Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete a közművelődés intézmény- és tevékenységrendszerének védelme, a civil szerveződések feladatvállalása a közművelődésben, a közművelődés finanszírozási rendszerének szabályozása, a közművelődés feltételeinek biztosítása érdekében - a helyi sajátosságok figyelembevételével - az alábbi rendeletet alkotja Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdésének 13. pontjában és 42. § 1. pontjában^[1] valamint a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL törvényben (továbbiakban: Kulturális Törvény) nyert felhatalmazás alapján:

1. §

/1/ Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) kinyilvánítja, hogy a közművelődéshez való jog gyakorlását közérdeknek, a közművelődési tevékenységek támogatását közcélnak tartja. A közművelődést olyan értékhordozó közösségi tevékenységnek tekinti, amely a lakosság életminőségét javíthatja, ezért fontosnak tartja az önkormányzati feladatvállalást és azok megvalósításában résztvevő intézmények és szervezetek támogatását.

/2/ Az Önkormányzat feladatának tekinti az intézményi feltételekben ellátott, a kerületrészeket illetően kiegyenlített, azonban a szakmai tevékenység és a szolgáltatás tekintetében eltérő intézmények megfelelő, azonos szintre hozását. Gondoskodik a közelmúltban létesített közművelődési intézmények infrastrukturális fejlesztése mellett, a már régebben működő intézmények felújításáról, fejlesztéséről.

2. §

A közművelődési rendelet célja

A közművelődési rendelet megalkotásával a Képviselő-testület célja, hogy a helyi társadalom művelődési és kulturális igényeinek figyelembevételével – a helyi hagyományok, lehetőségek és sajátosságok alapján – egységes alapelvek szerint határozza meg az általa támogatandó közművelődési tevékenységek körét, azok ellátásának módját és feltételeit, a szakmai és a finanszírozási alapelveket, továbbá, hogy jogszabályi keretet teremtsen a közösségi művelődéshez méltó, esztétikus környezet és infrastruktúra biztosításához, a XVII. kerület és elődközségei nemzeti és nemzetiségi hagyományainak ápolásához, a helyi társadalom kiemelkedő közösségei, személyiségei szerepének növeléséhez, a helyi értékek védelmének erősítéséhez, a helyi kulturális nyilvánosság és tájékoztatás fejlesztéséhez.

3. §

A közművelődési feladatok ellátásának alapelvei és formái

/1/ A kerület minden polgárának és közösségének joga, hogy:

a/ megismerje a kulturális örökség javait és ezek jelentőségét a történelem alakulásában, a nemzeti, nemzetiségi és etnikai kisebbségi önismeret formálásában, valamint – a rendelkezésre álló eszközök útján - ezen értékek védelmével kapcsolatos ismereteket megszerezze,

b/ igénybe vegye az önkormányzati fenntartású közművelődési intézmények nyújtotta, valamint a közművelődési megállapodásokban szereplő szolgáltatásokat,

c/ gyarapítsa műveltségét, készségeit, közösségi, művelődési céljainak megvalósítása érdekében az Önkormányzat közművelődési partnereitől színteret, szakmai, szervezeti és tartalmi segítséget kapjon.

/2/ Az Önkormányzat közművelődési feladatait az általa fenntartott és működtetett
közművelődési intézmények és közművelődési megállapodások útján látja el.

/3/ Az Önkormányzat fenntartásában működő intézmények egyetlen vallás, világnézet
vagy politikai irányzat mellett sem kötelezhetik el magukat.

/4/ Az Önkormányzat közművelődési megállapodást akkor köthet, ha az általa vállalt
feladat ellátására nincs intézményi feltétel.

/5/ A helyi közművelődési feladatok ellátásában, az Önkormányzat a civil közösségek,
szervezetek, a magánszemélyek, valamint a kulturális tevékenységet is végző
gazdasági vállalkozók közreműködését is igénybe veszi.

/6/ Az Önkormányzat a polgármester útján gondoskodik a kerület közművelődési
feladatainak koordinálásáról.

/7/ Az Önkormányzat intézményei útján is tájékoztatja a kerület lakóit a közművelődési lehetőségekről. A megfelelő tájékoztatás érdekében biztosítja annak feltételeit, hogy:

a/ a közművelődési programokat ismertesse a helyi sajtó és az elektronikus média,

b/ az önkormányzati fenntartású intézmények a programjaikat plakátokon, saját intézményi és önkormányzati hirdető táblákon és szórólapokon is tegyék közzé, és műsorfüzeteiket juttassák el a lakossághoz.

