Bevezetés

Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) értelmében Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében helyi önkormányzatok működnek. A helyi önkormányzat feladat- és hatásköreit a Képviselő-testület gyakorolja. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzás a település választópolgári közösségének joga, melynek során érvényre jut az állampolgári felelősségérzet, kibontakozik az alkotó együttműködés a helyi közösségen belül. A helyi önkormányzás a helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot.

Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata feladat- és hatáskörében eljárva kifejezi a helyi közakaratot, képviseli a helyi érdekeket, önállóan, szabadon, demokratikus módon széles körű nyilvánosságot teremtve intézi a kerület közügyeit, gondoskodik a feladat- és hatáskörébe tartozó egyes közszolgáltatásokról, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásáról.

Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének d) pontjába foglalt eredeti jogalkotói jogkörében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. fejezet

A kerület elnevezése, az önkormányzat elnevezése, székhelye és működési területe

1.§ (1) Budapest XVII. kerület elnevezése: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente

(2) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata

(3) Az Önkormányzat székhelye: 1173 Budapest, Pesti út 165.

(4) Az Önkormányzat működési területe: Budapest Főváros XVII. kerülete

A kerület határának és területének leírását az 1. számú függelék tartalmazza.

II. fejezet

Az Önkormányzat jogállása, az Önkormányzat jelképei, helyi kitüntetései, elismerő címei, az Önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatai

AZ ÖNKORMÁNYZAT JOGÁLLÁSA

2.§ Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata jogi személy (a továbbiakban: Önkormányzat).

3.§ A Mötv. rendelkezéseit, valamint az önkormányzat és szervei számára egyéb jogszabályokban megállapított hatásköri, szervezeti és működési szabályait az Önkormányzat működési területén az e rendeletben előírtakkal együtt kell alkalmazni.

AZ ÖNKORMÁNYZAT JELKÉPEI, HELYI KITÜNTETÉSEI ÉS ELISMERŐ CÍMEI

4.§ (1) Az Önkormányzat hivatalos jelképei a kerület címere és zászlója. A címer és zászló leírását, valamint azok használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(2) Az Önkormányzat helyi kitüntetéseit és elismerő címeit, valamint azok adományozásának eljárási rendjét külön önkormányzati rendeletek szabályozzák.

AZ ÖNKORMÁNYZAT HAZAI ÉS NEMZETKÖZI KAPCSOLATAI

5.§ (1) Az Önkormányzat hazai és külföldi önkormányzattal vagy más szervezettel - a Képviselő-testület döntése alapján - együttműködési megállapodást köthet.

(2) A hazai vagy külföldi önkormányzattal, illetve más szervezettel történő kapcsolat felvételét kezdeményezheti a Képviselő-testület bármely tagja. A megállapodás megkötésére a Képviselő-testület döntésének megfelelően kerülhet sor.

III. fejezet

Az Önkormányzat és szervei

6.§ Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei, a polgármester, a Képviselő-testület bizottságai, a polgármesteri hivatal, a jegyző és a társulás látják el.

MÁSODIK RÉSZ

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

I. fejezet

A Képviselő-testület

7.§  Az Önkormányzat Képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban Képviselő-testület)

8.§ (1) A Képviselő-testület létszáma 21 fő. A Képviselő-testület tagjai: az egyéni választókerületekben megválasztott 14 fő, a kompenzációs listán megválasztott 6 fő valamint a polgármester.

(2) A Képviselő-testület tagjainak névjegyzékét e rendelet 2. számú függeléke tartalmazza.

(3) A tisztségviselők, a Képviselő-testület állandó bizottságainak, valamint a bizottságok elnökeinek megnevezését és a bizottságok tagjait e rendelet 3. számú függeléke tartalmazza.

II. fejezet

A Képviselő-testület feladat- és hatásköre

9.§ (1) A Képviselő-testület ellátja a törvényekben számára meghatározott feladat- és hatásköröket, valamint minden olyan helyi közügyet, amelyet törvény nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe.

(2) A Képviselő-testület a törvényekben meghatározott és át nem ruházott feladat- és hatáskörét ülésein gyakorolja.

(3) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg. A Képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(4) A Képviselő-testület egyes hatásköreit átruházhatja a polgármesterre, a bizottságára, a jegyzőre és a társulásra.

(5) A Képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört minősített többséggel hozott döntésével visszavonhatja.

(6) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(7) A Képviselő-testület egyes hatásköreit az 1. számú melléklet szerint átruházza a polgármesterre.

(8) A Képviselő-testület egyes hatásköreit a 2. számú melléklet szerint átruházza a bizottságaira.

(9) Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról az azt gyakorló szerv szükség szerint, de legalább negyedévente köteles a Képviselő-testületnek beszámolni.

III. fejezet

A Képviselő-testület ülésszaka

10.§ A Képviselő-testület őszi ülésszaka szeptember 1-jétől február 28 (29)-ig, a tavaszi ülésszaka március 1-jétől augusztus 31-ig tart.

IV. fejezet

A Képviselő-testület ülései

11.§ (1) A Képviselő-testület üléseit általában az önkormányzat székhelyén tartja.

(2) A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

(3) A Képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze, aki a választási eredmények jogerejének beálltát követően azonnal hivatalba lép.

(4) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület ülésének összehívásával és vezetésével kapcsolatos polgármesteri feladatokat a legidősebb képviselő (korelnök) látja el.

ALAKULÓ ÜLÉS

12.§^[1] (1) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) Az alakuló ülés első napirendi pontjaként a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők és a polgármester választás eredményéről.

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET RENDES ÜLÉSE

13.§ (1) A Képviselő-testület - július 1. és augusztus 20. közötti időszak kivételével - általában havonta, minden hónap harmadik csütörtöki napján tartja üléseit. Az ülések kezdésének időpontja általában 9.00 óra, helye általában a Polgármesteri Hivatal önkormányzati ülésterme.

(2) A Képviselő-testület július hónapban nem tart rendes ülést.

(3) A Képviselő-testület rendes ülését augusztus hónapban általában a hónap utolsó csütörtöki napján tartja.

(4) A Képviselő-testület rendes ülését december hónapban a hónap 2. csütörtöki napján is tarthatja.

(5) Ha a Képviselő-testület az ülés napján nem tudja megtárgyalni mindazon előterjesztéseket, amelyeket napirendjére felvett, akkor a meg nem tárgyalt napirendi pontokat az ülés folytatásaként, általában a következő csütörtökön tartandó ülésnapon tárgyalja meg.

Amennyiben a polgármester a Képviselő-testület havi rendes képviselő-testületi ülését nem a hónap harmadik csütörtöki napjára hívja össze, a havi rendes képviselő-testületi ülést általában a következő hét csütörtöki napjára kell összehívni.

(6) A Képviselő-testület egész napos ülés esetében általában 13.00 órától 14.00 óráig ebédszünetet tart.

(7) A Képviselő-testület ülése során általában 10.45 óra és 11.00 óra között, valamint 15.45 óra és 16.00 óra között szünetet tart.

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET RENDKÍVÜLI ÜLÉSE

A képviselők által kezdeményezett rendkívüli ülés

14.§ (1) A polgármester köteles rendkívüli ülést összehívni a képviselők egynegyedének vagy a Képviselő-testület bármely bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a rendkívüli ülés indokát tartalmazó polgármesterhez benyújtott írásbeli indítványára.

(2) A rendkívüli ülésre vonatkozó indítványt a tárgy megjelölésével, írásbeli indoklással és határozati illetőleg rendeletalkotási javaslatot tartalmazó – az előterjesztésekre vonatkozó formai és tartalmi követelményeknek megfelelő – előterjesztéssel a polgármesterhez kell benyújtani.

(3) A polgármester az indítvány benyújtásától számított 8 napon belül az indítvány benyújtásától számított 15 napon belüli időpontra köteles az ülést összehívni.

A polgármester által kezdeményezett rendkívüli ülés

15.§ (1) A polgármester a Képviselő-testület ülését bármely - az SZMSZ általános rendelkezéseitől eltérő - időpontban is összehívhatja.

(2) A rendkívüli ülés összehívására a polgármesternél írásban bármely képviselő javaslatot tehet.

(3) Rendkívüli sürgősséget igénylő halaszthatatlan esetben a polgármester a Képviselő-testületet elektronikus úton e-mailben, vagy futár útján megküldött írásbeli meghívóval vagy a Képviselő-testület ülés összehívásáról telefonon vagy SMS üzenet formájában megküldött értesítéssel, azonnali hatállyal is összehívhatja. Rendkívüli sürgősséget igénylő halaszthatatlan esetnek minősül, ha a Képviselő-testületnek a hatáskörébe tartozó ügyben haladéktalanul döntenie kell és a döntés meghozatalának elmaradása hátrányos helyzetbe hozná az Önkormányzatot. A rendkívüli sürgősséget igénylő helyzet megítélésének jogköre a polgármestert illeti.

(4) Rendkívüli ülésen csak rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztés tárgyalható.

V. fejezet

A Képviselő-testület összehívása, a meghívottak

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÖSSZEHÍVÁSA

16.§ (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az őt helyettesítő alpolgármester hívja össze papír alapú vagy elektronikus úton megküldött írásbeli meghívóval.

(2) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület ülését a legidősebb képviselő hívja össze, és a jelenlévő legidősebb képviselő vezeti.

(3)^[2] A képviselő-testületi ülésre szóló meghívónak tartalmaznia kell az ülés időpontját és helyét, a tervezett napirendi pontokat és előterjesztőik nevét, az egyes napirendi pontok tárgyalásához meghívottak megjelölését valamint rendes ülés összehívása esetén a Városfejlesztési, Vagyongazdálkodási és Jogi Bizottság napirenddel kapcsolatos állásfoglalását. A polgármester a meghívóban szereplő napirendi javaslatba minden olyan előterjesztést köteles felvenni, amely az összehívott képviselő-testületi ülésen az SZMSZ rendelkezéseinek megfelelően tárgyalható.

(4) A meghívóhoz elektronikus úton (kivételes esetben papír alapon) mellékelni kell a napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket. Kivételes esetben a napirendhez tartozó előterjesztések a képviselő-testületi ülésen papír alapon a helyszínen is kioszthatók.

(5) A Képviselő-testület meghívóját a tervezett napirendek írásos anyagaival együtt (hivatali Ftp. Szerverre történő felhelyezéssel), más meghívottak részére a megadott elektronikus címükre - amennyiben ez nem lehetséges, abban az esetben postára adással -, úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők legalább 6 nappal az ülés előtt megkapják. Azon napirendek írásos anyagát, amelyet a képviselők korábban megkaptak, a meghívóval együtt részükre ismételten nem kell megküldeni, de a meghívóban utalni kell arra, hogy mikor és milyen hivatkozási szám feltüntetésével küldték meg azokat.

(6) A 15.§ (3) bekezdésében foglaltak szerint összehívott rendkívüli ülés írásbeli meghívó nélkül, azonnal is összehívható.

17.§ A rendes és rendkívüli képviselő-testületi ülés időpontjáról és tervezett napirendjéről a kerület lakosságát a képviselő-testületi ülésre szóló meghívónak Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és az Ügyfélszolgálati Csoport hirdetőtábláján történő kifüggesztésével, valamint az Önkormányzat honlapján történő megjelentetéssel kell tájékoztatni.

MEGHÍVOTTAK

18.§ (1) A képviselő-testületi ülésre – a képviselőkön kívül – tanácskozási joggal azokat kell meghívni, akiknek meghívását jogszabály előírja, és akiknek meghívását a polgármester az adott napirendi pont előterjesztője véleményének kikérése mellett indokoltnak tartja. Meg kell hívni továbbá az adott ügyben tanácskozási joggal rendelkező civil szervezet képviselőjét.

(2) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

- a jegyzőt,

- a nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,

- a könyvvizsgálót,

- a XVII. kerületben megválasztott egyéni országgyűlési képviselőt,

- a Fővárosi Kormányhivatal XVII. Kerületi Hivatalának hivatalvezetőjét valamint

- a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Budapest XVII. Tankerület tankerületi igazgatóját.

(3) A sajtó képviselői számára az ülésen való jelenlétet a nyilvános üléseken biztosítani kell.

