​

Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62.§ (6) bekezdésének 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet területi hatálya

1. §

(1) A rendelet területi hatálya Budapest Főváros XII. kerületnek az 1. melléklet szerinti MOME szabályozási tervben meghatározott földrészleteire terjed ki, kivéve a 10868 helyrajzi számú földrészletet.

(2) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK), az 50/2015. (I. 28.) Főv. Kgy. határozattal elfogadott  Budapest főváros településszerkezeti terve és a Budapest főváros rendezési szabályzatáról szóló 5/2015. (II. 16.) Főv. Kgy. rendelet előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel, valamint a Normafa Park történelmi sportterületről szóló 2013. évi CXLVIII. törvényben, továbbá a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem MOME Campus Kreatív Innovációs és Tudáspark megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 151/2014. (V. 6.) Korm. rendeletben meghatározott eltérésekkel együtt kell alkalmazni.

2. Fogalommeghatározások

2. §

E rendelet alkalmazásában:

1. Elektronikus hírközlési építmény: az elektronikus hírközléshez szükséges olyan sajátos építmények, amelyek magukba foglalják a vezetékekkel és vezeték nélküli összeköttetésekkel összefüggő – burkoló, tartó, védő, jelző stb. – műtárgyakat, különösen a tartozékokat és a tartószerkezeteket, az antenna-tartószerkezeteket, oszlopokat, kábelszekrényeket, jelzőket, védőműtárgyakat.

2. Eredeti-építéskori állapot: levéltárból, önkormányzati nyilvántartásból származó terv, állami szerv által kiállított hiteles dokumentumokkal igazolt állapot.

3. Extenzív tetőkert: legalább 8 cm termőréteg vastagságú, pozsgás növényekkel borított tetőkert, amely a fenntartási munkák kivételével emberi tartózkodásra nem alkalmas.

4. Jelentős fás növényzettel fedett telek: ahol a telek legalább 75%-án erdő jellegű, többszintes növényállomány található.

5. Feltételhez kötött szabályozási vonal: jellemzően közterületre épített kerítés, kiszolgáló épület, támfalgarázs, házrész esetén a terület jogi szempontból történő rendezésére szolgál azokban az esetekben, amikor az építmények az úthálózat távlati biztosítását nem gátolják. Megállapodás esetén az érintett terület a magántelek részévé válhat a jelölt szabályozási vonal által határoltan.

6. Inváziós faj: a fás szárú növények védelméről szóló kormány rendelet mellékletében szereplő növényfajok.

7. Irányadó építési vonal: olyan vonal, amelyen az épület adott homlokzati hossza legalább 70%-ának kell állnia úgy, hogy takaratlan tűzfal ne alakuljon ki.

8. Kapubehajtó: a közterülettel határos ingatlan közvetlen gépjármű kiszolgálását biztosító burkolat, amely a gyalogos járda síkjában épül.

9. Kiszolgáló építmény: a terület rendeltetésének megfelelő épületek működéséhez, illetve működtetéséhez szükséges építmény.

10. Lakó-pihenő övezet: az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló KM rendelet szerint kialakítandó egységes övezet, amelyben a gyalogos forgalom számára önálló burkolatot nem kell létesíteni, a gyalogos forgalom élvez elsőbbséget a KRESZ vonatkozó jelzéseinek megfelelően.

11. Lombos fa: az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtására kiadott 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet 1. melléklet „A” pontjában felsorolt fafajok.

12. Őshonos fa: a Kárpát-medencében található, a kerület területén honos fajok: barkóca berkenye, borbás berkenye, bükk, csertölgy, gyertyán, hegyi juhar, hegyi szil, kocsánytalan tölgy, korai juhar, magas kőris, mezei juhar, molyhos tölgy, vadkörte, virágos kőris, zselnicmeggy.

13.

14.Szintterületi mutató: az összes szintterület és a telekterület hányadosa.

15. Tempó 30 zóna: az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet szerinti korlátozott sebességű övezet, amelyben a gyalogos forgalom számára szolgáló burkolat elválasztása a kiemelt szegély építése helyett történhet zöldsávval vagy térelhatároló elemekkel (virágláda, poller sor) is.

16. Útcsatlakozás: a közterülettel határos ingatlan közvetlen gépjármű kiszolgálását biztosító burkolat terület (szükség szerint gépjárműlift, hídszerkezet), amely a közút burkolatának síkjában épül.

