Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzatának Képviselő-testülete a fás szárú növények védelméről szóló 58/2018. (XII. 17.) önkormányzati rendelet alkalmazása során szerzett tapasztalatok, valamint a jogszabályi környezet időközben bekövetkezett változásai alapján indokoltnak látta a szabályozás átfogó felülvizsgálatát és új rendelet megalkotását.

A rendelet megalkotása egyben szükséges az összhang megteremtéséhez a települési zöldinfrastruktúráról, a zöldfelületi tanúsítványról és a zöld védjegyről szóló 282/2024. (IX. 30.) Korm. rendelettel, amely új hatósági és eljárási kereteket vezetett be, és amelynek végrehajtása során a fővárosi kerületek jegyzői környezetvédelmi államigazgatási hatáskörben járnak el.

A rendelet I. fejezete a hatóság eljárása során alkalmazandó alapelveket, valamint az azok érvényesülését segítő általános rendelkezéseket rögzíti. A rendeletalkotás egyik kiemelt célja a kerület értékes faállományának és élővilágának hatékonyabb védelme, különös tekintettel a helyi madárvilág megóvására. A szabályozás megerősíti a nagy ökológiai értéket képviselő, úgynevezett megtartandó fák fokozott védelmét, továbbá differenciált pótlási kötelezettségeket állapít meg a kivágás indoka, a fa jellege és értéke alapján.

A rendelet részletesen szabályozza a nem közhasználatú (II. fejezet) és a közhasználatú területeken álló (III. fejezet) fák kivágására, pótlására és védelmére vonatkozó eljárásokat, valamint a kompenzációs intézkedések rendszerét. A Korm. rendelet hatásköri szabályaival összhangban a jegyző mindkét esetben környezetvédelmi államigazgatási hatáskörben jár el. Ebből következően a rendelet a Korm. rendelet szabályaihoz képest kiegészítő jellegű, a környezetvédelmi eljárásokra vonatkozó jogszabályi felhatalmazás keretei között állapít meg anyagi és eljárási rendelkezéseket.

Fontos eltérés, hogy a jogsértések szankciójára a korábbi gyakorlattól eltérő rendelkezések irányadóak. A környezetvédelmi államigazgatási hatásósági lejárásra vonatkozó szabályozás alapján, aki jogszabályban, hatósági határozatban közvetlenül vagy közvetve a környezet védelmét szolgáló előírást megszeg, a jogsértő magatartás súlyához igazodó környezetvédelmi bírságot köteles fizetni. A közigazgatási bírság alkalmazásakor a hatóság a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény szerint jár el. A jelenlegi gyakorlattól eltérve – mivel a környezetvédelmi bírság kiszabása a törvény, illetve a Korm. rendelet rendelkezésein, és nem az önkormányzat rendeletén alapul – lehetőség van az önkormányzati rendeletben meghatározottnál magasabb bírságtételek – megfelelő, a mérlegelés bemutatását is tartalmazó indokolás mellett történő – alkalmazására.

A rendelet további célja a hatósági döntések átláthatóságának növelése (IV. fejezet). Ennek érdekében a jogszabály előírja a fakivágásokkal és a fapótlási kötelezettségekkel kapcsolatos döntések széles körű nyilvánosságra hozatalát, különös tekintettel a közhasználatú területeken történő beavatkozásokra.

A korábbi rendelet hatályon kívül helyezésével és az új szabályozás bevezetésével az Önkormányzat célja egy korszerűbb, a környezeti és klímavédelmi szempontokat hangsúlyosabban érvényesítő, ugyanakkor átlátható és jogbiztonságot nyújtó helyi szabályozási környezet megteremtése.

Az Önkormányzat Képviselő-testülete az elfogadást megelőzően a tervezetet két olvasatban tárgyalta, azt a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Pest Vármegyei Kormányhivatal véleményezte.

A rendelet hatályára vonatkozó rendelkezés. A rendelet elsődlegesen a Korm. rendelet szerinti államigazgatási hatósági eljárással összefüggő rendelkezéseket állapít meg.

A § az alkalmazás során használt alapfogalmak meghatározását tartalmazza. Az értelmező rendelkezések célja az egységes jogalkalmazás biztosítása, különös tekintettel az újonnan bevezetett vagy pontosított fogalmakra (pl. költési időszak, jelentős mértékű visszavágás, fakivágási-favédelmi terv), ugyanakkor a korábbi rendelethez képest kevesebb fogalommeghatározást tartalmaz. A szövegben egyszer előforduló fogalmakat az előfordulás helyén vezeti be.

