Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. §-ának (1) bekezdésében, 17. §-ának (5) bekezdésében, 25. §-a (3) bekezdésének b) pontjában, 26. §-ában, 32. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, 32. §-ának (3) bekezdésében, 45. §-ában, 48. §-ának (4) bekezdésében, 132. §-a (4) bekezdésének g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. §-a (5) bekezdésének 11a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet hatálya a Budapest XII. kerületi bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra, bevándoroltakra és letelepedettekre, hontalanokra, a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre terjed ki, amennyiben életvitelszerűen XII. kerületi lakcímükön élnek.

(2) A rendelet hatálya – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 7. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében kiterjed az Szt. 3. §-ának (2) bekezdése szerinti, Budapest XII. kerületben tartózkodó külföldi állampolgárokra is.

(3) A rendelet hatálya kiterjed a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint Budapest XII. kerületben bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

2. Értelmező rendelkezések

2. §

(1) E rendelet alkalmazásában

a) jogosultsági összeghatár: a Központi Statisztikai Hivatal által a kérelem benyújtását megelőző 2. évre meghatározott átlagos létminimumérték;

b) fokozottan rászoruló kérelmező:

ba) az Szt. 4. § (1) bekezdés e) pontja szerinti egyedül élő személy,

bb) aki magasabb összegű családi pótlékban azért részesül, mert gyermeket egyedülállóként nevel,

bc) aki tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek nevelésére tekintettel részesül magasabb összegű családi pótlékban;

c) tartós megtakarítás: a készpénzben, lakossági folyószámlán, értékpapírban, részvényben, vagy befektetési jegyben tartott összeg, valamint az életbiztosítással egybekötött megtakarítás, ha meghaladja a jogosultsági összeghatár ötszörösét.

(2) A jogosultsági összeghatárt, valamint annak e rendelet szerinti hányadát ötszáz forintra kerekítve kell megállapítani.

II. Fejezet

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások

3. A települési támogatás formái

3. §

(1) A Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat (a továbbiakban: Hegyvidéki Önkormányzat) az Szt. rendelkezései alapján nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások kiegészítéseként települési támogatást biztosít

1. rendkívüli települési támogatás,
2. lakásfenntartási támogatás,
3. adósságkezelési támogatás,
4. gyógyszertámogatás formájában.

(2) A rendelet II. fejezetében meghatározott feltételek fennállása esetén sem illeti meg a pénzbeli, illetve természetbeni ellátás azt a személyt, akinek tartós megtakarítása van vagy a kérelmező tartását tartási, öröklési szerződésben vállalták.

4. Rendkívüli települési támogatás

4. §

A Hegyvidéki Önkormányzat az Szt. 45. § (3)-(5) bekezdése alapján rendkívüli települési támogatásként

1. esetenkénti támogatást,
2. időskorúak eseti támogatását,
3. temetési támogatást,
4. krízistámogatást,
5. rendkívüli gyermekvédelmi támogatást nyújt.

4.1. Esetenkénti támogatás

5. §

(1) Esetenkénti támogatás a létfenntartást veszélyeztető élethelyzetbe került, elégséges jövedelemmel nem rendelkező, vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások miatt anyagi segítségre szoruló nagykorú személy, illetve család részére nyújtható.

(2) Nem állapítható meg az esetenkénti támogatás, ha

a) a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem a jogosultsági összeghatár 70%-át meghaladja;

b) a fokozottan rászoruló kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem a jogosultsági összeghatár 81%-át meghaladja.

6. §

(1) Az esetenkénti támogatás összegét úgy kell megállapítani, hogy az kellő segítséget nyújtson és arányban álljon a kérelmező rászorultságával, szociális helyzetével. A támogatás naptári évenként legfeljebb négy alakalommal állapítható meg.  

(2) Az egy-egy alkalomra megállapított támogatás összege nem lehet magasabb a jogosultsági összeghatár 35%-ánál.

7. §

Különös méltánylást érdemlő esetben naptári évenként két alkalommal abban az esetben is megállapítható az esetenkénti támogatás, ha

a) a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem a jogosultsági összeghatárt nem haladja meg;

b) a fokozottan rászoruló kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem a jogosultsági összeghatár 114%-át nem haladja meg.

8. §

(1) Az esetenkénti támogatás iránti kérelmet a Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) Népjóléti Irodájához kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a támogatást kérő nyilatkozatát a saját és családja jövedelmi viszonyairól, valamint az azokat tanúsító igazolásokat.

(2) Az esetenkénti támogatást a Hegyvidéki Önkormányzat polgármestere állapítja meg.

