Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2020 (XI.30.) önkormányzati rendeletének indokolása
az Észak-Hegyvidék kiemelt jelentőségű területek Kerületi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2020. 12. 01Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2020 (XI.30.) önkormányzati rendeletének indokolása
2020.12.01.
az Észak-Hegyvidék kiemelt jelentőségű területek Kerületi Építési Szabályzatáról
Általános indokolás
A rendelettel érintett területen hét kerületi építési szabályzat (KÉSZ) volt hatályban. Az egyszerűbb kezelhetőség érdekében a rendeletekből egységes fogalomhasználattal egy rendelet, a rendeletek mellékletét képező szabályozási tervekből azonos jelkulccsal egységes terv lett, valamint a KÉSZ kiegészült a korábbi szabályozási tervek között, foltszerűen kimaradt néhány telekkel.
E szakasz szerint a megadott építési övezetek esetében a szükséges parkoló férőhelyek legalább felét épületben, vagy terepszint kell elhelyezni. Kivételt képeznek az alsó- és középfokú iskolák, ahol aránytól függetlenül 20 parkoló férőhelyig nem kell épületben, vagy terepszint alatt elhelyezni a parkolókat.
122. § a hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmazza, így az összeszerkesztett Kerületi Építési Szabályzatokat.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
E szakasz a Budapest Főváros XII. kerület, Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének az Észak-Hegyvidék kiemelt jelentőségű területek Kerületi Építési Szabályzatáról szóló …/2020. (…….) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: „R”) területi hatályát és a vele együtt alkalmazandó jogszabályokat rögzíti.
A 2. §-hoz
E szakasz tartalmazza a ”R”-ben alkalmazott, olyan fogalmak értelmező rendelkezéseit, melyeket más jogszabályok nem rögzítenek.
A 3–6. §-hoz
E szakaszok a védett épületek helyreállítását segítik, lehetőséget adva a beépítési paramétereket érintő kedvezmények érvényesítésére a védett épületek felújítása, helyreállítása esetén.
Az adott ingatlan fejlesztése során, a tervtanács által ajánlott terv alapján az építtető a védett épület helyrehozatalára vonatkozóan hatósági szerződést köthet az önkormányzattal. Ebben az esetben a 3. § (1) bekezdésben meghatározott kedvezmények egyesével, vagy összevontan is felhasználhatók.
A 4. § rendelkezése kizárólag a védett épület eredeti állapotának helyreállítása esetén alkalmazható.
Az 5. § rendelkezése értelmében védett épületet is tartalmazó ingatlanon az épületmagasság számítása az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírástól eltérően történik, segítve ezzel a jellemzően az övezeti előírásokhoz képest magasabb védett épületek megújulását.
A 6. § előírása lehetővé teszi, hogy a tervezett beépítés a védett érték érvényesülését károsan ne befolyásolja.
A 3–20. §-hoz
A „R” kiemelt célja az energiahatékonysági és klímavédelmi törekvések érvényre juttatása. A kerületben található védett épületek mennyisége a gyakorlat alapján szükségessé tette a védett épületekre vonatkozó előírások egy fejezetbe gyűjtését és további előírásokkal történő kiegészítését. Ezeket az előírásokat tartalmazza a Fenntarthatóságot szolgáló előírások fejezet.
A 7. §-hoz
E szakasz beépítéssel kapcsolatos, fenntarthatóbb és a klímavédelmi szempontoknak jobban megfelelő épületek megvalósítását elősegítő előírásokat tartalmaz.
Az (1) bekezdés energiahatékonyságot szolgáló előírása lehetővé teszi a megengedett beépítési mérték és általános szintterületi mutató növelését a 38 cm vastagság feletti, többlet falvastagság területével.
A (2) bekezdés a szomszédos ingatlanok lakóinak védelmét szolgálja.
A (3) bekezdés zöldtető kialakítását ösztönzi.
