Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdésének 8. pontjában, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szoctv.) 10.§ (1) bekezdésében, 25.§ (3) bekezdésében, 32.§ (3) bekezdésében, 45.§ (1) bekezdésében, 48.§ (4) bekezdésében, 50.§ (3) bekezdésében, 55.§ (1) bekezdésében, 58/B.§ (2) bekezdésében, 62.§ (2) bekezdésében, 63.§ (9) bekezdésében és 92.§ (2) bekezdésében valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 18. § (1) és (2) bekezdéseiben, 29. § (1) és (2) bekezdéseiben, 131. § (1) bekezdésében, 137.§ (1) bekezdésében és 151. § (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: 1,2

I. Fejezet

Általános rendelkezések

A szabályozás célja

1. §

A szabályozás célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében az Önkormányzat illetékességi területén meghatározza a szociális és gyermekjóléti pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátások egyes formáit, a jogosultság feltételeit, valamint az eljárások lefolytatásának szabályait, továbbá a szociális és gyermekjóléti ellátások finanszírozásának és intézményrendszerének helyi kereteit.

A rendelet hatálya

2. §

(1) A szociális ellátások tekintetében a rendelet hatálya - a (2)-(4) bekezdésekben foglalt eltérésekkel - kiterjed a Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente (a továbbiakban: Rákosmente) közigazgatási területén élő, oda bejelentett lakcímmel rendelkező

             a) magyar állampolgárokra,

             b) bevándoroltakra és letelepedettekre,

             c) hontalanokra,

             d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre.

(2) A rendelet hatálya a Szoctv. 7. § (1) bekezdésében meghatározott feltételekkel az átmeneti ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak jogszerűen Rákosmentén tartózkodó állampolgáraira is.

(3) A rendelet hatálya kiterjed továbbá a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Rákosmente közigazgatási területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

(4)3 Az önkormányzati segély vonatkozásában az életet és a testi épséget fenyegető elháríthatatlan veszély esetén a rendelet hatálya az (1)-(3) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed a Rákosmentén életvitelszerűen tartózkodó nem hajléktalan személyekre is.

3.§

(1) A gyermekjóléti ellátások tekintetében a rendelet hatálya kiterjed a Rákosmente közigazgatási területén lakcímmel rendelkező

 a) magyar állampolgárságú, valamint - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - a letelepedett, bevándorolt illetve befogadott jogállású, továbbá a magyar hatóságok által menekültként illetve hontalanként elismert gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire,

 b) az Szmtv. szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Rákosmente közigazgatási területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

(2) E rendelet szerint kell eljárni az (1) bekezdésben meghatározott személyeken kívül a Rákosmente közigazgatási területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.

Hatásköri szabályok

4.§

(1) Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) az e rendeletben szabályozott szociális és gyermekjóléti ellátásokkal kapcsolatos hatáskörét  a polgármesterre ruházza át.

(2)4

Eljárási és az ellátások megállapításának általános szabályai

5.§

A szociális ellátásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet.

6.§

(1) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, a pénzben nyújtott ellátások, a szilárd tüzelőanyag-vásárlási hozzájárulás valamint a közgyógyellátási jogosultság megállapításánál az egy főre jutó havi jövedelem kiszámításakor a Szoctv. 4.§-ában foglaltakat kell alapul venni.

(2) A jövedelemszámításnál a Szoctv. 10.§ (2) bekezdésében foglalt időszak az irányadó.

7.§

(1)5 A szociális és gyermekjóléti ellátásra irányuló eljárás kérelemre indul, mely – a (2)–(3) bekezdésekben foglalt kivételekkel – az igénylésre rendszeresített formanyomtatványon, továbbá a jogosultság megállapításához szükséges nyilatkozatok, igazolások csatolásával Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmenti Polgármesteri Hivatalának (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) Jegyzői Irodája Ügyfélszolgálati Csoportjánál nyújtható be személyesen hivatali időben vagy postai úton.

(2) Az adósságcsökkentési támogatás iránti kérelmet a Rákoskeresztúri Családsegítő Központnál kell benyújtani.

(3) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások iránti kérelmet a 28.§-ban foglaltak szerint kell benyújtani.

8.§

(1) A jogosultság megállapításához az ellátási formától függően, az igénylő a kérelmében saját és a vele közös háztartásban vagy családjában élő személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat, vagyoni helyzetét bemutató nyilatkozatokat és igazolásokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg köteles becsatolni.

(2) Ha a kérelmező vagy a kérelmezővel közös háztartásban élő személy illetve családtagja munkanélküli, az illetékes munkaügyi központ által kiállított, a regisztráció tényét tartalmazó igazolás nyújtandó be.

(3) A jövedelemigazolásához csatolni kell:

a) a kérelem benyújtását megelőző  hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolást,

b) munkanélküli esetében az ellátást megállapító határozatot és a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátást igazoló, a névre szóló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást,

c) a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a folyósító szerv igazolását és a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló, a kérelmező nevére szóló szelvényt, ennek hiányában az utolsó havi bankszámlakivonatot,

d) vállalkozó esetében az illetékes APEH igazolását, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról,

e) egyéb esetekben a kérelmező büntetőjogi felelőssége mellett tett nyilatkozatát.

(4) A tanköteles gyermek tanulói illetve hallgatói jogviszonya iskolalátogatási igazolással igazolható.

(5) a) Annak igazolására, hogy a szülő gyermekét egyedül neveli, a jogerős bírósági határozat a gyermek elhelyezéséről, az erre irányuló bírósági eljárás megindításáról szóló okirat, a képzelt apa bejegyzéséről szóló gyámhivatali határozat illetve egyéb dokumentum szolgálhat.

b) Annak igazolására, hogy a gyermekét egyedül nevelő szülő gyermektartásdíjban részesül, a gyermektartásdíj megállapításáról szóló jogerős bírósági határozat vagy a tartásdíj-fizetésről szóló egyéb dokumentum szolgálhat.

(6) Amennyiben a támogatás megállapításához a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet)  1. számú melléklete szerint vagyonnyilatkozat-tétel szükséges, az igénylőnek és családtagjainak nyilatkozniuk kell a Szoctv. 4. § (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak szerinti vagyonukról, valamint arról, hogy rendelkeznek-e tartási, életjáradéki illetve öröklési szerződéssel, kivéve ha e rendelet másképp nem rendelkezik.