4. §

Az Önkormányzat kötelező és vállalt közművelődési feladatai

/1/ Az Önkormányzat közművelődési feladatait közművelődési szakmai koncepció alapján végzi, amelynek tartalmát a civil szervezetekkel, az intézményekkel és a polgárokkal egyeztetve határozza meg.

/2/ Az Önkormányzat - a kerületben kialakult művelődési hagyományokra, a kerület fejlesztésének koncepciójára, valamint az intézmények, civil szervezetek és a polgárok tevékenységére alapozva - a közművelődés sajátos eszközrendszerével biztosítja a vállalt feladatainak ellátását.

/3/ Az Önkormányzat esélyegyenlőséget biztosít az egyes településrészek közművelődési intézményei közötti különbségek fokozatos megszüntetésére.

/4/ Az Önkormányzat kötelező közművelődési feladatai:

a) az iskolarendszeren kívüli öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok, életminőséget és életesélyt javító tanulási, felnőttoktatási lehetőségek, népfőiskolák megteremtése,

b) a település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása,

c) az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, a megértés, a befogadás elősegítése, az ünnepek kultúrájának gondozása,

d) az ismeretszerző, az amatőr alkotó, művelődő közösségek tevékenységének támogatása,

e) a helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítése,

f) a különböző kultúrák közötti kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának segítése,

g) a szabadidő kulturális célú eltöltéséhez a feltételek biztosítása,

h) egyéb művelődést segítő lehetőségek biztosítása.

/5/ Az Önkormányzat segíti, illetve támogatja továbbá

a) a XVII. kerület szellemi vonzerejének, a civil társadalom kulturális önszerveződő tevékenységének erősítését, a kerületi polgárok életminőségének javítását,

b) a kerület tehetséges és kiemelkedő személyiségeinek értékteremtő tevékenységét,

c) az idős korú népesség közművelődési lehetőségeit, közösségi életét,

d) a hátrányos helyzetű rétegek kulturális hátrányainak mérséklését, művelődési kezdeményezéseit,

e) a gyermekek és fiatalok művelődését, művészeti tevékenységét és közösségi életét,

f) a lokálpatriotizmust, a helyi kulturális értékek védelmét,

g) a humán és közhasznú információs szolgáltatásokat, a helyi művelődésszociológiai kutatásokat. 

5. §

Az Önkormányzat közművelődési feladatellátásának szervezeti keretei

/1/ Az Önkormányzat közművelődési és muzeális intézményeket működtet, közművelődési megállapodásokat köt és közművelődési közfeladatokat ellátó közalapítványokat, illetve fontos közművelődési feladatokat ellátó szervezeteket támogat. A kiemelten fontos közművelődési feladatokat ellátó szervezetek és  közalapítványok felsorolását e rendelet 6. számú melléklete tartalmazza.

/2/ Az Önkormányzat a 4. § (4) bekezdésében meghatározott feladatait közművelődési és muzeális intézményén (Vigyázó Sándor Művelődési Ház és telephelyei: Csekovszky Árpád Művelődési Ház, Csaba Ház - Rákoscsabai Közösségi Ház, Rákoshegyi Közösségi Ház, Rákoskerti Művelődési Ház, Erdős Renée Ház – Muzeális Gyűjtemény és Kiállítóterem) valamint közművelődési megállapodásokon keresztül látja el.^[2]

/3/ A (2) bekezdésben meghatározott intézmény feladatait e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.^[3]

/4/ Az Önkormányzat közművelődési feladatainak ellátásában együtt kíván működni:

a/ a kerületi, nem önkormányzati fenntartású közművelődési  intézményekkel,

b/ a kerületi székhelyű, helyben működő, közművelődési célú társadalmi szervezetekkel,

c/ a kerületi székhelyű, kulturális tevékenységet is végző gazdasági társaságokkal,

d/ a közművelődési feladatokat is ellátó civil szervezetekkel,

e/ az egyházakkal,

f/ a kisebbségi Önkormányzatokkal,

g/ közművelődési feladatvégzést vállaló magánszemélyekkel,

h/ a kerületünkével hasonló szakfeladatokat ellátó országos, fővárosi intézményekkel, civil szervezetekkel.

/5/ A /4/ bekezdésben megjelölt intézményekkel, szervezetekkel és magánszemélyekkel sajátos, hiánypótló, az önkormányzati intézmények által nem ellátott kerületi jellegű közművelődési feladatok teljesítése érdekében az önkormányzat közművelődési megállapodáson alapuló szerződéses kapcsolatot létesíthet.

