Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §

A Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 39/2018. (IX. 26.) Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének önkormányzati rendelete (a továbbiakban: SZMSZ) 6. § (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

{(3) Az előterjesztést a tárgykör szerint illetékes szakbizottságon kívül előzetesen véleményezésre meg kell küldeni:}

„d) a Tulajdonosi és Városfejlesztési, valamint a Zöld Bizottságnak is, ha a döntési javaslat elfogadása esetén rendezési terv vagy építési szabályzat készítése, módosítása válik szükségessé.”

2. §

A SZMSZ 4. mellékletének 7. pontja helyébe az 1. melléklet lép.

3. §

Az SZMSZ 5. mellékletének 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök

7. Vagyongazdálkodás:)

„7.1. A lakások és helyiségek elidegenítésével kapcsolatos tulajdonosi jogokat az Önkormányzat Képviselő-testülete, a Képviselő-testület Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottsága, az Önkormányzat polgármestere, valamint az Önkormányzat jegyzője gyakorolja a rendeletben foglaltak szerint. (21/2001. (X. 31.) Ök. rendelet 2. § (1) bekezdése)”

4. §

Az SZMSZ 6. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

5. §

Az SZMSZ 7. mellékletének 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódása, munkarendje, valamint ügyfélfogadási rendje)

„1. A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódása

1.1.Polgármesteri és Jegyzői Törzskar, ezen belül helyezkedik el:

a) a Titkárság,

b) a Belső Ellenőrzési Csoport,

c) a Képviselői Csoport,

d) a Fenntartási Csoport,

e) a referensek.

1.2. Adóigazgatási Iroda, ezen belül helyezkedik el:

a) az Adóellenőrzési Csoport,

b) az Adókivetési Csoport,

c) a Behajtási Csoport.

1.3. Anyakönyvi és Ügyfélszolgálati Iroda, ezen belül helyezkedik el:

a) az Anyakönyvi Csoport,

b) az Ügyfélszolgálati és Ügyviteli Csoport.

1.4. Hatósági Iroda

1.5. Hegyvidéki Rendészet, ezen belül helyezkedik el a Közterületi Szolgálati Csoport.

1.6. Népjóléti Iroda

1.7. Oktatási és Közművelődési Iroda

1.8. Pénzügyi és Költségvetési Iroda, ezen belül helyezkedik el:

a) a Pénzügyi Csoport,

b) a Számviteli Csoport.

1.9. Vagyongazdálkodási Iroda, ezen belül helyezkedik el a Vagyonhasznosítási Koordinációs

Csoport.

1.10. Városfejlesztési Iroda, ezen belül helyezkedik el:

a) a Kivitelezés-koordináló Műszaki Csoport,

b) a Mélyépítési kivitelezés-koordináló Műszaki Csoport.

1.11. Városrendezési és Főépítészi Iroda, ezen belül helyezkedik el:

            a) Hatósági Csoport,

            b) Főépítészi Csoport,

c) Városrendezési Csoport.

1.12. Zöld Iroda

1.13. A Polgármesteri Hivatal létszáma: 240 fő.”

6. §

(1) Ez a rendelet 2020. március 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az SZMSZ 4. melléket 6. pontjának 6.9. alpontja és 5. mellékletének 5. pontja.

1. melléklet a 6/2020. (II. 28.) Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének önkormányzati rendeletéhez

A Képviselő-testület állandó bizottságainak feladatköre és a Képviselő-testület által a

bizottságokra átruházott hatáskörök

„7. Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság

A Bizottság feladatköre:

7.1. Véleményezi

a) az Önkormányzat gazdasági programjait, költségvetési tervezetét, a költségvetés módosításait, a zárszámadást;

b) az Önkormányzat közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervét, figyelemmel kíséri azok megvalósulását.

