Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 14. § (3) bekezdése alapján megalkotja a Pestszentlőrinc-Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról (továbbiakban: PPVSZ) szóló rendeletét.

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § A rendelet hatálya és alkalmazása

Pestszentlőrinc-Pestszentimre közigazgatási területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka) és ezekre hatósági engedélyt adni

a) e rendeletnek, valamint

b) a hatályos kerületi szabályozási terveknek (továbbiakban: KSZT),

c) az a)-b) pontban felsorolt településrendezési eszközökben nem szabályozott elemek vonatkozásában a budapesti városrendezési és építési keretszabályzatról szóló 47/1998. (X.15.) Főv. Kgy. rendelet (továbbiakban: BVKSZ) előírásainak,

d) az a)-c) pontban felsorolt településrendezési eszközökben nem szabályozott elemeket illetően az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásainak megfelelően szabad.

2. § A rendelet térképi mellékletei

(1) A PPVSZ 1. számú melléklete – övezeti térkép – területileg rögzíti a PPVSZ által kialakított építési övezeteket és övezeteket.

(2) A PPVSZ 2. számú melléklete a védelmi és korlátozási intézkedésekkel érintett területek lehatárolását tartalmazza az a)-q) pontokban felsoroltak szerint. A védelmi és korlátozási előírásokat az övezetekre, építési övezetekre vonatkozó általános és részletes előírásokkal együtt kell alkalmazni.

a) műemlék és műemléki környezet,

b) ismert régészeti lelőhelyek,

c) országos természetvédelem alá tartozó területtel szomszédos terület,

d) fővárosi rendeletben védett épületek, illetve egyéb elemek,

e) városkép szempontjából kiemelt területek,

f) városkép szempontjából kiemelt útvonalak,

g) fővárosi jelentőségű védett közparkok és temetők,

h) fővárosi jelentőségű védett fasorok,

i) jelentős mértékű környezetvédelmi kárelhárítással érintett területek,

j) életvédelmi létesítmények (óvóhelyek),

k) mikrohullámú sávok,

l) repülőtéri zajgátló védőövezetek az FSZKT szerint,

m) repülőtér környezetében magassági korlátozás,

n) a meteorológiai időjárási radar környezetében magassági korlátozás,

o) felszínmozgás-veszélyes területek,

p) mélyfekvésű területek,

q) sajátos jogintézmények közül a teljes közigazgatási területet nem érintők – elővásárlási jog gyakorlásával, valamint a településrendezési kötelezésekkel érintett területek lehatárolása.

(3) Szabályozási tervlapok.

3. § A szabályozási elemek megjelenítésének kódjai

Jelen rendelet 1. számú mellékletét képező övezeti térkép a szabályozási elemek megjelenítésére a következő kódokat alkalmazza a térképen:

a) a keretövezet jele,

b) célzott terület-felhasználási módú terület jele – az FSZKT és BVKSZ szerint,

c) a kerület száma (XVIII) és az,

d) építési övezet /övezet száma, neve,

a szabályzatban és szabályozási tervekben a fentieken túlmenően:

e) legkisebb kialakítható telekméret,

f) beépítési mód,

g) legnagyobb beépítési mérték,

h) legkisebb/legnagyobb építménymagasság,

i) legkisebb zöldfelületi mérték és a

j) szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke.

4. § Szabályozási tervek készítésére vonatkozó előírások

(1) Szabályozási tervet – a (2) bekezdésben jelzett kivétellel – összefüggő terület-felhasználási egységenként egy ütemben kell elkészíteni.

(2) A szabályozási terv több ütemben is elkészíthető,

a) ha a terv nem újonnan beépítésre kerülő, illetve jelentős átépítésre kerülő területre készül, és

b) a fejlesztési szándékokhoz igazodó, több ütemre bontott tervezés nem veszélyezteti az érintett terület településrendezési és településképi értelemben egyaránt egységes kialakítását.

(3) A szabályozási terv készítése során csak azon szabályozási elemeket kell meghatározni, amelyek a PPVSZ-ben nem szabályozottak.

5. § Átmeneti rendelkezések az előírt szabályozási terv elkészítéséig

(1) Az előírt szabályozási terv elkészítéséig, illetve az építésjogi követelmények meghatározásáig az Étv. 18. § (2) bekezdésében és a PPVSZ-ben rögzített illeszkedési szabályokban foglaltak, valamint a PPVSZ-ben rögzített általános beépítési határértékek figyelembe vételével végezhető építési munka, ha az

a) a keretövezetben engedélyezett olyan rendeltetésváltozásra irányul, melynek környezetterhelése a meglévő állapotnál kedvezőbb,

b) olyan épület felújítására, átalakítására irányul, mely településképi illetve általános érvényű településrendezési szempontok alapján megtarthatónak minősül, és a beavatkozás által annak településképi megjelenése kedvezőbb lesz,

c) a tervezett munka a főrendeltetést kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú épület vagy melléképítmény elhelyezésére irányul, és

d) túlnyomórészt beépült, jelentős mértékű átépítéssel nem érintett területen történő, lakóépület, illetve annál nagyobb környezetterhelést nem okozó intézményi épület elhelyezésére irányul, s annak beépítési mutatói a környezetben kialakult paraméterek közül a kisebbhez igazodnak (foghíjbeépítés).

(2) Amennyiben az (1) bekezdés a)-d) pontban felsorolt feltételek mindegyike nem teljesül, a PPVSZ-ben rögzített általános beépítési határértékek 50%-kal vehetők figyelembe.

6. § Telekalakításra vonatkozó általános rendelkezések

(1) A BVKSZ 2. § előírásait az e §-ban foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(2) A BVKSZ 2. § (2) bekezdés szerinti engedmény a kerület aprótelkes lakóterületein nem alkalmazható, kivéve, ha az alakítani, megosztani kívánt ingatlan közterület céljára történő kiszabályozás eredményeképpen változott, vagy alakult ki.

(3) Nyúlványos telek

a) vegyes területeken nem alakítható ki

b) aprótelkes lakóövezetekben csak abban az esetben alakítható ki, ha a keletkező építési telkek a nyúlvány alapterületének beszámítása nélkül is megfelelnek az övezeti előírásokban foglaltaknak.

c) Az a) és b) pontban nem szereplő területeken csak akkor alakítható ki, ha az indokolt telekalakítás másképp nem valósítható meg (pl. privatizáció kapcsán létrejött tulajdonviszonyoknak megfelelő ingatlanrendezés gazdasági területeken)

(5) Az Üllői úttal határos tömbökben a telekösszevonás nem korlátozott.

(6) Magánút a BVKSZ 2. § (7) bekezdésében foglaltak szerint és a közutakra előírt paraméterekkel alakítható.

7. § A beépítésre vonatkozó általános rendelkezések

(1) A BVKSZ 3. § rendelkezéseit az e §-ban foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) L4 kertvárosias lakóterületeken az építési övezetekben a telektömbben meglévő és az építési övezetben előírt kialakítható legkisebb telekméretet kétszeres vagy annál nagyobb – aprótelkes lakóterületen háromszoros vagy annál nagyobb – mértékben meghaladó méretű építési telek beépítését több épület elhelyezésével, illetve építészetileg tagoltan kell megvalósítani. Az épületek elhelyezésének, tömegének, architektúrájának – a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kialakult beépítéshez kell igazodni.

(3) L4 kertvárosias lakóterületeken, két utca között átmenő telek beépítésénél, az építhető szintterületet a telek két oldala között úgy kell megosztani, hogy mindkét határoló utca felé a kialakult beépítéshez igazodó épület legyen elhelyezhető.

(6) Az előírt legkisebb zöldfelület mértékébe a gyeprács a következők szerint számítható be:

a) a nem műanyag gyeprács legfeljebb 1/3 részben

b) a műanyag gyeprács – ha azon rendszeres ki- és behajtás, vagy egyéb üzemszerű járműforgalom nincsen – 100%-ban,

c) a műanyag gyeprács – ha azon rendszeres ki- és behajtás, vagy egyéb üzemszerű járműforgalom van – 1/3 részben,

d) műanyag gyeprács a rendeltetéshez előírt számú, egyenként legalább 10 m² alapterületű parkolóhely területén 50%-ban,

e) a rendeltetéshez előírt számot meghaladó többletparkoló területén a d) pont szerinti kedvezmény nem alkalmazható.

(7) A kertvárosias lakóövezetek területének kivételével az építési telekre meghatározott legkisebb zöldfelület mértékébe a terepszint alatt elhelyezett építmény környező természetes zöldfelülettel egybefüggően kialakított tetőkerti zöldfelülete

a) 0,50 m földtakarás esetén 25%-ban

b) 1,00 m földtakarás esetén 50%-ban

c) 1,50 m földtakarás esetén 75%-ban

d) 2,00 m földtakarás esetén 100%-ban

beszámítható.

(8) Nyúlványos, illetve szabálytalan alakú telek beépítése során, – a BVKSZ 2. § (5) figyelembe vételével – az elő- és hátsókerti telekhatáron kívül minden egyéb telekhatár mentén az oldakertre vonatkozó előírások szerint lehet építményt elhelyezni.

(9) Az építménymagasság megállapítása során belső udvarnak tekintendő minden olyan – a telek beépített területének meghatározásánál figyelmen kívül hagyandó – terület, amit a telek beépített területének meghatározásánál figyelembe veendő építmény-konturvonal folytatólagosan körülhatárol.

(10) Azokban a lakóövezetekben, melyekben lehetőség van a főrendeltetést kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épület elhelyezésére, az ilyen építmények megvalósításánál 2,5 m-t kell a legkisebb építmény-magasság értékeként figyelembe venni.

(11) A meglévő épületek rendeltetése is csak olyan rendeltetés céljára változtatható, mely az építési övezetre vonatkozó szabályok szerint újonnan is elhelyezhető.

(12) Az egyes építési övezetekhez táblázatban meghatározott beépítési módtól csak a 26. § (11) bekezdésében meghatározottak alapján lehetséges eltérni.

(14) Zártsorú beépítési mód esetében az épületek zárt sora a közterülettel érintkező telekhatáron mért legalább 10 m széles épületközzel megszakítható, amennyiben az érintett telek legalább 20 m széles. Ha az épületköz két telekre esik – melyek közül a keskenyebb is legalább 20 m széles, - abból legalább 5 m széles résznek kell egy telekre esnie. Ebben az esetben az érintett másik ingatlan összes tulajdonosának hozzájárulása is szükséges.

(15) Zártsorú beépítési mód esetén az építési vonal hosszának legalább 75%-án épülethomlokzatnak kell állnia. Az építési vonaltól a szomszédos telekhatártól számított 3,0 m-en belül nem lehet eltérni. Az építési vonaltól való eltérés mértéke az építési helyen belül és legfeljebb 3,0 m lehet.

8. § Egyéb általános rendelkezések

(1) A BVKSZ 4. § (4)-(6) bekezdéseinek rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(2) Részleges közművesítettséggel kizárólag a kerület meglévő és túlnyomórészt beépített, kertvárosi lakóterületein, illetve a külterület beépítésre nem szánt területein lehet épületet elhelyezni. A közcsatornás szennyvízelvezetés megvalósításáig közcsatornát pótló műtárgyként kizárólag zárt szennyvíztároló alkalmazható. Települési folyékony hulladék és szennyvíz szikkasztása tilos.

(3) Korszerű szennyvíztisztító kisberendezés a kerületben nem alkalmazható.

(4) A felszíni vizek elvezetésére elsősorban közműves vagy fedett árokrendszerű csapadékvíz-elvezetés alkalmazandó, a csatornázatlan területen szikkasztó árok is megvalósítható.

(5) Új villamosvezeték, távközlési vezeték kizárólag földkábelként létesíthető.

9. § Egyes mérnöki létesítmények és hulladékudvar elhelyezési szabályai

(1) A BVKSZ 5. § rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(2) A BVKSZ 5. § (1) bekezdésben felsorolt mérnöki létesítmények helykijelölését a településképi érdekeket szem előtt tartva kell végezni. A közművezetékek és a kötelezően közterületi elhelyezéshez kötött építmények kivételével – elsősorban terepszint alatt vagy a fő rendeltetést jelentő épületen belül, illetve ahhoz csatlakoztatva, ezek hiányában a közterület felől kerítéssel, épületrésszel vagy növényzettel takartan helyezendők el.

(4) A hírközlési létesítmények elhelyezését a műszakilag indokolt mértékre kell csökkenteni, ennek érdekében a létesítmény elhelyezésére vonatkozó kérelemben igazolni kell, hogy

a) a területen rendelkezésre álló hírközlési építmények a telepítés indokául szolgáló igény kielégítését nem tudják biztosítani, valamint

b) az engedélykérő a hírközlési építmény tervezése során a hatóterületén várható távlati igények teljesítését is figyelembe vette.

(5) Önálló rácsos szerkezetű adóantenna torony nem helyezhető el.

(6) Az (1) – (3) bekezdésben foglaltakat a létesítmények - bővítésének illetve cseréjének engedélyezésekor is alkalmazni kell.

(7) Lakóövezetekben kizárólag lakossági igényeket kiszolgáló hulladékudvar helyezhető el.

(8) A tervezett transzformátort épületben szükséges elhelyezni, és annak közterületi megközelítési lehetőséget biztosítani kell.

11. § Üzemanyagtöltő állomások elhelyezése

(1) A BVKSZ 7. § előírásait az e §-ban foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(2) A kerület területén – a BVKSZ 7. § (1) bekezdésben meghatározott területek közül – kizárólag az alábbiakban felsorolt területeken valósítható meg önálló üzemanyagtöltő állomás:

a) a Ferihegy I. felvételi épület körzetében,

b) a Ferihegy II. terminál körzetében,

c) az Üllői úton a főváros határa közelében a déli oldalon,

d) a Nagy Burma vasút mentén épülő, külső kerületeket összekötő körút mindkét oldalán,

e) a Lakatos út – Nefelejcs út menti munkahelyi területen.

(3) Az üzemanyagtöltő állomás KSZT alapján helyezhető el.

12. § Rendelkezések a városkép szempontjából kiemelt területekre és az országos illetve helyi védettségű építmények környezetére

(1) A városkép szempontjából kiemelt területek és a védett építmények vonatkozásában a BVKSZ 9. § (2)-(4) bekezdéseinek rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(2) Az 1. számú függelékben felsoroltak mellett, a védett építményekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a kerület történeti magját alkotó Gyöngyvirág utca múlt században épült villaépületei és környezetük vonatkozásában is.

(3) A védett építmény környezetének kell tekinteni azt a területet, amely az építmény látványának érvényesülését befolyásolja, de minimum a 2001. évi LXIV. törvény 40. § szerint meghatározott területet.

(4) Védett épület átalakítása, rendeltetésének megváltoztatása csak az eredeti funkcióval és architektúrával összhangban történhet. Az átalakítás során a védett épülettől idegen anyag, szerkezet, színezés nem alkalmazható.

(5) A védett építmény környezetében minden változtatást, beavatkozást a védett építmény városképi megjelenésének és értékei érvényesülésének kell alárendelni.

(6) Védett épületen árubemutató vitrin abban az esetben helyezhető el, ha az eredeti kialakítás már azt tartalmazta, illetve a jelenlegi funkció betöltéséhez az elengedhetetlen. Az árubemutató-szekrénynek méretét, anyagát, arányait, színezését tekintve alkalmazkodnia kell a védett architektúrához.

(7) Védett épület homlokzatán bankautomata nem helyezhető el.

(8) A védett építmény környezetében kizárólag a védett létesítménnyel harmonizáló, az adott kor stílusának megfelelő, vagy egyszerű és semleges kialakítású köztárgyak helyezhetők el.

(9) A városkép szempontjából kiemelt területeken, valamint védett építmények környezetében járdaburkolatként aszfalt burkolat nem alkalmazható, a védett környezethez illeszkedő díszburkolat készítendő. A Szent Lőrinc kápolna műemléki környezetében kizárólag természetes anyagú díszburkolat alkalmazható.

(10) A városkép szempontjából kiemelt területeken túlmenően, a védett építmények környezetében is a BVKSZ 9. § (3) bekezdésben előírtakat kell alkalmazni a közművezetékek elhelyezésére, illetve a (4) bekezdésben és a 11. § (1) bekezdésben előírtakat a színezésre vonatkozóan.

(12) A BVKSZ 11. § (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni – építési övezetbe tartozástól függetlenül – a közparkok, közkertek, fásított közterek térfalai esetében is.

13. § Az épületek közterületről látható homlokzataira vonatkozó általános rendelkezések

(1) A BVKSZ 11. § (1)-(6) bekezdéseinek rendelkezéseit az e §-ban foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Épületek

a) közterület felőli homlokzatain gázüzemű készülék égéstermék kivezetője,

b)közterület felőli homlokzatain és tetőfelületein klíma-, illetve léghűtő-, légkezelő berendezés kültéri egysége látható módon nem helyezhető el.

(3) Hagyományosan kialakult, általánosan elterjedt, az érintett céget jellemző „standard” színhasználatú épület, építmény csak akkor helyezhető el, ha

a) a tervezett épület, építmény a települési környezetbe illeszkedik, illetve

b) a települési környezet megújításával a létesítmény használatba vételéig a környezetbe illeszkedés konfliktusa igazolhatóan feloldható.

(4) A portálok, árubemutató szekrények, reklámhordozók kialakításánál, postaláda, bankautomata elhelyezésénél az épület architektúrájához kell alkalmazkodni, azokat az épülethomlokzat arányaihoz – ritmusához, anyaghasználatához és színezéséhez illeszkedő módon kell megvalósítani.

(5) A (3) bekezdésben leírtakat kell alkalmazni az utcai kerítések kialakításánál is. Tömör kerítés csak környezetvédelmi szempontból indokolt esetben, illetve – külön tiltó rendelkezés hiányában – tömegközlekedéssel terhelt utak mentén helyezhető el. Magassága nem lehet nagyobb 2,00 m-nél, kivéve a Pataki István utca, Május 1. tér és a vasúti terület között, ahol a kerítést helyettesítő zajvédő fal magassága maximum 2,5 méter lehet. Saroktelek kerítése legalább a saroktól mért 5 m-en belül csak áttört kivitelben készülhet.

