. kerület népszavazásban részvételre jogosult választópolgárainak legalább 25 %-a kezdeményezte.
(4) A helyi népszavazásra feltett kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen igennel vagy nemmel lehessen válaszolni.
58. §
(1) A helyi népszavazásra irányuló kezdeményezést a polgármester elutasítja, ha
a) a kezdeményezést arra nem jogosultak nyújtják be,
b) a kezdeményezés olyan tárgykörre vonatkozik, amelyben helyi népszavazás nem rendelhető el,
c) a népszavazásra irányuló választópolgári kezdeményezést késve nyújtották be, vagy a helyi választási bizottság azt állapította meg, hogy az érvényes aláírások száma nem éri el az 57. § (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott számot.
(2) A polgármester népszavazás elrendelésére irányuló kezdeményezést elutasító döntése ellen három napon belül a Képviselő-testülethez lehet fellebbezni.
59. §
(1) A helyi népszavazás elrendelésére irányuló kezdeményezésről a Képviselő-testület határozattal dönt. A Képviselő-testület ülésére hozzászólási joggal meg kell hívni a kezdeményezést benyújtók képviselőjét is.
(2) Ha a helyi népszavazás elrendelése nem kötelező, a népszavazás elrendeléséhez a megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.
60. §
(1) A helyi népszavazást elrendelő képviselő-testületi határozatnak tartalmaznia kell
a) a helyi népszavazásra feltett kérdés (kérdések) szövegét,
b) a helyi népszavazás időpontját,
c) a helyi népszavazás költségvetését, költségfedezetét.
(2) A helyi népszavazás elrendeléséről és időpontjáról szóló képviselő-testületi határozatot a "Hegyvidék" nevű lapban, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, az Önkormányzat honlapján és plakátok elhelyezésével, továbbá a helyi (kerületi) televízióban, a népszavazás eredményét a "Hegyvidék" nevű lapban és a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, az Önkormányzat honlapján, továbbá a helyi (kerületi) televízióban kell közzétenni. A közzétételről a polgármester gondoskodik.
(3) A helyi népszavazás költségeit, ha törvény eltérően nem rendelkezik, az Önkormányzat költségvetéséből kell fedezni.
61. §
(1) A Budapest XII. kerület helyi népi kezdeményezésben részvételre jogosult választópolgárainak legalább 5 %-a népi kezdeményezést nyújthat be a polgármesterhez. A népi kezdeményesben pontosan és egyértelműen meg kell határozni a megtárgyalásra javasolt kérdést.
(2) A népi kezdeményezés polgármesteri elutasítására az 58. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
62. §
(1) A népi kezdeményezés tárgyalásának időpontjáról a Képviselő-testület a polgármester bejelentését követő 30 napon belül, határozattal dönt.
(2) A Képviselő-testület köteles megtárgyalni azt a népi kezdeményezést, amelyet a Budapest Főváros XII. kerület népi kezdeményezésre jogosult választópolgárainak legalább 10 %-a indítványozott.
(3) A népi kezdeményezést tárgyaló Képviselő-testületi ülésre hozzászólási joggal meg kell hívni a kezdeményezést benyújtók képviselőjét is.
VIII. Fejezet
Az Önkormányzat gazdálkodása
63. §
Az Önkormányzat a törvények és más jogszabályok keretei között önállóan gazdálkodik bevételeivel és kiadásaival, rendelkezik saját vagyonával az önkormányzati célok megvalósítása érdekében.
64. §
(1) Az Önkormányzat tulajdonában álló vagyon körét a nemzeti vagyonról szóló törvény és az Önkormányzat vagyona feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló önkormányzati rendelet határozza meg.
(2) Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon. A törzsvagyon körébe tartozó forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakat a nemzeti vagyonról szóló törvény és az Önkormányzat vagyona feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló önkormányzati rendelet határozza meg.
(3) Az Önkormányzat vagyona feletti tulajdonosi jogok gyakorlására az Mötv., a nemzeti vagyonról szóló törvény, az Önkormányzat rendeletei (különösen az Önkormányzat vagyona feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló önkormányzati rendelet), továbbá a jogszabályok keretei között hozott képviselő-testületi határozatok az irányadók.
65. §
(1) Az Önkormányzat gazdálkodásának kereteit éves költségvetésében határozza meg. Az éves költségvetést és annak módosítását a Képviselő-testület rendeletben állapítja meg.
(2) A Képviselő-testület a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló (zárszámadás) elfogadásáról rendeletben dönt.
(3) A Képviselő-testület az Mötv. 116. §-ában foglaltak szerint meghatározza gazdasági programját.
66. §
Az Önkormányzat intézményei az éves költségvetés alapján, a törvényekben és más jogszabályokban meghatározott feltételek szerint gazdálkodnak. Az intézmények jogszabályban meghatározott tervezési és beszámolási feladatait a jegyző koordinálja.
IX. Fejezet
A Budapest XII. kerületi helyi nemzetiségi önkormányzatok
67. §
A jegyző és a Polgármesteri Hivatal ellátja a Budapest XII. kerületi helyi nemzetiségi önkormányzatok költségvetésével, gazdálkodásával kapcsolatos, az államháztartásról szóló törvényben és az államháztartás működési rendjéről szóló Kormányrendeletben meghatározott feladatokat.
68. §
Az Önkormányzat a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. §-ában foglaltak szerint, a Budapest XII. kerületi helyi nemzetiségi önkormányzattal megkötött megállapodásban részletezett módon
a) a Polgármesteri Hivatal, valamint az Önkormányzat által fenntartott Jókai Klub épületében biztosítja a nemzetiségi önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használatát;
b) a Polgármesteri Hivatal közreműködésével biztosítja
ba) a testületi ülések előkészítésével kapcsolatban a meghívók, az előterjesztések, a hivatalos levelezések előkészítését, postázását,
bb) a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítését, postázását,
bc) a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítését,
bd) a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátását,
be) a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátását, és
bf) viseli az a) és b) pontokban foglaltakkal járó költségeket.
X. Fejezet
Záró rendelkezések
69. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti
a) a Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/1995. (X.25) Budapest Főváros XII. kerületi Önkormányzat rendelete és az azt módosító 24/1995. (XII.27.), 12/1996. (VI.19.), 1/1998. (II.25.), 23/1998. (XII.28.), 4/1999. (VI.2.), 24/2000. (XI.29.), 5/2001. (III.7.), 11/2001.(V.2.), 13/2002. (XI.20.), 10/2003. (VII.2.), 21/2003. (XI.5.), 7/2004. (VI.2.), 19/2005. (XII. 14.), 15/2006. (XI.2.), 10/2007. (III.21.), 38/2007 (XI.20.), 21/2008. (X.16.), 30/2008. (XI.19.), 17/2009. (IX. 24.), 18/2010. (X. 22.) Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat rendelete;
b) a Budapest Hegyvidék XII. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala köztisztviselőinek közszolgálati jogviszonya egyes kérdéseiről szóló 19/2001. (X.31.) Budapest Hegyvidék XII. kerületi Önkormányzat rendeletének 2-4. §-a.