Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának 58/2002. (XII.27.) számú rendelete
a helyi adókról
Hatályos: 2018. 01. 01- 2018. 01. 25Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának 58/2002. (XII.27.) számú rendelete
a helyi adókról
2018-01-01-tól 2018-01-25-ig
1. §
Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzat[1] a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított l990. évi LXV. törvény l6.§-ában és a helyi adókról szóló, többször módosított l990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) 6.§-ában nyert felhatalmazás alapján illetékességi területén az alábbi helyi adókat vezeti be:
a) építményadó,
b) telekadó.
2. §
(1) A helyi adó alkalmazásában adóalany :
a) a magánszemély,
b) a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéb szervezet,[1]
c) a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése.
(2) Hatályát vesztette 2011. december 1-jén.[2]
(3) Hatályát vesztette 2011. december 1-jén.3
(4) Hatályát vesztette 2011. december 1-jén.3
(5) Hatályát vesztette 2011. december 1-jén.3
3. §
Az önkormányzat az 1. §-ban meghatározott adók összegéről évenként köteles a költségvetési beszámoló részeként a település lakosságát tájékoztatni.
4.§
(1) Ha az építményadó vagy telekadó fizetésére kötelezett adóalany - kivéve a Htv. 52. § 26. pontjában meghatározott vállalkozó adóalanyt (a továbbiakban: vállalkozó ) - saját költségén Szabályozási Terv készíttetését finanszírozza és ehhez kapcsolódó közműberuházást (víz, gáz, csatorna, útépítést) hajt végre, akkor a költségei számlával igazolt ellenértéke, illetőleg a befizetés támogatással csökkentett összege a Szabályozási Terv elkészültét, illetve a fent említett beruházás befejezését követő évben levonható az adott évben esedékessé vált építményadóból, illetve telekadóból, ha a Szabályozási Terv, a beruházás az Önkormányzat illetékességi területén valósult meg. Amennyiben az adó összege kisebb, mint a Szabályozási Terv készíttetésére fordított költség illetve a beruházási érték, a levonási jog a megnyíltát követő évtől az építményadóval illetve a telekadóval szemben mindaddig érvényesíthető, amíg a levonási joggal érvényesített összeg el nem éri a beruházási érték összegét.
(2) Hatályát vesztette 2008. november 21-én.[1]
5. §
Az adóalanyt egy meghatározott adótárgy esetében csak egyféle adó (vagy vagyoni típusú, vagy kommunális adó) megfizetésére lehet kötelezni.[1]
Az építményadó
6. §
(1) Az építményadó kötelezettség kiterjed az önkormányzat illetékességi területén lévõ építmények közül a lakás és nem lakás céljára szolgáló épületre, épületrészre (a továbbiakban együtt: építmény), továbbá az önkormányzat illetékességi területén lévő ingatlanon elhelyezett, a településkép védelméről szóló törvény szerinti reklámhordozóra.[1]
(2) Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül.
(3) Az építményadó kötelezettség kiterjed a lakás céljára szolgáló építményre, az építmény helyiségeire is, amelyekben működési- vagy telepengedélyhez nem kötött jövedelemszerző tevékenységet folytatnak.[2]
(4) Az építményadó kötelezettség kiterjed a – lakással azonos helyrajzi számon lévő – nem lakás céljára szolgáló építményre, az építmény helyiségeire is, amelyekben működési- vagy telepengedélyhez kötött tevékenységet folytatnak.[3]
(5) Az adókötelezettség építmény esetében a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.
(6) Az építmény használatának szüneteltetése az építményadó kötelezettséget nem érinti.
(7) Az adókötelezettség építmény esetében megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építmény az első félévben történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.
7. §
Az építményadó alanyai:
(1) Az adó alanya a 2. §. (1) bekezdésében nevesítettek közül az, aki a naptári év (a továbbiakban: év) elsõ napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos.)
(2) Társasház, garázs és üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség.