/6/ Az /5/ bekezdésben meghatározott közművelődési megállapodás megkötéséről - átruházott hatáskörben - a Jogi, Közbiztonsági, Ügyrendi és Etikai^[4] Bizottság és a Pénzügyi és^[5] Költségvetési Bizottság véleményének kikérésével, a polgármester egyetértésével a Rákosmenti Erőforrás^[6] Bizottság dönt.

      /7/ A közművelődési megállapodás kötelező tartalmát e rendelet  7. sz. melléklete tartalmazza.

6. §

A közművelődési tevékenység irányítása és ellenőrzése

/1/ A Kulturális Törvény és e rendelet által meghatározott közművelődési feladatokkal kapcsolatos fenntartói felügyeleti és egyéb jogköröket a Képviselő-testület, illetve átruházott hatáskörben a polgármester és a Rákosmenti Erőforrás^[7] Bizottság gyakorolja az e rendeletben meghatározottak szerint.

/2/ Az Önkormányzat fenntartásában lévő intézmény szakmailag önállóan látja el tevékenységét az Alapító Okiratában foglaltak szerint. Éves munkatervében rögzíti konkrét feladatait és azok költségtervezetét, amelyet az intézményvezető minden tárgyévben jóváhagyásra benyújt a Rákosmenti Erőforrás Bizottság márciusi ülésére.^[8]

/3/ Az önkormányzati fenntartású közművelődési és muzeális intézmény munkájáról, a közművelődési megállapodásban résztvevők pedig a megállapodásban rögzített feladatok teljesítéséről évente beszámolnak. A szakmai beszámoló elfogadásáról a Rákosmenti Erőforrás Bizottság dönt.^[9]

7. §

A közművelődési feladatok finanszírozása

/1/ Az Önkormányzat a közművelődéssel kapcsolatos kötelező feladatait költségvetéséből finanszírozza. Ennek forrása a saját bevétel, a központi költségvetésből származó normatív állami hozzájárulás, a központosított előirányzatokból származó összeg és az elkülönített állami pénzalapokból, valamint a különböző alapítványokból pályázati úton elnyerhető támogatás.

/2/ Az Önkormányzat a központi költségvetési forrásból - a közművelődési feladatok támogatására - biztosítandó pályázatokhoz a pályázat elnyeréséhez szükséges önrészt a mindenkori éves költségvetési rendeletében határozza meg. A pályázatokhoz biztosított önrész nem lehet kevesebb a megelőző évben ugyanerre a célra fordított előirányzatnál. A pályázat benyújtásáról és az önrész felhasználásáról a Rákosmenti Erőforrás^[10] Bizottság dönt.

/3/ Az Önkormányzat költségvetéséből finanszírozza:

a) az intézmény üzemeltetésének alapvető műszaki, technikai feltételei megteremtésének, az épületek működőképessége megőrzésének, korszerűsítésének költségeit,

b) az intézmény alapfeladataiban meghatározott tevékenységek ellátásához a jogszabályok alapján meghatározott és szükséges közalkalmazotti személyi kiadások, ezen belül alapilletmények, kötelező pótlékok, költségtérítések fedezetét, továbbá a személyi juttatások járulékait,

c) az intézmény közüzemi költségeit és az alapfeladatok ellátásához szükséges szakmai munka költségeit.^[11]

/4/^[12]

/5/ Az Önkormányzat biztosítja, hogy az intézmény esetleges többletbevételét illetve pénzmaradványát az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően felhasználhassa.^[13]

8. §

Közművelődési tevékenység pályázati úton történő támogatása

/1/ Az Önkormányzat e rendeletében meghatározott feladatait, vagy egyéb kulturális feladatokat ellátó jogi személyeket, jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesüléseket és magánszemélyeket évente pályázati úton, közművelődési céllal pénzügyi támogatásban is részesítheti.

/2/ A pályázat kiírására és elbírálására - átruházott hatáskörben – a Rákosmenti Erőforrás^[14] Bizottság jogosult.

/3/ A pályázati keret összegét a Képviselő-testület az Önkormányzat mindenkori költségvetési rendeletében rögzíti.

9. §^[15]

10. §

E rendelet 1999. április 1. napján lép hatályba.

Budapest, 1999. február 18.

