Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2026. (V. 8.) önkormányzati rendelete
a fás szárú növények védelméről
Hatályos: 2026. 07. 01Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2026. (V. 8.) önkormányzati rendelete
a fás szárú növények védelméről
[1] Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testülete – a települési zöldinfrastruktúráról, a zöldfelületi tanúsítványról és a zöld védjegyről szóló 282/2024. (IX. 30.) Korm. rendeletre is tekintettel – felülvizsgálta a fás szárú növények védelméről szóló 58/2018. (XII. 17.) önkormányzati rendeletet. Az annak alkalmazása során szerzett tapasztalatok alapján, a fás szárú növények megóvása, pusztításuk megakadályozása és a madarak védelme érdekében a Képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkot.
[2] Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testülete a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontjában, valamint 48. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a 7. §, a 30 és 31. § tekintetében és a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdése szerinti eredeti jogalkotói hatáskörében, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 58. § (1) bekezdése meghatározott feladatkörében eljárva, a 32. § tekintetében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. §-a (4) bekezdésének d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Pest Vármegyei Kormányhivatal véleményének a kikérésével – a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. Hatály
1. § E rendelet a Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat területén található fás szárú növények védelmével összefüggő, valamint a zöldfelületi hatóságként eljáró jegyzőnek (a továbbiakban: hatóság) a települési zöldinfrastruktúráról, a zöldfelületi tanúsítványról és a zöld védjegyről szóló 282/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tzir.) szerinti eljárása során alkalmazandó különös szabályokat állapítja meg.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. fa: egy- vagy többtörzsű fás szárú növény, amelynek egyértelmű csúcsdominanciájával rendelkező központi hajtásából nőnek ki a fő ágai (lombhullató és örökzöld fa, bokorfa),
2. előnevelt fa: többször iskolázott, legalább 16–18 cm törzskörméretű lombos fa, amely egyenértékű 350/400-as többtörzses parkfával vagy bokorfával, illetve 8–10 cm törzskörméretű fává növő örökzölddel,
3. költési időszak: a március 1-től augusztus 31-ig terjedő időszak,
4. törzsátmérő: a fatörzs vagy többtörzses fa esetén fatörzsek földfelszíntől számított 1 m magasságban mért átmérője cm-ben számolva,
5. tőátmérő: a fatönk talajszint közelében mért átmérője cm-ben számolva,
6. vegetációs időszak: az április 1-jétől október 31-éig terjedő időszak,
7. jelentős mértékű visszavágás: a fa bármely részének (lombkorona, törzs, gyökérzet) olyan mértékű metszése vagy rongálása, amely a fa további növekedését megakadályozza, és nem a fa további fenntartása, ápolása, karbantartása érdekében történik,
8. fakivágási-favédelmi terv: szakértői nyilvántartásban szereplő, illetve tervezési jogosultsággal rendelkező szaktervező által készített szöveges és rajzi munkarészből álló dokumentum, melynek szöveges munkarésze a kivágandó, illetve védelemre szoruló fák értékeléséről, a kivágás indokoltságáról – ideértve a fafaj, a méret, az egészségi állapot és a termőhelyi viszonyok bemutatását –, valamint a védelem módjáról és időtartamáról szóló műszaki leírást, rajzi munkarésze a hivatalos helyszínrajzon a kivágandó, illetve a védelmet igénylő fa pontos elhelyezkedését, indokolt esetben a szomszédos növényzet ábrázolását tartalmazza,
9. kertépítészeti terv: tervezési jogosultsággal rendelkező szaktervező által készített, szöveges és rajzi munkarészből álló, 1:200 vagy 1:250 méretarányban készült tervdokumentum, amely tartalmazza a fapótlás mértékének meghatározásához szükséges számításokat, a pótlás megvalósításához az ajánlott telepítési helyre és fafajra is kiterjedően készült javaslatot, valamint a tervezett növényzet térbeli elrendezését, a kerti tereket és azok épített és természeti elemeit bemutató kertrendezési javaslatot,
10. kertészeti szakértői vélemény: faápoló és favizsgáló szakmérnök vagy minősített favizsgáló által készített dokumentum, amely kiterjed a vizsgált fák korára, méretére, fajára, térbeli elhelyezkedésére, részletes egészségi állapotára, valamint a fa fenntartásával, megóvásával vagy kivágásával kapcsolatos, fényképes dokumentációval alátámasztott javaslatot tartalmaz.
