Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. §         (5) bekezdés 6. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet területi hatálya

1. §(1) E rendelet hatálya Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidék 1. melléklet szerinti szabályozási tervben meghatározott területére terjed ki.

(2) A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel, valamint a Normafa Park történelmi sportterületről szóló 2013. évi CXLVIII. törvényben, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem MOME Campus Kreatív Innovációs és Tudáspark megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 151/2014. (V. 6.) Korm. rendeletben, továbbá a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének megvalósítását szolgáló beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és egyes eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a Magyar Művészeti Akadémia Székháza kialakítását szolgáló beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 319/2015. (X. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 131/2016. (VI.7.) Korm. rendeletben meghatározott eltérésekkel együtt kell alkalmazni.

(3) E rendeletet a településkép védelméről szóló Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének 42/2017. (XI.17.) önkormányzati rendeletével együtt kell alkalmazni.

2. Értelmező rendelkezések

2. §E rendelet alkalmazásában

1. Belső Zóna: Városmajor utca- – Kék Golyó utca – Németvölgyi út –Stromfeld Aurél út - Jagelló út – XI. kerületi közigazgatási határ – I. kerületi közigazgatási határ – II. kerületi közigazgatási határ által közrezárt terület, valamint a határoló közterületekhez kapcsolódó telkek.
2. Eredeti építéskori állapot: Hiteles írott forrásokkal, térképekkel, tervekkel, fényképekkel vagy ábrázolásokkal igazolt állapot.
3. Extenzív zöldtető: Legalább 8 cm termőréteg vastagságú, pozsgás növényekkel borított tetőkert, amely a fenntartási munkák kivételével emberi tartózkodásra nem alkalmas.
4. Gyalogos út: A forgalomtechnikai rendjét tekintve gyalogos vagy gyalogos-kerékpáros útként, továbbá gyalogos vagy gyalogos-kerékpáros zónaként kijelölt közlekedési terület.
5. Gyepszinten záródó növényállomány: Talajtakaró-, gyeppótló növényzet, vagy gyep, illetve ezek együtteséből álló, legfeljebb 25 cm magas növényállomány.
6. Hegyvidéki zóna: a Belső zónán kívül eső terület.
7. Kapubehajtó: A közterülettel határos ingatlan közvetlengépjármű kiszolgálását biztosító kis forgalmú burkolat (szükség szerint hídszerkezet), mely a gyalogos járda síkjában épül.
8. Közhasználat elől elzárás: A közforgalom, közhasználat, szabad bejárás akadályozása a közbiztonsági okokból való bekerítés, őrzés és sötétedés utáni zárva tartás kivételével.
9. Meglévő beépítés: Az építési telken azok az épületek, amelyek jogerős építési engedéllyel, használatbavételi engedéllyel vagy építésügyi hatósági bizonyítvánnyal rendelkeznek, vagy a használatbavételüktől már 10 év eltelt.
10. Pavilon: Szilárd térelemekkel körülhatárolt, alapozás nélküli, a talajhoz rögzített vagy azon álló,            2 m²-t meghaladó, de legfeljebb 20 m² alapterületű építmény.
11. Rekreációs rendeltetés: Pihenés, felüdülés, felfrissülés, szabadidő eltöltés.
12. Szintterületi mutató (szm): Az összes építhető bruttó szintterület és a telekterület hányadosa. Az összes építhető bruttó szintterület értéke általános szintterületi mutató értékből (szmá) és kizárólag az épületen belül elhelyezhető parkolók– a kiszolgáló közlekedési területeikkel együtt – épületen belüli elhelyezésére igénybe vehető parkolási szintterületi mutató értékből (szmp) adódik össze (szm=szmá+szmp).
13. Útcsatlakozás: A közterülettel határos ingatlan közvetlen gépjármű kiszolgálását biztosító nagy forgalmú burkolat (szükség szerint hídszerkezet), mely a közúti burkolat síkjában épül.
14. Vendéglátó terasz: Épület földszintjén található vendéglátási egységhez tartozó kültéri fogyasztótér.
15. Víz- és légáteresztő burkolat: A burkolat elemei között és/vagy anyagán keresztül a csapadékvíz talajba szivárgását, a talajban lévő nedvesség szabad kipárolgását, valamint a környezeti levegő talajpórusokkal való szabad kapcsolatát lehetővé tévő, elemes, szemcsés burkolat, mely alatt vízzáró szerkezeti réteg – agyag, hagyományos beton alap – nem létesül. (Műanyag gyeprács, takarékhézagos beton (grűnbeton), betonelemes térkő homokos kavics vagy bazaltzúzalék ágyazaton hézagolva,       fa-, kőelemes tipegő homokos kavics ágyazaton, murva, kavics, homok stb.)

2. FEJEZET

FENNTARTHATÓSÁGOT SZOLGÁLÓ ELŐÍRÁSOK

3. Közterületi zöldfelületekre vonatkozó előírások

3. §Új közterületek megnyitásánál és kialakításánál biztosítani kell az útpályával párhuzamos legalább egyoldali fasor kialakításának lehetőségét, amennyiben azt a meglévő beépítés, a domborzati adottságok, a közlekedés és a közműlétesítmények helyigénye lehetővé teszi.

4. A terepalakításra vonatkozó előírások

4. §(1) Ha az 1. melléklet máshogy nem jelöli, a telek természetes terepszintje tartós, végleges jelleggel

a) a közterületi telekhatár menti 5,0 méteres teleksávban – kivéve terepszint alatti gépjármű tároló kialakítása esetén –, valamint az oldal- és hátsókert legkisebb méretén belül felfelé nem, lefelé legfeljebb 1,0 méterrel,

b) telek egyéb területén felfelé legfeljebb 1,0 méterrel és lefelé legfeljebb 2,0 méterrel

változtatható meg a (2), (3) és (4) bekezdések figyelembevételével.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései figyelmen kívül hagyhatók az igazolt természetes, eredeti terepviszonyok visszaállítása esetén.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni a telek gépjármű behajtást szolgáló legfeljebb 4,5 méteres sávjában, valamint a gyalogos bejárást szolgáló legfeljebb 1,0 méteres sávjában, ahol az építési telek természetes terepszintje tartós, végleges jelleggel

a) lefelé legfeljebb 4,0 méterrel,

b) felfelé, amennyiben a telek úttól való lejtése több mint 10%, legfeljebb 2,0 méterrel

változtatható meg.

(4) A terepalakítás mértéke az (1) bekezdésben rögzítetteket meghaladhatja a K-Közl jelű építési övezetekben, valamint a KÖk, KÖu és Kt jelű övezetekben – kizárólag közlekedési létesítmények megvalósíthatósága érdekében.

(5) Angolakna legfeljebb egy építményszint bevilágítására, szellőztetésére szolgálhat és a homlokzati síkra merőleges mérete 1,0 méternél nagyobb nem lehet, ha az övezeti előírások másként nem rendelkeznek.

5. A környezeti elemek védelme és a terhelő hatások csökkentése

5. §(1) A lakóterületek telkein az újonnan létesített burkolt felületek legalább 30%-át víz-és légáteresztő burkolatként kell kialakítani.

(2) A telkek 12%-ot meghaladó tereplejtésű, nem burkolt részein az erózió elleni védelem miatt gyepszinten záródó, egész évben a talajt takaró növényállományt kell telepíteni.

(3) A 20 férőhelyesnél nagyobb kapacitású felszíni parkolók esetében kizárólag szilárd burkolat, az ennél kevesebb kapacitásúak esetében vízáteresztő burkolat is alkalmazható.

6. A csúszásveszélyes területekre vonatkozó rendelkezések

6. §Csúszásveszélyes területeken a föld alatti közművezetékek csak védőcsövezéssel létesíthetők.