A (4)-(5) bekezdés a csapadékvíz helyben tartását és felhasználását támogatja, valamint a talajvíz védelmét szolgálja.
A (6) bekezdés sz energiatudatos épületüzemeltetést segíti elő.
A 8. §-hoz
E szakasz a lakásszám csökkenését ösztönzi, olyan módon, hogy a megadott építési övezetek területén a szintterületi mutató értéke növelhető, ha az övezetben előírt lakásszámnál kevesebb lakás valósul meg.
A 9. §-hoz
E szakasz a közterületi zöldfelületekre vonatkozó környezetvédelmi előírásokat tartalmaz.
A 10. §-hoz
Az (1)-(2) bekezdések a terepalakítás mértékét és módját szabályozzák, védve ezzel a Hegyvidék jellegzetes morfológiai és táji adottságait.
A (3) bekezdés eltérést biztosít a terepalakítási előírások alól a gépjárművel történő megközelítés érdekében.
A 11. §-hoz
E szakasz a környezeti elemek védelmére és a terhelő hatások csökkentésére vonatkozó előírásokat tartalmaz.
A 12. §-hoz
E szakasz a csúszásveszélyes területekre védőcsövezés előírását tartalmazza.
A 13. §-hoz és a 14. §-hoz
E szakasz a táj és természeti környezet védelmére vonatkozó előírásokat tartalmazza.
Az (1) és (3) bekezdés a „R” 1. mellékletén Megtartandó fás növényállomány jellel ellátott területekre tartalmaz előírásokat. Ezek a jelölések ortofotó és közterületről történő felmérés alapján kerültek meghatározásra.
A (2) bekezdés lehetővé teszi a fák részletes vizsgálatát és egyedi védelmét.
A (2) és (3) bekezdésben megfogalmazott „…külön kerületi rendeletben…” rendelet a fás szárú növények védelméről szóló 58/2018. (XII.17.) számú önkormányzati rendeletet jelenti.
A 14. § a természeti területek védelmét segíti az országos előírásokon túl is.
A 15. §-hoz
Az (1)-(3) bekezdés a telkek zöldfelületeinek kialakítására vonatkozó előírásokat tartalmaz, előírja a telepítendő fák mennyiségét, és zöldtető létesítését.
A (4)-(5) az ingatlan zöldfelületi mutatójának számítását szabályozza, segítve a zöldfelületek növelését.
A 16. §-hoz és a 17. §-hoz
E szakaszok a közművekre vonatkozó általános előírásokat tartalmazzák, ösztönözve a teljes közművesítettség kialakítását.
A 18. §-hoz és a 19. §-hoz
E szakaszok a csapadékvizek kezelésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazzák, melyek a csapadékvíz helyben tartását és felhasználását írják elő.
A 20. §-hoz
E szakasz az üzemanyagtöltő állomásokra és elektromos töltőállomásokra vonatkozó előírásokat tartalmaz.
A 21–23. §-hoz
E szakaszok a közterületen lévő építmények elhelyezésére vonatkozó előírásokat tartalmaznak.
A 21-22. § szabályozza a közterületen elhelyezhető építményeket és vendéglátó teraszokat, biztosítva a biztonságos közlekedés feltételeit.
A 23. § rendelkezése konkrét tervek alapján, az Egészséges Budapest Program megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 98/2017. (IV. 27.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint került előírásra.
A 24–29. §-hoz
E szakaszok a telekalakításra vonatkozó előírásokat tartalmaznak.
A 24. § a nyúlványos telek kialakításának feltételeit, korlátozását írja elő.