(4) Tanácskozási jog biztosítása nélkül meg kell hívni továbbá az előterjesztő által az előterjesztésben megjelölt személyeket.

(5) A Képviselő-testület nyilvános ülésén állandó tanácskozási jogot biztosít a gazdasági témájú előterjesztések megtárgyalásánál a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara részére.

(6)^[3] A Képviselő-testület állandó tanácskozási jogot biztosít a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara részére nyilvános ülésén a Városfejlesztési, Vagyongazdálkodási és Jogi Bizottság által tárgyalt előterjesztések megtárgyalásakor.

(7)^[4] A Képviselő-testület a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság, a Rákosmenti Erőforrás Bizottság valamint a Városfejlesztési, Vagyongazdálkodási és Jogi Bizottság valamennyi nyilvános ülésén a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara részére állandó tanácskozási jogot biztosít a polgármesterrel egyeztetett személynek.

(8) A Képviselő-testület a Rákosmenti Erőforrás Bizottság valamennyi nyilvános ülésén tanácskozási jogot biztosít a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete, a Magyar Orvosi Kamara Budapesti Területi Szervezete és a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosok Területi Szervezete képviselőjének.

(9) A magasabb rendű jogszabály erejénél fogva tanácskozási joggal kötelezően meghívottak részére a meghívóval együtt valamennyi előterjesztéshez való hozzáférést biztosítani kell, a polgármester által esetenkénti tanácskozási joggal meghívottak részére az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni.

(10)^[5] A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara részére a hozzáférést biztosítani kell a meghívóhoz, a gazdasági témájú előterjesztésekhez, valamint azokhoz az előterjesztésekhez, amelyek véleményezésére a Városfejlesztési, Vagyongazdálkodási és Jogi Bizottság illetékes.

(11) A Képviselő-testület az Mötv. 6.§ a) pontja alapján a (12) bekezdésben felsorolt civil szervezetek részére a tevékenységi körükbe tartozó ügyekben tanácskozási jogot biztosít a Képviselő-testület és a bizottságok nyilvános ülésein a (13)-(18) bekezdésekben meghatározottak szerint.

(12) A (11) bekezdés szerint tanácskozási jog illeti meg a

Keresztúri Társas Kör Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület,

Rákoscsabai Polgári Kör,

Rákoscsaba-Újtelepért Egyesület,

Rákoshegyi Polgári Kör,

Rákoskerti Polgári Kör,

Rákosligeti Polgári Kör,

Társadalmi Egyesülések XVII. kerületi Szövetsége,

XVII. kerületi Lokálpatrióták Egyesülete,

XVII. kerületért Egyesület.

(13) A (12) bekezdésben felsorolt civil szervezeteket megillető tanácskozási jog gyakorlásának feltétele, hogy a civil szervezet alapszabályának hiteles másolatát megküldje a polgármester részére. Az alapszabályokat a Polgármester a képviselő-testületi Csoport útján őrzi, tartja nyilván, és a civil szervezetek tevékenységi köreiről kivonatot készít. A tanácskozási jog gyakorlásának érdekében a (12) bekezdésben felsorolt civil szervezeteknek meg kell adniuk elérhetőségeiket (a szervezet címe, a szervezet képviselőjének neve, címe, telefonszáma, elektronikus levélcíme), és részükre az előterjesztések hozzáférését biztosítani kell az Önkormányzat hivatalos honlapján.

(14) A képviselő-testületi előterjesztés előterjesztője köteles megjelölni az előterjesztés előlapján a javasolt meghívottak körében az ügyben tanácskozási joggal rendelkező civil szervezetet. Amennyiben az előterjesztő ezt elmulasztja, a 18. § (13) bekezdésnek megfelelően tanácskozási joggal rendelkező civil szervezet illetőleg szervezetek megjelölését a polgármester jogosult pótolni.

(15) Az előterjesztés benyújtását követően 2 napon belül – a szervezetnek a (13) bekezdés szerint regisztrált nyilatkozata alapján elektronikus levélben vagy postai úton – a polgármester a Képviselő-testületi Csoport útján az érintett szervezetek részére az előterjesztések hozzáférését biztosítja az Önkormányzat hivatalos honlapján. Az érintett szervezetnek, illetve a szervezet kérésének függvényében értesítést küld elektronikus levél formájában, hogy az előterjesztés már megtalálható az Önkormányzat hivatalos honlapján.

(16) Bizottsági ülésen a (12) bekezdésben felsorolt civil szervezeteket a képviselő-testületi előterjesztés tárgyalásakor illeti meg tanácskozási jog.

(17) A képviselő-testületi illetve bizottsági ülésre szóló meghívót mindazoknak a civil szervezeteknek meg kell küldeni, amelyek valamely napirendre javasolt képviselő-testületi előterjesztésben tanácskozási joggal rendelkezőként meg vannak nevezve.

(18) A tanácskozási joggal rendelkező civil szervezet képviselője a képviselő-testületi ülésen a 34.§ (8) bekezdés szerint, bizottsági ülésen a bizottsági ügyrendben foglaltak szerint, a képviselői hozzászólásokra vonatkozó szabályok értelemszerű alkalmazásával élhet a hozzászólás lehetőségével.

(19) Az ülést vezető elnök indokolt esetben tanácskozási jogot biztosíthat a tanácskozási jog nélkül meghívott részére.

VI. fejezet

A képviselő-testületi ülés nyilvánossága, a zárt ülés

A KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS NYILVÁNOSSÁGA

NYÍLT ÜLÉS

19.§ (1) A Képviselő-testület ülése - a 20. §-ban felsorolt esetek kivételével - nyilvános.

(2) A Képviselő-testület ülésén – az erre a célra kijelölt helyen – hallgatóként bárki megjelenhet.

(3) Ha a hallgatóság az ülést zavarja, figyelmeztetés után az elnök a rendzavarót az ülésterem elhagyására szólítja fel.

(4) A Képviselő-testület nyilvános ülésén kép- és hangfelvétel csak úgy készíthető, ha az nem zavarja az ülés rendjét, a képviselők illetve a Képviselő-testület munkáját, és nem sérti sem a Képviselő-testület tagjainak, sem az ülésen jelen lévők emberi méltóságát vagy személyiségi jogait.

A ZÁRT ÜLÉS

20.§ A Képviselő-testület törvényben meghatározott esetben zárt ülést tart.

VII. fejezet

Az előterjesztések és benyújtásuk, a rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztés

AZ ELŐTERJESZTÉSEK

21.§ (1) A képviselő-testületi ülésre készült előterjesztéseket a polgármesternél kell benyújtani. Az előterjesztéseket írásban vagy elektronikus úton kell a Képviselő-testület elé terjeszteni.

(2) A napirendi pont előterjesztője lehet:

a) a polgármester,

b) az alpolgármesterek,

c) bármely képviselő,

d) a Képviselő-testület bizottsága nevében annak elnöke,

e) a képviselőcsoport nevében annak vezetője,

f) a jegyző,

g) önkormányzat által alapított gazdasági társaság ügyvezetője,

h) a nemzetiségi önkormányzatok nevében annak elnökei,

i) jogszabályokban meghatározott személyek vagy szervezetek.

(3) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket a feladata szerint hatáskörrel rendelkező bizottság véleményezi.

22.§ (1) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) az előterjesztés tárgyának tényszerű bemutatását,

b) az előzményeket, különösen a témában hozott korábbi döntéseket, azok végrehajtásának eredményét

c) a jogszabályi hivatkozásokat,

d) szükség szerint a javasolt döntési változatokat, azok indokait, jogszabályi alapjait az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket, valamint a várható eredményeket,

e) a költségkihatásokat,

f) minden olyan információt, amely a döntéshez szükséges,

g) a határozati javaslatot vagy rendelettervezetet,

h) annak jelzését, hogy mely bizottság tárgyalja meg,

i) a végrehajtásért felelős személy vagy szerv megnevezését, a határidő megjelölését,

j) a jegyző törvényességi ellenjegyzését,

k) annak megjelölését, hogy a döntési javaslat elfogadásához milyen többség szükséges, továbbá zárt ülésen tárgyalandó illetve tárgyalható előterjesztés esetén e körülmény jelzését.

(2) Az előterjesztések és rendeletek előkészítésének részletes szabályait az 5. számú melléklet tartalmazza.

(3) Az új Képviselő-testület megválasztását követően az előterjesztéseket legfeljebb 1 hónapig a Képviselő-testület bizottsági javaslatok nélkül is tárgyalhatja.

23.§ (1) Az írásbeli előterjesztést legkésőbb az alábbi időpontig lehet benyújtani a polgármesternél írásban:

a) az ülés előtt a 14. napig:

- rendeletalkotási javaslatot tartalmazó előterjesztést

- határozati javaslatot tartalmazó előterjesztést, kivéve a b) pontban megjelölt előterjesztéseket

b) a képviselő-testületi ülés előtt a 10. napig:

- beszámolót

- tájékoztatót

- hatósági ügyet

- bizottsági előterjesztést

- e rendelet 79. §-ának (2) bekezdése szerinti nemzetiségi önkormányzat által benyújtott kezdeményezést

- interpellációt

c) a képviselő-testületi ülés előtti második napig:

- a kérdést

- a költségvetési rendelet megalkotására vagy módosítására irányuló előterjesztéshez módosító, kiegészítő indítványt (ide nem értve az előterjesztő által az előterjesztéshez benyújtott módosítást, kiegészítést);

d) a határidő az adott nap 16.00 óráig értendő.

(2) Az előterjesztő az előterjesztés benyújtását megelőzően – az előterjesztés tárgyára és terjedelmére is tekintettel – olyan időpontban köteles az előterjesztés tervezetét a jegyző részére törvényességi ellenőrzés végett megküldeni, hogy a jegyző 22.§ (1) bekezdés j) pontja szerinti törvényességi ellenjegyzése az (1) bekezdésben megjelölt határnapokig megtörténhessék.

RENDKÍVÜLI SÜRGŐSSÉGET IGÉNYLŐ ELŐTERJESZTÉS

24.§ (1) A polgármester, az alpolgármesterek és a jegyző írásban, a rendkívüli tárgyalás szükségességét tartalmazó indokolással ellátott rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztést terjeszthetnek be.

(2) Rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztés csak minősített többséggel vehető napirendre.

(3) Rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztés akkor terjeszthető be, amikor az ügy tárgyalásának, illetve a döntés meghozatalának elmaradása hátrányos helyzetbe hozná az Önkormányzatot, vagy más érdekelt felet és a 23. §-ban meghatározott előterjesztésre a határidő letelte miatt már nincs mód.

(4) Rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztést legkésőbb az ülés kezdetekor kell a képviselők részére eljuttatni.

(5) A képviselők valamint a Képviselő-testület bizottságai a 14.§-ban meghatározott esetben és módon terjeszthetnek be rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztést, melynek napirendre vételére a (2) bekezdés rendelkezése irányadó.

VIII. fejezet

A képviselő-testületi ülés elnöke és jogkörei, az ülésvezetés

A KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS ELNÖKE

25.§ (1) A képviselő-testületi ülés elnöke a polgármester.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület korelnöke gondoskodik a Képviselő-testület összehívásáról és látja el az elnöki teendőket.

.

AZ ELNÖK JOGKÖREI, AZ ÜLÉSVEZETÉS

26.§ (1) Az elnök a Képviselő-testület ülését:

a) megnyitja, levezeti, határozatképtelenség esetén berekeszti,

b) megállapítja a határozatképességet, továbbá számba veszi az igazoltan, illetve igazolatlanul távollevőket.

