a településkép védelméről

Általános indokolás

A hatályban lévő településkép védelméről szóló Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének 42/2017. (XI. 17.) önkormányzati rendelet elfogadása óta eltelt időben sok tapasztalat gyűlt össze a gyakorlati alkalmazása során, amelyek alapján szükséges a rendelkezések felülvizsgálata. A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban Tvtv.) 2021. július 1-jén hatályba lépett módosítása, valamint a 2021. július 17-én hatályba lépett, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendeletis indokolja a módosításokat. A szükséges változtatások mértéke, a rendelet szerkezetének átalakítása miatt új rendelet megalkotása vált célszerűvé.

A településképi rendelet célja a településkép védelmére irányuló helyi szabályok meghatározása, a településkép megőrzésének és formálásának igényes alakítása, a kerület történelme szempontjából meghatározó építészeti, településképi és természeti értékek megóvása.

Részletes indokolás

Az 1. §-hoz

E szakasz a rendelet (a továbbiakban: R.) célját határozza meg.

A 2. §-hoz

E szakasz meghatározza a R. területi, személyi és tárgyi hatályát, és a rendelettel együtt alkalmazandó más jogszabályokat. A R-ben meghatározott településképi követelmények nem vonatkoznak a fővárosi helyi védelem alatt álló értékekre, valamint ezen ingatlanok esetében az Önkormányzat nem folytat le településképi véleményezési és településképi kötelezési eljárást, mivel ezeket Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének a településkép védelméről szóló 30/2017. (IX. 29.) önkormányzati rendelete értelmében a Fővárosi Önkormányzat folyatja le. Az Önkormányzat által lefolytatott településképi bejelentési eljárás és a szakmai konzultáció során a főváros rendeletében meghatározott településképi követelmények teljesülését kell vizsgálni.

A 3. §-hoz

E szakasz a Tvtv. 8/A. § alapján rendelkezik arról, hogy a Képviselő-testület a törvényben meghatározott, a településkép-érvényesítési eszközökre vonatkozó hatásköreit a polgármesterre ruházza át.

A 4. §-hoz

E szakasz tartalmazza a R-ben használt fogalmak magyarázatát.

Az 5. §-hoz

E szakasz meghatározza a kerületi helyi védelem célját és feladatát.

A 6–9. §-hoz

E szakaszok meghatározzák a kerületi helyi védelem fajtáit, amely lehet területi, illetve egyedi védelem, és részletesen leírják, mely értékek részesíthetők védelemben, valamint meghatározzák a kerületi helyi területi védelem alatt álló területeket.

A 10. §-hoz

E szakasz meghatározza a kerületi helyi védelem alá helyezés, illetve a védelem megszüntetésének szabályait. A védelem alá helyezést megelőzi az értékvizsgálati folyamat, melynek során el kell készíteni az értékvizsgálati dokumentációt. Az értékvizsgálati folyamat megindításáról vagy megszüntetéséről a Képviselő-testület Tulajdonosi és Városfejlesztési bizottsága dönt.

A 10. § (13) bekezdés az értékvizsgálati folyamatba vont ingatlanokra is kiterjeszti a kerületi helyi védett értékekre vonatkozó településképi követelményeket.

A 11. §-hoz

E szakasz szabályozza a kerületi helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartását, meghatározza, hogy annak milyen adatokat kell tartalmaznia, valamint szabályozza az értékvizsgálati dokumentációkba történő betekintést.

A 12. §-hoz és a 13. §-hoz

E szakaszok meghatározzák a településképi követelmények fajtáit, melyek lehetnek egyedi, területi és egyéb követelmények, valamint rendelkezik a különböző szintű településképi követelmények együttes alkalmazásának módjáról.

A 14–17. §-hoz

E szakaszok meghatározzák a kerületi helyi védett értékek mindegyikére vonatkozó településképi követelményeket. Ezek olyan általános követelmények, amelyek biztosítják a védett érték fennmaradását, megakadályozzák a károsodását, a védelem céljának sérülését. E szakaszok továbbá előírásokat tartalmaznak a védett értéket érintő telekalakításokra, ösztönzik az eredeti telekstruktúra visszaállítását és a történetileg összetartozó ingatlanrészek egyesítését.

A 18. §-hoz

E szakasz meghatározza a kerületi helyi területi védelem alatt álló területekre alkalmazandó településképi követelményeket, amelyek elsősorban az utcakép védelmét célozzák.

A 19. §-hoz

E szakasz meghatározza a kerületi helyi egyedi védelem alatt álló értékekre alkalmazandó településképi követelményeket. Ezek alapján a védett érték nem bontható el, és a felújítása, átalakítása kizárólag az eredeti vagy azzal megegyező minőségű kivitelben készülhet, a védett építészeti értékkel összhangban.

A 20. §-hoz

E szakasz meghatározza településképi szempontból meghatározó területeket, amelyeken található építményekre a R külön követelményeket állapít meg.

A 21. §-hoz

E szakasz előírása biztosítja a meghatározó hegygerinc-vonulatok látványának védelmét.