          Dr. Nagy István                                              Devánszkiné dr. Molnár Katalin

                jegyző                                                                 polgármester

A rendelet kihirdetésre került:

Budapest, 1999. február 19. napján.

                                                                                        Dr. Nagy István

                                                                                              jegyző

Az 58/2000.(XI. 27.) rendelettel, a 70/2000. (XII. 22.) rendelettel, a 69/2003. (XII. 22.) rendelettel, a 43/2005. (XI. 22.) rendelettel, a 6/2009. (II. 23.) rendelettel, a 20/2009. (IV. 24.) rendelettel, a 9/2010. (II. 22.) rendelettel, a 20/2011.(V. 30.) rendelettel valamint a 12/2015. (IV. 17.) önkormányzati rendelettel módosított szöveg.

1. sz. melléklet^[16]

A Vigyázó Sándor Művelődési Ház és telephelyeinek feladatai

A Vigyázó Sándor Művelődési Ház és telephelyei fő feladata Rákosmente közművelődési és közösségi igényeinek szolgálata, kulturális értékek közvetítése.

A központi intézmény és a telephelyek feladata:

A Vigyázó Sándor Művelődési Ház legnagyobb közművelődési intézményegységként profiljánál, adottságainál, lehetőségeinél és technikai ellátottságánál fogva elsősorban a kerületi szintű kultúraközvetítés feladatait látja el, ezen belül Rákoskeresztúr, Madárdomb és Akadémia-Újtelep lakosságának művelődéséhez, szórakozásához és társas kapcsolataihoz biztosít színteret.

A Csekovszky Árpád Művelődési Ház feladata: a Rákosliget, Régi-Akadémiatelep és Rákoscsaba-Újtelep városrészben élők közösségi életéhez, művelődéséhez, szórakozásához színtér biztosítása, kulturális értékek közvetítése.

A Csaba Ház – Rákoscsabai Közösségi Ház feladata: a Rákoscsaba városrészben élők közösségi életéhez, művelődéséhez, szórakozásához színtér biztosítása, kulturális értékek közvetítése.

A Rákoshegyi Közösségi Ház feladata: a Rákoshegy városrészben élők közösségi életéhez, művelődéséhez, szórakozásához színtér biztosítása, kulturális értékek közvetítése.

A Rákoskerti Művelődési Ház feladata: a Rákoskert városrészben élők közösségi életéhez, művelődéséhez, szórakozásához színtér biztosítása, kulturális értékek közvetítése.

Az Erdős Renée Ház - Muzeális Gyűjtemény és Kiállítóterem feladata: a helyi kulturális örökség szakszerű gyűjtése, megőrzése és bemutatása, valamint a kortárs képző-, ipar- és fotóművészet eredményeinek bemutatása, kiemelt szerepet biztosítva a kerületi kötődésű művészek és művészeti szervezetek részére.

Közösségi–művelődési funkció:

A közösségi–művelődési tevékenységen belül amatőr művészeti alkotóműhelyek működtetése, az önmegvalósítás, az alkotókedv felkeltése és fejlesztése, klubok, szakkörök létrehozása az életkori sajátosságoknak és a különböző érdeklődési köröknek megfelelően, civil szerveződések, lakossági kezdeményezések felkarolása.

Egyéb, egyedi művelődési formákat szervező funkció:

- a művelődési tevékenységen belül kulturális értékközvetítőként a hagyományok, a művészeti alkotások bemutatása és befogadásának elősegítése érdekében: képző-, ipar- és fotóművészeti kiállítások, színházi előadások, hangversenyek, koncertek, pódiumműsorok rendezése, kiadványok létrehozása, értékesítése, filmek bemutatása,

- a nemzeti, nemzetiségi és kisebbségi kultúrák megismertetése, népszerűsítése kulturális alkotások bemutatásával,

- szórakoztató, könnyebb kikapcsolódást biztosító színvonalas programok kínálata,

- szakmai ismeretterjesztő előadások, népszerű szabadidős kiállítások megszervezése,

- gyermek és felnőtt tanfolyamok, mentálhigiénés és rekreációt elősegítő foglalkozások szervezése,

- szaktanácsadások lakossági igények alapján,

- nyári szabadidős tevékenységek szervezése,

- iskolarendszeren kívüli felnőttképzési tevékenység teljes körű végzése: tanfolyamok, képzések szervezése, lebonyolítása (szakképesítést megalapozó szakmai alapképzés; állam által elismert /OKJ/ szakképesítést adó képzés; állam által el nem ismert szakképesítést adó képzés; szakmai továbbképzés; megváltozott munkaképességűek rehabilitációs képzése; elhelyezkedést, vállalkozást segítő képzés; egyéb képzések),

- felnőttképzési szolgáltatások nyújtása. 