(2) Az elnök ülésvezetési feladatai, jogköre:

a) szó megadása,

b) szó megvonása, tárgyra térésre felszólítás:

Az ülést vezető elnök megvonja a szót attól a képviselőtől, valamint más felszólalótól, aki a felszólalásra megállapított időkeretét túllépi. Akitől az ülést vezető elnök a szót megvonta, ugyanazon napirendi pont vitájában a továbbiakban nem szólalhat fel. Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az elnök felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra, az elnök a második felszólítás után ez esetben is megvonhatja a szót.

c) napirend utáni felszólalásra szó megadása,

d) ügyrendi kérdésben a szó megadása,

e) A tanácskozás rendjének fenntartása:

A képviselő-testületi ülésen résztvevők mindegyike köteles a tanácskozás rendjét fenntartani és méltóságát tiszteletben tartani. A tanácskozás rendjének bármilyen módon történő megzavarása az ülést vezető elnök rendreutasítását vonja maga után. Az elnök rendzavarás esetén figyelmeztetésben részesíti, ismételt figyelmeztetést követően - a Képviselő-testület tagját, a jegyzőt, illetve távollétében az őt helyettesítő aljegyzőt, a nemzetiségi önkormányzat elnökét, valamint a könyvvizsgálót vagy annak képviselőjét kivéve - kiutasítja a tanácsteremből a rendbontót, illetve a képviselő-testületi üléshez méltatlan magatartást folytatót. Súlyos esetben jegyzőkönyvi megrovásban részesíti azt a képviselőt, aki a képviselő-testületi ülés méltóságát sértő kifejezést használ. Az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja: ha a Képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely az ülés folytatását lehetetlenné tenné. Amennyiben a megszakított ülés a rendes ülésnapon rendzavarás miatt harminc perc elteltével sem folytatható, a polgármester e rendelet 16. §-ában foglalt szabályok alkalmazásával az ülést ismét összehívja, és azt ott kell folytatni, ahol abbamaradt. A képviselő-testületi ülés helyszínén a képviselőkön valamint a jegyzőn kívül más személy bármilyen iratot illetve tárgyat (nyílt levél, újság, kiadvány, ajándéktárgy, stb.) csak az ülés elnökének engedélyével oszthat ki a Képviselő-testület tagjai illetve az ülésteremben jelenlévők részére.

f) javaslattétel napirendi pont tárgyalására,

g) javaslattétel napirendek összevont tárgyalására,

h) szünet, illetőleg tárgyalási szünet elrendelése:

Az ülést vezető elnök belátása szerint az ülés bármely szakaszában szünetet rendelhet el. Az ülést vezető elnök a napirendi pont előterjesztőjének, a Képviselő-testület bizottsága elnökének vagy a képviselőcsoport vezetőjének javaslatára a végszavazást megelőzően legfeljebb 20 perc időtartamra tárgyalási szünetet rendelhet el, valamint tárgyalási szünetet rendelhet el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor (pl. rendkívüli bizottsági ülés összehívásának szükségessége esetén). A képviselőcsoport vezetőjének vagy megbízottjának kérésére a Képviselő-testület ülésének bármely szakaszában a vita folyamán, a képviselőcsoport álláspontjának kialakítása érdekében ülésenként legfeljebb három alkalommal összesen legfeljebb 20 perc időtartamban tárgyalási szünetet rendel el.

i) kezdeményezheti a képviselő-testületi ülés elnapolását, melyről a Képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel dönt.

• j) napirendi pontonként a vita megnyitása és lezárása: vita lezárásáról bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület vita nélkül, minősített többségű döntésével határoz. A vita lezárását követően is szót kell azonban adni a javaslat elhangzásáig hozzászólásra jelentkezetteknek, akik a vita lezárásáról szóló döntést követően is jogosultak írásbeli módosító és kiegészítő javaslataikat benyújtani. A vita lezárásakor az így még felszólalásra, valamint módosító és kiegészítő indítvány benyújtására jogosult képviselők nevét az ülést vezető elnök ismerteti. A hosszúra nyúlt vita lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását vagy a vita lezárását, amely indítványok tárgyában a Képviselő-testület minősített többséggel dönt, azzal a feltétellel, hogy a hozzászólások 3 percnél rövidebb időtartamra nem korlátozhatóak.
  

k) szavazás elrendelése,

l) szavazás eredményének megállapítása,

m) határozat, vagy rendelet elfogadásának bejelentése,

n) felszólalási joga a Képviselő-testület ülésén bármikor,

o) Az ülést vezető elnök az ülés tartama alatt az egyes napirendi pontokkal kapcsolatos határozathozatalnál is ellenőrzi a határozatképességet.

27.§ Az ülést vezető elnök minden napirendi pont felett vitát nyit. A vita lezárását követően, amennyiben arra a döntéshozatal előtt bármely képviselő vagy a jegyző részéről indítvány érkezik, köteles szavazást elrendelni a vita újbóli megnyitásának eldöntése érdekében.

28.§ A képviselő-testületi ülés ideje alatt az ülés helyszínén tartózkodó valamennyi személy köteles mobiltelefonjának minden olyan jellegű használatától tartózkodni, amely az ülést illetve a képviselők munkáját zavarhatja..

IX. fejezet

Az ülés határozatképessége, határozatképtelenné válása

AZ ÜLÉS HATÁROZATKÉPESSÉGE

29.§ (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen tagjainak több, mint fele jelen van.

(2) Ha az ülés meghirdetett időpontját követő 30 percen belül a határozatképességhez szükséges létszámú képviselő nem jelent meg, akkor az ülést el kell napolni. Az ülés levezető elnöke megállapítja a hiányzó képviselők névsorát és felkéri a jegyzőt, hogy állítsa össze a bejelentés nélkül távollévők jegyzékét. Ezt követően kihirdeti az elnapolt ülés új időpontját. A távollévő képviselőket erről meghívó kiküldésével értesíteni kell. Az ülés elnapolása a napirendi javaslatot nem érinti.

(3) Ha a meghirdetett időpontban a Képviselő-testület határozatképességéhez szükséges számú képviselő megjelent, az ülés levezető elnöke megállapítja a Képviselő-testület határozatképességét és megnyitja az ülést.

AZ ÜLÉS HATÁROZATKÉPTELENNÉ VÁLÁSA

30.§ Amennyiben a Képviselő-testület ülése a szavazás előtt válik határozatképtelenné, úgy az elnök a határozatképtelenség megállapítását követően tizenöt perc szünetet rendel el. A szünet alatt az elnök meggyőződik arról, hogy a határozatképtelenség okai elháríthatóak-e. A tizenöt perc szünet elteltével az ülés levezető elnöke az ülést folytatja, megállapítja a határozatképességet, ismételt határozatképtelenség esetén az ülést berekeszti, és egyidejűleg intézkedik az ülés ismételt összehívásáról.

X. fejezet

A képviselő-testületi ülés napirendjének megállapítása,

a napirendi pontok tárgyalásának sorrendje, a napirendi pontok tárgyalásának rendje

A KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS NAPIRENDJÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA

31.§ (1) A képviselő-testületi ülés napirendi pontjaira és a rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztéseknek az ülés napirendjére történő felvételére a polgármester tesz javaslatot.

(2) A rendes ülés napirendjére kell tűzni a népi kezdeményezés útján benyújtott ügyet, ha az megfelel a külön önkormányzati rendeletben foglalt feltételeknek.

(3) A rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztés esetében a napirendre történő felvételről a Képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel határoz. A Képviselő-testület a napirendre vétellel kapcsolatos szavazással – a levezető elnök ilyen irányú javaslata esetén – egyben arról is dönt, hogy a napirendre vett előterjesztést a napirend tárgyalása során mikor tárgyalja.

(4) Ha az előterjesztő a meghívóban szereplő előterjesztést visszavonja vagy tárgyalásának elhalasztását kéri, ezt legkésőbb a napirendi javaslatról történő szavazás előtt köteles a levezető elnöknek bejelenteni.

(5) A Képviselő-testület a meghívóban jelzett előterjesztések valamint a napirendre vett rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztések alapján egyszerű többséggel fogadja el az ülés napirendjét.

(6) A napirend megállapítása után az előterjesztő az előterjesztését nem vonhatja vissza, viszont ügyrendi indítvány keretében kezdeményezheti, hogy azt a Képviselő-testület vegye le az ülés napirendjéről.

(7) A Képviselő-testület a napirendi pontokat az elfogadott sorrend szerint tárgyalja. A tárgyalási sorrend megváltoztatására bármely képviselő javaslatot tehet, a javaslatot indokolni kell.

(8) Az előterjesztés tárgyalásának felfüggesztéséről, a napirendek sorrendjének megváltoztatásáról a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

(9) A napirendi pontok csak az előterjesztő, vagy annak megbízottja jelenlétében tárgyalhatók.

A NAPIRENDI PONTOK TÁRGYALÁSÁNAK SORRENDJE

32.§ (1) A napirenden kívüli hozzászólások és a napirendi pontok sorrendjét az alábbiak szerint célszerű meghatározni:

a) polgármesteri tájékoztató,

b) személyi kérdések,

c) rendeletalkotási javaslatok,

d) határozathozatalt igénylő előterjesztések,

e) beszámolók,

f) tájékoztatók,

g) hatósági ügyek,

h) interpellációk,

i) kérdések,

j) napirend utáni felszólalások.

(2) Az elfogadott napirend egyes napirendi pontjainak napirendről történő levételéről a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

(3) Az (1) bekezdés e) pont szerinti beszámolók keretén belül a polgármester negyedévente a tárgyidőszakot követő második rendes képviselő-testületi ülésen írásban számol be:

a) a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,

b) az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.

(4) A bizottsági elnökök az (1) bekezdés e) pont szerinti beszámolók keretén belül negyedévente a tárgyidőszakot követő második rendes ülésen írásban számolnak be az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.

(5) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti beszámolók keretén belül a kerületi küldött évente, írásban számol be tevékenységéről a november havi rendes képviselő-testületi ülésen. A Képviselő-testület mandátuma lejártának évében a beszámolót az önkormányzati választást megelőző utolsó előtti képviselő-testületi ülésre kell beterjeszteni.

A NAPIRENDI PONTOK TÁRGYALÁSÁNAK RENDJE

33.§ A napirendi pont tárgyalásának rendje:

a) az előterjesztő szóban összefoglalhatja a javaslat lényegét, illetve kiegészítést fűzhet az abban foglaltakhoz,

b) az előterjesztés véleményezésére feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottság elnöke, alelnöke vagy az elnök által megbízott tagja ismertetheti a bizottság állásfoglalását (az esetleges kisebbségi véleménnyel együtt),

c) hozzászólások, köztük a képviselőcsoportok állásfoglalása,

d) előterjesztői zárszó.

XI. fejezet

A hozzászólások szabályai

NAPIRENDHEZ KAPCSOLÓDÓ HOZZÁSZÓLÁSOK

34.§ (1) A napirendi ponthoz hozzászólásra gombnyomással, a szavazógép meghibásodása esetén kézfelemeléssel lehet jelentkezni az ülés elnökénél.

(2) A képviselőknek a napirendhez történő hozzászólásra a levezető elnök adja meg a szót, jelentkezésük sorrendjében.

(3) A napirendi pont előterjesztője legfeljebb 10 perc időtartamban szóban összefoglalhatja a beterjesztett javaslat lényegét, illetve írásbeli előterjesztéséhez szóbeli kiegészítést tehet.

(4) Az előterjesztés véleményezésére feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottság elnöke, alelnöke vagy az elnök által megbízott tagja legfeljebb 10 percben ismertetheti a bizottság állásfoglalását (az esetleges kisebbségi véleménnyel együtt).

(5) A képviselői hozzászólások időtartama napirendi pontonként:

- első hozzászólás 5 perc,

- második hozzászólás 5 perc.

(6) A képviselőcsoport vezetője vagy a képviselőcsoport által az adott napirendi pont kapcsán megjelölt egy személy a napirendi pont vitájában a (5) bekezdésben meghatározott időtartamon felül további két alkalommal, alkalmanként 5-5 percben szólhat hozzá.

(7) A Képviselő-testület az (5)-(6) bekezdésekben meghatározott időtartamon felül további hozzászólási igény esetén egyszerű többséggel ad szót a képviselőnek napirendi pontonként egy esetben legfeljebb 5 perc időtartamban.

(8) A tanácskozási joggal meghívottaknak – szólásra jelentkezésük alapján – az elnök ad szót egy alkalommal, legfeljebb 5 perc időtartamban. Amennyiben a tanácskozási joggal meghívott egyben az ügy érintettje, akkor hozzászólásainak számát illetően az (5) és a (7) bekezdés képviselői hozzászólásokra vonatkozó rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

(9) A Képviselő-testület hozzászólási jogot adhat a nem tanácskozási joggal meghívottaknak is egy alkalommal legfeljebb 5 percben. E kérdésben a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(10) A hallgatóság soraiból a képviselő javaslatára lehet hozzászólni a napirendhez tartozó témában. A javaslatról a Képviselő-testület az időhatár megjelölésével vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(11) A jegyző törvényességi észrevétel esetén időkorlát nélkül felszólalhat.