7. A táj és természeti környezet védelme

7. §(1) Az 1. mellékleten jelölt Megtartandó fás növényállomány területén

a) épület, épületrész valamint terepszint alatti építmény – kivéve nyomvonal jellegű építmény – nem állhat, és legfeljebb 15%-án létesíthető bármely típusú burkolt felület,

b) a meglévő faállomány össztörzs-átmérőjének legalább 80%-át meg kell tartani,

c) szabadban történő tárolás (építőanyag, bontási hulladék, kitermelt talaj, egyéb, a talaj fedettségét eredményező ömlesztett anyag) nem megengedett,

d) a facsoportban lévő szélső fák lombkoronájának függőleges vetületi vonalán belül a terepszint megváltoztatása nem megengedett.

(2)

(3) Az 1. mellékleten jelölt Megtartandó fa és Megtartandó fás növényállomány egyedeinek kivágása csak a külön kerületi rendeletben szabályozott módon történhet.

8. §Az országos jelentőségű védett természeti területek határától számított 20 méteres sáv nem lehet az építési hely része. Kivételt képez az olyan építési telek, ami ily módon beépíthetetlenné válna, vagy ahol a szabályozási terv építési helyet jelöl.

8. A zöldfelületek kialakítása

9. §(1) A telkek zöldfelületén a beépítéssel egyidejűleg annyi lombos fát kell telepíteni és fenntartani, hogy minden megkezdett 100 m²-re legalább egy fa jusson. Fatelepítés a külön kerületi rendeletben szabályozott módon történhet.

(2) Az újonnan kialakított parkolók összterületének 15%-án zöldfelületet kell létesíteni és fenntartani. Ezekben a növénysávokban a parkolók létesítésénél a kötelezően előírt telepítendő fák is elhelyezhetők.

(3) Új lapos tetők létesítése és meglévő lapos tetők rekonstrukciója során, ha a meglévő épület szerkezete statikai szakvélemény alapján azt lehetővé teszi, – a védett épületek, valamint a KÖu-3 jelű övezetek kivételével – a tetőfelület 40 m²-t meghaladó és napkollektor vagy napelem által igénybe nem vett részét legalább extenzív zöldtetőként kell kialakítani, kivéve, ha a meglévő épület szerkezete azt igazolt módon nem teszi lehetővé.

(4) A gépjármű ingatlan kiszolgálást biztosító kapu és a telken belüli várakozóhely, gépjármű tároló közötti, gépjármű közlekedésre szolgáló területet legalább 2,5 méter szélességben burkolt felületnek kell tekinteni.

(5) A telekre előírt zöldfelületbe vízfelület csak az előírt zöldfelület 10 %-áig számítható be. Úszómedence, egyéb sportcélú medence vízfelülete a zöldfelületbe nem számítható be.

(6) Többszintes növényállomány telepítése esetén sem csökkenthető az övezetben meghatározott legkisebb zöldfelület mértéke.

(7) A legkisebb zöldfelület mértékébe nem vehető figyelembe a homlokzati zöldfelület.

(8) Helyiséget tartalmazó új építmény építése esetén az építési engedélyezési dokumentációval egyidejűleg kertrendezési tervet kell készíteni.

9. Közművekre vonatkozó általános rendelkezések

10. §(1) Építési telken teljes közművesítettséget kell biztosítani a 11. § figyelembevételével.

(2) Építési telkek közműellátása csak önálló közműbekötésekkel valósítható meg.

(3) Meglévő közmű kiváltása vagy megszüntetése esetén a feleslegessé vált közmű műtárgyait el kell bontani, amennyiben a bontási munkálatok nem veszélyeztetik a meglévő faállományt. A bontási munkálatok után a területet helyre kell állítani.

(4) A K-T és K-Közl jelű építési övezetek, valamint a zöldterületek és erdőterületek övezeteiben épületen kívüli közmű építményt csak növényzettel takart módon lehet elhelyezni.

11. §(1) Csatorna-közműpótló műtárgy létesítése és használata nem megengedett a szennyvizek befogadására alkalmas közcsatornával ellátott területen.

(2) Közcsatornával ellátatlan területeken átmenetileg, a közcsatorna megépítéséig, közműpótló berendezésként csak ellenőrizhetően kivitelezett, zárt, szivárgásmentes szennyvíztározó medencék létesíthetők.

(3) Szennyvizek szikkasztása tilos.

10. Csapadékvizek kezelésére vonatkozó előírások

12. §(1) A burkolatokról és az épületek tetőfelületeiről lefolyó csapadékvizeket telken belül, a más jogszabályokban meghatározott előírásoknak megfelelően kell elszikkasztani, kezelni, elhelyezni, felhasználni a közterületek kivételével és a (2) és (3) bekezdés figyelembevételével.

(2) A tehergépjárművek elhelyezését vagy a legalább 20 db személygépjármű elhelyezését biztosító burkolt gépjárműparkoló felületekről összegyűjtött szennyezett csapadékvizeket csak tisztítás után lehet szikkasztani.

(3) Amennyiben a csapadékvizek tárolását, szikkasztását a telek beépítettsége, természeti adottságai nem vagy csak aránytalanul nagy ráfordítással teszik lehetővé, és a városi csapadékvíz-elvezető rendszer a többlet-mennyiség befogadására alkalmas, a csapadékvizek a közüzemi csapadékvíz-elvezető rendszerbe külön megállapodás alapján bevezethetőek. A csapadékvizek közcsatornába, vízelvezető árokba vagy élő vízfolyásba csak késleltetett módon vezethetők be.

13. §(1) Kisvárosias és kertvárosias lakóterületeken, üdülőterületeken és intézményterületeken történő új beépítés, vagy új rendeltetési egység kialakításával járó bővítés esetén a telek burkolt illetve beépítettségbe beszámítandó módon beépített részének minden megkezdett bruttó 50 m²-e után 1 m³ tárolókapacitású zárt csapadékvíz tározó tartályt (ciszternát) kell elhelyezni a (2) és (3) bekezdés figyelembevételével.

(2) Intenzív telepítésű zöldtető megvalósítása esetén az előírt csapadékvíz tározó kapacitás számításához figyelembe vett telekrészből az intenzív telepítésű zöldtető alapterületét le lehet vonni.

(3) Csapadékvíz tározó tartály (ciszterna) helyett vagy mellett csapadékvíz szikkasztó kút létesíthető, amennyiben talajmechanikai szakvélemény megállapítja a talaj megfelelő szikkasztó-képességét, valamint azt, hogy a tervezett mértékű csapadékvíz-szikkasztás a telek, a szomszédos telkek és építmények állékonyságát és rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti.

11. A beépítéssel kapcsolatos fenntarthatósági előírások

14. §(1) Új épület építése esetén a beépítés megengedett mértéke alapján számított beépíthető alapterület növelhető a 38 cm-es falvastagságot meghaladó, energiahatékonyságot szolgáló többlet falvastagság által elfoglalt alapterülettel.

(2) Új lapostetős épület építése vagy meglévő lapostetős épületen zöldtető utólagos kialakítása esetén a zöldtető kialakításához szükséges szerkezeti mérettel a megengedett legnagyobb beépítési magasság növelhető.

(3) Zárt csapadékvíz tározó tartály (ciszterna) kialakítása esetén a csapadékvíz tározó tartály alapterületével a terepszint alatti beépítés megengedett legnagyobb mértéke alapján számított terepszint alatt beépíthető alapterület növelhető, és a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke alapján számított zöldfelület terület csökkenthető.

(4) Egy szintnél több, vagy a rendezett terephez viszonyítottan 4,5 méternél mélyebb padlószint-magasságú pinceszint csak hidrogeológiai szakvélemény alapján létesíthető. Terepszint alatti építményeket úgy kell kialakítani, hogy azok a talajvíz mozgását ne akadályozzák, az érintett térség vízháztartását kedvezőtlenül ne befolyásolják.

(5) A 2. mellékletben meghatározott szintterületi mutató alapján számított kialakítható szintterület a zártsorúan beépíthető területen lakásonként legfeljebb 15 m²-rel, a szabadonállóan vagy ikres beépítési móddal beépíthető területeken lakásonként legfeljebb 30 m²-rel növelhető gépészeti helyiség és tároló számára, ha a lakások fenntartható üzemeltetését segítő gépészeti berendezés kerül elhelyezésre.