7.2. Javaslatokat dolgoz ki az Önkormányzat saját bevételei növelésének lehetőségeire.

7.3. Véleményezi a gazdasági, pénzügyi kihatású előterjesztéseket.

7.4. Véleményezi az Önkormányzatot érintő vállalkozásfejlesztési elképzeléseket.

7.5. Előkészíti az Önkormányzat gazdasági társaságban való részvételére irányuló előterjesztéseket, és javaslatot tesz a társaságban az Önkormányzatot képviselő személyre.

7.6. Kezdeményezi a polgármesternél a felügyelő bizottsági tag visszahívására irányuló képviselő-testületi előterjesztés benyújtását, amennyiben az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság felügyelő bizottságának tagja a szabályszerűen, előzetesen egyeztett időpontban összehívott felügyelő bizottsági ülésen egymást követő két alkalommal nem vesz részt, úgy, hogy előzetesen méltányolható okra hivatkozással nem kezdeményezte az ülés más időpontban történő megtartását.

7.7. Értékeli gazdaságilag, pénzügyileg az Önkormányzat gazdasági társaságban való részvételét.

7.8. Véleményezi önkormányzati intézmény, gazdasági társaság, intézményirányító társulás létrehozását, vagy javaslatot tehet ilyen döntés meghozatalára.

7.9. Javaslatot tesz a privatizáció, valamint vállalkozásba adható vagyoni kör kijelölésére.

7.10. Javaslatot tesz az önkormányzati vagyon kezelésével, működtetésével foglalkozó szervezet

kialakítására.

7.11. Javaslatot dolgoz ki az Önkormányzat bérbeadás útján hasznosítható vagyontárgyai bérleti

díjaira.

7.12. Javaslatot dolgoz ki az Önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok gyakorlására, kötelezettségek teljesítésére.

7.13. Véleményezi az önkormányzati tulajdonú telkek eladását, vállalkozásba vitelét, megosztását,

bérbeadását.

7.14. Javaslatot tehet önkormányzati tulajdonú területek hasznosítására, felhasználására.

7.15. Véleményezi az önkormányzati törzsvagyon részét képező helyi közutak és műtárgyaik,

továbbá a helyi közművek működtetési jogának átengedéséről szóló koncessziós szerződést.

7.16. Véleményezi a lakás- és helyiséggazdálkodást érintő előterjesztéseket.

7.17. Ellenőrzi és koordinálja a településfejlesztéssel és településrendezéssel, továbbá a környezet

épített és természeti elemeinek védelmével - kivéve a műemlékvédelem hatósági és egyéb jogszabályban meghatározott feladatait -, összehangolásával kapcsolatos feladatokat.

7.18. Kezdeményezi a településképi arculati kézikönyv, a településképi rendelet, a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia, illetve a településrendezési

eszköz kidolgozását, illetve véleményezi azokat, valamint figyelemmel kíséri érvényesülésüket, szükség esetén kezdeményezi a módosításukat.

7.19. Kezdeményezi a településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények alkalmazását, illetve véleményezi az ezzel kapcsolatos előterjesztéseket.

7.20. Kezdeményezi és véleményezi a védett területek, épületek támogatását.

7.21. Javaslatot tesz a városrendezési, műemlékvédelmi szempontok szerint el nem idegeníthető

ingatlanokra.

7.22. Intézkedéseket kezdeményez az esztétikai környezetszennyezés fokozatos felszámolására.

7.23. Elemzi a kerület átmenő- és tömegközlekedési helyzetét.

7.24. Ellenőrzi a közlekedési létesítmények üzemeltetését.

7.25. Kezdeményezi és felügyeli gyalogút és gyalogos felállóhely, a kiemelt szegélyen vagy padkán

kívüli gyalogos biztonsági berendezések létesítését, fenntartását és a kijelölt gyalogosátkelő-helyek

megvilágítását.

7.26. Összehangolja a területi idegenforgalom érdekeit az országos érdekekkel és gondoskodik propagálásáról.

7.27. Véleményt nyilvánít a kiemelt üdülőkörzetek fejlesztési koncepciójáról, összehangolja az idegenforgalom helyi fejlesztését.