4.2 Időskorúak eseti támogatása

9. §

(1) A polgármester évente egy alkalommal, március hónapban, hivatalból a szociálisan rászorulóknak időskorúak eseti támogatását állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában szociálisan rászoruló az, akinek

a) a tárgyév március hónapját megelőző fél évben rendkívüli települési támogatást állapítottak meg, és

b) tárgyév február hónapjának utolsó napjáig 65. életévét betöltötte.

(3) A támogatás összege 12.000 forint, amelynek kifizetéséről március 31-éig kell gondoskodni.

10. §

(1) Az időskorúak eseti támogatása kérelemre annak is megállapítható, aki a 9. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott időszakban rendkívüli települési támogatásban nem részesült, azonban

a) a tárgyév február hónap utolsó napjáig 65. életévét betöltötte, továbbá

b) családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a jogosultsági összeghatárt, a fokozottan rászoruló kérelmező esetében a jogosultsági összeghatár 114%-át.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatal Népjóléti Irodájához kell benyújtani, tárgyév január és február hónapokban. A kérelemhez csatolni kell a támogatást kérő és családja jövedelmi viszonyait tanúsító igazolásokat.

(3) Az (1) bekezdés szerinti támogatás kifizetéséről március 31-éig kell gondoskodni. A támogatás összege 12.000 forint.

4.3 Temetési támogatás

11. §

Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként temetési támogatás akkor nyújtható, ha a temetési költségek viselése a kérelmező saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti és

a) a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem a jogosultsági összeghatárt nem haladja meg;

b) a fokozottan rászoruló kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem a jogosultsági összeghatár 114%-át nem haladja meg.

12. §

A temetési támogatás összege a jogosultsági összeghatár 35%-a.

13. §

(1) A temetési támogatás iránti kérelmet a temetést követő 180 napon belül lehet benyújtani a Polgármesteri Hivatal Népjóléti Irodájához. A kérelemhez csatolni kell

a) a támogatást kérő nyilatkozatát a saját és családja jövedelmi viszonyairól, valamint az azokat tanúsító igazolásokat;

b) a temetés költségeiről – a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla másolatát.

(2) A temetési támogatást a Hegyvidéki Önkormányzat polgármestere állapítja meg.

4.4 Krízistámogatás

14. §

(1) Krízistámogatás nyújtható annak a személynek, illetve családnak, akinek a létfenntartása olyan rendkívüli körülmények (elemi kár, váratlanul fellépő súlyos megbetegedés, nagy értékű lakás felszerelési tárgy meghibásodása, válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, stb.) miatt vált átmenetileg lehetetlenné vagy nagyfokban veszélyeztetetté, amely az esetenkénti támogatás keretein belül nem támogatható.

(2) Az elemi kár kivételével nem állapítható meg krízistámogatás, ha

a) a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja a jogosultsági összeghatár 114%-át;

b) a fokozottan rászoruló kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja a jogosultsági összeghatár 131%-át.

15. §

(1) A krízistámogatás iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatal Népjóléti Irodájához kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a támogatást kérő nyilatkozatát a saját és családja jövedelmi viszonyairól, valamint az azokat tanúsító igazolásokat.

(2) A krízistámogatást, ha

a) a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem a jogosultsági összeghatárt, a fokozottan rászoruló kérelmező esetében a jogosultsági összeghatár 114%-át nem haladja meg, a polgármester,

b) egyéb esetekben az Egészségügyi és Szociális Bizottság állapítja meg.

(3) A (2) bekezdés b) pontja alapján krízis támogatás a kérelmező részére naptári évenként egy alkalommal állapítható meg.

(4) Az egy-egy alkalomra megállapított krízistámogatás összege nem lehet magasabb a jogosultsági összeghatárnál.

4.5 Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

16. §

(1) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíthető a gyermek jogán a gyermeket gondozó család, ha időszakosan létfenntartási gondokkal küzd vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került és ezért a gyermek eltartásáról más módon nem tud gondoskodni. Elsősorban azokat a gyermekeket, illetve családokat kell támogatásban részesíteni, akik a gyermek iskoláztatása, a gyermek fogadásának előkészítése, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartása, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt szorulnak anyagi segítségre.

(2) Nem állapítható meg a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, ha

a) a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem a jogosultsági összeghatár 70%-át meghaladja;

b) a fokozottan rászoruló kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem a jogosultsági összeghatár 81%-át meghaladja.

(3) Az egy-egy alkalomra megállapított rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege gyermekenként nem lehet magasabb a jogosultsági összeghatár 35%-ánál. A naptári évenként megállapított rendkívüli gyermekvédelmi támogatások együttes összege gyermekenként nem haladhatja meg a jogosultsági összeghatárt.