15. § Egyéb általános városképvédelmi előírások

(1) Új épület elhelyezése, a meglévő átalakítása során a terület meglévő építészeti karakteréhez kell alkalmazkodni – tömegformálás, homlokzati arányok, tagozatok, anyaghasználat tekintetében egyaránt. Kivételt képez ez alól, ha az érintett épület:

a) jelentős mértékű átépítésre előirányzott területen kerül elhelyezésre, illetve

b) meglévő, de beépítésében igénytelen, építészeti értéket nem hordozó környezetben valósul meg.

(2) Az építési övezetek eltérő rendelkezése hiányában, több szintben beépített tetőtér létesíthető, ha

a) a kialakított szintek az épületben meglévő rendeltetési egységek bővítményei, vagy

b) a tetőszintek együttesen egy rendeltetési egységet képeznek.

16. § Rendelkezések a közhasználat céljára szolgáló területek kialakítására

(1) A közterületeken és közhasználat céljára átadott egyéb területeken (továbbiakban együtt: közterületeken) az OTÉK 39-40. §, valamint a BVKSZ 12. § rendelkezéseit az e §-ban foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A meglévő és tervezett közterületeknek valamint közhasználat céljára átadott magánutaknak összefüggő hálózatot kell alkotniuk.

(3) A kerület közterületein

a) távbeszélő fülke, utasváró szükség szerint,

b) újságos pavilon a lakótelepeken, fásított közterületeken és a tömegközlekedési megállóhelyekhez kapcsolódóan,

c) virágárusító és kegyeleti cikkeket forgalmazó pavilon a temetőtől számított 500 m-en belül

d) zenepavilon a zöldterületi övezetek területén

helyezhető el, ha tömegformálását, szerkezetét, anyaghasználatát és színezését tekintve egyaránt a környezetbe – annak tervezett megújítását, fejlesztését is figyelembe véve – illeszkedik.

(4) A kerület közterületein – a zenepavilon kivételével – az újonnan elhelyezett pavilon nagysága legfeljebb 9 m², virág és kegyeleti cikkek árusítására szolgáló pavilon legfeljebb 12 m² lehet.

(5) Vendéglátó terasz a kertvárosias lakóövezetek közterületein nem helyezhető el.

(6) Köztárgy és egyéb építmény a közterületen csak akkor helyezhető el, ha megfelel a közlekedésbiztonsági és városképi feltételeknek.

(7) A közterületeken, forgalmasabb csomópontokon nyilvános illemhelyek is elhelyezhetők.

a) elsősorban terepszint alatti építményként, ha az nem oldható meg

b) a városképi követelményeknek megfelelő épületben.

(8) A közterületbe benyúló építményrész, építményre erősített szerkezet akkor helyezhető el, ha az épület architektúrájába illeszkedik és az épített környezethez alkalmazkodik.

(10) Azokon a kialakult közterületeken, ahol a létesítés időszakában a fasortelepítés elmaradt, s a közterület szabályozási szélessége, vagy egyéb kialakult körülmények miatt az utólagos telepítés nem megoldható, a kondicionáló zöldfelület biztosítása érdekében hordós fák és növények telepítése megengedett, ha az a közlekedés biztonságát nem veszélyezteti.

18. §¹ Természet és növényzet védelme

(1) A kerület zöldfelületi rendszerének megőrzése és fejlesztése érdekében a BVKSZ 15. § (3) – (5) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket az e §-ban foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(2) A 3. számú függelékben szereplőkön túlmenően, védettnek kell tekinteni a Rudavszky utcai nyárfasort, a Gyöngyvirág utcai vadgesztenyesort és a Székely György utca mentén található platánokat.

(3) Új fasorok telepítésekor – a 4. számú melléklet szerinti – honos, a helyi viszonyokat tűrő és nem allergén fafajokat kell alkalmazni.

(4) Meglévő fasorok kiegészítésénél azonos fafajt kell alkalmazni, kivéve, ha a fafaj allergén, vagy életfeltételei az adott területen nem kellően biztosítottak.

(5) A zöldterületi övezetekbe tartozó területek és a közterületek zöldfelületeit táj- és kertépítész által készített kertépítészeti terv alapján kell megvalósítani.

(6) A lakó- és gazdasági terület építési telkein az előírt legkisebb zöldfelület minden 100 m²-e után, a vegyes terület telkein az előírt legkisebb zöldfelület minden 150 m²-e után legalább egy, környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni, kivéve, ha az előírások a terepszint alatti 100%-os beépítési mértéket lehetővé teszik.

(7) Ötállásúnál nagyobb felszíni parkoló csak fásítottan alakítható ki.

(8) Az újonnan alakítandó közterületeken kétoldali, a gazdasági területeken belül létesített, 10 méter vagy azt meghaladó szélességű magánutak telkén legalább egyoldali fasort kell telepíteni.

(9) Fát kivágni csak biológiai pusztulás vagy balesetveszély esetén, illetve a jóváhagyott szabályozásnak megfelelő beépítés érdekében, valamint az egyébként nem ültethető faegyedek cseréje érdekében lehet. Értékes faegyed a beépítés érdekében is csak akkor vágható ki, ha az áttelepítés - kertészeti szakvéleményben igazoltan - nem lehetséges.

(10) Meglévő értékes zöldfelületet (fát, cserjét, bokrot, telepített zöldfelületet) csak abban az esetben szabad csökkenteni, ha az engedélyt kérő a csökkenés mértékét figyelembe véve, annak 150%-os mértékben történő pótlásáról, az önkormányzat által meghatározott módon gondoskodik.

(11) A meglévő zöldfelületek védelme valamint a természetes talajjal való kapcsolata érdekében, az építési telkeken terepszint alatti építmény elsősorban az épületek alatt valósítandó meg.

(12) A közutak fásítása csak előnevelt, többször iskolázott, útsorfa minőségű fajokkal, vagy azok fajtáival engedélyezhető – a PPVSZ 4. számú melléklet szerint

(13) Az Üllői út menti, fővárosi védelem alatt álló fasor megtartása, illetve felújítása szükséges. A fasor pótlása vagy felújítása tömb szakaszonként azonos fajtákból, egységes kialakítással történhet. A fasor felújításra kerülő szakaszaiban a fasor nyomvonalát úgy kell meghatározni, hogy a fák élőhelyét nyomvonalas létesítmények, illetve a közlekedési űrszelvény ne veszélyeztesse. Az alkalmazott fafajokat (fajtákat) úgy kell megválasztani, hogy azok várostűrők legyenek, és természetes habitusukat az űrszelvény biztosítása mellett is meg tudják tartani.

(14) A közterületeken fasortelepítésnél, -kiegészítésnél, előnevelt, többszörösen iskolázott, "útsorfa" minőségű fák ültetendők min. 8-8 méter távolságban. Az ültetéssel egy időben öntözés lehetőségéről gondoskodni szükséges.

19. § A föld és a vizek védelme

(1) A kerületben regisztrált talajszennyezéssel érintett területek a következők:

c) Kispesti Erőmű – olajszennyezés

d) feltöltött területek, tavak – biogáz

(3) Mindennemű építési tevékenységet megelőzően a környezetet károsító anyagot, veszélyes hulladékot a terület-előkészítés során el kell távolítani.

(4) Az építési munkához kapcsolódó feltöltések során csak vizsgált és minősített anyag alkalmazható.

(5) Mélyfekvésű terület feltöltése csak talajmechanikai vizsgálat alapján, az érintett terület és környéke vízrendezésének megoldásával együtt végezhető.

(6) A közcsatornát helyettesítő közműpótló műtárgyba (zárt szennyvíztárolóba) bevezetett települési folyékony hulladék (szennyvíz) minőségének is meg kell felelni a közcsatornába vezetett szennyvíz minőségére vonatkozó előírásoknak.

(7) Az újonnan kialakítandó, valamint teljes körűen felújításra kerülő közutak, a jellemzően nem személygépkocsik által használt parkolófelületek, valamint a gazdasági területek burkolt felületeinek csapadékvizét olaj- és homokfogón keresztül kell elvezetni.

20. § Zaj- és rezgésvédelem

(1) A környezetére jelentős zajterhelésű Hengermű távlatban kitelepítendő. A jelenlegi tevékenység folytatása érdekében – az állagmegóváson és az életveszély-elhárításon kívül – csak akkor végezhető építési munka, ha annak kapcsán az üzem környezetterhelése a környezetvédelmi hatóság által elfogadott szintre csökken.

(3) Az Üllői út menti telkeken a főút irányába néző épületek zajérzékeny homlokzatait passzív akusztikai védelemmel (homlokzatkezelés/többrétegű nyílászárók/zajgátló épületszerkezet) kell ellátni. Az építési engedély részeként szakértő által készített, erre vonatkozó vizsgálatokat és javaslatokat tartalmazó munkarészt is be kell nyújtani.

21. § Egyéb korlátozások

(1) A mélyfekvésű területeken a BVKSZ 16. § (2) és (8) bekezdés szerint helyezhető el új épület.

(2) A mikrohullámú összeköttetés sávjával érintett területeken az elrendelt és ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett építési magassági korlátozás figyelembe vételével kell az építményeket megvalósítani.

(3) A repülőtér telekhatárától mért 4 km távolságon belül 40 m-nél magasabb építmény nem helyezhető el.

25. § (1) A kerület beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeinek övezeti tagolódása

(2) Minden építési övezetben, ahol az akadálymentesítendő középület már önmagában is kimeríti, vagy meghaladja az övezet szerinti beépítés mértékét, ott az akadálymentesítés megvalósíthatósága érdekében indokoltan szükséges létesítmények alapterületével a beépítés mértéke megnövelhető.

II. FEJEZET

A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI

26. § Lakóterületek általános előírásai

(1) A lakóterületeken a BVKSZ 24-26. § előírásait az e §-ban foglalt általános érvényű, valamint az építési övezetekben közölt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(2) Az L4 kertvárosias és L7 telepszerű lakóterületeken – az övezeti előírások eltérő rendelkezése hiányában – új épület elhelyezése vagy meglévő épület átalakítása során egy építési telken belül

a) a lakó, valamint önálló irodai vagy minta utáni kis- és nagykereskedelmi árusítást tartalmazó funkciójú rendeltetési egységek számát nem haladhatja meg az egyéb rendeltetésű, illetve ezeket kiszolgáló vagy kiegészítő rendeltetési egységek száma,

b) a lakó, valamint önálló irodai vagy minta utáni kis- és nagykereskedelmi árusítást tartalmazó funkciót ellátó és kiszolgáló rendeltetési egységek összes hasznos alapterületét legfeljebb 2-szeresen haladhatja meg az egyéb rendeltetési egységek hasznos alapterülete.

(3) Előkert hiányában illetve a 3 m-nél kisebb előkert esetén az épület utcára néző lakóhelyiségeinek földszinti padlószintjét a rendezett terepszinthez képest minimum 1,50 m magasságban kell meghatározni.”

(4) Azon lapos-tetős épületeken, melyek 2006. január 1. előtt nyertek használatbavételt, legfeljebb 45 fokos dőlésszögű tetőráépítés létesíthető a jelen rendelet 53. § (3) bekezdés egyéb megállapításainak figyelembe vétele mellett;

(5) Újonnan létesítendő épület esetén, amennyiben az építménymagasság meghaladja a 12,5 métert, a megengedett építménymagasságot legfeljebb 3 méterrel haladhatja meg az épületnek a rendezett terepszinthez képest meghatározott legmagasabb pontja.

(6) Lakóterületeken kisipari és szolgáltató tevékenység céljára szolgáló rendeltetési egység csak ott helyezhető el, ahol arra az építési övezeti előírások kifejezetten lehetőséget adnak. Kivételt képez ez alól az olyan rendeltetésváltozás, amely legalább öt éve folyamatosan az adott ingatlanon igazolhatóan végzett tevékenység céljára szolgál.

(7) A lakófunkciótól eltérő rendeltetési egységekben folytatott tevékenység gyakorlása során keletkező hulladékok, göngyölegek tárolása átmenetileg sem eredményezhet kedvezőtlen városképi megjelenést.

(8) Lakóövezetben jelentős zaj-, rezgés- vagy levegőszennyezést okozó, illetve veszélyes anyag keletkezésével együtt járó, tevékenység céljára szolgáló rendeltetési egység nem helyezhető el. Ilyen tevékenység céljára szolgáló meglévő építmény felújítható, korszerűsíthető és átalakítható, de nem bővíthető. A lakóövezetben meglévő ilyen funkciókat fokozatosan át kell telepíteni a munkahelyi területekre.

(9) A lakóövezetekben lakókocsi, konténer, sátor, egyéb „mobil” szerkezet építmény, épület jelleggel – az építkezés időszakában használt felvonulási építmény kivételével – nem helyezhető el.

(10) Nem végezhető olyan építési munka, mely – az érintett lakóterület építési övezetben meghatározott fejlesztési lehetőségét is figyelembe véve

a) idegen anyaghasználatú (pl. zsup-, azbesztcement/műanyag hullámlemezfedés), illetve környezetébe nem illő szerkezeti kialakítású építmény elhelyezésére irányul,

b) a környezetében meglévő épületek fejlesztésének, bővítésének lehetőségeit csorbítja, vagy túlzott mértékben meghatározza – kivéve, ha az alkalmazott megoldás városképi szempontból támogatható.

(11) A meglévő és túlnyomórészt beépített lakóterületeken lévő foghíjtelkek beépítése során az övezetben meghatározott beépítési módtól el lehet térni, ha a beépíteni kívánt telek adottságai, a meglévő építmények, illetve az előírt védőtávolságok figyelembe vételével a telek nem, vagy csak az övezeti előírások szerinti beépítési mérték jelentős (10 %-ot meghaladó) csökkentésével lenne beépíthető.

Ugyancsak el lehet térni az övezetben meghatározott beépítési módtól, ha a beépíteni szándékozott bármely ingatlan környezetének kialakult beépítettsége az építési övezetre előírt beépítési módtól jellegzetesen eltérő. Az eltérő beépítésnek azonban a már kialakult beépítettséghez kell igazodnia.

(13) Meglévő épületek átalakítása, bővítése, tertőtérbeépítése során, ha az épületek között nincsen meg az előírt építménytávolság, az alakítandó épület építménymagassága a meglévő építménymagasság emelése során nem haladhatja meg.

a) a két épület közötti távolság 1,25-szörösét, de legfeljebb az előírt telepítési távolság mértékét, ha az alakított, bővített, tetőtérrel beépített épület szomszéd épületre néző fala nyílásos,

b) az előírt építménytávolság mértékét, ha az alakított, bővített, tetőtérrel beépített épület szomszéd épületre néző fala nyílásmentes, vagy tűzfalasan kialakított.

(14) A főrendeltetést kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú, D-E tűzveszélyességi osztályba tartozó épületet a főrendeltetésű épületek közti telepítési távolság számításánál nem kell figyelembe venni, ha az a szomszédos telek szabályos – építési helyen belüli, övezeti paramétereknek megfelelő – beépítését akadályozná.

(15) A takaratlan tűzfalak „homlokzatszerű” megjelenését vakolatarchitektúra alkalmazásával vagy egyéb módon biztosítani kell.

(16) Lábakon álló kerti tető az oldalkertben a telekhatártól legalább 0,75 m távolságra helyezhető el.

(17) Részleges közművesítettséggel ellátott telkeken kerti víz- és fürdőmedence akkor helyezhető el, ha bizonyított, hogy annak üzemeltetése során a környezet- és egészségvédelmi követelmények teljesülnek.

27. § (1) Az építési övezetekben a BVKSZ 29. § előírásait az építési övezeti előírások szerinti eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(2) A keretövezetben - külön előírás hiányában - az ingatlan előtti járda szintjétől számolt legfeljebb 3 szint + tetőteres épületek helyezhetők el.

(3) Az ingatlan előtti járda szintjétől számolt 3. szint felett létesülő tetőtérben önállóan csak nem lakás céljára szolgáló rendeltetési egység létesíthető. Lakófunkció csak a 3. szinti lakások részeként alakítható ki.

(4) Új épület elhelyezése, vagy meglévő épület jelentős mértékű átalakítása esetén

a) a lakásokhoz tartozó előírt számú parkolóhelyek legfeljebb 1/3-a létesíthető fedetlen szabadtérben,

b) a lakásokhoz tartozó előírt számú parkolóhelyek nem létesíthetők parkológéppel,

c) a földszinti utcai traktusban a közterületre néző homlokzaton sorgarázsok nem helyezhetők el,

d) és a közterületre néző homlokzaton legfeljebb két - egyenként 3,00 m-nél nem szélesebb - gépjármű behajtásra alkalmas kapu helyezhető el a telekre történő bejutást biztosító behajtón kívül.

(5) A keretövezetben

a) az 1000 m² területet el nem érő ingatlanok esetén legfeljebb a levonások nélkül kialakítható, számított bruttó szintterület minden teljes 150 m²-e

b) az 1000 m² területet meghaladó, de 2000 m² területet el nem érő ingatlanok esetén legfeljebb a levonások nélkül kialakítható, számított bruttó szintterület minden teljes 100 m²-e

c) a 2000 m² területet elérő és meghaladó ingatlanok esetén legfeljebb a levonások nélkül kialakítható, számított bruttó szintterület minden teljes 75 m²-e után egy lakás létesíthető.

28. § L2/A-XVIII/Ü építési övezet

(1) Az épületek főútvonal mentén elhelyezkedő traktusában, a földszinten új lakóhelyiség nem alakítható ki, ott kizárólag kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás, illetve ügyfélforgalmat lebonyolító iroda funkciójú helyiségcsoport helyezhető el.

(2) Kisipari funkció az épületek udvari traktusában elhelyezhetők.

(3) Parkolóház elhelyezése érdekében telekösszevonás engedélyezhető, de az e célból létrehozott telek utcai telekhatára nem haladhatja meg a 60 m-t.

(4) Az építési övezetben – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – az előkert legkisebb mérete 5 m.

