Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 14. § (3) bekezdése alapján megalkotja a Pestszentlőrinc-Pestszentimre Városrendezési és Építési Szabályzatáról (továbbiakban: PPVSZ) szóló rendeletét.

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § A rendelet hatálya és alkalmazása

Pestszentlőrinc-Pestszentimre közigazgatási területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka) és ezekre hatósági engedélyt adni

a) e rendeletnek, valamint

b) a hatályos kerületi szabályozási terveknek (továbbiakban: KSZT),

c) az a)-b) pontban felsorolt településrendezési eszközökben nem szabályozott elemek vonatkozásában a budapesti városrendezési és építési keretszabályzatról szóló 47/1998. (X.15.) Főv. Kgy. rendelet (továbbiakban: BVKSZ) előírásainak,

d) az a)-c) pontban felsorolt településrendezési eszközökben nem szabályozott elemeket illetően az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásainak megfelelően szabad.

2. § A rendelet térképi mellékletei

(1) A PPVSZ 1. számú melléklete – övezeti térkép – területileg rögzíti a PPVSZ által kialakított építési övezeteket és övezeteket.

(2) A PPVSZ 2. számú melléklete a védelmi és korlátozási intézkedésekkel érintett területek lehatárolását tartalmazza az a)-q) pontokban felsoroltak szerint. A védelmi és korlátozási előírásokat az övezetekre, építési övezetekre vonatkozó általános és részletes előírásokkal együtt kell alkalmazni.

a) műemlék és műemléki környezet,

b) ismert régészeti lelőhelyek,

c) országos természetvédelem alá tartozó területtel szomszédos terület,

d) fővárosi rendeletben védett épületek, illetve egyéb elemek,

e) városkép szempontjából kiemelt területek,

f) városkép szempontjából kiemelt útvonalak,

g) fővárosi jelentőségű védett közparkok és temetők,

h) fővárosi jelentőségű védett fasorok,

i) jelentős mértékű környezetvédelmi kárelhárítással érintett területek,

j) életvédelmi létesítmények (óvóhelyek),

k) mikrohullámú sávok,

l) repülőtéri zajgátló védőövezetek az FSZKT szerint,

m) repülőtér környezetében magassági korlátozás,

n) a meteorológiai időjárási radar környezetében magassági korlátozás,

o) felszínmozgás-veszélyes területek,

p) mélyfekvésű területek,

q) sajátos jogintézmények közül a teljes közigazgatási területet nem érintők – elővásárlási jog gyakorlásával, valamint a településrendezési kötelezésekkel érintett területek lehatárolása.

(3) Szabályozási tervlapok.

3. § A szabályozási elemek megjelenítésének kódjai

Jelen rendelet 1. számú mellékletét képező övezeti térkép a szabályozási elemek megjelenítésére a következő kódokat alkalmazza a térképen:

a) a keretövezet jele,

b) célzott terület-felhasználási módú terület jele – az FSZKT és BVKSZ szerint,

c) a kerület száma (XVIII) és az,

d) építési övezet /övezet száma, neve,

a szabályzatban és szabályozási tervekben a fentieken túlmenően:

e) legkisebb kialakítható telekméret,

f) beépítési mód,

g) legnagyobb beépítési mérték,

h) legkisebb/legnagyobb építménymagasság,

i) legkisebb zöldfelületi mérték és a

j) szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke.

4. § Szabályozási tervek készítésére vonatkozó előírások

(1) Szabályozási tervet – a (2) bekezdésben jelzett kivétellel – összefüggő terület-felhasználási egységenként egy ütemben kell elkészíteni.

(2) A szabályozási terv több ütemben is elkészíthető,

a) ha a terv nem újonnan beépítésre kerülő, illetve jelentős átépítésre kerülő területre készül, és

b) a fejlesztési szándékokhoz igazodó, több ütemre bontott tervezés nem veszélyezteti az érintett terület településrendezési és településképi értelemben egyaránt egységes kialakítását.

(3) A szabályozási terv készítése során csak azon szabályozási elemeket kell meghatározni, amelyek a PPVSZ-ben nem szabályozottak.

5. § Átmeneti rendelkezések az előírt szabályozási terv elkészítéséig

(1) Az előírt szabályozási terv elkészítéséig, illetve az építésjogi követelmények meghatározásáig az Étv. 18. § (2) bekezdésében és a PPVSZ-ben rögzített illeszkedési szabályokban foglaltak, valamint a PPVSZ-ben rögzített általános beépítési határértékek figyelembe vételével végezhető építési munka, ha az

a) a keretövezetben engedélyezett olyan rendeltetésváltozásra irányul, melynek környezetterhelése a meglévő állapotnál kedvezőbb,

b) olyan épület felújítására, átalakítására irányul, mely településképi illetve általános érvényű településrendezési szempontok alapján megtarthatónak minősül, és a beavatkozás által annak településképi megjelenése kedvezőbb lesz,

c) a tervezett munka a főrendeltetést kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú épület vagy melléképítmény elhelyezésére irányul, és

d) túlnyomórészt beépült, jelentős mértékű átépítéssel nem érintett területen történő, lakóépület, illetve annál nagyobb környezetterhelést nem okozó intézményi épület elhelyezésére irányul, s annak beépítési mutatói a környezetben kialakult paraméterek közül a kisebbhez igazodnak (foghíjbeépítés).

(2) Amennyiben az (1) bekezdés a)-d) pontban felsorolt feltételek mindegyike nem teljesül, a PPVSZ-ben rögzített általános beépítési határértékek 50%-kal vehetők figyelembe.