A § a hatóság eljárása során alkalmazandó alapelveket rögzíti. A rendelkezés célja, hogy a kerület faállományának megóvását és a kerületi élővilág sokszínűségét szem előtt tartó hatósági jogalkalmazást segítsen elő. A tervezet az alapelvek között rögzíti a kerületben található, kiemelt értéket képviselő fák (a továbbiakban: megtartandó fa) védelmét, továbbá az átláthatóság követelményét.

A fák védelmére vonatkozó általános rendelkezések – a rendelet alapelveivel összhangban – rögzítik a hatósági eljárások során érvényesítendő főbb, általánosan érvényesítendő követelményeket. A szabályozás hangsúlyt fektet a madárvilág védelmére, a fiatal faállomány megőrzésére, valamint a kiemelt értéket képviselő, megtartandó fák fokozott védelmére.

A rendelkezés rögzíti, hogy a rendelet alkalmazásával befolyt bevétel a Környezetvédelmi Alap bevétele, és ennek megfelelően a környezeti értékek fenntartására, fejlesztésére fordítható.

A §-ok a nem közhasználatú területen álló fák kivágására vonatkozó részletes eljárási szabályokat szabályozzák. A rendelkezések elsődlegesen rögzítik azon fák körét, amelyek kivágása engedélyköteles: ez a korábbi szabályozáshoz képest tágabb, kiterjed minden 10 cm törzsátmérőjű fára, ideértve a gyümölcsfákat is. A 9. § az engedély iránti kérelem tartalmi elemeit rögzíti, a Korm. rendelethez képesti többlettartalmat állapítja meg. A 10. § a hatósági eljárása vonatkozó részletszabályokat állapítja meg, rögzíti, hogy a hatóság mely esetekben és milyen megkötésekkel adhat fakivágási engedélyt.

A §-ok a bejelentési kötelezettség melletti fakivágás eseteit, illetve a bejelentéshez kapcsolódó részletszabályokat tartalmazzák.

A §-ok a kivágott fák pótlására vonatkozó rendelkezések. A pótlásra vonatkozó rendelkezések igazodnak a korábbi rendelet gyakorlatához, de azokat az új eljárási rendelkezésekkel összhangban állapítják meg. A fapótlás mértéke fő szabály szerint a kivágott fa törzsátmérőjének 150%-a, megtartandó fa esetén – annak kiemelt környezeti értékére tekintettel – törzsátmérőjének 300%-a.

A közhasználatú területeken álló fás szárú növények kivágására vonatkozó rendelkezések a Korm. rendeletben szabályozott eljárás kiegészítő rendelkezései, az ott nem szabályozott kérdésekre terjednek ki.

A közhasználatú területeken álló fás szárú növények pótlására vonatkozóan alapvetően a Korm. rendelet határoz meg rendelkezéseket, a rendelet azok végrehajtását szolgáló kiegészítő szabályokat állapít meg.

A § a hatóság döntéseinek, valamint az Önkormányzat által kezdeményezett fakivágásoknak a nyilvánosságára vonatkozó szabályokat tartalmazza. A rendelkezések biztosítják a fakivágásokkal kapcsolatos hatósági döntések átláthatóságát, a közzétételre az Önkormányzat honlapján kerül sor.

A § a közhasználatú területen történő fakivágás esetén előírja a fa kivágását megalapozó szakértői vélemény vagy a fafelmérés adatlap kihelyezését. A rendelkezés célja az állampolgárok minél szélesebb körű informálása az esetlegesen szükséges fakivágásokról. Ez alól a kötelezettség alól kivételt képeznek a faegészségügyi okokból azonnali intézkedéssel kivágandó fák.

A hatálybaléptető rendelkezés. A rendelet tervezett hatálybalépése – annak alapelvei, és megvalósítandó céljai kifejezésére május 10-e, a madarak és fák világnapja. A költési időszakra vonatkozó rendelkezés – a kellő felkészülési idő biztosítása érdekében – csak 2026. július 1-jén lép hatályba.

Az átmeneti rendelkezés azt a célt szolgálja, hogy a közhasználatú területen álló gyümölcsfákra vonatkozó engedélyezési, illetve bejelentési kötelezettség alkalmazását csak 2026. szeptember 1-jét követő fakivágásokra írja elő.

A módosító és hatályon kívül helyező rendelkezések biztosítják az összhangot a kapcsolódó önkormányzati rendeletekkel, valamint hatályon kívül helyezik a korábbi, a fás szárú növények védelméről szóló 58/2018. (XII. 17.) önkormányzati rendeletet.