A helyi önkormányzat az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontja szerint meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik. Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testülete a fenti jogalkotói hatáskörében eljárva, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 23. § (2) bekezdésében meghatározottakra figyelemmel önkormányzati rendeletet alkot a Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat 2026. évi költségvetéséről. A 2026. évi költségvetés előirányzatai biztosítják a polgárok részére biztosított közszolgáltatások színvonalának fenntartását, a helyi közügyek jogszabályi előírásoknak megfelelő intézését, az önkormányzati vagyonelemek megóvását és fejlesztését, valamint a takarékos, fenntartható gazdálkodást.

A § számszakilag tartalmazza a Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait, a költségvetési hiány mértékét és annak belső finanszírozására vonatkozó forrásokat, valamint a költségvetés bevételi-kiadási főösszegét.

A § a működési és felhalmozási előirányzat csoporton belüli kiemelt előirányzatok számszerűsítése mellett rendelkezik az önkormányzati rendelet mellékletei rendjéről is, amelyek az Áht. előírásainak megfelelő, további adatokat tartalmazzák. A rendelkezés rögzíti továbbá, hogy az Önkormányzatnak garanciavállalásból, önkormányzati kezességvállalásból és adósságot keletkeztető ügyletekből eredő kötelezettsége nincs, valamint, hogy az Önkormányzat a 2026. évben nem tervezi adósságot keletkeztető ügylet igénybevételét.

A § a Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló 2025. évi LXIX. törvény 63. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Polgármesteri Hivatal köztisztviselői állománya részére a költségvetési törvényben évek óta azonos összegben meghatározott 38 650 Ft illetményalap helyett 2026. január 1. napjától 79 590 forint összegű illetményalapot állapít meg, amelyhez a rendelettervezetben az önkormányzat saját bevételei biztosítják a forrást. A magasabb összegű illetményalap a köztisztviselői kar szakmai munkájának elismerése és a hosszú távú elkötelezettség fenntartása érdekében szükséges. Emellett meghatározásra kerülnek a Polgármesteri Hivatalban foglalkoztatottak jutalmazására és az éves cafetéria-juttatásra vonatkozóan tervezhető összegek.

A rendelkezések az önkormányzati költségvetési szervekre vonatkozóan meghatározzák az elemi költségvetés elkészítésének szabályait, az önkormányzati költségvetési szerv finanszírozásának módját, a készpénzben teljesíthető kiadási jogcímeket, továbbá az önkormányzati költségvetési intézmények által tervezhető jutalmak, céljuttatások maximális mértékét és a béren kívüli juttatások éves összegét, amely egy fő esetén bruttó 250 000 forint.

A rendelkezés az önkormányzati költségvetési intézmények önkormányzati támogatásai folyósításának rendjét rögzíti, amelynek része, hogy az önkormányzati költségvetési intézmények támogatásának folyósítása a naptári év utolsó negyedévében egy hónap időtartamra szóló előirányzat-felhasználási terv alapján történik.

A § az Áht. 34. § (3) bekezdésének megfelelően rögzíti, hogy az önkormányzati intézmények bevételi és kiadási előirányzataikat saját hatáskörben módosíthatják az Áht., valamint annak véghajtására kiadott kormányrendelet előírásainak betartásával. A kötött felhasználású kiadási előirányzatoknál, nevezetesen a közétkeztetési, közüzemi és karbantartási kiadásoknál képződő megtakarítások felhasználása esetében azonban a rendelkezés megkötést tesz a teljes önkormányzati költségvetési intézményi kör működésének a biztonsága érdekében: az ezeket érintő átcsoportosítás a polgármester előzetes jóváhagyásával végezhető.
A 7. § emellett meghatározza, hogy az intézmények az eredeti költségvetésükben megtervezett bevételüket meghaladó többletbevételüket alkalmanként ötmillió forintot meg nem haladó összegben saját hatáskörben felhasználhatják; az ezt meghaladó többletbevétel felhasználására a polgármester előzetes jóváhagyását követően kerülhet sor.
A fentiek szerinti döntéseikről szóló tájékoztatási kötelezettség előírása biztosítékot nyújt az önkormányzati költségvetési intézmények gazdálkodásának a fenntartó általi folyamatos nyomon követésére.

A rendelkezés a polgármester által saját hatáskörben végrehajtható, a kiemelt előirányzatok közötti, esetenként harmincmillió forintot nem meghaladó előirányzat-átcsoportosítási jogára, valamint az Önkormányzat és a költségvetési szervek közötti, illetve az egyes költségvetési szervek közötti, polgármester által végrehajtható előirányzat-módosításokra és átcsoportosításokra vonatkozó szabályokat rögzíti, valamint meghatározza a polgármester ezen előirányzat-módosításokra és átcsoportosításokra vonatkozó tájékoztatási kötelezettségét.

A rendelkezés az általános tartalék felhasználásának szabályairól rendelkezik. A hatáskörnek a polgármesterre történő átruházása nélkül a költségvetés végrehajtása nehézségekbe ütközhet, a döntéseket nem lehetne az optimális időpontokban meghozni. A harmincötmillió forint esetenkénti értékhatár meghatározásával, a tájékoztatási kötelezettség előírásával a rendelet megfelelően szabályozza a hatáskör gyakorlásának feltételeit.

A rendelkezés előírja, hogy a polgármester a költségvetés végrehajtásának 2026. július 31-ei állapot szerinti helyzetéről 2026. szeptember 30-ig be kell, hogy számoljon a Képviselő-testületnek. A július 31-i időpontban már elegendő információ áll rendelkezésre a költségvetés végrehajtásának helyzetéről, és prognosztizálható az előirányzatok éves várható teljesülése is.

A 11. § rendelkezik az Önkormányzat és az önkormányzati költségvetési szervek által benyújtható pályázatok esetében a tárgyévet követő év vagy évek költségvetését terhelő önrész polgármesteri hatáskörben történő biztosításáról.
A rendelkezés az átmenetileg szabad pénzeszközök rövidlejáratú betétként történő lekötésével, illetve a Magyar Állam nevében kibocsátott állampapírokban vagy a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott diszkontkötvényben történő hasznosításával, továbbá a bankszámla hitelkeret évközi felhasználásával kapcsolatos hatáskört ruház át a polgármesterre. A költségvetési gazdálkodás biztonsága és egyensúlyának megtartása érdekében a polgármester dönthet kiadási előirányzatok átmeneti zárolásáról. A fentiekkel kapcsolatban a rendelkezés tájékoztatási kötelezettséget is rögzít.