6. § Telekalakításra vonatkozó általános rendelkezések

(1) A BVKSZ 2. § előírásait az e §-ban foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(2) A BVKSZ 2. § (2) bekezdés szerinti engedmény a kerület aprótelkes lakóterületein nem alkalmazható, kivéve, ha az alakítani, megosztani kívánt ingatlan közterület céljára történő kiszabályozás eredményeképpen változott, vagy alakult ki.

(3) Nyúlványos telek

a) vegyes területeken nem alakítható ki

b) aprótelkes lakóövezetekben csak abban az esetben alakítható ki, ha a keletkező építési telkek a nyúlvány alapterületének beszámítása nélkül is megfelelnek az övezeti előírásokban foglaltaknak.

c) Az a) és b) pontban nem szereplő területeken csak akkor alakítható ki, ha az indokolt telekalakítás másképp nem valósítható meg (pl. privatizáció kapcsán létrejött tulajdonviszonyoknak megfelelő ingatlanrendezés gazdasági területeken)

(5) Az Üllői úttal határos tömbökben a telekösszevonás nem korlátozott.

(6) Magánút a BVKSZ 2. § (7) bekezdésében foglaltak szerint és a közutakra előírt paraméterekkel alakítható.

(7) A szabályozási terveken jelölt és a területek feltárását szolgáló kötelező útterületek telekalakítása az előírt nyomvonal egy részére is engedélyezhető abban az esetben, ha az a tervezett nyomvonal kezdeti szakasza vagy annak folyamatos folytatása. Új építési telek, telkek közterületi kapcsolatának biztosítása érdekében kialakítandó területek telekalakítási engedélyezéséhez az Önkormányzattal területfejlesztési megállapodást kell kötni, amelyben szabályozni kell a felek kötelezettségeit.

(8) Úszótelek – az övezetre vonatkozó egyéb feltételek fennállása mellett – méretkorlátozás nélkül kialakítható.

(9) A jelen rendeletben meghatározott „kialakítható legkisebb telek” megfogalmazás az építési övezetenként jelenti a beépítés céljára kialakítható legkisebb telekméretet. Az egyes övezetekben ettől kisebb telek közterületként vagy közforgalom számára megnyitott magánterületként alakítható ki.

7. § A beépítésre vonatkozó általános rendelkezések

(1) A BVKSZ 3. § rendelkezéseit az e §-ban foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) L4 kertvárosias lakóterületeken az építési övezetekben a telektömbben meglévő és az építési övezetben előírt kialakítható legkisebb telekméretet kétszeres vagy annál nagyobb – aprótelkes lakóterületen háromszoros vagy annál nagyobb – mértékben meghaladó méretű építési telek beépítését több épület elhelyezésével, illetve építészetileg tagoltan kell megvalósítani. Az épületek elhelyezésének, tömegének, architektúrájának – a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kialakult beépítéshez kell igazodni.

(3) L4 kertvárosias lakóterületeken, két utca között átmenő telek beépítésénél, az építhető szintterületet a telek két oldala között úgy kell megosztani, hogy mindkét határoló utca felé a kialakult beépítéshez igazodó épület legyen elhelyezhető.

(4)¹ Nem kell a meglévő beépítési arányokhoz igazodni, ha

a) a tervezett épület jelentős átépítésre kerülő területen előkészített tömbben valósul meg,

b) az eltérő beépítést az érintett ingatlan városszerkezetben kiemelt pozíciója indokolja, valamint

c) az építési övezetben meghatározott határértékeket kielégíti, és a környezetében meglévő építmények rendeltetésszerű használatát nem befolyásolja,

d) a b) pontban megfogalmazottak fennállása esetén az építési vonaltól való eltérés is megengedett.

(5) Új beépítés esetén az építési engedélyezési dokumentáció részeként favédelmi, kertépítészeti dokumentációt is be kell nyújtani, melyben be kell mutatni a meglévő fák, egyéb értékes zöldfelületek építési időszakban történő védelmének megoldását is.

(6) Az előírt legkisebb zöldfelület mértékébe a gyeprács a következők szerint számítható be:

a) a nem műanyag gyeprács legfeljebb 1/3 részben

b) a műanyag gyeprács – ha azon rendszeres ki- és behajtás, vagy egyéb üzemszerű járműforgalom nincsen – 100%-ban,

c) a műanyag gyeprács – ha azon rendszeres ki- és behajtás, vagy egyéb üzemszerű járműforgalom van – 1/3 részben,

d) műanyag gyeprács a rendeltetéshez előírt számú, egyenként legalább 10 m² alapterületű parkolóhely területén 50%-ban,

e) a rendeltetéshez előírt számot meghaladó többletparkoló területén a d) pont szerinti kedvezmény nem alkalmazható.

(7) A kertvárosias lakóövezetek területének kivételével az építési telekre meghatározott legkisebb zöldfelület mértékébe a terepszint alatt elhelyezett építmény környező természetes zöldfelülettel egybefüggően kialakított tetőkerti zöldfelülete

a) 0,50 m földtakarás esetén 25%-ban

b) 1,00 m földtakarás esetén 50%-ban

c) 1,50 m földtakarás esetén 75%-ban

d) 2,00 m földtakarás esetén 100%-ban

beszámítható.

(8) Nyúlványos, illetve szabálytalan alakú telek beépítése során, – a BVKSZ 2. § (5) figyelembe vételével – az elő- és hátsókerti telekhatáron kívül minden egyéb telekhatár mentén az oldakertre vonatkozó előírások szerint lehet építményt elhelyezni.

