Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének a vásárcsarnokokról és piacokról szóló 51/2012. (XII.17.) önkormányzati rendeletének a felülvizsgálata és új rendelet megalkotása szükséges az új jogszabály-szerkesztési előírásoknak való megfelelés érdekében. A felülvizsgálat során a korábbi rendelet rendelkezései jogtechnikai szempontból kerültek pontosításra.

Az új rendelet változásai igazodnak az egységes jogalkotói gyakorlathoz. A jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet előírásai alapján működő LocLex jogszabályszerkesztő program segítségével készült.

Segíti a jogértelmezést és jogalkalmazást.

A rendelet megalkotása európai uniós jogot nem érint.

A rendelet-tervezet 3. §-a a Képviselő-testület hatásköréről rendelkezik, amikor rögzíti, hogy a piac létesítéséről, helyéről, rendeltetéséről, üzemeltetőjéről és az ott alkalmazott díjszabásról, valamint a piac megszüntetéséről a Képviselő-testület dönt. A rendelet-tervezet 1. melléklete tartalmazza a rendelet-tervezet hatálya alá tartozó vásárcsarnokok, piacok felsorolását. A rendelet-tervezet rögzíti, hogy a díjszabást a 2. melléklet tartalmazza, kiemeli, hogy a díjszabás megállapításánál a Képviselő-testület a használat jellegét, módját és a használt terület piacon belüli elhelyezkedését veszi figyelembe. A piac sajátossága, hogy a kereskedők eltérő módon és eltérő jogcímen (helyhasználó, területbérlő, bérlő) árusítanak a piac területén, amely szempontokat a díjszabás megállapításánál nem lehet figyelmen kívül hagyni. A rendelet-tervezet az Önkormányzat által rendezett alkalmi (ünnepi) vásárok tekintetében lehetővé teszi, hogy az aktuális vásár jellegére megfelelően reagálva a Képviselő-testület, átruházott hatáskörben a polgármester határozza meg annak helyét és idejét, valamint az önkormányzati tulajdonnal történő vagyongazdálkodás keretén belül az aktuális díjszabást.

A rendelet-tervezet 4. §-a meghatározza a piacok üzemeltetőjét, amely Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Piacfelügyelete. A jogszabály részletesen szabályozza a piac fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatos alapvető szabályokat, feladatköröket, valamint az üzemeltetőre vonatkozó speciális szabályokat, rendelkezik továbbá a piacfelügyelők eljárásának módjáról.

A piaci rend meghatározása alapvetően fontos kérdés a piac megfelelő működésének biztosítása érdekében, ezért a piaci magatartás alapvető szabályait indokolt rendeletben rögzíteni. A piaci rend részletes szabályait az üzemeltető határozza meg, amely a piac területén lévő valamennyi személyre kötelező. A piaci rendnek olyannak kell lennie, hogy mind a kereskedők, mind az ott megfordulók számára világos, egyértelmű és részletes szabályozást nyújtson, továbbá iránymutatást kell adnia minden olyan cselekvésre és eseményre, amely a piacon általában előfordulhat. Ez egyúttal a piacon tartózkodók jogainak védelmét is szolgálja. A Piaci Rendet a piac területén jól látható helyen ki kell függeszteni.

A rendelet-tervezet 7. §-a lehetővé teszi a piac üzemeltetője részére az úgynevezett szakosított beosztást, amelynek segítségével az üzemeltető meghatározhatja a piac egyes területein árusítható árucikkek körét. A szakosított beosztás célja lehet a közegészségügyi szempontok figyelembevétele, gazdasági szempontok mérlegelése, de akár gyakorlati elhelyezkedésből felmerülő problémák kezelése is. A rendelkezés előírja továbbá a bérlők, helyhasználati szerződéssel rendelkezők részére azt a kötelezettséget, hogy a tevékenységi körüket kizárólag az üzemeltető előzetes írásbeli hozzájárulásával változtathatják meg.

A piacok működése szempontjából a hulladék-elhelyezés, elszállítás kérdésköre kiemelt jelentőséggel bír, hiszen a piacon nagy mennyiségű hulladék keletkezik. A rendelet-tervezet 8. §-a ennek megfelelően részletesen szabályozza a hulladékkezelésre vonatkozó alapvető és a veszélyes hulladékkezelésre vonatkozó speciális szabályokat.