17. Víz- és légáteresztő burkolat: elemei között és/vagy anyagán keresztül a csapadékvíz talajba szivárgását, a talajban lévő nedvesség szabad kipárolgását, valamint a környezeti levegő talajpórusokkal való szabad kapcsolatát lehetővé tévő, elemes, szemcsés burkolat, amely alatt vízzáró szerkezeti réteg – agyag, hagyományos beton alap – nem létesül.(Pl.: műanyag gyeprács, takarékhézagos beton (grünbeton), betonelemes térkő homokos kavics vagy bazaltzúzalék ágyazaton hézagolva, fa-, kőelemes tipegő homokos kavics ágyazaton, fűmagos geotextília, murva).

3. A beépítésre vonatkozó általános rendelkezések

3. §

(1) Új épületet elhelyezni, meglévő épületet bővíteni a szabályozási tervlapon jelölt, „tervezett szabályozási vonal” által érintett telken csak a kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzést, vagy a telekrendezést követően lehet.

(2) Amennyiben a szabályozási tervlap építési helyet nem jelöl, úgy a jelen rendeletben és a vonatkozó jogszabályban előírtak határozzák meg az építési helyet.

(3) A szintterületi mutató értéke két értékből tevődik össze:

a) a szintterületi mutató általános értéke, amely minden épületszinten az összes megengedett rendeltetés részére használható fel,

b) a szintterületi mutató bónuszértéke, amely kizárólag terepszint alatt elhelyezhető parkolók számára – a kiszolgáló közlekedési területeikkel együtt – vehető igénybe.

(4) Egy szintnél több, vagy a rendezett terephez viszonyítottan 4,5 m-nél mélyebb padlószint-magasságú építményszint csak hidrogeológiai szakvélemény alapján létesíthető.

4. §

(1)

(2)

5. §

(1) Lke-3/XII-M és Lk-2/XII-M jelű építési övezetek ingatlanjain az épület egyik oromfalának hossza sem lehet nagyobb, mint az összes homlokzat vetített hosszának 20%-a.

(2)

(3) Meglévő garázs, járműtároló helyiség rendeltetésének megváltoztatása nem megengedett, kivéve a 15 m² alapterületet nem meghaladó járműtároló.

(4)

6. §

(1) AzLke-3/XII-M és Lk-2/XII-M jelű építési övezetek ingatlanjainak kiszolgálására, az ingatlanhoz tartozó utcaszakaszonként, illetve 100 m-es hosszonként egy garázskapu létesíthető, legfeljebb 4,0 méteres szélességgel.

(2) Az (1) bekezdés szerinti előírást nem kell alkalmazni:

a)15% hosszesést meghaladó közterületek mentén;

b)ha a meglévő beépítés bővítésekor a meglévő garázskapun keresztül az előírt új parkoló megközelítése műszaki okokból nem lehetséges;

c)a Vi-2/XII-M, és az Lk-2/XII-M/I építési övezetekben, ahol a gépjármű behajtást szolgáló kapuk és garázskapuk szélessége együttesen az ingatlanhoz tartozó utcaszakaszonként nem haladhatja meg a 7,0 métert.

(3) Amennyiben az ingatlan gépjármű kiszolgálását biztosító kapubehajtó, útcsatlakozás lejtése meghaladná a 20%-ot, a kapubehajtó, az útcsatlakozás telken belül kialakítható:

a)jármű lift alkalmazásával;

b)legfeljebb 4,0 méter széles hídszerkezet építésével is.

(4) A bruttó szintterület 50%-át meghaladó lakó rendeltetésű beépítés esetén az adott ingatlan gépjármű kiszolgálására 100 parkoló férőhely kapacitásig kapubehajtót, azt meghaladó kapacitás esetén útcsatlakozást kell kialakítani.

(5) Az önálló gyalogos közlekedést szolgáló kapuk, bejáratok szélessége az ingatlanhoz tartozó utcaszakaszonként együttesen nem haladhatja meg a 2,0 métert, kivéve a Vi-2/XII-M építési övezetekben.

(6) Támfalgarázs csak teremgarázsként létesíthető, kivételt képeznek a meglévő támfalgarázs-sorok hiányzó, közbülső elemei.

(7) Telken belüli gépjármű közlekedésre szolgáló útpályát 5%-nál nagyobb hosszesés esetén teljes szélességben szilárd burkolattal kell ellátni.

