A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92. §, 114. § és 115. §-ában, továbbá a gyermekek védelméről szóló és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 29. §, 147. § és 148. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdésének 10., 11. és 11a. pontjai alapján az önkormányzat megállapítja a személyes gondoskodás keretében szociális alapellátást biztosító intézmények térítési díjait.

A rendelet megalkotása során a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Jat.) és annak végrehajtási rendelete, a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet rendelkezései az irányadóak. A Jat. 3. §-a értelmében az alacsonyabb szintű jogszabály nem ismételheti meg a magasabb szintű jogszabály szövegét.

Az új rendelet megalkotásának célja, a gazdasági változások követése.

A szabályozással biztosítható a gazdasági egyensúly az önkormányzati és a társadalmi teherviselés megosztásával, szem előtt tartva a családok anyagi biztonságát.

A rendelet megalkotása európai uniós jogot nem érint.

E paragrafus az intézményi térítési díjak meghatározásáról rendelkezik.

A szociális ellátások és szolgálatátok díjait és az azzal összefüggő szabályozásokról rendelkezik.

E paragrafus határozza meg, hogy az iskolai napközi és az óvodai ellátás intézményi térítési díja kizárólag az étkeztetés ellenértékét foglalja magába, a bölcsődei étkeztetés intézményi térítési díja az élelmezés nyersanyagköltségének összegét foglalja magába.

A 48/2010. (XII. 20.) önkormányzati rendelete hatályon kívül helyezéséről és e rendelet hatályáról rendelkezik.

A Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 21. § (2) bekezdés a) pontja szerint az önkormányzati rendelet tervezetéhez tartozó indokolást - a jogszabály előkészítőjének az indokolásban kifejtett, erre vonatkozó álláspontja alapján - nem kell közzétenni, ha a jogszabály jelentős társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása, környezeti és egészségi következménye, adminisztratív terheket befolyásoló hatása nem kimutatható. Nem javaslom az indokolás közzétételét.