(5) Az Üllői út tervezett szabályozása az utat északon határoló telkeket terheli. Szabályozási terv hiányában az érintett telkek beépítése során az előkert méretét az Üllői út 40 m-es szabályozásához szükséges területbiztosítás figyelembe vételével kell meghatározni.

(6) A hátsókert legkisebb mérete az Üllői utat északon határoló telkeken 6,0 m, a többi telken 10,5 m.

(7) Az Üllői utat délről határoló, újonnan beépülő telkek utcai telekhatárán kerítés nem építhető, de az ingatlanhatárokat a burkolatban jelezni kell. A meglévő épület utcai traktusának kereskedelmi, szolgáltató vendéglátó rendeltetésre való átalakításával egyidejűleg az utcai kerítést meg kell szüntetni.

(8) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

Megjegyzés:* kivéve a IV. fejezet 23. számú szabályozási terv 2. pontjában foglalt helyszínt.

29. § L2/A-XVIII/Ü-1 építési övezet

(1) Az épületek főútvonal mentén elhelyezkedő traktusában, a földszinten új lakóhelyiség nem alakítható ki, ott kizárólag kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás, illetve ügyfélforgalmat lebonyolító iroda funkciójú helyiségcsoport helyezhető el. a közútkezelő hozzájárulásával.

(2) Kisipari funkció az épületek udvari traktusában elhelyezhető.

(3) Parkolóház elhelyezése érdekében telekösszevonás engedélyezhető, de az e célból létrehozott telek utcai telekhatára nem haladhatja meg a 60 m-t.

(4) A főútvonal szabályozásával érintett telkek szélessége csak abban az esetben csökkenthető, ha a telek területe a csökkentést követően sem lesz 500 m²-nél kisebb.

(5) Az építési hely meghatározása:

a) az előkert legkisebb mérete: 0 m

b) a hátsókert legkisebb mérete: 6,0 m

c) telkenkénti átépítésnél a benyúló épületszárnyak esetében az oldalkert legkisebb mérete: 5,25 m a szabályozási terven közölt mintatelek szerint.

(6) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

^ÜSZ Kizárólag a főút szabályozási tervben előírt szabályozásával érintett telkek esetében

^PH Parkolóház megvalósítása esetén

(3) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

31. § L2/A-XVIII/Ü-3 építési övezet

(1) Az épületek főútvonal mentén elhelyezkedő traktusában, a földszinten új lakóhelyiség nem alakítható ki, ott kizárólag kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás, illetve ügyfélforgalmat lebonyolító iroda funkciójú helyiségcsoport helyezhető el. a közútkezelő hozzájárulásával.

(2) Kisipari funkció az épületek udvari traktusában elhelyezhető.

(3) Parkolóház elhelyezése érdekében telekösszevonás engedélyezhető, de az e célból létrehozott telek utcai telekhatára nem haladhatja meg a 60 m-t.

(4) Új épület elhelyezése esetén a főút felé kerítés nem építhető, illetve a meglévő épületnek az (1) bekezdésben jelzett funkciók elhelyezését célzó átalakítása során a főút felőli kerítést el kell bontani.

(5) Az építési hely meghatározása:

a) az előkert legkisebb mérete: 5 m

b) a hátsókert legkisebb mérete: 10,5 m.

(6) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

32/A. § L2/A-XVIII/Ü-5 építési övezet¹

(1) Az épületek főútvonal mentén elhelyezkedő traktusában, a földszinten új lakóhelyiség nem alakítható ki, ott kizárólag kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás, ill. ügyfélforgalmat lebonyolító iroda funkciójú helyiségcsoport helyezhető el.

(2) Az építési övezetben a lakóterületen előírt környezeti határértékeknek megfelelő, a lakóterület rendeltetésszerű használatát nem zavaró, közvetlenül a lakosság ellátását biztosító kisipari szolgáltató, ill. kézműipari funkciójú helyiségcsoport az épületek földszintjén elhelyezhető.

(3) Új épületek építése, meglévő épületek bővítése és használati mód változás esetén a földszint utcafronti hosszának legalább 50%-án üzlet, intézmény közönségforgalmi helyiségeit kell elhelyezni, a közterület felé az utcaképhez és az adott épület emeleti szintjeinek architektúrájához igazodó megjelenésű portállal, kirakattal.

(4) Az épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg az 1000 m²-t.

(5) Az építési övezetben egy fő rendeltetésű épület helyezhető el.

(6) A fő rendeltetést kiszolgáló, vagy kiegészítő funkciók önálló (különálló) épületben nem helyezetők el.

(7) Az építési övezetben a szomszédos telkeken a garázsok térszín alatt összeépíthetők a vonatkozó tűzvédelmi, vagyonvédelmi előírások betartásával.

(8) Telekalakításnál a minimális telekszélesség 14 m lehet.

(9) Az Üllői úttal határos épületrész az úttal párhuzamos gerincirányú magastetővel alakítandó ki.

(10) Ahol a szabályozási terv ettől eltérő építési helyet nem jelöl, ott:

a) az előkert mérete: 0, az épület utcahomlokzatának a telek közterületi határán kell állnia;

b) a zártsorúan a telek teljes szélességében beépülő utcafronti épületrészek traktusmélysége legfeljebb 16 m lehet;

c) az utcai traktuson kívül eső hátsókert irányú épületrész esetén oldalkert távolságot kell tartani, amelynek legkisebb értéke. 5,25 m;

d) a hátsókert legkisebb értéke: 10,5 m.

(11) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

32/B. § L2/A-XVIII/Ü-6 építési övezet

(1) Az épületek főútvonal mentén elhelyezkedő traktusában, a földszinten új lakóhelyiség nem alakítható ki, ott kizárólag kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás, ill. ügyfélforgalmat lebonyolító iroda funkciójú helyiségcsoport helyezhető el.

(2) Az építési övezetben a lakóterületen előírt környezeti határértékeknek megfelelő, a lakóterület rendeltetésszerű használatát nem zavaró, közvetlenül a lakosság ellátását biztosító kisipari szolgáltató, ill. kézműipari funkciójú helyiségcsoport az épületek földszintjén elhelyezhető.

(3) Új épületek építése, meglévő épületek bővítése és használati mód változás esetén a földszint utcafronti hosszának legalább 50%-án üzlet, intézmény közönségforgalmi helyiségeit kell elhelyezni, a közterület felé az utcaképhez és az adott épület emeleti szintjeinek architektúrájához igazodó megjelenésű portállal, kirakattal.

(4) Az épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg az 1000 m²-t.

(5) Az építési övezetben egy fő rendeltetésű épület helyezhető el.

(6) A fő rendeltetést kiszolgáló, vagy kiegészítő funkciók önálló (különálló) épületben nem helyezetők el.

(7) Az építési övezetben a szomszédos telkeken a garázsok térszín alatt összeépíthetők a vonatkozó tűzvédelmi, vagyonvédelmi előírások betartásával.

(8) Telekalakításnál a minimális telekszélesség 14 m lehet.

(9) Az Üllői úttal határos épületrész az úttal párhuzamos gerincirányú magastetővel alakítandó ki.

(10) Az építési övezetben a Garay utca és a Dalmady Győző utca közötti szakaszon az épületek zárt sora épületközzel megszakítható.

(11) Ahol a szabályozási terv ettől eltérő építési helyet nem jelöl, ott:

a) az előkert mérete: 0, az épület utcahomlokzatának a telek közterületi határán kell állnia;

b) a zártsorúan a telek teljes szélességében beépülő utcafronti épületrészek traktusmélysége legfeljebb 16 m lehet;

c) az utcai traktuson kívül eső hátsókert irányú épületrész esetén oldalkert távolságot kell tartani, amelynek legkisebb értéke. 4,5 m;

d) a hátsókert legkisebb értéke: 9,0 m.

(12) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

32/C. § L2/A-XVIII/Ü-7 építési övezet

(1) Az épületek főútvonal mentén elhelyezkedő traktusában, a földszinten új lakóhelyiség nem alakítható ki, ott kizárólag kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás, ill. ügyfélforgalmat lebonyolító iroda funkciójú helyiségcsoport helyezhető el.

(2) Az építési övezetben a lakóterületen előírt környezeti határértékeknek megfelelő, a lakóterület rendeltetésszerű használatát nem zavaró, közvetlenül a lakosság ellátását biztosító kisipari szolgáltató, ill. kézműipari funkciójú helyiségcsoport az épületek földszintjén elhelyezhető.

(3) Az épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg az 500 m²-t.

(4) Az építési övezetben egy fő rendeltetésű épület helyezhető el.

(5) A fő rendeltetést kiszolgáló, vagy kiegészítő funkciók önálló (különálló) épületben nem helyezetők el.

(6) Az építési övezetben a szomszédos telkeken a garázsok térszín alatt összeépíthetők a vonatkozó tűzvédelmi, vagyonvédelmi előírások betartásával.

(7) Telekalakításnál a minimális telekszélesség 14 m lehet.

(8) Az Üllői úttal határos épületrész az úttal párhuzamos gerincirányú magastetővel alakítandó ki.

(9) Az építési övezetben az épületek zárt sora épületközzel megszakítható.

(10) Ahol a szabályozási terv ettől eltérő építési helyet nem jelöl, ott:

a) az előkert mérete: 0, az épület utcahomlokzatának a telek közterületi határán kell állnia;

b) a zártsorúan a telek teljes szélességében beépülő utcafronti épületrészek traktusmélysége legfeljebb 16 m lehet;

c) az utcai traktuson kívül eső hátsókert irányú épületrész esetén oldalkert távolságot kell tartani, amelynek legkisebb értéke. 4,5 m;

d) a hátsókert legkisebb értéke: 9,0 m.

(11) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

32/D. § L2/A-XVIII/Ü-8 építési övezet

(1) Az épületek főútvonal mentén elhelyezkedő traktusában, a földszinten új lakóhelyiség nem alakítható ki, ott kizárólag kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás, ill. ügyfélforgalmat lebonyolító iroda funkciójú helyiségcsoport helyezhető el.

(2) Az építési övezetben a lakóterületen előírt környezeti határértékeknek megfelelő, a lakóterület rendeltetésszerű használatát nem zavaró, közvetlenül a lakosság ellátását biztosító kisipari szolgáltató, ill. kézműipari funkciójú helyiségcsoport az épületek földszintjén elhelyezhető.

(3) Az épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg az 500 m²-t.

(4) Az építési övezetben egy fő rendeltetésű épület helyezhető el.

(5) Telekalakításnál a minimális telekszélesség 14 m lehet.

(6) Az Üllői úttal határos épületrész az úttal párhuzamos gerincirányú magastetővel alakítandó ki.

(7) Ahol a szabályozási terv ettől eltérő építési helyet nem jelöl, ott:

a) az előkert mérete: 0,

b) az oldalkert legkisebb értéke: 3,0 m.

c) a hátsókert legkisebb értéke: 6,0 m.

(8) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

32/E. § L2/A-XVIII/Ü-9 építési övezet

(1) Az építési övezetben a lakóterületen előírt környezeti határértékeknek megfelelő, a lakóterület rendeltetésszerű használatát nem zavaró, közvetlenül a lakosság ellátását biztosító kisipari szolgáltató, ill. kézműipari funkciójú helyiségcsoport az épületek földszintjén elhelyezhető.

(2) Az épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg az 250 m²-t.

(3) Az építési övezetben egy fő rendeltetésű épület helyezhető el.

(4) Telekalakításnál a minimális telekszélesség 14 m lehet.

(5) Ahol a szabályozási terv ettől eltérő építési helyet nem jelöl, ott:

a) az előkert mérete: 5,0 m,

b) az oldalkert legkisebb értéke: 6,0 m,

c) hátsókert legkisebb értéke: 6,0 m.

(6) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

32/F. § L2/A-XVIII/Ü-10 építési övezet

(1) Az építési övezetben a lakóterületen előírt környezeti határértékeknek megfelelő, a lakóterület rendeltetésszerű használatát nem zavaró, közvetlenül a lakosság ellátását biztosító kisipari szolgáltató, ill. kézműipari funkciójú helyiségcsoport az épületek földszintjén elhelyezhető.

(2) Az épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg az 250 m²-t.

(3) Az építési övezetben egy fő rendeltetésű épület helyezhető el.

(4) Telekalakításnál a minimális telekszélesség 14 m lehet.

(5) Ahol a szabályozási terv ettől eltérő építési helyet nem jelöl, ott:

a) az előkert mérete: 3,0 m,

b) az oldalkert legkisebb értéke: 6,0 m,

c) a hátsókert legkisebb értéke: 9,0 m.

(6) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

33. § L2/A-XVIII/H építési övezet

(1)Az építési övezetben a lakóterületen előírt környezeti határértékeknek megfelelő, a lakóterület rendeltetésszerű használatát nem zavaró, s a lakóépületek földszintjén elhelyezhető kereskedelmi létesítményekkel egyező homlokzati kialakítással szolgáltató és kisipari funkciójú helyiségcsoport is elhelyezhető.

(2) Ahol a szabályozási terv az építési helyet nem tartalmazza, ott

a) az előkert legkisebb mérete: 5,0 m,

b) az oldalkert legkisebb mérete: 6,0 m

c) a hátsókert legkisebb mérete: 10,0 m.

(3) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

34. § L2/A-XVIII/Z építési övezet

(1) Az építési övezetben meglévő építmények külső megjelenésének változását eredményező átalakítása, bővítése, korszerűsítése csak az egy tömbben megvalósult épületeket érintően, egységes építészeti koncepció alapján valósítható meg.

(2) Építési hely az épületek bővítésére:

a) Az épületek bővítése a hátsókert felé az épület teljes szélességében legfeljebb 3,5 m mélységgel történhet.

b) „L” alakú bővítés csak páronként csatlakozó tűzfalas és a saját udvar felé lejtő félnyeregtetős kialakítással történhet, maximum 3 méteres traktus mélységgel.

c) A két bővítés együttesen is alkalmazható.

(3) Az összeépült épületegységek homlokzatát érintő átépítés, átalakítás során a teljes épületegység felületképzését azonos anyaggal és színben kell kialakítani.

(4) Az épületek átalakítása során csak magastető létesíthető, az összeépült épületegységen belül egymáshoz illeszkedő hajlásszöggel és azonos anyagú héjalással.

(5) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

36. § L2/A-XVIII/A építési övezet

(1) Az építési övezetben a BVKSZ 24. § (5) bekezdésben felsorolt alapintézményi épületek helyezhetők el.

(2) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

36/A.  L2/A-XVIII/A-1 építési övezet

(1) Az építési övezetben közösségi, kulturális, szolgáltató és vendéglátó funkciók helyiségcsoportjai helyezhetők el. A kulturális funkció részaránya legalább a szintterület 50%-a kell legyen.

(2) Új épületek építése, meglévő épületek bővítése és használati mód változás esetén a földszint utcafronti hosszának legalább 75%-án üzlet, intézmény közönségforgalmi helyiségeit kell elhelyezni, a közterület felé az utcaképhez és az adott épület emeleti szintjeinek architektúrájához igazodó megjelenésű portállal, kirakattal.

(3) Az épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg az 1000 m²-t.

(4) Az építési övezetben egy fő rendeltetésű épület helyezhető el.

(5) A fő rendeltetést kiszolgáló, vagy kiegészítő funkciók önálló (különálló) épületben nem helyezetők el.

(6) Az építési övezetben a szomszédos telkeken a garázsok térszín alatt összeépíthetők a vonatkozó tűzvédelmi, vagyonvédelmi előírások betartásával.

(7) Telekalakításnál a minimális telekszélesség 14 m lehet.

(8) Az Üllői úttal határos épületrész az úttal párhuzamos gerincirányú magastetővel alakítandó ki.

(9) Ahol a szabályozási terv ettől eltérő építési helyet nem jelöl, ott:

a) Az előkert mérete: 0, az épület utcahomlokzatának a telek közterületi határán kell állnia;

b) Zártsorúan, a telek teljes szélességében beépülő utcafronti épületrészek traktusmélysége legfeljebb 16 m lehet;

c) Az utcai traktuson kívül eső hátsókert irányú épületrész esetén oldalkert távolságot kell tartani, amelynek legkisebb értéke. 5,25 m;

d) A hátsókert legkisebb értéke: 10,5 m.

(10) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

37. § Intenzív kertvárosias lakóterületek általános előírásai

(1) A kertvárosias lakóterületeken a BVKSZ 31. § előírásait az e §-ban foglalt általános érvényű, valamint az építési övezeti előírásokban foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(2) A kertvárosias lakóterületeken kisipari és szolgáltató tevékenység céljára szolgáló rendeltetési egység csak akkor alakítható ki, ha

a) a tevékenység folytatása - ide értve a szállítást, rakodást és üzemelést - a lakóterület rendeltetésszerű használatát nem zavarja, a környezetben élők egészségét és a környezetet nem veszélyezteti,

b) az előirt gépjármű-elhelyezés telken belül biztosítható.

(3) A kertvárosias lakóterület telkein átmeneti jelleggel sem tárolható 2-nél több nehézgépjármű.

(4) A kialakult beépítésű kertvárosias lakóterületeken az építési övezetek eltérő rendelkezése hiányában:

a) az oldalkert legkisebb mérete 3,0 m

b) a hátsókert legkisebb mérete 6,0 m.

(5) A szabadonálló beépítési mód szerint beépíthető építési övezetekben ikres beépítés is alkalmazható, ha a már meglévő és a telkek megosztása útján keletkező új telek homlokvonala legalább 12 m, és területe nem kisebb az építési övezetben előírt legkisebb telekméret felénél. Ikres beépítés alkalmazása esetén az 500 m²-nél kisebb telkeken csak egy lakás vagy egyéb rendeltetési egység helyezhető el.

(6) Az ikres beépítés esetén az ikerházak egységes megjelenése érdekében a két épület tömegformálását, párkány-, eresz- és homlokvonalát, tetőhajlásszögét, homlokzatalakítását, anyaghasználatát és színezését össze kell hangolni. Amennyiben az ikerház két tagja nem egyszerre épül, úgy a később épülő épület paramétereit az előbb épülőéhez kell igazítani.