(12) A vita során az előterjesztő a vita eredményessége, pontosítása érdekében válaszra és ügyrendi hozzászólásra soron kívül szót kaphat, és válaszadásra felkérheti a meghívott szakértőket illetve az előterjesztés elkészítésében közreműködő személyeket. Az előterjesztő korlátlan számban és időkeretben élhet hozzászólási jogával az előterjesztéséről szóló vitában.

(13) A vita lezárását követően az előterjesztő előterjesztői zárszó keretében válaszolhat a felmerült kérdésekre, és összegezheti a vitában elhangzottakat.

(14) A vita folyamán a képviselő a javaslathoz módosító, illetve kiegészítő indítványt nyújthat be az ülés vezetőjénél írásban. A módosító, kiegészítő indítványokat úgy kell megfogalmazni, hogy az teljes terjedelmében a módosítani, kiegészíteni kívánt mondat, bekezdés illetve pont helyébe illeszthető legyen.

(15) A módosító illetve kiegészítő indítványt az azt benyújtó képviselő a benyújtás előtt felolvassa.

FELSZÓLALÁS ÜGYRENDI KÉRDÉSBEN

35.§ (1) A képviselő az ülés folyamán soron kívül ügyrendi hozzászólással élhet illetve ügyrendi javaslatot tehet az ülés menetét érintő eljárási kérdésekben.

(2) Az ügyrendi hozzászólásra az ülés elnöke ad szót legfeljebb 2 percben.

(3) A hozzászólás illetve javaslat ügyrendi jellegéről az (1) bekezdésben felsoroltak alapján az ülés levezető elnöke dönt. Az ügyrendi javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(4) Határozathozatal közben csak a szavazás módjára tehető ügyrendi javaslat. A határozathozatal után a lezárt napirendhez ügyrendi javaslat nem tehető.

(5) A képviselő-testületi ülésen megjelent polgárok véleményének meghallgatására, bármely képviselő ügyrendi hozzászólás keretében tehet javaslatot.

(6) Személyes megtámadtatás esetén a képviselő a sérelmes hozzászólást követően azonnal, az ülésvezető elnök engedélyével, legfeljebb 2 percben elháríthatja az ellene irányuló, sérelmesnek vélt megjegyzést. Ha az ülésvezető elnök nem engedélyezi az ilyen tárgyú hozzászólást, a képviselő kérésére a szó megadásáról a Képviselő-testület vita nélkül határoz. A hozzászólást követően viszontválasznak, valamint a sérelmesnek vélt megjegyzésről további vitának helye nincs.

XII. fejezet

Az interpelláció és az írásbeli kérdés

AZ INTERPELLÁCIÓ

36.§ A képviselő a Képviselő-testület ülésén

a) a polgármestertől,

b) az alpolgármesterektől,

c) a jegyzőtől,

d) a bizottságok elnökeitől

önkormányzati ügyekben – intézkedés megtétele vagy elmulasztása kapcsán - interpelláció formájában felvilágosítást kérhet. Interpellációnak az a kérdés formájában összefoglalt problémafelvetés tekinthető, amely kapcsolatban áll az Önkormányzat, illetőleg a Képviselő-testület és szervei által ellátott feladatokkal, illetőleg valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

37.§ (1) Az interpellációt az ülés napját megelőző 10 nappal a polgármesternél kell írásban benyújtani, aki azt a címzettnek azonnal továbbítani köteles. Az interpellált az interpelláció benyújtását követő első rendes ülésen szóban válaszol a képviselőnek. Indokolt esetben kérheti a válaszadás elhalasztását, mely esetben válaszát 15 napon belül írásban kell megadnia, s azt el kell juttatni minden képviselőhöz. Az interpellált legkésőbb a képviselő-testületi ülés megnyitásáig tájékoztatja az ülés levezetőjét, hogy élni kíván az írásbeli válaszadás lehetőségével.

(2) Az ülés levezetője minden ülés elején bejelenti a beterjesztett interpellációkat továbbá bejelenti a Képviselő-testületnek, hogy a válaszadó a választ a bejelentés napján szóban, vagy 15 napon belül írásban adja meg.

38.§ (1) Az interpellációnak tartalmaznia kell:

a) az interpelláló nevét,

b) az interpelláció tárgyát, címzettjét,

c) az interpellációt.

(2) Az interpelláló az interpelláció benyújtását követő első rendes ülésen interpellációját felolvassa. A válaszadó a választ vagy azonnal szóban, vagy 15 napon belül írásban adja meg, ez esetben válaszát el kell juttatnia minden képviselőhöz.

(3) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról annak elhangzását követően – írásbeli válasz esetén a kiküldést követő első ülésen - először az interpelláló nyilatkozik. Nyilatkozatát indokolhatja, ez esetben az interpellált tisztségviselő a nyilatkozatban elhangzott indokolásban foglaltakra 2 percben reagálhat. Ha az interpelláló a választ nem fogadja el, a Képviselő-testület vita nélkül szavaz a válasz elfogadásáról.

(4) Ha a Képviselő-testület az interpellációra adott választ nem fogadja el, vizsgálat és javaslattétel céljából az ügyben illetékes bizottságot jelöl ki. Az interpelláció tárgyának bizottság általi részletes kivizsgálása során az interpelláló képviselő pusztán az interpelláció okán nem minősül érintettnek, így a bizottsági vitában részt vehet, és amennyiben az adott bizottságnak tagja, élhet szavazati jogával.

(5) Az illetékes bizottság köteles a soron következő képviselő-testületi ülésen javaslatát megtenni, aminek elfogadásáról a Képviselő-testület határoz.

(6) A képviselő az interpellációját bármikor visszavonhatja.

(7) Ha az interpelláló képviselő az ülésen nincs jelen, az interpellációt elnapoltnak kell tekinteni.

AZ ÍRÁSBELI KÉRDÉS

39.§ (1) A képviselő                        

a) a polgármestertől,

b) az alpolgármesterektől,

c) a jegyzőtől,

d) a bizottságok elnökeitől

önkormányzati ügyekben írásban is kérhet felvilágosítást, amelyre legkésőbb 15 napon belül írásban a polgármester útján érdemi választ kell adni.

(2) A kérdés minden olyan képviselő-testületi hatáskörbe tartozó szervezetre, tevékenységre, működésre, előkészítésre vonatkozó tudakozódás, amely formailag nem tekinthető és tartalma szerint nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe.

(3) A kérdést a polgármesternél kell benyújtani, aki azt a címzettnek azonnal továbbítani köteles.

(4) Az írásbeli kérdésnek tartalmaznia kell:

a) az írásban kérdező nevét,

b) az írásos kérdés tárgyát, címzettjét,

c) az írásos kérdést,

d) annak egyértelmű megfogalmazását, hogy kérdésének illetőleg az arra adandó válasznak elhangzását képviselő-testületi ülés keretében kívánja-e.

(5) Az ülés vezetője a képviselő-testületi ülésen ismerteti mindazon képviselők nevét és kérdésük tárgyát, akik legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző két nappal a Képviselő-testület előtt feltenni kívánt kérdést a polgármesterhez benyújtották.

(6) A kérdezett a választ 15 napon belül köteles eljuttatni a polgármester útján a kérdezőnek.

(7) A kérdező a (4) bekezdés d) pontja szerint a benyújtott kérdés, illetőleg az arra adott válasz Képviselő-testület előtti előadásának lehetőségével élni kíván, a válaszra a rendelkezésre álló 15 napos határidő elteltét követő képviselő-testületi ülésen kerül sor.

(8) A kérdés és az arra adott válasz kapcsán sem vitának, sem határozathozatalnak helye nincs.

XIII. fejezet

Napirenden kívüli felszólalások, a tárgyalás elnapolása, a vita lezárása

NAPIREND ELŐTTI POLGÁRMESTERI TÁJÉKOZTATÓ

40.§ (1) A Képviselő-testület ülésén a napirend elfogadása után, a napirendi pontok tárgyalásának megkezdése előtt a polgármester tájékoztatja a Képviselő-testületet az előző képviselő-testületi ülés óta történt fontosabb eseményekről és a megtett fontosabb intézkedésekről.

(2)^[6] A polgármesteri tájékoztatót követően a BRFK XVII. kerületi Rendőrkapitányság vezetője tájékoztatást ad a XVII. kerület közbiztonságát érintő aktuális ügyekben, majd válaszol a Képviselő-testület tagjainak a közbiztonsággal kapcsolatos egyéb kérdéseire.

NAPIREND UTÁNI FELSZÓLALÁS

41.§ (1) Minden rendes ülésen biztosítani kell a képviselőknek azt a jogot, hogy napirend utáni felszólalás keretében bejelentéssel, tájékoztatással éljenek, vagy valamely kerületi vagy az Önkormányzatot közvetlenül érintő fővárosi illetve országos ügyben kifejthessék véleményüket.

(2) A közérdekű bejelentés az Önkormányzat működésével kapcsolatba hozható, illetőleg a kerület lakosságát vagy annak egy részét érintő ügyre vonatkozó – általában javaslatot is magában foglaló – felvetés.

(3) A napirend utáni felszólalási igényt – a felszólalás tárgyának megjelölésével – a polgármesternél írásban kell benyújtani legkésőbb a zárt ülésen tárgyalandó hatósági ügyek tárgyalásának megkezdéséig. Az utolsó napirendi pont megtárgyalását követően a polgármester ismerteti a napirend utáni felszólalásra jelentkezett képviselők névsorát.

(4) A napirend utáni hozzászólás időkerete felszólalásonként 3 perc. A napirend utáni felszólalás jogával testületi ülésenként egy képviselő csak egyszer élhet.

(5) A napirend utáni felszólalás jogával a polgármester belátása szerint élhet.

(6) A napirend utáni felszólalással kapcsolatban vitának és határozathozatalnak helye nincs. Személyes megtámadtatás esetén a megszólított személy legfeljebb kettő percben jogosult viszonválaszra.

A NAPIRENDI PONT TÁRGYALÁSÁNAK ELNAPOLÁSA

42.§ (1) Az ülés levezető elnöke vagy bármelyik képviselő javasolhatja az éppen tárgyalt napirendi pont tárgyalásának elnapolását.

(2) A Képviselő-testület az éppen tárgyalt napirendi pont tárgyalásának elnapolásáról vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(3) Az elnapolt napirendi pontot legkésőbb a következő rendes képviselő-testületi ülésen napirendre kell tűzni.

A VITA LEZÁRÁSA

43.§ (1) Ha a napirendi ponthoz több hozzászólás vagy ügyrendi javaslat nincs, az ülés levezető elnöke a vitát lezárja. A vita lezárását követően érdemi hozzászólásra lehetőség nincs.

(2) A vita lezárása után az előterjesztőnek lehetősége van a vitában elhangzottak összefoglalására (előterjesztői zárszó) és a felmerült kérdések megválaszolására. Ezt követően az ülés elnöke elrendeli a szavazást.

XIV. fejezet

A Képviselő-testület döntései, a határozathozatal,

az egyszerű szótöbbség, a minősített szótöbbség, a  döntéshozatal rendje

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET DÖNTÉSEI

44.§ (1) A Képviselő-testület döntéshozatala során rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.

Szavazni csak személyesen lehet. A szavazás jellege nyílt, vagy titkos lehet.

(2) Szavazást elrendelni, csak az ülésteremben tartózkodó képviselők számának ismeretében lehet.

(3) Szavazni a javaslat elfogadása esetén „igen”-nel, a javaslat elutasítása esetén „nem”-mel, továbbá a javaslatról való szavazás során „tartózkodom”-mal lehet.

(4) A szavazás előtt az ülés levezető elnöke közli a Képviselő-testülettel, hogy a javaslat elfogadásához egyszerű vagy minősített többség szükséges

(5) A szavazás szavazatszámláló gép alkalmazásával, kézfelemeléssel vagy név szerint, illetőleg szavazólap használatával titkosan történhet.

(6) Ha a szavazás kézfelemeléssel történik, a szavazatok összeszámlálásáról az ülés elnöke által megbízott személyek gondoskodnak.