(8) Beépítésre szánt területek közlekedési kapcsolatának biztosítására magánút kizárólag a szabályozási tervben területileg lehatárolt területen belül legalább 6,0 méter szélességgel létesíthető.

7. §

4. Az épületek homlokzataira és tetőzetére vonatkozó általános rendelkezések

8. §

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

5. Kerítés elhelyezésére, kialakítására vonatkozó rendelkezések

9. §

(1)

(2)

(3)

(4)

6.Terepkialakítás

10. §

(1) Ha a szabályozási terv máshogy nem jelöli, a telek természetes terepszintje tartós, végleges jelleggel:

a) a közterületi telekhatár menti 5,0 méteres teleksávban – kivéve terepszint alatti gépjármű tároló kialakítása esetén –, valamint a kötelező oldal- és hátsókertben felfelé nem, lefelé legfeljebb 1,0 m-rel,

b) telek egyéb területén felfelé legfeljebb 1,0 méterrel és lefelé legfeljebb 2,0 méterrel változtatható meg.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései figyelmen kívül hagyhatók állami (Földhivatal) és önkormányzati szerv által kiállított hiteles dokumentumokkal igazolt természetes, eredeti terepviszonyok visszaállítása esetén.

(3) Az első bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni a telek gépjármű behajtást szolgáló legfeljebb 4,5 méter széles sávjában, valamint a gyalogos bejárást szolgáló legfeljebb 1,0 méter széles sávjában amelyben az építési telek természetes terepszintje tartós,végleges jelleggel:

a) lefelé legfeljebb 4,0 méterrel,

b) felfelé amennyiben a telek úttól való lejtése több mint 10%, legfeljebb 2,0 méterrel változtatható meg.

(4) A terepszint változtatás mértéke az (1) bekezdésben rögzítetteket meghaladhatja a K-Közl/XII-M és KÖu-3/XII-M jelű közlekedési övezetekben.

(5) Angolakna legfeljebb egy építményszint bevilágítására, szellőztetésére szolgálhat és a homlokzati síkra merőleges szabad nyílásmérete1,0 méternél nagyobb nem lehet, ha az övezeti előírások másként nem rendelkeznek.

7. A zöldfelületek kialakítása és védelme

11. §

(1) Új lapos tetők létesítése és meglévő lapos tetők rekonstrukciója során a védett épületek kivételével, ha a meglévő épület szerkezete (statikai szakvélemény alapján) azt lehetővé teszi, a tetőfelület 40 m²-t meghaladó részét legalább extenzív tetőkertként kell kialakítani.

(2) Az (1) bekezdésben rögzített előírások a K-Közl/XII-M és KÖu-3/XII-M jelű közlekedési övezetekben figyelmen kívül hagyhatók.

(3) A szabályozási tervlapon jelölt megtartandó fa esetében a fa lombkorona vetületén belül magas és mélyépítés, illetve a felszín alatt 30 cm-nél mélyebb földmunka nem végezhető, és ott kizárólag víz- és légáteresztő burkolat létesíthető, és a fa törzse körül 1,0 méteres távolságban semmilyen burkolat nem létesíthető.

 (4) A telkek zöldfelületén (a be nem épített és burkolattal nem fedett területen) a beépítéssel egyidejűleg annyi lombos fát kell telepíteni és fenntartani, hogy a telek zöldfelületének minden megkezdett 100 m²‑ére legfeljebb három fa jusson.

(5) Az 50 férőhelyesnél nagyobb parkolók összterületének 20%-án zöldfelületet kell létesíteni és fenntartani úgy, hogy a parkoló-felületeket legalább 50 m² alapterületű zöldfelületi egységek, növénysávok tagolják. Ezekben a növénysávokban a parkolók létesítésénél a kötelezően előírt telepítendő fák is elhelyezendőek.

(6) Erdőterületek övezeteiben közmű építményt csak növényzettel takart módon lehet elhelyezni.

8. A fák védelme

12. §

(1) 1,0 méter magasságban mért 10 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű fát kivágni csak növény-egészségügyi-, élet- és vagyonvédelmi okból, illetve építési tevékenység miatt lehet, kivéve a gyümölcs‑, a kiszáradt és az inváziós fajú fákat.

(2) A kivágott 10 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű fák pótlásáról – a (3) bekezdésben felsorolt esetek kivételével – ugyanazon a telken kell gondoskodni úgy, hogy a pótlást a kivágott fa (fák) 1,0 m magasságban mért össz-törzsátmérőjének 100%-ában, előnevelt fákból kell telepíteni.