8. §
Az adómentesség:
(1) Mentes az építményadó alól:
a) hatályát vesztette 2011. december 1-jén,[4]
b) a műemlék építmény, valamint a fővárosi védettségű, illetve a helyi védettség alatt álló építmény, kivéve ha az vállalkozó tulajdonában áll,
c) hatályát vesztette 2011. december 1-jén,6
d) hatályát vesztette 2011. december 1-jén,6
f) az ingatlan nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló épület vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épület (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágya tároló) feltéve , hogy az épületet az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységhez kapcsolódóan használja,
g) a magánszemély tulajdonában lévő gépjárműtároló, amennyiben az a tulajdonos vagy a Ptk. szerinti hozzátartozója gépjárműtárolás céljára vagy egyébként lakáshoz tartozó helyiségként használja,[5]
h) a magánszemély tulajdonában álló lakás, illetve a lakás azon helyiségei, mely tényszerűen, bizonyíthatóan, életvitelszerűen a saját vagy a Ptk. szerinti hozzátartozója lakhelyéül szolgál,[6]
i) a magánszemély tulajdonában lévő lakás és üdülő épületekhez tartozó kiegészítő helyiségek, melléképület, melléképületrész.[7]
(2) A Htv. 13/A § (1) bekezdése[8] szerint a műemléképület felújításához kapcsolódó adómentesség illeti meg a vállalkozót.[9]
11. §
Az adókötelezettség keletkezésére, változására és megszűnésére a Htv. 14.§-át kell alkalmazni.
12. §
Az adó alapja és mértéke:
(1) Az építményadó alapja: az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete.
Reklámhordozó esetében: a reklámhordozó reklámközzétételre használható, m2-ben – két tizedesjegy pontossággal – számított felülete.[10]
(2) a) Az adó mértéke a tényleges használati módja alapján hitelintézeti, pénzintézeti, biztosítási tevékenység céljára szolgáló építmény, valamint az üzemanyagtöltő állomáshoz tartozó építmény, gyorsétterem céljára szolgáló építmény esetében 1.800,- Ft/m2/év.[11]
b) Az adó mértéke az a) pont hatálya alá nem tartozó kereskedelmi egység esetén:
legfeljebb 50 m² hasznos alapterületű építmény esetén | 660 Ft/ m²/év |
50 m2-t meghaladó, legfeljebb 100 m² hasznos alapterületű építmény esetén | 880 Ft/ m²/év |
100 m2-t meghaladó, legfeljebb 500 m² hasznos alapterületű építmény esetén | 1.210 Ft/ m²/év |
500 m2-t meghaladó, legfeljebb 900 m² hasznos alapterületű építmény esetén | 1.500 Ft/ m²/év |
900 m²-t meghaladó hasznos alapterületű építmény esetén | 1.800 Ft/ m² |
c) Az adó mértéke az a (és b) pontok hatálya alá nem tartozó építmények esetén:15
legfeljebb 50 m² hasznos alapterületű építmény esetén | 600 Ft/ m²/év |
50 m2-t meghaladó, legfeljebb 100 m² hasznos alapterületű építmény esetén | 800 Ft/ m²/év |
100 m2-t meghaladó, legfeljebb 500 m² hasznos alapterületű építmény esetén | 1.100 Ft/ m²/év |
500 m2-t meghaladó, legfeljebb 10000 m² hasznos alapterületű építmény esetén | 1.200 Ft/ m²/év |
10000 m²-t meghaladó hasznos alapterületű építmény esetén | 1.300 Ft/ m² |
d) Reklámhordozók esetében az adó mértéke: 12.000 Ft/m2/év.[13]
A telekadó
13. §
(1) Adóköteles az Önkormányzat illetékességi területén lévő telek.[1]
(2) A telekadó alanya:
Az adó alanya a 2. § /1/ bekezdésében nevesítettek közül az, aki az év első napján a telek tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben a telket az ingatlan- nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos.)