(7) A szavazatok összeszámolása során először a javaslat mellett, majd az ellene szavazók számát kell megállapítani, végül pedig a szavazástól tartózkodók számát. Az összes szavazat számát össze kell vetni a jelenlévő képviselők számával.

(8) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, az elnök köteles a szavazást megismételtetni.

(9) Szavazatszámláló gép alkalmazása esetén bármely képviselő kérheti a szavazások eredményét – név szerint - számítógépes adathordozón vagy kinyomtatva.

NYÍLT SZAVAZÁS

45.§ (1) A Képviselő-testület – a jogszabályban meghatározott kivételekkel - a határozati javaslatokról, valamint az ezekhez benyújtott módosító és kiegészítő indítványok elfogadásáról nyílt szavazással dönt, a rendeletalkotási javaslatokról, valamint az ezekhez benyújtott módosító és kiegészítő indítványok elfogadásáról kizárólag nyílt szavazással dönthet.

(2) A szavazás eredményét az ülés levezető elnöke állapítja meg.

NÉV SZERINTI SZAVAZÁS

46.§ (1) A szavazás megkezdése előtt bármely képviselő javaslatára név szerinti szavazást lehet tartani. A kérdésben a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők mikrofonba mondva „igen”, „nem”, „tartózkodom” szavakkal szavazhatnak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – névsorral együtt – átadja az elnöknek. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(3) Nem lehet név szerinti szavazást tartani, ha jogszabály titkos szavazást ír elő.

(4) Ha jogszabály kötelezővé teszi, a név szerinti szavazást kell elrendelni.

TITKOS SZAVAZÁS

47.§ (1) Titkos szavazás lebonyolítására a Képviselő-testület szavazatszámláló bizottságot választ a jelenlévő képviselők közül. A szavazatszámláló bizottság a Képviselő-testület által választott elnökből és két tagból áll.

(2) A titkos szavazás az Önkormányzat hivatalos bélyegzőlenyomatával ellátott, a jelöltek nevét vagy a döntési javaslatokat tartalmazó szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(3) A szavazatszámláló bizottság elnöke a szavazás megkezdése előtt ismerteti a szavazás rendjét és az érvényesség feltételeit.

(4) A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a Polgármesteri Hivatal biztosítja.

(5) A szavazólapoknak a képviselők részére történő átadását a képviselők aláírásukkal igazolják a névjegyzéken.

(6) A szavazáshoz tollat kell használni.

(7) Érvénytelen a szavazat, ha:

a) nem hivatalos – bélyegzőlenyomat nélküli – szavazólapon adták le,

b) ceruzával töltötték ki a szavazólapot,

c) nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a képviselő kire, illetve milyen döntésre szavazott,

d) a szavazó képviselő a megválaszthatónál több jelölt nevét jelölte meg, illetve több döntési alternatíva szerepel a szavazólapon.

(8) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

(9) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:

a) a szavazás helyét és napját,

b) a szavazás tárgyát

c) a szavazás kezdetét és végét,

d) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét, a jegyzőkönyvvezető nevét,

e) a szavazás során felmerült körülményeket,

f) a szavazás eredményét.

(10) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyv vezetője írják alá.

(11) A szavazás eredményét a jegyzőkönyv alapján a szavazatszámláló bizottság elnöke ismerteti a Képviselő-testülettel.

Határozathozatal

EGYSZERŰ SZÓTÖBBSÉG

48.§  A Képviselő-testület határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza.

A MINŐSÍTETT TÖBBSÉG

49.§ Minősített többség szükséges az alábbi döntések meghozatalához:

a) rendeletalkotáshoz, szabályozási koncepció elfogadásához,

b) a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvételéhez és átadásához

c) az önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz,

d) megállapodáshoz külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz,

       e) intézmény, gazdasági társaság alapításához megszüntetéséhez,

       f) közterület elnevezéséhez, emlékmű állításához,

       g) képviselő-testületi hatáskör átruházásához,

       h) a képviselő a Képviselő-testület döntéséből való kizárásához,

       i) zárt ülés elrendeléséhez az Mötv. vonatkozó előírásai szerint,

 j) titkos szavazás elrendeléséhez és a rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztés napirendre vételéhez,

k) Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata vagyonáról, a vagyonelemek feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 33/2013. (VIII. 29.) önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben,

l) a költségvetés éves főösszegének 1%-át meghaladó hitelfelvételhez, kötvénykibocsátáshoz, befektetéshez vagy más, a költségvetés által nem részletezett kiadáshoz,

m) kereset benyújtásához – polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt – a Fővárosi Törvényszékhez a polgármesteri tisztség megszüntetése érdekében,

n) a Képviselő-testület által az önkormányzat képviseletére megválasztott személy megválasztásához és megbízatásának megszüntetéséhez, a Képviselő-testület szervezetének kialakításával és működésének meghatározásával kapcsolatos döntéshez, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz,

      o) több évre kiható beruházási döntéshez,

      p) a kerület egészére vonatkozó kerületi alapterv elfogadásához,

      q) díjak, kitüntetések adományozásához,

r) önkormányzati intézmény feladat- és tevékenységi körének meghatározásához, működési, szervezeti rendjének jóváhagyásához,

s) az önkormányzat által alapított gazdasági társaság mérlegének, üzleti tervének, éves beszámolójának elfogadásához,

 t)   a tárgyévi költségvetés elfogadásáig az előző évi pénzmaradvány felhasználásához,

u)   valamennyi költségvetést érintő döntés meghozatalához,

v) helyi népszavazásra irányuló kezdeményezés elutasításához, valamint népszavazás elrendeléséhez,

      w) az átruházott hatáskör egyedi döntéssel történő visszavonásához, a hozzászólások időtartamának korlátozására vagy  a vita lezárására vonatkozó döntéshozatalhoz, valamint az SZMSZ-ben meghatározott minősített többségű döntést igénylő kérdésekben történő döntéshozatalhoz, továbbá minden minősített többséget igénylő döntés módosításához és hatályon kívül helyezéséhez.

A DÖNTÉSHOZATAL RENDJE

50.§ (1) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az a képviselő, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.

(2) A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A személyes érintettséget bármely képviselő bejelentheti a képviselőtársával szemben. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(3) A döntéshozatalból kizárt képviselőt a határozatképesség megállapítása szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

(4)^[7] A határozati javaslatot mindig egyértelműen kell megfogalmazni.

Azon előterjesztések esetében, melyek több határozati javaslatot is tartalmaznak, és ezek különböző elérni kívánt célra irányulnak, egyenként kell szavazni.

Abban az esetben, ha az előterjesztés határozati javaslatában több, egyaránt elfogadható javaslat-változat is található, melyek ugyanarra az elérni kívánt célra irányulnak, bármelyik javaslat-változat megfelelő szavazati arányú elfogadása esetén, a többi javaslat-változatról a szavazás szükségtelen.

Amennyiben a határozati javaslatban több olyan javaslat-változat szerepel, melyek közül bármelyiknek a szükséges szavazati aránnyal való elfogadása a másik javaslat-változat egyidejű elfogadását logikailag kizárja, ebben az esetben a többi javaslat-változatról való szavazás szükségtelen.

(5) A módosító és kiegészítő indítványokról történő szavazás során az előterjesztő minden egyes szavazás előtt nyilatkozik arról, hogy a szavazásra feltett módosító illetve kiegészítő indítványt befogadja-e. Először az előterjesztéshez benyújtott módosító és kiegészítő indítványokról kell szavazni, ezt követően kerül sor az eredeti határozati javaslat(ok)ról történő szavazás(ok)ra. Az eredeti határozati javaslat helyett benyújtott, és az előterjesztő által befogadott határozati javaslat esetén az eredeti határozati javaslatról nem kell szavazni.

Ha a határozati vagy rendeletalkotási javaslat ugyanazon részéhez több módosító és kiegészítő indítványt is benyújtottak, akkor a szavazás során a módosító és kiegészítő indítványok benyújtásának sorrendjében, egymással összefüggő módosító és kiegészítő javaslatok esetén logikai sorrendben kell szavazni.

Több pontból álló határozati javaslat esetén az előterjesztő jogosult meghatározni, hogy a pontokról milyen sorrendben, külön-külön vagy együttesen történjék a szavazás.

A minősített többséget igénylő döntési javaslathoz benyújtott módosító illetve kiegészítő indítvány elfogadásához minden esetben minősített többség szükséges; az egyszerű többséget igénylő döntési javaslathoz benyújtott módosító illetve kiegészítő indítvány elfogadásához minősített többség szükséges, ha a módosítás illetve a kiegészítés a 49.§-ban meghatározott tárgykört érint.

(6) Szavazásra csak az az indítvány bocsátható – ideértve a módosító és kiegészítő indítványokat is –, amelyet a képviselők előzetesen írásban (elektronikus úton) megkaptak, vagy az ülés vezetője a vita lezárása előtt ismertetett. A vita lezárása után benyújtott javaslatokat – ide nem értve a 26.§ (2) bekezdés j) pontjában meghatározott esetben benyújtott javaslatokat – nem lehet szavazásra bocsátani.

(7) Több azonos szövegű módosító indítványt csak egy esetben kell szavazásra bocsátani.

(8) Módosító és kiegészítő javaslatnak nem tekinthető az előterjesztésben szereplő határozati javaslat elutasítására vagy elfogadására tett indítvány, erre szavazni nem kell.

(9) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után az ülés elnöke ismerteti a szavazás eredményét és a döntést.

(10) Ismételt szavazás ugyanazon testületi ülésen ugyanabban a kérdésben csak jelentős új körülmény felmerülése esetén rendelhető el, melyről a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.

XV. fejezet

Az önkormányzat rendelete, az önkormányzati rendelet kihirdetése, az önkormányzat határozatainak megjelölése, nyilvántartásuk és nyilvánosságuk, a jegyzőkönyv

AZ ÖNKORMÁNYZAT RENDELETE

51.§ A Képviselő-testület törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDELET KIHIRDETÉSE

52.§ (1) A Képviselő-testület által alkotott rendeletek jelölése: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének ..../........ (a rendelet sorszáma/évszám), valamint a kihirdetés dátuma (hónap, nap) rendelete ..…. (a tárgy megjelölése).

(2) Az önkormányzat fontosabb – az állampolgárok széles körét érintő – rendeleteit a Képviselő-testület egyedi határozatára a Hírhozó című helyi lapban (az Önkormányzat hivatalos lapja) közzé kell tenni.

53.§ (1) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(2) Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről és a hatályos önkormányzati rendeletek naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

(3) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon, a Polgármesteri Hivatalban történő kifüggesztéssel valamint az önkormányzat honlapján történő megjelentetéssel kell kihirdetni.

AZ ÖNKORMÁNYZATI HATÁROZATOK MEGJELÖLÉSE, NYILVÁNTARTÁSUK ÉS NYILVÁNOSSÁGUK

54.§ (1) A határozat jelölése: …/… a határozat sorszáma/évszám, valamint az ülés időpontja (hónap, nap) Kt. határozat.

(2) A képviselő-testületi határozatokat másolatban az Ügyfélszolgálati Csoportban is el kell helyezni. Erről a jegyző gondoskodik.

(3) A Képviselő-testület nyilvános ülésének jegyzőkönyvében szereplő határozatokat az Önkormányzat honlapján is meg kell jelentetni.

A JEGYZŐKÖNYV

55.§ (1) A Képviselő-testület üléséről hangfelvétel és szerkesztett írásos jegyzőkönyv készül.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza:

- a jogszabályban rögzített elemeket, valamint

- bármely képviselő kérésére saját vagy más személy hozzászólásának szó szerinti szövegét,

- az ülésvezető esetleges intézkedéseit,

- a jegyző esetleges törvényességi észrevételeit,

- a képviselő-testületi ülésen történt fontosabb eseményeket,

- a napirend előtti polgármesteri tájékoztatót és napirend utáni hozzászólásokat

- az interpellációt és a kérdést,

- az ülés bezárásának idejét,

- a határozatképtelenség miatt az ülés félbeszakadásának időpontját és az akkor jelen lévő képviselők névsorát.

(3) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az egyes napirendi pontokhoz készült írásos előterjesztéseket, az írásban benyújtott képviselői indítványokat. Ha a szavazás név szerint vagy titkos szavazás útján történik, akkor az erről készült okmányok a jegyzőkönyv mellékletét képezik. A képviselői kérdést, az interpellációt és az azokra adott írásbeli választ a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.