(3) A gyümölcs-, kiszáradt, inváziós fajú, valamint a növény-egészségügyi, élet- és vagyonvédelmi okból kivágandó fák esetén a pótlás mértékét úgy kell meghatározni, hogy a telek zöldfelületének minden megkezdett 100 m²-ére legalább egy fa jusson.

(4) Fapótlásként csak nem inváziós fajú lombos és a nagy lombkoronát növelő örökzöld fák vehetők figyelembe (nem telepíthetők thuja és hamis ciprus fajok, oszlopos örökzöldek).

(5) A fapótlást pénzben kell előírni, amennyiben

a) a fapótlás vagy annak egy része a telek adottságai miatt az adott telken belül nem teljesíthető,

b) a fakivágásra építési tevékenység miatt kerül sor, vagy

c) a fát az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés megsértésével vágták ki.

(6) A fapótlási kötelezettség pénzbeli értékének meghatározásánál az előző naptári évben közterületen elültetett fák ültetési költséggel együtt számított átlagárát és ötéves gondozási költségét kell alapul venni. A befolyt bevételt közterületen és erdőterületen faültetésre kell felhasználni.

(7) Az (1)-(6) bekezdések előírásait zöldterületek, közlekedési területek, különleges közlekedési területek esetében a sajátos építményfajtákra tekintettel nem kell alkalmazni, így különösen a közlekedési, hírközlési, közmű- és energiaellátással kapcsolatos építmények esetében.

(8) Amennyiben a közterületen kivágott fás szárú növények pótlása a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII.30.) Korm. rendelet 8.§ (4) bekezdésének megfelelően telepítéssel nem teljesíthető, akkor kompenzációs intézkedésként a pótlást – gyümölcs, kiszáradt és inváziós fajú fák kivételével – a (6) bekezdésben foglaltak szerint pénzben kell előírni. Gyümölcs-, beteg, kiszáradt, inváziós, vagy élet- és vagyonvédelmi okból kivágandó fa kivágása esetén a pótlás mértéke a kivágott fa darabszámával azonos.

9. Környezetvédelmi rendelkezések

13. §

(1) A 20 férőhelyesnél nagyobb kapacitású felszíni parkolók esetében kizárólag szilárd burkolat, az ennél kevesebb kapacitásúak esetében vízáteresztő burkolat is alkalmazható.

(2) A területen csak a tevékenység során helyben keletkező veszélyes hulladékok átmeneti tárolása megengedett. Külső forrásból származó veszélyes hulladék tárolása, kezelése, ártalmatlanítása nem megengedett.

(3) Telephelyen anyagot, hulladékot csak zárt helyen, vagy közterület felé építménnyel és zárt állományú növényzettel takartan lehet tárolni.

10. A csúszásveszélyes területekre vonatkozó rendelkezések

14. §

Csúszásveszélyes területeken a föld alatti közművezetékek csak védőcsövezéssel létesíthetők.

11.Telekalakításra vonatkozó általános rendelkezések

15. §

(1) Nyúlványos telek a területen nem alakítható ki.

(2) Vegyes övezetű telket újonnan létrehozni nem lehet, kivétel képez ha ezt a szabályozási tervlap jelöli.

12.Közművek elhelyezésére vonatkozó rendelkezések

16. §

13.Elektronikus hírközlési létesítmények elhelyezésére vonatkozó rendelkezések

17. §

(1)

(2)

(3)

(4)

14. Gépészeti berendezések elhelyezésére vonatkozó rendelkezések

18. §

(1)

(2)

(3)

II. Fejezet

Beépítés módjára vonatkozó általános előírások

15. Szabadonálló beépítés általános szabályai

19. §

Amennyiben a szabályozási tervlap építési helyet nem jelöl, vagy az övezeti előírás másként nem rendelkezik, az előkert méretét az építési övezetre és egyéb jogszabályban előírtaknak megfelelően kell kialakítani.

16. Kiszolgáló építmények

20. §

(1) Meglévő beépítés kiegészítéseként telkenként különállóan egy kiszolgáló épület létesíthető, amelynek beépített alapterülete nem haladhatja meg a megengedett beépítési mérték egynegyedét.

(2) Kiszolgáló épület legnagyobb épületmagassága 3,5 méter lehet.