(7) Újonnan kialakított lakóterületeken a főrendeltetés szerinti és azt kiszolgáló vagy kiegészítő funkciókat egy épülettömegben kell elhelyezni.

(9) A főrendeltetést kiegészítő vagy kiszolgáló funkciójú, önálló építmények elhelyezése esetében az építési övezetben meghatározott építménymagasság:

a) a normáltelkes lakóövezetekben legfeljebb 5,0 m-es homlokzat- és 8,0 m gerincmagassággal

b) az aprótelkes lakóövezetekben legfeljebb 4,5 m-es homlokzat- és 7,5 m-es gerincmagassággal

és legfeljebb 45 fokos tetővel építhetők.

c) az a) és b) pontban foglalt területeken a kiegészítő és kiszolgáló építmények minimális építménymagassága 2,50 méter;

(10) A kertvárosias lakóövezetek területén zászlótartó oszlop, antennaoszlop legfeljebb 6,0 m magassággal helyezhető el.

(12) minden L4 –XVIII/AT övezetű tömbben 800 m² -t meghaladó területű telek esetén a beépíthetőség mértéke 800 m² területig a beépítés mértéke 35%, az ezt meghaladó telekrész területe után pedig 25%.

38. § L4-XVIII/NT-E építési övezet

(1) Teljes közművesítettség esetén az építési telken lakóépület, valamint szálláshely-szolgáltató épület, közintézmény épület, irodaház, a lakosság ellátását biztosító vendéglátás, szolgáltatás és legfeljebb 1000 m² bruttó szintterületű kereskedelem célú épület helyezhető el.

(2) Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége 18 m, saroktelek esetében 20 m lehet.

(3) Az építési hely meghatározása:

a)az előkert legkisebb mérete 3,0 m

b)az oldalkert legkisebb mérete 3,75 m

c) a hátsókert legkisebb mérete 7,50 méter, kivéve a 20 méternél kisebb mélységű telkeket, ahol a hátsókert legkisebb mérete 6,00 méter, továbbá a 156 157/67, a 156 157/68, 156 157/69 és a 156 157/70 hrsz-ú telkeket, melyek esetében a hátsókert legkisebb mérete 6,00 méter.

(4) Új beépítés esetén az utca felőli építési vonalat a szomszédos beépítéshez kell igazítani. Különböző méretű előkertek esetében a nagyobbhoz kell alkalmazkodni. Az előírástól el lehet térni, ha a meglévő beépítés – domborzati, növényzeti, geológiai adottságok vagy egyéb okból (pl. gépkocsi lehajtó helyigénye miatt) – a leírtaktól karakteresen eltér.

(5) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

39. § L4-XVIII/NT-E1 építési övezet

(1) Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége 18 m, saroktelek esetében minimum 20 m lehet.

(2) Az építési övezet területén legfeljebb négylakásos épületek helyezhetők el.

(3) Az építési övezet területén telkenként egy épület építhető.

(4) A területen szálláshely-szolgáltató épület, közintézmény épülete, önálló irodaház és sportlétesítmény nem helyezhető el.

(5) A fő rendeltetés szerinti épületen kívül önálló épületként nem helyezhető el a főrendeltetést kiegészítő vagy kiszolgáló funkciójú épület.

(6) Ahol a szabályozási terv az építési helyet nem tartalmazza, ott

a) az előkert legkisebb mérete: 6,0 m,

b) az oldalkert legkisebb mérete: 3,75 m

c) a hátsókert legkisebb mérete: 10 m.

(7) Tetőtérben csak egy szint létesíthető.

(8) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

40. § L4-XVIII/NT-E2 építési övezet

(1) Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége 16,0 m, legkisebb mélysége 30,0 m lehet.

(2) A lakótelkeken kizárólag lakóépületek helyezhetők el, amelyekben a kiszolgáló funkcióknak is helyet kell biztosítani.

(3) A lakóépületben a lakótól eltérő rendeltetési egység kizárólag a gyűjtő- vagy főközlekedési utak mentén húzódó telkeken helyezhető el, ahol az épületek földszintjén a földszinti szintterület 60%-ig kereskedelmi, és szolgáltató funkció is megvalósítható.

(4) Telkenként elhelyezhető épületek és lakások száma:

a) az 1600 m²-nél kisebb lakótelkein telkenként egy, kétlakásos lakóépület,

b) az 1600 m²-nél nagyobb lakótelken legfeljebb kettő, kétlakásos épület.

(5) Az építési hely meghatározása:

a) az előkert legkisebb mérete: 5,0 m

b az oldalkert legkisebb mérete: 3,0 m

c) a hátsókert legkisebb mérete: 6,0 m.

(6) Az épületek közterületek felőli építési vonala:

a) a főközlekedési útról nyíló telkeknél a közúttól 8,0-10,0 m között,

b) egyéb esetben 5,0-7,0 m között.

(7) A tervezési területen kizárólag magastetős épület építhető. A tető hajlásszöge az 50^o-ot nem haladhatja meg, a tetőtér egy szinten építhető be.

(8) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

41. § L4-XVIII/NT-E3 építési övezet

(1) Az építési telken csak egy épület építhető, a tároló és egyéb funkciók elhelyezését is ebben az épületben kell megoldani. A tetőtér beépíthető.

(2) Az épületeket utcával párhuzamos gerincű, cserépfedéses magastetővel kell kialakítani.

(3) Az építési övezetben telkenként legfeljebb kétlakásos épületek építhetők.

(4) A kötelező hátsókert zöldfelületként alakítandó ki.

(5) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

42. § L4-XVIII/NT-E-Z építési övezet

(1) Az építési övezet építési telkein legfeljebb 2 lakásos lakóépület helyezhető el.

(2) A lakóépületen kívül a lakosság alapellátását biztosító kereskedelmi és szolgáltató épület is elhelyezhető.

(3) Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége 12 m, saroktelek esetében 20 m lehet.

(4) Az építési hely meghatározása:

a) az előkert legkisebb mérete: 5,0 m

b) a hátsókert legkisebb mérete: 7,5 m.

(5) A zártsorúan összeépülő épületegyüttes, folyamatos utcai homlokzathossza nem haladhatja meg a 70 m-t. A zártsorúan összeépülő épületegyüttes utolsó tagjának kialakításánál, a telek oldalhatárától legalább 3,75 m oldalkertet kell biztosítani.

(6) Az összeépülő épületegyüttes megjelenésének egységessége érdekében az alkalmazott homlokzati ill. tetőfedőanyagokat, az illeszkedés szabálya szerint kell meghatározni.

(7) Az épületegyüttes tetőinek hajlásszög értéke 45 fok.

(8) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

(1) Az újonnan kialakítható telek legkisebb szélessége 18 m, saroktelek esetében 20 m lehet.

(3) Az épületek főútvonal mentén elhelyezkedő traktusában, a földszinten új lakóhelyiség nem alakítható ki, ott kizárólag kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás, illetve ügyfélforgalmat lebonyolító iroda funkciójú helyiségcsoport helyezhető el.

(4) Új beépítés a kívánt funkcióhoz alkalmazkodva előkert nélkül is megvalósítható, amennyiben a meglévő beépítés figyelembe vételével a városképi illeszkedés követelményei teljesülnek.

(5) A hátsókert legkisebb mérete: 7,5 m.

(7) Nem terjed ki a 26. § (2) bekezdés szerinti - a nem lakófunkciójú rendeltetési egységek számára és alapterületére vonatkozó - korlátozás az építési övezet területére.

44. § L4-XVIII/AT-E építési övezet

(1) Teljes közművesítettség esetén az építési telken szálláshely-szolgáltató épület, valamint legfeljebb 250 m² bruttó szintterülettel a lakosság ellátását biztosító vendéglátás, kereskedelem célú épület is elhelyezhető.

(2) Az építési övezetben a fő rendeltetést kiegészítő vagy kiszolgáló funkciójú építmények, épületek közül

a) járműtároló,

b) háztartással kapcsolatos tároló épület, valamint

c) állattartás céljáró szolgáló építmény (ahol azt az önkormányzat állattartási rendelete lehetővé teszi) helyezhető el.

(4) Az építési hely meghatározása:

a) az előkert legkisebb mérete 3,0 m

b) az oldalkert legkisebb mérete 3,0 m

c) a hátsókert legkisebb mérete 6,0 m.

(5) Új beépítés esetén az utca felőli építési vonalat a szomszédos beépítéshez kell igazítani. Különböző méretű előkertek esetében a nagyobbhoz kell alkalmazkodni. Az előírástól el lehet térni, ha a meglévő beépítés – domborzati, növényzeti, geológiai adottságok vagy egyéb okból (pl. gépkocsi lehajtó helyigénye miatt) – a leírtaktól karakteresen eltér.

45. § L4-XVIII/AT-E1 építési övezet

(1) Az építési övezetben legfeljebb kétlakásos lakóépületek helyezhetők el.

(2) Az építési hely meghatározása:

a) az előkert legkisebb mérete 5,0 m

b) az oldalkert legkisebb mérete 3,0 m

c) a hátsókert legkisebb mérete 6,0 m.

(3) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

a Halomi úti egykori laktanya L4-es keretövezetű területén belül található

46. § L4-XVIII/AT-EN építési övezet

(1) Az építési övezetben a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a 44. § előírásait kell alkalmazni.

(2) Az építési övezetben az előkert mérete: 0 m.

47. § L4-XVIII/AT-V

(1) Az újonnan kialakítható telek szélessége minimum 14 m, saroktelek esetében minimum 16 m lehet.

(3) Új épület megvalósítása esetén a főutak menti traktusban, a földszinten lakóhelyiség nem helyezhető el, a meglévő épület átalakítása során az érintett helyen a meglévő lakóhelyiség megtartható, de új lakóhelyiség nem alakítható ki.

(4) Az építési övezetben a fő rendeltetést kiegészítő vagy kiszolgáló funkciójú építmények közül elhelyezhető

a) járműtároló,

b) háztartással kapcsolatos tároló épület, valamint

c) a lakóutcák mentén húzódó telkeken állattartás céljáró szolgáló építmény, ha azt az önkormányzat állattartási rendelete lehetővé teszi.

(5) Új beépítés a kívánt funkcióhoz alkalmazkodva előkerttel valamint előkert nélkül is megvalósítható, amennyiben a meglévő beépítés figyelembe vételével a városképi illeszkedés követelményei teljesülnek.

(6) Az oldalkert legkisebb mérete 3,0 m, a hátsókerté 6,0 m.

(7) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

^NL nem lakóépület megvalósítása esetén – a PPVSZ véleményezése során a miniszteri által adott OTÉK-eltérés alapján

(8) Nem terjed ki a 26.§ (2) bekezdés szerinti - a nem lakófunkciójú rendeltetési egységek számára és alapterületére vonatkozó - korlátozás az építési övezet területére.

48. § L4-XVIII/AT-V1 építési övezet

(1) Az építési telkek közterületi telekhatára és a szabályozási tervben az új építéshez meghatározott építési vonal közötti területen meglévő építményekben lakás-célú bővítés, korszerűsítés, tetőtér és emeletráépítés nem végezhető, kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás, valamint kisipari tevékenység céljára átalakíthatók.

(2) Az (1) bekezdés szerinti funkcióváltás esetén az előírt parkoló mennyiséget a 9 m széles előkertben kell kialakítani.

(3) Új épület megvalósítása esetén a főút menti traktusban, a földszinten lakóhelyiség nem helyezhető el.

(4) A közterület felé eső telekrészen csak magastetős épület építhető, a tetőhajlás 35-45 fok között lehet.

(5) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

^NL nem lakóépület megvalósítása esetén – a PPVSZ véleményezése során a miniszteri által adott OTÉK-eltérés alapján

48/A. §¹ L4-XVIII/AT-V2 építési övezet

(1) Az épületek főútvonal mentén elhelyezkedő traktusában, a földszinten új lakóhelyiség nem alakítható ki, ott kizárólag kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás, ill. ügyfélforgalmat lebonyolító iroda funkciójú helyiségcsoport helyezhető el.

(2) Új épületek építése, meglévő épületek bővítése és használati mód változás esetén a földszint utcafronti hosszának legalább 50%-án üzlet, intézmény közönségforgalmi helyiségeit kell elhelyezni, a közterület felé az utcaképhez és az adott épület emeleti szintjeinek architektúrájához igazodó megjelenésű portállal, kirakattal.

(3) Az épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg az 1000 m²-t.

(4) Az építési övezetben egy fő rendeltetésű épület helyezhető el.

(5) A fő rendeltetést kiszolgáló, vagy kiegészítő funkciók önálló (különálló) épületben nem helyezetők el.

(6) Az építési övezetben a szomszédos telkeken a garázsok térszín alatt összeépíthetők a vonatkozó tűzvédelmi, vagyonvédelmi előírások betartásával.

(7) Telekalakításnál a minimális telekszélesség 14 m lehet.

(8) Az Üllői úttal határos épületrész az úttal párhuzamos gerincirányú magastetővel alakítandó ki.

(9) Ahol a szabályozási terv ettől eltérő építési helyet nem jelöl, ott:

a) az előkert mérete: 0, az épület utcahomlokzatának a telek közterületi határán kell állnia;

b) zártsorúan, a telek teljes szélességében beépülő utcafronti épületrészek traktusmélysége legfeljebb 16 m lehet;

c) az utcai traktuson kívül eső hátsókert irányú épületrész esetén oldalkert távolságot kell tartani, amelynek legkisebb értéke. 3,0 m;

d) a hátsókert legkisebb értéke: 6,0 m.

(10) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

48/B. § L4-XVIII/AT-V3 építési övezet

(1) Az épületek főútvonal mentén elhelyezkedő traktusában, a földszinten új lakóhelyiség nem alakítható ki, ott kizárólag kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás, ill. ügyfélforgalmat lebonyolító iroda funkciójú helyiségcsoport helyezhető el.

(2) Új épületek építése, meglévő épületek bővítése és használati mód változás esetén a földszint utcafronti hosszának legalább 50%-án üzlet, intézmény közönségforgalmi helyiségeit kell elhelyezni, a közterület felé az utcaképhez és az adott épület emeleti szintjeinek architektúrájához igazodó megjelenésű portállal, kirakattal.

(3) Az épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg az 1000 m²-t.

(4) Az építési övezetben egy fő rendeltetésű épület helyezhető el.

(5) A fő rendeltetést kiszolgáló, vagy kiegészítő funkciók önálló (különálló) épületben nem helyezetők el.

(6) Az építési övezetben a szomszédos telkeken a garázsok térszín alatt összeépíthetők a vonatkozó tűzvédelmi, vagyonvédelmi előírások betartásával.

(7)Telekalakításnál a minimális telekszélesség 14 m lehet.

(8) Az Üllői úttal határos épületrész az úttal párhuzamos gerincirányú magastetővel alakítandó ki.

(9) Ahol a szabályozási terv ettől eltérő építési helyet nem jelöl, ott:

a) az előkert mérete: 0, az épület utcahomlokzatának a telek közterületi határán kell állnia;

b) zártsorúan, a telek teljes szélességében beépülő utcafronti épületrészek traktusmélysége legfeljebb 16 m lehet;

c) az utcai traktuson kívül eső hátsókert irányú épületrész esetén oldalkert távolságot kell tartani, amelynek legkisebb értéke. 4,5 m;

d) a hátsókert legkisebb értéke: 7,5 m.

(10) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

49. § L4-XVIII/CS, L4-XVIII-CS1 és L4-XVIII-CS2 építési övezet

(1) Az építési övezetbe tartozó lakóterületeken új épület elhelyezése, a meglévő építmények külső megjelenésének változását eredményező átalakítása bővítése, korszerűsítése csak valamennyi épületet érintően, egységes építészeti koncepció alapján valósítható meg.

(2) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

50. § L4-XVIII/CSH1 építési övezet

(1) A csoportházas (sorházas) lakóövezet területén telkenként egy lakás helyezhető el, kivéve saroktelek esetén, ha a telek területe meghaladja a minimális telekterület kétszeresét.

(2) A fő rendeltetés szerinti épületen kívül önálló épületként nem helyezhető el a főrendeltetést kiegészítő vagy kiszolgáló funkciójú épület.

(3) Az egy telektömbön belüli épületeket egységes építészeti tervek alapján kell kialakítani.

(4) Tetőtérben csak egy szint létesíthető.

(5) Az építési hely meghatározása:

a) az előkert legkisebb mérete: 6,0 m

b) a hátsókert legkisebb mérete: 7,5 m.

(6) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

51. § L4-XVIII/CSH2 építési övezet

(1) A csoportházas (láncházas) lakóövezet területén telkenként egy lakás helyezhető el.

(2) Az egymáshoz ikresen csatlakozó lakóépületek és a telekhatár közötti terület kizárólag járműtároló céljára vehető igénybe.

(3) A fő rendeltetés szerinti épületen kívül önálló épületként nem helyezhető el a főrendeltetést kiegészítő vagy kiszolgáló funkciójú épület.

(4) Az egy telektömbön belüli épületeket egységes építészeti tervek alapján kell kialakítani.

(5) A tetőidomokat azonos hajlásszöggel, az azonos rendeltetésű, csatlakozó épületeket azonos párkánymagassággal kell kialakítani.

(6) Tetőtérben csak egy szint létesíthető.

(7) Az építési hely meghatározása:

a) az előkert legkisebb mérete: 6,0 m

b) a hátsókert legkisebb mérete: 7,5 m.

(8) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

53. § L7-XVIII/LTP-1 és LTP-2 építési övezet

(1) Az építési övezetben a BVKSZ 35. § előírásait az e §-ban foglalt eltéréssel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(2) A lakóövezetben a BVKSZ 35. § előírásait az alábbi eltéréssel és kiegészítéssel kell alkalmazni.

(3) A teljes lakótelepre vonatkozóan, egységes építészeti elvek alapján a középmagas, lapostetős épületekre tetőráépítés és tetőtérbeépítés tervezhető, ha annak kapcsán nem sorolódok át az épület középmagas kategóriából magas építmény kategóriába. Tetőtérbeépítés útján új lakás csak akkor alakítható ki, ha a lakótelep egészére vonatkozóan a parkolás megoldott.