(7) Az adósságcsökkentési támogatás iránti kérelemhez csatolni szükséges még az adósságcsökkentési támogatásra való jogosultságról szóló nyilatkozatot, hivatalos igazolást a lakás nagyságáról valamint a lakás kezelőjével, a közüzemi szolgáltatókkal, pénzintézettel szemben fennálló tartozásokról szóló igazolásokat.

(8)6 Az önkormányzati segély megállapítására irányuló eljárás során az eljáró hatóság környezettanulmányt készíthet, amennyiben a tényállás tisztázása ezt indokolja.

A pénzbeli ellátások folyósításának és elszámolásának szabályai

9.§

(1) A rendszeres támogatások folyósításának idejét és módját a Korm. rendelet szabályozza.

(2) A szilárd tüzelőanyag-vásárlási hozzájárulás címén nyújtott támogatás esetén a fűtőanyag kiszállítását követően az elszámolás utólagosan a szolgáltató felé történik.

(3) A pénzben vagy természetben nyújtott ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevő személyt a Szoctv. 17. §-a alapján visszafizetésre kell kötelezni.

(4)7 A megállapított egyszeri támogatás folyósítása elsősorban postai úton vagy banki átutalással, kivételes esetben házipénztárból való készpénz-kifizetéssel történik.

Felülvizsgálat

10.§

(1) A pénzbeli szociális ellátások körében a megállapított ellátások esetén a jogosultság fennállását a Szoctv. 25.§ (4) és (5) bekezdéseiben foglalt szerinti időszakonként felül kell vizsgálni.

(2) Az intézményi ellátások felülvizsgálatára az intézményvezetők kötelesek.

Térítési díj

11.§

(1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásért az igénylő - ha e rendelet másképpen nem rendelkezik – személyi térítési díjat fizet. A személyi térítési díj megállapításakor a Szoctv. 114-119. §-ai valamint a Gyvt. 147.§-a szerint kell eljárni.

(2) A személyes gondoskodás keretében szociális alapellátást illetve gyermekjóléti alapellátást biztosító intézmények térítési díjairól külön rendelet rendelkezik.

II. Fejezet

Szociális ellátások

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

Aktív korúak ellátása

12. §

(1)8 A Szoctv. 37.§ (1) bekezdésének b)-d) pontja alapján rendszeres szociális segélyben részesülő személy az ellátás folyósításának feltételeként és időtartama alatt köteles együttműködni a Rákoskeresztúri Családsegítő Központtal (a továbbiakban: CSSK).

(2)  A CSSK az együttműködésre kötelezett személy részére az alábbi beilleszkedést segítő programokat működteti:

a) egyéni tanácsadás, szükség esetén családgondozás,

b) egyéni képességeket fejlesztő és motiváló, az ügyfél mentális állapotához és élethelyzetéhez igazodó csoportos foglalkozások,

c) a foglalkoztatás érdekében fejlesztő-felkészítő foglalkozások.

(3)  A CSSK

a) az aktív korúak ellátására való jogosultságot, a rendszeres szociális segélyt megállapító határozattal jelentkező ügyfelet nyilvántartásba veszi,

b) a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról az ügyféllel megállapodást köt,

c) a megállapodás egy példányát a megkötéstől számított 15 napon belül megküldi a jegyzőnek,

d) folyamatosan kapcsolatot tart az együttműködésre kötelezett személlyel, melynek során figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,

e) az együttműködésre kötelezett személlyel történő kapcsolattartásról eseménynaplót vezet, f) figyelemmel kíséri az egyéni beilleszkedési program végrehajtását, és szükség esetén – az együttműködésre kötelezett személy bevonásával - módosítja a programot,

g) évente legalább egy alkalommal írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, és az értékelést a sikeres program befejezését követő 15 napon belül megküldi a jegyzőnek,

h) a mulasztást követő 15 napon belül írásban jelzi a jegyző felé, ha az együttműködésre kötelezett személy az együttműködési kötelezettségének nem tett eleget.

(4)  Az együttműködésre kötelezett személy az együttműködés keretében

a) a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat kézhezvételét követő 15 napon belül megkeresi a CSSK-t a nyilvántartásba vétele céljából,

b) a nyilvántartásba vételétől számított 60 napon belül írásban megállapodást köt a CSSK-val a beilleszkedést segítő programról,

c) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat.

(5)  Az együttműködésre kötelezett személy a CSSK vezetője útján jogosult

a) indokolással alátámasztott kérelemben másik program kidolgozását kérni, ha a CSSK által összeállított javaslattal nem ért egyet,

b) kezdeményezheti programja megváltoztatását, módosítását, amennyiben életkörülményeiben változás állt be.

(6) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy

a) az előírt kötelezettségeinek határidőben nem tesz eleget, és a mulasztást követő 8 napon belül a mulasztást hitelt érdemlő igazolás benyújtásával nem igazolja,

b) az együttműködési megállapodásban foglalt programokon nem vesz részt, és távolmaradását előre nem jelzi, vagy a távolmaradást követő 8 napon belül a távolmaradást hitelt érdemlő igazolás benyújtásával nem igazolja,

c) a határozat kézhezvételét követő 15 napon belül a nyilvántartásba vétel céljából nem keresi meg a CSSK-t,

d) a nyilvántartásba vételétől számított 60 napon belül a beilleszkedést segítő programról nem köt írásban megállapodást a CSSK-val,

e) a rendszeres szociális segély felülvizsgálatában az Önkormányzattal nem működik együtt.

12/A.§9

(1) Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság

a) kezdő napján a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal vizsgálata szerint 30%-ot elérő vagy meghaladó, de 50%-ot el nem érő mértékben egészségkárosodott személynek minősül,

b)10kezdő napját megelőző két munkaközvetítés során a foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálat eredményeként alkalmatlannak minősült, és felülvizsgálatát nem írták elő, a jogosultság megállapításának jogerőre emelkedését követő egy év időtartamra,

c) kezdő napján várandós, és orvosi igazolással igazoltan a 16. terhességi hetet betöltötte,

d) kezdő napján orvosi igazolással igazoltan veszélyeztetett várandósnak minősül

rendszeres szociális segélyre jogosult.