3. Alapelvek
3. § (1) A hatóság az eljárása során fokozott figyelmet fordít a kerület faállományának megóvására és a kerületi élővilág – különösen a helyi madárvilág és az egyéb fán élő élőlények – sokszínűségének megőrzésére.
(2) A hatóság eljárása során törekszik arra, hogy a fiatal faállomány – a klímaváltozáshoz való hatékonyabb alkalmazkodóképességére tekintettel – helyben nagyobb arányban megmaradjon, és a fás szárú növények életkörülményei pótlás esetén is biztosítottak legyenek.
(3) A hatóság eljárása során törekszik a kerületben található, kiemelt értéket képviselő fák (a továbbiakban: megtartandó fa) magasabb fokú védelmére. A megtartandó fákat az 1. melléklet határozza meg.
(4) A hatóság eljárása során a kivágásra kerülő fás szárú növényállomány ökológiai értékét kiemelt súllyal veszi figyelembe arra tekintettel, hogy a kivágandó idős, nagy törzsátmérővel rendelkező fa lombtömegének, illetve cserje lombfelületének pótlása csak nagyobb össztörzsátmérőnek megfelelő mennyiségű fa, illetve nagyobb kiterjedésű cserjeterület telepítésével érhető el.
(5) A hatóság feladatai ellátása során az átláthatóság követelményének lehető legszélesebb körű érvényesülését biztosítja.
4. A fák védelmére vonatkozó általános rendelkezések
4. § (1) E rendelet alkalmazásában a fa jelentős mértékű visszavágása a fakivágással egyenértékű tevékenységnek minősül.
(2) Megtartandó fa kivágása – annak kiemelt értékére tekintettel – csak különösen indokolt esetben engedélyezhető.
5. § A madarak védelme érdekében nem közhasználatú területen a fakivágást vagy a fa jelentős mértékű visszavágását, közhasználatú területen a fás szárú növények kivágását vagy a fa jelentős mértékű visszavágását a költési időszakon kívül kell elvégezni, kivéve, ha a kivágás vagy a jelentős mértékű visszavágás élet-, testi épség vagy vagyonvédelmi okból szükséges.
6. § (1) A jogszerű építési tevékenységet végző az építési munkák által érintett területen a fák védelmét a munkálatok ideje alatt elsődlegesen kalodázással, egyébként az építési területen található fák védelmére vonatkozó szabvány szerint biztosítja. A fa védelmére a jogszerű építési tevékenységet végzőt kell kötelezni akkor is, ha a védendő fa idegen tulajdonon áll.
(2) Nem közhasználatú területen álló megtartandó fa esetében – a jókarbantartási, állagmegóvási kötelezettség körében elvégzendő munkák kivételével – a fa lombkorona-vetületének 1,5 m-rel megnövelt területén belül magas- és mélyépítés, tereprendezés, burkolatkialakítás, illetve a felszín alatt 30 cm-nél mélyebb földmunka nem végezhető, továbbá raktározás, tárolás nem megengedett.
(3) A közhasználatú területen álló megtartandó fa környezetében végzett magas- és mélyépítési munka a megtartandó fa törzsét, ágait és gyökérzetét nem sértheti vagy veszélyeztetheti. Mélyépítési tevékenység vagy földmunka során a megtartandó fa környezetének kialakításakor biztosítani kell a megfelelő életteret, életkörülményeket és a gyökérzóna megfelelő vízellátását.