14. §
Adómentesség:
Mentes az adó alól:
a) hatályát vesztette 2011. december 1-jén,[14]
b) hatályát vesztette 2011. december 1-jén,15
c) hatályát vesztette 2011. december 1-jén,15
d) hatályát vesztette 2008. november 21-én,[15]
e) hatályát vesztette 2011. december 1-jén,15
f) a magányszemély tulajdonában lévő tényszerűen, bizonyíthatóan, életvitelszerűen lakás céljára szolgáló építményhez tartozó földterület, függetlenül annak nagyságától,[16]
g) a magánszemély tulajdonában álló épülethez, épületnek nem minősülő építményhez, nyomvonal jellegű létesítményhez tartozó – jogszabályban vagy hatósági előírásban megállapított – védő (biztonsági) terület,[17]
h) hatályát vesztette 2011. december 1-jén.15
i) hatályát vesztette 2003. május 28-án.[18]
j) a magánszemély tulajdonában álló olyan telek, amely nagysága, alakja miatt be nem építhető, a kizáró ok fennállásáig.
k) a magánszemély tulajdonában álló építési telek az építési engedély jogerőre emelkedését követő 1 év időtartam alatt, amennyiben az építkezést megkezdték, és ennek tényét az építésügyi hatóság az adóhatóság részére írásban (az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv másolatának megküldésével) jelzi.[19]
l) a magánszemély tulajdonában álló azon telek, amelynek területe vagy területének egy része helyi védettség alatt áll, illetve azon telek, amelyen helyileg védett növény, vagy növényegyüttes található.
m) a magánszemély tulajdonában lévő Z-KK (közkert[20]) és Z-KP (közpark) övezeti besorolású telek.[21]
n) a magánszemély tulajdonában lévő erdő (véderdő, turisztikai erdő) besorolású telek.[22]
16. §
A telekadó kötelezettség keletkezésére, változására, megszűnésére a Htv. 20. §-át kell alkalmazni
17. §
Az adó alapja és mértéke:
(1) Az adó alapja: a telek m2-ben számított területe.
(2) Az adó mértéke: a mentesség alá eső terület felett 300,- Ft/ m²/év.[23]
(3) A Htv. 52. § 26. pontja szerint meghatározott vállalkozónak nem minősülő adóalanyokat a (2) bekezdésben meghatározott adó alól kedvezmény illeti meg az alábbiak szerint:
Adókedvezmény mértéke: 85 %.[24]
Amennyiben az adóalanynak több adóköteles telke is van, ez a kedvezmény csak egy telek után illeti meg, melynek az adója a legkisebb.[25]
Az adó megfizetésének fontosabb szabályai
18. §
(1) Az önkormányzat által e rendeletben bevezetett adó esetében az adóalany a bevallásának benyújtásával jelenti be adókötelezettségét.
(2) Az adókötelezettség keletkezését, az adókötelezettséget érintő változást, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül kell az adóhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenteni (bevallás). Nem kell újabb bevallást tenni mindaddig, amíg az adókötelezettséget érintő változás nem következik be.
(3) Az adóhatóság a fizetendő adóról, az adómentességről vagy adókedvezményről a bevallás adatai alapján határoz.[1]
(4) A jogkövetkezmények alkalmazása során az önellenőrzéssel esik egy tekintet alá, ha az adózó bevallásának elfogadásával kivetett adó utólagos módosítását kéri az adóbevallásának módosításával.
(5) Hatályát vesztette 2012. november 26-án.[2]
(6) Az adófizetést Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának építményadó illetve telekadó beszedési számláira kell teljesíteni.[3]
(7) Adóhatósági hatáskörben elsőfokon az önkormányzati adóhatóság jár el. Az elsőfokú önkormányzati adóhatóság az önkormányzat jegyzője.
20.§
A helyi adókhoz kapcsolódó jogkövetkezmények – késedelmi pótlék, adóbírság, mulasztási bírság – alkalmazása esetén az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. Törvény (a továbbiakban: Art.) ide vonatkozó rendelkezései alapján kell eljárni.[1]
21.§
- Az elsőfokú építésügyi hatóság az általa kiadott jogerős használatbavételi, fennmaradási engedély, valamint az építkezés megkezdésének tényéről felvett jegyzőkönyv egy példányát köteles megküldeni az önkormányzati adóhatóságnak.