(2) Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki bérpótló juttatás folyósítása alatt

a) a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal vizsgálata szerint 30%-ot elérő vagy meghaladó, de 50%-ot el nem érő mértékben egészségkárosodottá válik,

b)11a munkaközvetítés során a foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálat eredményeként alkalmatlannak minősült, és felülvizsgálatát nem írták elő, a jogosultság megállapításának jogerőre emelkedését követő egy év időtartamra,

c) várandós állapot esetén, orvosi igazolással igazoltan betölti a 16. terhességi hetet,

d) orvosi igazolással igazoltan veszélyeztetett várandósnak minősül

rendszeres szociális segélyre jogosult.

13. §12

14. §13

Önkormányzati segély

14/A. §14

(1) Önkormányzati segélyre jogosult az a személy, aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, időszakosan vagy tartósan önmaga illetve családja létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tud, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, haláleset, elemi kár elhárítása, válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, iskoláztatás, gyermek fogadásának előkészítése, nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartás, gyermek családba való visszakerülésének elősegítése – vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorul.

(2) Az önkormányzati segély esetén az ellátás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 160%-a, tartósan beteg, fogyatékos gyermeket nevelő családok esetében 180%-a, kivéve a (6) bekezdésben foglaltak esetében.

(3) Rendkívüli élethelyzet különösen:

a) a család jövedelmi viszonyaiban bekövetkezett olyan változás, melynek következtében a családban élők egy főre jutó jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 25 %-át meghaladó mértékben csökkent,

b) családtag betegsége,

c) családtag kórházi kezelése,

d) a család bármely tagjának vagy közeli hozzátartozójának halála abban az esetben, ha a temetéssel kapcsolatos költségek részben vagy egészben a családot terhelik,

e) a lakáshoz tartozó olyan felszerelés, berendezés meghibásodása, amelynek hiánya a család életminőségét jelentősen csökkenti, a kiskorú gyermek megfelelő ellátását veszélyezteti,

f) gyermek iskoláztatásával, óvodai, bölcsődei gondozásával összefüggő kiadások,

g) a családnak bűncselekmény következtében pénz nélkül maradása,

h) várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítése,

i) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartása,

j) a gyermek családba való visszakerülése,

k) elemi kár elhárítása,

l) a családot érintő olyan rendkívüli anyagi kiadás, mely létfenntartást veszélyeztető élethelyzetet idézett elő.

(4) A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetet minden alkalommal dokumentumokkal igazolni szükséges.

(5) Az egy alkalommal folyósított segély mértéke nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, kivéve, ha a meghalt személy eltemettetéséről való gondoskodás okán alakult ki a létfenntartást veszélyeztető élethelyzet.

(6) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként az önkormányzati segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés

a) 25%-a, ha a családban az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 150%-a,

b) 20%-a, ha a családban az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 151%-200%-a,

c) 15%-a, kizárólag egyedül élő kérelmező esetén, ha az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 201%-250%-a.

(7) A temetési költségekhez való hozzájárulásra irányuló kérelemhez mellékelni kell a temetés költségeiről a segélyt kérő vagy a vele egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított számlák eredeti példányát, a családban élők jövedelemigazolását és a halotti anyakönyvi kivonatot.

(8) A temetési költségekhez való hozzájárulás iránti igényt, a temetést követő 60 napig lehet kérvényezni.

(9) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségét a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. által minden tárgyév január hónapjában közölt adatok alapján kell megállapítani.

(10) A segély összege, az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulást meghaladóan, éves szinten nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének

a) 150%-át,

b) egy illetve két kiskorú gyermeket nevelő családok esetében 200%-át,

c) három vagy több kiskorú gyermeket nevelő családok, illetve a Szoctv. 4.§ (1) bekezdés d) pontjának dc) alpontjában foglalt családtag esetén 250%-át.

d) kettő vagy több kiskorú gyermeket nevelő családok esetén, ha a családtagok közül legalább egy fő a Szoctv. 4.§ (1) bekezdés d) pontjának dc) alpontjában foglalt rendelkezés hatálya alá esik, a 300%-át.

Szilárd tüzelőanyag-vásárlási hozzájárulás

15. §

(1)15 Szilárd tüzelőanyag-vásárlási hozzájárulás azon háztartások részére állapítható meg, ahol a lakás fűtését szénnel vagy fával biztosítják, és a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének

a) 130%-át,

b) egyedül élő esetén 160%-át,

és a kérelem benyújtását megelőző 6 hónapon belül lakásfenntartási támogatásban nem részesültek.

 (2) A támogatás mértéke az október 15. napjától április 15. napjáig tartó fűtési szezonban havi 10.000.- Ft összeg.

(3) A támogatásra való jogosultság a kérelem benyújtása hónapjának 15. napjától a fűtési időszak végéig (április 15.) kerül megállapításra.

(4) A támogatás megállapítására irányuló kérelem minden év október 1. napjától a következő év március 31. napjáig nyújtható be.

(5)16 Szilárd tüzelőanyag-vásárlási hozzájárulás ugyanazon lakásra vonatkozóan csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és a háztartások számától.

16. §17

Természetben nyújtott szociális ellátások

Köztemetés

17. §

(1) Az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetésének szabályait a Szoctv. 48. §-a valamint a Korm. rendelet 34. §-a határozza meg.

(2) Az eltemettetésre köteles személy – kérelemre – a Szoctv. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól

a) teljes egészében mentesül, ha családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 110%-át,

b) fele részben mentesül, ha családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott kérelmet a köztemetés időpontjától számított 6 hónapon belül kell benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő.

Közgyógyellátás

18. §18

Az Önkormányzat a Szoctv. 50. § (3) bekezdésében nyert felhatalmazás alapján közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg annak a kérelmezőnek, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének

- egyedül élő esetében 260 %-át,

- egyedül álló illetve kétfős család esetében 190 %-át,

- három vagy több fős család esetében 170 %-át,

feltéve, hogy a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 12 %-át.