17. Melléképítmények

21. §

(1) A beépítésre szánt területeken az alábbi melléképítmények helyezhetők el:

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) hulladéktartály tároló,

c) a 20 m² összesített vízszintes vetületet meg nem haladó pavilon és lábon álló tető,

d) kerti építmény a c) pont figyelembevételével,

e) zászlótartó oszlop.

(2) A beépítésre nem szánt területeken az alábbi melléképítmények helyezhetők el:

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) hulladéktartály tároló,

c) kerti építmény,

d) komposztáló,

e) zászlótartó oszlop.

(3) Lakó rendeltetést lehetővé tevő építési övezetben telkenként egy hulladéktartály tároló építmény helyezhető el, épületenként legfeljebb 8,0 m² alapterülettel, amelynek az utcai kerítéssel együtt építettnek és ahhoz anyagában is illeszkedőnek kell lennie. Kivételt képeznek a meglévő nyeles telkek, ahol az oldal- és hátsókert betartása mellett önálló melléképítményként létesíthető.

18. Parkolóházak, mélygarázsok

22. §

(1) Önálló parkolóház nem helyezhető el.

(2) Mélygarázs minden megkezdett 500 parkoló férőhelye után legalább egy ki- és bejáratot kell biztosítani.

19. Üzemanyagtöltő állomások

23. §

Új üzemanyagtöltő állomás a területen nem helyezhető el, kivéve az elektromos töltőállomást.

III. Fejezet

Beépítésre szánt területek építési övezetei

20. Lakóterületek

Lakóterületekre vonatkozó általános előírások

24. §

(1) Az Lke-3/XII-M és Lk-2/XII-M jelű építési övezetekben az előkert mérete 0,0 méter. Amennyiben a szabályozási terv építési helyet nem jelöl, a közterületi telekhatártól mért 5,0 méteres teleksávban kizárólag rendezett terepszint alatti támfalgarázs, terepszint alatti gépjármű tároló, lefedés nélküli 3,5 méternél nem szélesebb lift-, hídépítmény valamint kerítés, hulladéktároló, közmű-becsatlakozási műtárgy, előlépcső, akadálymentes közlekedést biztosító rámpa, vagy a garázst kiszolgáló alagút helyezhető el.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt terepszint alatti építmények összekötése az épülettel kizárólag terepszint alatt lehetséges.

(3) Az építési övezetben előírt legkisebb telekméretet többszörösen meghaladó telken a védett ingatlanok kivételével telkenként annyi épület helyezhető el, ahányszor a telek területe meghaladja az építési övezetben meghatározott legkisebb telekterületet.

(4) Amennyiben egy telken a meglévő épületek száma meghaladja a (3) bekezdés szerintit, az épület(ek) bővítése, beépítési paramétereket érintő átalakítása csak akkor lehetséges, ha a beépítési paraméterek a telken lévő összes épületre együttesen is teljesülnek.

(5) Új beépítés esetén járműtároló önálló épületben – kivéve a támfalgarázst – nem helyezhető el. Meglévő beépítés esetén telkenként csak egy járműtároló épület helyezhető el, az előírt parkolószám mértékéig.

(6) A főfunkciót kiszolgáló egyéb önálló épület a (5) bekezdésben foglaltak kivételével nem helyezhető el.

21. Kertvárosias, sziluettérzékeny, hegyvidéki lakóterület Lke-3/XII-M

25. §

(1) Az Lke-3/XII-M építési övezet területe laza beépítésű, összefüggő nagykertes, több önálló rendeltetési egységet is magába foglaló, szabadonálló beépítési módú, teljes közművesítettségű elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésre szolgál.

(2) Az Lke-3/XII-M jelű építési övezetben minden teljes 500 m² telekterület után 1 önálló rendeltetési egység, de épületenként összesen legfeljebb 4 hozható létre.

(3) Az Lke-3/XII-M/L jelű építési övezetekben elhelyezhető épület – a lakó rendeltetésen kívül –:

a) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató,

b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

c) kulturális,

d) szállás jellegű és

e) sport

rendeltetést is tartalmazhat.

(4) Az Lke-3/XII-M/I jelű építési övezetben kizárólag

a) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató,

b) nevelési, oktatási, egészségügyi,

c) kulturális,

épületek helyezhetők el.

Lakás az Lke-3/XII-M/I építési övezetek területén nem helyezhető el, meglévő lakás megtartható, de bővítése nem megengedett.