7.28. Javaslatot tesz utcák elnevezésére.

7.29. Véleményezi a közterület-alakítási tervről szóló előterjesztést.

7.30. Véleményezi a településképi bejelentési eljárás során hozott első fokú önkormányzati hatósági határozatok ellen benyújtott fellebbezések tárgyában hozott képviselő-testületi előterjesztéseket.

A Képviselő-testület által a Bizottságra átruházott hatáskörök:

7.31. A forgalomképtelen önkormányzati vagyon bérbe-, használatba adás útján hasznosítható. Ha önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik, a hasznosításról a jogszabályok keretei között 150 millió Ft egyedi értékhatárt meg nem haladó forgalomképtelen önkormányzati vagyontárgy esetében a Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság dönt (4/1994. (III. 2.) Ök. rendelet 8. § (2) bekezdés b) pont).

7.32. A vagyonrendelet 4. §-ban meghatározott korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon szerzéséről, bérbeadásáról, elidegenítéséről, megterheléséről és gazdasági társaságba való beviteléről - az Nvtv. és az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény vonatkozó rendelkezéseinek keretei között -  50 millió forint egyedi értékhatárig a Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság dönt (4/1994. (III. 2.) Ök. rendelet 9. §).

7.33. A Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság dönt az üzleti vagyon körébe tartozó 150 millió forint egyedi értékhatárt meg nem haladó önkormányzati vagyontárgy szerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, bérbeadásáról, használatba adásáról és gazdasági társaságba való beviteléről (4/1994. (III. 2.) Ök. rendelet 12. § (2) bekezdés).

7.34. A Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság dönt az üzleti terv, a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyásáról, valamint a vezető tisztségviselők részére juttatás megállapításáról (4/1994. (III. 2.) Ök. rendelet 12. § (5) bekezdés).

7.35. Az Önkormányzatot megillető elővásárlási jog gyakorlásáról 15 millió forintot meghaladó, de 150 millió forint egyedi értékhatárt meg nem haladó esetben a Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság jogosult lemondani (4/1994. (III. 2.) Ök. rendelet 12. § (7) bekezdés b) pont).

7.36. Az Önkormányzat vagyonkezelésében álló vagyontárgyak felett a vagyonkezelőt megillető rendelkezési jogot - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel 150 millió forint egyedi értékhatárig a Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság gyakorolja (4/1994. (III. 2.) Ök. rendelet 12/E. § (1) bekezdés a) pont).

7.37. Az Önkormányzatot illető behajthatatlannak nem minősülő követelésről való teljes vagy részbeni lemondásra, továbbá a tulajdonosi jogok gyakorlása során egyéb kedvezmény nyújtására kivételesen, kizárólag abban az esetben van lehetőség, ha az az egyéb várható előny miatt az Önkormányzat érdekében áll. A nyilatkozat megtételére a követelés lemondáskori értéke figyelembe vételével Magyarország mindenkori költségvetési törvényében meghatározott versenyeztetési értékhatár 1/5-nél nagyobb, de a versenyeztetési értékhatárt meg nem haladó versenyeztetési értékhatárig a Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság jogosult (4/1994. (III. 2.) Ök. rendelet 13/B. § (2) – (3) bekezdés).

7.38. Az Önkormányzat tényleges vagy várományi vagyonát (vagyoni értékű követelését és igényét) érintő, folyamatban lévő peres eljárás során perbeli vagy peren kívüli egyezség megkötésére 15 millió forintot meghaladó, de 150 millió forint perértéket meg nem haladó esetben a Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság jogosult (4/1994. (III. 2.) Ök. rendelet 13/C. §).