(4) A jegyzőkönyv – a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével – nyilvános, választópolgárok számára megtekinthető a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Csoportján. A jegyzőkönyv és a hangfelvétel egy-egy eredeti példányát a Polgármesteri Hivatal Képviselő-testületi Csoportján kell elhelyezni és megőrizni. A külön törvény szerinti közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés esetén is biztosítani kell. A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvet az Önkormányzat honlapján – az aláírását követően – meg kell jelentetni.

(5) Az Önkormányzat honlapján a döntéshozatalt követő 8 napon belül meg kell jelentetni az új szabályozási körben alkotott illetve a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt rendeleteket valamint a Képviselő-testület nyilvános ülésének jegyzőkönyvében szereplő határozatokat. A Képviselő-testületi ülésről készült hangfelvétel a jegyző vagy megbízottja jelenlétében hallgatható meg. A nyilvános ülés hangfelvételéről a választópolgárok jegyzeteket készíthetnek, és arról – arányos díj ellenében – másolatot kérhetnek. A zárt ülés hangfelvételét csak a zárt ülésen jelen lenni jogosultak hallgathatják meg, illetve kérhetnek róla másolatot.

HARMADIK RÉSZ

I. fejezet

A Képviselők jogállása, jogai és kötelességei, juttatása, a képviselőcsoport

A KÉPVISELŐK JOGÁLLÁSA

56.§ (1) A képviselő jogállását Magyarország Alaptörvénye és a Mötv. vonatkozó rendelkezései határozzák meg.

(2) A kerületi képviselő a kerület egészéért vállalt felelősséggel képviseli választói érdekeit.

(3) A képviselő részt vehet a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében.

(4) A Btk. alkalmazásában hivatalos személynek minősül a helyi önkormányzati testületek tagja.

(5) Valamennyi önkormányzati képviselő jogai és kötelezettségei azonosak.

A KÉPVISELŐK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI

57.§ (1) A képviselők jogai különösen:

a) alpolgármesternek, bizottság tisztségviselőjének, tagjának, tanácsnoknak választható,

b) egyénileg vagy képviselőtársaival közösen képviselői fórumot szervezhet,

(2) Ki kell kérni az egyéni választókerületben megválasztott települési képviselő előzetes véleményét minden olyan önkormányzati ügyben, amely az ő választókerületét, annak lakosságát érinti.

58.§ A képviselők kötelessége különösen:

a) a Képviselő-testület - illetőleg a bizottsági tag képviselő - a bizottság ülésén megjelenni és a munkában érdemben részt venni,

b) akadályoztatása esetén távolmaradását a polgármesternek, illetőleg bizottsági ülés esetén a bizottság elnökének előre bejelenteni,

c) közéleti szerepéhez és esküjéhez méltó magatartást tanúsítani,

d) a képviselői minőségében tudomására jutott állami, önkormányzati vagy magántitkot megőrizni, titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is - jogszabályban meg-határozott ideig - fennáll,

e) a kerület egészéért vállalt felelősséggel képviselni választói érdekeit,

f) a polgármesternek jelezni kell bármilyen jellegű összeférhetetlenségi ok felmerülését,

g) a jogszabályban előírtaknak megfelelően vagyonnyilatkozatot tenni, (A vagyonnyilatkozat-tételi eljárás szabályait az 4. sz. melléklet tartalmazza.)

h)^[8] kezdeményezni a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételt.

58/A.§^[9] (1) Az önkormányzati képviselők és a külsős bizottsági tagok jogai és kötelezettségei a bizottsági üléseken azonosak.

(2) A külsős bizottsági tag az Mötv. 39. §-ában, továbbá az SZMSZ 4. számú mellékletében meghatározottak szerint vagyonnyilatkozatot tesz a saját és a vele egy háztartásban élő hozzátartozók jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni helyzetéről továbbá kezdeményezi felvételét a köztartozásmentes adózói adatbázisba.

A KÉPVISELŐK JUTTATÁSAI

59.§ A Képviselő-testület külön rendeletben - jogszabály keretei között - határozza meg a képviselők tiszteletdíjának mértékét, a kiesett jövedelem megtérítésének módját, valamint természetbeni juttatásainak körét, mértékét és szabályait.

A KÉPVISELŐCSOPORT

60.§ (1) A képviselők – képviselői tevékenységük összehangolására – képviselőcsoportokat (frakciókat) hozhatnak létre. Képviselőcsoportot legalább 2 képviselő alakíthat.

(2) A képviselő egyidejűleg csak egy képviselőcsoportnak lehet a tagja.

(3) A képviselőcsoport megalakulását vagy megszűnését a képviselőcsoport vezetőjének, a csoportba be- vagy kilépés tényét a képviselőnek 3 napon belül a polgármesternek kell írásban bejelenteni.

(4) A képviselőcsoport megalakulását be kell jelenteni, amely bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a képviselőcsoport nevét,

b) a képviselőcsoport vezetőjének nevét,

c) a képviselőcsoport tagjainak nevét.

(5) A képviselő a képviselőcsoportból bármikor kiléphet. A képviselő kilépését követő 1 hónap elteltével bármely más képviselőcsoporthoz csatlakozhat, vagy legalább egy képviselőtársával új képviselő-csoportot alakíthat.

(6) Megszűnik a képviselőcsoport, ha tagjainak száma 2 fő alá csökken, vagy ha a képviselő-csoport saját maga dönt megszűnéséről.

(7) A képviselőcsoportok működésük szabályait saját maguk határozzák meg.

(8) A képviselőcsoportot a Képviselő-testület előtt bármely, a képviselőcsoport által meghatározott tagja képviseli.

(9) A képviselőcsoport jogait a megalakulásról szóló értesítés megküldését követően gyakorolhatja.

A KÉPVISELŐCSOPORTOK JOGAI

61.§ (1) A képviselőcsoport saját nevében előterjesztéseket, indítványokat, állásfoglalásokat adhat ki, illetve terjeszthet elő.

(2) A képviselőcsoport jogosult álláspontjának kialakítása érdekében a Képviselő-testület ülésének bármely szakaszában a vita folyamán rövid szünetet kérni, ülésnaponként legfeljebb 3 alkalommal, összesen legfeljebb 20 perc időtartamban, vezetője vagy megbízottja útján.

(3)^[10] A Képviselő-testületben mandátumot szerzett önkormányzati képviselők jelölő szervezetei jogosultak az állandó bizottságokba szervezetenként 1 fő szakértőt delegálni, akiknek megbízatása a jelölő szervezet megszűnéséig, a jelölő szervezet általi visszahívásig illetőleg lemondásáig tart. A jelölő szervezet által delegált személlyel szemben a bizottság kifogással élhet. A bizottsági előterjesztéseket, dokumentációkat a szakértő elektronikus úton, vagy külön kérésre az őt delegáló jelölő szervezet hivatali postafiókjában papír alapon történő elhelyezéssel kapja meg oly módon, hogy a szakértő nevét a neki szóló bizottsági előterjesztéseken, dokumentációkon fel kell tüntetni.

NEGYEDIK RÉSZ

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

62.§ (1) Jogszabály valamint az SZMSZ eltérő rendelkezése hiányában a bizottságok működésére a Képviselő-testület működésére vonatkozó szabályok megfelelően irányadóak.

(2) Törvényben meghatározott esetben a bizottság létrehozása kötelező.

(3) A Képviselő-testület állandó bizottságot, illetőleg meghatározott önkormányzati ügy vitelére, kivizsgálására a polgármester vagy a megválasztott képviselők egynegyedének javaslatára ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(4) Az ideiglenes bizottság meghatározott idő elteltével vagy a feladat elvégzése után automatikusan megszűnik. Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságra vonatkozó előírásokat kell megfelelően alkalmazni. Az ideiglenes bizottság létszámát a Képviselő-testület határozza meg. Az ideiglenes bizottság elnökének és tagjainak a bizottsági tagságért külön javadalmazást nem lehet megállapítani.

(5) A Képviselő-testület állandó bizottságainak feladat és hatásköreit a 3. számú melléklet tartalmazza.

63.§ A Képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó – a Képviselő-testület által átruházott önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel rendelkező – egymással egyenrangú viszonyban álló, választott képviselő-testületi szervek.

64.§ (1) A képviselő egyidejűleg több állandó és egy ideiglenes bizottságnak lehet tagja.

(2) A bizottság elnökének és tagjának polgármester, alpolgármester és a Polgármesteri Hivatal köztisztviselője (dolgozója) nem választható meg.

(3) A bizottság elnökét a Képviselő-testület képviselő tagjai közül kell megválasztani. A bizottság elnöke a bizottság képviseletében külön felhatalmazás nélkül eljárhat, kivéve, ha a bizottság másként dönt.

(4) A bizottság képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.

65.§ A bizottság működésének részletes szabályait az SZMSZ – és más jogszabályok – adta keretek között ügyrendjében állapítja meg.

66.§ (1) A bizottsági ülést az elnök hívja össze úgy, hogy az érdekeltek a meghívót és az előterjesztéseket legalább az ülést megelőző három nappal korábban kézhez kapják. Bizottsági rendes ülést csak a bizottság által kijelölt ülésnapra lehet kitűzni.

(2) A bizottsági ülés időpontjáról, tervezett napirendjéről a polgármestert, az alpolgármestereket valamint a jegyzőt legalább három nappal korábban értesíteni kell.

(3) A bizottság ülését haladéktalanul össze kell hívni, ha a bizottság összehívását a polgármester, az alpolgármester vagy a bizottsági tagok egynegyede indítványozza.

(4) A bizottságok elnökei megállapodhatnak valamely téma együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról. A bizottságoknak együttes ülést kell tartani a Képviselő-testület döntése alapján vagy a polgármester felkérésére. Az együttes ülésen a bizottságok határozataikat külön-külön, önállóan hozzák meg.

(5) A polgármester a jegyző útján a bizottság munkájához szakmai segítséget nyújt.

67.§ (1) A bizottság ülése határozatképes, ha azon tagjainak több mint a fele jelen van.

(2) A bizottság tagja a bizottság ülésein köteles részt venni. Amennyiben naptári félévenként a bizottsági ülések legalább felén nem vesz részt, a bizottság elnökének javaslata alapján a Képviselő-testület a bizottsági tagságból visszahívhatja.

(3) A bizottság konkrét témakörben külső szakértőt is igénybe vehet. A szakértő megbízásáról és a szakértői díj elszámolásáról – az önkormányzat költségvetési rendeletében meghatározott összeg erejéig - a bizottság elnökének javaslata alapján a polgármester gondoskodik.

(4) A bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben általában egyszerű többséggel dönt. A Képviselő-testület által átruházott hatáskörben hozott döntéséhez minősített többség szükséges.

(5) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érintett köteles bejelenteni, amelyről az elnök esetében a polgármester, a bizottság tagja esetében a bizottság dönt.

68.§ (1) Két vagy több bizottság között keletkezett hatásköri összeütközés esetén a hatáskörrel rendelkező bizottság kijelöléséről a Képviselő-testület a legközelebbi rendes ülésén dönt.

A bizottság döntésének kiadmányozója a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a bizottság ügyrendjében meghatározott személy.

(3) A bizottság ülését az elnök vezeti.

(4) Az elnököt akadályoztatása, tartós távolléte vagy összeférhetetlenség esetén a bizottság ügyrendjében meghatározott személy helyettesíti.

(5) A bizottsági döntések végrehajtásáról, továbbá a bizottságok működéséhez szükséges technikai és adminisztrációs feltételek biztosításáról a polgármester útján a jegyző gondoskodik.

(6) A bizottság elé az előterjesztéseket írásban kell benyújtani.

69.§ (1) A bizottsági ülésről jegyzőkönyv készül, melyet a bizottság elnöke vagy az ülés levezető elnöke és a bizottság egy tagja ír alá. Az ülésről készült jegyzőkönyv a megjelent bizottsági tagok és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket, valamint a bizottság tagjának kérésére hozzászólásának lényegét vagy annak szó szerinti szövegét tartalmazza.

(2) A bizottság ülésén megfogalmazott kisebbségi véleményt kérésre a bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvben rögzíteni, továbbá a Képviselő-testületi ülésen ismertetni kell.