(9) Az építménymagasság megállapítása során belső udvarnak tekintendő minden olyan – a telek beépített területének meghatározásánál figyelmen kívül hagyandó – terület, amit a telek beépített területének meghatározásánál figyelembe veendő építmény-konturvonal folytatólagosan körülhatárol.

(10) Azokban a lakóövezetekben, melyekben lehetőség van a főrendeltetést kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épület elhelyezésére, az ilyen építmények megvalósításánál 2,5 m-t kell a legkisebb építmény-magasság értékeként figyelembe venni.

(11) A meglévő épületek rendeltetése is csak olyan rendeltetés céljára változtatható, mely az építési övezetre vonatkozó szabályok szerint újonnan is elhelyezhető.

(12) Az egyes építési övezetekhez táblázatban meghatározott beépítési módtól csak a 26. § (11) bekezdésében meghatározottak alapján lehetséges eltérni.

(13)-

(14) Zártsorú beépítési mód esetében az épületek zárt sora a közterülettel érintkező telekhatáron mért legalább 10 m széles épületközzel megszakítható, amennyiben az érintett telek legalább 20 m széles. Ha az épületköz két telekre esik – melyek közül a keskenyebb is legalább 20 m széles, - abból legalább 5 m széles résznek kell egy telekre esnie. Ebben az esetben az érintett másik ingatlan összes tulajdonosának hozzájárulása is szükséges.

(15) Zártsorú beépítési mód esetén az építési vonal hosszának legalább 75%-án épülethomlokzatnak kell állnia. Az építési vonaltól a szomszédos telekhatártól számított 3,0 m-en belül nem lehet eltérni. Az építési vonaltól való eltérés mértéke az építési helyen belül és legfeljebb 3,0 m lehet.

(16) Zártsorú beépítés esetén a saroktelkek beépítésének mértéke 20% ponttal növelhető, az egyéb előírások betartása mellett.

8. § Egyéb általános rendelkezések

(1) A BVKSZ 4. § (4)-(6) bekezdéseinek rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(2) Részleges közművesítettséggel kizárólag a kerület meglévő és túlnyomórészt beépített, kertvárosi lakóterületein, illetve a külterület beépítésre nem szánt területein lehet épületet elhelyezni. A közcsatornás szennyvízelvezetés megvalósításáig közcsatornát pótló műtárgyként kizárólag zárt szennyvíztároló alkalmazható. Települési folyékony hulladék és szennyvíz szikkasztása tilos.

(3) Korszerű szennyvíztisztító kisberendezés a kerületben nem alkalmazható.

(4) A felszíni vizek elvezetésére elsősorban közműves vagy fedett árokrendszerű csapadékvíz-elvezetés alkalmazandó, a csatornázatlan területen szikkasztó árok is megvalósítható.

(5) Új villamosvezeték, távközlési vezeték kizárólag földkábelként létesíthető.

9. § Egyes mérnöki létesítmények és hulladékudvar elhelyezési szabályai

(1) A BVKSZ 5. § rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(2) A BVKSZ 5. § (1) bekezdésben felsorolt mérnöki létesítmények helykijelölését a településképi érdekeket szem előtt tartva kell végezni. A közművezetékek és a kötelezően közterületi elhelyezéshez kötött építmények kivételével – elsősorban terepszint alatt vagy a fő rendeltetést jelentő épületen belül, illetve ahhoz csatlakoztatva, ezek hiányában a közterület felől kerítéssel, épületrésszel vagy növényzettel takartan helyezendők el.

(3)-

(4) A hírközlési létesítmények elhelyezését a műszakilag indokolt mértékre kell csökkenteni, ennek érdekében a létesítmény elhelyezésére vonatkozó kérelemben igazolni kell, hogy

a) a területen rendelkezésre álló hírközlési építmények a telepítés indokául szolgáló igény kielégítését nem tudják biztosítani, valamint

b) az engedélykérő a hírközlési építmény tervezése során a hatóterületén várható távlati igények teljesítését is figyelembe vette.

(5) Önálló rácsos szerkezetű adóantenna torony nem helyezhető el.

(6) Az (1) – (3) bekezdésben foglaltakat a létesítmények - bővítésének illetve cseréjének engedélyezésekor is alkalmazni kell.

(7) Lakóövezetekben kizárólag lakossági igényeket kiszolgáló hulladékudvar helyezhető el.

(8) A tervezett transzformátort épületben szükséges elhelyezni, és annak közterületi megközelítési lehetőséget biztosítani kell.

11. § Üzemanyagtöltő állomások elhelyezése

(1) A BVKSZ 7. § előírásait az e §-ban foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(2) A kerület területén – a BVKSZ 7. § (1) bekezdésben meghatározott területek közül – kizárólag az alábbiakban felsorolt területeken valósítható meg önálló üzemanyagtöltő állomás:

a) a Ferihegy I. felvételi épület körzetében,

b) a Ferihegy II. terminál körzetében,

c) az Üllői úton a főváros határa közelében a déli oldalon,

d) a Nagy Burma vasút mentén épülő, külső kerületeket összekötő körút mindkét oldalán,

e) a Lakatos út – Nefelejcs út menti munkahelyi területen.

(3) Az üzemanyagtöltő állomás KSZT alapján helyezhető el.

12. § Rendelkezések a városkép szempontjából kiemelt területekre és az országos illetve helyi védettségű építmények környezetére

(1) A városkép szempontjából kiemelt területek és a védett építmények vonatkozásában a BVKSZ 9. § (2)-(4) bekezdéseinek rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(2) Az 1. számú függelékben felsoroltak mellett, a védett építményekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a kerület történeti magját alkotó Gyöngyvirág utca múlt században épült villaépületei és környezetük vonatkozásában is.