7.39. Ha a rendelet a bérbeadói jogok gyakorlójaként a Képviselő-testületet jelöli meg, és a lakás (helyiség) forgalmi értéke a százötvenmillió forintot nem haladja meg, úgy a bérbeadói jogokat a Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság gyakorolja (34/2017. (IX.27.) Ök. rendelet 2. § (2) bekezdés)

7.40. A Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság döntése alapján lakást lehet bérbe adni annak, akinek a tulajdonában lévő lakását az Önkormányzat elhelyezési kötelezettség teljesítése érdekében adás-vétellel megszerzi (34/2017. (IX.27.) Ök. rendelet 14. § (2) bekezdés).

7.41. A lakásrendelet 20. § (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén az egész lakás nem lakás céljára történő bérbeadását, más célú hasznosítását kivételes esetben a Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság engedélyezheti, de a bérlőt fel kell hívni, hogy a más célra történő használat akkor kezdhető meg, ha a tevékenységhez szükséges hatósági engedélyek a rendelkezésre állnak. A Bizottság az egész lakás más célra történő időleges használatra átengedéséhez akkor járulhat hozzá, ha a bérlő a lakásból gyógykezelése, külszolgálata, katonai szolgálata vagy más méltányolható okból tartósan távol van. A hozzájárulás feltétele a tartós távollét okának és idejének megfelelő igazolása. A hozzájárulásban ki kell kötni, hogy amennyiben a használatra átengedés időtartama alatt a bérleti szerződés bármilyen oknál fogva megszűnik, a lakást a használó minden elhelyezési igény nélkül köteles elhagyni (34/2017. (IX.27.) Ök. rendelet 20. § (2)-(3) bekezdés).

7.42. Az üres helyiségekre vonatkozóan a Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság egyedi szempontrendszerek figyelembevételével speciális feltételeket tartalmazó pályázati kiírásról (a továbbiakban: speciális pályázat) dönthet. A határozatban rendelkezni kell a Bíráló Bizottság felállításáról, valamint személyi összetételéről is (34/2017. (IX.27.) Ök. rendelet 58. § (2a) bekezdés).

7.43. Ha az előírt határidőben csak egy érvényes pályázati ajánlatot nyújtanak be, a pályázatot a Bizottság eredménytelennek nyilváníthatja, vagy a helyiség bérbeadásáról a pályázati eljárás folytatása nélkül dönt. Erről a pályázót írásban értesíteni kell. Eredménytelen pályázat esetén a Bizottság dönthet a pályázat megismétléséről (34/2017. (IX.27.) Ök. rendelet 61. § (2) és (3) bekezdés)

7.44. Ha a speciális pályázatra az előírt határidőben csak egy érvényes pályázati ajánlatot nyújtanak

be, a pályázatot a Bizottság eredménytelennek nyilváníthatja, vagy a helyiség bérbeadásáról a Bíráló

Bizottság javaslata alapján dönt. Erről a pályázót írásban értesíteni kell. Eredménytelen pályázat esetén a Bizottság dönthet a pályázat megismétléséről (34/2017. (IX.27.) Ök. rendelet 61. § (2a) és (3) bekezdés).

7.45. Speciális pályázat alapján annak kell a helyiséget bérbe adni, aki a pályázati feltételeknek megfelel és a szempontendszerek alapján összességében a legelőnyösebb ajánlatot tette. Speciális pályázat esetén pályázati tárgyalás megtartására nem kerül sor. A nyertes pályázó személyére a Bíráló Bizottság tesz javaslatot, melynek alapján a bérbeadásról a Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság dönt (34/2017. (IX.27.) Ök. rendelet 62. § (1a) bekezdés).

7.46. Az Önkormányzatot bérleti, illetve bármely használati jogviszony alapján megillető, behajthatatlannak nem minősülő követeléséről való teljes vagy részbeni lemondásra, továbbá a bérbeadói (egyéb használati jogviszonyok esetén a tulajdonosi) jogok gyakorlása során egyéb kedvezmény nyújtására kivételesen, kizárólag abban az esetben van lehetőség, ha az az egyéb várható előny miatt az Önkormányzat érdekében áll. A nyilatkozat megtételére a követelés lemondáskori értéke figyelembe vételével, a Magyarország mindenkori költségvetési törvényében meghatározott versenyeztetési értékhatár 1/5-nél nagyobb, de a versenyeztetési értékhatárt meg nem haladó versenyeztetési értékhatárig a Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság jogosult (34/2017. (IX.27.) Ök. rendelet 79. § (2) és (3) bekezdés).