17. §

(1) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránti kérelmet a szülőnek vagy más törvényes képviselőnek a Polgármesteri Hivatal Népjóléti Irodájához kell benyújtania. A kérelemhez csatolni kell a támogatást kérő nyilatkozatát a saját és családja jövedelmi viszonyairól, valamint az azokat tanúsító igazolásokat.

(2) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapításáról a polgármester dönt.

5. Lakásfenntartási támogatás

18. §

(1) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. E támogatás elsődleges célja a hátralék-felhalmozás megelőzése.

(4) A természetbeni szociális ellátás formájában megállapított lakásfenntartási támogatás folyósítása a közüzemi szolgáltató részére történik, amelynek érdekében a polgármester megállapodást köthet a szolgáltatókkal.

(2) Lakásfenntartási támogatás nyújtható

a) a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a csatornahasználat díjához, a lakbérhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez a rendeletben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak, valamint

b) az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személynek.

(3) A lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti. Önkormányzati bérlakásban élő esetén a lakásfenntartási támogatás elsősorban a lakbér és a különszolgáltatási díj megfizetéséhez nyújtható.

19. §

(1) Lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a jogosultsági összeghatár 81%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pont szerinti vagyona.

(2) A lakásfenntartás elismert költségének havi összege az egy négyzetméterre jutó elismert költség valamint az elismert lakásnagyság szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert költség összege 450 Ft, az elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 m²,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 m²,

c) minden további személy után 10 m²,

de nem lehet több, mint a tényleges lakásnagyság.

(3) A lakásfenntartásra fordítandó jövedelemhányad

a) összege, ha a háztartás tagjainak egy főre jutó jövedelme a jogosultsági összeghatár 35%-át nem haladja meg, a háztartás összjövedelmének 10 %-a;

b) összege, ha a háztartás tagjainak egy főre jutó jövedelme a jogosultsági összeghatár 81%-a, a háztartás összjövedelmének 20%-a;

c) összegét, ha a háztartás tagjainak egy főre jutó jövedelme a jogosultsági összeghatár 35 és 81 %-a közé esik, az alábbi képlet alapján kell kiszámítani:

A képletben Jh: jövedelemhányad, J: a háztartás összjövedelme, Öh: jogosultsági összeghatár.

(4) A lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege a lakásfenntartás elismert költségének és a lakásfenntartásra fordítandó jövedelemhányad különbségének 40%-a.

(5) A támogatás megállapítható legkisebb összege 2500 forint azzal, hogy – a fokozottan rászoruló, a 70 év feletti valamint a Hegyvidéki Önkormányzat tulajdonában álló bérlakásban élő kérelmező kivételével – nem állapítható meg a támogatás, ha a lakásfenntartásra fordítandó jövedelemhányad összege meghaladja a lakásfenntartás elismert költségét.

20. §

(1) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet, a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(3) Több együttlakó háztartást esetén az (1) bekezdéstől eltérően akkor állapítható meg minden egyes háztartás számára támogatás, ha a különböző háztartások nyilatkozata szerint megosztott lakrészek külön mérőórával rendelkeznek.

(4) A lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani.

(5) A lakásfenntartási támogatás a jogosultat a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg. Az újabb kérelem a jogosultság lejártát megelőző egy hónapon belül is benyújtható, ebben az esetben a támogatás első napja a lejáratot követő nap.

21. §

(1) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani a Polgármesteri Hivatal Népjóléti Irodájához. A kérelemhez csatolni kell a támogatást kérelmező és a vele közös háztartásban élők jövedelmi viszonyait tanúsító igazolásokat.

(2) A lakásfenntartási támogatást a polgármester állapítja meg.

6. Adósságkezelési szolgáltatás

22. §

(1) Az adósságkezelési szolgáltatás a szociálisan rászorult személyek részére nyújtott, lakhatást segítő ellátás, melyben az a család vagy személy részesíthető,

a) akinek

aa) az adóssága (többféle adósság esetén az adósságok együttes összege) meghaladja az ötvenezer forintot, de nem haladja meg a hatszázezer forintot, és akinek a (3) bekezdésben meghatározott adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább négyhavi, vagy

ab) a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, továbbá

b) akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a jogosultsági összeghatár 65%-át, fokozottan rászoruló kérelmező esetén 81%-át, valamint

c) aki vagy akinek a családja nem rendelkezik az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti vagyonnal, és aki a (4) bekezdés szerinti elismert lakásnagyságot meg nem haladó lakásban tulajdonosként, haszonélvezőként, bérlőként, a Hegyvidéki Önkormányzat tulajdonában lévő bérlakásban jogcím nélküli használóként lakik.