Adósságkezelési szolgáltatás

19. §

(1) Az Önkormányzat lakhatást segítő adósságkezelési szolgáltatásban részesítheti azt a családot vagy személyt, ahol

a) a kérelmező háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének

- egy fős háztartás esetén 200 %-át,

- több fős háztartás esetén 150 %-át;

(b)19 a lakás nagysága és minősége, melyre való tekintettel a támogatást kérik, nem haladja meg az Önkormányzat közigazgatási területén érvényes minimális lakásnagyságot, mely

- 3 fős háztartásig 80 m²,

- minden további együttlakó családtag esetén 20 m²-rel nő,

míg az elismert lakásminőség az összkomfortos vagy annál alacsonyabb komfortfokozatú lakás;

c) a kérelmezőnél közüzemi díjtartozás miatt a szolgáltatást kikapcsolták, vagy legalább 6 havi adóssága keletkezett, és annak összege meghaladja az 50.000.- Ft-ot, és

ca) hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből fennálló hátraléka nem haladja meg a 700.000.- Ft-ot,

cb) a (3) bekezdésben felsorolt egyéb adósság esetében a hátralék nem haladja meg az 500.000.- Ft-ot;

d) a kérelmező az adósságteher csökkentése érdekében a CSSK által működtetett adósságkezelési tanácsadásban együttműködést vállal;

e) a kérelmező vállalja az adósság és a megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését;

f) a kérelmezőnek nincs lakáshasznosításból származó jövedelme;

g) a kérelmező ténylegesen lakja azt a lakást, melyre a támogatást kéri;

h) a kérelmező a CSSK igazolását benyújtja arról, hogy az adósságkezelési tanácsadás előkészítő szakaszában az ügyfél a CSSK-val együttműködött;

i) a kérelmező fizetési képessége és készsége alapján az adósságkezelő szakemberek véleménye szerint az adósságkezelési folyamat sikeressége vélelmezhető;

j) a kérelmező és a vele közös háztartásban élő személyek vagyonának értéke nem haladja meg az Szoctv. 4. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt mértéket.

(2) a) Az adósságcsökkentési támogatás mértéke nem haladhatja meg az adósságkezelés körébe bevont adósság 75 %-át, és összege nem haladhatja meg a

aa) hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből illetve abból átváltott szabad felhasználású kölcsönszerződésből fennálló hátralék esetén a 600.000.- Ft-ot,

ab) a (3) bekezdésben felsorolt egyéb adósság esetében a 300.000.- Ft-ot.

b) Az adósságcsökkentési támogatás egy összegben nyújtható abban az esetben, ha a kérelmező a vállalt önrész befizetését egy összegben teljesíti.

c) Havi részletekben, de legfeljebb 18 hónapra nyújtható a támogatás, ha a kérelmező az önrész befizetését havi törlesztéssel vállalja. Az adósságkezelés időtartama indokolt esetben – a CSSK javaslatára – egy alkalommal, 6 hónappal meghosszabbítható.

d) Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy részére az adósságkezelés időtartamára, de legalább egy évre lakásfenntartási támogatást kell nyújtani.

e) Ha az adósságkezelő szakemberek véleménye alapján a hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből fennálló hátralék 18 hónap alatt nem kezelhető, az adósságkezelési szolgáltatás legalább 24, de legfeljebb 60 hónap amennyiben:

ea) az adósság összege meghaladja a 200.000.- Ft-ot,

eb) a tartozás meghaladja a hitellel terhelt ingatlan forgalmi értékének 50 %-át, és

ec) az adós hozzájárul az adósságkezelés időtartamára a támogatás összegét biztosító jelzálogjognak valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak ingatlanára történő bejegyzéséhez illetőleg feljegyzéséhez.

f) A megállapított adósságcsökkentési támogatás a b), c) és e) pontokban foglaltaknak megfelelően a követelés jogosultjának kerül átutalásra. Egyösszegű támogatás esetén az átutalásra csak az önrész befizetése és a befizetés igazolása után kerülhet sor.

(3) Az adósságkezelési szolgáltatásba bevonható adósságok típusai a következők:

a) vezetékes gázszolgáltatási díjtartozás,

b) áramdíjtartozás,

c) távhőszolgáltatási díjtartozás,

d) víz- és csatornahasználati díjtartozás,

e) szemétszállítási díjtartozás,

f) központi fűtési díjtartozás,

g) közösköltség-hátralék,

h) lakbérhátralék,

i) hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből illetve abból átváltott szabad felhasználású kölcsönszerződésből fennálló hátralék.

(4) Az (1) bekezdés h) pontja tekintetében az együttműködés abban az esetben tekinthető megvalósultnak, ha a kérelmező

a) az adósságkezelési tanácsadáson megjelenik, esetleges távolmaradását előzetesen jelzi vagy igazolja,

b) a tárgyhavi közüzemi díjakkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének eleget tesz, és a befizetésekről szóló igazolásokat bemutatja, és

c) az adósságcsökkentési támogatás elbírálásához szükséges jövedelem- és egyéb igazolásokat beszerzi és bemutatja.

20. §

(1) Az adósságkezelési tanácsadást az Önkormányzat a CSSK-n keresztül biztosítja.

(2) A CSSK adósságkezelési tanácsadással kapcsolatos feladatai az alábbiak:

a) munkavállalási tanácsadás,

b) mentálhigiénés támogatás,

c) jogi tanácsadás,

d) ügyintézés segítése,

e) a vállalt kötelezettségek teljesítésének követése, ellenőrzése, a folyamat értékelése,

f) az együttműködési megállapodásban vállaltak nem teljesítése esetén jelzés az Önkormányzat felé,

g) utógondozás, követés.

(3) Az adósságkezelési tanácsadáson való részvétel az egyéni esetkezelés szakmai szabályai szerint, egyéni elbírálás alapján, előjegyzéssel, havonta legalább egyszeri személyes találkozással történik.

(4) Az adósságkezelési tanácsadás keretén belül az ügyfél és a CSSK együttműködési megállapodást köt.

(5) Az együttműködési megállapodás tartalmazza:

a) az együttműködés tervezett időtartamát,

b) az együttműködés tartalmát,

c) a CSSK vállalásait,

d) az adósságcsökkentési támogatást kérelmező vállalásait.