(3) A védett építmény környezetének kell tekinteni azt a területet, amely az építmény látványának érvényesülését befolyásolja, de minimum a 2001. évi LXIV. törvény 40. § szerint meghatározott területet.

(4) Védett épület átalakítása, rendeltetésének megváltoztatása csak az eredeti funkcióval és architektúrával összhangban történhet. Az átalakítás során a védett épülettől idegen anyag, szerkezet, színezés nem alkalmazható.

(5) A védett építmény környezetében minden változtatást, beavatkozást a védett építmény városképi megjelenésének és értékei érvényesülésének kell alárendelni.

(6) Védett épületen árubemutató vitrin abban az esetben helyezhető el, ha az eredeti kialakítás már azt tartalmazta, illetve a jelenlegi funkció betöltéséhez az elengedhetetlen. Az árubemutató-szekrénynek méretét, anyagát, arányait, színezését tekintve alkalmazkodnia kell a védett architektúrához.

(7) Védett épület homlokzatán bankautomata nem helyezhető el.

(8) A védett építmény környezetében kizárólag a védett létesítménnyel harmonizáló, az adott kor stílusának megfelelő, vagy egyszerű és semleges kialakítású köztárgyak helyezhetők el.

(9) A városkép szempontjából kiemelt területeken, valamint védett építmények környezetében járdaburkolatként aszfalt burkolat nem alkalmazható, a védett környezethez illeszkedő díszburkolat készítendő. A Szent Lőrinc kápolna műemléki környezetében kizárólag természetes anyagú díszburkolat alkalmazható.

(10) A városkép szempontjából kiemelt területeken túlmenően, a védett építmények környezetében is a BVKSZ 9. § (3) bekezdésben előírtakat kell alkalmazni a közművezetékek elhelyezésére, illetve a (4) bekezdésben és a 11. § (1) bekezdésben előírtakat a színezésre vonatkozóan.

(11)-

(12) A BVKSZ 11. § (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni – építési övezetbe tartozástól függetlenül – a közparkok, közkertek, fásított közterek térfalai esetében is.

13. § Az épületek közterületről látható homlokzataira vonatkozó általános rendelkezések

(1) A BVKSZ 11. § (1)-(6) bekezdéseinek rendelkezéseit az e §-ban foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Épületek

a) közterület felőli homlokzatain gázüzemű készülék égéstermék kivezetője,

b)közterület felőli homlokzatain és tetőfelületein klíma-, illetve léghűtő-, légkezelő berendezés kültéri egysége látható módon nem helyezhető el.

(3) Hagyományosan kialakult, általánosan elterjedt, az érintett céget jellemző „standard” színhasználatú épület, építmény csak akkor helyezhető el, ha

a) a tervezett épület, építmény a települési környezetbe illeszkedik, illetve

b) a települési környezet megújításával a létesítmény használatba vételéig a környezetbe illeszkedés konfliktusa igazolhatóan feloldható.

(4) A portálok, árubemutató szekrények, reklámhordozók kialakításánál, postaláda, bankautomata elhelyezésénél az épület architektúrájához kell alkalmazkodni, azokat az épülethomlokzat arányaihoz – ritmusához, anyaghasználatához és színezéséhez illeszkedő módon kell megvalósítani.

(5) A (3) bekezdésben leírtakat kell alkalmazni az utcai kerítések kialakításánál is. Tömör kerítés csak környezetvédelmi szempontból indokolt esetben, illetve – külön tiltó rendelkezés hiányában – tömegközlekedéssel terhelt utak mentén helyezhető el. Magassága nem lehet nagyobb 2,00 m-nél, kivéve a Pataki István utca, Május 1. tér és a vasúti terület között, ahol a kerítést helyettesítő zajvédő fal magassága maximum 2,5 méter lehet. Saroktelek kerítése legalább a saroktól mért 5 m-en belül csak áttört kivitelben készülhet.

14. § A reklámhordozókra vonatkozó rendelkezéseket az Önkormányzat közigazgatási területén hirdető berendezések, hirdetések és reklámok elhelyezésének rendjéről szóló rendelet tartalmazza.

15. § Egyéb általános városképvédelmi előírások

(1) Új épület elhelyezése, a meglévő átalakítása során a terület meglévő építészeti karakteréhez kell alkalmazkodni – tömegformálás, homlokzati arányok, tagozatok, anyaghasználat tekintetében egyaránt. Kivételt képez ez alól, ha az érintett épület:

a) jelentős mértékű átépítésre előirányzott területen kerül elhelyezésre, illetve

b) meglévő, de beépítésében igénytelen, építészeti értéket nem hordozó környezetben valósul meg.

(2) Az építési övezetek eltérő rendelkezése hiányában, több szintben beépített tetőtér létesíthető, ha

a) a kialakított szintek az épületben meglévő rendeltetési egységek bővítményei, vagy

b) a tetőszintek együttesen egy rendeltetési egységet képeznek.

16. § Rendelkezések a közhasználat céljára szolgáló területek kialakítására

(1) A közterületeken és közhasználat céljára átadott egyéb területeken (továbbiakban együtt: közterületeken) az OTÉK 39-40. §, valamint a BVKSZ 12. § rendelkezéseit az e §-ban foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A meglévő és tervezett közterületeknek valamint közhasználat céljára átadott magánutaknak összefüggő hálózatot kell alkotniuk.