(3) A bizottsági határozat jelölése:

a határozat sorszáma /évszám, hónap, nap, a bizottság betűjele/.

(4) A bizottság jegyzőkönyvének kezelése, kiadása, kiküldése és megőrzése megegyezik a Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvére vonatkozó előírásokkal.

70.§ A bizottságok elnökei tevékenységének segítésére a Képviselő-testület bizottságonként legfeljebb két-két alelnököt választhat.

71.§ A bizottságok döntéseinek előkészítésére az adott bizottság kezdeményezésére a Képviselő-testület bizottságonként legfeljebb három albizottságot hozhat létre. Az albizottság elnökét és tagjait a Képviselő-testület választja meg. Az albizottság átruházott hatásköröket nem gyakorolhat.

I. fejezet

A polgármester, az alpolgármesterek és a jegyző, aljegyző

A POLGÁRMESTER

72.§ (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

(2)^[11] A Képviselő-testület a polgármester jutalmát valamint a polgármester és az alpolgármesterek illetményének emelését a Városfejlesztési, Vagyongazdálkodási és Jogi Bizottság javaslatára állapítja meg.

AZ ALPOLGÁRMESTEREK

73.§ A Képviselő-testület – a Mötv. vonatkozó rendelkezései szerint – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére két alpolgármestert választhat.

A JEGYZŐ, ALJEGYZŐ

74.§ (1) A polgármester a polgármesteri hivatal vezetésére - a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő - jegyzőt nevez ki.

(2) A polgármester a jegyző javaslatára – az Mötv. rendelkezései szerint - a jegyző helyettesítésére, munkájának segítésére aljegyzőt nevez ki.

(3) A jegyző jogállását, alapvető feladatait, döntési jogosítványait az Mötv. vonatkozó rendelkezései határozzák meg. A jegyző feladata különösen:

a) rendszeresen tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek, a bizottságoknak a hatáskörüket  érintő jogszabályokról,

b) biztosítja az önkormányzati rendeletek, határozatok megismertetését az érintettekkel,

c) tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról,

d) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet,

e) gondoskodik a rendeletek kihirdetéséről.

4) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetében - legfeljebb hat hónap időtartamra - a jegyzői feladatok ellátásáról a Jegyzői Iroda vezetője gondoskodik.

II. fejezet

A Képviselő-testület hivatala

75.§ (1) A Képviselő-testület hivatalának megnevezése: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmenti Polgármesteri Hivatal.^[12]

(2) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét külön rendelet szabályozza.

(3) A Polgármesteri Hivatal szervezeti és működési szabályzatát átruházott hatáskörben a polgármester hagyja jóvá.

HATODIK RÉSZ

Közmeghallgatás, helyi népszavazás,

népi kezdeményezés, lakossági fórum

A KÖZMEGHALLGATÁS

76.§ (1) A Képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a kerületben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést tehetnek fel és javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatáson való részvételre a képviselő-testületi ülés szabályai az irányadók.

(3) A közmeghallgatáson a részt vevők írásban és szóban közérdekű kérdést tehetnek fel a Képviselő-testület tagjaihoz.

(4) Az írásban leadott kérdéseket a levezető elnök felolvassa, és a válaszadóhoz továbbítja.

(5) Azonos témájú kérdésekre lehetőleg összevontan kell válaszolni.

(6) A kérdésekre a polgármester kijelölése alapján a kérdés címzettje, az illetékes bizottság elnöke vagy az alpolgármester ad választ.

(7) A közmeghallgatás helyét és időpontját legalább 20 nappal korábban a Hírhozó című helyi lapban, valamint az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni a lakosság tájékoztatása céljából.

(8) A közmeghallgatáson résztvevők közérdekű kérdéseiket, javaslataikat előre, írásban is feltehetik, erről az érintetteket a közmeghallgatás helyéről és idejéről szóló tájékoztatással egyidejűleg – annak keretében – értesíteni kell.

(9) Az előre, írásban leadott kérdésekre nem kell a közmeghallgatáson szóban válaszolni, amennyiben a kérdést feltevő a közmeghallgatáson nem jelent meg.

HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS

77.§ A Képviselő-testület a helyi népszavazás és népi kezdeményezés szabályait önálló rendeletben határozza meg.

LAKOSSÁGI FÓRUM

78.§ (1) A Képviselő-testület, a polgármester, a települési képviselő a lakosság szélesebb körét érintő kérdésekben lakossági fórumot tarthat.

(2) A települési képviselő a lakossági fórum helyéről és idejéről 15 nappal a kitűzött időpont előtt tájékoztatja a polgármestert.

(3) A lakossági fórum helyét és időpontját legalább 12 nappal korábban közzé kell tenni.

HETEDIK RÉSZ

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI

Az önkormányzat költségvetése, vagyona

79.§ (1) A Képviselő-testület törvényben meghatározott módon, évente meghatározza költségvetését.

(2) A költségvetést az államháztartásról szóló törvény és kormányrendelet, az állami költségvetésről szóló éves költségvetési törvény, a forrásmegosztásról szóló törvény alapján megalkotott fővárosi költségvetési koncepció és forrásmegosztási rendelet valamint az egyéb vonatkozó jogszabályok alapján kell összeállítani.

(3) A költségvetési rendelettervezet előkészítésére, megtárgyalására és elfogadására az önkormányzati rendeletekre vonatkozó szabályokat az alábbi eltéréssel kell alkalmazni:

- Amennyiben az előterjesztésben szereplő, a benyújtott módosító indítvánnyal érintett előirányzat vagy összeg a módosító indítvány benyújtását követően akár a napirendi pont megnyitása előtt, akár a vita folyamán módosul, a módosító indítvány benyújtója jogosult a már benyújtott módosító indítványát e körülményre figyelemmel módosítani.

(4) Az önkormányzat tulajdonában lévő vagyonnal és vagyoni értékű jogokkal, továbbá az önkormányzat által alapított gazdasági társaságokkal kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

Ellenőrzés

80.§ A Mötv. 57.§ (2) bekezdése alapján kötelezően létrehozott Pénzügyi és Költségvetési Bizottság ellenőrző tevékenysége kiterjed az Önkormányzat és intézményei és gazdasági társaságai teljes gazdálkodására.

NYOLCADIK RÉSZ

AZ ÖNKORMÁNYZAT ÉS A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATOK KAPCSOLATA

81.§ (1) Az Önkormányzat a nemzetiségi önkormányzatok részére biztosítja a nemzetiségi önkormányzat testületi működésének feltételeit, ennek keretében a testületi működéshez igazodó helyiséghasználatot, a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását és az ezzel járó költségek viselését. A végrehajtásról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.

(2) A nemzetiségi önkormányzatok kezdeményezését a Képviselő-testület köteles a következő ülésen napirendre tűzni.

KILENCEDIK RÉSZ^[13]

A helyi földbizottság állásfoglalása ellen benyújtott kifogás elbírálása^[14]

82.§ A Képviselő-testület a helyi földbizottság állásfoglalása ellen benyújtott kifogás elbírálásával kapcsolatos hatáskörét a Városfejlesztési, Vagyongazdálkodási és Jogi Bizottságra ruházza át.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK^[15]

83.§ A rendelet függelékeinek naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik.

84. § (1) A jelen rendelet 2013. április 2-án lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 21/2003.(V.7.) önkormányzati rendelete valamint az annak módosításáról szóló 30/2003.(VI.27.), 32/2003.(VI.27.), 37/2003.(IX.1.), 40/2003.(IX.1.), 11/2004.(II.25.), 19/2004.(III.29.), 21/2004.(IV.21.), 26/2004.(IV.28.), 46/2004.(X.27.), 22/2005.(V.31.), 41/2005.(X.21.), 45/2005.(XI.22.), 23/2006.(VI.23.), 39/2006.(XII.22.), 11/2007.(III.27.), 31/2007.(VIII.31.), 36/2007.(IX.24.), 39/2007.(X.4.), 5/2008.(II.13.), 7/2008.(II.27.), 16/2008.(IV.21.), 36/2008.(IX.1.), 46/2008.(XI.25.), 36/2009.(X.19.), 48/2009.(XII.21.), 4/2010.(I.25.), 14/2010.(IV.1.), 28/2010.(VI.21.), 36/2010.(X.15.) önkormányzati rendeletek.

Budapest, 2013. március 21.

Dr. Rúzsa Ágnes s.k.                                                  Riz Levente s.k.

jegyző                                                             polgármester

A rendelet kihirdetésre került:

Budapest, 2013. március 22.

          Dr. Rúzsa Ágnes s.k.

        jegyző

INDOKOLÁS

Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/2013. (III. 22.) önkormányzati rendeletéhez

Általános indokolás

Az SZMSZ felülvizsgálatát indokolja, hogy 2013. január 1. napján hatályba lépett a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.), amely az eddigieknél részletesebb szabályozást tartalmaz a helyi önkormányzatok képviselő-testületére és szerveire vonatkozóan.

A járási (fővárosi kerületi) hivatalok kialakításával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 296/2012. (X.17.) Korm. rend. teljes körűen meghatározza a járási hivatalok hatáskörébe átkerülő feladatokat és a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, melyek indokolják az SZMSZ mellékletét érintő rendelkezésekbe történő átemelését.

Budapest Főváros Kormányhivatalának XVII. Kerületi Hivatala, valamint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ területi szervének létrejöttével jelentős mértékben módosult az önkormányzati feladat- és hatásköri jegyzék.

A változó jogszabályi környezet és a feladat- és hatáskörök átrendeződése megköveteli a jelenleg hatályos, az Ötv. rendelkezésein alapuló SZMSZ felülvizsgálatát.

Az Mötv. 53.§ (1) bekezdése értelmében a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletében határozza meg a működésének részletes szabályait a testületi működés helyi sajátosságainak érvényesülése érdekében.

A rendelet megalkotása során - a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Jat.) és annak végrehajtási rendelete a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet – rendelkezései az irányadóak. A Jat. 3. §-a értelmében az alacsonyabb szintű jogszabály nem ismételheti meg a magasabb szintű jogszabály szövegét.

Az új rendelet megalkotásának célja, hogy megfeleljen a jelentős mértékben megváltozott hatályos jogszabályi környezetnek, ezért az átfogó módosítás helyett célszerűbb egy új képviselő-testületi SZMSZ megalkotása.

Részletes indokolás

A Bevezető részhez

A rendelettervezet bevezető része határozza meg a rendelet megalkotásához szükséges érvényességi kellékeket, a szabályozás célját, indokait.

A jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet 51. §-a értelmében önkormányzati rendelet tervezeténél már nem alkalmazható preambulum.

1-6. §-okhoz

A rendelettervezet 1-6. §-ai rögzítik az önkormányzat hivatalos nevét, székhelyét, működési területét, jogállását.

A rendelettervezet rendelkezik az önkormányzat hivatalos jelképeiről, a helyi kitüntetéseiről és elismerő címeiről, melyek használatának és adományozásának eljárási rendjét külön önkormányzati rendeletben szabályozza.

A rendelettervezet 6. §-ában nevesíti a Képviselő-testület szerveit, a korábbi szabályozást az Mötv. 41. § (2) bekezdése kiterjeszti a jegyzőre és a társulásra vonatkozóan.

7-9. §-okhoz

A Képviselő-testület hivatalos megnevezését, létszámát, tagjainak névjegyzékét (2. számú függelék), bizottságok és elnökeinek megnevezését, tagjainak számát és megnevezését (3. számú függelék) szabályozza a rendelettervezet 7-8. §-a.

A rendelettervezet 9. §-a rendelkezik Képviselő-testület feladat- és hatásköréről. Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. A Képviselő-testület hatásköreit szerveire átruházhatja, ilyen módon biztosítva ezek folyamatos intézését. Az átruházott hatáskörök címzettje az 1. számú mellékletben foglaltak szerint a polgármester, a 2. számú mellékletben pedig az önkormányzat bizottságai. A polgármester és a bizottságok negyedévente kötelesek beszámolni az átruházott hatáskörök gyakorlásáról.

10-20. §-okhoz

A rendelettervezet ezen szakaszai a Képviselő-testület működésével kapcsolatos alapvető szervezeti és eljárási szabályokat tartalmazzák. Az Mötv. garanciális jellegű rendelkezéseket foglal magában a Képviselő-testület működésére vonatkozóan, a részletes szabályozást jelen rendeletében írja elő a Képviselő-testület.