A 22. §-hoz

E szakasz az összes, településképi szempontból meghatározó területre vonatkozóan határoz meg előírásokat az épületek tömegformálására, homlokzati tagolására, nyílászárók kiosztására, színezésre, erkélyek beépítésére, épülettartozékok megjelenésére, vonatkozóan, valamint a sorházat, láncházat érintő átalakításokra.

A 23. §-hoz

E szakasz a tetőzet kialakítására vonatkozóan tartalmaz előírásokat.

A 24. §-hoz

E szakasz a kerítések, támfalak és támfalgarázsok kialakítására vonatkozóan tartalmaz előírásokat, meghatározza a tömör kerítés kialakításának feltételeit, az alkalmazható anyagokat, és a hulladéktartály-tárolók kialakításának szabályait.

A 25. §-hoz és a 26. §-hoz

E szakaszok meghatározzák a nagyvárosias karakterű területekre vonatkozó előírásokat, zártsorú beépítésű területeken az illeszkedés és párkánycsatlakozás módját, a magastető átalakításának és az utólagos redőnybeépítés szabályait.

A 27. §-hoz

E szakasz a kisvárosias, kertvárosias és svábhegyi villák karakterű területre vonatkozóan tartalmaz előírásokat, meghatározza az ikresen csatlakozó épületek átalakításának és az előkert kialakításának szabályait.

A 28. §-hoz

E szakasz a telepszerű, csoportos jellegű beépítés karakterű területre vonatkozóan tartalmaz előírásokat, elősegítve az egységes terv alapján megvalósult épületek eredeti karakterének megőrzését.

A 29. §-hoz

E szakasz a pavilonos elrendezésű intézmények területén meglévő épületek egységes karakterének megőrzésére vonatkozóan tartalmaz előírásokat.

A 30. §-hoz

E szakasz a közparkokra vonatkozóan tartalmaz egységes képet biztosító előírásokat.

A 31. §-hoz és a 32. §-hoz

E szakaszok meghatározzák az épületen elhelyezésre kerülő elektronikus hírközlési és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó előírásokat, biztosítva, hogy a korszerű berendezéseket a településképet nem zavaró módon szereljék fel.

A 33. §-hoz és a 34. §-hoz

E szakaszok meghatározzák az épülettől függetlenül elhelyezésre kerülő elektronikus hírközlési és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó előírásokat, melyek meghatározzák ezek méreteit, a megvalósítható takarásokat, valamint a közműhálózat és a csatlakozó berendezések elhelyezésének módját.

A 35–37. §-hoz

E szakaszok a Tvtv.-ben meghatározott reklámok elhelyezésére és a törvény előírásaitól való eltérésre vonatkozóan tartalmaznak előírásokat.

A 38–42. §-hoz

E szakaszok tartalmazzák a cégjelzésekre, épületfeliratokra, cégérekre, megállító táblára, zászlócégérre vonatkozó követelményeket, melyek előírják az illeszkedés szabályait, azok lehetséges méretét, elhelyezésének módját, biztosítva ezzel az üzletek településképi szempontból kedvező, harmonikus megjelenését.

A 43–45. §-hoz

E szakaszok tartalmazzák a főépítészi szakmai konzultációra vonatkozó rendelkezéseket, a kötelező szakmai konzultáció eseteket, valamint a konzultáció lefolytatásának folyamatát. A szakmai konzultáció nem hatósági eljárás, hanem ennek során a főépítész tájékoztatást ad a településképi követelményekről, és javaslatot tesz azok alkalmazására.

A 46–50. §-hoz

E szakaszok tartalmazzák a településképi véleményezési eljárásra vonatkozó rendelkezéseket, meghatározza azokat az eseteket, amikor kötelező, és amikor más jogszabály előírásai miatt nem kell az eljárást lefolytatni, az eljárás lefolytatásának részletes szabályait és a véleményezés szempontjait. A településképi vélemény alapesetben a Hegyvidéki Tervtanács szakmai álláspontjára alapozva kerül kiadásra. A településképi véleményezés nem hatósági eljárás, azonban az építésügyi hatóság az építési engedélyezési eljárás során a településképi véleményt bizonyítékként veszi figyelembe.

Az 51–55. §-hoz

E szakaszok tartalmazzák a településképi bejelentési eljárásra vonatkozó rendelkezéseket, a kötelező bejelentési eljárás eseteit, az eljárás részletes szabályait, az elbírálás szempontjait, a bejelentéshez kötött építési tevékenységek ellenőrzésére és az elkészült munkákról kérelmezett hatósági bizonyítvány kiadásának szabályait. A településképi bejelentés önkormányzati hatósági eljárás.

Az 56. §-hoz és az 57. §-hoz

E szakaszok tartalmazzák a településképi kötelezési eljárásra és a településkép-védelmi bírság kiszabására vonatkozó rendelkezéseket, meghatározzák a kiszabható bírság legkisebb és legnagyobb összegét.

Az 58. §-hoz és az 59. §-hoz

E szakaszok meghatározzák az önkormányzati támogatási és ösztönző rendszereket, az értékvédelmi pályázatot, a településképi díjat és lehetőséget biztosítanak önkormányzati adókedvezmény alkalmazására a helyi védett építészeti értékek esetében.

A 77. §-hoz

E szakasz meghatározza a R hatálybalépésének időpontját.