A Jat. 22. §-a előírja a jogrendszer folyamatos felülvizsgálatát, melynek felelőse a helyi önkormányzati rendeletek tekintetében a jegyző.

A rendelet megalkotása során a Jat. és annak végrehajtási rendelete, a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet rendelkezései az irányadóak. A Jat. 3. §-a értelmében az alacsonyabb szintű jogszabály nem ismételheti meg a magasabb szintű jogszabály szövegét.

A rendelet megalkotásának célja, az önkormányzati rendeletek felülvizsgálatával a dereguláció elvégzése és a rendeletek aktualizálása, továbbá a joganyag átláthatóságának biztosítása.

A tartalmi és formai deregulációval biztosítható a joganyag átláthatóságának megteremtése és ezáltal a jogbiztonság érvényre juttatása.

A jogtechnikai jellegű módosítás keretében pontosításra kerülnek a rendelet bevezető részében megjelölt rendelkezések.

A rendelet hatályát rögzíti. Rögzíti, hogy az eltérő szabályt megállapító külön törvény hatálya alá tartozó esetekre nem terjed ki a rendelet hatálya.

Az egyértelmű és egységes fogalomhasználat érdekében a paragrafus definiálja a rendeletben használt szakmai kifejezéseket, és utalásokat tartalmaz magasabb szintű jogszabályokban található fogalmakra.

Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente zöldövezeti jellegének megőrzése érdekében az ingatlantulajdonosok jó gazda módjára történő gondoskodási kötelezettségét tartalmazza a fás szárú növényekre vonatkozóan.

A hulladékgazdálkodási hatóság kijelöléséről szóló 124/2021. (III. 12.) Korm. rendelet 1 § paragrafus (2) bekezdés, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 47. § paragrafus (2) bekezdés e) pontja alapján hatáskör hiányában az 5. § paragrafus (6) bekezdés módosul.

A nem közterületi ingatlanokon fák, cserjék, továbbá egyes lágyszárúak ültetési előírásaihoz, fenntartásához, kezeléséhez ad iránymutatást e paragrafus. A zöldfelületek megóvásának céljából, továbbá tekintettel arra, hogy a sövények fás szárú növényekből kerülnek kialakításra a 6. § (3) és (6) bekezdéseinek összhangba hozása szükséges.

A nem közterületi ingatlanokon végzett fakivágások esetkörét szabályozza. Nyelvhelyességi szempontból a 8. § (11) bekezdés módosítása szükséges.

A pótlási kötelezettség mértékét, az elvégzés határidejét szabályozza nem közterületen fakivágási engedéllyel, illetve engedély nélkül kivágott fák esetén, valamint építési engedélyezési eljárással kapcsolatos fakivágásoknál. Tekintettel arra, hogy a 9. fejezetben található 9. § rendelkezései a nem közterületi ingatlanon álló fák pótlására vonatkoznak, így a fejezet címének módosítása szükséges.

A természetvédelmi szempontok figyelembevétele mellett kiegészül a fapótlási kötelezettség teljesítésére nem elfogadható fafajok felsorolása.

Rákosmente Kerületi Építési Szabályzata (RKÉSZ) azon övezeteiben, melyek nem rendelkeznek a legkisebb zöldfelület mértékéről, a pótlási kötelezettség megállapíthatósága érdekében meghatározásra kerül a fapótlás mértéke. A fapótlási kötelezettség ellenőrizhetőségének javítása érdekében meghatározásra került a pótlási kötelezettség teljesítésének igazolása.

Közterületi ingatlanokon a fapótlás mértékét és módját a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) rendelkezéseit kiegészítve tartalmazza, figyelembe véve a fa kivágásának indokát és a fa vitalitását. Meghatározza a fapótlás pénzben történő megváltásának eseteit és összegét is. Ismerteti az engedély nélküli fakivágás jogkövetkezményeit. A természetvédelmi szempontok figyelemvételével kiegészítésre kerül az inváziós fajú fás szárú növények kivágásakor a pótlási kötelezettség mértéke.