A 25. § (1) bekezdésben az alapelv, hogy egy telek egy építési övezetbe, övezetbe tartozik. Ha ez nem így van, hanem több építési övezetbe, övezetbe tartozik, akkor a paraméterek számításánál, a beépítési feltételek figyelembevételénél az adott építési övezethez, övezethez tartozó, adott telek részterületét kell figyelembe venni. A (2) bekezdés szerint, az 1. mellékleten jelölt olyan telekalakítások között, mely során a kialakuló telek két vagy több építési övezetbe, övezetbe kerül csak olyan eset van, ahol a telek egy építési övezetbe és egy övezetbe tartozik. Ezért tartalmazza az előírás, hogy „az így kialakuló teljes telekre az építési övezetben előírt Telek kialakítható legkisebb telekterülete a mérvadó”.
A 26-27. § lehetőséget biztosít arra, hogy a szabályozási vonallal érintett teleknél a szabályozás végrehajtása után is az eredeti telekméret alapján lehessen számítani a beépítési paramétereket, ezzel segítve a közterületek rendezését.
A 28. § a telekalakítási szabályok alóli kivételeket tartalmazza.
A 29. § a kötelező szabályozás végrehajtását ösztönzi.
A 30. §-hoz
E szakasz a településrendezési szerződéssel kapcsolatos előírásokat tartalmaz.
Lke-3 építési övezetben a megadott funkciók lakó funkcióval vegyes elhelyezése konfliktust okoz forgalomvonzása miatt, ha az adott ingatlan csak Kerületi jelentőségű közútról (Kt-Kk) közelíthető meg. A funkció elhelyezhetőségének és az esetleges konfliktus megelőzésének érdekében a településrendezési szerződés előírásokat tartalmazhat.
A 31. §-hoz
E szakasz a személygépjárművek elhelyezésére vonatkozó előírásokat tartalmazza.
(1) bekezdés rendelkezik a biztosítandó parkolóhelyek számáról.
(2) a rendelkezés biztosítja, hogy rendeltetésmódosítás és átalakítás esetén is a szükséges parkolóhelyek rendelkezésre álljanak. A számítás alapját a valós számú parkolóhelyek jelentik.
(3) bekezdés elsősorban A Normafa Park történelmi sportterületről szóló törvény által érintett területen lévő építési övezeteket, övezeteket sorol fel és ad felmentést személygépjármű elhelyezési kötelezettség alól.
(4)-(5) bizonyos estekben lehetőséget biztosít arra is, hogy a gépjárműelhelyezés ne a főépületben, illetve ne a saját ingatlanon történjen meg.
(6) bekezdés által meghatározott parkolókat rövid idejű várakozásra kell biztosítani. Elsősorban az óvodások, iskolások megérkezésének, távozásának, ki-és beszállásának időtartamára.
(7) Az előírás segíti a kis üzletek megvalósíthatóságát a zártsorú területeken.
A 32. §-hoz
E szakasz a támfalgarázsok elhelyezésének korlátozását tartalmazza.
A 33. §-hoz
E szakasz a autóbuszok elhelyezésére vonatkozó előírásokat tartalmaz.
A 34. §-hoz
E szakasz a tehergépjárművek elhelyezésére vonatkozó előírásokat tartalmaz.
A 35. §-hoz
E szakasz a kerékpárok elhelyezésére vonatkozó előírásokat tartalmaz. Az előírás Budapest főváros rendezési szabályzatáról szóló 5/2015. (II.16.) Főv. Kgy. rendelet 4. melléklete alapján Belső zónára és Hegyvidéki zónára osztja a területet, így határozva meg az egyes zónákhoz tartozó előírásokat.
A 36. §-hoz
E szakasz a magánutakra vonatkozó előírásokat tartalmaz.
A 37. §-hoz
E szakasz a közhasználat céljára átadásra kerülő területek kialakítására vonatkozó előírásokat tartalmaz, mely csak az önkormányzat és a tulajdonos között kötött szerződés szerint, az előírásban meghatározott célokra, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezve hozható létre.
A 38. §-hoz
E szakasz a gépjármű ingatlan kiszolgálására vonatkozó előírásokat tartalmaz.