(6) Az együttműködési megállapodásban az adósságcsökkentési támogatást kérelmező vállalásai között ki kell térni arra, hogy a kérelmező vállalja:

a) az önrész befizetésének egyösszegű vagy havi részletekben történő teljesítését, és az erről szóló igazolás havonkénti bemutatását a CSSK munkatársa részére;

b) hogy az aktuális lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségeinek eleget tesz és az erről szóló igazolásokat havi rendszerességgel bemutatja a CSSK munkatársa részére;

c) amennyiben munkanélküli, a munkavállalás elősegítése érdekében a felajánlott programokon részt vesz, illetve a felajánlott közhasznú, közcélú vagy egyéb munkalehetőséget elfogadja;

d) adósságkezelési illetve életvezetési tanácsadásokon, tréningeken vesz részt;

e) együttműködik fizetési képessége javításában, indokolt esetben lakáscsere programban.

21. §

(1) A CSSK haladéktalanul, de legkésőbb 5 munkanapon belül értesíti a jegyzőt az együttműködési folyamat megszakadásáról.

(2) Az együttműködési folyamat akkor tekinthető megszakadtnak, ha az adósságcsökkentési támogatásban részesülő

a) az általa vállalt adósságtörlesztés három havi részletét nem teljesíti, illetőleg

b) az adósságkezelési szolgáltatás igénybevételének időtartama alatt a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos kötelezettségének három hónapig nem tesz eleget, vagy

c) az együttműködési megállapodásban foglalt egyéb vállalásoknak nem tesz eleget.

(3) Az adósságcsökkentési támogatás folyósítását meg kell szüntetni, illetve a szolgáltatóknak, hitelezőknek kifizetett támogatást az adóstól vissza kell követelni, ha az együttműködési folyamat a (2) bekezdésben foglaltak szerint megszakad.

(4) a) Az adósságcsökkentési támogatáshoz kapcsolódó lakásfenntartási támogatás összege a

közüzemi szolgáltató részére kerül átutalásra.

b) A közüzemi szolgáltatók között a lakásfenntartási támogatás összegét az

adósságcsökkentési támogatás folyósításával megegyezően kell megosztani.

(5) Az adósságcsökkentési támogatás a (2) bekezdésben foglalt okból történő megszűnésétől számított 24 hónapon belül ismételten nem állapítható meg.

22. §

(1) Az adósságkezelési szolgáltatás iránti kérelem elbírálása során a kérelmezők lakhatási körülményeit a CSSK útján vizsgálni kell, s környezettanulmányban kell rögzíteni.

(2) Hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből fennálló hátralék esetén a hitellel terhelt ingatlan forgalmi értékét a CSSK kérelmére a Polgármesteri Hivatal Gazdasági Irodájának Adó Csoportja a helyben kialakult forgalmi értékek figyelembevételével állapítja

meg és megállapítását adóérték bizonyítványban rögzíti.

III. Fejezet

Gyermekvédelmi és gyermekjóléti ellátások

Pénzbeli gyermekvédelmi ellátás

23. §20

Természetben nyújtott gyermekjóléti ellátás

Étkezéstérítési díjkedvezmény

24.§21

24. § (1) A Gyvt. 151. § (5) bekezdése alapján gyermekétkeztetés esetén

a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő

aa) bölcsődés,

ab) óvodás,

ac) 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő,

ad) fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, a Szoctv. hatálya alá tartozó intézményben elhelyezett, aa)-ac) alpont szerinti életkorú

gyermek után az intézményi térítési díj 100%-át,

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át,

c) három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át,

d) az ad) alpont hatálya alá nem tartozó, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át

kedvezményként kell biztosítani (az a)-d) pontokban meghatározott kedvezmények a továbbiakban együtt: normatív kedvezmény).

(2) Az Önkormányzat a közoktatási intézményben étkezésben részesülő gyermek részére egyéni rászorultság alapján - a Gyvt. 151. § (5) bekezdése alapján járó, az (1) bekezdésben meghatározott kedvezményen felül - további étkezéstérítési díjkedvezményt állapíthat meg a (3) bekezdés alapján.

(3) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő középiskolás gyermek részére a normatív kedvezményen felül 50 %-os étkezéstérítési díjkedvezmény állapítható meg.

(4) Az Önkormányzat a közoktatási intézményben étkezésben részesülő, a Gyvt. 151. § (5) bekezdése alapján járó, az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kedvezményre nem jogosult gyermek részére egyéni rászorultság alapján étkezéstérítési díjkedvezményt állapíthat meg az (5) bekezdés rendelkezései alapján.

(5) Az (1) bekezdés a) és b) pontjának hatálya alá nem tartozó gyermekek részére 50 %-os étkezéstérítési díjkedvezmény állapítható meg, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 170 %-át, feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke külön-külön vagy együttesen nem haladja meg a Gyvt. 19. § (7) bekezdésében meghatározott értéket.

(6) Az egy főre jutó jövedelem megállapításánál, a vagyoni helyzet vizsgálatánál a Gyvt. és a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet rendelkezései az irányadóak.

(7) A támogatást a kérelem benyújtását követő első tanítási hónap 1. napjától a félév illetve a tanév végéig kell megállapítani, és természetbeni juttatás formájában kell biztosítani.

25. §

Étkezéstérítési díjkedvezmény nem állapítható meg annak a gyermeknek, aki jogosult lenne rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre és az ezzel együtt járó normatív kedvezményre, de a törvényes képviselő nem kérelmezte a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását.

IV. Fejezet

A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapellátásokról, azok igénybevételéről szóló szabályok

26.§22

(1) Az Önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó szociális alapellátások formái:

a) étkeztetés,

b) házi segítségnyújtás,

c) családsegítés,

d) értelmi sérültek nappali ellátása,

e) nappali ellátás, idősek klubja, demens személyek klubja,

f) időskorúak gondozóháza,

g) értelmi sérültek átmeneti otthona,

h) szenvedélybetegek nappali ellátása,

i) pszichiátriai betegek nappali ellátása,

j) közösségi pszichiátriai ellátás.

