A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 53. § (1) bekezdése értelmében a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról (továbbiakban: SZMSZ) szóló rendeletében határozza meg működésének részletes szabályait a testületi működés helyi sajátosságainak érvényesülése érdekében.

A változó jogszabályi környezet és a feladat- és hatáskörök átrendeződése megköveteli a jelenleg hatályos, az Mötv. rendelkezésein alapuló SZMSZ felülvizsgálatát.

A rendelet megalkotása során a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Jat.) és annak végrehajtási rendelete, a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet rendelkezései az irányadóak. A Jat. 3. §-a értelmében az alacsonyabb szintű jogszabály nem ismételheti meg a magasabb szintű jogszabály szövegét.

Az új rendelet megalkotásának célja, hogy megfeleljen a megváltozott hatályos jogszabályi környezetnek, ezért az átfogó módosítás helyett célszerűbb egy új képviselő-testületi SZMSZ megalkotása.

A szabályozással a Képviselő-testület és szervei a mindenkori jogszabályoknak megfelelően működhetnek.

A rendelettervezet 1-6. §-ai rögzítik a kerület elnevezését, az önkormányzat hivatalos nevét, székhelyét, működési területét és jogállását.

A rendelettervezet rendelkezik az önkormányzat hivatalos jelképeiről, a helyi kitüntetéseiről és elismerő címeiről, melyek használatának és adományozásának eljárási rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

A rendelettervezet 6. §-a nevesíti, hogy az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják.

A Képviselő-testület hivatalos megnevezését, létszámát, tagjainak névjegyzékét 1. melléklet, a tisztségviselők, bizottságok és elnökeinek megnevezését, tagjainak számát és megnevezését 2. melléklet tartalmazza, szabályozza a rendelettervezet 7-8. §-a.

A rendelettervezet 9. §-a rendelkezik Képviselő-testület feladat- és hatásköréről. Az ellátott feladatokhoz tartozó kormányzati funkciók felsorolását az SZMSZ 10. melléklete tartalmazza. Az önkormányzati feladatok ellátását a Képviselő-testület és szervei biztosítják. A Képviselő-testület hatásköreit szerveire átruházhatja, ilyen módon biztosítva ezek folyamatos intézését. Az átruházott hatáskörök címzettje az 3. mellékletben foglaltak szerint a polgármester, a 4. mellékletben pedig az önkormányzat bizottságai. A polgármester és a bizottságok negyedévente kötelesek beszámolni az átruházott hatáskörök gyakorlásáról.

A rendelettervezet ezen szakaszai a Képviselő-testület működésével kapcsolatos alapvető szervezeti és eljárási szabályokat tartalmazzák. Az Mötv. garanciális jellegű rendelkezéseket foglal magában a Képviselő-testület működésére vonatkozóan, a részletes szabályozást jelen rendeletében írja elő a Képviselő-testület.

A rendelettervezet rögzíti az ülések összehívásának rendjét, külön rendelkezik az alakuló ülésről, meghatározza éves szinten a rendes ülések idejét, helyét és egész napos ülések esetében rendelkezik a szünetek elrendeléséről.

A rendelettervezet 13-14. §-ai meghatározzák a polgármester által és a nem polgármester által kezdeményezett rendkívüli ülés rendjét.

A Képviselő-testületet papír alapú vagy elektronikus úton megküldött írásbeli meghívóval kell összehívni és mellékelni kell a napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket.

A rendelettervezet 19. §-a rögzíti a Képviselő-testület nyilvános üléseire meghívott résztvevőket. Elkülönítetten megjelöli a tanácskozási joggal rendelkező meghívottakat mind a testületi, mind a bizottsági ülésre. A tanácskozási joggal rendelkező meghívottakat megilleti a hozzászólás joga.

A tanácskozási joggal rendelkező civil szervezetek felsorolását a 8. melléklet tartalmazza.