7.47. Az Önkormányzat tényleges vagy várományi vagyonát (vagyoni értékű követelését és igényét) érintő, lakás- és helyiség bérleti, illetve használati jogviszonnyal kapcsolatos, folyamatban lévő peres eljárás során perbeli vagy peren kívüli egyezség megkötésére 15 millió forintot meghaladó, de 150 millió forint perértéket meg nem haladó esetben a Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság jogosult (34/2017. (IX.27.) Ök. rendelet 80. §)

7.48. A Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság jelöli ki elidegenítésre azokat a lakásokat és helyiségeket, amelyek forgalmi értéke a 150 millió forint egyedi értékhatárt nem haladja meg (21/2001. (X. 31.) Ök. rendelet 8. § (3) bekezdés).

7.49. Az Önkormányzatot lakás, illetve helyiség elidegenítéséhez kapcsolódóan megillető, behajthatatlannak nem minősülő követelésről való teljes vagy részbeni lemondásra, továbbá
lakás-, illetve helyiség elidegenítéséhez kapcsolódóan egyéb kedvezmény nyújtására kivételesen, kizárólag abban az esetben van lehetőség, ha az az egyéb várható előny miatt az Önkormányzat érdekében áll. A nyilatkozat megtételére a követelés lemondáskori értéke figyelembe vételével, a Magyarország mindenkori költségvetési törvényében meghatározott versenyeztetési értékhatár 1/5-nél nagyobb, de a versenyeztetési értékhatárt meg nem haladó versenyeztetési értékhatárig a Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság jogosult (21/2001. (X. 31.) Ök. rendelet 26/A. § (2) bekezdés és (3) bekezdés b) pontja).

7.50. Az Önkormányzat tényleges vagy várományi vagyonát (vagyoni értékű követelését és igényét) érintő, önkormányzati lakás, illetve helyiség elidegenítésével kapcsolatos, folyamatban lévő peres eljárás során perbeli vagy peren kívüli egyezség megkötésére 15 millió forintot meghaladó, de 150 millió forint perértéket meg nem haladó esetben a Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság jogosult (21/2001. (X. 31.) Ök. rendelet 26/B. §).

7.51. A Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság dönt a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet szerinti településrendezési eszközök tervezetével kapcsolatban beérkezett vélemények elfogadásáról vagy el nem fogadásáról. A vélemény, észrevétel el nem fogadása esetén a Bizottságnak a döntést indokolnia kell.”

2. melléklet a 6/2020. (II. 28.) Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének önkormányzati rendeletéhez

„A Képviselő-testület által a jegyzőre átruházott hatáskörök

1. Gyakorolja a Hegyvidéki Önkormányzat tulajdonában és kezelésében lévő helyi közutak tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 3. § (2) bekezdésében, 14. § (1) bekezdés a) pontjában, 34. § (3) bekezdésében, 36. § (1), (3) bekezdésében, 37. § (2)-(3) bekezdésében, 41. § (2) bekezdésében, 42. § (3) bekezdésében, 42/A. § (1) bekezdésében és 43. §

(1) bekezdésében meghatározott közútkezelői hatásköröket (8/2010. (II. 26.) Ök. rendelet 2. § 21.

pont).

2. A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartással összefüggő önkormányzati hatósági eljárás lefolytatására és a közigazgatási bírság kiszabására átruházott hatáskörben a Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat jegyzője jogosult (13/2014. (III. 24.)

Ök. rendelet 11. § (1) bekezdés).