(4) Az építési övezetben a főrendeltetést kiegészítő vagy kiszolgáló funkciók közül önálló építményként kizárólag parkolóház valósítható meg.

(5) A lakótelep közterületein a PPVSZ közterületek kialakítására vonatkozó fejezetében megengedett építmények helyezhetők el.

(6) A lakóépületek földszintjén a lakosság alapfokú ellátását biztosító, annak rendeltetésszerű használatát nem zavaró kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó létesítmények –a teljes épületre vonatkozó, egységes építészeti koncepció alapján rögzített feltételek szerint elhelyezhetők,. A meglévő gyalogos átjárók nem építhetők be, azokat továbbra is fenn kell tartani.

(7) Az erkélyek, loggiák beépítése csak a teljes épületre vonatkozóan egységesen, szerkezeti kialakításában valamint anyaghasználatában a városképi igényeket kielégítő terv alapján valósítható meg.

(8) A lakótelep alapintézményi épületeinek, helyiségek rendeltetését megváltoztatni csak akkor lehet, ha az érintett lakosság alapfokú ellátása más módon, megfelelően biztosított, s a rendeltetésváltozásból eredő környezetterhelés nem haladja meg az alapintézmény környezetterhelését

(9) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

^KLE. Kialakult lakótelepi egységre a BVKSZ 35. § (12) bek. szerint.

54. § L7-XVIII/LTP-V építési övezet

(1) Az építési övezetben szolgáltatás épülete, vendéglátás épülete és egyéb közösségi szórakoztató épület helyezhető el.

(2) A szabályozási tervlapon jelölt építési helyen belül egy épület helyezhető el.

(3) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

55. § L7-XVIII/LP építési övezet

(1) Meglévő épület külső megjelenésének változását eredményező átalakítása, bővítése csak egységes elvek szerint, a lakópark építészeti egységének megbontása nélkül végezhető. Az épületek, helyiségek rendeltetését megváltoztatni csak akkor lehet, ha a rendeltetésváltozásból eredő környezetterhelés nem haladja meg az eredeti rendeltetés környezetterhelését.

(2) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

56. § L7-XVIII/LP-1 építési övezet

(1) Az építési övezet területén lakóépületek, szálláshely-szolgáltató épületek, irodaház, valamint sportépítmények helyezhetők el.

(2) A területen önálló járműtároló épület nem helyezhető el, terepszint alatti építmény, mélygarázs nem létesíthető.

(3) A meglévő lakótelepi épületek számára kialakított telken új épület nem helyezhető el, de a meglévő lakóépületek tetőráépítéssel bővíthetők.

(4) Újonnan csak magastetős épületek építhetők. A meglévő lapos tetős lakóépületek tetőráépítéssel bővíthetők.

(5) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

57. § L7-XVIII/LP-2 építési övezet

(1) Az épületekben lakások, valamint az épületek közterület felőli földszintjén a lakosság ellátását biztosító kereskedelmi célú helyiségek, a lakóépületek közös kiszolgáló helyiségei és gépjárműtároló helyezhetők el.

(2) A megvalósult lakóépületek tetőterei a meglévő tetőkontúr változtatása nélkül beépíthetők.

(3) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

58. § L7-XVIII/DG és L7-XVIII/DG-1 építési övezet

(1) Az építési övezetben kizárólag gépkocsi-tárolásra szolgáló építmény helyezhető el.

(2) Az L7-XVIII/DG építési övezetben a gépjárműtárolót legalább 0,5 m vastag földtakaróval fedetten, növényekkel betelepítve kell kialakítani. A dombgarázsok fölött kialakítandó zöldfelület területén pihenő- és játszókert kialakítható.

(3) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

59. § L7-XVIII/P építési övezet

(1) Az építési övezetben kizárólag gépkocsi-parkoló helyezhető el, építmény nem létesíthető.

(2) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

60. § L7-XVIII/A-1 és L7-XVIII/A-2 építési övezetépítési övezet

(1) Az építési övezetben a BVKSZ 24. § (5) bekezdésben felsorolt alapintézményi épületek helyezhetők el.

(2) Az alapintézményi épületek tömegformálását, tető- és homlokzatalakítását, a környező lakóterülethez való illeszkedés szempontja alapján kell meghatározni.

(3) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

61. § A városközponti területek általános előírásai

(1) A városközponti építési övezetekben a BVKSZ 36-39. § rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltéréssel és kiegészítéssel kell alkalmazni.

(2) Amennyiben az épületek földszinti területe – megállapodás alapján – részben vagy egészben közhasználatra átadott területként valósul meg, a BVKSZ 39. § (11) bekezdés szerint növelhető a szintterületi mutató értéke.

(3) Vegyes rendeltetésű épületek földszintjén kereskedelmi, szolgáltató, iroda és igazgatási rendeltetésű helyiségek, valamint – a hátsókerti traktusban – gépjárműtárolók helyezhetők el.

(4) Felszíni parkoló csak akkor alakítható ki, ha a meglévő beépítés, illetve talajmechanikai adottságok alapján igazoltan az épületen belül, vagy terepszint alatt a létesítmények parkolási igénye teljes körűen nem biztosítható. Ez esetben a parkolási előirányzat legfeljebb 25%-a valósítható meg terepszinti fásított parkolóban.

62. § VK-XVIII/VKP, VK-XVIII/Ü1 és VK-XVIII/Ü2 építési övezet

(1) A beépítés mértéke a földszinten és az első emeleti szinten elérheti a 100%-ot, ha azokon intézmény, közintézmény vagy járműtároló kap helyet.

(2) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

^DG Dombgarázs építése esetén

63. § VK-XVIII/Ü3 és VK-XVIII/Ü4 építési övezet

(2) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

64. § VK-XVIII/T építési övezet

(1) Az építési övezetben a főútvonallal határos telkek kivételével kizárólag lakásokat és azokat kiegészítő vagy kiszolgáló funkciójú helyiségeket tartalmazó épület is elhelyezhető.

(2) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

65. § Intézményterületek általános előírásai

(1) A kerület intézményi övezeteiben a BVKSZ 36-38. §, valamint a 40-41. § rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltéréssel és kiegészítéssel kell alkalmazni.

(2) Az építési övezetekben új földszinti lakás - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - nem létesíthető. Amennyiben az épületek földszinti területe – megállapodás alapján – részben vagy egészben közhasználatra átadott területként valósul meg, a BVKSZ 40. § (4) bekezdése szerint növelhető a szintterületi mutató értéke.

(3) Az intézményterületbe sorolt, de túlnyomórészt lakóépületekkel beépített területen lakóépület elhelyezése során - ha azt más előírás nem zárja ki - a földszinten is létesíthető lakás. Ez esetben a telek beépítettsége a kertvárosias lakóterület azonos méretű telkeire előírt mértéket nem haladhatja meg.

(4) A családiházas beépítésű, 3000 m²-nél kisebb telkek épületein, építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység kizárólag a jelenleg meglévő épülettömegen belül lehetséges.

(5) Újonnan kialakított „I” övezetben lakófunkció – az épületek földszintjét kivéve – létesíthető.

68. § I-XVIII/KER-1 építési övezet

(1) Az építési övezetben kereskedelmi és szolgáltató építmények valamint üzemanyagtöltő állomás helyezhető el.

(2) Az építési övezet lakótelkekkel érintkező telekhatárán 1,8 m magas, tömör kerítést kell építeni.

(3) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

69. § I-XVIII/E építési övezet

(1) Az építési övezetben elsősorban a közlekedéshez kapcsolódó intézmények, irodaépületek helyezhetők el.

(2) A területen a kereskedelem-szolgáltatás és vendéglátás épületei, valamint sportlétesítmények is elhelyezhetők.

(3) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

Parkoló szint a 10 § (4) bekezdése szerint

71. § IZ-XVIII/K és IZ-XVIII/K-1 építési övezet

(1) Az építési övezetben elsősorban jelentős zöldfelületű kulturális, oktatási, kereskedelmi, szálláshely-szolgáltató és irodaépületek helyezhetők el.

(2) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

72. § IZ-XVIII/L építési övezet

(1) Az építési övezetben telkenként legfeljebb négy lakás helyezhető el.

(2) Az övezetben a beépítés módja a köztes telkeken zártsorú, a saroktelkeken oldalhatáron álló.

(3) A területen nem helyezhető el:

a) szálláshely-szolgáltató épület

b) közintézmény épülete

c) önálló irodaház és

d) sportépítmény.

(4) Tetőtérben csak egy szint létesíthető.

(5) Építési hely meghatározása:

a ) az előkert legkisebb mérete: 6,0 m

b) az oldalkert legkisebb mérete: 3,75 m

c) a hátsókert legkisebb mérete: 10,0 m.

(6) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

72/A. § IZ-XVIII/L2

(1) Az építési övezetben zártsorú (láncházas) beépítéssel telkenként legfeljebb két lakást lehet elhelyezni.

(2) Az építési övezetben az ikresen épített lakóépületek közötti területet szintén ikresen telepített gépkocsi tárolókkal lehet beépíteni.

(3) Egy telektömbön belül az épületeket egységes építészeti tervek alapján kell kialakítani.

73. § A gazdasági területek általános előírásai

(1) A gazdasági területen a BVKSZ 42-46.§ rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltéréssel és kiegészítéssel kell alkalmazni.

(2) Az építési övezetbe tartozó ingatlanok bejáratait csak akkor lehet a lakóterületekkel határos közterületek felől kialakítani, ha más határos közterület felől az ingatlan megközelítése igazolhatóan nem biztosítható. Telekösszevonás esetén azt a bejáratot kell megtartani, amely az előzőeknek megfelel.

(3) A elő- oldal- és hátsókert legkisebb méretével meghatározott építési hely a bejárat mellett elhelyezendő porta, valamint transzformátornak helyet adó épület számára szükséges mértékig az előkert terhére kiegészíthető.

(4) A gazdasági területen meglévő lakóépületeken az állagmegóváson kívül semminemű építési munka –korszerűsítés, bővítés – nem végezhető.

(5) A munkahelyi övezetekben az előírt zöldfelületek legalább 1/3 részét egybefüggően, háromszintes növényállománnyal kell kialakítani. Kivétel ez alól, ha a meglévő épületek miatt erre nincsen lehetőség.

(6) A tevékenységhez kapcsolódó tárolás, raktározás kizárólag épületen belül folytatható. Nem vonatkozik az előírás olyan tevékenységekre, melyek gyakorlásának alapvető feltétele a szabadtéri tárolás biztosítása (pl. építőanyag telep, gépkocsi kölcsönző).

74. § IP-ET-XVIII építési övezet

(1) Az építési övezetben a BVKSZ 42-45. § rendelkezéseit az e §-ban foglalt kiegészítéssel és eltéréssel kell alkalmazni.

(2) Az építési övezetben az ipari és raktározó építményeken kívül új épületként:

a) üzemi jellegű kutatóhelyek építményei,

b) üzemi jellegű szolgáltató építmények,

c) a terület kiszolgálásához, ellátásához szükséges építmények,

d) közlekedési és szállítási építmények,

e) termékvezetékek,

f) irodaépületek

helyezhetők el.

(5) A terület övezeti előírások szerinti mértékű zöldfelületeit a szabályozási terven jelölt helyen, a telekhatár mentén, illetve a védendő létesítmények és a lakóterület felöli területrészein, többszintes (fa- és cserjeszint) növénytelepítéssel védelmi célú zöldsávként kell létrehozni és fenntartani.

(6) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alkalmazni:

^G az új gázturbina körüli építési helyen ^E egyéb építési helyen

76. § M-XVIII/Ü építési övezet

(1) Az építési övezetben a BVKSZ 46. § (13) bekezdése szerinti intézményi dominanciát kell biztosítani.

(2) Az épületek Üllői út mentén elhelyezkedő traktusában kizárólag kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás, illetve ügyfélforgalmat lebonyolító iroda funkciójú helyiségcsoport helyezhető el, nem publikus funkció nem alakítható ki.

(3) Pakolóház érdekében telekösszevonás engedélyezhető, de az e célból létrehozott telek utcai telekhatára a 60 m-t nem haladhatja meg.

(4) A főútvonal szabályozásával érintett telkek szélessége csak abban az esetben csökkenthető, ha a telek területe a csökkentést követően sem lesz 500 m²-nél kisebb.

(5) Építési hely az L2/A-XVIII/Ü-1 építési övezetben előírtakkal megegyezően:

a) előkert legkisebb mérete: 0 m

b) hátsókert legkisebb mérete: 6,0 m

c) telkenkénti átépítésnél a benyúló épületszárnyak esetében az oldalkert 5,25 m szabályozási terven közölt mintatelek szerint.

(6) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

^ÜSZ Kizárólag az Üllői út tervben előírt szabályozásával érintett telkek esetében

77. § M-XVIII/Z építési övezet

(1) Az építési övezet területét elsődlegesen védelmi célú zöldfelületként kell rendezni és fenntartani, mely megfelelő kialakítás és közhasználat mellett, másodlagosan rekreációs céllal is hasznosítható.

(2) A területen elhelyezhetők:

a) a terület fenntartásához szükséges építmények,

b) a pihenés (sétaút, pihenőhely) és testedzés (tornapálya) építményei,

c) az ismeretterjesztés építményei.

(3) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

78. § K-BK2-XVIII építési övezet

(1) Az építési övezetben elhelyezhető építmények:

a) nagy területű bevásárló központ,

b) kis- és nagykereskedelem,

c) szolgáltató épület,

d) egyéb közösségi szórakoztató épület.

e) üzemanyagtöltő állomás.

(2) Önálló reklámtorony a szabályozási tervlapon jelölt mikrohullámú sávban nem helyezhető el.

(3) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

^ÖRönálló reklámtorony esetében

79. § Különleges városüzemeltetési területek előírásai

(1) Az építési övezetekben a BVKSZ 50. § rendelkezéseit az övezeti szabályokban meghatározott kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az építési övezetekben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

III. FEJEZET

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI

80. § Közlekedési területek általános előírásai

(1) A közlekedési övezetekben a BVKSZ 51. § rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(2) A vasúti létesítmények megállóhelyeinél, tömegközlekedési csomópontok környezetében, valamint a fővárost az agglomerációs településekkel összekötő utaknak és a közigazgatási határ találkozásánál vizsgálni kell a P+R parkolók elhelyezhetőségét.

81. § KL-KT-XVIII övezet

(1) Az FSZKT-ban irányadó szabályozással jelzett, tervezett közúti főhálózati elemek (főutak és egyéb szerkezeti jelentőségű utak) pontos szabályozási szélességét és helyét – a távlati forgalmak figyelembe vételével – KSZT-ben kell meghatározni. Ennek elkészítéséig csak olyan fejlesztések valósíthatók meg, amelyek a közlekedésfejlesztésekhez szükséges területbiztosítást figyelembe veszik.

(2) A fővárosi, illetve kerületi szinten kiemelt fontosságú közlekedésfejlesztési elemeket a PPVSZ önálló övezetként kiemeli és megjeleníti a következők szerint:

a) KL-KT-XVIII/Ü Üllői út

b) KL-KT-XVIII/V 42-es villamos meghosszabbítása

c) KL-KT-XVIII/KKK Külső keleti körút és csatlakozó útszakaszok

d) KL-KT-XVIII/4F 4. számú főút

e) KL-KT-XVIII/GY a főúthálózat fejlesztéséhez nem kapcsolódó

gyűjtő-utak

(3) Az Üllői út teljes kerületi szakaszára új szabályozási terv készítendő az alábbiak figyelembe vételével:

a) Az átmenő forgalom más útvonalakra (MO, Külső keleti körút, 4. számú főút bevezetése) átterhelődését feltételezve, a kapacitás kialakításánál a kerületen belüli forgalmi igényeket kell figyelembe venni;

b) Az Üllői út mindkét szintbeni vasúti keresztezését külön szintűvé kell átépíteni;

c) Az elkészült program-szintű tanulmányban foglaltak figyelembe vételével a KSZT-ben dönteni kell a felszínen megtartandó villamosközlekedés illetve ennek közúti gyorsvasúttá fejlesztése, valamint a kéreg alatti metróvonal kiépítése között;

d) A készülő szabályozási tervben a vonal meghosszabbítását kell előirányozni a Béke tértől a közigazgatási határig;

e) A villamosközlekedéssel összefüggő megalapozott döntéshozatal érdekében a KSZT részeként megvalósíthatósági tanulmányt is kell készíteni, amely feltárja mindkét megoldás előnyeit és hátrányait, költségelőirányzatát – a megvalósításhoz szükséges terület előkészítési (kisajátítás, szanálás, kártalanítás) költségekkel együtt, műszaki és időbeli ütemezhetőségét;

f) A Lakatos út és a közigazgatási határ között kerékpárút helyigényét is figyelembe kell venni.

(4) A 42-es villamos vonal Gloriette lakótelepig történő meghosszabbítása érdekében szabályozási terv készítendő. A vonatkozó tanulmányterv alapján – az Ady Endre út – Új temető út – Csapó utca – Barta Lajos utca – Kinizsi utca – Margó Tivadar utca nyomvonalat kell figyelembe venni.

(5) A Külső keleti körút nyomvonalának szabályozására – a részletes tanulmányterv alapján – KSZT készítendő. A szabályozási tervnek ki kell terjednie a körút közúti kapcsolatainak biztosítására is az alábbiak szerint:

a) Ipacsfa utca: a Közdűlő u. és a Kettős Kőrös u. között az FKF RT. telephelyét átszelő nyomvonal szabályozása

b) Nefelejcs utca: a Külső keleti körút és a Nefelejcs utca kapcsolatát biztosító csomópont szabályozása.

c) A főút szabályozása során a Flór Ferenc utcától délre eső szakasz mentén kerékpárút helyigényét is figyelembe kell venni.

(6) A 4. számú főút városi bevezető szakaszán – a ferihegyi repülőtérre vezető út és a Gyömrői út elválasztott pálya megszüntetésével – tervezett fejlesztés megalapozására KSZT készítendő. A főút szabályozása során kerékpárút helyigényét is figyelembe kell venni.