(2) Adósságkezelési szolgáltatásban részesíthető az egyéb feltételek fennállása esetén az is, akinek az adóssága a hatszázezer forintot meghaladja, azonban a hatszázezer forintot meghaladó adósságrészt hátralékkezeléssel foglalkozó más szervezet átvállalja.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazása során adósságnak minősül a lakhatási költségek körébe tartozó

a) közüzemi díjtartozás (vezetékes gáz-, áram-, távhő-szolgáltatási, víz- és csatornahasználati, több lakást tartalmazó lakóépületeknél, háztömböknél központi fűtési díjtartozás),

b) közösköltség-hátralék (melybe nem tartozik bele az épület- és fűtéskorszerűsítéssel járó külön költség hátralék),

c) a lakbérhátralék.

(4)  A (1) bekezdés alkalmazása során az elismert lakásnagyság a háztartás tagjainak számától függően:

a) egy és kéttagú háztartás esetében 65 m²,

b) három és ennél többtagú háztartás esetében személyenként további 10 m².

(5) Az adósságkezelési szolgáltatás időtartama legfeljebb tizennyolc hónap, amely abban az esetben egy alkalommal hat hónappal meghosszabbítható, ha az adós a vállalt fizetési kötelezettségének átmenetileg, rajta kívül álló ok miatt nem tud eleget tenni.

(6) Adósságkezelési szolgáltatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(7) A (6) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit, valamint több család együttélése esetén a lakásnak a saját nyilatkozatuk szerint külön háztartásban élő családok által lakott részét, amennyiben külön mérőórával rendelkeznek.

23. §

 (1) Az adósságkezelési szolgáltatás esetén a jogosult

a) adósságkezelési tanácsadásban, és

b) adósságcsökkentési támogatásban

részesül, amelyet az adósságkövetelés jogosultjának kell folyósítani.

(2) Az adósságcsökkentési támogatás mértéke az adósságkezelés körébe bevont adósság

a) legfeljebb 75%-a;

b) legfeljebb 90%-a, ha az adósságcsökkentési támogatás megállapítására a szolgáltatás kikapcsolásával összefüggésben kerül sor és a kérelmező háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a jogosultsági összeghatár 34%-át.

(3) A támogatás (2) bekezdés szerinti mértéke nem haladhatja meg a négyszázezer forint.

(4) Az adósságcsökkentési támogatás egy összegben vagy havi részletekben nyújtható az adós vállalásától függően. A támogatás összegét – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével –egyedi elbírálás alapján a rászorultság, a gyermekek számának, a háztartás jövedelmének, a Hegyvidéki Önkormányzat tárgyévi költségvetési rendeletében az adósságcsökkentési támogatásra biztosított pénzügyi keret figyelembevételével kell megállapítani. A támogatás összegének megállapítása során előnyben kell részesíteni

a) a három és több gyermekes családot,

b) a gyermekét (gyermekeit) egyedül nevelő szülőt,

c) a rokkant vagy súlyosan fogyatékos személyt,

d) a 75 éven felüli egyedül álló személyt. 

(5) Annak a személynek, akinek vezetékes gáz-, illetőleg áramszolgáltatási díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, az adósságkezelési támogatás keretein belül további, egyösszegű támogatás adható a szolgáltatás visszakapcsolásával összefüggő költségek megtérítéséhez. Az e címen nyújtott támogatás legfeljebb a (2) bekezdésben meghatározott mértékű lehet.

24. §

(1) Amennyiben az adósnak több adóssága van és az adósságkezelési szolgáltatásba történő bevonás kritériumai legalább az egyik adósságtípus vonatkozásában fennállnak, bármelyik, e rendelet szerinti adósságtípusba tartozó adósság kezelhető.

(2) Az éves elszámoló számla meg nem fizetéséből származó hátralék tizenkét havi elmaradásnak minősül.

(3) Ha az adós egyidejűleg többféle adósság kezelését kéri, akkor az adósságcsökkentési támogatást a kezelt adósságok arányának figyelembevételével kell meghatározni. Ekkor arról is rendelkezni kell, hogy a támogatást mely típusú adósságok csökkentéséhez és milyen összegben nyújtják.

(4) Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy nem kötelezhető azon adósságtípusba tartozó adósság visszafizetésére, amelyhez kapcsolódóan adósságcsökkentési támogatásban nem részesül.

(5) Az adósságcsökkentési támogatásban részesülő személy az adósságcsökkentési támogatásról szóló jogerős határozat birtokában a hitelezővel szerződést köt a tartozása megfizetéséről.

25. §

(1) Az adósságcsökkentési támogatás tovább nem folyósítható, és a kifizetett összeget vissza kell téríteni, ha a jogosult

a) az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe, vagy

b) az általa vállalt adósságtörlesztés háromhavi részletét nem teljesíti, illetőleg

c) az adósságkezelési szolgáltatás igénybevételének időtartama alatt a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének három hónapig nem tesz eleget.