(3) A kerület közterületein

a) távbeszélő fülke, utasváró szükség szerint,

b) újságos pavilon a lakótelepeken, fásított közterületeken és a tömegközlekedési megállóhelyekhez kapcsolódóan,

c) virágárusító és kegyeleti cikkeket forgalmazó pavilon a temetőtől számított 500 m-en belül

d) zenepavilon a zöldterületi övezetek területén

helyezhető el, ha tömegformálását, szerkezetét, anyaghasználatát és színezését tekintve egyaránt a környezetbe – annak tervezett megújítását, fejlesztését is figyelembe véve – illeszkedik.

(4) A kerület közterületein – a zenepavilon kivételével – az újonnan elhelyezett pavilon nagysága legfeljebb 9 m², virág és kegyeleti cikkek árusítására szolgáló pavilon legfeljebb 12 m² lehet.

(5) Vendéglátó terasz a kertvárosias lakóövezetek közterületein nem helyezhető el.

(6) Köztárgy és egyéb építmény a közterületen csak akkor helyezhető el, ha megfelel a közlekedésbiztonsági és városképi feltételeknek.

(7) A közterületeken, forgalmasabb csomópontokon nyilvános illemhelyek is elhelyezhetők.

a) elsősorban terepszint alatti építményként, ha az nem oldható meg

b) a városképi követelményeknek megfelelő épületben.

(8) A közterületbe benyúló építményrész, építményre erősített szerkezet akkor helyezhető el, ha az épület architektúrájába illeszkedik és az épített környezethez alkalmazkodik.

(9) Közterületen lakókocsi, konténer, mobil elárusítóhely csak időszakosan helyezhető el, kivéve a Jegenye fasor menti (154 456/2) helyrajzi számú közterületet, melyen hulladékgyűjtő udvar többcélú konténerei meghatározatlan ideig elhelyezhetők.

(10) Azokon a kialakult közterületeken, ahol a létesítés időszakában a fasortelepítés elmaradt, s a közterület szabályozási szélessége, vagy egyéb kialakult körülmények miatt az utólagos telepítés nem megoldható, a kondicionáló zöldfelület biztosítása érdekében hordós fák és növények telepítése megengedett, ha az a közlekedés biztonságát nem veszélyezteti.

18. §¹ Természet és növényzet védelme

(1) A kerület zöldfelületi rendszerének megőrzése és fejlesztése érdekében a BVKSZ 15. § (3) – (5) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket az e §-ban foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(2) A 3. számú függelékben szereplőkön túlmenően, védettnek kell tekinteni a Rudavszky utcai nyárfasort, a Gyöngyvirág utcai vadgesztenyesort és a Székely György utca mentén található platánokat.

(3) Új fasorok telepítésekor – a 4. számú melléklet szerinti – honos, a helyi viszonyokat tűrő és nem allergén fafajokat kell alkalmazni.

(4) Meglévő fasorok kiegészítésénél azonos fafajt kell alkalmazni, kivéve, ha a fafaj allergén, vagy életfeltételei az adott területen nem kellően biztosítottak.

(5) A zöldterületi övezetekbe tartozó területek és a közterületek zöldfelületeit táj- és kertépítész által készített kertépítészeti terv alapján kell megvalósítani.

(6) A lakó- és gazdasági terület építési telkein az előírt legkisebb zöldfelület minden 100 m²-e után, a vegyes terület telkein az előírt legkisebb zöldfelület minden 150 m²-e után legalább egy, környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni, kivéve, ha az előírások a terepszint alatti 100%-os beépítési mértéket lehetővé teszik.

(7) Ötállásúnál nagyobb felszíni parkoló csak fásítottan alakítható ki.

(8) Az újonnan alakítandó közterületeken kétoldali, a gazdasági területeken belül létesített, 10 méter vagy azt meghaladó szélességű magánutak telkén legalább egyoldali fasort kell telepíteni.

(9) Fát kivágni csak biológiai pusztulás vagy balesetveszély esetén, illetve a jóváhagyott szabályozásnak megfelelő beépítés érdekében, valamint az egyébként nem ültethető faegyedek cseréje érdekében lehet. Értékes faegyed a beépítés érdekében is csak akkor vágható ki, ha az áttelepítés - kertészeti szakvéleményben igazoltan - nem lehetséges.

(10) Meglévő értékes zöldfelületet (fát, cserjét, bokrot, telepített zöldfelületet) csak abban az esetben szabad csökkenteni, ha az engedélyt kérő a csökkenés mértékét figyelembe véve, annak 150%-os mértékben történő pótlásáról, az önkormányzat által meghatározott módon gondoskodik.

(11) A meglévő zöldfelületek védelme valamint a természetes talajjal való kapcsolata érdekében, az építési telkeken terepszint alatti építmény elsősorban az épületek alatt valósítandó meg.

(12) A közutak fásítása csak előnevelt, többször iskolázott, útsorfa minőségű fajokkal, vagy azok fajtáival engedélyezhető – a PPVSZ 4. számú melléklet szerint

(13) Az Üllői út menti, fővárosi védelem alatt álló fasor megtartása, illetve felújítása szükséges. A fasor pótlása vagy felújítása tömb szakaszonként azonos fajtákból, egységes kialakítással történhet. A fasor felújításra kerülő szakaszaiban a fasor nyomvonalát úgy kell meghatározni, hogy a fák élőhelyét nyomvonalas létesítmények, illetve a közlekedési űrszelvény ne veszélyeztesse. Az alkalmazott fafajokat (fajtákat) úgy kell megválasztani, hogy azok várostűrők legyenek, és természetes habitusukat az űrszelvény biztosítása mellett is meg tudják tartani.

(14) A közterületeken fasortelepítésnél, -kiegészítésnél, előnevelt, többszörösen iskolázott, "útsorfa" minőségű fák ültetendők min. 8-8 méter távolságban. Az ültetéssel egy időben öntözés lehetőségéről gondoskodni szükséges.