(6) Kötelező szabályozási vonallal érintett telek esetén az ingatlanra vonatkozó legnagyobb megengedett beépítettség és legnagyobb építhető szintterület - a kötelező szabályozási vonallal összefüggésben végrehajtandó útszabályozás, telekalakítás tárgyában megkötött - az önkormányzat és a tulajdonos(ok) közötti megállapodás esetén növelhető. A növelés mértéke legfeljebb a leszabályozott terület és szabályozási vonallal érintett telek övezete szerinti határérték szorzata lehet.

12. Üzemanyagtöltő állomásokra és elektromos töltőállomásokra vonatkozó előírások

15. §Új önálló üzemanyagtöltő állomás a területen nem helyezhető el, csak elektromos töltőállomás.

3. FEJEZET

KÖZTERÜLET ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

13. Közterületen lévő építményekre vonatkozó előírások

16. § Közterületi, közhasználat céljára átadott járdákon pavilon vagy egyéb építmény csak akkor létesíthető, ha a bejáratok szabad megközelítése biztosított, valamint

a) a KÖu jelű övezetekben és 82. § (2) bekezdés szerinti forgalmi szerepet betöltő gyűjtőutak melletti járdákon a pavilon vagy egyéb építmény elhelyezésével visszamaradó gyalogos járdafelület szélessége nem kisebb a berendezési sáv keresztmetszetével csökkentett eredeti szélesség 75%-ánál és legalább 3,0 méter,

b) egyéb járdákon a pavilon vagy egyéb építmény elhelyezésével visszamaradó gyalogos járdafelület szélessége nem kisebb a berendezési sáv keresztmetszetével csökkentett eredeti szélesség felénél és legalább 1,5 méter.

17. § Közterületi, közhasználat céljára átadott járdákon vendéglátó terasz csak akkor létesíthető, ha a bejáratok szabad megközelítése biztosított, valamint

a) a KÖu jelű övezetekben és a 82. § (2) bekezdés szerinti forgalmi szerepet betöltő gyűjtőutak melletti járdákon a vendéglátó terasz elhelyezésével visszamaradó gyalogos járdafelület szélessége nem kisebb a berendezési sáv keresztmetszetével csökkentett eredeti szélesség felénél és legalább 3,0 méter,

b) egyéb járdákon a vendéglátó terasz elhelyezésével visszamaradó gyalogos járdafelület szélessége nem kisebb a berendezési sáv keresztmetszetével csökkentett eredeti szélesség felénél és legalább 1,0 méter.

4. FEJEZET

EGYES SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK

14. Telekalakítás

18. §(1) Nyúlványos telek nem alakítható ki, kivéve kialakult telkek utólagos közterületi kapcsolatának biztosítására.

(2) Ha a telekhatár mellett teleknyúlvány van, akkor annak teljes szélessége beleszámít a teleknyúlvánnyal csökkentett telek oldalkert méretébe. Ilyen esetben a teleknyúlványnak a teleknyúlvánnyal csökkentett telek melletti határa és a teleknyúlvánnyal csökkentett telken elhelyezett épület között 1,5 méternél kisebb távolság nem lehet.

(3) Kettőnél több szomszédos teleknyúlvány nem alakítható ki.

19. §(1) Amennyiben egy telek egynél több övezetbe, építési övezetbe, tartozik, az eltérő övezetbe, építési övezetbe, tartozó telekrészeknél a beépítési paraméterek számításakor és a beépítési feltételek meghatározásakor az adott telekrészekre vonatkozó övezeti, építési övezeti, előírásokat kell figyelembe venni.

(2) Olyan telekalakítás nem megengedett, mely szerint egy telek két vagy több övezetbe, építési övezetbe tartozzon, kivételt képez, ha ezt a szabályozási tervlap jelöli.

(3) Közterületek területe szakaszosan is kialakítható.

20. §(1) A kötelező szabályozási vonallal érintett telkek esetén – a kötelező szabályozási vonallal összefüggésben végrehajtandó útszabályozás, telekalakítás tárgyában az önkormányzat és a tulajdonos(ok) közötti megállapodás alapján – az adott ingatlanra vonatkozó építési paraméterek az útszabályozást megelőzően az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett alapterület szerinti telekméret után számíthatók, amennyiben a telek mérete az útszabályozás végrehajtásával legfeljebb 10%-kal csökken.

(2) Amennyiben közterületi szabályozás végrehajtása érdekében történő telekalakítás során csökken az építési telek területe, a megmaradó telekmegosztása akkor is végrehajtható, ha csak a csökkentés nélküli eredeti telek megosztása lenne végrehajtható az övezetben, építési övezetben meghatározott legkisebb telekméret követelménye alapján.

21. §(1) A sajátos építményfajták számára az övezeti, építési övezeti előírásoktól eltérő, műszakilag szükséges méretű telek alakítható ki.

(2) Az övezetek, építési övezetek, megengedett legkisebb telekméretére, a telek szélességére és hosszára vonatkozó rendelkezéseket a magánút telkére vonatkozóan figyelmen kívül lehet hagyni.

5. FEJEZET

A KÖZLEKEDÉSRE ÉS A JÁRMŰVEK ELHELYEZÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

15. Személygépjárművek elhelyezésére vonatkozó előírások

22. §(1) Új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a szükséges személygépjármű elhelyezési kötelezettségét legalább a 3. melléklet szerinti mennyiségben,                 a (2) –(5) bekezdések előírásainak figyelembevételével kell biztosítani.

(2) Bővítés, átalakítás és rendeltetésmódosítás esetén a méretezés alapját a teljes ellátandó funkció képezi, de csak a keletkező többlet személygépjármű elhelyezési kötelezettséget kell biztosítani a meglévő gépjármű tároló helyiségek és felszíni várakozóhelyek megtartása mellett.

(3) A KÖu-3, KÖu-4 övezetek, valamint az Lk-2/XI-5 építési övezet területén a kereskedelmi, szolgáltató funkciójú építmények esetében a rendeltetésszerű használatból – a 300 m²-nél nagyobb bruttó alapterületű, napi fogyasztási cikkeket értékesítő üzlet kivételével – személygépjármű elhelyezési kötelezettség nem keletkezik.

(4) Új épület építésekor, lakó rendeltetés esetén a rendeltetésszerű használatból származó személygépjármű elhelyezési kötelezettséget telken belül, a főépületben kell teljesíteni, kivéve az alábbi eseteket:

a) amennyiben a gépjármű ingatlan kiszolgálást biztosító közterület határára merőlegesen mért terepesés meghaladja a 20%-ot, a parkolás telken belül önálló járműtároló épületben, parkoló lemezen vagy felszíni parkolóban is megoldható,

b) amennyiben a gépjármű ingatlan kiszolgálást biztosító közterület határára merőlegesen mért terepemelkedés meghaladja a 20%-ot, a parkolás telken belül önálló járműtároló épületben vagy önálló terepszint alatti építményben is megoldható a 23. § figyelembevételével,

c) ha az övezeti előírások másként rendelkeznek.

(5) A keletkező személygépjármű elhelyezési kötelezettség az ingatlantól 300 méter gyaloglási távolságon belül eső útszakaszokon is biztosítható, amennyiben fennáll az alábbi korlátozások valamelyike:

a) az építési telek számára ki- és behajtás a közút forgalomtechnikai adottságai miatt nem lehetséges,

b) az építési telek meglévő beépítése miatt személygépjármű ingatlan kiszolgálás nem biztosítható,

c) az építési telek közterületi szélessége nem éri el a 10 métert,

d) az építési telek területe nem éri el a 300 m²-t,

e) az építési telken lévő védett épület vagy az 1. mellékleten jelölt Megtartandó fa, Megtartandó fás növényállomány miatt telken belül gépjármű nem helyezhető el.

(6) A K-Közl/XI-2 építési övezet területén személygépkocsi elhelyezését nem kell biztosítani.

(7) Felszíni várakozóhely céljára csak burkolt felület vehető figyelembe.

23. §Támfalgarázs csak teremgarázsként létesíthető, támfalgarázs-sor nem alakítható ki, kivéve a meglévő támfalgarázs-sorok hiányzó, közbülső elemeinek kialakítását.