(2) Az (1) bekezdésének b)-c) pontja alkalmazásában a jogosult nem tesz eleget a kötelezettségének, ha a fizetési határidő leteltétől számított 15 nap eredménytelenül eltelt, és

a) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a fizetési kötelezettség teljesítése során együttvéve háromhavi elmaradás keletkezik,

b) az (1) bekezdésének c) pontja szerinti esetben a jogosult három egymást követő hónapban nem tesz eleget a fizetési kötelezettségének.

(3) Az adósságcsökkentési támogatás (1) bekezdés szerinti visszafizetését legfeljebb olyan összegű részletekben lehet elrendelni, mint amilyen összegben a támogatás nyújtásra került.

(4) Az adósságcsökkentési támogatás (1) bekezdés szerinti visszafizetésének elrendelése a 18. § (2) bekezdésének b) pontja alapján nyújtott lakásfenntartási támogatást nem érinti.

(5) Ugyanaz a személy vagy háztartásának tagja az adósságkezelési szolgáltatás lezárásától - ide értve az (1) bekezdés szerinti megszüntetést is - számított 24 hónapon belül nem részesülhet újabb adósságkezelési szolgáltatásban.

26. §

(1) Az adósságkezelési tanácsadást a Hegyvidéki Önkormányzat által fenntartott Családsegítő és Gyermekjóléti Központ adósságkezelési tanácsadója látja el.

(2) Az adósságkezelési tanácsadás keretében a tanácsadó

a) tájékoztatja az adóst az adósságkezelés formáiról, feltételeiről,

b) az adós hozzájárulásával megvizsgálja az adós háztartásának gazdálkodását, fizetési kapacitását és készségét, és ennek alapján javaslatot tesz az adósságkezelési szolgáltatásba történő bevonásra,

c) az adósság rendezésének feltételeiről az adóssal írásos megállapodást (a továbbiakban: adósságkezelési megállapodás) köt,

d) az adósságkezelés időtartama alatt az adóssal kapcsolatot tart és legalább havonta egy személyes találkozás útján folyamatosan figyelemmel kíséri az adósságkezelési megállapodásban foglaltak betartását,

e) szükség esetén kezdeményezi az adósságcsökkentési támogatásra vonatkozó döntés módosítását.

(3) Az adósságkezelési szolgáltatás időtartama alatt az adós együttműködik a tanácsadóval. Az együttműködés során az adós köteles

a) hozzájárulni az adósságára vonatkozó adatok és információk tanácsadó általi megismeréséhez és nyilvántartásához,

b) aktívan közreműködni az adósságkezelési megállapodás kidolgozásában,

c) havonta legalább egy alkalommal a tanácsadóval személyesen találkozni és tájékoztatni az adósságkezelési megállapodásban foglaltak végrehajtásáról.

(4) Az adósságkezelési tanácsadó az adósságkezelési megállapodásban előírhatja előrefizetős gáz- vagy áramszolgáltatást mérő készülék használatát. Nem minősül a (3) bekezdésben írt együttműködés megszegésének, ha az előrefizetős mérő készülék felszerelését a szolgáltató visszautasítja.

27. §

(1) Az adósságkezelési szolgáltatás iránti kérelmet a Családsegítő és Gyermekjóléti Központ adósságkezelési tanácsadójához lehet benyújtani. A kérelemhez csatolni kell

a) a szolgáltatást kérő nyilatkozatát a saját és háztartása tagjainak jövedelmi viszonyairól, valamint az azokat tanúsító igazolásokat;

b) a hitelező által kiállított igazolást a fennálló adósság jogcíméről, keletkezésének időszakáról és összegéről;

c) a lakáshasználat jogcímét igazoló szerződés vagy tulajdoni lap másolatát.

(2) Az adósságkezelési szolgáltatás iránti kérelmet és annak mellékleteit a Családsegítő és Gyermekjóléti Központ adósságkezelési tanácsadója javaslatával ellátva továbbítja a Polgármesteri Hivatalhoz.

28. §

(1) A Hegyvidéki Önkormányzat polgármestere

a) dönt az adósságkezelési szolgáltatás iránti kérelemről, az adósságcsökkentési támogatásról, és

b) a rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén határoz a támogatás folyósításának megszüntetéséről, a kifizetett támogatás visszatérítéséről.

(2) A Hegyvidéki Önkormányzat polgármestere keret-megállapodást köthet a hitelezővel (szolgáltatóval) az adósságkezelés általános feltételeiről, a hitelező által biztosított kedvezmények formájáról, mértékéről, az adósságcsökkentési támogatás megállapításáról szóló értesítések megküldésének módjáról, a támogatási összeg hitelező részére történő átutalásával kapcsolatos feladatokról, a Hegyvidéki Önkormányzat és a hitelező együttműködésének egyéb kérdéseiről.