19. § A föld és a vizek védelme

(1) A kerületben regisztrált talajszennyezéssel érintett területek a következők:

a)-

b)-

c) Kispesti Erőmű – olajszennyezés

d) feltöltött területek, tavak – biogáz

(3) Mindennemű építési tevékenységet megelőzően a környezetet károsító anyagot, veszélyes hulladékot a terület-előkészítés során el kell távolítani.

(4) Az építési munkához kapcsolódó feltöltések során csak vizsgált és minősített anyag alkalmazható.

(5) Mélyfekvésű terület feltöltése csak talajmechanikai vizsgálat alapján, az érintett terület és környéke vízrendezésének megoldásával együtt végezhető.

(6) A közcsatornát helyettesítő közműpótló műtárgyba (zárt szennyvíztárolóba) bevezetett települési folyékony hulladék (szennyvíz) minőségének is meg kell felelni a közcsatornába vezetett szennyvíz minőségére vonatkozó előírásoknak.

(7) Az újonnan kialakítandó, valamint teljes körűen felújításra kerülő közutak, a jellemzően nem személygépkocsik által használt parkolófelületek, valamint a gazdasági területek burkolt felületeinek csapadékvizét olaj- és homokfogón keresztül kell elvezetni.

20. § Zaj- és rezgésvédelem

(1) A környezetére jelentős zajterhelésű Hengermű távlatban kitelepítendő. A jelenlegi tevékenység folytatása érdekében – az állagmegóváson és az életveszély-elhárításon kívül – csak akkor végezhető építési munka, ha annak kapcsán az üzem környezetterhelése a környezetvédelmi hatóság által elfogadott szintre csökken.

(2)-

(3) Az Üllői út menti telkeken a főút irányába néző épületek zajérzékeny homlokzatait passzív akusztikai védelemmel (homlokzatkezelés/többrétegű nyílászárók/zajgátló épületszerkezet) kell ellátni. Az építési engedély részeként szakértő által készített, erre vonatkozó vizsgálatokat és javaslatokat tartalmazó munkarészt is be kell nyújtani.

21. § Egyéb korlátozások

(1) A mélyfekvésű területeken a BVKSZ 16. § (2) és (8) bekezdés szerint helyezhető el új épület.

(2) A mikrohullámú összeköttetés sávjával érintett területeken az elrendelt és ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett építési magassági korlátozás figyelembe vételével kell az építményeket megvalósítani.

(3) A repülőtér telekhatárától mért 4 km távolságon belül 40 m-nél magasabb építmény nem helyezhető el.

22. § Előírások a bevásárló központokra:

(1)-

(2)-

23. §-

24. § Tervtanácsi véleményezéshez kötött tervek

(1) a) műemléki, helyi érték-, valamint városképi védelem alatt álló területen új épület elhelyezése, illetve a meglévő épület külső megjelenésének változtatását eredményező átalakítása, bővítése esetén,

b) intézményi épületek elhelyezéséhez, a meglévők külső megjelenésének változtatásával járó átalakításához,

c) jelentős átépítésre előirányzott területen új létesítmény elhelyezése esetén – városképformáló szerepére tekintettel,

d) ha a beépíteni kívánt telek nagysága a környezetben kialakult jellemző teleknagyságot, illetve az elhelyezni kívánt épülettömeg a környezetben kialakult – és jelentős átépítésre nem szánt – épülettömegeket legalább 25%-kal meghaladja,

e) munkahelyi területen új üzemi épület elhelyezéséhez, ha az a közterület mentén vagy a közterületről látható helyen kerül elhelyezésre,

f) az egységes elvek alapján kialakított csoportos vagy telepszerű lakóterületeken új épület elhelyezéséhez, a meglévők külső megjelenésének változtatásával járó átalakításához,

g) az építési helynek – a PPVSZ-ben meghatározott feltételek között történő – kiegészítésével megvalósítható építmény (pl. az előkert terhére kiegészített építési helyen gépjárműtároló) elhelyezéséhez,

h) a közterületi építmények, köztárgyak elhelyezéséhez,

i) túlnyomórészt kialakult beépítésű lakóterületen új épület elhelyezéséhez, ha az építési helyen belül nem a környezetben kialakult beépítés által meghatározott építési vonalon kerül megvalósításra,

j) a városszerkezetben kiemelt pozíciójú ingatlanokon építendő, ezért a településkép alakításában domináns épületek elhelyezéséhez,

k) a 7. § (2) bekezdés szerinti eltérés alkalmazásával történő építmény-elhelyezéshez,

l) 2 m²-t meghaladó méretű reklámhordozó elhelyezéséhez, továbbá

m) a 9. § (2) és (4) bekezdés szerinti esetben a mérnöki létesítmények elhelyezéséhez.

n)  új közút vagy magánút nyitásával feltárandó területek telekalakítási, valamint beépítési tervei.

o)  Az építészeti vagy művészeti tervpályázat alapján megvalósítandó épületek, építmények engedélyezési eljárásához tervtanácsi vélemény nem szükséges.

(2) A városképi illeszkedés biztosítása érdekében, ahol az építési övezetben előírt maximális építménymagasság értékét a tömb épületeinek jellemző építménymagassága nem éri el, és/vagy a szomszédos épületek csatlakozó párkánymagassága jelentősen (4,5 méterrel) kisebb mint az előírás, a meglévő beépítéshez való illeszkedést tömegvázlattal kell igazolni. Ha a beépítési előírás zártsorú beépítésre vonatkozik és az adott tömbben a jellemző beépítés (a tömb több mint 50%-án) szabadon álló akkor az előírt maximális építmény magasságot, mint a maximális tetőgerinc magasságot kell figyelembe venni és a minimális építménymagasságot a készítendő tömegvázlat alapján kell kialakítani. Az L2/A-XVIII/Ü-3 övezetben az építmények legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 10,5 m-t.