16. Autóbuszok elhelyezésére vonatkozó előírások

24. §(1) Új építmények, önálló rendeltetési egységek és területek rendeltetésszerű használatához 200 férőhelyenként kell autóbuszok rendszeres forgalma esetén elhelyezési kötelezettséget biztosítani telken belül. Rendszeres forgalomra kell számítani:

a) 50 vendégszobát meghaladó szállás jellegű önálló rendeltetési egység esetén,

b) 150 férőhelyet meghaladó kulturális és közösségi szórakoztató önálló rendeltetési egység esetén,

c) 300 férőhelyet meghaladó lelátóval rendelkező sportlétesítmény esetén, több pálya esetén a mértékadó nagyságú lelátóra méretezve.

(2) Bővítés, átalakítás és rendeltetésmódosítás esetén a méretezés alapját a teljes ellátandó funkció képezi, de csak a keletkező többlet autóbusz elhelyezési kötelezettséget kell biztosítani, a meglévő tároló helyiségekés felszíni várakozóhelyek megtartása mellett.

(3) A keletkező autóbusz elhelyezési kötelezettség az ingatlantól 300 méter gyaloglási távolságon belül eső útszakaszokon is biztosítható, amennyiben fennáll az alábbi korlátozások valamelyike:

a) az építési telek számára az autóbusz ki- és behajtás a közút forgalomtechnikai adottságai miatt nem lehetséges,

b) az építési telek meglévő beépítése miatt a telken belül létesítendő autóbusz várakozó hely számára közúti csatlakozás nem biztosítható,

c) az építési telken lévő, védett épület vagy növényzet miatt telken belül létesítendő várakozóhely nem helyezhető el.

17. Tehergépjárművek elhelyezésére vonatkozó előírások

25. §(1) Új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a szükséges tehergépjármű elhelyezési kötelezettséget telken belül, egyedi méretezés alapján kell biztosítani.

(2) Bővítés, átalakítás, rendeltetésmódosítás esetén a méretezés alapját a teljes ellátandó rendeltetés képezi, de csak a keletkező többlet tehergépjármű elhelyezési kötelezettséget kell biztosítani a meglévő tároló helyiségek és felszíni várakozóhelyek megtartása mellett.

18. Kerékpárok elhelyezésére vonatkozó előírások

26. §(1) A Belső zóna területén minden építmény, önálló rendeltetési egység és terület rendeltetésszerű használatához a kerékpárok számára elhelyezési kötelezettséget a 4. melléklet szerint kell biztosítani, amennyiben más jogszabály nem rendelkezik ettől eltérően.

(2) A Hegyvidéki zóna területén a kerékpárok számára elhelyezési kötelezettség nem keletkezik.

19. Magánutakra vonatkozó előírások

27. §(1) Beépítésre szánt területek megközelítését, kiszolgálását biztosító magánút csak közforgalom számára megnyitott magánútként alakítható ki, és az 1. mellékleten Magánút létesíthető jellel jelölt területen belül létesíthető.

(2) Közforgalom számára megnyitott magánút kiszolgálóút, kerékpárút vagy gyalogút hálózati szerepet tölthet be, és közterülethez vagy másik közforgalom számára megnyitott magánúthoz kell csatlakoznia.

(3) A 30 méternél hosszabb közforgalom számára megnyitott magánút zsákutcaként történő kialakítása esetén, a zsákutca végén a tehergépjárművek számára (hulladékszállítás, katasztrófavédelmi feladatok ellátása) visszafordulási lehetőséget kell kialakítani. A zsákutcaként kialakítható útszakasz legnagyobb hossza 250 méter.

(4) A közforgalom számára megnyitott magánút által kiszolgált telkeket úgy kell kialakítani és azokon építményeket elhelyezni, mintha a magánút közterület lenne. A magánút felőli építési határvonal és a telek homlokvonala közötti területsáv előkertnek minősül, ezért az arra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

20. Gépjármű ingatlan kiszolgálás

28. §(1) Építési telek közúti vagy közforgalom számára megnyitott magánúti kapcsolatát a forgalmi szempontból megfelelő kialakítással (kapubehajtó, útcsatlakozás) minimálisan szükséges ki- és bejárattal kell biztosítani, az alábbiak szerint:

a) személygépjárművek esetén 400 férőhely parkoló kapacitásig egy közös ki- bejárat elegendő,

b) rendszeres teherforgalom esetén a személygépjárművek és a tehergépjárművek forgalma számára önálló kapcsolat létesíthető.

(2) Az építési telek közúti vagy közforgalom számára megnyitott magánúti kapcsolatát – amennyiben az több útról is biztosítható – az alacsonyabb hálózati szerepet betöltő útról kell biztosítani.

(3) Amennyiben az ingatlan gépjármű kiszolgálását biztosító kapubehajtó, útcsatlakozás lejtése meghaladná a 20%-ot, a kapubehajtó, vagy az útcsatlakozás telken belüli része kialakítható:

a) jármű lift alkalmazásával,

b) maximum 4,0 méter széles hídszerkezet építésével is.

21. Közlekedési létesítmények védőtávolsága

29. §A Libegő drótkötélpályájától mért 10-10 méteres védőtávolságon belül - kerítés kivételével, - építmény elhelyezése valamint fa ültetése tilos.

22. A légiközlekedésre vonatkozó előírások

30. §Rendszeres forgalom számára helikopter leszállóhely csak K-HON építési övezetben, valamint egyéb egészségügyi, katonai, rendőrségi, katasztrófavédelmi, államigazgatási rendeltetésű beépítés részeként létesíthető.

6. FEJEZET

ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

23. A beépítésre vonatkozó általános előírások

31. §(1) Meglévő beépítés bővítése esetén kizárólag közhasználatú építmény akadálymentesítésére szolgáló, legfeljebb 40 m² alapterületű építményrész az építési övezetben meghatározott építési határértékeket meghaladóan is elhelyezhető.

(2) Az előkertben kizárólag

a) rendezett terepszint alatti támfalgarázs,

b) terepszint alatti gépjármű tároló,

c) lefedés nélküli 3,5 méternél nem szélesebb lift-, hídépítmény,

d) kerítés,

e) hulladéktartály-tároló,

f) közmű-becsatlakozási műtárgy,

g) előlépcső,

h) akadálymentes közlekedést biztosító rámpa,

i) garázst kiszolgáló alagút,

j) amennyiben a telek gépjárművel való megközelítése másképp nem biztosítható, a telek gépjárművel való megközelítését biztosító építmény

helyezhető el.

Terepszint alatti építmények összekötése az épülettel kizárólag terepszint alatt lehetséges.

32. §Az 1. mellékleten feltételhez kötött szabályozási vonallal jelölt területek közterületből kikerülhetnek és az építési telek részévé válhatnak, ha az érintett tulajdonosok – a közterület tulajdonosa és az ingatlan tulajdonosa – megegyeznek az érintett területek átadásában, átvételében.

33. §Olyan telken, amelyen műemlék vagy helyi védelem alatt álló épület áll, az övezetben, építési övezetben meghatározott telkenként elhelyezhető épületek számánál eggyel több önálló épület helyezhető el az övezetre, építési övezetre vonatkozó egyéb előírások figyelembevételével.

34. §Amennyiben szabályozás végrehajtása érdekében történő telekalakítás során csökken az építési telek területe, a megengedett rendeltetések számát a csökkentés nélküli eredeti telekméret alapján kell számítani.

35. §Az 1950. év előtt megvalósult épületek esetében az eredeti építéskori állapotnak megfelelően, az épületek teljes homlokzati és tetőszerkezeti rekonstrukciójának megvalósíthatósága érdekében az építési övezet szerinti beépítési paraméterek túlléphetők. Szabadonálló beépítésű területen elhelyezkedő épületek esetében a homlokzati és tetőszerkezeti rekonstrukció a teljes épülettömegre, zártsorú épületek esetében az utcai traktusok helyreállítására vonatkozik.