(5) Az Lke-3/XII-M építési övezetekre vonatkozó szabályozási határértékeket a 2. melléklet 1. pontja határozza meg.

(6) Az Lke-3/XII-M jelű építési övezetekben az építési hely a telek közterület felőli első fele, amennyiben a szabályozási terv másként nem jelöli, az előírt elő-, és oldalkert méretek betartásával, kivéve a (7) bekezdésben felsoroltak.

(7) A (6) bekezdés szerinti építési helytől a következő esetekben lehet eltérni:

a) átmenő, sarok, nyúlványos telek esetén;

b) jelentős fás növényzettel fedett telek esetén;

c) több épület elhelyezése esetén;

d) amennyiben a telek méreteiből, geometriájából adódóan az építési övezetben meghatározott paraméterek nem kihasználhatók;

e) amennyiben a telek legnagyobb mélysége nem éri el a 40 m-t;

f) amennyiben a telek lejtése meghaladja a 15%-ot;

g) meglévő épület bővítése esetén;

h) amennyiben a területen a kialakult állapot ettől eltérő.

22. Kisvárosias, jellemzően szabadonálló jellegű lakóterület Lk-2/XII-M

26. §

(1) Az Lk-2/XII-M építési övezet területe sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, szabadonálló beépítési módú, teljes közművesítettségű elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésre szolgál.

(2) Az építési övezetekben minden teljes 330 m² telekméret után 1 rendeltetési egység, de épületenként legfeljebb 4 létesíthető.

(3) Az Lk-2/XII-M/L jelű építési övezetekben elhelyezhető épület – a lakó rendeltetésen kívül –:

a) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató,

b) szállás jellegű,

c) igazgatási, iroda és

d) sport

rendeltetést is tartalmazhat.

(4) Az Lk-2/XII-M/I jelű építési övezetben elhelyezhető épület:

a) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató,

b) nevelési, oktatási, egészségügyi,

c) kulturális, közösségi szórakoztató és

d) igazgatási, iroda

rendeltetést is tartalmazhat.

Lakás az Lk-2/XII-M/I építési övezetek területén nem helyezhető el, meglévő lakás megtartható, de bővítése nem megengedett.

(5) Az Lk-2/XII-M építési övezetekre vonatkozó szabályozási határértékeket a 2. melléklet 2. pontja határozza meg.

(6) Az Lk-2/XII-M építési övezetekben az építési hely a telek közterület felőli első fele, amennyiben a szabályozási terv másként nem jelöli, az előírt elő-, és oldalkert méretek betartásával.

(7) A (6) bekezdés szerinti építési helytől el lehet térni:

a) átmenő, sarok, nyúlványos telek esetén;

b) jelentős fás növényzettel fedett telek esetén;

c) több épület elhelyezése esetén,

d) amennyiben a telek méreteiből, geometriájából adódóan az építési övezetben meghatározott paraméterek nem kihasználhatók;

e) amennyiben a telek legnagyobb mélysége nem éri el a 40 m-t;

f) amennyiben a telek lejtése meghaladja a 15%-ot;

g) meglévő épület bővítése esetén;

h) amennyiben a  területen a kialakult állapot ettől eltérő.

23. Vegyes területek

Intézményi, jellemzően szabadonálló jellegű terület Vi-2/XII-M

27. §

(1) A Vi-2/XII-M1 építési övezetekben az alábbi rendeltetéseket szolgáló épületek helyezhetők el

a) igazgatás,

b) nevelés, oktatás,

c) egészségügy, szociális,

d) iroda,

e) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,

f) kulturális, közösségi szórakoztató,

g) hitéleti és

h) sport.

(2) A Vi-2/XII-M2^[1] építési övezetekben elhelyezhető épületekben

a) természetvédelmi,

b) vendéglátó,

c) turisztikai,

d) szállás,

e) sport- és szabadidő-,

f) oktatási-nevelési,

g) hitéleti,

h) biztonsági és

i) közlekedési

rendeltetés helyezhető el.

(3) A Vi-2/XII-M jelű építési övezetben az előkert mérete 5,0 méter.

(4) A Vi-2/XII-M építési övezetekben teljes közművesítettség biztosítandó, valamint új beépítés esetén a többlet csapadékvíz csak késleltetett módon kerülhet levezetésre.