Az illeszkedéssel kapcsolatos szakértői állásfoglalást a Tervtanácstól kell beszerezni az építési engedély kérelem benyújtása előtt.

(3) A Tervtanácsi állásfoglalást az építési engedély kérelemhez csatolni kell.

25. § (1) A kerület beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeinek övezeti tagolódása

(2) Minden építési övezetben, ahol az akadálymentesítendő középület már önmagában is kimeríti, vagy meghaladja az övezet szerinti beépítés mértékét, ott az akadálymentesítés megvalósíthatósága érdekében indokoltan szükséges létesítmények alapterületével a beépítés mértéke megnövelhető.

II. FEJEZET

A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI

26. § Lakóterületek általános előírásai

(1) A lakóterületeken a BVKSZ 24-26. § előírásait az e §-ban foglalt általános érvényű, valamint az építési övezetekben közölt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(2) Az L4 kertvárosias és L7 telepszerű lakóterületeken – az övezeti előírások eltérő rendelkezése hiányában – új épület elhelyezése vagy meglévő épület átalakítása során egy építési telken belül

a) a lakó, valamint önálló irodai vagy minta utáni kis- és nagykereskedelmi árusítást tartalmazó funkciójú rendeltetési egységek számát nem haladhatja meg az egyéb rendeltetésű, illetve ezeket kiszolgáló vagy kiegészítő rendeltetési egységek száma,

b) a lakó, valamint önálló irodai vagy minta utáni kis- és nagykereskedelmi árusítást tartalmazó funkciót ellátó és kiszolgáló rendeltetési egységek összes hasznos alapterületét legfeljebb 2-szeresen haladhatja meg az egyéb rendeltetési egységek hasznos alapterülete.

(3) Előkert hiányában illetve a 3 m-nél kisebb előkert esetén az épület utcára néző lakóhelyiségeinek földszinti padlószintjét a rendezett terepszinthez képest minimum 1,50 m magasságban kell meghatározni.”

(4) Azon lapos-tetős épületeken, melyek 2006. január 1. előtt nyertek használatbavételt, legfeljebb 45 fokos dőlésszögű tetőráépítés létesíthető a jelen rendelet 53. § (3) bekezdés egyéb megállapításainak figyelembe vétele mellett;

(5) Újonnan létesítendő épület esetén, amennyiben az építménymagasság meghaladja a 12,5 métert, a megengedett építménymagasságot legfeljebb 3 méterrel haladhatja meg az épületnek a rendezett terepszinthez képest meghatározott legmagasabb pontja.

(6) Lakóterületeken kisipari és szolgáltató tevékenység céljára szolgáló rendeltetési egység csak ott helyezhető el, ahol arra az építési övezeti előírások kifejezetten lehetőséget adnak. Kivételt képez ez alól az olyan rendeltetésváltozás, amely legalább öt éve folyamatosan az adott ingatlanon igazolhatóan végzett tevékenység céljára szolgál.

(7) A lakófunkciótól eltérő rendeltetési egységekben folytatott tevékenység gyakorlása során keletkező hulladékok, göngyölegek tárolása átmenetileg sem eredményezhet kedvezőtlen városképi megjelenést.

(8) Lakóövezetben jelentős zaj-, rezgés- vagy levegőszennyezést okozó, illetve veszélyes anyag keletkezésével együtt járó, tevékenység céljára szolgáló rendeltetési egység nem helyezhető el. Ilyen tevékenység céljára szolgáló meglévő építmény felújítható, korszerűsíthető és átalakítható, de nem bővíthető. A lakóövezetben meglévő ilyen funkciókat fokozatosan át kell telepíteni a munkahelyi területekre.

(9) A lakóövezetekben lakókocsi, konténer, sátor, egyéb „mobil” szerkezet építmény, épület jelleggel – az építkezés időszakában használt felvonulási építmény kivételével – nem helyezhető el.

(10) Nem végezhető olyan építési munka, mely – az érintett lakóterület építési övezetben meghatározott fejlesztési lehetőségét is figyelembe véve

a) idegen anyaghasználatú (pl. zsup-, azbesztcement/műanyag hullámlemezfedés), illetve környezetébe nem illő szerkezeti kialakítású építmény elhelyezésére irányul,

b) a környezetében meglévő épületek fejlesztésének, bővítésének lehetőségeit csorbítja, vagy túlzott mértékben meghatározza – kivéve, ha az alkalmazott megoldás városképi szempontból támogatható.

(11) A meglévő és túlnyomórészt beépített lakóterületeken lévő foghíjtelkek beépítése során az övezetben meghatározott beépítési módtól el lehet térni, ha a beépíteni kívánt telek adottságai, a meglévő építmények, illetve az előírt védőtávolságok figyelembe vételével a telek nem, vagy csak az övezeti előírások szerinti beépítési mérték jelentős (10 %-ot meghaladó) csökkentésével lenne beépíthető.

Ugyancsak el lehet térni az övezetben meghatározott beépítési módtól, ha a beépíteni szándékozott bármely ingatlan környezetének kialakult beépítettsége az építési övezetre előírt beépítési módtól jellegzetesen eltérő. Az eltérő beépítésnek azonban a már kialakult beépítettséghez kell igazodnia.