7. § A kompenzációs intézkedésből befolyt összeg a Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) Környezetvédelmi Alapjának bevétele, amelyet a Budapest Hegyvidék XII. kerületi Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjáról szóló 5/2005. (VII. 1.) önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint, különösen a közterületen fás szárú növény ültetésére, a közterületi települési zöldfelület fejlesztésére és rekonstrukciójára, valamint a megtartandó fák fenntartására lehet felhasználni.
A nem közhasználatú területen lévő fák kivágása és pótlása
5. Fák kivágásának engedélyezése, bejelentése
8. § A hatóság engedélyét kell kérni a nem közhasználatú területen lévő,
a) 10 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű fa,
b) fapótlási kötelezettség körében telepített fa,
c) megtartandó fa,
d) a 16. § (5) bekezdése szerint figyelembe vett fa
kivágásához.
9. § (1) Az engedély iránti kérelem a Tzir. 3. mellékletében meghatározottakon túl tartalmazza
a) a telekkel való rendelkezés alapjául szolgáló jogviszony megjelölését, valamint
b) a kérelem benyújtására jogosító jogcím megjelölését.
(2) A kérelemhez
a) – ha a kérelmező nem tulajdonos – a tulajdonos által kiállított, a kérelem szerinti fakivágáshoz való hozzájárulást tartalmazó nyilatkozatot,
b) társasház esetén a kérelem szerinti fakivágáshoz való hozzájárulást tartalmazó közgyűlési határozatot
kell mellékelni.
(3) A jogszerű építési tevékenység, speciális funkciójú épületek, létesítmények működésének biztosítása érdekében vagy magánút létesítése céljából benyújtott kérelemhez a (2) bekezdésben meghatározottakon túl fakivágási-favédelmi tervet és kertépítészeti tervet kell mellékelni.
(4) A növény-egészségügyi, illetve élet- és vagyonvédelmi okból benyújtott kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy a telek teljes értékű zöldfelületének minden megkezdett 100 m2-én a kivágást követően is legalább egy fa megtalálható. A kérelemhez a (2) bekezdésben meghatározottakon túl
a) kertészeti szakértői véleményt, vagy
b) indokolt esetben egyéb szakági szakértői véleményt
kell mellékelni.
10. § (1) A hatóság fakivágási engedélyt
a) kertészeti – vagy indokolt esetben egyéb szakági – szakértői vélemény alapján növény-egészségügyi vagy vagyonvédelmi okból,
b) jogszerű építési tevékenység vagy speciális funkciójú épületek, létesítmények működésének biztosítása érdekében, vagy
c) magánút jogszerű létesítése céljából
adhat ki hatósági határozatban vagy – ha az ügynek a közérdek és az ügyfél számára is előnyös rendezése céljából az célszerű – hatósági szerződésben.
(2) A hatóság megtartandó fa kivágását csak
a) a fa – kertészeti szakértői véleménnyel igazolt – növény-egészségügyi állapota miatt,
b) a telek közterületi kapcsolatának biztosítása érdekében
engedélyezheti.
(3) A fakivágási engedély
a) az (1) bekezdés a) pontja vagy a (2) bekezdés a) pontja szerint engedélyezett kivágás esetén a véglegessé válásától számított egy évig, vagy
b) egyéb esetben az építési tevékenység befejezéséig
jogosít a kivágásra.
(4) A hatóság a fakivágási engedélyben előírja, hogy a fa kivágását – az 5. §-ra tekintettel – milyen időszakban lehet elvégezni.
(5) Jelentős értékű vagy jelentős mennyiségű fa kivágása esetén a hatóság a fakivágási engedélyben előírhatja, hogy a használó az engedély számát, a fakivágás okát és a fakivágási engedély véglegessé válásának dátumát az érintett telek közterületről jól látható részén, jól látható módon, legkésőbb a kivágási munkák megkezdését megelőző harmadik napon köteles kifüggeszteni, valamint ennek megtörténtét a hatóság felé hitelt érdemlő módon igazolni.