36. §Meglévő járműtároló helyiség rendeltetése nem változtatható meg, kivéve

a) a 15 m² alapterületet meg nem haladó,

b) a zártsorúan beépített ingatlanon a közterület felőli homlokzatra nyíló

járműtároló helyiség esetében.

37. §(1) Meglévő beépítés kiegészítéseként telkenként egy kiegészítő rendeltetésű épület létesíthető, melynek beépített alapterülete nem haladhatja meg a megengedett beépítési mérték egynegyedét.

(2) Kiszolgáló épület legnagyobb beépítési magassága 3,5 méter lehet.

38. §Az 1. mellékleten jelölt Honvédelmi rendeltetésű területek védőtávolsága által érintett területen

a) 50 méter védőtávolságon belül nem helyezhető el közút, távvezeték,

b) 50 méter védőtávolságon belül nem létesíthető új turistaút,

c) 100 méter védőtávolságon belül nem helyezhető el 15 méter magasságot meghaladó építmény,

d) 100 méter védőtávolságon belül nem helyezhető el vasút, közúti csomópont, emeltszintű közút, felüljáró, parkolóhely,

e) 200 méter védőtávolságon belül nem helyezhető el szálloda, közforgalmú pihenőhely, strand, üdülőtábor, kemping,

f) 1500 méter védőtávolságon belül nem helyezhető el káros levegőszennyezést okozó építmény.

A fenti előírások nem vonatkoznak a területen már meglévő létesítményekre és a honvédelmi objektumokat kiszolgáló újonnan létesítendő műszaki létesítményekre, építményekre.

39. §Apartman-ház létesítése esetén a létrehozható rendeltetési egységek száma megegyezik az építési övezetben lakó rendeltetés esetén meghatározott rendeltetési egységek számával.

40. §Kilátó csak az 1. mellékleten jelölt helyeken, kőből és fából építhető.

24. Az ikres beépítési módra vonatkozó előírások

41. §(1) Az ikres beépítésű építési övezetekben meglévő épületet átalakítani, bővíteni, valamint új épületet meglévő ikerház-félhez csatlakozóan építeni úgy lehet, hogy a közterület felőli építési vonal azonos legyen.

(2) Az oldalkert legkisebb szélessége az építési telekre előírt legnagyobb épületmagasság fele, amennyiben az 1. mellékleten ettől eltérő építési hely nincs jelölve.

25. A szabadonálló beépítési módra vonatkozó előírások

42. §(1) A lakóterületeken az építési hely – a (2) bekezdés szerinti esetek kivételével – a telek mélységének utcafront felé eső 50%-a az elő- és oldalkertek nélkül.

(2) Az (1) bekezdés szerinti építési helytől el lehet eltérni

a) az 1. mellékleten jelölt építési helyek esetében,

b) az eredeti építéskori állapot rekonstrukciója esetén,

c) településképi vélemény alapján.

(3) Lakóterületeken az épület egyik oromfalának hossza sem lehet nagyobb, mint az összes homlokzat vetített hosszának 20%-a.

(4) Az oldalkert legkisebb szélessége az építési telekre előírt legnagyobb épületmagasság fele, amennyiben az 1. mellékleten ettől eltérő építési hely nincs jelölve.

26. Melléképítmények elhelyezése

43. §(1) A beépítésre szánt területeken az alábbi melléképítmények helyezhetők el:

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) hulladéktartály tároló,

c) 20 m² összesített vízszintes vetületet meg nem haladó kerti építmény, pavilon,

d) zászlótartó oszlop.

(2) A beépítésre nem szánt területeken az alábbi melléképítmények helyezhetők el:

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) hulladéktartály tároló,

c) kerti építmény,

d) komposztáló,

e) zászlótartó oszlop.

(3) Lakó rendeltetést lehetővé tevő építési övezetben telkenként, a telek közterületi telekhatára hosszának minden megkezdett 40 métere után egy hulladéktartály tároló helyezhető el, épületenként legfeljebb 8,0 m² alapterülettel, melynek az utcai kerítéssel együtt építettnek és ahhoz anyagában is illeszkedőnek kell lennie. Kivételt képez a nyeles telkek, ahol az oldal- és hátsókert betartása mellett önálló melléképítményként létesíthető.

7. FEJEZET

AZ EGYES ÉPÍTMÉNYFAJTÁK ELHELYEZÉSÉNEK SZABÁLYAI

27. Állattartó építmények elhelyezésének feltételei

44. §Sport- és haszonállat tartására szolgáló ól, állatkifutó csak erdőterületeken helyezhető el, más területfelhasználási egység határától legalább 50 méter távolságban, maximum egyenként 300 m² alapterületű építményben.

28. Parkolóházak, mélygarázsok elhelyezésének szabályai

45. §(1) A parkolóházak és mélygarázsok minden megkezdett 400 parkoló férőhelye után legalább egy ki- és bejáratot kell biztosítani.

(2) Önálló, közhasználatú építményként kialakított mélygarázs létesíthető különböző övezetek alatt átnyúlóan is.

(3) Közlekedési területen önálló mélygarázs létesítésére maximum 2,0 m²/m² szintterületi mutató és 100%-os terepszint alatti beépíthetőség alkalmazható.

MÁSODIK RÉSZ

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK RÉSZLETES ÉPÍTÉSI ÖVEZETI ELŐÍRÁSAI

8. FEJEZET

29. Kisvárosias, jellemzően szabadonálló jellegű lakóterület előírásai (Lk-2)

46. § Az Lk-2/XI építési övezet területe sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, szabadonálló beépítési módú, teljes közművesítettségű elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésre szolgál.

47. § (1) Az Lk-2/XI-1, Az Lk-2/XI-2, Az Lk-2/XI-3 jelű építési övezetekben elhelyezhető épület – a lakó rendeltetésen kívül:

a) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató,

b) szállás jellegű,

c) igazgatási, iroda és

d) sport

rendeltetést is tartalmazhat.

(2) Az Lk-2/XI-4 és Lk-2/XI-5 jelű építési övezetekben elhelyezhető épület

a) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató,

b) nevelési, oktatási, egészségügyi,

c) kulturális, közösségi szórakoztató és

d) igazgatási, iroda

rendeltetést is tartalmazhat.

Lakás az Lk-2/XI-4 és Lk-2/XI-5 építési övezetek területén nem helyezhető el, meglévő lakás megtartható, de bővítése nem megengedett.

48. §Az Lk-2/XI-3 építési övezetben 3000 m²-enként egy épület helyezhető el.^[1]

49. §(1) Az Lk-2/XI jelű építési övezetekben egy önálló rendeltetési egység létesíthető az általános szintterületi mutató (szmá) alapján építhető szintterület minden 100 m²-e után.

(2) Az építési övezetekben előírt legkisebb telekméretet meghaladó telken a védett ingatlanok kivételével telkenként annyi épület helyezhető el, ahányszor a telek területe meghaladja az építési övezetben meghatározott legkisebb telekterületet.

(3) Amennyiben egy telken a meglévő épületek száma meghaladja a (2) bekezdés szerintit, az épületek bővítése, beépítési paramétereket érintő átalakítása csak akkor lehetséges, ha a beépítési paraméterek a telken lévő összes épületre együttesen is teljesülnek.

(4) Az építési övezetekben telkenként csak egy önálló járműtároló épület helyezhető el a 22. § (4) bekezdés szerinti esetekben. Az önálló járműtároló épületet a (2) bekezdésben foglaltak alkalmazása során nem kell figyelembe venni.

(5) A főépítményt kiszolgáló egyéb önálló épület a (4) bekezdésben foglaltak kivételével nem helyezhető el.

50. §Az Lk-2/XI építési övezetekre vonatkozó szabályozási határértékeket a 2. melléklet 3. pontja határozza meg.

30. Kertvárosias, laza beépítésű lakóterület (Lke-2) építési övezetei

51. §Az Lke-2/XI jelű építési övezetben elhelyezhető épület – a lakó rendeltetésen kívül:

a) kereskedelmi, szolgáltató,

b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

c) kulturális,

d) szállás jellegű,

e) sport

rendeltetés helyezhető el.