(1)-(2) bekezdés előírja, hogy az ingatlan gépjárművel történő kiszolgálásához csak a minimálisan szükséges ki- és behajtó kerüljön kialakításra, oly módon, hogy a közút forgalmát minél kisebb mértékben akadályozza.
(3) bekezdés Hegyvidék különleges terepviszonyaihoz igazodva jármű lift és híd építését is lehetővé teszi az ingatlan megközelítése érdekében.
A 39. §-hoz
E szakasz a Libegő drótkötélpályájának védőtávolságát és ennek hasznosítását tartalmazza.
A 40. §-hoz
E szakasz a helikopter-leszállóhelyekre vonatkozó rendelkezést tartalmaz, mely a Budapest főváros rendezési szabályzatáról szóló 5/2015. (II.16.) Főv. Kgy. rendelet 18. § (4) bekezdése alapján került a rendeletbe.
A 41. §-hoz
41. § (2) bekezdés az előkertben kizárólag elhelyezhető építményeket tartalmazza, melynek előírását az OTÉK 35. § (1) bekezdése teszi lehetővé.
A 41–48. §-hoz
E szakaszok a beépítésre vonatkozó általános előírásokat tartalmazzák.
A 42. §-hoz és a 43. §-hoz
43. § Toronyszerű építményrészek megjelenését akadályozza.
A 44. §-hoz
44. § Gépjárműtárolók rendeltetésének változtatását korlátozza.
A 45. §-hoz és a 46. §-hoz
45. § A rendelkezések célja, hogy az előírások szerinti számban kialakított személygépjármű férőhelyek maradjanak meg az eredeti funkciójukban és használatban tartozzanak az adott rendeltetési egységhez, hogy ne fokozzák a terület parkolási nehézségeit.
A 47. §-hoz
47. § előírásai a Honvédelmi rendeltetésű területek védőtávolságára vonatkozóan a Honvédelmi Minisztérium véleménye alapján kerültek a rendeletbe.
A 48. §-hoz
48. § előírása megszünteti annak a lehetőségét, hogy egy ingatlanon apartmanház kialakításával több lakóegység valósuljon meg, mint ahány rendeltetési egységet a szabályzat megenged.
A 49. §-hoz
E szakasz az ikres beépítési módra vonatkozó előírásokat tartalmazza.
Az 50. §-hoz
E szakasz a szabadonálló beépítési módra vonatkozó előírásokat tartalmazza.
(1) bekezdés célja, hogy biztosítsa a tömbbelsők összefüggő zöldfelületét. Az elő- és oldalkert mérete nem került meghatározásra, így az OTÉK előírásai a mérvadók.
(2)-(3) bekezdések az általános építési helytől történő eltérés lehetőségét biztosítja az ingatlan adottságainak megfelelően.
(4) Az épületeken a nagyfelületű oromfalak megjelenését gátolja.
(5) Az oldalkert mértét szabályozza.
Az 51–53. §-hoz
E szakaszok a zártsorú beépítési módra vonatkozó előírásokat tartalmazzák. Segítve az egységes utcakép kialakítását, valamint a tömbön belül a teremgarázsok megvalósítását.
Az 54. §-hoz
E szakasz a tetőtérben kialakítható minimális rendeltetési egységet szabályozza.
Az 55. §-hoz
E szakasz a melléképítmények elhelyezésére vonatkozó előírásokat tartalmazza.
Az 56. §-hoz
E szakasz az állattartó építmények elhelyezésének lehetőségét és feltételeit állapítja meg.
Az 57. §-hoz
E szakasz a parkolóházak, mélygarázsok elhelyezésének szabályait tartalmazza.
Az 58. §-hoz
58. § rendelkezései az Ln-2/ÉK-6 és Ln-2/ÉK-7 jelű építési övezetekben épületek elhelyezését szabályozza. Az (1) bekezdés szerint ahányszor az építési övezetben meghatározott legkisebb telekterület megvan a tényleges telek területében, annyi épület helyezhető el. A főépítményt kiszolgáló önálló épület nem helyezhető el, csak egy gépjárműtároló, amit a meghatározott épületszámba nem kell beleszámolni.