(3) Az adósságcsökkentési támogatásban részesülő személy az adósságcsökkentési támogatásról szóló jogerős határozat birtokában 

a) 8 napon belül a Családsegítő és Gyermekjóléti Központ adósságkezelési tanácsadójával megállapodást köt az adósság rendezésének feltételeiről és az együttműködés módjáról, továbbá

            b) 15 napon belül szerződést köt a hitelezővel (szolgáltatóval) a tartozása megfizetéséről.

7. Gyógyszertámogatás

29. §

 (1) A gyógyszertámogatás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó gyógyszer-kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás.

(2) Gyógyszertámogatás kizárólag a jogosult diagnosztizált krónikus betegségének kezelésével közvetlenül kapcsolatba hozható, havi rendszerességgel szedett gyógyszerek vásárlásának támogatására nyújtható. A társadalombiztosítási támogatásba nem befogadott készítmény kizárólag a vele azonos hatóanyagú, társadalombiztosítási támogatásba befogadott készítmény árának figyelembevételével támogatható.

(2a) Nem támogatható

a) a vitaminok vásárlása, a D3 vitamin kivételével;

b) a fájdalomcsillapítók vásárlása, a betegségek nemzetközi osztályozására szolgáló kódrendszerben (a továbbiakban: BNO) C-vel (Daganatok), valamint M-mel (csont-izomrendszer és kötőszövet betegségei) jelölt betegségcsoportokhoz rendelt készítmények kivételével.

(3) A havi rendszeres gyógyszerszükségletet a háziorvos igazolja.

(4) Az igazolás tartalmazza a kérelmező természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét és tartózkodási helyét, Társadalombiztosítási Azonosító Jelét. Az igazolás tartalmazza továbbá a kezelt betegség BNO-kódját, a betegséggel összefüggésben alkalmazandó terápiához szükséges gyógyszerek megnevezését, valamint a kívánt terápiás hatás eléréséhez szükséges napi mennyiségét és az adagolást. A csak szakorvos által vagy csak szakorvosi javaslatra rendelhető gyógyszereket az igazoláson a szakorvos nevének, pecsétszámának feltüntetésével külön meg kell jelölni.

(5) A (4) bekezdés szerinti igazoláson feltüntetett gyógyszer(ek) térítési díjának összege az Országos Egészségbiztosítási Pénztár honlapján közzétett gyógyszerkeresőben (a továbbiakban: gyógyszerkereső) megjelölt árak alapján kerül(nek) meghatározásra. A napi gyógyszerszükséglet meghatározásánál a kérelmező krónikus betegségéhez igazodó, legalacsonyabb költségű, külön jogszabályban meghatározott szakmai szabályok szerint elsőként választandó, legalacsonyabb napi terápiás költséggel alkalmazott készítményeket kell alapul venni. A szakorvosi javaslatra felírható készítmény esetén a gyógyszerkeresőben a szakorvosi javaslathoz rendelt térítési díjat kell figyelembe venni.

(6) A jogosultság megállapítása során legfeljebb havi 6000 forintig vehetők figyelembe a nem csak szakorvos által, illetve nem csak szakorvosi javaslatra rendelhető gyógyszerek. Ha a kérelmező havi gyógyszerköltsége a 6000 forintot meghaladja, a 6000 forint feletti összeg a csak szakorvos által, illetve csak szakorvosi javaslat alapján rendelhető gyógyszerek figyelembevételével állapítható meg figyelemmel a gyógyszertámogatás éves költségvetési kiadásaira.

(7) A háziorvosi igazolás ellenőrzésére a Polgármesteri Hivatal szakértőt is igénybe vehet.

(8) A gyógyszertámogatást egy évre kell megállapítani, összege legfeljebb havi 12 000 Ft lehet. Amennyiben a gyógyszertámogatás (5) bekezdés szerinti összege a havi 1000 Ft-ot nem éri el, a tizenkét havi összeget egy összegben kell folyósítani.

30. §

(1) Gyógyszertámogatásra való jogosultság annak

a) a 75. életévét be nem töltött szociálisan rászorult személynek állapítható meg, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a jogosultsági összeghatár 72 %-át, fokozottan rászoruló kérelmező esetén a 90%-át;

b) a 75. életévét betöltött, de 85. életévét el nem érő szociálisan rászorult személynek állapítható meg, akinek  a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a jogosultsági összeghatár 108%-át, fokozottan rászoruló kérelmező esetében 120%-át;

c) a 85. életévét betöltött, de 100. életévét el nem érő szociálisan rászorult személynek állapítható meg, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a jogosultsági összeghatár 120%-át, fokozottan rászoruló kérelmező esetében 128%-át.