3. Kiadja a védett övezetbe behajtásra, valamint behajtásra és várakozásra jogosító hozzájárulásokat. (14/2010. (VI.28.) Ök. rendelet 7. § és 7/A. §)

4. Dönt az áruszállítási behajtási-várakozási hozzájárulás és közhasznú áruszállítási behajtásivárakozási hozzájárulás, a szervizszolgáltatási behajtási-várakozási hozzájárulás, az eseti behajtási-várakozási hozzájárulás várakozási díja mérsékléséről. (14/2010. (VI.28.) Ök. rendelet 7/A. § (2) bekezdés)

5. Kiírja a helyiségekre vonatkozó pályázatot a Képviselő-testület által meghatározott helyiségbér figyelembevételével. A pályázati felhívást a pályázatok benyújtására meghatározott időpontig vonhatja vissza (34/2017. (IX. 27.) Ök. rendelet 58. § (2) és 59. § (6) bekezdés).

6. A bérbeadó a cserehelyiség biztosítása helyett pénzbeli térítés megfizetésére is ajánlatot tehet a bérlőnek. A pénzbeli térítés mértéke ebben az esetben, a helyiség beköltözhető forgalmi értékének 60 %-a. Különösen jó adottságú, jó műszaki állapotú helyiség esetén ez az összeg - hozzájárulása mellett - további 20 %-kal megemelhető (34/2017. (IX. 27.) Ök. rendelet 74. § (1)-(3) bekezdés).

7. Az általa megbízott személy vezeti a helyiségbérletre vonatkozó pályázati tárgyalást (34/2017. (IX. 27.) Ök. rendelet 4. melléklet 4. pont).

8. Megbízást adhat a lakbér mértékének közlésére az ingatlankezelési feladatokat ellátó szervnek (34/2017. (IX. 27.) Ök. rendelet 40. § (2) bekezdés).

9. Ha a lakásbérleti szerződést a lakbér megfizetésének elmulasztása miatt mondták fel, a lakáshasználó kérelmére, a bérleti jogviszony megszűnését követően, a bérleti jogviszony helyreállításának érdekében ismételten bérleti szerződést köthet a lakáshasználóval, amennyiben

a) a fennálló lakbér, illetve használati díj tartozását maradéktalanul kiegyenlítette, vagy

b) hitelt éremlő módon igazolja, hogy a fennálló tartozás kiegyenlítésére alapítvány vagy egyéb jótékonysági szervezet által folyósított támogatásból sor kerül (34/2017. (IX. 27.) Ök. rendelet 18. § (1) bekezdés).

10. Dönt a lakbértámogatásról, illetőleg lakbértámogatás mértékéről – a rendelet keretei között azzal, hogy a támogatás összege nem lehet kevesebb 2.500 forintnál. Döntése ellen – a határozat közlésétől számított 15 napon belül – a Képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani (34/2017. (IX. 27.) Ök. rendelet 47. § (1) bekezdés).

11. Dönt a kiegészítő lakbértámogatásról, illetőleg a kiegészítő támogatás mértékéről a rendelet keretei között. Döntése ellen - a határozat közlésétől számított 15 napon belül – a Képviselő-testületéhez lehet fellebbezést benyújtani (34/2017. (IX. 27.) Ök. rendelet 52. § (1) bekezdés).

12.  Ha a lakást költségelvű lakbér megállapításával adták bérbe – kivéve a 17. § alapján és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület részére biztosított bérlőkijelölési jog kivételével a 9. § alapján bérbe adott lakásokat - és a bérlő igazolja, hogy megfelel a 44-47. §-ban meghatározott feltételeknek, írásbeli kérelmére szociális lakbért állapít meg (34/2017. (IX. 27.) Ök. rendelet 37. § (7) bekezdés).

13. Dönt a lakások, illetve a helyiségek alkalmi, 90 napot meg nem haladó hasznosításáról (34/2017. (IX. 27.) Ök. rendelet 2. § (3) bekezdés).