Az 58–63. §-hoz
E szakaszok a Nagyvárosias, jellemzően zártsorú, keretes beépítésű lakóterületekre (Ln-2) vonatkozó előírásokat tartalmazzák.
A 60–62. §-hoz
A 60-62. § rendelkezései az építési övezetekben elhelyezhető funkciókat tartalmazza.
A 64. §-hoz
A 64. § (1)-(3) bekezdések az egyes építési övezetekben elhelyezhető rendeltetési egységek számát határozza meg, az általános szintterületi mutató alapján. A (4) bekezdés az így kialakult rendeltetési egységek száma után a telken elhelyezhető épületek számát határozza meg, az (5) bekezdés pedig maximalizálja az egyes épületekben elhelyezhető rendeltetési egységek számát. Ez elsősorban újonnan épülő épületekre vonatkozik, amelyek használatát az építésügyi hatóság engedélyezte vagy tudomásul vette.
A 64. §-hoz és a 65. §-hoz
E szakaszok a Kisvárosias lakóterületek (Lk) általános előírásait tartalmazzák.
A 65. §-hoz
A 65. § rendelkezése kivételt ad az előbbiekben meghatározott, telken elhelyezhető épületek száma alól. Az adott építési övezetre más előírás alkalmazható, a 131/2016. (VI.7.) Korm. rendelet alapján.
A 66–68. §-hoz
E szakaszok a Kisvárosias lakóterületek építési övezeteiben elhelyezhető funkciókat tartalmazzák.
A 69. §-hoz
E szakasz a Kertvárosias lakóterületek (Lke) általános előírásait tartalmazza.
A 69. § (1) bekezdés az egyes építési övezetekben elhelyezhető rendeltetési egységek számát határozza meg, az általános szintterületi mutató alapján. A (2) bekezdés az így kialakult rendeltetési egységek száma után a telken elhelyezhető épületek számát határozza meg, a (3) bekezdés pedig maximalizálja az egyes épületekben elhelyezhető rendeltetési egységek számát.
A főépítményt kiszolgáló önálló épület nem helyezhető el, csak egy gépjárműtároló, amit a meghatározott épületszámba nem kell beleszámolni.
A 70. §-hoz és a 71. §-hoz
E szakaszok a Kertvárosias, laza beépítésű lakóterület (Lke-2) építési övezeteiben elhelyezhető funkciókat tartalmazzák.
A 72–74. §-hoz
E szakaszok a Kertvárosias, sziluettérzékeny, hegyvidéki lakóterület (Lke-3) építési övezeteiben elhelyezhető funkciókat tartalmazzák, figyelembe véve a 30. § rendelkezése által meghatározott településrendezési szerződéssel kapcsolatos előírásokat.
A 75. §-hoz
A 75. § (1)-(2) bekezdések az egyes építési övezetekben elhelyezhető rendeltetési egységek számát határozza meg, az általános szintterületi mutató alapján. A (3) bekezdés az így kialakult rendeltetési egységek száma után a telken elhelyezhető épületek számát határozza meg, a (4) bekezdés pedig maximalizálja az egyes épületekben elhelyezhető rendeltetési egységek számát.
A főépítményt kiszolgáló önálló épület a megadott építési övezetekben nem helyezhető el, csak egy gépjárműtároló, amit a meghatározott épületszámba nem kell beleszámolni.
A 75–77. §-hoz
E szakaszok az Intézményterületek (Vi) általános előírásait tartalmazzák.
A 77. §-hoz
A 77. § rendelkezései az építési övezetekben elhelyezhető kereskedelmi célú épületek nagyságát határozzák meg.