27. §

(1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, továbbá

a) 75. életévét betöltötte, vagy

b) akinek háziorvosa igazolja, hogy a kérelmező egészségi állapota vagy fogyatékossága indokolja az ellátás biztosítását vagy

c)23 az Önkormányzat által fenntartott pszichiátriai betegek közösségi ellátását végző intézmény vezetője igazolja az ellátás biztosításának szükségességét.

(2) A hajléktalanok részére az Önkormányzat a Magyar Vöröskereszt 5. Régiójával kötött ellátási szerződés keretében biztosítja az étkeztetést.

28. §24

(1) A 26.§-ban foglalt ellátások igénybevételére irányuló kérelmek benyújtásának módja:

a) Étkeztetés

Az ellátás igénybevételére irányuló kérelmet a gondozási központok vezetőinél vagy a Rákosmenti Egészségügyi és Szociális Központ (a továbbiakban: RESZK) vezetőjénél lehet benyújtani személyesen vagy postai úton.

b) Házi segítségnyújtás

Az ellátás igénybevételére irányuló kérelmet a gondozási központok vezetőinél vagy a RESZK vezetőjénél lehet benyújtani személyesen vagy postai úton.

c) Családsegítés

Az ellátás igénybevételére irányuló kérelmet a CSSK-nál lehet benyújtani személyesen vagy postai úton.

d) Értelmi sérültek nappali ellátása

Az ellátás igénybevételére irányuló kérelmet az értelmi sérültek napközi otthona vezetőjénél lehet benyújtani személyesen vagy postai úton.

e) Nappali ellátás, idősek klubja, demens személyek klubja

Az ellátás igénybevételére irányuló kérelmet az idősek klubja vezetőjénél vagy a RESZK vezetőjénél, a demens személyek nappali ellátása iránti kérelmet a RESZK vezetőjénél vagy a Holdsugár Gondozási Központ vezetőjénél lehet benyújtani személyesen vagy postai úton.

f) Időskorúak gondozóháza

Az Önkormányzat a Budapest Főváros Önkormányzatával kötött ellátási szerződés keretében biztosítja 10 fő XVII. kerületi lakos részére az átmeneti idősotthoni elhelyezést Budapest Főváros Önkormányzata Idősek Otthonában. Az ellátás igénybevételére irányuló kérelmet az Idősek Otthona vezetőjénél lehet benyújtani személyesen vagy postai úton.

g) Értelmi sérültek átmeneti otthona

Az ellátás igénybevételére irányuló kérelmet az értelmi sérültek napközi otthona vezetőjénél lehet benyújtani személyesen vagy postai úton.

h) Szenvedélybetegek nappali ellátása

Az ellátás igénybevételére irányuló kérelmet a szolgáltatónak az Önkormányzattal kötött ellátási szerződésében foglaltaknak megfelelően kell benyújtani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó ellátások iránti kérelmeket írásban kell benyújtani.

i) Pszichiátriai betegek nappali ellátása

Az ellátás igénybevételére irányuló kérelmet a szolgáltatónak az Önkormányzattal kötött ellátási szerződésében foglaltaknak megfelelően kell benyújtani. 31

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó ellátások iránti kérelmeket írásban kell benyújtani.

j) Közösségi pszichiátriai ellátás, közösségi szenvedélybeteg ellátás

Az ellátás igénybevételére irányuló kérelmet a CSSK vezetőjénél vagy a közösségi koordinátornál lehet benyújtani személyesen vagy postai úton.

29. §

(1) Az intézményvezető köteles külön eljárás nélkül ellátást biztosítani a jelen rendelet
28.§-ában foglalt ellátások tekintetében, ha a kérelmező krízishelyzetbe került.

(2) Az (1) bekezdés alapján a külön eljárás keretében biztosított ellátást a kérelmező egészségi állapota és szociális helyzete kell, hogy igazolja.

(3) Abban az esetben, ha az időskorúak gondozóháza valamint az értelmi sérültek átmeneti otthona ellátások igénybevételére több soron kívüli elhelyezésre vonatkozó kérelem érkezik, az igények kielégítésének sorrendjéről az intézményvezető dönt.

30. §

(1) 25Az értelmi sérültek átmeneti otthonában érdekképviseleti fórumot kell működtetni.

(2) Az érdekképviseleti fórumok feladatait, működésének és választásának részletes szabályait a szociális intézmények házirendjébe kell foglalni, a Szoctv. 99.§-ában foglaltakat alapul véve.

31. §

(1) 26A RESZK vezetője az intézményi jogviszonyt megszünteti, ha a jogosult

a) másik intézménybe történő elhelyezése indokolt,

b) a házirendet súlyosan megsérti,

c) intézményi elhelyezése nem indokolt,

d) nem fizeti a részére megállapított térítési díjat, e) a szolgáltatást több mint három hónapja nem veszi igénybe, és annak szüneteltetését írásban nem kérte a RESZK vezetőjétől,

f) a szolgáltatás biztosítását nem teszi lehetővé.

(2) Ha a megszüntetéssel a jogosult illetve törvényes képviselője nem ért egyet, az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül az Önkormányzathoz mint az intézmény fenntartójához fordulhat. A fenntartó nevében a 4.§ (1) bekezdésében foglaltak szerint a polgármester jár el.

32. §

(1) A Képviselő-testület a Szoctv. 58/B.§ (2) bekezdésében nyert felhatalmazás alapján Kerületi Szociálpolitikai Kerekasztalt (a továbbiakban: Kerekasztal) hoz létre.

(2) A Kerekasztal feladata:

a) a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése,

b) az egyes ellátotti csoportok helyzetének vizsgálata a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok időarányos teljesítésével összefüggésben.

(3) A Kerekasztal üléseit igény szerint, de legalább évente egy alkalommal tartja.

(4) A Kerekasztal üléseit a polgármester illetve az általa kijelölt személy hívja össze és      vezeti.

(5)27A Kerekasztal tagjai a Szoctv. 58.§ (2) bekezdésében meghatározottakon túl, az alábbiakban felsorolt szervezetek képviselői:

- a Rákosmenti Erőforrás Bizottság,

- a RESZK,

- a CSSK,

- a Gyermekjóléti Központ,

- a Félúton Alapítvány,

- a Magyar Vöröskereszt,

- a SUPPORT Alapítvány,

- Üdvhadsereg II. hadosztály.