52. §(1) Az Lke-2/XI jelű építési övezetekben egy önálló rendeltetési egység létesíthető az általános szintterületi mutató (szmá) alapján építhető szintterület minden 125 m²-e után.

(2) Az Lke-2/XI jelű építési övezetekben telkenként egy épület helyezhető el minden, az (1) bekezdés szerint létesíthető 4 önálló rendeltetési egység után.

(3) Az Lke-2/XI jelű építési övezetekben épületenként legfeljebb 6 önálló rendeltetési egység létesíthető.

(4) Amennyiben egy telken a meglévő épületek száma meghaladja a (2) bekezdés szerintit, az épületek bővítése, beépítési paramétereket érintő átalakítása csak akkor lehetséges, ha a beépítési paraméterek a telken lévő összes épületre együttesen is teljesülnek.

(5) Az építési övezetekben telkenként csak egy önálló járműtároló épület helyezhető el a 22. § (4) bekezdés szerinti esetekben. Az önálló járműtároló épületet a (2) bekezdésben foglaltak alkalmazása során nem kell figyelembe venni.

(6) A főépítményt kiszolgáló egyéb önálló épület a (5) bekezdésben foglaltak kivételével nem helyezhető el.

(7) Épület kereskedelmi rendeltetésű bruttó szintterülete nem haladhatja meg az Lke jelű építési övezetekben az 1000 m²-t.

53. §Az Lke-2 jelű építési övezetre vonatkozó szabályozási határértékeket a 2. melléklet 1. pontja tartalmazza.

31. Kertvárosias, sziluettérzékeny, hegyvidéki lakóterület (Lke-3)

54. §(1) az Lke-3/XI-1, Lke-3/XI-2, Lke-3/XI-3, Lke-3/XI-4 jelű építési övezetekben elhelyezhető épület – a lakó rendeltetésen kívül –:

a) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató,

b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

c) kulturális,

d) szállás jellegű és

e) sport

rendeltetést is tartalmazhat.

(2) Az Lke-3/XI-5, Lke-3/XI-6 jelű építési övezetekben

a) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

b) kulturális,

c) sport rendeltetés helyezhető el.

Lakás az Lke-3/XI-5, Lke-3/XI-6 építési övezetek területén nem helyezhető el, meglévő lakás megtartható, de bővítése nem megengedett.

(3) Az Lke-3/XI-7 jelű építési övezetben kizárólag

a) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató,

b) nevelési, oktatási, egészségügyi,

c) kulturális

épületek helyezhetők el.

Lakás az Lke-3/XI-7 építési övezetek területén nem helyezhető el, meglévő lakás megtartható, de bővítése nem megengedett.

55. §(1) Az Lke-3/XI jelű építési övezetekben egy önálló rendeltetési egység létesíthető az általános szintterületi mutató (szmá) alapján építhető szintterület minden 125 m²-e után.

(2) Az Lke-3/XI jelű építési övezetekben telkenként egy épület helyezhető el minden, az (1) bekezdés szerint létesíthető 4 önálló rendeltetési egység után.

(3) Az Lke-3/XI jelű építési övezetekben épületenként legfeljebb 6 önálló rendeltetési egység létesíthető.

(4) Amennyiben egy telken a meglévő épületek száma meghaladja a (2) bekezdés szerintit, az épületek bővítése, beépítési paramétereket érintő átalakítása csak akkor lehetséges, ha a beépítési paraméterek a telken lévő összes épületre együttesen is teljesülnek.

(5) Az építési övezetekben telkenként csak egy önálló járműtároló épület helyezhető el a 22. § (4) bekezdés szerinti esetekben. Az önálló járműtároló épületet a (2) bekezdésben foglaltak alkalmazása során nem kell figyelembe venni.

(6) A főépítményt kiszolgáló egyéb önálló épület az (5) bekezdésben foglaltak kivételével nem helyezhető el.

(7) Épület kereskedelmi rendeltetésű bruttó szintterülete nem haladhatja meg az Lke jelű építési övezetekben az 1000 m²-t.

56. §Az Lke-3/XI építési övezetekre vonatkozó szabályozási határértékeket a 2. melléklet 2. pontja határozza meg.

9. FEJEZET

Vegyes TERÜLETEK általános előírásai

32. Vegyes területekre vonatkozó általános előírások

57. §(1) Az építési övezetekben telkenként csak egy önálló járműtároló épület helyezhető el a 22. §           (4) bekezdés szerinti esetekben.

(2) A főépítményt kiszolgáló egyéb önálló épület az (1) bekezdésben foglaltak kivételével nem helyezhető el.

58. §Épület kereskedelmi rendeltetésű bruttó szintterülete nem haladhatja meg a Vi jelű építési övezetekben az 1000 m²-t, kivéve a Vi-2/XI-7 jelű építési övezetet, ahol kereskedelmi rendeltetésű épület nem helyezhető el.

33. Intézményi, jellemzően szabadonálló jellegű terület (Vi-2) építési övezetei

59. §A Vi-2/XI jelű építési övezetben az előkert mérete 5,0 méter, kivéve a Vi-2/XI-2 jelű építési övezetet, ahol az előkert mérete 0,0 méter.

60. §(1) A Vi-2/XI-1 építési övezetekben elhelyezhető épületben

a) egészségügyi, szociális,

b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás

rendeltetés helyezhető el.

(2) A Vi-2/XI-2^[2] és a Vi-2/XI-3* építési övezetekben elhelyezhető épületekben

a) természetvédelmi,

b) vendéglátó,

c) turisztikai,

d) szállás,

e) sport- és szabadidő,

f) oktatási-nevelési,

g) hitéleti,

h) biztonsági,

i) közlekedési

rendeltetés helyezhető el.

(3) A Vi-2/XI-4 és Vi-2/XI-5 jelű építési övezetek elsősorban tudományos, kutatási célú intézmények elhelyezésére szolgál.

(4) A Vi-2/XI-6, Vi-2/XI-7, Vi-2/XI-8, Vi-2/XI-9, Vi-2/XI-10 és a Vi-2/XI-11 jelű építési övezetek területén

a) kereskedelmi, szolgáltató,

b) hitéleti,

c) nevelési, oktatási,

d) egészségügyi, szociális,

e) kulturális, közösségi szórakoztató,

f) szállás jellegű,

g) igazgatási,

h) irodai,

i) sport

rendeltetés helyezhető el.

61. §A Vi-2/XI-12 jelű építési övezet területe jelentős egészségügyi létesítmények, kórházak, szanatóriumok elhelyezésére szolgál.

62. §(1) A Vi-2 jelű építési övezetekben egy önálló rendeltetési egység létesíthető az általános szintterületi mutató (szmá) alapján építhető szintterület minden 125 m²-e után.

(2) Lakás – a Vi-2/XI-1, Vi-2/XI-2, Vi-2/XI-3, Vi-2/XI-4, Vi-2/XI-6, Vi-2/XI-7, Vi-2/XI-8, Vi-2/XI-11, Vi-2/XI-12 építési övezetek kivételével – elhelyezhető, önálló lakóépületben is a létrehozható rendeltetési egységek számának határáig.

(3) A Vi-2/XI-1, Vi-2/XI-2, Vi-2/XI-3, Vi-2/XI-4, Vi-2/XI-6, Vi-2/XI-7, Vi-2/XI-8, Vi-2/XI-11,            Vi-2/XI-12 építési övezetekben meglévő lakás megtartható, de bővítése nem megengedett.

(4) Épület kereskedelmi rendeltetésű bruttó szintterülete nem haladhatja meg a Vi-2/XI-9 jelű építési övezetben az 1000 m²-t.

63. §A Vi-2/XI építési övezetekben teljes közművesítettség biztosítandó, valamint új beépítés esetén a Vi-2/XI-1 és Vi-2/XI-2, Vi-2/XI-3, Vi-2/XI-6 építési övezetekben a többlet csapadékvíz csak késleltetett módon kerülhet levezetésre.

64. §A Vi-2/XI-1, Vi-2/XI-2, Vi-2/XI-3, Vi-2/XI-4, Vi-2/XI-5 építési övezetekben új épület elhelyezése esetén a szükséges parkoló férőhelyek legalább 50%-át épületben vagy terepszint alatt kell elhelyezni.