(5) A Vi-2/XII-M1 építési övezetben, a kötelezően előírt személygépkocsik számát, az egymástól 200 méter távolságon belül elhelyezkedő építmények esetében – az érintett építményekre vonatkozóan együttesen – csak a legmagasabb értéket eredményező hasznosítási módú építmény szerinti mennyiség figyelembevételével kell megállapítani.^[2]

(6) A Vi-2/XII-M1 építési övezetben, az elhelyezendő kerékpárok számát, az egymástól 200 méter távolságon belül elhelyezkedő építmények esetében – az érintett építményekre vonatkozóan együttesen – csak a legmagasabb értéket eredményező hasznosítási módú építmény szerinti mennyiség figyelembevételével kell megállapítani.^[3]*

(7) A Vi-2/XII-M1 építési övezetben angolakna legfeljebb egy építményszint bevilágítására, szellőztetésére szolgálhat és a homlokzati síkra merőleges szabad nyílás mérete 4,0 méternél nagyobb nem lehet.

(8) A Vi-2/XII-M építési övezetekre vonatkozó szabályozási határértékeket a 2. melléklet 3. pontja határozza meg.

            24. Különleges területek

Közlekedéshez kapcsolódó épületek elhelyezésére szolgáló terület K-Közl/XII-M

28. §

(1) A K-Közl/XII-M építési övezet területe a libegő üzemi és végállomási funkcióinak elhelyezésére szolgál. Az övezet területén drótkötélpálya és gépház, műszaki és biztonsági berendezések, egyéb közlekedési pályák és várakozóhelyek (parkolók), közmű és hírközlési létesítmények, mindezek vízelvezetési és környezetvédelmi berendezései helyezhetők el, továbbá vendéglátás és kiszolgáló létesítmény.

(2) A K-Közl/XII-M jelű övezetben az előkert, oldalkert és hátsókert mérete 0,0 méter.

(3) Libegő drótkötélpályájától mért (szabályozási tervlapon feltüntetett) 10-10 méteres védőtávolságon belül épület elhelyezése és fa ültetése tilos.

(4) A K-Közl/XII-M építési övezetre vonatkozó szabályozási határértékeket a 2. melléklet 4. pontja határozza meg.

IV. Fejezet

Beépítésre nem szánt területek építési övezetei

25. Közlekedési területek

29.§

Közlekedési területek területén elhelyezhető épület a közlekedést kiszolgáló, a területet igénybe vevők ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató rendeltetést tartalmazhat.

II. rendű főutak területe Köu-3/XII-M

30. §

(1) Az övezet a II. rendű főútvonalak, ezek szerviz útjainak, csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közúti-vasúti (villamos) pályák, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek, elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben az ingatlanok teljes területén építmény elhelyezhető.

(3) Amennyiben a közterület szélessége és a közterületi fasorok helyzete lehetővé teszi, az új autóbusz-megállót vagy a meglévő átépítésekor öbölben kell elhelyezni.

(4) Az övezet területén lévő főutakról a beépítésre szánt területek közvetlen gépjármű ingatlan-kiszolgálása csak akkor biztosítható, ha az ingatlan alsóbbrendű útvonallal nem határos.

(5) A övezet területén – az eseti forgalomkorlátozási beavatkozások kivételével – nem szüntethető meg a közúti gépjárműforgalom.

Helyi jelentőségű gyűjtőutak területe

31. §

(1) Az övezet a városrészen belüli kapcsolatokat biztosító útvonal közúti és egyéb pályatesteinek, csomópontjainak, a tömegközlekedési megállóhelyek és építményeik, várakozóhelyek (parkolók), kerékpárutak és sávok, járdák, mindezek zöldfelületei elemeinek, továbbá köztárgyak, közművek és hírközlési létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet területén lévő gyűjtő utakról a beépítésre szánt területek közvetlen gépjármű ingatlan-kiszolgálása csak akkor biztosítható, ha az ingatlan alsóbbrendű útvonallal nem határos.

(3) Az övezet területén újonnan létesítendő tömegközlekedési várakozóépítmények magassága nem haladhatja meg a 3,5 métert, alapterületük a 8 m²-t.

Forgalomcsillapítható úthálózat

32. §

(1) Az övezet a lakóutak (kiszolgáló utak) kialakítására szolgál, amelyek

a) lakó-pihenő övezetként vagy

b) tempó 30 zónaként építhetők ki.

(2) Az övezet elsődlegesen közutak, csomópontok, kerékpárutak és sávok, várakozóhelyek (parkolók), járdák, mindezek zöldfelületei és környezetvédelmi létesítményei, továbbá köztárgyak, közművek és hírközlési létesítmények elhelyezésére szolgál.