(7) A főúthálózat fejlesztéséhez nem kapcsolódó, következő gyűjtő-utakra KSZT készítendő:

a) Halomi út: Vecsés és Ganzkertváros belterülete közötti szakaszon – 22 m szabályozási szélességgel

b) Alsó erdősor – Jegenye fasor – Fedezék utca útvonal: a MÁV ceglédi vonal fejlesztési igényének figyelembe vételével.

(8) Az alábbi közúti keresztezések megvalósításához KSZT készítendő:

a) Lakatos út - Felsőcsatári út összekötése - az FSZKT-ban rögzített, illetve az egyenesvonalú összekötés változatok közül a műszaki, gazdaságossági szempontból legkedvezőbb megoldás figyelembe vételével - a kerékpárút helyigényét is biztosítva valósítandó meg. utca – Felsőcsatári utca felüljárón történő átvezetése – a kerékpárutat is figyelembe véve,

b) Lajosmizsei vasútvonal pestszentimrei keresztezésénél közúti aluljáró létesítése.

(9) A következő útvonalakat érintő szabályozás, illetve építmények elhelyezése során a kerékpárút helyigényét figyelembe kell venni.

a) Nagykőrösi út déli oldala –Dózsa György út – Pázsit utca – Saláta utca – Kancsó utca

b) Rozsnyó utca – Kassa utca – Rimaszombat utca – Nagyszeben utca – Vedres M. utca

c) Felsőcsatári út – Lakatos út – Bartók utca – Margó Tivadar utca – Kele utca – Goroszló utca – névtelen utca – Kettős Kőrös utca – névtelen utca – Határ út

82. § KL-VA-XVIII övezet

(1) A KL-VA övezetbe sorolt területeken a BVKSZ 19/C. számú táblázat előírásait az e §-ban foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni:

(2) Ferihegyi repülőtér tömegközlekedési kapcsolatának biztosítását szolgáló – a Máv ceglédi vonalból kiágazó és a Ferihegy I-től északra, kéreg alatt húzódó, vagy az Újszászi vonal felőli bekötéssel megoldandó – nagysebességű pálya nyomvonalát KSZT-ben kell meghatározni.

(3) A Budapest – Cegléd vasútvonal elővárosi forgalomra történő átalakításának megalapozására – a rendelkezésre álló tanulmányterv alapján – KSZT készítendő. A szabályozás során figyelembe kell venni a Ferihegyi repülőtér tömegközlekedési kapcsolatának megoldását.

(4) A Budapest - Lajosmizse vasútvonalat érintően vizsgálni kell a második vágány elhelyezhetőségének helyigényét. A fejlesztési tervekkel összhangban a Méta utcánál létesítendő új megálló területigényének biztosítására KSZT készítendő.

(5) Vizsgálni kell a „Burma” vágány elővárosi vasúti közlekedéshez való falhasználhatóságát.

83. § KL-VA-XVIII/M övezet

A MÁV által gazdasági célokra korábban értékesített vasúti hulladékterületek területén a vasúti üzemi zaj- és rezgésterhelésre nem érzékeny munkahelyi építmények, raktárak valamint a vasúti alaptevékenységhez kapcsolódó építmények helyezhetők el.

Az övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

^TT A telek területére vetítve ^VA a vasúti terület egészére vetítve

84. § KL-RE/m, KL-RE/ké és KL-RE/eé övezet

(1) A repülőtér területén a BVKSZ 19/E. számú táblázat előírásait az e §-ban foglalt eltéréssel és kiegészítéssel kell alkalmazni.

(2) A területen az építmények elhelyezésénél, zöldfelületek kialakításánál a légiforgalom biztonságát kell alapvetőnek tekinteni.

(5) A légi közlekedést kiszolgáló építmények elhelyezésére szolgáló KL-RE/eé övezetben a repülőteret és a légi forgalmat kiszolgáló:

a) légiforgalmi szolgálat ellátás,

b) energiatermelő és –átalakító létesítmények,

c) logisztika,

d) környezetbarát ipar, raktározás

e) közlekedés és szállítás,

f) közhasználat előtt nem megnyitott üzemanyagtöltő állomás,

g) parkolóház,

h) irodaház, szálláshely-szolgáltatás, szolgáltatás, sportolás, egészségügy, kutatás-fejlesztés, a szakszemélyzet szakirányú oktatásának épületei, valamint

i) a felsorolt épületeket kiszolgáló és kiegészítő funkciójú épületek

helyezhetők el.

(8) Az elhelyezhető épületek számát a telekméret és a kialakítható legkisebb telekterület hányadosa határozza meg. Az elhelyezendő épület beépítés mértékébe beszámított bruttó alapterülete – ingatlanonként egy porta vagy védelemmel összefüggő épület kivételével – nem lehet kisebb az övezetben megengedett legnagyobb beépítési mérték 10 %-ánál.

(9) A szabályozási terven jelölt zöldfelületeket egybefüggő, többszintes, intenzív zöldfelületként kell kialakítani.

(10) A légiforgalom biztonságát veszélyeztető fakivágás engedélyeztetés nélkül is végrehajtható.

85. § A zöldterületek általános előírásai

(1) A zöldterületi övezetekben az OTÉK 27. § (2)-(3) bekezdéseinek és a BVKSZ 52. § és a 20. számú táblázat rendelkezéseit az e §-ban foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A zöldterületeket új fasorokat és védő zöldfelületeket öntözőhálózattal együtt kell kialakítani.

(3) A zöldterületi övezetekben kialakítandó burkolt felületeket – a közút céljára igénybe vett terület kivételével – díszburkolatként kell kialakítani, aszfaltburkolat nem alkalmazható.

86. § Z-FK-XVIII, Z-KK-XVIII és Z-KP-XVIII és Z-EZ-XVIII övezet

(1) A 16. § előírásaiban foglaltalt építményeken túlmenően

a) valamennyi övezetben elhelyezhető a terület fenntartásához szükséges építmény,

b) kizárólag a fásított köztér területén terepszint alatti gyalogos aluljáró, valamint a meglévő építmények szintterületét nem növelő átalakításával vendéglátás célú építmény,

c) a közpark területén a vendéglátás, pihenés, testedzés és ismeretterjesztés épületei.

(2) Az övezetekben a következő határértékeket kell alapul venni:

(3) Közpark kialakítása során a terület minden 150 m²-e után legalább egy előnevelt lombos fa telepítendő - a PPVSZ 4. számú melléklet szerint.

87. § E-TG-XVIII/ÁLT, E-TG-XVIII/REK és E-VE/XVIII övezet

(1) Az erdőterületeken a BVKSZ 53. § és 21. táblázat rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltéréssel és kiegészítéssel kell alkalmazni.

(2) Az E-TG-XVIII//REK övezet területén – a rekultivációt célzó tevékenység kivételével - bármely tevékenység gyakorlása, létesítmény elhelyezése csak a terület rekultivációját követően valósítható meg.

(3) A rekultiváció igazolt megtörténte után az E-TG-XVIII/ÁLT övezetben leírtakat kell alkalmazni.

(4) Az erdőterületbe sorolt, de ténylegesen nem erdősített és nem erdőtervezett területeken az egyidejű erdőtelepítés feltételével a BVKSZ 53. § (5) bekezdésében felsorolt valamennyi építmény elhelyezhető.

(5) A tényleges – (4) bekezdés hatálya alá nem tartozó – erdőterületeken kizárólag a pihenést, testedzést, valamint az erdőterületek fenntartását szolgáló építmények helyezhetők el.

88. § MG-MF-XVIII/F1 és MG-RT övezet

Az övezetekben a BVKSZ 54. § és 22. számú táblázat vonatkozó rendelkezései szerint lehet építményt elhelyezni.

89. § VT-VB-XVIII övezet

Az övezetben a vízgazdálkodással kapcsolatos építmények helyezhetők el a BVKSZ 55. § rendelkezései szerint.

IV. FEJEZET

AZ I-III. FEJEZETBEN FOGLALTAKAT AZ EGYES SZABÁLYOZÁSI TERVEK TERÜLETÉRE VONATKOZÓAN KIEGÉSZÍTŐ RENDELKEZÉSEK

A 4. számú szabályozási terv területén

(Gyömrői út – Örs utca – Előd utca – Attila utca által határolt terület)

A terület beépítése előtt részletes talajmechanikai vizsgálatot kell végeztetni, amely a bányászott és feltöltött terület határát pontosan meghatározza.

1. A terv szerinti irányadó szabályozási vonal fogalom-meghatározása: A fővárosi közlekedés-fejlesztési tervekben szereplő, távlati útfejlesztés számára kiszabályozandó közterületek javasolt határa. Figyelembe veszi a főváros által tervezett szabályozási szélességeket, a későbbi közlekedési tervek során azonban a szélessége és a nyomvonala pontosítható.

2. Meglévő, megmaradónak jelölt épület felújítása, tetőtérbeépítése, akkor is engedélyezhető, ha nem vagy csak részben helyezkedik el a kijelölt építési helyen belül. Az épület bővítése, illetve bontását követő átépítése csak a kijelölt építési helyen belül történhet.

3. A távlati közlekedési fejlesztési elképzelések miatt megjelölt területen semmilyen olyan építmény, létesítmény nem helyezhető el, amely a tervezett út kiépítését, szélesítését a későbbiekben megakadályozhatná.

4. Bontandó épületek, melyek elbontása az erőmű a kötelezően előírt, telekhatár menti védőzöld kialakítása érdekében szükséges. Helyükön, az észak-nyugati telekhatár mentén a terven jelölt védőzöldet már a tervezett gázturbina-építés megkezdésekor ki kell alakítani.

5. Bontásra javasolt épületekben csak állagmegóvási építési tevékenység folytatható.

6. Az M-XVIII/4 építési övezetben csak olyan tevékenység végezhető, amelynek gépjárműforgalma 3,5 tonnánál kisebb tömegű gépjárművel lebonyolítható.

7. Az M-XVIII/4 építési övezetben az előírásoknak megfelelő mértékű zöldfelületeket a szabályozási terven jelölt helyen, a telekhatár mentén, többszintes (fa- és cserjeszint) növénytelepítéssel védelmi célú zöldsávként kell megvalósítani és fenntartani.

8. A "Büdi" vagy „Büdös-tónak” nevezett volt bányagödör – amely jelenleg a felszíni és a felszín alatti vizekkel (talajvíz és rétegvíz) táplált vízállásos terület, vizes élőhely – a szükséges szakhatósági engedélyek megléte esetén záportározóként hasznosítható. A lemélyült terület felé csak szennyeződéstől mentes csapadékvíz vezethető el.

9. A „Büdös-tó” mederrendezésénél a természetes vízparti vegetációt, a természetes élőhelyek védelmét a tervezés és kivitelezés során biztosítani kell. A meder vízrendezését a meglévő értékek védelmét lehetővé tevő mérnökbiológiai-műszaki megoldásokkal kell megvalósítani

A 8. számú szabályozási terv területén

(Lakatos út – Jegenye fasor – Mikszáth utca Nefelejcs utca által határolt terület)

1. A terület terepállapota a beépítés során nem változtatható, a talajerózió megakadályozásáról gondoskodni kell.

2. A kötelező zöldfelület 1/3-át egybefüggően kell kialakítani és ezen a területen törekedni kell a háromszintes növényállomány telepítésére.

3. A Mikszáth Kálmán utca mentén kialakuló telephelyek előkertjébe háromszintes növényállományt kell telepíteni.

A 9. számú szabályozási terv területén

(Nefelejcs utca – Lenkei utca – Fonal utca – (152623) hrsz. által határolt terület)

A terület megosztása esetén létrejövő telkekre a behajtást a Nefelejcs utca irányából akadálytalanul kell biztosítani, mivel a telkek előtt leállósáv nem alakítható ki.

A 23. számú szabályozási terv területén

Az L4-XVIII/AT-E és az L4-XVIII/AT-EN építési övezet ikresen csatlakozó – illetve a meglévő beépítéshez való illeszkedés által indokolt esetben oldalhatáron álló – beépítési móddal építhető be – a szabályozási terven közölt mintatelek szerint.

(a Liszt Ferenc utca – Lenkei utca – 152443, 152442, 152439, 152440 és 152438 hrsz-ú Ingatlan – József utca – 152433 és 152409 hrsz-ú ingatlan – Ferenc utca – 152402, 152401 és 152383 hrsz-ú ingatlan – Tinódi utca – Egressy Gábor utca – Lakatos út – Üllői út – Kemény Zsigmond utca – Margó Tivadar utca – Bartók Lajos utca – Reviczky Gyula utca – Darányi Ignác utca – Benedek Elek utca által határolt terület)

2. Az Üllői út – Kosár utca – Kossuth Lajos utca – Bartók Lajos utca által határolt tömbben a legkisebb építménymagasság értéke 6,50 méter.”

A 29. számú szabályozási terv területén

(Üllői út – Thököly út – Nefelejcs utca – Haladás utca által határolt terület)

1. Az épületeken a tetőfelépítmények (antenna, lift-gépház) területe nem haladhatja meg a beépített terület 20%-át.

2. A szabályozási terven bontással jelölt épületeken szerkezeti változtatás, rendeltetési mód-váltás nem megengedett.

3. A bontásra jelölt épületeken csak az állagmegóvásra irányuló építési munkák végezhetők el.

4. A terület közterületein terepszint feletti építmény nem helyezhető el, kivéve a Szent Lőrinc sétány területén hírlap és virágárusító pavilont, valamint – önálló reklámhordozó kivételével – a köztárgyakat.

A 30. számú szabályozási terv területén

(Ráday Gedeon utca – Üllői út – Gulner Gyula utca - Szakály utca által határolt terület)

1. A területen járműtároló önálló földszintes épületben nem helyezhető el.

2. A területen csak magastetős épületek építhetők.

3. Az egyes terület-felhasználási módok elválasztása érdekében a kialakításra kerülő építési telkek oldal- és hátsó telekhatára mentén fasort kell telepíteni.

4. A Ráday Gedeon utca mentén a telekhatár és az építési vonal közötti területet intenzíven, háromszintes növényállománnyal kell betelepíteni.

A 32. számú szabályozási terv területén

(a Nefelejcs utca – Tóth Árpád utca – Akadály utca – (157074/5) és (155964/2) hrsz. utak által határolt terület)

1. Az övezet Nefelejcs utcával határos építési telkeinek közlekedési kapcsolatát a Nefelejcs utcáról kell biztosítani.

2. A szabályozási tervben jelölt védő zöldsávokat háromszintes növényállomány alkalmazásával kell kialakítani a határoló kerítéseken belül.

A 34. számú szabályozási terv területén

(Belső Gyömrői út ((157095) hrsz) – Billentyű utca ((157161) hrsz) – (157094) hrsz – Május 1 tér ((158847) hrsz) – Honvéd utca ((158198) hrsz) – József A. utca ((158785) hrsz) – (157657/1) hrsz – (157739) hrsz – Nefelejcs utca ((155056) hrsz) – (155964/2) hrsz – (157074/5) hrsz – Akadály utca ((155965) hrsz) – Holló L. utca ((157057) hrsz) – Székely utca ((155837) hrsz) – Árpád utca ((155962) hrsz) – Ferihegyi repülőtérre vezető műút ((157093) hrsz) által határolt terület)

1. A Holló L. u. – Székely Gy. u. vonala mellett – a lakóterületek védelmére – háromszintes növényállományt kell telepíteni, mely a lakóterületi oldalon záródó cserjesorral fejeződik be.

2. A Burma vasút alatti gyalogos aluljáró építésével a két K-BK2-XVIII terület összekapcsolható.

3. A kereskedelmi központ használatbavételének feltétele az alábbi közlekedési fejlesztések és beavatkozások megvalósítása

A 39. számú szabályozási terv területén

(Liszt Ferenc köz – Hengersor utca – Újtemető utca – XIX. ker. közigazgatási határa által határolt terület)

1. A terület terepállapota a beépítés során nem változtatható, a talajerózió megakadályozásáról gondoskodni kell.

2. A jövőbeni hasznosításnál csak olyan funkció telepíthető, amely nem jár nagy mennyiségű, környezetre veszélyes vegyi anyagok tárolásával.

3. Terepszint alatti tároló tartály telepítése nem megengedett. A térszint feletti tároló tartályok csak kármentővel telepíthetők.

4. A kötelező zöldfelület 1/3-át egybefüggően kell kialakítani, a telekhatárok mentén törekedni kell a háromszintes növényállomány telepítésére.

A 41. számú szabályozási terv területén

(Baross utca – Margó Tivadar utca – Bartók Lajos utca – Reviczky Gyula utca – Vörösmarty utca – Barcsay utca – Kolozsvár utca által határolt terület)

1. A területen parkolót kialakítani csak a szabályozási tervlapon jelölt helyen lehet.

2. A Szervét Mihály terén parkot kell kialakítani.

3. A Kondor Béla sétány mentén és a Szervét Mihály téren található pavilonokat el kell bontani.

4. Az IZ-XVIII/K építési övezetben magastetős épületek építhetők.

Az 51. számú szabályozási terv területén

(az Üllői út – MÁV – Ceglédi vasútvonal – Budapest - Vecsés közigazgatási határa által határolt terület)

A területen nem helyezhető el mélygarázs és autómosó.

Az 52. számú szabályozási terv területén

(Sallai Imre utca – (150228/75) hrsz. közterület – Közdűlő utca – Ipacsfa utca – Méta utca által határolt terület)

1. A szabályozási terv szerinti irányadó építési vonalon helyezendő el az épülethomlokzat 50%-a.

2. A Z-KP-XVIII jelű övezet azon részén, ahol a szabályozási tervlap nem jelöl kötelezően kialakítandó zöldfelületet, ott a közforgalom számára korlátozott időtartammal megnyitandó sportterület hozható létre.