- A működési engedély illetve a telep engedély kiadására jogosult hatóság az általa kiadott működési engedély illetve telep engedély valamint annak visszavonása tárgyában meghozott határozat egy példányát köteles megküldeni az önkormányzati adóhatóságnak abban az esetben, ha az adóalany nem lakás céljára szolgáló építményben folytat, vagy folytatni kíván engedély köteles tevékenységet.
22.§
Az e rendeletben meghatározott adók tekintetében a bizonylatok megőrzésére az általános szabályok az irányadók.
23.§
Az e rendeletben részletesen nem szabályozott kérdések tekintetében a Htv. és az Art. rendelkezései szerint kell eljárni.[1]
24.§
(1) E rendelet alkalmazásában a Htv. értelmező rendelkezéseit kell alkalmazni, kiegészítve a (2) bekezdésben foglaltakkal.34
(2) E rendelet alkalmazásában hitelintézeti, pénzintézeti, biztosítási tevékenység: az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. Törvény 7. § 3.) és 4.) pontjában valamint a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. Törvény 3. § 10.) pontjában foglalt szervezetek által végzett tevékenység.[1]
25. §
E rendelet 2003. január 1-én lép hatályba, s ezzel egyidejűleg a helyi adókról szóló 44/1995. (XI. 17.) számú rendelete, és az azt módosító 51/1996. (X.18). számú rendelete, 48/1997. (VIII.29). számú rendelete, 49/1997. (VIII.29). számú rendelete, 63/1997.(XI.21.) számú rendelete, 58/1998. (XII.11.) számú rendelete, 59/1998. (XII.11.) számú rendelete hatályát veszti.
Budapest, 2002. december 12.
dr. Nagy István s.k dr. Hoffmann Attila s.k.
jegyző polgármester
A rendelet kihirdetésre került: 2002. december 27.
dr. Nagy István s.k.
jegyző
Módosította a 28/2017. (XI.16.) Ör. 1. §-a
Módosította a 40/2015. (XI.20.) Ör. 2. §-a
Módosította a 40/2015. (XI.20.) Ör. 1. §-a
Módosította a 44/2011. (XII.1.) Ör. 2. §-a
Módosította a 40/2015. (XI.20.) Ör. 3. §-a
Módosította a 40/2015. (XI.20.) Ör. 4. §-a
Módosította a 41/2012. (XI.26.) Ör. 2. § (1) bekezdése
Módosította a 41/2012. (XI.26.) Ör. 2. § (2) bekezdése
Módosította a 42/2008. (XI.21.) Ör. 2. § (2) bekezdése
Módosította a 28/2017. (XI.16.) Ör. 2. §-a
Módosította a 28/2017. (XI.16.) Ör. 3. §-a
Módosította a 28/2017. (XI.16.) Ör. 4. §-a
Módosította a 28/2017. (XI.16.) Ör. 5. §-a
Módosította a 44/2011. (XII.1.) Ör. 5. § (1) bekezdése
Módosította a 42/2008. (XI.21.) Ör. 5. § (1) bekezdése
Módosította a 40/2015. (XI.20.) Ör. 5. §-a
Módosította a 41/2012. (XI.26.) Ör. 4. §-a
Módosította a 25/2003. (V.28.) Ör. 3. §-a
Módosította a 44/2011. (XII.1.) Ör. 5. § (2) bekezdése
Módosította a 30/2013. (VIII. 29.) Ör. 7. §
Módosította a 42/2008. (XI.21.) Ör. 5. § (3) bekezdése
Módosította a 40/2015. (XI.20.) Ör. 6. §-a
Módosította a 28/2017. (XI.16.) Ör. 6. §-a
Módosította a 35/2006. (XI.16.) Ör. 3. §-a
Módosította a 42/2008. (XI.21.) Ör. 7. §-a