A rendelet-tervezet 9. §-a a piaci helyhasználat típusait határozza meg, amely szerint a helyhasználat jellege alkalmi vagy tartós lehet. Az alkalmi helyhasználaton belül megkülönböztet napi, valamint havi helyhasználatot. A napi helyhasználat célja az árusítás sokszínűségének fenntartása, az árusítói kör és így az áruk változatosságának megőrzése. Gyakorlati tapasztalat alapján célszerű - az őstermelői asztalok használatánál már bevált - havi helyhasználatot lehetővé tenni, amelynek következtében a kereskedő az adott hónap árusítási napjaira történő helypénz megfizetése helyett egy összegben, előzetesen vásárolja meg az érintett árusítóhely használatát. A havi helyhasználat szélesebb körű bevezetésével egyrészt érvényesül az üzemeltető gazdasági érdeke azáltal, hogy az árusítóhely előzetesen ki van adva, másrészt a kereskedő érdeke azáltal, hogy a helyet előzetesen le tudja foglalni a tárgyhónap tekintetében. Az egyes árusítási típusra alkalmazható helyeket az üzemeltető jelöli ki.

A tartós helyhasználat az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás szabályait figyelembe véve kizárólag határozott időre szólhat. A tartós helyhasználat időtartamát tekintve 3 hónaptól 1 évig terjedő időtartamú lehet. A tartós helyhasználók árusítása helyhasználati engedélyhez, valamint a feltételeket részletesen tartalmazó helyhasználati szerződéshez van kötve. A piac területének használatáért helyhasználati díjat kell fizetni, amelynek mértékét a 2. melléklet tartalmazza. E szakasz azt is szabályozza, hogy nem adható ki helyhasználati engedély, illetve nem köthető helyhasználati szerződés olyan kereskedővel, akinek akár az üzemeltetővel, akár az Önkormányzattal szemben tartozása áll fenn.

A rendelet-tervezet 10. §-a részletesen tartalmazza az alkalmi helyhasználat keletkezését, a helyjegyre vonatkozó szabályokat, a helyhasználat módját, a helyhasználati díj számításának metódusát és az alkalmi helyhasználókra vonatkozó alapvető szabályokat, szankciókat. A mezőgazdasági őstermelő kizárólag a mezőgazdasági őstermelői igazolványban felsorolt áruk árusítására jogosult a mezőgazdasági őstermelői asztalon, azonban a tapasztalok azt mutatták, hogy gyakran más terméket is árusítottak, kihasználva a mezőgazdasági őstermelői asztal kedvezőbb díjazását. Indokolt tehát annak bevezetése, hogy az ilyen árusítók többletként a napi helypénz értékét is fizessék meg az ilyen típusú árusítás idejére.

Emellett e szakasz rendelkezik még az alkalmi helyhasználó kereskedőkkel szemben alkalmazható kitiltás lehetőségéről, annak eseteiről.

A rendelet-tervezet 11. §-a részletesen tartalmazza a tartós helyhasználat keletkezésére vonatkozó szabályokat, a helyhasználati díj megállapításának módját és a tartós helyhasználókra vonatkozó alapvető szabályokat. Kimondja, hogy a tartós helyhasználati jogot a helyhasználati engedély megszerzésével, valamint a helyhasználati szerződés megkötésével szerzi meg a kereskedő. A helyhasználati engedély a kijelölt árusítóhelyre és kereskedőre vonatkozó adatokat, míg a helyhasználati szerződés az üzemeltető és kereskedő közötti polgári jogi jogviszony alapvető szabályait kell, hogy tartalmazza. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatták, hogy a kereskedők az alapterület nagysága alapján megállapított helyhasználati díjat az asztal felületének egyéni módon történő megnövelésével kerülték ki, melynek segítségével nagyobb felületen árusíthattak, azonos díjazás mellett. Indokolt tehát annak a rendelkezésnek a kodifikálása, hogy aki az árusítóasztal felületét engedély nélkül megnöveli, az pótdíjat köteles fizetni. A pótdíj napi mértéke a többlethasználattal érintett területre megállapítható napi helypénz háromszorosa. A rendelet-tervezet szövegének szempontjából a területbérlők tartós helyhasználónak minősülnek.

A rendelet-tervezet 12. §-a tartalmazza a helyhasználati szerződés megszűnésének eseteit, a rendes és rendkívüli felmondás lehetőségét, módját és szabályait.

A piac területén lévő önkormányzati tulajdonú helyiségeket az üzemeltető bérbeadás útján hasznosítja. Az önkormányzati vagyon gazdálkodásával kapcsolatos szigorú előírásokra figyelemmel az üzemeltető csak egy éves határozott időre köthet bérleti szerződést, amelyet szigorú pályázati eljárás előz meg. A rendelet-tervezet lehetővé teszi a korábbi bérlő bérleti jogviszonyának meghosszabbítását, amennyiben a bérlő a bérleti jogviszonyának lejárta előtt legkésőbb 60 nappal korábban azt írásban kérelmezi, feltéve, hogy a meghosszabbítás rendelet-tervezetben meghatározott feltételei továbbra is fennállnak.