A 60. számú szabályozási terv területén

(Gilice tér – Péterhalmi út – kül-belterületi határvonal – Sólyom utca által határolt terület)

1. A növényültetés során a meteorológiai műszerek magassági irányú védelmi igényét mindenkor figyelembe kell venni.

2. Az IZ-XVIII/1 építési övezetben található rádiószondázó épületen lévő meteorológiai időjárási radar 500 méteres körzetében bármely épület, építmény vagy növény legmagasabb pontja nem haladhatja meg a m.Bf 159,37 méteres magasságot. Ez tekintendő a radar észlelési magasságának.

3. A lakóövezetben magastetős épületek helyezendők el.

4. Az előkertek 5 méteres sávját – a közművek védőtávolságait és a bejáratokat figyelembe véve – kötelező zöldfelületként egybefüggően háromszintes növényállománnyal kell kialakítani és fenntartani.

A 61. számú szabályozási terv területén

(Péterhalmi út – Kőrös utca – Lakitelek utca – Bánfa utca – Mályinka utca által határolt terület)

1. A munkahelyi területen az építési helyen kívüli meglévő, de újonnan nem létesíthető építmények bővítéssel, ráépítéssel az érintett részen tovább nem fejleszthetőek.

2. A munkahelyi terület telekhatárai mellett háromszintes védősávot kell telepíteni, kivételt képez ez alól a telekhatár mellett álló meglévő, megmaradó épületek területe.

A 68. számú szabályozási terv területén

(Halomi út – Királyhágó utca – Kétújfalu utca - Tarkő utca által határolt terület)

2. az IZ-XVIII/K építési övezetbe sorolt területen

- a telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű (gyepszint) növényzet a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb 1/3-át boríthatja.

3. a Z-KK-XVIII övezetben

a zöldterület zöldfelülettel fedett területének legalább felét háromszintű növényzettel borítottan kell kialakítani, kizárólag egyszintű növényzet a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb 1/4-ét boríthatja.

A 72/A sz. szabályozási terv területén

(Budapest XVIII. kerület, Alacskai út (gyáli Határ út) – Szántás utca út – Kerékvágás utca –Boronás utca által határolt terület)

1. Általános előírások

1.1. A belterületi határvonal nyilvántartását a Fővárosi Kerületek Földhivatalánál módosítani kell.

1.2. Valamennyi közterület felőli oldalán járda építendő.

1.3. Valamennyi lakóutca tűzoltóautó számára alkalmas paraméterekkel, 6 m széles burkolattal építendő ki.

1.4. Alacskai út (gyáli Határ út) – Szántás utca – Kerékvágás utca –Boronás utca által határolt terület régészeti érdekű terület.

1.5. Bármilyen földmunkavégzést régészeti szakfelügyelet mellett lehet végezni. Ennek érdekében egyeztetni szükséges a Budapesti Történeti Múzeummal.

1.6. Közterületeken az útburkolatok, járdák megépítésével egyidőben, a beruházás részeként a fasori sávokat is ki kell alakítani és a növényzetet be kell telepíteni.

1.7. A közterületi fasorokba ültetett faegyedek előnevelt faiskolai áruk legyenek.

1.8. Építés-előkészítési munkák, tereprendezés során a munkálatokkal érintett területen meglévő termőföld védelméről, előzetes letermeléséről, szakszerű deponálásáról és zöldfelület létesítésénél való felhasználásáról az építtetőnek gondoskodnia kell.

1.9. Az Alacskai úttal (gyáli Határ úttal) párhuzamosan, egy telek mélységig akusztikai védelem biztosítását kell előírni az építés engedélyezési terveknél.

2. Funkció, építmények elhelyezése

2.1. Az építési övezet bármely rendezett telkén maximum 2 lakásos lakóépület, valamint a helyi lakosság ellátását szolgáló szolgáltató épület helyezhető el.

2.2. Az Alacskai út (gyáli Határ út) mentén fekvő telken a 2.1. pontban meghatározott funkciókon túl a lakosság alapellátását biztosító kiskereskedelmi funkció is engedélyezhető önálló épületben.

2.3. Az építési övezetben állattartásra szolgáló építmény nem helyezhető el, a területen csak hobbiállattartás engedélyezett.

3. Közművesítés

3.1. Az Alacskai úton (gyáli Határ úton) meglévő közművezetékeket az út kiszabályozásával és átépítésével együtt át kell helyezni.

3.2. A közterületek burkolt felületeinek csapadékvíz elhelyezéséről a közterületen létesítendő szikkasztó rendszer kialakításával kell gondoskodni.

3.3. A (156 046/51) hrsz-ú közterületen meglévő távközlési légkábel – a 20 kV-os hálózat közelsége miatt – földalatti távközlési ellátásra cserélendő.

4. Telekalakítás, építési hely

4.1. Az Alacskai út (gyáli Határ út) menti telkek beépítése csak a szabályozási tervlap szerinti építési helyen lehet.

4.2. Az Alacskai út (gyáli Határ út) menti telkek összevonásával azok építési helyei is összevonhatóak.

5. Egyéb

5.1. Mélyalapozás, és -3,5 m-t meghaladó padlószintű föld alatti létesítmények elhelyezése csak talajmechanikai szakvélemény alapján megengedett.

5.2. A teljes terület az érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi kategóriába tartozik, amelyen a kategóriának megfelelő vonatkozó határértékek betartása kötelező.

A 73. számú szabályozási terv területén

(a Péteri út – Alacskai út – 145111/3 hrsz-ú ingatlan – Határ út által határolt terület)

1. A tervezési területen létesített csapadékvíz szikkasztó árkokat füvesíteni kell.

2. A tervezési terület mély fekvésű részét minimum 123,00 m. Balti fölötti szintre (mintegy 150 x 150 m-es területen átlag 1m-es feltöltés) kell feltölteni, a csapadékvizek helyi kezelése érdekében.

A 74. számú szabályozási terv területén

(az Alacskai út – Péteri út – Határ utca – Nemes utca által határolt terület)

1. A szabályozási terven jelölt védősávokat háromszintes növénysávként kell kialakítani.

2. A KL-KT-XVIII/1 jelű övezetbe tartozó utak kivételével az utcákat „lakó-pihenő övezetként” kell kialakítani.

3. Az Alacskai lakótelep “L4-XVIII/Cs” övezetű területein az alábbiakat kell figyelembe venni :

a) az 1998-ban készült színdinamikai terv elhatározásait a még meg nem épült lakóházak vonatkozásában, továbbá a megvalósult épületek felújítása esetén

b) a még meg nem épült lakóházak esetén a szabályozási tervlapnak az épületek vetületi és térbeli kontúrjaira vonatkozó rajzi mellékletét.”

A 87. számú szabályozási terv területén

(Lenkey utca – Egressy Gábor utca – Fáy utca – Kártoló utca által határolt terület)

1. A területen csak magastetős épület helyezhető el.

A 88. számú szabályozási terv területén

(belterületi határ – Péterhalmi út – Kettős Kőrös utca – (156097) hrsz-ú közterület által határolt terület)

1. A területen az előírt legkisebb telekméret kétszeresét meghaladó méretű telken az övezet minimális méretű telkeire meghatározott épületek az építési helyen belülre összevonhatók, de egyenkénti méretük a 300 m² alapterületet nem haladhatja meg. A nem épületnek minősülő technológiai létesítmények is csak az építési helyen belül helyezhetők el.

2. A bányagödör területén elhelyezhető épületek legnagyobb építménymagasságának megállapításánál a tervlapon rögzített magassági ponthoz – 134,30 mBf – tartozó síkot kell rendezett terepként figyelembe venni.

3. A kötelező fásítással érintett területen az erdészeti hatóság által előírt módon kell a rekultiváció befejezéséről gondoskodni.

4. A kialakítandó telken a rézsűk eróziómentesítéséről és a kerítésről kertészeti módszerekkel, teljes zöldfelületi fedettség figyelembevételével kell gondoskodni.

5. A területen új épület csak teljes közművesítéssel helyezhető el.

A 92. számú szabályozási terv területén

(Dózsa György utca – Bogrács utca – XVIII. és XXIII. ker. határvonala – Ültetvény utca által határolt terület)

Autóbusz megállót a Dózsa György utcában öbölben kell kialakítani.

A 93. számú szabályozási terv területén

(Üllői út – Aranyeső utca – Mikszáth Kálmán utca – Építő út által határolt terület)

Az területen áthaladó 120 kV-os távvezeték védőtávolságát alkotó területsávot alacsony növésű vegetációval (fű, bokor, cserje) kell betelepíteni.

A 98. számú szabályozási terv területén

(Budapest XVIII. kerület Halomi út külterületi szakasza – Budapest közigazgatási határa – a kül – belterületi határ által határolt tömb)

2. A meghatározott eltérésekkel szabályozott építési vonal min. 50%-án épülethomlokzatnak kell állnia.

3. Az L2/A-XVIII/Z-3, I-XVIII/KER-2 és M-XVIII/6 építési övezetek tervezési területre vonatkozó részén az épületek legmagasabb pontja max. 15,0 m lehet.

4. Az I-XVIII/KER-2 építési övezet gépjármű kiszolgálása lakóterülettel határos közterületről nem megengedett.

5. Az M-XVIII/6 és I-XVIII/KER-2 építési övezetben a beépítés feltétele az Üllői út felől a városhatárban tervezett út kiépülése és forgalomba helyezése.

6. A szabályozási tervlapon jelölt telken belül kialakítandó védő zöldsáv területén háromszintes, alacsony cserje-, magas cserje -, valamint lombkoronaszinttel képzett növényzetet kell kialakítani és fenntartani.

7. A szabályozási tervlapon beültetési kötelezettséggel jelölt területsávon háromszintes, alacsony cserje-, magas cserje -, valamint lombkoronaszinttel képzett növényzetet kell kialakítani és fenntartani. A növényzet eltelepítését a használatbavételi engedély megkéréséig be kell fejezni.

8. A szabályozási tervlapon jelölt zajvédő létesítmény létesítése abban az esetben szükséges, ha az M-XVIII/6 övezetben tervezett funkció zajterhelése a mindenkor hatályos rendelet szerinti üzemi létesítményektől származó zaj terhelési határértékét meghaladja. A zajvédő létesítmény létesítése csak zajvédelmi méretezésen alapuló terv alapján engedélyezhető.

A 100. számú szabályozási terv területén

(Vezér utca – Határ út – Juhász J. utca – Csokonai utca – Vasút utca által határolt terület)

1. A kisvárosias lakóterületbe sorolt ingatlanok előkertjeiben az épületek megközelítését biztosító területeket díszburkolattal kell ellátni, az e célra igénybe nem vett területeket zöldfelületként, háromszintű növény-állománnyal kell kialakítani.

2. A Nemes utca mindkét oldalán leállósávot kell kialakítani.

3. A Nemes utca mentén lévő, szabályozás módosításával érintett telkeknek a szabályozási terv szerinti kialakítása csak az új épület elhelyezésének feltételét képezi, a meglévő felépítmények átalakítása, bővítése a szabályozás végrehajtása nélkül is megvalósítható, kivéve azokat az épületeket, amelyek a jelenlegi szabályozási vonalon túl lógnak.

4. A Nemes utcával határos ingatlanokon lakóépületek építése esetén a lakóhelyiségeket a kert felőli oldalon kell elhelyezni.

102. sorszámú bejegyzése

44/2008. (XII. 20.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc – Pestszentimre
Önkormányzati rendelet 1. számú melléklete
A Pestszentlőrinc - Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatának
IV. fejezetének 102. sorszámú bejegyzése

(Budapest XVIII. kerület Pestszentimre, Nagykőrösi út – Felleg utca – Bocskai utca – Eke utca által határolt tömb)

1) Jelen rendelet 2. számú melléklete szerinti 1000 m² alapterületet meghaladó kereskedelmi létesítmény csak az alábbiak betartásával helyezhető el:

a)a kereskedelmi létesítmény gépjárművel történő árufeltöltése és vásárlóforgalma kizárólag a Nagykőrösi út felől történhet a rakodóterület részben terepszint alá süllyesztésével;

b) lakóépület telkével közös telekhatárán valamint a Bocskai út felőli telekhatárán
kúszónövénnyel befuttatott módon min. 2,20 m magas zajvédő falat kell építeni, ahol átjárás
sem gyalogos, sem gépjármű forgalom számára nem megengedett;

c) kivilágított reklámhordozót elhelyezni csak az épület Nagykőrösi út menti, illetve Eke utca felőli homlokzatán lehet,

d) a kereskedelmi létesítmény üzemeltetéséhez szükséges közlekedésfejlesztések megvalósításával.

2) Az építési övezetben épülettől független, különálló óriásplakát nem helyezhető el.

3) A lakófunkciótól eltérő funkciójú épület gépészeti berendezései (klíma, hűtő stb.) a Nagykőrösi úti homlokzatokon az épület megjelenéséhez igazodó módon; egyéb homlokzaton úgy helyezhetők el, hogy azok a lakófunkciót a legkevésbé zavarják.

4) A lakófunkciótól eltérő rendeltetésű létesítmény területén történő parkosításkor gyors növekedésű fafajok, cserjék alkalmazandók a Rendelet 4. számú melléklete szerint.

104. sorszámú bejegyzés

(Budapest XVIII. kerület Szemere-telep, József Attila utca - Varga Katalin utca - MÁV ceglédi vasútvonal (157091 és 157653 hrsz-ú telkek) – Szinyei Merse utca 2/a, 2/b (156227 és 156228 hrsz-ú telek) - Nagybánya utca – Hámán Katalin utca – Nagyszalonta utca által határolt terület)

1. Az építményekre, épületekre vonatkozó kiegészítő rendelkezések:

1.1. Az IZ-XVIII/S-1 keretövezet területén 300 m² alapterületet meghaladó kereskedelmi és vendéglátó célú épület nem helyezhető el.

1. 2. A KL-VA övezet területén:

1.2.1. Az övezet területén vasúti megálló csak a szabályozási terven jelölt építési helyen belül helyezhető el. A vasúti megálló területén csak a vasútközlekedéssel kapcsolatos létesítmények helyezhetők el (jegyváltó, tartózkodó, váró, WC). A vasúti megálló területén reklámtábla nem, csak a vasúti közlekedéssel kapcsolatos információs tábla helyezhető el.

1.2.2. A vasúti megálló peron szélességi mérete min. 6,9 m.

1. 2. A keretövezetbe nem sorolt közterületeken:

Az új, közterületi parkolók területén (156227 és 156228 hrsz-ú telkeken) reklámot elhelyezni nem lehet.

2. Közlekedésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések:

2.1. A Ferihegyi repülőtér területére vezető, személyforgalom számára szolgáló vasúti vágányok a Ferihegyi repülőtérre vezető utat csak külön szintben keresztezhetik.

2.2. A ceglédi vasútvonalat is keresztező gyalogos – és szükség szerint kerékpáros – kapcsolatok biztosítására külön szintű közlekedést lehetővé tevő műtárgyat kell létesíteni – az akadálymentes közlekedés igényeinek megfelelően – a Május 1 tér és a Nagybánya utca vonalának környezetében.

2.3. A Pataki István utca meghosszabbításának tervezési osztályba sorolása kiszolgálóút, 16,0 m szabályozási szélességgel, egyoldali járdával, zöldsávval és merőleges parkoló állásokkal kell kialakítani.

3.Közművekre vonatkozó kiegészítő rendelkezések:

3.1. A MALÉV Sporttelep északi oldalán az út kiszabályozását megelőzően a meglévő szenny- és csapadékvíz átemelő műtárgyakat, a közműalagút fogadó aknáját, valamint a záportározót az új telekhatáron belülre át kell helyezni, a közműalagút meghosszabbításával.

3.2. A meglévő MALÉV Sporttelepből leválasztott új telek / telkek esetén a telken belüli hálózat felhasználható, ez esetben a MALÉV, mint szolgáltató előírásait kell betartani. Független ellátórendszer igénye estén a közterületen húzódó közművekre történő rácsatlakozás szükséges.

4. Zöldfelületre és környezetvédelemre vonatkozó kiegészítő rendelkezések:

4. 1 A vasúti terület határán, a szabályozási terven jelölt helyeken, zöldfelületként kialakítandó és fenntartandó sávot kell létesíteni, fasorok és legalább gyepszinti társulás telepítésével.

4. 2 A lakóterületet tagoló közterületeken jelölt telepítendő fasorok kis lombkoronát fejlesztő fajokból ültetendők.

4. 3 Az IZ-XVIII/S-1 építési övezetben, az L4-XVIII/AT-E építési övezet határa mentén, illetve a szabályozási terven jelölt helyeken a közterületek mentén többszintes (fák, alatta cserjék) növényállomány telepítendő.

4. 4 A szabályozási terven jelölt helyeken legalább 2,5 m magas zajárnyékoló fal létesítendő.

V. FEJEZET

A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁT BIZTOSÍTÓ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK

90. § (1) Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 25. § (1) bekezdése alapján, a tulajdonában nem álló ingatlanokra – a PPVSZ 2. számú mellékletében lehatároltak szerint – a településrendezési célok megvalósításához az elővásárlási jogát biztosítja:

a) a VK építési övezetbe tartozó területen lévő ingatlanokra - a hiányzó városrészközpont megvalósítása érdekében,

b) a Thököly út – Haladás utca – Üllői út páros oldala által határolt rehabilitációs területen lévő ingatlanokra - oktatási és kulturális intézmények elhelyezése valamint közpark kialakítása érdekében,

c) -

d) Gyöngyvirág utca mentén a múlt században épült villaépületek - az építészeti örökség védelme és közcélú intézmények elhelyezése (pl. helytörténeti gyűjtemény) elhelyezése céljára,

e) az Üllői úti rehabilitáció és városrész-központ kialakítása érdekében a 23. jelű szabályozási terv L2/A keretövezetű, Üllői út menti ingatlanaira.

(2) Pestszentlőrinc - Pestszentimre Önkormányzata az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 29. § (3) bekezdése alapján – az érintett terület fejlesztéséhez, átépítéséhez igazodó – helyrehozatali kötelezettséget ír elő a következő területeken megmaradó épületekre:

a) VK építési övezet területe,

b) rehabilitációs terület – az (1) b) pont szerint,

c) Gyöngyvirág utca mentén a múlt században épült villaépületek,

d) Üllői út mindkét oldala.