65. §(1) A Vi-2/XI-6 építési övezetben, a kötelezően előírt személygépkocsik számát, az egymástól 200 méter távolságon belül elhelyezkedő építmények esetében – az érintett építményekre vonatkozóan együttesen – csak a legmagasabb értéket eredményező hasznosítási módú építmény szerinti mennyiség figyelembevételével kell megállapítani.^[3]

(2) A Vi-2/XI-11 építési övezetben kereskedelmi funkció elhelyezése esetén, egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani az árusítótér minden megkezdett 12 m² nettó alapterülete után.***

66. §A Vi-2/XI-6 építési övezetben, az elhelyezendő kerékpárok számát, az egymástól 200 méter távolságon belül elhelyezkedő építmények esetében – az érintett építményekre vonatkozóan együttesen – csak a legmagasabb értéket eredményező hasznosítási módú építmény szerinti mennyiség figyelembevételével kell megállapítani.^[4]**

67. §A Vi-2/XI-6 építési övezetben angolakna legfeljebb egy építményszint bevilágítására, szellőztetésére szolgálhat és a homlokzati síkra merőleges szabad nyílás mérete 4,0 méternél nagyobb nem lehet.

68. §A Vi-2/XI építési övezetekre vonatkozó szabályozási határértékeket a 2. melléklet 4. pontja határozza meg.

10. FEJEZET

KÜLÖNLEGES TERÜLETEK (K)

34. Nagykiterjedésű rekreációs és szabadidős terület (K-Rek)

69. §A K-Rek/XI építési övezetek területe nagy zöldfelülettel rendelkező, a lakosság és a turizmus számára jelentős, aktív pihenést szolgáló, szabadonálló beépítési módú területek, ahol a teljes közművesítettség biztosítandó, valamint új beépítés esetén a K-Rek/XI-1 építési övezetben a többlet csapadékvíz csak késleltetett módon kerülhet levezetésre.

70. §(1) A K-Rek/XI-1 építési övezetek területén szállásférőhelyet is tartalmazó vendéglátó, sport-, szabadidő- és turisztikai, valamint biztonsági és rendészeti*, továbbá oktatási-nevelési rendeltetés helyezhető el.

(2) A K-Rek/XI-2^[5] építési övezetekben elhelyezhető épületekben

a) természetvédelmi,

b) vendéglátó,

c) turisztikai,

d) szállás,

e) sport és szabadidő,

f) oktatási-nevelési,

g) hitéleti,

h) biztonsági és

i) közlekedési

rendeltetés helyezhető el.

71. §A K-Rek/XI építési övezetekre vonatkozó szabályozási határértékeket a 2. melléklet 5. pontja határozza meg.

35. Honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célra szolgáló terület (K-Hon)

72. §Az építési övezet területe a honvédelmi létesítmények, az azokhoz tartozó szálláshely épületek, valamint a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló intézmények és irodaépületek elhelyezésére szolgál.

73. §K-Hon/XI építési övezetekre vonatkozó szabályozási határértékeket a 2. melléklet 6. pontja határozza meg.

36. Közlekedéshez kapcsolódó épületek elhelyezésére szolgáló terület (K-Közl)

74. §(1) A K-Közl/XI-1 építési övezet területe a libegő üzemi és végállomási funkcióinak elhelyezésére szolgál. Az övezet területén drótkötélpálya és gépház, műszaki és biztonsági berendezések, egyéb közlekedési pályák és várakozóhelyek (parkolók), közmű és hírközlési létesítmények, mindezek vízelvezetési és környezetvédelmi berendezései, továbbá vendéglátó és kiszolgáló létesítmények helyezhetők el.

(2) A K-Közl/XI-2 építési övezet területe a közösségi közlekedési rendszer jelentős mértékű beépítettséget eredményező, szabadonálló beépítési módú, végállomásai és jármű telepei, fontosabb állomásai, valamint vasúti vágányok és műtárgyak, műszaki és biztonsági berendezések, egyéb közlekedési pályák, várakozóhelyek (parkolók), közmű és hírközlési létesítmények, mindezek vízelvezetési és környezetvédelmi berendezései mellett kereskedelem, szolgáltatás funkciók helyezhetők el. Az építési övezet területén teljes közművesítettséget kell biztosítani.

75. §A K-Közl/XI jelű építési övezetekben az előkert, oldalkert és hátsókert mérete 0,0 méter.

76. §Libegő drótkötélpályájától mért (szabályozási tervlapon feltüntetett) 10-10 méteres védőtávolságon belül - kerítés kivételével, - építmény elhelyezése nem megengedett, fa ültetése tilos.

77. §A K-Közl/XI építési övezetekre vonatkozó szabályozási határértékeket a 2. melléklet 7. pontja határozza meg.

HARMADIK RÉSZ

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSAI

11. FEJEZET

Közlekedési területek

37. Közlekedési területek általános előírásai

78. §(1) A KÖu-3 övezetek területén kerékpáros infrastruktúra csak önállóan – kerékpárútként, vagy kétoldali irányhelyes kerékpársávként – létesíthető.

(2) A KÖu-3 és KÖu-4 övezetek területén új autóbusz-megállóhely csak autóbuszöbölben létesíthető.

(3) A KÖu-3 és KÖu-4 övezetek területén – az eseti forgalomkorlátozási beavatkozások kivételével – nem szüntethető meg a közúti gépjárműforgalom.

79. §(1) Közlekedési területek területén épület elhelyezhető, mely a közlekedést kiszolgáló, a terület ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, igazgatás, iroda rendeltetést tartalmazhat, kivéve a KÖk/XI jelű övezetben.

(2) Közlekedési területeken az előkert, oldalkert és hátsókert mérete 0,0 méter.

(3) A közlekedési területeken legfeljebb 25 m² alapterületű építmény, maximum a telek területének 10%-áig, maximum 3,0 méter beépítési magassággal helyezhető el.

38. II. rendű főutak területe (KÖu-3)

80. §(1) Az övezet a II. rendű főútvonalak, ezek szervizútjainak, csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvető rendszerének, valamint parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közúti-vasúti (villamos) pályák, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek, továbbá a 79. §-ban meghatározott módon, az ott meghatározott funkciójú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A KÖu-4 jelű övezetben az ingatlanok teljes területén építmény elhelyezhető a 79. § figyelembevételével.

39. Településszerkezeti jelentőségű gyűjtőutak területe (KÖu-4)

81. §(1) Az övezet a településszerkezeti jelentőségű gyűjtőutak, ezek csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvető rendszerének, valamint parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közúti-vasúti (villamos) pályák, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.

(2) A KÖu-4 jelű övezetben az ingatlanok teljes területén építmény elhelyezhető a 79. § figyelembevételével.

40. Kerületi jelentőségű közutak területe (Kt-Kk)

82. §(1) Az övezet a településszerkezeti jelentőségű gyűjtőutak közé nem tartozó, forgalmi szerepet betöltő gyűjtő és a kiszolgáló (lakó) utak, ezek csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvető rendszerének, valamint parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetbe tartozó közutak közül forgalmi jelentőségű gyűjtőút szerepet a Konkoly-Thege Miklós út és Eötvös út között, a gyermekvasút északi oldalán tervezett közút tölt be.

(3) A Kt-Kk jelű övezetben az ingatlanok teljes területén építmény elhelyezhető a 79. § figyelembevételével.

(4) A kiszolgáló utak egy része vagy egésze lakó-pihenő övezetként vagy korlátozott sebességű övezetként is kialakítható.

41. Önálló gyalogos utak területe (Kt-Kgy)

83. §(1) Az övezet területe önálló gyalogos és kerékpáros infrastruktúra elemek elhelyezésére, ezek műtárgyainak, csapadékvíz elvető rendszerének, valamint zöldfelületi, közmű és hírközlési építmények, elhelyezésére szolgál.

(2) A Kt-Kgy jelű övezetben az ingatlanok teljes területén építmény elhelyezhető a 79. § figyelembevételével.