A 78. §-hoz
E szakasz az Intézményi, jellemzően szabadonálló jellegű terület (Vi-2) építési övezetek közül a Vi-2/ÉK-22 jelű építési övezet előkert méretére vonatkozik.
A 79. §-hoz
E szakasz az Intézményi, jellemzően szabadonálló jellegű terület (Vi-2) építési övezetekben elhelyezhető funkciókat tartalmazza.
A (2) bekezdés előírásai a Normafa Park történelmi sportterületről szóló 2013. évi CXLVIII. törvény alapján kerültek a rendeletbe.
A 80. §-hoz
E szakasz az egyes, Intézményi, jellemzően szabadonálló jellegű területbe tartozó építési övezetek teljes közművesítettségét írja elő engedmények nélkül, valamint a többlet csapadékvíz elvezetését csak késleltetett módon engedi négy építési övezetnél új beépítés esetén.
A 81. §-hoz
E szakasz szerint a megadott építési övezetek esetében a szükséges parkoló férőhelyek legalább felét épületben, vagy terepszint kell elhelyezni. Kivételt képeznek az alsó- és középfokú iskolák, ahol aránytól függetlenül 20 parkoló férőhelyig nem kell épületben, vagy terepszint alatt elhelyezni a parkolókat.
A 82. §-hoz
Az (1) bekezdés előírása a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem MOME Campus Kreatív Innovációs és Tudáspark megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 151/2014. (V. 6.) Korm. rendelet 3/A. § alapján került a rendeletbe.
A (2) bekezdés rendelkezése OTÉK előírástól való eltérési engedély alapján lehetséges.
A 83. §-hoz
E szakasz az egy építési övezetben angolakna elhelyezését teszi lehetővé. Az angolakna fogalmát a 2. § 1. pontja határozza meg.
A 84. §-hoz
E szakasz az Intézményi, jellemzően szabadonálló jellegű terület (Vi-2) építési övezetek beépítési paramétereinek helyét határozza meg a rendeletben.
A 85. §-hoz és a 86. §-hoz
E szakaszok az Intézményi, helyi lakosság alapellátását biztosító terület (Vi-3) építési övezeteiben elhelyezhető funkciókat tartalmazzák.
A 87–89. §-hoz
E szakaszok az Intézményi, alközpont terület (Vi-AK) építési övezeteiben elhelyezhető funkciókat tartalmazzák.
A 90–92. §-hoz
E szakaszok a Nagykiterjedésű rekreációs és szabadidős terület (K-Rek) építési övezeteiben elhelyezhető funkciókat tartalmazzák.
A 91. §-hoz
A 91. § (1) bekezdésben az építési övezetben elhelyezhető funkciók közül a biztonsági és rendészeti funkció a Normafa Park történelmi sportterületről szóló 2013. évi CXLVIII. törvény alapján került az előírásba.
A 91. § (2) bekezdésben a két építési övezetben elhelyezhető funkciók a Normafa Park történelmi sportterületről szóló 2013. évi CXLVIII. törvény alapján kerültek az előírásba.
A 93. §-hoz és a 94. §-hoz
E szakaszok a Honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célra szolgáló terület (K-Hon) építési övezeteiben elhelyezhető funkciókat tartalmazzák.
A K-Hon építési övezeten belül egy építési övezet egészségügyi létesítmények elhelyezésére szolgál, melyet a TSZT 2017 Honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célra szolgáló terület területfelhasználási egységbe sorolt, a kórház a honvédség kórháza.
A 95–97. §-hoz
E szakaszok a Közlekedéshez kapcsolódó épületek elhelyezésére szolgáló terület (K-Közl) építési övezeteiben elhelyezhető funkciókat tartalmazzák.
Az építési övezet két területre vonatkozik, az egyik a Libegő alsó végállomása a Zugligeti úton, a másik pedig a Fogaskerekű alsó végállomása a Szilágyi Erzsébet fasor mentén. A két telek beépítésénél a telkek egésze építési hely.