A rendelettervezet rögzíti az ülések összehívásának rendjét, külön rendelkezik az alakuló ülésről, meghatározza éves szinten a rendes ülések idejét. Rendkívüli ülést kell összehívni a képviselők egynegyedének, a Képviselő-testület bizottságának vagy a kormányhivatal vezetőjének indítványára.

A Képviselő-testület elnökeként a polgármester jogosult a testületi ülések összehívására és levezetésére. A polgármester akadályoztatása esetén a polgármester által kijelölt alpolgármester hívja össze a testületi ülést. A rendelettervezet rögzíti, hogy a korelnök köteles összehívni a testületi ülést, amennyiben a polgármester és alpolgármesteri tisztség egyidejűleg betöltetlen, illetve tartós akadályoztatásuk esetében.

A rendelettervezet 15.§-a meghatározza a polgármester által kezdeményezett rendkívüli ülés rendjét.

A rendelettervezet rögzíti a Képviselő-testület nyilvános üléseire meghívott résztvevőket, elkülönítetten megjelölve a tanácskozási joggal rendelkező meghívottakat. A tanácskozási joggal rendelkező meghívottakat megilleti a hozzászólás joga.

20. §-hoz

Az Mötv. taxatív felsorolása alapján kötelezően zárt ülést kell tartani a Képviselő-testületnek az alábbi ügykörökben: önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén. Elrendelhető zárt ülés az érintett kérésére: választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor.

A Képviselő-testület elrendelhet zárt ülést a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

21-24. §-okhoz

A rendelettervezet ezen szakaszai az előterjesztések és módosító indítványok benyújtásának módját és azon személyek körét határozza meg, akik előterjesztést vagy módosító indítványt tehetnek. A rendelettervezet rögzíti az előterjesztés kötelező tartalmi elemeit. Az előterjesztések részletes szabályozását a rendelettervezet 5. számú melléklete tartalmazza.

Rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztést a polgármester, az alpolgármesterek, a jegyző, a Képviselő-testület bizottságai terjeszthetnek elő kizárólag a jelen rendeletben szabályozott tárgykörben.

25-30. §-okhoz

A képviselő-testületi ülés elnöke a polgármester, aki jogosult összehívni és levezetni a Képviselő-testület ülését.

A rendelettervezet meghatározza az ülésvezetés szabályait, az elnök jogköreit és az ülés rendjének fenntartása érdekében tehető intézkedéseit.

A rendelettervezetben szükséges rögzíteni a döntéshozatal eredménye érdekében az ülés határozatképességének megállapítását, illetve a határozatképtelenné válása esetén a szükséges intézkedések elrendelését.

31-43. §-okhoz

A rendelettervezet 31-32.§-a részletesen szabályozza az ülés napirendjének megállapítását, a napirendi pontok tárgyalási sorrendjét, melynek során pontosan meghatározza a tárgyalás szakaszait, a felszólalásra jogosultak sorrendjét. Az ülés napirendi pontjaira a polgármester tesz javaslatot, az ülés napirendjét – rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztés kivételével - a Képviselő-testület egyszerű többséggel fogadja el. A tárgyalási sorrend megváltoztatását bármely képviselő kezdeményezheti indokolási kötelezettség terhe mellett.

A rendelettervezet meghatározza az interpelláció, az írásbeli kérdés, napirendi hozzászólás, napirend utáni felszólalás fogalmát és a hozzátartozó eljárási szabályokat.

44-49. §-okhoz

A rendelettervezet meghatározza a képviselő-testületi ülés döntéshozatali rendjét, a döntéshozatal formáit és az azokhoz kapcsolódó eljárási szabályokat.

A Képviselő-testület döntéseit nyílt, titkos vagy név szerinti szavazással hozza. A Képviselő-testület - a jogszabályban meghatározott kivételekkel - határozati és rendeletalkotási javaslatokról valamint az ezek módosító, kiegészítő indítványainak elfogadásáról kizárólag nyílt szavazással dönt.  Bármely képviselő javaslatára - kivétel, ha a jogszabály titkos szavazást ír elő – név szerinti szavazást lehet tartani.  A titkos szavazás lebonyolítását a Képviselő-testület szavazatszámláló bizottság közreműködésével szabályozza, melynek részletes eljárási rendjét a rendelettervezet 47.§-a rögzíti. A Képviselő-testület döntéshozatali formái: rendelet, határozat. Az Mötv. meghatározza azon ügyek körét, melyek elfogadásához minősített többséggel hozott döntés szükséges. A rendelettervezet a helyi sajátosságokra tekintettel kiegészíti a törvényben megnevezett minősített többségű döntést igénylő kérdéskörök felsorolását.

50. §-hoz

A rendelettervezet 50. §-ában rögzíti a döntéshozatal rendjére vonatkozó eljárási rend szabályait.

A döntéshozatalból kizárható az a képviselő, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy érinti, az érintettséget köteles a képviselő bejelenteni. A kizárásról a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.

A módosító és kiegészítő indítványokról történő szavazás rendjét, az indítványok beadásának módját tartalmazza a rendelettervezet ezen szakasza. A döntéshozatal végén a szavazás eredményét a polgármester, az ülés elnöke ismerteti.

51. §-hoz

Az Alaptörvény rendelkezése alapján a rendelettervezet rögzíti a rendeletalkotás kógens szabályait.

52-55. §-okhoz

A rendelettervezet 52-54. §-ai az Mötv.-nek megfelelően szabályozza a döntések kihirdetésének módját.

Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről, nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül a jegyző köteles megküldeni a kormányhivatalnak. A képviselő-testületi határozatok tartalma nyilvános, a Képviselő-testület nyilvános üléseinek jegyzőkönyvében lévő határozatokat az önkormányzati rendeletre vonatkozó előírások megfelelő alkalmazásával az Önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.

A Képviselő-testület ülések dokumentálásának módjáról rendelkezik a rendelettervezet. Az ülésekről hangfelvétel és jegyzőkönyv készül, amelynek kötelező elemeit az Mötv. írja elő. A jegyzőkönyv elkészítése a jegyző feladata, a jegyzőkönyv megtekinthető a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Csoportjánál, valamint az Önkormányzat honlapján. A közérdekű adat megismerésének lehetőségét a zárt ülés esetén is biztosítani kell.

56-58. §-okhoz

A képviselők jogállását az Mötv. valamint a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvény átfogóan szabályozza, a rendelettervezet a képviselők jogainak és kötelességeinek kiegészítő szabályozásáról rendelkezik a kerületi sajátosságok figyelembevételével. A rendelettervezet 4. számú melléklete tartalmazza a képviselők vagyonnyilatkozat-tételi eljárásának szabályozását. A vagyonnyilatkozatok nyilvántartásával, ellenőrzésével kapcsolatos eljárást a Jogi, Közbiztonsági, Ügyrendi és Etikai Bizottság folytatja le.

59-60. §-okhoz

A rendelettervezet rögzíti a képviselőcsoport (frakció) létrehozásának feltételeit, megszűnését, jogait. A képviselői tevékenységük összehangolása érdekében a képviselők képviselőcsoportokat hozhatnak létre. A képviselőcsoportok működésük szabályait saját maguk határozzák meg. A képviselőcsoport jogosult előterjesztések, indítványok kezdeményezésére valamint az állandó bizottságokba 1 fő szakértő delegálására.

61-70. §-okhoz

A rendelettervezet IV. része rögzíti a Képviselő-testület bizottságainak létrehozására, összehívására, működésére és ügyrendjének elkészítésére vonatkozó speciális szabályokat.

A Képviselő-testület önállóan alakíthatja ki szervezetét a törvényi előírások figyelembevételével, ennek keretében meghatározza az egyes szervei közötti munkamegosztást. Ennek érdekében kialakítja bizottságait, meghatározza feladat- és hatáskörét. A bizottságok legfontosabb feladata a Képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának szervezése, ellenőrzése. A Képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az Mötv. alapján a kétezer főnél több lakosú településen kötelező a pénzügyi bizottság létrehozása. A Képviselő-testület bizottságainak feladat- és hatáskörét a 3. számú melléklet tartalmazza. A polgármester, az alpolgármester és a Polgármesteri Hivatal dolgozója nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja. A bizottság tagjai közé nemcsak képviselő-testületi tagok választhatóak.

A bizottságok működésére a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról az elnök esetében a polgármester, a bizottsági tag esetében a bizottság dönt valamint a bizottsági jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

71-73. §-okhoz

A V. rész rögzíti a Képviselő-testület tisztségviselőire (polgármester, alpolgármester) és az általános döntés-előkészítő, végrehajtó szervére (polgármesteri hivatalra, jegyzőre) vonatkozó szabályokat.

Alpolgármesterek esetén a rendelettervezet a korábbi szabályozáshoz hasonlóan kettő alpolgármester választását írja elő a polgármester helyettesítésére a Képviselő-testület tagjai közül.

Az önkormányzati feladat- és hatásköröket a Képviselő-testület látja el. Az önkormányzati döntések előszítésének, végrehajtásának szakszerűségét, törvényszerűségét a jegyző biztosítja. Az Mötv. 81. § (3) bekezdése rögzíti a jegyző feladatait, jelen SZMSZ 73. § (3) bekezdése a kiegészítő szabályokat tartalmazza.

74.§-hoz

A Polgármesteri Hivatal szervezeti és működési szabályzatát a Képviselő-testület hagyja jóvá, mely hatáskörét átruházta a polgármesterre.

75-77. §-hoz

A rendelettervezet ezen szakaszai a közmeghallgatásra, a helyi népszavazásra, a népi kezdeményezésre és a lakossági fórumra vonatkozó szabályokat határozza meg.

A közmeghallgatás jogintézménye azt a célt szolgálja, hogy a választópolgárok közvetlenül intézhessenek kérdéseket a testülethez.

A Képviselő-testület a helyi népszavazás és népi kezdeményezés szabályait önálló rendeletben határozza meg.

78. §-hoz

A Képviselő-testület az önkormányzat költségvetését évente meghatározza a vonatkozó jogszabályok alapján. A rendelettervezet 77. §-a rögzíti a költségvetési rendelettervezet elfogadására, megtárgyalására vonatkozó eltérő szabályozást.

79. §-hoz

A rendelettervezet rögzíti a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság ellenőrző tevékenységének tárgykörét.

80. §-hoz

A rendelettervezet meghatározza a nemzetiségi önkormányzat testületi működésének feltételeit, melynek során biztosítja a működésükhöz szükséges helyiséghasználatot, postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását és a mindezekre vonatkozó költségek viselését.

81. §-hoz

A rendelettervezet függelékeinek aktualizálása a jegyző mindenkori feladata. Az 1. számú függelék a kerület jelenlegi területi határait és településrészek megnevezését tartalmazza.

82.§-hoz

A rendelettervezet rögzíti a rendelettervezet hatálybalépésének napját. A rendelettervezet a hatályba lépéssel egyidejűleg hatályon kívül helyezi a képviselő-testület jelenleg hatályos szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletet valamint rendelkezik a korábbi rendelet-módosítások hatályon kívül helyezéséről.

Előzetes hatásvizsgálat

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. § -a alapján a jogszabály előkészítője – a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű – előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről önkormányzati rendelet esetén a helyi önkormányzat Képviselő-testületét tájékoztatni kell.

A hatásvizsgálat során vizsgálni kell:

a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen

         aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait,

         ab) környezeti és egészségügyi következményeit,

         ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint

2. a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és

c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket.

A fentiek alapján vizsgálni kell a rendelet valamennyi jelentősnek ítélt hatását:

aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásai:

A rendelettervezetnek társadalmi hatása nincs.

A rendelettervezet gazdasági és költségvetési hatásokat nem keletkeztet.

ab) környezeti és egészségügyi következményei:

A rendelet megalkotása sem környezeti sem egészségügyi hatást nem von maga után.

ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásai:

A tervezett önkormányzati rendeletnek adminisztratív terheket befolyásoló hatása nincs.

b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményei:

A rendelet megalkotásának szükségességét az Mötv. és a kapcsolódó jogszabályok változása, a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet, a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény rendelkezései teszik szükségessé.

c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek:

A rendelet alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek adottak, többletfeltételeket nem igényel.