A Kr. 8. § paragrafusával összhangban, figyelembe véve, hogy prioritásként kezeli a természetbeni fapótlást, megállapításra kerül a pótlási kötelezettség.

A beérkezett kérelmek jellegzetes kitöltési hiányosságait figyelembe véve a rendelet 1. mellékletének, 2. mellékletének módosítása szükséges a csatolt minták alapján.

A rendelet 4. számú mellékletének módosítása a gazdasági és természetvédelmi szempontok figyelembevételével indokolt.

A 6. § (9) bekezdése törlésre kerül, tekintettel arra, hogy teljes egészében megegyezik a 5. § (4) bekezdéssel.

2023. január 1. napjától a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi a XXXI. törvény az „öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” fogalmát elhagyva „szociális vetítési alap” fogalmat használ. Követve a fogalomhasználat metodikáját, a helyi szintű szociális rendeletekben is az új fogalom megjelenítése ajánlott, annak mindenkori összegváltozásainak követése érdekében.

A VEKOP-6.2.1-15-2016-00007 számú projekt lezárult, így ehhez kapcsolódóan további támogatás nem állapítható meg.

A jogtechnikai jellegű módosítás keretében pontosításra kerülnek a rendelet bevezető részében megjelölt rendelkezések.

A jogtechnikai jellegű módosítás keretében pontosításra kerülnek a rendelet bevezető részében megjelölt rendelkezések.

2023. január 1. napjától a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi a XXXI. törvény az „öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” fogalmát elhagyva „szociális vetítési alap” fogalmat használ. Követve a fogalomhasználat metodikáját, a helyi szintű rendeletekben is az új fogalom megjelenítése ajánlott, annak mindenkori összegváltozásainak követése érdekében.

A jogtechnikai jellegű módosítás keretében pontosításra kerülnek a rendelet bevezető részében megjelölt felhatalmazó rendelkezések.

2023. január 1. napjától a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi a XXXI. törvény az „öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” fogalmát elhagyva „szociális vetítési alap” fogalmat használ. Követve a fogalomhasználat metodikáját, a helyi szintű rendeletekben is az új fogalom megjelenítése ajánlott, annak mindenkori összegváltozásainak követése érdekében.

2023. január 1. napjától a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi a XXXI. törvény az „öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” fogalmát elhagyva „szociális vetítési alap” fogalmat használ. Követve a fogalomhasználat metodikáját, a helyi szintű rendeletekben is az új fogalom megjelenítése ajánlott, annak mindenkori összegváltozásainak követése érdekében.

A jogtechnikai jellegű módosítás keretében pontosításra kerülnek a rendelet bevezető részében megjelölt felhatalmazó rendelkezések.

A Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi L. törvény a társadalombiztosítási nyugdíjakhoz nem kapcsolódó ellátásokra, jövedelemhatárokra és egyéb összeghatárokra – a bírósági végrehajtásról szóló törvény kivételével – 2023. január 1. napjával egységes viszonyítási alapot vezetett be szociális vetítési alap elnevezéssel.

A rendeletek jogtechnikai módosítása keretében azon rendelkezésekben, amelyek ezidáig viszonyítási alapként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegére hivatkoztak, bevezetésre kerül a szociális vetítési alap fogalma.

2023. január 1. napjától a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi a XXXI. törvény az „öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb” fogalmát elhagyva „szociális vetítési alap” fogalmat használ. Követve a fogalomhasználat metodikáját, a helyi szintű rendeletekben is az új fogalom megjelenítése ajánlott, annak mindenkori összegváltozásainak követése érdekében.

A Jszr. alapján az önkormányzati rendelet nem tartalmazhat preambulum jellegű rendelkezéseket. Ezért szükségessé vált a rendelet célját meghatározó rendelkezés hatályon kívül helyezése.

Hatálybalépésről rendelkezik.