A 98–101. §-hoz
E szakaszok az Egészségügyi területek (K-Eü) építési övezeteiben elhelyezhető funkciókat tartalmazzák.
A 99. §-hoz
A 99. § (1) bekezdés két építési övezetnek az általános, egészségügyi funkció mellett, azt kiegészítő egyéb, bővebb lehetőségeket biztosít.
A 102–104. §-hoz
E szakaszok az Oktatási központok területe (K-Okt) építési övezeteiben elhelyezhető funkciókat tartalmazzák.
A 105. §-hoz és a 106. §-hoz
E szakaszok a Közlekedési területek beépítésre nem szánt, övezeteire vonatkozó általános előírásokat tartalmazzák.
A 106. §-hoz
A 106. § rendelkezései alapján Közlekedési területeken épület elhelyezhető, csak az (1) bekezdésben meghatározott, az utasok és a közlekedést kiszolgáló funkciókkal, és a (2) bekezdésben meghatározott beépítési feltételekkel.
A 107. §-hoz
E szakasz a II. rendű főutak (KÖu-3) területére vonatkozó előírásokat tartalmazza.
A 108. §-hoz
E szakasz a Településszerkezeti jelentőségű gyűjtőutak (KÖu-4) területére vonatkozó előírásokat tartalmazza.
A 109. §-hoz
E szakasz a Kerületi jelentőségű közutak (Kt-Kk) területére vonatkozó előírásokat tartalmazza.
A (6) bekezdés a Városmajor utcában, az Acsády Ignác utca két oldalán található két kórház (Szív- és Érgyógyászati Klinika) összekötését teszi lehetővé.
A 110. §-hoz
E szakasz az Önálló gyalogos utak (Kt-Kgy) területére vonatkozó előírásokat tartalmazza.
A 111. §-hoz
E szakasz a Kötöttpályás közlekedési létesítmények (KÖk) – Fogaskerekű vasút és gyermekvasút - területére vonatkozó előírásokat tartalmazza.
A 112. §-hoz
E szakasz a Nagykiterjedésű zöldterületi rekreációs terület – történelmi sportterület (Kb-rek) övezet területére vonatkozó előírásokat tartalmazza.
A területek Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 92. § (3) bekezdése és a BATrT - Szerkezeti tervlapja alapján kerültek kijelölésre, az övezet a nevében a „történelmi sportterület” kiegészítést a Normafa Park történelmi sportterületről szóló 2013. évi CXLVIII. törvény 2. § (3) bekezdése alapján kapta.
A 113. §-hoz
E szakasz a Zöldterületekre vonatkozó általános előírásokat tartalmazza.
A 114. §-hoz és a 115. §-hoz
E szakaszok a Közpark övezetre vonatkozó előírásokat tartalmazzák.
A 116–118. §-hoz
E szakaszok a Közjóléti erdőterület (Ek) övezetére vonatkozó előírásokat tartalmazzák.
A 119. §-hoz
E szakasz a Közjóléti erdőterület - történelmi sportterület (Ek) övezetére vonatkozó előírásokat tartalmazza.
Az övezetbe tartozó telkeket valamilyen módon (előírás, funkció, paraméter) érinti a Normafa Park történelmi sportterületről szóló 2013. évi CXLVIII. törvény, ezért szerepel a nevében a „történelmi sportterület” kiegészítés, melyet a Normafa Park történelmi sportterületről szóló 2013. évi CXLVIII. törvény 2. § (3) bekezdése alapján kapta.
A 120. §-hoz
120. § előírása a hatálybaléptetésről rendelkezik.
A 120–122. §-hoz
E szakaszok a záró rendelkezéseket tartalmazzák.
A 121. §-hoz
121. § előírása azokat a helyrajzi számokat sorolja fel, amely ingatlanok kikerülnek a Budapest Hegyvidék XII. kerület Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 14/2005. (VIII. 10.) számú önkormányzati rendelet hatálya alól.