(2) Gyógyszertámogatásra való jogosultság a 100. életévét betöltött személy részére jövedelmi helyzetétől függetlenül állapítható meg.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén sem állapítható meg gyógyszertámogatás, ha

a) a kérelmező az Szt. 50. §-a szerinti alanyi vagy normatív közgyógyellátásra jogosult;

b) a 29. § (3)-(5) bekezdés alapján meghatározott havi gyógyszerköltség nem éri el az elvárt mértéket. A havi gyógyszerköltség elvárt mértéke, ha a családban az egy főre jutó jövedelem

ba) nem haladja meg a jogosultsági összeghatár 36 %-át, 1.000 Ft,

bb) meghaladja a jogosultsági összeghatár 36%-át, de nem haladja meg annak 72 %-át, 2.600 Ft,

bc) meghaladja a jogosultsági összeghatár 72%-át, de nem haladja meg annak 90 %-át, 4.500 Ft,

bd) meghaladja a jogosultsági összeghatár 90%-át, 5.700 Ft.

31. §

(1) A gyógyszertámogatás iránti kérelmet a 2. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani a Polgármesteri Hivatal Népjóléti Irodájához. A kérelemhez mellékelni kell

a) a kérelmező jövedelmi viszonyait tanúsító igazolásokat, valamint

b) a háziorvos 29. § (3)-(4) bekezdése szerint kiállított igazolását a havi gyógyszerszükségletről.

(2) A gyógyszertámogatást a Hegyvidéki Önkormányzat polgármestere állapítja meg.

32. §

(1) A gyógyszertámogatásra való jogosultat -– az (4) bekezdésben foglaltak kivételével – a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.

(2) A gyógyszertámogatás iránti kérelem a jogosultság időtartama alatt, annak lejártát megelőző két hónapban is benyújtható. Amennyiben az eljárás a jogosultság lejárta előtt befejeződik, az új jogosultság kezdő időpontjaként a korábbi jogosultság lejártát követő napot kell megállapítani.

(3) Ha a gyógyszertámogatás iránti kérelmet jogerősen elutasították, és az újabb kérelem benyújtásáig

a) a gyógyszerek térítési díjában nem következett be olyan változás, amelynek következtében a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége megnőtt, és

b) a kérelmező jövedelme nem változott,

a polgármester a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

(4) Amennyiben a gyógyszertámogatásban részesülő személy egészségi állapotában, vagy a 29. § (3)-(5) bekezdése szerinti gyógyszerköltség megállapításakor figyelembe vett gyógyszerek térítési díjában olyan változás következik be, amelynek következtében havi rendszeres kiadása ténylegesen legalább 1000 forinttal megváltozik, az ellátásban részesülő személy kérelmére lehetőség van az ellátás év közbeni felülvizsgálatára.

(5) A felülvizsgálat során a havi gyógyszerköltség újbóli megállapítására abban az esetben kerül sor, ha a gyógyszerköltség havi változásának összege az 1000 forintot eléri. Az eljárás során a 29. § (3)-(5) bekezdésének szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(6) A felülvizsgálat során megállapított gyógyszerköltség a határozat meghozatalát követő hónap első napjától jár. Ha a felülvizsgálat eredményeképpen a jogosultság megszüntetésére kerül sor, annak időpontja a határozat meghozatala hónapjának utolsó napja.

(7) A jogosultság lejártát megelőző három hónapban a gyógyszerszükséglet felülvizsgálatát nem lehet kérni.

III. Fejezet

Egyéb természetben nyújtott szociális ellátások

8. Köztemetés

33. §

(1) Az Szt. 48. § szerinti köztemetést a polgármester rendeli el.

(2) A köztemetés költségeinek megtérítési kötelezettsége alól a polgármester részben, vagy egészben akkor mentesítheti az eltemettetésre kötelezett személyt, ha

a) havi rendszeres pénzbeli szociális vagy gyermekvédelmi ellátásban részesül, vagy

b) családjában az egy főre jutó havi jövedelem a jogosultsági összeghatár 65 %-át, a fokozottan rászoruló kérelmező esetében 81 %-át nem haladja meg.

9. Szociális üdültetés

34. §

(1) A Hegyvidéki Önkormányzat az általa fenntartott üdülőben évente legfeljebb száz, 65. életévét betöltött nyugdíjas részére szociális üdültetést biztosít.

(2) A szociális üdültetésben résztvevő nyugdíjas

a) a szállást és az étkeztetést térítésmentesen veheti igénybe, ha jövedelme a jogosultsági összeghatár összegét nem haladja meg;

b) a szállás és étkeztetés költségének 50%-át téríti meg, ha jövedelme a jogosultsági összeghatár összegét meghaladja, de nem haladja meg annak 130%-át.

