A rendelet-tervezettel érintett területen négy kerületi építési szabályzat (KÉSZ) van hatályban. Az egyszerűbb kezelhetőség érdekében a rendeletekből egységes fogalomhasználattal egy rendelet, a rendeletek mellékletét képező szabályozási tervekből azonos jelkulccsal egységes terv lett, valamint a KÉSZ kiegészült a korábbi szabályozási tervek között kimaradt területekkel.

E szakasz tartalmazza a ”R”-ben alkalmazott, olyan fogalmak értelmező rendelkezéseit, melyeket más jogszabályok nem rögzítenek.

A „R” kiemelt célja az energiahatékonysági és klímavédelmi törekvések érvényre juttatása. A kerületben található védett épületek mennyisége a gyakorlat alapján szükségessé tette a védett épületekre vonatkozó előírások egy fejezetbe gyűjtését és további előírásokkal történő kiegészítését. Ezeket az előírásokat tartalmazza a Fenntarthatóságot szolgáló előírások fejezet.

E szakaszok a védett épületek helyreállítását segítik, lehetőséget adva a beépítési paramétereket érintő kedvezmények érvényesítésére a védett épületek felújítása, helyreállítása esetén.

A 3. § rendelkezése kizárólag a védett épület eredeti állapotának helyreállítása esetén alkalmazható.

A 4. § rendelkezése értelmében védett épületet is tartalmazó ingatlanon az épületmagasság számítása az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírástól eltérően történik, segítve ezzel a jellemzően az övezeti előírásokhoz képest magasabb védett épületek megújulását.

Az 5. § előírása lehetővé teszi, hogy a tervezett beépítés a védett érték érvényesülését károsan ne befolyásolja.

E szakasz beépítéssel kapcsolatos, fenntarthatóbb és a klímavédelmi szempontoknak jobban megfelelő épületek megvalósítását elősegítő előírásokat tartalmaz.

Az (1) bekezdés energiahatékonyságot szolgáló előírása lehetővé teszi a megengedett beépítési mérték és általános szintterületi mutató növelését a 38 cm vastagság feletti, többlet falvastagság területével.

A (2) bekezdés a szomszédos ingatlanok lakóinak védelmét szolgálja.

A (3) bekezdés zöldtető kialakítását ösztönzi.

A (4)-(5) bekezdés a csapadékvíz helyben tartását és felhasználását támogatja, valamint a talajvíz védelmét szolgálja.

A (6) bekezdés az energiatudatos épületüzemeltetést segíti elő.

E szakasz a lakásszám csökkenését ösztönzi, olyan módon, hogy a megadott építési övezetek területén a szintterületi mutató értéke növelhető, ha az övezetben előírt lakásszámnál kevesebb lakás valósul meg.

E szakasz az utcaképek megújulását elősegítő előírásokat tartalmaz. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv) 60/H. § b) pontjától függetlenül, az előírás bővítéssel járó tetőtér átalakítás esetén a tervtanács által ajánlott terv alapján lehetőséget ad, hogy a tulajdonos a településkép javítása érdekében hatósági szerződést kössön az önkormányzattal a tetőtér beépítéssel érintett épület utcai homlokzatának helyrehozatalára. Ebben az esetben a 2. melléklet szerinti bónuszérték érvényesíthető az egyéb szinteken kialakított szintterülettől és a meglévő beépítettségtől függetlenül.

E szakasz a közterületi zöldfelületekre vonatkozó környezetvédelmi előírásokat tartalmaz.

Az (1)-(2) bekezdések a terepalakítás mértékét és módját szabályozzák, védve ezzel a Hegyvidék jellegzetes morfológiai és táji adottságait.

E szakasz a környezeti elemek védelmére és a terhelő hatások csökkentésére vonatkozó előírásokat tartalmaz.

E szakasz a csúszásveszélyes területekre védőcsövezés előírását tartalmazza.

E szakasz a táj és természeti környezet védelmére vonatkozó előírásokat tartalmazza.