14. A Képviselő-testület a bérbeadói jogok és kötelezettségek gyakorlását a lakásrendeletben szabályozott kivételekkel a jegyzőre ruházza. A jegyző a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek üzemeltetésével összefüggő feladatait az erre a célra létrehozott szervezet útján látja el (34/2017. (IX. 27.) Ök. rendelet 2. § (1) bekezdés).

15. Jogosult az Önkormányzatot illető, nem hatósági eljárás keretében megállapított díjból/pótdíjból/, díjhátralékból származó követelésről lemondani, amennyiben a kötelezettről feltételezhető, hogy vagyoni helyzete alapján annak megfizetése aránytalan terhet jelentene. Aránytalan terhet jelent a követelés megfizetése különösen, ha az a kötelezett vagy a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozója (különösen kiskorú gyermeke) létfenntartását veszélyeztetné, illetőleg amennyiben azt a kötelezett egyedi élethelyzete indokolttá teszi (4/1994. (III. 2.) Ök. rendelet 13/B. § (2a) bekezdés).

16. Dönt az Önkormányzat vagyonkezelésében álló ingatlan 30 napot meg nem haladó, bérbe, (használatba) adásáról (4/1994. (III. 2.) Ök. rendelet 12/E. § (2) bekezdés b) pontja).

17. Gyakorolja 25 millió forint egyedi értékhatárig az önkormányzat vagyonkezelésében álló ingóságok felett a vagyonkezelőt megillető rendelkezési jogot (4/1994. (III. 2.) Ök. rendelet 12/E. § (2) bekezdés a) pont).

18. Ellenőrzi a vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét, a kötelezettségek teljesítését (4/1994. (III. 2.) Ök. rendelet 13/D. §).

19. Gyakorolja a vagyonrendelet 9. és 10. §-ban nem szabályozott esetekben a korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jogot (4/1994. (III. 2.) Ök. rendelet 11. §).

20. Az intézmény és a Hivatal a használatában levő korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyont - a vagyont használó intézmény, hivatal alapfeladatainak sérelme nélkül, az Nvtv. rendelkezéseinek keretei között - bérbeadás útján hasznosíthatja. Ingatlan egy évet meghaladó bérbeadásáról az illetékes képviselő-testületi bizottság véleményének kikérése mellett dönt (4/1994. (III. 2.) Ök. rendelet 10. § (1) bekezdés).

21. Dönt július 1-je és szeptember 15-e között az üzleti vagyon körébe tartozó vagyontárgy szerzéséről. Döntéseiről a Képviselő-testület szeptember 15. napját követő első ülésén tájékoztatást ad a Képviselő-testület részére (4/1994. (III. 2.) Ök. rendelet 12. § (8) bekezdés).

22.  Gyakorolja a vagyonrendelet 12. § (1) és (2) bekezdésben nem szabályozott esetekben a rendelkezési jogot, továbbá dönt az önkormányzati vagyon alkalmi célú (90 napot meg nem haladó) hasznosításáról. A hasznosítással kapcsolatos döntéseiről a jegyző köteles a Képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni (4/1994. (III. 2.) Ök. rendelet 12. § (3) bekezdés).

23. Jogosult az Önkormányzatot megillető elővásárlási jog gyakorlásáról lemondani 15 millió forint egyedi értékhatárig (4/1994. (III. 2.) Ök. rendelet 12. § (7) bekezdés a) pontja).

24. Gyakorolja a gazdasági társaságokban meglévő önkormányzati tulajdonú tőkerészesedéshez kapcsolódó tagsági jogokat – a vagyonrendelet 12. § (4) és az (5) bekezdésben foglaltak kivételével (4/1994. (III. 2.) Ök. rendelet 12. § (6) bekezdés).

