Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontja alapján a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvényi keretek között rendeletet alkot, továbbá az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése e) pontja alapján gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat.

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 107. §-a alapján: „A helyi önkormányzatot - törvényben meghatározott eltérésekkel - megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, terhelik. A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik.” Az önkormányzati vagyonról a Mötv. 106-110. §-ai rendelkeznek.

Az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése kimondja, hogy az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon. Az Alaptörvény rendelkezései alapján a nemzeti vagyon és így egyúttal az önkormányzati vagyon tekintetében is további rendelkezéseket tartalmaz a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.).

Az Nvtv. 5. §-a alapján az önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyon a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását és hatáskör gyakorlását szolgáló, a nemzeti vagyonról szóló törvényben kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősített vagyonból, törvény vagy önkormányzati rendelet alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonnak minősülő vagyonból (együttesen: forgalomképtelen törzsvagyon), törvény vagy önkormányzati rendelet alapján korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból, valamint forgalomképesnek minősülő üzleti vagyonból áll. A törvény rögzíti a nemzeti vagyon megőrzésének és védelmének alapvető szabályait. A nemzeti vagyon kezelésének és védelmének célja a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése és a természeti erőforrások megóvása, valamint a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembevétele.

A módosuló jogszabályi környezet, illetve a gazdasági változások megkövetelik a jelenleg hatályos vagyonrendelet felülvizsgálatát.

Az új rendelet megalkotásakor – a jogszabályi előírásoknak való megfelelésen túl – az önkormányzati vagyon megőrzését, védelmét és az önkormányzati vagyonnal való felelős gazdálkodást érvényre juttató olyan előírások megteremtése volt a cél, amely egyúttal figyelemmel van az ágazati jogszabályokban foglaltakra is.

A rendelet hatályát, továbbá az önkormányzati vagyon fogalmát és körébe tartozó vagyonelemeket rögzíti.

Nem vonatkoznak a rendeletben foglalt rendelkezések az (1) bekezdésben felsorolt tárgyú rendeletekre. Az (1) bekezdésben felsorolt rendeletek háttérszabályaként - eltérő rendelkezés hiányában - a rendeletben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

A rendeletben használt fogalmak, kifejezések definícióját tartalmazza.

A nemzeti vagyonról szóló törvénnyel összhangban a vagyonelemek alapvető osztályozását tartalmazza.

A törzsvagyonba tartozó vagyonelemektől eltérően az üzleti vagyon (nem törzsvagyon) körébe tartozó vagyonelemek kimerítő felsorolása lehetetlen. A törzsvagyoni elemeket a törvények és a rendelet tételesen – a rendelet 1. és 2. mellékleteként csatolva – megjelöli, ehhez képest az üzleti vagyonra egy negatív meghatározás adható, annak megjelölése mellett, hogy az üzleti vagyon az önkormányzati vagyonnak az a része, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe. Az üzleti vagyon más tulajdonosokkal azonos jogi helyzetbe hozza az önkormányzatokat, és lehetővé teszi számukra a vagyonnal való felelős vállalkozási tevékenységet, üzletszerű gazdálkodást.

A forgalomképesség megváltoztatásának módját, eljárási rendjére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.

A rendelet 9. §-ában foglalt részletszabályok a tulajdonosi jogok gyakorlójának kijelölésére, meghatározására vonatkozóan adnak alapvető eligazítást. Az önkormányzati tulajdon alanya végső soron a település lakossága, mint közösség. Minden tulajdonosi jog és kötelezettség forrása a kerületi önkormányzati vagyon tekintetében Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete. Tulajdonosi joggyakorlóként a Képviselő-testület a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlására jogosult. A Képviselő-testületnek az e rendeletben megfogalmazott döntése, hogy a tulajdonosi jogait - egészben, vagy részben - bizottságára, illetve a polgármesterre ruházza át.

Rögzíti, hogy az egyes vagyonelemek értékét és változásait nyilván kell tartani. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a vagyon elsődleges rendeltetése szerinti közfeladat megjelölését is. A nyilvántartási adatok - a minősített adatok kivételével - nyilvánosak.

Jelen § rendelkezik arról, hogy az egyes vagyonelemek nyilvántartása milyen vagyonérték figyelembevételével történhet. Amennyiben jogszabály előírja, a vagyonelem értékelését kötelező elkészíttetni.

Részletes eligazítást nyújt az adott vagyonelem értékének megállapításához szükséges értékképzés módjának jellegére vonatkozó elvárásokról.

A rendelet a vagyonvédelem biztosítása érdekében meghatározza a leltározási kötelezettséget, annak formáit.

Az éves zárszámadáshoz kapcsolódó, a vagyon állapotát tartalmazó vagyonkimutatás részletes tartalmi, formai és eljárási szabályairól, továbbá vagyonkimutatáshoz kapcsolódó feladatok elvégzésével, a nyilvántartások vezetésével összefüggő feladatokról, felelősségi szabályokról szól.