(3) Az övezet területén a vonatkozó jogszabályok szerinti gépjárműforgalom csak korlátozottan megengedett.

42. Kötöttpályás közlekedési létesítmények területe (KÖk)

84. §(1) A KÖk/XI övezet a Fogaskerekű vasút és gyermekvasút, valamint a kapcsolódó és keresztező közlekedési létesítmények, továbbá köztárgyak, közművek és hírközlési létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) A KÖk/XI jelű övezetben az ingatlanok teljes területén építmény elhelyezhető a 79. § figyelembevételével.

(3) A KÖk/XI jelű övezetben elhelyezhető épület a közlekedést kiszolgáló, a területet igénybe vevők ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, és szállás rendeltetést tartalmazhat.

(4) A KÖk jelű övezetre vonatkozó szabályozási határértékeket a 2. melléklet 11. pontja tartalmazza.

19. FEJEZET
20. 
    

43. Zöldterületekre vonatkozó általános rendelkezések

85. §(1) A zöldterületek területét közhasználat elől elzárni nem lehet, kivéve a közbiztonsági okból való zárva tartást.

(2) Zöldterületet létesíteni, átépíteni csak közterület-alakítási terv alapján lehet.

44. Közpark Zkp

86. §Az övezet elsősorban a hagyományos hegyvidéki környezetben lévő, pihenő, játszó, sport és vendéglátó funkciókat tartalmazó közpark létesítésére szolgál.

87. §A Zkp/XI övezetre vonatkozó szabályozási határértékeket a 2. melléklet 8. pontja határozza meg.

88. § 

45. Fásított köztér ZFK

89. §Az övezet túlnyomórészt gyalogos terek övezete, amelyen pihenő vagy játszó funkciók helyezhetők el.

20. FEJEZET
21. 
    

46. Közjóléti erdőterület (Ek)

90. §(1) Az Ek/XI-6 és Ek/XI-10 övezet területén

aa) a vendéglátó épület,

ab) a szabadidő eltöltés,

ac) a pihenés, a testedzés építményei,

ad) az ismeretterjesztés építményei,

ae) a terület fenntartásához szükséges építmények,

af) a turizmust szolgáló építmények (menedékház, erdei tornapálya, télisport pálya)

helyezhetők el;

b) parkolás csak terepszinten, az erdőterületet igénybevevők részére alakítható ki, fásítottan, 2 db gépkocsibeálló-helyenként 1-1 db fa – külön kerületi rendeletben szabályozott módon történő – telepítésével;

c) építmények csak természetes anyaghasználattal (fa, kő, égetett tégla, cserép, vályog, növényi eredetű anyagok) és legalább önálló szennyvíztisztító kisberendezéssel létesíthetők;

d) a telek területének legfeljebb 20%-a lehet közhasználat elől elzárt terület és nem haladhatja meg                             a 2000 m²-t.

(2) A közjóléti erdőterületek övezeteire vonatkozó szabályozási határértékeket a 2. melléklet 9. pontja határozza meg.

47. Közjóléti erdőterület – történelmi sportterület*** (Ek)

91. §(1) Az Ek/XI-1^[6] övezet területén kizárólag sport- és szabadidő rendeltetés helyezhető el, épületet elhelyezni nem lehet.

(2) Az Ek/XI-2, Ek/XI-3, Ek/XI-4, Ek/XI-8*, övezet területén szállásférőhelyet is tartalmazó vendéglátó, sport-, szabadidő- és turisztikai, valamint biztonsági és rendészeti rendeltetés helyezhető el.

(3) Az Ek/XI-5* övezetben – az ingatlanon – legfeljebb még egy épület helyezhető el, kizárólag hitéleti rendeltetéssel, legfeljebb 150 m² bruttó alapterületen és legfeljebb 15,0 méter beépítési magassággal.

(4) Az Ek/XI-7^[7]övezet területén sport-, szabadidő-, és közlekedési rendeltetés helyezhető el.

(5) Az Ek/XI-11* övezet területén a meglévő libegő felső állomásépülete bővíthető, a beépítési magasság a meglévő épület beépítési magassága.

(6) A közjóléti erdőterület – történelmi sportterületek övezeteire vonatkozó szabályozási határértékeket                 a 2. melléklet 10. pontja határozza meg.

NEGYEDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

48. Záró rendelkezések

92. §(1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet előírásait a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

92. §A Budapest Hegyvidék XII. kerület Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 14/2005.            (VIII. 10.) Budapest Hegyvidék XII. kerületi Önkormányzat rendeletének 1. § (1a) bekezdés b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„b) az Észak-Hegyvidék kiemelt jelentőségű területek Kerületi Építési Szabályzatáról szóló Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének önkormányzati rendelete 1. mellékletében meghatározott területeire.”

49. Hatályon kívül helyező rendelkezések

93. §Hatályát veszti

1. a Fogaskerekű vasút Kerületi Építési Szabályzatáról szóló Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének 31/2015. (XI.26.) önkormányzati rendelete,
2. a Normafa történelmi sportterület Kerületi Építési Szabályzatáról szóló Budapest Főváros                    XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2016. (V.26.) önkormányzati rendelete,
3. a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) Kerületi Építési Szabályzatáról szóló                      Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2016.                (XII. 15.) önkormányzati rendelete,
4. az Árnyas út – Budakeszi út Kerületi Építési Szabályzatáról szóló Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2017. (V. 22.) önkormányzati rendelete.

1. melléklet: Szabályozási terv

2. melléklet: Építési övezetek és övezetek szabályozási határértékei

1. Kertvárosias, laza beépítésű lakóterület (Lke-2)

2. Kertvárosias, sziluettérzékeny, hegyvidéki lakóterület(Lke-3)

3. Kisvárosias, jellemzően szabadonálló jellegű lakóterület(Lk-2)

* Paraméterek meghatározása a 131/2016. (VI.7.) Korm. rendelet alapján

** BP/1002/00058-2/2018  számú OTÉK-tól való eltérési engedély alapján

4. Intézményi, jellemzően szabadonálló jellegű terület(Vi-2)

V: A védett épületre vonatkozóan 15,0 méter.

** BP/1002/00058-2/2018 számú OTÉK-tól való eltérési engedély alapján

5. Nagykiterjedésű rekreációs és szabadidős terület (K-Rek)

* Paraméterek meghatározása a Normafa Park történelmi sportterületről szóló 2013. évi CXLVIII. törvény alapján

6. Honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célra szolgáló terület (K-Hon)

7. Közlekedéshez kapcsolódó épületek elhelyezésére szolgáló terület (K-Közl)

8. Közpark (Zkp)

9. Közjóléti erdőterület (Ek)

10. Közjóléti erdőterület – történelmi sportterület*** (Ek)

* Paraméterek meghatározása a Normafa Park történelmi sportterületről szóló 2013. évi CXLVIII. törvény alapján

^H Kizárólag hitéleti rendeltetés esetén 15,0 méter

*** Megnevezés a Normafa Park történelmi sportterületről szóló 2013. évi CXLVIII. törvény 2. § (3) bekezdése alapján

11. Kötöttpályás közlekedési létesítmények területe (KÖk)

3. melléklet: Az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használathoz szükséges, elhelyezendő személygépkocsi számának megállapítása

1) a 253/1997 (XII. 20.) Korm. rendelet napi fogyasztási cikkeket forgalmazó létesítményekre vonatkozó előírásai figyelembevételével.

2) a 151/2014 (V. 6.) Korm. rendelet figyelembevételével

3) a 309/2016 (X.13.) Korm. rendelet figyelembevételével

4. melléklet: Építmények rendeltetésszerű használathoz szükséges, elhelyezendő kerékpárok számának megállapítása a Belső zóna területén

1) A 151/2014 (V. 6.) Korm. rendelet figyelembevételével meghatározott személygépjármű elhelyezési kötelezettség esetén a létesítmény kerékpár elhelyezési kötelezettség szempontjából Belső zónába tartózónak tekintendő.

1. függelék: Más jogszabály által érvényesülő művi és természeti értékvédelmi elemek