Gyalogos utak

33. §

(1) Az övezet gyalogos utak kialakítására szolgál, amelyek

a) gyalogos útként,

b) gyalogos lépcsőként alakíthatók ki.

(2) Az övezet elsődlegesen gyalogos felületek, gyalogos lépcsők, kerékpáros infrastruktúra, mindezek zöldfelületi elemei, továbbá köztárgyak, közművek és hírközlési létesítmények elhelyezésére szolgál.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerint kialakítandó közterületeken a gépjárműforgalom korlátozottan megengedhető.

26. Erdőterületek

Közjóléti erdő Ek/XII-M

34. §

(1) Az övezet területén

a) a vendéglátó épület,

b) a szabadidő eltöltés,

c) a pihenés, a testedzés építményei,

d) az ismeretterjesztés építményei,

e) a terület fenntartásához szükséges építmények,

f) a turizmust szolgáló építmények (menedékház, erdei tornapálya, télisport pálya),

helyezhetők el.

(2) Parkolás csak terepszinten, az erdőterületet igénybevevők részére alakítható ki, fásítottan, 2 gépkocsibeálló-helyenként 1-1 előnevelt, őshonos fa, vagy annak fajtái telepítésével.

(3) Építmények csak természetes anyaghasználattal (fa, kő, égetett tégla, cserép, vályog, növényi eredetű anyagok) és legalább önálló szennyvíztisztító kisberendezéssel létesíthetők.

(4) A telek területének legfeljebb 20%-a lehet közhasználat elől elzárt terület és nem haladhatja meg a 2000 m²-t.

(5) Az erdőterület övezetére vonatkozó szabályozási határértékeket a 2. melléklet 5. pontja határozza meg.

V. Fejezet

Járművek elhelyezése

35. §

Az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a 3. melléklet szerint kell a személygépjárművek elhelyezési lehetőségét biztosítani.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

36. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(3) A Normafa történelmi sportterület Kerületi Építési Szabályzatáról szóló 7/2016. (V.26.) Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének önkormányzati rendelete Normafa szabályozási tervét megállapító 1. melléklete helyébe e rendelet 4. melléklete lép.

(4) A Hegyvidék XII. kerület Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 14/2005. (VIII.10.) Budapest Hegyvidék XII. kerületi Önkormányzat rendeletének 1.§ (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) A rendelet hatálya nem terjed ki Budapest Főváros XII. kerületnek

1. a Fogaskerekű vasút Kerületi Építési Szabályzatáról szóló 31/2015. (XI.26.) Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének önkormányzati rendelete 1. mellékletében,

b)a Normafa történelmi sportterület Kerületi Építési Szabályzatáról szóló 7/2016. (V.26.) Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének önkormányzati rendelete 1. mellékletében, valamint

c)a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) Kerületi Építési Szabályzatáról szóló 15/2016. (XII. 15.) Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének önkormányzati rendelete 1. mellékletében

meghatározott földrészleteire.”

2. melléklet a 15/2016. (XII. 15.) Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének önkormányzati rendeletéhez

Építési övezetek és övezetek szabályozási határértékei

1. Kertvárosias, sziluettérzékeny, hegyvidéki lakóterület Lke-3/XII-M

* kizárólag terepszint alatt elhelyezhető parkolók számára – a kiszolgáló közlekedési területeikkel együtt – vehető igénybe

2. Kisvárosias, jellemzően szabadonálló jellegű lakóterület Lk-2/XII-M

* kizárólag terepszint alatt elhelyezhető parkolók számára – a kiszolgáló közlekedési területeikkel együtt – vehető igénybe

3. Intézményi, jellemzően szabadonálló jellegű terület Vi-2/XII-M

* kizárólag terepszint alatt elhelyezhető parkolók számára – a kiszolgáló közlekedési területeikkel együtt – vehető igénybe

4. Közlekedéshez kapcsolódó épületek elhelyezésére szolgáló terület K-Közl/XII-M

5. Közjóléti erdő Ek/XII-M

3. melléklet a 15/2016. (XII. 15.) Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének önkormányzati rendeletéhez

Egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani:

* A 151/2014 (V. 6.) Korm. rendelet alapján

Erdőterületek, zöldterületek, közlekedési területek esetében személygépkocsi elhelyezését nem kell biztosítani.