11. § (1) A használó
a) – ha a veszély elhárítására a fa kivágása nélkül nincs lehetőség – az élet-, testi épség vagy vagyon biztonságát veszélyeztető fát, vagy
b) a vegetációs időszak során élő lombozattal nem rendelkező, nyilvánvalóan elhalt fát (a továbbiakban: kiszáradt fa)
engedély nélkül, bejelentés mellett kivághatja.
(2) A használó az (1) bekezdés szerinti fakivágást legkésőbb a kivágást követő nyolc napon belül, írásban jelenti be a hatóságnak.
12. § (1) A 11. § szerinti fakivágás esetén a bejelentés – a Tzir. 3. mellékletében meghatározottakon túl – tartalmazza
a) a bejelentés benyújtására jogosító jogcím megjelölését,
b) a fakivágás dátumát,
c) a kivágást követően a telken megmaradó fák darabszámát.
(2) A bejelentéshez mellékelni kell
a) a fakivágás szükségességét hitelt érdemlő módon igazoló kertészeti szakértői véleményt vagy egyéb dokumentumot,
b) a fáról a kivágást megelőzően készült részletes fotódokumentációt, valamint
c) az arról szóló nyilatkozatot, hogy a telek teljes értékű zöldfelületének minden megkezdett 100 m2-re a kivágást követően is legalább egy fa jut.
(3) Kiszáradt lombhullató fa vegetációs időszakban történő kivágásának bejelentésekor a (2) bekezdés a) pontját nem kell alkalmazni.
13. § A használó
a) a 10 cm-nél nem nagyobb törzsátmérőjű fát,
b) a Tzir. 2. mellékletében meghatározott inváziós fajú fát, valamint
c) a fapótlás körében telepített, a telepítést követő vegetációs időszak kezdetén meg nem eredt fát
engedély vagy bejelentés nélkül kivághatja.
6. A fák pótlása
14. § (1) A használó a 8. § szerint engedélyhez vagy a 11. § szerint bejelentéshez kötött fakivágás esetén
a) a fa kivágását követő egy éven belül,
b) jogszerű építési tevékenység érdekében engedélyezett fakivágás esetén az építési tevékenység befejezéséig
gondoskodik a fa pótlásáról.
(2) A hatóság a fapótlásról
a) a fakivágást engedélyező határozatban, vagy
b) – engedély nélküli fakivágás esetén – önálló határozatban vagy hatósági szerződésben
rendelkezik.
15. § (1) A fapótlás mértéke
a) a kivágott fa törzsátmérőjének 150%-a,
b) a kivágott megtartandó fa törzsátmérőjének 300%-a.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően
a) magánút területén álló fa, vagy
b) a 2. mellékletben meghatározott fa (a továbbiakban: gyümölcsfa)
kivágása esetén a fapótlás mértéke a kivágott fa darabszáma.
(3) Ha az engedély nélkül vagy a bejelentési kötelezettség elmulasztásával kivágott fa törzsátmérője utólag nem állapítható meg, a hatóság a fapótlás mértékének megállapításához a kivágott fa tőátmérőjét veszi alapul. Ha utólag sem a fa törzsátmérője, sem tőátmérője nem állapítható meg, a hatóság 30 cm-es törzsátmérőt vesz alapul.
(4) Ha az engedély nélkül vagy a bejelentési kötelezettség elmulasztásával kivágott fák darabszáma nem állapítható meg, a hatóság a rendelkezésre álló adatokból kikövetkeztethető egyedszámot veszi alapul.
(5) A hatóság
a) kiszáradt fa,
b) növény-egészségügyi okból kivágandó fa,
c) élet-, testi épség vagy vagyonvédelmi okból kivágandó fa, vagy
d) speciális funkciójú épületek, létesítmények működésének biztosítása céljából kivágandó fa
esetén az (1) és (2) bekezdésben meghatározottnál enyhébb mértéket is megállapíthat.
16. § (1) A használó a fa pótlásáról az érintett telken, előnevelt fa telepítésével gondoskodik azzal, hogy magánút területén kivágott fa telepítéssel nem pótolható.
(2) Fapótlásként oszlopos örökzöld faj egyede és a Tzir. 2. mellékletében felsorolt inváziós fajú fa nem telepíthető.