A rendelettervezet 20. §-a rendelkezik a képviselő-testületi ülés nyilvánosságáról, a 21. §-a a zárt ülés megtartásáról. Az Mötv. taxatív felsorolása alapján kötelezően zárt ülést kell tartani a Képviselő-testületnek az alábbi ügykörökben: önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén. Elrendelhető zárt ülés az érintett kérésére: választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor.

A Képviselő-testület elrendelhet zárt ülést a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

A rendelettervezet ezen szakaszai az előterjesztések benyújtásának módját és azon személyek körét határozza meg, akik előterjesztést tehetnek. A rendelettervezet rögzíti az előterjesztés kötelező tartalmi elemeit. Az előterjesztések mintáit a 7. melléklet tartalmazza. A 28-29. §-ai meghatározzák az írásbeli előterjesztések benyújtásának határnapjait és időpontjait.

Rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztést a polgármester, az alpolgármesterek, a jegyző, a Képviselő-testület bizottságai terjeszthetnek elő kizárólag a jelen rendeletben szabályozott tárgykörben.

A képviselő-testületi ülés elnöke a polgármester. A rendelettervezet meghatározza az ülésvezetés szabályait, az elnök jogköreit és az ülés rendjének fenntartása érdekében tehető intézkedéseket.

A rendelettervezetben szükséges rögzíteni a döntéshozatal eredménye érdekében az ülés határozatképességének megállapítását, illetve a határozatképtelenné válása esetén a szükséges intézkedések elrendelését.

A rendelettervezet 41-42. §-a részletesen szabályozza az ülés napirendjének megállapítását, a napirendi pontok tárgyalási sorrendjét, melynek során pontosan meghatározza a tárgyalás szakaszait, a felszólalásra jogosultak sorrendjét. Az ülés napirendi pontjaira és a rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztéseknek az ülés napirendjére történő felvételére a polgármester tesz javaslatot. A tárgyalási sorrend megváltoztatását bármely képviselő kezdeményezheti indokolási kötelezettség terhe mellett. A napirendi pontok csak az előterjesztő, vagy annak megbízottja jelenlétében tárgyalhatók.

A rendelettervezet 43-44. §-a rögzíti a napirendhez kapcsolódó hozzászólások szabályait és az ügyrendi kérdésben történő felszólalás lehetőségeit.

A rendelettervezet 45-46. §-a meghatározza s napirendi előtti hozzászólás, napirend utáni felszólalás fogalmát és a hozzá tartozó eljárási szabályokat.

A rendelettervezet meghatározza a képviselő-testületi ülés döntéshozatali rendjét, a döntéshozatal formáit és az azokhoz kapcsolódó eljárási szabályokat.

A Képviselő-testület döntéseit nyílt, név szerinti vagy titkos szavazással hozza. A Képviselő-testület - a jogszabályban meghatározott kivételekkel - határozati és rendeletalkotási javaslatokról, valamint az ezek módosító, kiegészítő indítványainak elfogadásáról kizárólag nyílt szavazással dönt. Bármely képviselő javaslatára - kivétel, ha a jogszabály titkos szavazást ír elő – név szerinti szavazást lehet tartani. A titkos szavazás lebonyolítását a Képviselő-testület szavazatszámláló bizottság közreműködésével szabályozza, melynek részletes eljárási rendjét a rendelettervezet 52. §-a rögzíti.

A Képviselő-testület döntéshozatali formái: rendelet, határozat. Az Mötv. meghatározza azon ügyek körét, melyek elfogadásához minősített többséggel hozott döntés szükséges. A rendelettervezet a helyi sajátosságokra tekintettel kiegészíti a törvényben megnevezett minősített többségű döntést igénylő kérdéskörök felsorolását.

A rendelettervezet 60-63. §-ai az Mötv.-nek megfelelően szabályozza a döntések kihirdetésének módját. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről, nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

A Képviselő-testület üléséről hangfelvétel és szerkesztett írásos jegyzőkönyv készül, amelynek kötelező elemeit az Mötv. írja elő. A jegyzőkönyv elkészítése a jegyző feladata, a jegyzőkönyv megtekinthető a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Csoportjánál, valamint az Önkormányzat honlapján. A határozatok tartalma nyilvános, a Képviselő-testület nyilvános üléseinek jegyzőkönyvében lévő határozatokat az önkormányzati rendeletre vonatkozó előírások megfelelő alkalmazásával az Önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.