(6) A Kerekasztal ülései nyilvánosak.

V. Fejezet

A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról, azok igénybevételéről szóló szabályok

33.§

(1) A Képviselő-testület az Önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások formáit az alábbiakban határozza meg:

1. gyermekjóléti szolgáltatás,
2. gyermekek napközbeni ellátása (bölcsőde, korai fejlesztés bölcsődében, házi gyermekfelügyelet).

(2)28Az óvoda igénybevételének szabályairól külön rendelet rendelkezik.

34. §

(1) A Képviselő-testület a 33. §-ban meghatározott ellátások igénybevételére irányuló kérelmek benyújtásának módját az alábbiak szerint határozza meg:

a)29, 30A gyermekek napközbeni ellátása igénybevételére irányuló kérelmet a RESZK vezetőjéhez (bölcsőde, bölcsődében történő korai fejlesztés, házi gyermekfelügyelet ellátások esetén) lehet benyújtani írásban, személyesen vagy postai úton.

b) A gyermekjóléti szolgáltatás igénybevételére irányuló kérelmet a Gyermekjóléti Központ vezetőjénél lehet benyújtani írásban, személyesen vagy postai úton.

35. §

(1) Azon kérelmezők, akik nem esnek a Gyvt. 41. § (2) bekezdésében foglaltak hatálya alá, a bölcsődei felvételre irányuló kérelmüket az ellátás kezdő időpontját megelőzően legfeljebb 4 hónappal nyújthatják be.

(2)31A bölcsődei felvételről, a bölcsődei ellátás igénybevételéről a Gyvt. 32. § (3) bekezdése alapján a RESZK vezetője, mint intézményvezető dönt. Ha a kérelmező illetve törvényes képviselője az intézmény vezetőjének meghozott döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül az Önkormányzathoz, mint fenntartóhoz fordulhat. Ez az irányadó abban az esetben is, ha az intézményvezető az ellátás igénybevételéről nem intézkedik. A fenntartó nevében a 4. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a polgármester jár el.

36. §

(1) A gyermekjóléti szolgáltatás keretében biztosított ellátásokra beérkező kérelmek esetén az elbírálás szempontjai: a gyermek testi-, lelki egészségének megőrzése, a családban történő nevelésének elősegítése illetve veszélyeztetettségének mértéke.

(2) Az intézményvezető dönt a gyermekjóléti szolgáltatás keretében a Gyermekjóléti Központon belül működő gyermekpszichológus, gyermekpszichiáter, fejlesztő pedagógus, jogász, pszichoterapeuta és családgondozó igénybevételéről, kivéve, ha a családgondozást határozat rendeli el.

37. §32

38. §

(1) A Képviselő-testület a 33. §-ban meghatározott ellátások megszűnésének eseteit és módjait a (2) bekezdésben foglaltak szerint határozza meg:

(2) Az ellátás megszűnik

a) a szülő, gondviselő kérelmére, kivéve, ha az igénybevételre hatósági határozat kötelezése alapján került sor,

b) a krízishelyzet megszűnése esetén,

c) a hatóság hozzájárulásával, amennyiben az ellátás jogerős hatósági határozat alapján történt,

d) ha a gyermek egészségi állapota nem teszi lehetővé a közösségben történő további elhelyezését (ez alól kivétel a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele),

e) ha az igénybevételre okot adó körülmény megszűnt,

f) ha hatósági határozat más gyermekvédelmi gondoskodási forma igénybevételét rendeli el.

39.§

(1) A Gyvt. 35. §-a alapján – a (28) bekezdésben meghatározott ellátások kivételével - az ellátásban részesülők érdekvédelmét szolgáló érdek-képviseleti fórum megalakításának és működésének szabályait a Képviselő-testület mint az intézmény fenntartója a (2)-(27) bekezdésekben foglaltak szerint határozza meg.

(2) A bölcsődékben - telephelyenként - érdekképviseleti fórumot kell működtetni.

(3) Az érdekképviseleti fórum feladatai:

a) a hozzá benyújtott panaszok vizsgálata és döntés a hatáskörébe tartozó ügyekben;

b) intézkedés megtételének kezdeményezése a fenntartónál, a gyermekjogi képviselőnél illetve más hatáskörrel rendelkező szervnél;

c) véleménynyilvánítás az intézmény vezetőjénél a gyermeket érintő ügyekben;

d) javaslattétel az intézmény alaptevékenységével összhangban végzett szolgáltatások tervezéséről, működtetéséről, valamint az ebből származó bevételek felhasználásáról;

e) egyetértés gyakorlása a házirend jóváhagyásánál.

(4) Az érdekképviseleti fórum tagjai:

- választás alapján az ellátásban részesülő gyermekek szülei vagy más törvényes képviselői közül 3 fő;

- választás alapján a bölcsőde dolgozóinak képviseletében 1 fő;

- kijelölés alapján a bölcsődét fenntartó szervezet képviseletében 1 fő.

(5)33Az érdekképviseleti fórum ellátottakat illetve az ellátottak hozzátartozóit, szüleit vagy más törvényes képviselőit képviselő tagjai megválasztásának időpontját a RESZK vezetője a bölcsődében jól látható helyen kifüggesztett hirdetményben legalább a választást megelőzően 30 nappal közzéteszi.

(6) A hirdetménynek tartalmaznia kell a jelöltállítás módját és határidejét.

(7) Jelölteket az ellátott gyermekek szülei vagy más törvényes képviselői maguk közül állítanak.

(8) A jelöltállítás a bölcsődék vezetőihez legkésőbb a választást megelőző 10 nappal a jelölt teljes nevének zárt borítékban történő eljuttatásával történik.

(9)34A RESZK vezetője az érdekképviseleti fórum ellátottakat képviselő tagjainak megválasztását megelőzően 15 nappal a bölcsőde dolgozói közül kijelöli a Szavazatszámláló Bizottság tagjait.

(10) A Szavazatszámláló Bizottság 3 tagú.