(3) Fapótlás telepítéssel történő teljesítése esetén a hatóság a telepítési kötelezettséget úgy állapítja meg, hogy a telepítés eredményeképp a telek legkisebb teljes értékű zöldfelületének minden megkezdett 100 m2-ére legalább egy, legfeljebb három fa jusson.
(4) A hatóság a fapótlás 100 m2-re a (3) bekezdésben előírt mértékénél
a) kiszáradt fa,
b) növény-egészségügyi okból kivágandó fa,
c) élet-, testi épség vagy vagyonvédelmi okból kivágandó fa, vagy
d) speciális funkciójú épületek, létesítmények működésének biztosítása céljából kivágandó fa
kivágása esetén a 15. § (1) és (2) bekezdésben meghatározottnál enyhébb pótlási mértéket is megállapíthat, ha az előírt telepítés eredményeképp az érintett telek legkisebb teljes értékű zöldfelületének minden megkezdett 100 m2-ére legalább egy fa jut.
(5) A fapótlás mértékének meghatározásakor az érintett telken meglévő faállomány egyedeiből a hatóság döntésében bemutatott szakmai indokok, az alátámasztásként benyújtott szakági dokumentumok alapján kiválasztott 5-10 cm közötti törzsátmérőjű fák figyelembe vehetők.
17. § A használó a fapótlást nem teljesítette, ha a telepített fa a telepítést követő vegetációs időszak kezdetén nem ered meg. Ebben az esetben a használó a telepítést a hatóság korábbi döntésének megfelelően megismétli.
18. § (1) A hatóság kompenzációs intézkedésként fapótlási díj megfizetését írja elő, ha
a) a fapótlás az érintett telek adottságai miatt telepítéssel nem, vagy csak részben teljesíthető, vagy
b) magánút területén kivágott fát kell pótolni.
(2) A fapótlási díj az előző naptári évben, közterületen elültetett fák igazolt ültetési költséggel együtt számított átlagára és a megállapított fapótlás darabszámának szorzata.
(3) A hatóság a tárgyévre vonatkozó fapótlási átlagárat az Önkormányzat honlapjának tematikus aloldalán közzéteszi.
A közhasználatú területen lévő fás szárú növények kivágására és pótlására vonatkozó rendelkezések
7. A fás szárú növények kivágása
19. § (1) A hatóság a fás szárú növény kivágását hatósági határozatban vagy – ha az ügynek a közérdek és az ügyfél számára is előnyös rendezése céljából az célszerű – hatósági szerződésben engedélyezi.
(2) Közhasználatú területen lévő fás szárú növény kivágását a hatóság a Tzir 21. § (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben
a) máshová nem helyezhető gépkocsibehajtó létesítése,
b) építési tevékenység, vagy
c) egyéb, szakértői véleménnyel alátámasztott, különösen indokolt ok
esetén engedélyezi.
(3) Az engedély érvényességi ideje a véglegessé válásától számított egy év.
(4) A hatóság a fakivágási engedélyben előírja, hogy a fa kivágását – az 5. §-ra tekintettel – milyen időszakban lehet elvégezni.
20. § (1) Az engedély iránti kérelem a Tzir. 3. mellékletében meghatározottakon túl tartalmazza
a) a telekkel való rendelkezés alapjául szolgáló jogviszony megjelölését, valamint
b) a kérelem benyújtására jogosító jogcím megjelölését.
(2) A kérelemhez mellékelni kell
a) a kivágás indokoltságát alátámasztó dokumentumokat, ideértve a jogszabályban előírt engedélyeket, hozzájárulásokat és kertészeti vagy egyéb szakági szakértői véleményt,
b) az érintett fás szárú növénnyel rendelkezni jogosult kivágáshoz hozzájáruló nyilatkozatát, valamint
c) kiemelt közcélú zöldterületek estén a fenntartó nyilatkozatát.