25. Az Önkormányzatot illető behajthatatlannak nem minősülő követelésről való teljes vagy részbeni lemondásra, továbbá a tulajdonosi jogok gyakorlása során egyéb kedvezmény nyújtására kivételesen, kizárólag abban az esetben van lehetőség, ha az az egyéb várható előny miatt az Önkormányzat érdekében áll. A nyilatkozat megtételére a követelés lemondáskori értéke figyelembe vételével Magyarország mindenkori költségvetési törvényében meghatározott versenyeztetési értékhatár 1/5-ének összegéig a jegyző jogosult (4/1994. (III. 2.) Ök. rendelet 13/B. § (2) bekezdés és (3) bekezdés a) pontja).

26. A lakások és helyiségek elidegenítésével kapcsolatos tulajdonosi jogokat az Önkormányzat Képviselő-testülete, a Képviselő-testület Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottsága, az Önkormányzat polgármestere, valamint az Önkormányzat jegyzője gyakorolja a rendeletben foglaltak szerint. Ha a rendelet külön nem jelöli meg az elidegenítéssel kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlóját, azt a jegyző gyakorolja (21/2001. (X. 31.) Ök. rendelet 2. § (1) bekezdés).

27. Az épülethez (lakáshoz, helyiséghez) tartozó telket az elidegenítés előtt fel kell osztani, ha az az építésügyi jogszabályokban előírt telekméretet meghaladja és abból a felosztással új telek alakítható ki. A telekfelosztási eljárást a jegyző kezdeményezi az illetékes hatóságoknál (21/2001. (X. 31.) Ök. rendelet 7. § (1) bekezdés).

28. Ha az ajánlat címzettje az Önkormányzat ajánlatában foglaltakat nem fogadja el, az ajánlat kézhezvételétől számított 30 napon belül kérheti a jegyzőtől annak felülvizsgálatát. Dönt az ajánlat felülvizsgálata iránti kérelemről 30 napon belül (21/2001. (X. 31.) Ök. rendelet 11. § (3) bekezdés).

29. A számviteli törvény, valamint az államháztartás számviteléről szóló kormányrendelet szerinti behajthatatlan követelések számviteli jogszabályok, valamint az Önkormányzat számviteli politikája szerinti leírásáról a jegyző gondoskodik. (4/1994. (III. 2.) Ök. rendelet 13/B. § (1) bekezdés, 21/2001. (X. 31.) Ök. rendelet 7. § (1) bekezdés, 34/2017. (IX. 27.) Ök. rendelet 79. § (1) bekezdés).

30. Az Önkormányzatot lakás, illetve helyiség elidegenítéséhez kapcsolódóan megillető, behajthatatlannak nem minősülő követelésről való teljes vagy részbeni lemondásra, továbbá lakás-, illetve helyiség elidegenítéséhez kapcsolódóan egyéb kedvezmény nyújtására kivételesen, kizárólag abban az esetben van lehetőség, ha az az egyéb várható előny miatt az Önkormányzat érdekében áll. A nyilatkozat megtételére a követelés lemondáskori értéke figyelembe vételével Magyarország mindenkori költségvetési törvényében meghatározott versenyeztetési értékhatár 1/5-ének összegéig a jegyző jogosult (21/2001. (X. 31.) Ök. rendelet 26/A. § (2) bekezdés és (3) bekezdés a) pontja).

31. Az Önkormányzatot bérleti, illetve bármely használati jogviszony alapján megillető, behajthatatlannak nem minősülő követeléséről való teljes vagy részbeni lemondásra, továbbá a bérbeadói (egyéb használati jogviszonyok esetén a tulajdonosi) jogok gyakorlása során egyéb kedvezmény nyújtására kivételesen, kizárólag abban az esetben van lehetőség, ha az az egyéb várható előny miatt az Önkormányzat érdekében áll. A nyilatkozat megtételére a követelés lemondáskori értéke figyelembe vételével Magyarország mindenkori költségvetési törvényében meghatározott versenyeztetési értékhatár 1/5-ének összegéig a jegyző jogosult (34/2017. (IX. 27.) Ök. rendelet 79. § (2) bekezdés és (3) bekezdés a) pontja).”