Az előírásban megfogalmazott „…külön kerületi rendeletben…” rendelet a fás szárú növények védelméről szóló 58/2018. (XII.17.) számú önkormányzati rendeletet jelenti.

Az (1)-(3) bekezdés a telkek zöldfelületeinek kialakítására vonatkozó előírásokat tartalmaz, előírja a telepítendő fák mennyiségét, és zöldtető létesítését.

A (4)-(5) bekezdések az ingatlan zöldfelületi mutatójának számítását szabályozza, segítve a zöldfelületek növelését. Kerületi jellegzetesség olyan medencék létesítése, amely szigetelt mederrel létesül. Az előírással ezek visszaszorítása a cél. Továbbá, a karsztos terület miatt nem támogatjuk se a természetes, se a mesterséges vízfelület kialakítását.

A (6) bekezdés az 1. mellékleten kötelezően kialakítandó zöldfelület létesítésére vonatkozó előírást tartalmaz.

E szakaszok a közművekre vonatkozó általános előírásokat tartalmazzák, ösztönözve a teljes közművesítettség kialakítását.

E szakaszok a csapadékvizek kezelésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazzák, melyek a csapadékvíz helyben tartását és felhasználását írják elő.

E szakasz az üzemanyagtöltő állomásokra és elektromos töltőállomásokra vonatkozó előírásokat tartalmaz.

E szakaszok a közterületen lévő építmények elhelyezésére vonatkozó előírásokat tartalmaznak.

Az előírások szabályozzák a közterületen elhelyezhető építményeket és vendéglátó teraszokat, biztosítva a biztonságos közlekedés feltételeit.

E szakaszok a telekalakításra vonatkozó előírásokat tartalmaznak.

A 22. § rögzíti, hogy nyúlványos telek a rendelet hatálya alá tartozó területen nem alakítható ki.

A 23. § (1) bekezdésben az alapelv, hogy egy telek egy építési övezetbe, övezetbe tartozik. A (2) bekezdés azt rögzíti, hogy nem is alakítható ki olyan telek, amely két vagy több övezetbe, építési övezetbe kerül.

A 23. § (4)-(6) bekezdés és a 24. § lehetőséget biztosít arra, hogy a tervezett szabályozási vonallal érintett teleknél a szabályozás végrehajtása után is az eredeti telekméret alapján lehessen számítani a beépítési paramétereket, ezzel segítve a közterületek rendezését.

A 25. § a telekalakítási szabályok alóli kivételeket tartalmazza.

E szakasz a településrendezési szerződéssel kapcsolatos előírásokat tartalmaz.

E szakasz a személygépjárművek elhelyezésére vonatkozó előírásokat tartalmazza.

(1) bekezdés rendelkezik a biztosítandó parkolóhelyek számáról.

(2) a rendelkezés biztosítja, hogy rendeltetésmódosítás és átalakítás esetén is a szükséges parkolóhelyek rendelkezésre álljanak. A számítás alapját a valós számú parkolóhelyek jelentik.

(3)-(4) bizonyos estekben lehetőséget biztosít arra is, hogy a gépjárműelhelyezés ne a főépületben, illetve ne a saját ingatlanon történjen meg.

(5) bekezdés által meghatározott parkolókat rövid idejű várakozást biztosító parkolóként kell biztosítani. Elsősorban az óvodások, iskolások megérkezésének, távozásának, ki-és beszállásának időtartamára.

(6) Az előírás segíti a kis üzletek megvalósíthatóságát a zártsorú területeken.

E szakasz a támfalgarázsok elhelyezésének korlátozását tartalmazza.

E szakasz az autóbuszok elhelyezésére vonatkozó előírásokat tartalmaz.

E szakasz a tehergépjárművek elhelyezésére vonatkozó előírásokat tartalmaz.

E szakasz a kerékpárok elhelyezésére vonatkozó előírásokat tartalmaz. Az előírás Budapest főváros rendezési szabályzatáról szóló 5/2015. (II.16.) Főv. Kgy. rendelet 4. melléklete alapján Belső zónára és Hegyvidéki zónára osztja a területet, így határozva meg az egyes zónákhoz tartozó előírásokat.