A rendelet meghatározza az önkormányzati vagyonnal való rendelkezés általános és alapvető szempontjait.

A nemzeti vagyonról szóló törvény előírja a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott értékhatár feletti ügyleteknél a versenyeztetés kötelezettségét. Az értékhatárt a mindenkori éves költségvetési törvény határozza meg. A rendelet nem határoz meg a költségvetési törvényben foglaltnál alacsonyabb értékhatárt az önkormányzati vagyon tekintetében, ugyanakkor fenntartja a lehetőségét annak, hogy a tulajdonosi joggyakorló döntése alapján a versenyeztetés mellett döntsön. A jogszabályi előírások alapján, illetve az ügylet jellegére tekintettel a rendelet meghatározza a versenyeztetés alóli kivételek eseteit.

Rögzíti a versenyeztetéshez kapcsolódó felelősségi szabályokat, másrészt felsorolja a versenyeztetési eljárás módjait, és előírja annak legalapvetőbb szabályait.

A verseny tisztaságát, a pályázók, ajánlattevők közötti egyenlő bánásmód megteremtését védő rendelkezéseket tartalmazza.

Valamennyi versenyeztetési eljárásra vonatkozóan egységes eligazítást nyújt az eljárás nyertesének kiválasztásáról. A két alapvető szempont, amelynek alapján a legjobb ajánlattevő személye meghatározható: a kiírásban foglalt szempontoknak való megfelelés, illetve az önkormányzat tulajdonosi érdekeinek figyelembevételével összességében a legelőnyösebb ajánlat ténye. A rendelet további, a verseny tisztaságát, illetve az ajánlattevők közötti egyenlő bánásmód megteremtését védő rendelkezéseket tartalmaz.

A forgalomképtelen nemzeti vagyon nem idegeníthető el (elidegenítésük semmis), vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével nem terhelhető meg, azon dologi jog vagy osztott tulajdon nem létesíthető. A rendelet a forgalomképtelen törzsvagyonnal egyéb módon való rendelkezés hatásköri szabályait rögzíti.

A rendelet a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó vagyonelemek feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának hatásköri szabályait rögzíti. A rendelet értelmében az ügylet jellege vagy időtartama alapján a tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület, a vagyongazdálkodásért felelős bizottság vagy a polgármester gyakorolja.

A forgalomképes (üzleti) vagyonelemek tekintetében a tulajdonosi jogokat egyedi forgalmi értéktől függően a Képviselő-testület, a vagyongazdálkodásért felelős bizottság vagy a polgármester gyakorolja.

A nemzeti vagyonról szóló törvény előírja, hogy az önkormányzatoknak a vagyongazdálkodás rendeltetése biztosításának céljából közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet kell készíteni. A törvény nem határozza meg azok időtávját. A középtávú vagyongazdálkodási terv legalább 4, a hosszú távú vagyongazdálkodási terv legalább 8 évre készül, és azokat kizárólag a Képviselő-testület hagyhatja jóvá minősített többséggel.

A rendelet az önkormányzati vagyont érintő közbeszerzések vonatkozásában az eltérő hatásköri szabályokat, valamint az ún. kizárólagos jogra vonatkozó rendelkezéseket tárgyalja.

A rendelet az önkormányzati feladat- és hatáskörök változásával kapcsolatos vagyoni döntéseket függetleníti a vagyonelem értékétől, és a döntést egységesen a Képviselő-testület hatáskörébe utalja.

A rendelet e §-ai az önkormányzati vagyon önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódó vagyonkezelésbe adására, illetve a vagyonkezelésben lévő önkormányzati vagyonra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazzák. Önkormányzati vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben adható vagyonkezelésbe. Az ingyenes vagyonkezelésbe adásról a Képviselő-testület minősített szavazattöbbséggel dönt. A rendeletben foglaltak mellett az önkormányzati vagyonelemek vagyonkezelésbe adásánál a vagyonkezelői jogviszony (szerződés) létrejötte, tartalma és megszűnése, továbbá a felekre vonatkozó elszámolási és nyilvántartási (számviteli) kérdések tekintetében figyelemmel kell lenni a Mötv. 109. §-ában foglaltakra is. A rendelet részletesen rögzíti a tulajdonosi ellenőrzés formáit, annak menetét, a felek jogait és kötelezettségeit. A rendelet rögzíti továbbá a polgármester tulajdonosi ellenőrzések legfontosabb megállapításaira vonatkozó beszámolási kötelezettségét is.

Az önkormányzati vagyonra vonatkozó ingyenes vagy kedvezményes ügyletek szabályait rögzítik. Az ingyenes vagy kedvezményes vagyon megszerzése kérdésében értékhatártól függően a polgármester, a vagyongazdálkodásért felelős bizottság, továbbá a Képviselő-testület vagy, míg ingyenes vagy kedvezményes átruházásról, hasznosításról az 51. §-ban írtak kivételével - értékhatártól függetlenül - a Képviselő-testület dönt, minősített szavazattöbbséggel.