(11) A Szavazatszámláló Bizottság feladata

a) a jelöltek nyilatkoztatása a jelölés elfogadásáról,

b) a jelöltek nyilvántartásba vétele,

c) a szavazólapok elkészítése,

d) a szavazás lebonyolítása,

e) az érvényes szavazatok összeszámlálása,

f) 35 az eredmény megállapítása és annak közlése a RESZK vezetőjével.

(12) A választás akkor érvényes, ha azon az ellátottak hozzátartozóinak, szüleinek vagy más törvényes képviselőinek több mint a fele részt vett. A választáson egy ellátott gyermeket egy személy képviselhet, s minden ellátotti képviselő szavazata egyenlő.

(13) Az ellátottakat illetve az ellátottak hozzátartozóit, szüleit vagy más törvényes képviselőit az érdekképviseleti fórumban az a három személy képviseli, akik az érvényes szavazatokból a legtöbbet szerezték meg. Szavazategyenlőség esetén az egyenlő számú szavazatot kapott jelöltek között sorsolással kell dönteni a képviselő személyéről.

(14) Az érdekképviseleti fórum azon tagját, aki a bölcsőde dolgozóinak képviseletében tagja az érdekképviseleti fórumnak, az (5)–(13) bekezdések értelemszerű alkalmazásával kell megválasztani azzal az eltéréssel, hogy a Szavazatszámláló Bizottság tagjait az ellátottak hozzátartozói, szülei vagy más törvényes képviselői közül kell kijelölni.

(15)36A választás eredményét a RESZK vezetője hirdetményben teszi közzé.

(16)37Az érdekképviseleti fórum alakuló ülését a RESZK vezetője a választást követő 15 napon belül összehívja.

(17) Az érdekképviseleti fórum tagjai az alakuló ülésen megválasztják maguk közül a fórum elnökét.

(18) Az elnöki tisztet az ellátásban részesülő gyermekek szülei, hozzátartozói vagy más törvényes képviselői közül választott tagok egyike töltheti be.

(19) Az érdekképviseleti fórum döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza.

(20) Az érdekképviseleti fórum akkor határozatképes, ha a tagok több mint a fele jelen van az

ülésen, s abból a hozzátartozók, szülők vagy más törvényes képviselők legalább 50 %-os jelenléte biztosított.

(21) Az érdekképviseleti fórum üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(22) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell

a) az eljáró szerv megnevezését, a jegyzőkönyv felvételének helyét és idejét;

b) a meghallgatott személyek nevét, születési adatait és lakcímét;

c) az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat;

d) a jegyzőkönyvvezető és a jelenlévők aláírását.

(23) Az érdekképviseleti fórum ügyrendjét saját maga határozza meg.

(24) Az érdekképviseleti fórum üléseit legalább félévenként, illetve szükség szerint tartja.

(25) Az érdekképviseleti fórum tagsága megszűnik

a) lemondással;

b) visszahívással;

c) elhalálozással;

d) az ellátás megszűnésével;

e) a mandátum lejártával.

(26) Az érdekképviseleti fórum tagjait - kivéve a fenntartó képviselőjét - 2 évre választják.

(27) A (4)–(26) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a bölcsődék házirendjének is tartalmaznia kell.

(28) A gyermekjóléti szolgálatban és a házi gyermekfelügyelet formájában biztosított napközbeni ellátásban részesülők érdekvédelmére a fenntartónak érdekképviseleti fórumot nem kell működtetnie. Ez esetben az érintettek panaszjogának gyakorlására a Gyvt 36.§-ában foglaltak az irányadók.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

40.§

(1) E rendelet 2011. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 25/1998. (IV.17.) rendelete, valamint az annak módosításáról rendelkező 36/2010. (X. 15.) rendelet, 17/2010. (IV. 27.) rendelet, 10/2010. (II. 22.) rendelet, 38/2009. (XI. 23.) rendelet, 16/2009. (III. 30.) rendelet, 33/2008. (VII. 8.) rendelet, 11/2008. (III. 21.) rendelet, 55/2007. (XII. 14.) rendelet, 16/2007. (IV. 20.) rendelet, 7/2007. (III. 27.) rendelet, 37/2006. (XII. 22.) rendelet, 26/2006. (VIII. 25.) rendelet, 21/2006. (VI. 16.) rendelet, 2/2006. (II. 21.) rendelet, 61/2005. (XII. 14.) rendelet, 34/2005. (VIII. 31.) rendelet, 13/2005. (III. 25.) rendelet, 3/2005. (I. 24.) rendelet, 38/2004. (VIII. 31.) rendelet, 34/2004. (VI. 24.) rendelet, 13/2004. (II. 25.) rendelet, 65/2003. (XII. 22.) rendelet, 36/2003. (IX. 1.) rendelet, a 26/2003. (V. 28.) rendelet, 22/2003. (IV. 29.) rendelet, 64/2002. (XII. 27.) rendelet, 49/2002. (IX. 30.) rendelet, 43/2002. (VIII. 30.) rendelet, 22/2002. (IV. 30.) rendelet, 14/2002. (III. 25.) rendelet, 2/2002. (I.18.) rendelet, 63/2001. (XI. 26.) rendelet, 54/2001. (X. 30.) rendelet, 15/2001. (III. 20.) rendelet, 5/2001. (II. 12.) rendelet, 67/2000. (XII. 14.) rendelet, 42/2000. (VI. 30.) rendelet, 23/2000. (IV.21.) rendelet, 15/2000. (III. 17.) rendelet, 48/1999. (VIII. 27.) rendelet, 74/1999. (XII. 10.) rendelet, 46/1999. (VI. 18.) rendelet, 22/1999. (IV. 16.) rendelet, 60/1998. (XII. 11.) rendelet, 64/1998. (XII. 11.) rendelet, 46/1998. (VIII. 28.) rendelet és 41/1998. (VI. 19.)  rendelet.

(3)38

Budapest, 2010. december 16.

                        dr. Rúzsa Ágnes s.k.                                                               Riz Levente

                                 jegyző                                                                      polgármester helyett

                                                                                                                    Fohsz Tivadar s.k.

                                                                                                                     alpolgármester

A rendelet kihirdetve: 2010. december 20. napján.

      dr. Rúzsa Ágnes s.k.

                  jegyző