E szakasz a magánutakra vonatkozó előírásokat tartalmaz.

E szakasz a közhasználat céljára átadásra kerülő területek kialakítására vonatkozó előírásokat tartalmaz, mely csak az önkormányzat és a tulajdonos között kötött szerződés szerint, az előírásban meghatározott célokra, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezve hozható létre.

E szakasz a gépjármű ingatlan kiszolgálására vonatkozó előírásokat tartalmaz.

(1)-(2) bekezdés előírja, hogy az ingatlan gépjárművel történő kiszolgálásához csak a minimálisan szükséges ki- és behajtó kerüljön kialakításra, oly módon, hogy a közút forgalmát minél kisebb mértékben akadályozza.

(3) bekezdés Hegyvidék különleges terepviszonyaihoz igazodva jármű lift és híd építését is lehetővé teszi az ingatlan megközelítése érdekében.

E szakasz a metró védelmi zónájába eső telkek hasznosítását tartalmazza.

E szakasz a helikopter-leszállóhelyekre vonatkozó rendelkezést tartalmaz, mely a Budapest főváros rendezési szabályzatáról szóló 5/2015. (II.16.) Főv. Kgy. rendelet 18. § (4) bekezdése alapján került a rendeletbe.

E szakaszok a beépítésre vonatkozó általános előírásokat tartalmazzák.

A 37. § (2) bekezdés az előkertben kizárólag elhelyezhető építményeket tartalmazza, melynek előírását az OTÉK 35. § (1) bekezdése teszi lehetővé.

A 39. § Toronyszerű építményrészek megjelenését akadályozza.

A 40. § Gépjárműtárolók rendeltetésének változtatását korlátozza.

A 41. § A rendelkezések célja, hogy az előírások szerinti számban kialakított személygépjármű férőhelyek maradjanak meg az eredeti funkciójukban és használatban tartozzanak az adott rendeltetési egységhez, hogy ne fokozzák a terület parkolási nehézségeit.

A 42-43. § előírásai az ingatlan meglévő rendeltetési egységeinek számára vonatkoznak. A rendeltetési egységek számának módosítására és magára a rendeltetés módosítására.

A 44. § előírása megszünteti annak a lehetőségét, hogy egy ingatlanon apartmanház kialakításával több lakóegység valósuljon meg, mint ahány rendeltetési egységet a szabályzat megenged.

E szakasz az ikres beépítési módra vonatkozó előírásokat tartalmazza.

E szakasz a szabadonálló beépítési módra vonatkozó előírásokat tartalmazza.

(1) bekezdés célja, hogy biztosítsa a tömbbelsők összefüggő zöldfelületét. Az elő- és oldalkert mérete nem került meghatározásra, így az OTÉK előírásai a mérvadók.

(2) bekezdés az általános építési helytől történő eltérés lehetőségét biztosítja az ingatlan adottságainak megfelelően.

(3) Az épületeken a nagyfelületű oromfalak megjelenését gátolja.

(4) Az oldalkert mértét szabályozza.

E szakaszok a zártsorú beépítési módra vonatkozó előírásokat tartalmazzák. Segítve az egységes utcakép kialakítását, valamint a tömbön belül a teremgarázsok megvalósítását.

E szakasz a tetőtérben kialakítható minimális rendeltetési egységet szabályozza.

E szakasz a melléképítmények elhelyezésére vonatkozó előírásokat tartalmazza.

E szakasz az állattartó építmények elhelyezésének lehetőségét és feltételeit állapítja meg.

E szakasz a parkolóházak, mélygarázsok elhelyezésének szabályait tartalmazza.

E szakaszok a Nagyvárosias lakóterületekre (Ln) vonatkozó általános előírásokat tartalmazzák, különös tekintettel az elhelyezhető épületekre, a zártsorú beépítés közterülethez kapcsolódó szinteken elhelyezhető funkciókra.