Az önkormányzat vagyonát érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség megkötésére vonatkozó hatásköri szabályokat tartalmazza.

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdése alapján a helyi önkormányzat, valamint az általuk irányított költségvetési szervek követeléséről lemondani csak törvényben vagy helyi önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben és módon lehet. A rendelet e §-a a követelés leírásának, kivezetésének – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben rögzített behajthatatlanságon alapuló – szabályait rögzíti.

A rendelet e §-a rögzíti a követelés elengedésének szabályait. Ha a követelés a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint nem minősül behajthatatlannak, akkor kizárólag különösen indokolt esetben lehet a követelést részben vagy egészben elengedni.

Az önkormányzatot különféle jogcímen (jogszabályon, szerződésen) alapuló elővásárlási jog illetheti meg. A döntéshez szükséges pénzügyi fedezet megteremtésére az önkormányzat a költségvetésében e célra külön előirányzatot biztosít. A rendelet e §-a szerint értékhatártól függően a döntés a polgármester, a vagyongazdálkodásért felelős bizottság vagy a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

Azokban a jelen §-ban példálózó jelleggel felsorolt hatósági eljárásokban, amelyek az ingatlanok tulajdonjogának változásával nem járnak - figyelemmel pl. a rövid határidők miatti jogvesztés veszélyére - a gyors és egyszerű igényérvényesítés feltételeinek megteremtése érdekében, a korábbi gyakorlattal megegyezően célszerű az ügyfél jogait a polgármesterre telepíteni. A rendelet ezen jogkört - a szerződés keretein belül - kiterjeszti a vagyonkezelőkre és a vagyongazdálkodással megbízottakra.

A rendelet e §-a telekalakításra vonatkozó részletszabályokat fogalmazza meg.

A rendelet az önkormányzati vagyonelemek alkalmi célú igénybevételéről való döntés meghozatalát az itt meghatározott esetekben a polgármester hatáskörébe utalja. Tekintettel arra, hogy az igénybevétel időben korlátozott, a rendelet rögzíti az erre vonatkozó előírásokat.

A külön önkormányzati rendelet hatálya alá nem tartozó egyéb földterületek bérbeadásának, hasznosításának szabályait tartalmazza.

A rendelet szerint a költségvetési szervek a használatukban lévő vagyon felett korlátozott döntési jogkörrel bírnak. Az önkormányzati intézmény a használatában lévő ingatlanokat és ingókat - az alapfeladata sérelme nélkül - bevételei növelésére fordíthatja. A részletes hatásköri szabályokat, vagyonkezelési, illetve vagyongazdálkodási szerződés hiányában, a rendelet e rendelkezései tartalmazzák.

A rendelet e §-a az önkormányzati gazdasági társaságok feletti tulajdonosi jogok gyakorlását szabályozzák. Az önkormányzat kizárólagos vagy többségi tulajdonosi részesedésével működő gazdasági társaság tekintetében az önkormányzatot megillető tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szerinti vezető állású munkavállalók vonatkozásában az Mt. 207. § (2) bekezdése szerinti teljesítménykövetelményt, valamint az ahhoz kapcsolódó teljesítménybért vagy egyéb juttatást a tulajdonosi jogokat gyakorló állapíthat meg. A vezető állású munkavállalók közül a munkáltató vezetője (ügyvezető) tekintetében a döntést a rendelet a Képviselő-testület hatáskörébe utalja, ugyanakkor az Mt. 208. § (1) és (2) bekezdései szerinti vezető állású munkavállalók vonatkozásában – az alapító okirat eltérő rendelkezésének hiányában – e jogkör gyakorlója a rendelet szerint a polgármester.

A rendelet e §-a rögzíti az önkormányzati tulajdonú albetétek esetében az önkormányzatot mint tulajdonost megillető jogok gyakorlásának a módját. A rendelet szerint általánosságban az önkormányzatot a polgármester, illetve az általa meghatalmazott személy képviseli. Azon társasházak esetében, ahol az önkormányzati tulajdoni hányad eléri vagy meghaladja az 50 %-ot, a rendeletben rögzített kiemelt ügyekben az önkormányzat nevében a vagyongazdálkodásért felelős bizottság jogosult döntést hozni.

A rendelet e §-a kimondja, hogy a nemzeti vagyonról szóló törvény hatályba lépését, illetve e rendelet hatályba lépését megelőzően, az önkormányzati vagyonra vonatkozóan jogszerűen és jóhiszeműen szerzett jogokat és kötelezettségeket a rendelet rendelkezései nem érintik, továbbá a folyamatban lévő ügyek esetén történő alkalmazhatóság eseteit rögzíti.

A rendelet hatályba lépéséről rendelkezik.