21. § (1) Fás szárú növénynek a Tzir. 22. § (1) bekezdése szerinti kivágása esetén a bejelentés – a Tzir. 3. mellékletében meghatározottakon túl – tartalmazza
a) a bejelentésre jogosító jogcím megjelölését,
b) a fás szárú növény kivágásának dátumát, valamint
c) cserje esetében a kivágással érintett cserjével borított területet nagyságát m2-ben meghatározva.
(2) A bejelentéshez a kivágott fás szárú növény helyének megjelölését is tartalmazó helyszínrajzot kell mellékelni.
8. A fás szárú növények pótlása
22. § (1) A hatóság a fás szárú növény pótlásáról
a) a kivágást engedélyező határozatban, vagy
b) – engedély nélküli kivágás esetén – önálló határozatban vagy hatósági szerződésben
rendelkezik.
(2) A fás szárú növény pótlásának mértéke
a) a kivágott fa törzsátmérőjének 150%-a,
b) a kivágott cserjével borított terület 150%-a,
c) a kivágott megtartandó fa 300%-a.
(3) A (2) bekezdéstől eltérően
a) gyümölcsfa,
b) kiszáradt fa,
c) inváziós fajú fás szárú növény, vagy
d) növény-egészségügyi, élet-, testi épség vagy vagyonvédelmi okból kivágandó fa
kivágása esetén a fapótlás mértéke a kivágott fa darabszáma.
(4) Ha az engedély nélkül vagy a bejelentési kötelezettség elmulasztásával kivágott fa törzsátmérője utólag nem állapítható meg, a hatóság a fapótlás mértékének megállapításához a kivágott fa tőátmérőjét veszi alapul. Ha utólag sem a fa törzsátmérője, sem tőátmérője nem állapítható meg, a hatóság 30 cm-es törzsátmérőt vesz alapul.
(5) Ha az engedély nélkül vagy a bejelentési kötelezettség elmulasztásával kivágott fák darabszáma nem állapítható meg, a hatóság a rendelkezésre álló adatokból kikövetkeztethető egyedszámot veszi alapul.
(6) Ha az engedély nélkül vagy a bejelentési kötelezettség elmulasztásával kivágott cserjével borított terület utólag nem állapítható meg, a hatóság a cserjepótlás mértékének megállapításához a rendelkezésre álló adatokból kikövetkeztethető borítottságot veszi alapul.
23. § A használó a fa pótlásáról előnevelt fa telepítésével gondoskodik.
24. § (1) A hatóság kompenzációs intézkedésként fapótlási díj vagy cserjepótlási díj megfizetését írja elő, ha a fás szárú növény pótlása a Tzir.-ben foglaltaknak megfelelően telepítéssel nem, vagy csak részben teljesíthető.
(2) A fapótlási díjat a 18. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint kell megállapítani.
(3) A cserjepótlási díj az előző naptári évben, közterületen elültetett cserjefelület egy m2-re eső, igazolt ültetési költséggel együtt számított átlagára és a szükséges cserjepótlás m2-ének szorzata.
(4) A hatóság a tárgyévre vonatkozó cserjepótlási átlagárat az Önkormányzat honlapjának tematikus aloldalán közzéteszi.
A fás szárú növények védelmének átláthatósága
9. A hatóság döntéseinek közzététele
25. § (1) A hatóság a fakivágási engedély ügyében hozott, véglegessé vált vagy azonnal végrehajthatóvá vált döntés esetében haladéktalanul, a fakivágás bejelentésének tudomásulvétele esetében tizenöt napon belül az Önkormányzat honlapjának tematikus aloldalán közzéteszi
a) a fakivágás okát és a fakivágási engedély véglegessé válásának dátumát,
b) az érintett telek címét, helyrajzi számát,
c) a kivágásra engedélyezett fák darabszámát, faját, össztörzsátmérőjét,
d) a fapótlási kötelezettség körében telepítendő fák darabszámát,
e) a fapótlási díj összegét, valamint
f) a fapótlási kötelezettséget megállapító döntés érvényességi idejét.