(3) Az a szociális üdültetést igénylő, 65. életévét betöltött nyugdíjas, akinek havi jövedelme a jogosultsági összeghatár 130%-át meghaladja, szabad férőhely esetén részt vehet az üdültetésben, azonban a szállás és étkeztetés teljes költségét köteles megtéríteni.

(4) A szociális üdültetés igénybevétele iránti kérelem a Hegyvidéki Egyesített Gondozási Központban, valamint telephelyein évente egy alkalommal, a XII. kerületi „Hegyvidék” újságban és a Hegyvidéki Önkormányzat honlapján közzétett hirdetményben megjelölt időpontig nyújtható be. A kérelemhez csatolni kell a kérelmező jövedelméről szóló igazolást, valamint a háziorvos javaslatát.

(5) A szociális üdültetés iránti kérelemről – a Gondozási Központ vezetőjének javaslata alapján – a polgármester dönt.

10. Szépkorú polgárok köszöntése

35. §

A Hegyvidéki Önkormányzat nevében a polgármester évente köszönti a 100. életévét betöltött, Budapest XII. kerületben bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárt, amennyiben ahhoz az érintett személy előzetesen hozzájárult.

IV. Fejezet

Eljárási rendelkezések

36. §

(1) A szociális ellátást igénylő adatait, valamint az igénylő és családja jövedelmi viszonyait tartalmazó nyilatkozatot a 3. mellékletben szereplő formanyomtatványon kell megtenni, eltérő rendelkezés hiányában.

(2) A szociális ellátást igénylőnek a kérelemhez mellékelni kell az e rendeletben és más jogszabályokban előírt nyilatkozatokat, igazolásokat.

(3) A szociális ellátások iránti kérelmek elbírálásának előkészítése érdekében az Önkormányzat Polgármesteri Hivatala környezettanulmányt is végezhet.

37. §

(1) A pénzbeli ellátásokat 100 forintra kerekítve kell megállapítani.

(2) A rendkívüli települési támogatás az Szt. 45. § (5) bekezdésében foglaltak szerint hivatalból is megállapítható.

(3) A rendkívüli települési támogatás a Hegyvidéki Önkormányzat Gazdasági Ellátó Szolgálatának pénztárában készpénzben is kifizethető.

(4) A Hegyvidéki Önkormányzat polgármestere a települési támogatás megállapításáról szóló határozatban előírhatja a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának igazolását. Ha a támogatott személy a rendeltetésszerű felhasználást nem tudja igazolni, vele szemben az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőkre vonatkozó, az Szt. 17. §-ában meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

38. §

(1) A rendelet alapján megállapított szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetben nyújtott ellátás Szt. 17. §-a szerint jogosulatlan igénybevétele esetén a Hegyvidéki Önkormányzat polgármestere szünteti meg az ellátást. Az ellátás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétel esetén a Hegyvidéki Önkormányzat polgármestere elrendeli az ellátás megtérítését.

(2) A Hegyvidéki Önkormányzat polgármestere a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét – amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné – kérelemre, méltányosságból

a) csökkentheti vagy elengedheti, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjának egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a jogosultsági összeghatár 81%-át;

b) részletekben fizettetheti meg.

39. §

Az ellátást igénylő, illetve az ellátásban részesülő az Önkormányzat polgármesterének a döntése ellen - az erről szóló határozat közlésétől számított 15 napon belül - fellebbezéssel élhet. A fellebbezésről az Önkormányzat Képviselő-testülete határoz.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

40. §

Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben

1. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény,
2. az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól szóló 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelet,
3. a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

41. §

(1) Ez a rendelet 2015. március 1-én lép hatályba.  

(2) A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépés után induló ügyekben kell alkalmazni.

42. §

(1) A jegyző által az Szt. 38. §-a alapján 2014. december 31-éig megállapított normatív lakásfenntartási támogatás folyósításának időtartama alatt az e rendelet szerinti lakásfenntartási támogatás nem biztosítható.

(2) Akinek a polgármester az Szt. 50. § (3) bekezdése alapján, 2015. február 28-áig, méltányosságból közgyógyellátásra való jogosultságot állapított meg, annak az e rendelet szerinti gyógyszertámogatás – a jogosultság érvényességi időtartama alatt – nem biztosítható.

43. §

A magánszemélyek kommunális adójáról szóló 20/2006. (XII. 13.) Budapest XII. kerület Hegyvidék Önkormányzata rendeletének 5. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes az adó alól az, aki)

„h) gyógyszertámogatásban”

(részesül.)

44. §

Hatályát veszti a szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátásokról és a természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 7/2013. (III. 4.) Budapest Főváros XII. kerületi Önkormányzat rendelete.