Társadalmi–közéleti funkció:

Együttműködés a különböző intézményekkel, társadalmi szervezetekkel és a helyi társadalom életében meghatározó szerepet betöltő civil szervezetekkel.

Közgyűjteményi funkció:

Az Erdős Renée Ház - Muzeális Gyűjtemény és Kiállítóterem feladata

- a XVII. kerület területére vonatkozó történelmi, néprajzi és természeti emlékeknek mint a kulturális javak meghatározott anyagának gyűjtése, nyilvántartása, megőrzése, restaurálása, tudományos feldolgozása, valamint kiállításon és más módon történő bemutatása, kiadványok létrehozása és értékesítése,

- helytörténeti kutatómunka végzése, írásos, fotó- és tárgyi emlékek gyűjtése,

- múzeumpedagógiai programok lebonyolítása,

- kortárs képző-, ipar- és fotóművészeti kiállítások rendezése, valamint a XVII. kerületben működő művészeti társadalmi szervezetek számára bemutatkozási lehetőség biztosítása,

- az Erdős Renée írónőre vonatkozó emlékek gyűjtése, őrzése, nyilvántartása, feldolgozása, bemutatása és publikálása,

- a Laborcz Ferenc szobrászművész életművéből az Erdős Renée Ház gyűjteményében őrzött darabok szakszerű kezelése, nyilvántartása, bemutatása (Laborcz Emlékház),

- a kerületi képzőművészeti közgyűjtemény kezelése, nyilvántartása, őrzése, bemutatása,

- jeles rákosmenti személyiségekre, művészekre vonatkozó adatok, esetlegesen hozzájuk kapcsolódó tárgyi anyag gyűjtése, dokumentálása. 

A kerület egészének nyújtandó feladatok:

Az Önkormányzat felkérésére díjátadások, ünnepségek, fesztiválok szervezése.

2-5. sz. melléklet^[17]

6. sz. melléklet

         Kiemelten fontos közművelődési feladatokat ellátó szervezetek, közalapítványok^[18]

Művészek Alkotó Társasága XVII. Közhasznú Egyesület

Rákosmenti Múzeumbarát Egyesület

Rákosmenti Zenebarátok Egyesülete

Renée Művészeti Társaság

Vigyázó Ferenc Művelődési Társaság

Csekovszky Árpád Művészeti Közalapítvány

Rákoshegyi Bartók Zeneház Közalapítvány

7. sz. melléklet

A közművelődési megállapodás kötelező tartalma

1. A megállapodó felek adatai.
   

2. Az ellátandó feladat pontos rögzítése.

3. A feladat ellátásával kapcsolatos kötelezettségek és vállalások rögzítése. (épület, helyiség, eszközök, gépek, berendezések leltár szerinti felsorolása, esetleg érték szerinti megállapítása.)

4. A tevékenység illetve a szolgáltatás helyszínének, időtartamának illetve időpontjának, a nyitvatartás rendjének meghatározása. A vonatkozó jogszabályok, közöttük az önkormányzat rendeleteinek betartására történő figyelemfelhívás.

5. A szolgáltatást igénybe vevő lakossági kör rögzítése (a létszám meghatározásával vagy más módon).

6. Annak rögzítése, hogy mely szolgáltatás igénybevétele ingyenes, s melyekért kell díjat fizetni.

7. A feladatellátásért a feladat ellátójának járó díj és a megfizetés módjának rögzítése.

8. A szolgáltatás ellátásában közreműködő személyek jogszabály szerinti szakképzettségének ellenőrzése.

9. A megbízás időtartamának határozatlan idejű, vagy (napok meghatározásával) határozott idejű rögzítése. A szolgáltatás megkezdésének pontos megállapítása.

10. A rendes és rendkívüli felmondási szabályok meghatározása.

11. A megállapodás teljesítéséről szóló beszámolás és elszámolás módjának pontos meghatározása. Annak rögzítése, hogy az önkormányzat szakértői közreműködést is igénybe vehet a feladatellátás minőségének vizsgálatára.

12. A kapcsolattartó személyek kijelölése.

13. A megállapodás teljesítésével kapcsolatos viták tárgyalásos úton történő rendezésének vállalása.

14. Dátum, aláírás.