E szakaszok rendelkezései a Nagyvárosias, magas intenzitású, jellemzően zártsorú, zártudvaros beépítésű lakóterületeken (Ln-1) elhelyezhető funkciókat tartalmazza.

E szakaszok rendelkezései a Nagyvárosias, jellemzően zártsorú, keretes beépítésű lakóterületeken (Ln-2) elhelyezhető funkciókat és az épületekben elhelyezhető rendeltetések számát tartalmazza.

E szakaszok a Kisvárosias, jellemzően szabadonálló jellegű lakóterületekre (Lk-2) vonatkozó előírásokat tartalmazzák.

A 61. § az építési övezetekben elhelyezhető funkciókat tartalmazza.

A 62. § az építési övezetekben új épület építése esetén a szükséges parkoló férőhelyek elhelyezési lehetőségeit tartalmazza.

A 63. § az Lk-2/KS-9 építési övezetre vonatkozó konkrét előírásokat tartalmazza.

A 64. § az egyes építési övezetekben elhelyezhető rendeltetési egységek számát határozza meg, az általános szintterületi mutató alapján. A (3) bekezdés az így kialakult rendeltetési egységek száma után a telken elhelyezhető épületek számát határozza meg, a (4) bekezdés pedig maximalizálja az egyes épületekben elhelyezhető rendeltetési egységek számát. Ez elsősorban újonnan épülő épületekre vonatkozik, amelyek használatát az építésügyi hatóság engedélyezte vagy tudomásul vette.

A 65. § rendelkezése az építési övezetekben elhelyezhető kereskedelmi célú épületek nagyságát határozza meg.

A 66. § az Lk-2/KS-AI2 építési övezetben terepalakításra vonatkozóan az általános előírásoktól eltérő, egyedi előírásokat tartalmaz.

E szakaszok a Városközpont területére (Vt-V) vonatkozó előírásokat, az építési övezetekben elhelyezhető funkciók körét tartalmazza.

E szakaszok az Intézményi, jellemzően szabadonálló jellegű területek (Vi-2) előírásait tartalmazzák.

A 72. § az építési övezetekben elhelyezhető funkciókat tartalmazza.

A 73. § az egyes építési övezetekben elhelyezhető rendeltetési egységek számát határozza meg, az általános szintterületi mutató alapján.

A 74. § az adott építési övezetekben új épület építése esetén a szükséges parkoló férőhelyek elhelyezési lehetőségeit tartalmazza.

A 75. § rendelkezése az építési övezetekben elhelyezhető kereskedelmi célú épületek nagyságát határozza meg.

E szakaszok az Egészségügyi területekre (K-Eü) vonatkozó előírásokat tartalmazzák.

E szakaszok a Vízkezelési területekre vonatkozó előírásokat tartalmazzák.

E szakaszok a Közlekedési területek beépítésre nem szánt övezeteire vonatkozó általános előírásokat tartalmazzák.

A 83. § rendelkezései alapján Közlekedési területeken épület elhelyezhető, csak az (1) bekezdésben meghatározott, az utasok és a közlekedést kiszolgáló funkciókkal, és a (2) bekezdésben meghatározott beépítési feltételekkel.

E szakasz a II. rendű főutak (KÖu-3) területére vonatkozó előírásokat tartalmazza.

E szakasz a Településszerkezeti jelentőségű gyűjtőutak (KÖu-4) területére vonatkozó előírásokat tartalmazza.

E szakasz a Kerületi jelentőségű közutak (Kt-Kk) területére vonatkozó előírásokat tartalmazza.

E szakasz az Önálló gyalogos utak (Kt-Kgy) területére vonatkozó előírásokat tartalmazza.

E szakasz a Zöldterületekre vonatkozó általános előírásokat tartalmazza.

E szakaszok a Közpark övezetre vonatkozó előírásokat tartalmazzák.

E szakaszok a Közjóléti erdőterület (Ek) övezetére vonatkozó előírásokat tartalmazzák.

E szakaszok a záró rendelkezéseket tartalmazzák.

A 93. § előírása a hatálybaléptetésről rendelkezik.