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 36. § (2) bekezdése kimondja, hogy a helyiségbér mértékét önkormányzati rendelet nem szabályozhatja. Az Ltv. 38. § (1) bekezdése alapján a felek a helyiségbér összegében szabadon állapodnak meg, amelyre figyelemmel a rendelet-tervezet az üzemeltető részére korlátként csupán a bérleti díj legkisebb mértékét határozza meg. Az üres vagy megüresedő helyiségeket a vonatkozó jogszabályban biztosított kivételektől eltekintve az üzemeltető pályázat útján hasznosítja.

A rendelet-tervezet 14-18. §-ai határozzák meg a pályázati eljárás részletes szabályait, a pályázat kiírására vonatkozó szabályokat, a pályázati elbírálás módját, a pályázati kiírás kötelező tartalmi elemeit, a pályázati anyag kötelező tartalmi elemeit, a pályázó jogosultságát a helyiség megtekintésére, valamint a pályázóval szemben elvárt követelményeket. A rendelet-tervezet meghatározza a pályázat érvénytelenségének és a pályázati eljárás eredménytelenségének eseteit. A rendelet-tervezet az okszerű gazdálkodás érdekében lehetővé teszi az üzemeltető részére, hogy az egymást követően kétszer eredménytelenül pályáztatott helyiség bérbeadása pályázat nélkül történhessen, feltéve, ha az eredménytelenség oka az volt, hogy nem érkezett pályázat az eljárási határidő lejártáig, és a leendő bérlő vállalja kéthavi bérleti díjnak megfelelő egyszeri használatbavételi díj megfizetését.

A rendelet-tervezet ezen szakasza tartalmazza a pályázat elbírálásának rendjét, valamint a több érvényes pályázat beérkezése esetére irányadó eljárást. Amennyiben több érvényes pályázat érkezik, akkor az üzemeltető által kijelölt három tagú bizottság tagjainak jelenlétében, a pályázatok bontását követő 15 napon belül áralku tárgyalást kell tartani. Az áralku tárgyalás célja, hogy az üzemeltető a pályázók versenyeztetésével minél magasabb bérleti díjat, illetve egyszeri használatbavételi díjat érjen el. Az áralku tárgyaláson az a pályázó nyer, aki az összességében legelőnyösebb ajánlatot teszi. A rendelet-tervezet előírja, hogy a nyertes pályázó a tárgyalás napján köteles befizetni az üzemeltető számlájára az általa ajánlott egyszeri használatbavételi díjat a pályázati biztosíték beszámítása mellett. Amennyiben ezt a nyertes pályázó nem fizeti meg, úgy az a pályázó részéről visszalépésnek minősül. A rendelet-tervezet lehetővé teszi az áralku tárgyaláson második és harmadik helyezett kihirdetését is, így amennyiben az első nyertes visszalép, akkor az üzemeltető jogosult a soron következő nyertessel szerződést kötni, amelynek következtében nem kell újabb pályázati eljárást lefolytatni. A rendelet-tervezet e szakaszban határozza meg a pályázati biztosíték jogi sorsát is.

A rendelet-tervezet 20. §-a tartalmazza az új bérlő szerződéskötéskor felmerülő kötelezettségeit. A nyertes új bérlő ennek megfelelően köteles az egyszeri használatbavételi díjon felül egy havi bérleti díjat befizetni az üzemeltető számlájára, valamint a bérleti szerződésből eredő kötelezettségek biztosítására háromhavi bérleti díjnak megfelelő összeget óvadék jogcímén befizetni az Önkormányzat letéti számlájára. A rendelet-tervezet részletesen szabályozza az óvadék jogi sorsát, meghatározza a bérleti díj befizetésének határidejét, valamint a késedelmes teljesítés esetén felmerülő kamat mértékét.

A rendelet-tervezet 21. §-a rendelkezik az e tárgyban alkotott, hatályban lévő rendelet hatályon kívül helyezéséről, a 22. § rögzíti a rendelet-tervezet hatálybalépésének napját.

A Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 21. § (2) bekezdés a) pontja szerint az önkormányzati rendelet tervezetéhez tartozó indokolást - a jogszabály előkészítőjének az indokolásban kifejtett, erre vonatkozó álláspontja alapján - nem kell közzétenni, ha a jogszabály jelentős társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása, környezeti és egészségi következménye, adminisztratív terheket befolyásoló hatása nem kimutatható. Nem javaslom az indokolás közzétételét.