A képviselő-testületi ülések dokumentálásának módjáról rendelkezik a rendelettervezet. A közérdekű adat megismerésének lehetőségét a zárt ülés esetén is biztosítani kell.

A Képviselő-testület külön rendeletben - jogszabály keretei között - határozza meg a képviselők tiszteletdíjának mértékét, a kiesett jövedelem megtérítésének módját, valamint természetbeni juttatásainak körét, mértékét és szabályait.

A rendelettervezet rögzíti a képviselőcsoport (frakció) létrehozásának feltételeit, megszűnését, jogait. A képviselői tevékenységük összehangolása érdekében a képviselők képviselőcsoportokat hozhatnak létre. A képviselőcsoportok működésük szabályait saját maguk határozzák meg. A képviselőcsoport jogosult előterjesztések, indítványok kezdeményezésére, valamint az állandó bizottságokba 1 fő szakértő delegálására.

A rendelettervezet Negyedik része rögzíti a Képviselő-testület bizottságainak létrehozására, összehívására, működésére és ügyrendjének elkészítésére vonatkozó speciális szabályokat.

A Képviselő-testület önállóan alakíthatja ki szervezetét a törvényi előírások figyelembevételével, ennek keretében meghatározza az egyes szervei közötti munkamegosztást. Ennek érdekében kialakítja bizottságait, meghatározza feladat- és hatáskörét. A bizottságok legfontosabb feladata a Képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának szervezése, ellenőrzése. A Képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az Mötv. alapján a kétezer főnél több lakosú településen kötelező a pénzügyi bizottság létrehozása. A Képviselő-testület bizottságainak feladat- és hatáskörét a 5. melléklet tartalmazza. A polgármester, az alpolgármester és a Polgármesteri Hivatal dolgozója nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja. A bizottság tagjai közé nemcsak képviselő-testületi tagok választhatóak. A bizottságok működésük részletes szabályait ügyrendjükben állapítják meg.

A Képviselő-testület bizottságonként legfeljebb három albizottságot létrehozhat, azonban az albizottság átruházott hatásköröket nem gyakorolhat.

Az Ötödik rész rögzíti a Képviselő-testület tisztségviselőire (polgármester, alpolgármester, tanácsnok) és az általános döntés-előkészítő, végrehajtó szervére (polgármesteri hivatalra, jegyzőre, aljegyzőre) vonatkozó szabályokat. Alpolgármesterek esetén a rendelettervezet a Képviselő-testület tagjai közül egy, és nem tagjai közül egy alpolgármestert választ a polgármester helyettesítésére. A Képviselő-testület tagjai közül egy tanácsnokot választ, melynek felügyelt feladatait a 9. melléklet tartalmazza.

A rendelettervezet ezen szakaszai a közmeghallgatásra, a helyi népszavazásra, és a lakossági fórumra, kerületi fórumra vonatkozó szabályokat határozza meg.

A közmeghallgatás jogintézménye azt a célt szolgálja, hogy a választópolgárok közvetlenül intézhessenek kérdéseket a testülethez.

A Képviselő-testület a helyi népszavazás feltételeit és eljárási rendjét önálló rendeletben határozza meg.

A Képviselő-testület a törvényben meghatározott módon, évente meghatározza az önkormányzat költségvetését. A rendelettervezet 93. §-a rögzíti a költségvetési rendelettervezet elfogadására, megtárgyalására vonatkozó eltérő szabályozást.

A rendelettervezet a hatályba lépéssel egyidejűleg hatályon kívül helyezi a képviselő-testület jelenleg hatályos szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletet, valamint rendelkezik a korábbi rendelet-módosítások hatályon kívül helyezéséről. A rendelettervezet rögzíti a rendelettervezet hatálybalépésének napját.