Az érintett épületek körét, a helyrehozatal határidejét, illetve a nyújtható önkormányzati támogatás mértékét az önkormányzat az éves költségvetés elfogadását követően, rendeletben határozza meg.

(3) Pestszentlőrinc–Pestszentimre Önkormányzata az épített környezet alakításáról és védelméről szóló LXXVIII. törvény 21. § (1), (2), (3) bekezdései alapján változtatási tilalmat rendel el a Rendelet 90. § (1) bekezdés f) g) pontjaiban megnevezett ingatlanokra.

VI. FEJEZET

Fogalom-meghatározások

91. § E rendelet alkalmazásában:

1. Áttört kerítés: amelynek legalább 50%-a szabad, átlátható felülettel készül és a lábazata legfeljebb 50 cm magas.

2. Backlight: az óriásplakát méretét elérő, vagy meghaladó egységes reklámfelületű belülről megvilágított reklámtábla.

3. Bevásárlóközpont: több üzletből álló, eltérő profilú kereskedelmi egységet és egyéb szolgáltató helyeket magába foglaló bevásárló hely.

4. Cégér: a rendeltetési egység falára, a bejárat közelében kifüggesztett, valamely mesterség, tevékenység jelképeként használt, vagy ráutaló - jellemzően háromdimenziós - szimbólum, tárgy, vagy címerszerű ábrázolás.

5. Cégtábla: jogi személyek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek és vállalkozások megnevezését, jelképét, lógóját, címerét – vagy ezekkel egy tekintetbe eső jellemző ismertetőjegyét – az épület, vagy ingatlan bejáratánál feltüntető tábla.

6. Címfelirat: kereskedelmi és szolgáltató egység közterület felöli homlokzatán megjelenő, az adott rendeltetési egység funkcióját, megnevezését, jelképét, lógóját, címerét – vagy ezekkel egy tekintetbe eső jellemző ismertetőjegyét – tartalmazó tájékoztató szöveg és ábra.

7. Címtábla: természetes és jogi személyek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek és vállalkozások megnevezését, jelképét, lógóját, címerét – vagy ezekkel egy tekintetbe eső jellemző ismertetőjegyét – valamint egyéb adatait feltüntető tájékoztató tábla.

8. City-light: az óriásplakát méretét el nem érő, de legalább 2,00m²-es egységes reklámfelületű belülről megvilágított reklámtábla.

9. Egyedi zárt szennyvíztároló: olyan létesítmény (építmény), amely egy vagy több, zártan és vízzáróan kialakított medencéből áll; a szennyvizek ártalommentes gyűjtésére és a szennyvízből keletkező települési folyékony hulladék időszakos tárolására szolgál; az ebben gyűjtött települési folyékony hulladék ártalommentes elhelyezése a rendszeres elszállítás, a hulladékgazdálkodásra vonatkozó külön jogszabályok szerinti további kezelés után biztosított.

10. Értékes zöldfelület: Az alkalmazott növényösszetétel, életkor, komponáltság vagy más szempontok alapján kertépítészeti szakvélemény alapján értékesnek minősített növény-együttes.

11. Foghíjtelek: a rendeltetésüknek megfelelően beépített telkek között elhelyezkedő üres telek.

12. Forgóprizma: az óriásplakát méretét elérő, vagy meghaladó egységes, rendezetten mozgó reklámfelületet tartalmazó reklámtábla.

13. Gerincmagasság: az épülethez csatlakozó rendezett terepszint és a tetőgerinc vonala közötti függőlegesen mért távolság.

14. Gépjármű árnyékoló tető: Legfeljebb 20 m2 vízszintes vetületű, fedett, legalább két oldalról nyitott, gépjárműtárolásra szolgáló építmény.

15. Hirdetmény: falragasz, felirat, fel- illetve falfestés, plakát, grafikai módszerekkel, vagy manuálisan, egyedileg készített ábrázolás.

16. Hirdető- illetve hengeroszlop: közműlétesítményeket eltakaró vagy burkoló, vagy önállóan telepített jellemzően hengeres, vagy hasáb alakú reklámeszköz.

17. Hirdetőtábla: hirdetmények elhelyezésére szolgáló tábla, vagy vitrines kialakítású reklámeszköz.

18. Homlokzatmagasság: az épület egy adott homlokzatára kiszámított építménymagasság érték, melynek számítása során nincsenek levonható homlokzatfelületek.”

19. Jelentős átépítésre kerülő terület: a) az OTÉK fogalom meghatározása szerinti rehabilitációs és rekonstrukciós átépítéssel érintett terület, valamint b) azok a beépítésre szánt területek, melyeknek a beépítésük időszakában érvényes területfelhasználási egységbe sorolása a jelenleg hatályos településszerkezeti terv alapján módosul (például lakóterületből vegyes területbe kerül).

20. Kifeszített hirdetőszalag: kettő, vagy több épület, építmény között a levegőben kifeszített reklámeszköz.

21. Kisipari funkció: elsősorban az állampolgárok részére javítást, karbantartást és termék előállítást – iparigazolvány, kisipari működési engedély vagy vállalkozói igazolvány alapján személyesen vagy legfeljebb 5 fő helyben foglalkoztatott alkalmazottal gyakorolt – tevékenység.

22. Kisplakát: az óriásplakát méretét el nem érő, de legalább 0,70 m²-es egységes reklámfelületű reklámtábla.

23. Minta utáni kereskedelem: Olyan árubemutatással, vagy áruajánlással folytatott áruértékesítés, amely bemutatóteremben, vagy áruházban olyan kiállított termékekkel folyik, amelyek csak áruminták. A tényleges áruszállítás más ingatlanon létesített raktárból történik.

24. Homlokzat egyedileg számolt átlagos magassága: a homlokzati vetületi felület területének és a homlokzati hossznak a hányadosa. Számítása során a nyeregtető oromfalát is figyelembe kell venni, ha a homlokzati hossz a 12,0 m-t meghaladja.

25. Nehézgépjármű: A „C”, „D”, illetve „E” járműkategóriába tartozó, 3500 kg összsúlyt meghaladó tehergépkocsi.

26. Óriásplakát: 12,00 m²-es, vagy azt meghaladó egységes reklámfelületű reklámtábla

27. Reklám: a gazdasági tevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény 2. § b), g), m) és o) pontjaiban meghatározott burkolt, nyílt, gazdasági és összehasonlító, valamint politikai reklám.

28. Reklámhordozó: a reklámok elhelyezésére szolgáló reklámtábla és egyéb mechanikus vagy elektromos kiegészítővel ellátott, sík vagy térbeli, önállóan telepített vagy építményhez rögzített szerkezet.

29. Reklámtábla: áruról, termékről, szolgáltatásról, személyről, vállalkozásról, intézményről szóló vagy egyéb tájékoztatást szöveges vagy képi formában tartalmazó, építménytől, épített szerkezettől független, vagy azokra erősített egyszerű vagy összetett szerkezet.

30. Reklámtorony: reklámozási céllal létrehozott toronyépítmény.

31. Szolgáltató funkció: A szolgáltatások jegyzékéről szóló 9004/2002.(SK.7.) KSH közlemény mellékletében felsorolt tevékenységek.

32. Tűzfalreklám: épületek, építmények közterület felöli, vagy közterületről látható összefüggő homlokzatfelületére tetszőleges technológiával elkészített ábrázolás.

34. Vakolatreklám: épületek, építmények közterület felöli, vagy közterületről látható homlokzatfelületére vakolatból készített reklámcélú ábrázolás.

35. Városszerkezetben kiemelt pozíció: a) a főútvonalak mentén fekvő ingatlanok; b) a városkép szempontjából kiemelt területen fekvő ingatlanok; c) a városkép szempontjából kiemelt útvonalak mentén fekvő ingatlanok; d) védett épületek, építmények környezetében lévő ingatlanok; e) vegyes területbe tartozó telektömbök saroktelkei.

VII. FEJEZET

Záró rendelkezések

92. § (1) E rendelet a (2) bekezdésben jelzett kivétellel 2006. szeptember 12. napján lép hatályba.

(2) A 6. számú terv területén az IP-ET-XVIII építési övezet területéből munkahelyi övezetbe sorolt területeket érintően az FSZKT módosítása után lép hatályba.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az egyes szabályozási tervek területén az övezeti besorolás és az övezeti paraméterek a PPVSZ övezeti térképén, illetve a mellékelt szabályozási terveken feltűntetettek szerint módosulnak.

(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

1. a Pestszentlőrinc – Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 26/2001. (VII. 3.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc – Pestszentimre Önkormányzati rendelet,

2. a Pestszentlőrinc–Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 26/2001. (VII. 03.) sz. önkormányzati rendelet módosításáról szóló 41/2001. (VII. 03.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc – Pestszentimre Önkormányzati rendelet,

3. a Pestszentlőrinc – Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 26/2001. (VII. 03.) számú önkormányzati rendelet módosításáról szóló 4/2002. (II. 05.) sz. rendelet,

4. a Budapest, XVIII. kerület Gloriette lakótelep és környékére érvényes 1/1998. (I.20.) számú önkormányzati rendelettel jóváhagyott részletes rendezési terv módosításáról szóló 26/2002. (V. 28.) sz. rendelet,

5. a Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc - Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló többször módosított 26/2001.(VII.03.). számú rendelet módosításáról szóló Budapest, XVIII. kerület Pestszentlőrinc - Pestszentimre Önkormányzat Képviselő - testülete 33/ 2002.(VI.25.) számú önkormányzati rendelete

6. Pestszentlőrinc  Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló többször módosított 26/2001. (VII.03.) számú önkormányzati rendelet módosításáról szóló 36/2002. (VIII.27.) sz. rendelet,

7. a Budapest, XVIII. kerület Igló utca – Forgó utca – Ferihegyi repülőtér által határolt terület szabályozási tervéről és a Pestszentlőrinc – Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló - többször módosított - 26/2001.(VII.03.)számú rendelet módosításáról szóló 2/2003. (II.18.) sz. rendelet,

8. a 3/2003. (II.18.) sz. rendelet a Budapest XVIII. kerület belterületi határ –Péterhalmi út – Kettős Körös utca – ( 156 097 ) hrsz.-ú közterület által határolt területre vonatkozó szabályozási terv jóváhagyásáról és a Pestszentlőrinc - Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló - többször módosított - 26/2001. (VII.03.) számú rendelet módosításáról,

9. a 7/2003. (III. 04.) sz. rendelet Budapest, XVIII. kerület Alacskai út –145 111/3 hrsz.-ú út –Határ út - valamint a 156 080 hrsz.-ú út által határolt terület szabályozási tervéről és a Pestszentlőrinc – Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló, többször módosított 26/2001. (VII.03.) számú rendelet módosításáról,

10. a Budapest XVIII. kerület Gloriette lakótelep területére vonatkozó szabályozási tervének jóváhagyásáról és a Pestszentlőrinc – Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló  többször módosított  26/2001. (VII. 03.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet módosításáról szóló 10/2003. (III. 25.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet,

11. 11/2003. (III.25.) sz. rendelet a Budapest, XVIII. kerület Pestszentlőrinc – Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló, többször módosított, 26/2001. (VII.03.) számú önkormányzati rendelet módosításáról

12. a Budapest XVIII. kerület Gyömrői út menti 154 440 ill. 154 441 helyrajzi számú ipari telephelyek szabályozási tervének jóváhagyásáról és a Pestszentlőrinc – Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló többször módosított 26/2001. (VII. 03.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet módosításáról szóló 39/2003. (IX. 23.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet,

13. a Budapest XVIII. kerület Péterhalmi út–Körös utca–Lakitelek utca–Bánfa utca –Mályinka utca által határolt területre vonatkozó szabályozási terv jóváhagyásáról és a Pestszentlőrinc – Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló többször módosított 26/2001. (VII. 03.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc–Pestszentimre Önkormányzati rendelet módosításáról szóló 44/2003. (XI. 04.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc–Pestszentimre Önkormányzati rendelet,

14. Budapest XVIII. kerület Péterhalmi út-Körös utca-Lakitelek utca-Bánfa utca-Mályinka utca által határolt terület szabályozási tervéről szóló 44/2003. (XI. 04.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet és Pestszentlőrinc-Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló többször módosított 26/2001. (VII. 03.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet módosításáról szóló 7/2004. (II. 03.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet,

15. Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló többször módosított 26/2001. (VII. 03.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet IZ-XVIII/Sport övezet elnevezésével kapcsolatos módosításáról szóló 17/2004. (III. 02.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet,

16. a Budapest XVIII. kerület Alacskai út - Ganz Ábrahám utca - Kerékkötő utca - a (156042) hrsz-ú névtelen közterület - továbbá a Kerékvágás utca - a (156046/97) hrsz-ú Szántás utca - valamint az Alacskai út által határolt terület szabályozási tervéről és a Pestszentlőrinc-Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló többször módosított 26/2001. (VII. 03.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc–Pestszentimre Önkormányzati rendelet módosításáról szóló 19/2004. (III. 23.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet,

17. A Budapest XVIII. kerület Dózsa György utca – Bogrács utca – XVIII. és XXIII. kerület határvonala – Ültetvény utca által határolt terület szabályozási tervéről és a Pestszentlőrinc–Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló többször módosított 26/2001. (VII. 03.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc–Pestszentimre Önkormányzati rendelet módosításáról szóló 24/2004. (V. 04.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc–Pestszentimre Önkormányzati rendelet,

18. a Budapest XVIII. kerület Halomi út – Királyhágó utca – Kétújfalú utca-Tarkő utca által határolt terület szabályozási tervéről és a Pestszentlőrinc – Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló többször módosított 26/2001. (VII. 03.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc–Pestszentimre Önkormányzati rendelet módosításáról szóló 53/2004. (XI. 30.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet,

19. a Budapest, XVIII. kerület Pestszentlőrinc – Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló, többször módosított, 26/2001. ( VII. 03.) számú önkormányzati rendelet módosításáról szóló 6/2005. (II. 01.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet,

20. a Budapest XVIII. kerület Kastélydombi tömbre (Nemes utca – Kisfaludy utca – Vezér utca – István utca) vonatkozó szabályozási tervéről és a Pestszentlőrinc – Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló többször módosított 26/2001. (VII. 03.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet módosításáról szóló 20/2005. (III. 29.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet,

21. a Pestszentlőrinc–Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló - többször módosított - 26/2001. (VII. 03.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet módosításáról szóló 30/2005. (V. 31.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet,

22. a Pestszentlőrinc–Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló - többször módosított - 26/2001. (VII. 03.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet módosításáról szóló 32/2005. (VII. 4.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet,

23. a Pestszentlőrinc–Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló – többször módosított – 26/2001. (VII. 03.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet módosításáról szóló 37/2005. (IX.6.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre önkormányzati rendelet,

24. a Pestszentlőrinc–Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló - többször módosított - 26/2001. (VII. 03.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet módosításáról 46/2005. (X. 28.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet,

25. a Pestszentlőrinc-Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló - többször módosított - 26/2001. (VII. 03.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet módosításáról szóló 16/2006. (II. 28.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet,

26. a Budapest XVIII. kerület Üllői út –Esze Tamás utca- Halomi út – a kül-belterületi határ – a közigazgatási határ által közbezárt terület szabályozási tervéről és a Pestszentlőrinc – Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló többször módosított 26/2001. (VII. 03.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc–Pestszentimre Önkormányzati rendelet módosításáról szóló 22/2006. (III. 31.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet,

27. a Budapest XVIII. kerület Üllői út – Teleki u.- Aranyeső u. – Madách Imre u. által (volt régi piac) határolt terület szabályozási tervéről és a Pestszentlőrinc – Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló többször módosított 26/2001. (VII. 03.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc – Pestszentimre Önkormányzati rendelet módosításáról szóló 26/2006. (IV. 04.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet,

28. a Budapest XVIII. kerület, Cséry-telep és környéke szabályozási tervéről és a Pestszentlőrinc–Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló – többször módosított - 26/2001. (VII. 03.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet módosításáról szóló 36/2006. (V. 02.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet,

29. a Pestszentlőrinc–Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló - többször módosított - 26/2001. (VII. 03.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet módosításáról szóló 37/2006. (V. 02.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet,

30. a Pestszentlőrinc–Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló - többször módosított - 26/2001. (VII. 03.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet módosításáról szóló 44/2006. (VI. 27.) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzati rendelet.

(5) E rendelet előírásai folyamatban levő ügyekben is alkalmazhatók, ha az építtetőkre nézve kedvezőbb rendelkezést tartalmaznak, mint a korábbi szabályozás.

Általános indokolás

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény II. fejezetének 7. § (3) bekezdése részletezi a településrendezés eszközeit, ennek c) pontja definiálja a helyi építési szabályzat készíttetésének lehetőségét és jóváhagyásának módját.

A fent említett törvény 14. §-a a fővárosra vonatkozó sajátos rendelkezésekről szól, lényegében azt állapítja meg, hogy egy fővárosi kerület saját szabályzatát csak a főváros szabályozási kerettervét követően és annak előírásaival összhangban állapíthatja meg.

Részletes indokolás

A Kerületi Városrendezési Szabályzatunk, a PPVSZ 5 év után felülvizsgálatra került, mely magába foglalja az 5 év alatt OTÉK alapon készült szabályozási tervek tartalmát, továbbá sokrétű szabályozást fogalmaz meg a speciális építéshatósági döntések alátámasztására.

I. fejezet - Az általános rendelkezéseket tartalmazza.

II. fejezet - A beépítésre szánt területek övezeteinek előírásairól szól

III. fejezet - A beépítésre nem szánt területek övezeteinek előírásairól szól

IV. fejezet – A kerületben hatályos szabályozási tervek adott területre vonatkozó speciális

előírásait tartalmazza.

V. fejezet – A településrendezési feladatok megvalósíthatóságát biztosító sajátos

jogintézményeket tartalmazza.

VI. fejezet – A felsőbb jogszabályok által nem deffiniált fogalmak meghatározását tartalmazza.

VII. fejezet – A rendelet hatálybaléptetésének időpontját és módját tartalmazza.