(2) A hatóság a pótlásra kötelezés véglegessé válásától számított tizenöt napon belül az Önkormányzat honlapjának tematikus aloldalán közzéteszi
a) a telek címét,
b) az engedély nélkül kivágott fák darabszámát, fajtáját, össztörzsátmérőjét,
c) a fapótlási kötelezettség körében telepítendő fák darabszámát, valamint
d) a fapótlási díj összegét.
(3) E § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell arra az esetre is, ha a fakivágásra az Önkormányzat, annak költségvetési szerve vagy az önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság kezdeményezésére került sor.
26. § Közhasználatú területen lévő fás szárú növény kivágásának az Önkormányzat, annak költségvetési szerve vagy az önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság általi kezdeményezése esetén a jegyző a kezdeményezéstől számított tizenöt napon belül – a c)-e) pontban meghatározott adatok esetén azok rendelkezésre állását követően haladéktalanul – az Önkormányzat honlapjának tematikus aloldalán közzéteszi
a) az érintett telek címét, helyrajzi számát, illetve a közhasználatú terület megnevezését,
b) a kivágásra engedélyezett fák darabszámát, faját, össztörzsátmérőjét,
c) a fapótlási kötelezettség körében telepítendő fák darabszámát,
d) a fapótlási díj összegét, valamint
e) a fapótlási kötelezettséget megállapító döntés érvényességi idejét.
10. Tájékoztatási kötelezettség közhasználatú területen lévő fa kivágása esetén
27. § (1) Közhasználatú területen lévő fa kivágása esetén a hatóság legkésőbb a fa kivágását megelőző harmadik napon a fán vagy a fa közvetlen környezetében közérthető formában kihelyezi vagy kihelyezteti a fa kivágását megalapozó szakértői véleményt vagy a fafelmérés adatlapját. Ezen előírás alól kivételt képez az élet-, testi épség vagy vagyonvédelmi okból kivágandó fa, melynek kivágása azonnali intézkedést igényel.
(2) Élet-, testi épség vagy vagyonvédelmi okból kivágandó fa esetén, ha a fa kivágása azonnali intézkedést igényel, az (1) bekezdést nem kell alkalmazni.
Záró rendelkezések
11. Hatályba léptető rendelkezések
28. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2026. május 10-én, a madarak és fák világnapján lép hatályba.
(2) Az 5. § 2026. július 1-jén lép hatályba.
12. Átmeneti rendelkezések
29. § Gyümölcsfa kivágása esetén a 8–12. § rendelkezéseit 2026. szeptember 1-től kell alkalmazni. 2026. szeptember 1-jét megelőzően a nem közhasználatú területen lévő gyümölcsfa kivágásakor a 13. § szerint kell eljárni.
13. Módosító és hatályon kívül helyező rendelkezések
30. §1
31. §2
32. §3
33. §4
2. melléklet a 7/2026. (V. 8.) önkormányzati rendelethez
|
A |
B |
|
|---|---|---|
|
1 |
Magyar név |
Tudományos név |
|
2 |
alma |
Malus sp. |
|
3 |
birs |
Cydonia oblonga |
|
4 |
cseresznye |
Cerasus avium / Prunus avium |
|
5 |
cseresznyeszilva |
Prunus cerasifera |
|
6 |
fehér eperfa |
Morus alba |
|
7 |
fekete eperfa |
Morus nigra |
|
8 |
kajszi |
Prunus armeniaca |
|
9 |
körte |
Pyrus sp. |
|
10 |
közönséges dió |
Juglans regia |
|
11 |
közönséges mandula |
Amygdalus communis |
|
12 |
meggy |
Prunus cerasus |
|
13 |
naspolya |
Mespilus germanica |
|
14 |
őszibarack |
Prunus persica |
|
15 |
sajmeggy |
Prunus mahaleb |
|
16 |
szilva |
Prunus domestica |
|
17 |
vadalma |
Malus sylvestris |
|
18 |
vadkörte |
Pyrus pyraster |
A 30. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 31. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 32. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 33. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.