(13) Meglévő épületek átalakítása, bővítése, tertőtérbeépítése során, ha az épületek között nincsen meg az előírt építménytávolság, az alakítandó épület építménymagassága a meglévő építménymagasság emelése során nem haladhatja meg.

a) a két épület közötti távolság 1,25-szörösét, de legfeljebb az előírt telepítési távolság mértékét, ha az alakított, bővített, tetőtérrel beépített épület szomszéd épületre néző fala nyílásos,

b) az előírt építménytávolság mértékét, ha az alakított, bővített, tetőtérrel beépített épület szomszéd épületre néző fala nyílásmentes, vagy tűzfalasan kialakított.

(14) A főrendeltetést kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú, D-E tűzveszélyességi osztályba tartozó épületet a főrendeltetésű épületek közti telepítési távolság számításánál nem kell figyelembe venni, ha az a szomszédos telek szabályos – építési helyen belüli, övezeti paramétereknek megfelelő – beépítését akadályozná.

(15) A takaratlan tűzfalak „homlokzatszerű” megjelenését vakolatarchitektúra alkalmazásával vagy egyéb módon biztosítani kell.

(16) Lábakon álló kerti tető az oldalkertben a telekhatártól legalább 0,75 m távolságra helyezhető el.

(17) Részleges közművesítettséggel ellátott telkeken kerti víz- és fürdőmedence akkor helyezhető el, ha bizonyított, hogy annak üzemeltetése során a környezet- és egészségvédelmi követelmények teljesülnek.

27. § (1) Az építési övezetekben a BVKSZ 29. § előírásait az építési övezeti előírások szerinti eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(2) A keretövezetben - külön előírás hiányában - az ingatlan előtti járda szintjétől számolt legfeljebb 3 szint + tetőteres épületek helyezhetők el.

(3) Az ingatlan előtti járda szintjétől számolt 3. szint felett létesülő tetőtérben önállóan csak nem lakás céljára szolgáló rendeltetési egység létesíthető. Lakófunkció csak a 3. szinti lakások részeként alakítható ki.

(4) Új épület elhelyezése, vagy meglévő épület jelentős mértékű átalakítása esetén

a) a lakásokhoz tartozó előírt számú parkolóhelyek legfeljebb 1/3-a létesíthető fedetlen szabadtérben,

b) a lakásokhoz tartozó előírt számú parkolóhelyek nem létesíthetők parkológéppel,

c) a földszinti utcai traktusban a közterületre néző homlokzaton sorgarázsok nem helyezhetők el,

d) és a közterületre néző homlokzaton legfeljebb két - egyenként 3,00 m-nél nem szélesebb - gépjármű behajtásra alkalmas kapu helyezhető el a telekre történő bejutást biztosító behajtón kívül.

(5) A keretövezetben

a) az 1000 m² területet el nem érő ingatlanok esetén legfeljebb a levonások nélkül kialakítható, számított bruttó szintterület minden teljes 150 m²-e

b) az 1000 m² területet meghaladó, de 2000 m² területet el nem érő ingatlanok esetén legfeljebb a levonások nélkül kialakítható, számított bruttó szintterület minden teljes 100 m²-e

c) a 2000 m² területet elérő és meghaladó ingatlanok esetén legfeljebb a levonások nélkül kialakítható, számított bruttó szintterület minden teljes 75 m²-e után egy lakás létesíthető.

(6) A kötelező építési vonal és építési hely határának betartása új épület, építmény építése, meglévő épület teherhordó szerkezetét érintő átalakítása, bővítése esetén kötelező. Épület, építmény tartószerkezeti beavatkozást nem igénylő felújítása esetében az építési vonaltól, az építési hely határától való meglévő eltérés megtartható.

28. § L2/A-XVIII/Ü építési övezet

(1) Az épületek főútvonal mentén elhelyezkedő traktusában, a földszinten új lakóhelyiség nem alakítható ki, ott kizárólag kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás, illetve ügyfélforgalmat lebonyolító iroda funkciójú helyiségcsoport helyezhető el.

(2) Kisipari funkció az épületek udvari traktusában elhelyezhetők.

(3) Parkolóház elhelyezése érdekében telekösszevonás engedélyezhető, de az e célból létrehozott telek utcai telekhatára nem haladhatja meg a 60 m-t.

(4) Az építési övezetben – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – az előkert legkisebb mérete 5 m.

(5) Az Üllői út tervezett szabályozása az utat északon határoló telkeket terheli. Szabályozási terv hiányában az érintett telkek beépítése során az előkert méretét az Üllői út 40 m-es szabályozásához szükséges területbiztosítás figyelembe vételével kell meghatározni.

(6) A hátsókert legkisebb mérete az Üllői utat északon határoló telkeken 6,0 m, a többi telken 10,5 m.

(7) Az Üllői utat délről határoló, újonnan beépülő telkek utcai telekhatárán kerítés nem építhető, de az ingatlanhatárokat a burkolatban jelezni kell. A meglévő épület utcai traktusának kereskedelmi, szolgáltató vendéglátó rendeltetésre való átalakításával egyidejűleg az utcai kerítést meg kell szüntetni.

(8) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

Megjegyzés:* kivéve a IV. fejezet 23. számú szabályozási terv 2. pontjában foglalt helyszínt.

29. § L2/A-XVIII/Ü-1 építési övezet

(1) Az épületek főútvonal mentén elhelyezkedő traktusában, a földszinten új lakóhelyiség nem alakítható ki, ott kizárólag kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás, illetve ügyfélforgalmat lebonyolító iroda funkciójú helyiségcsoport helyezhető el. a közútkezelő hozzájárulásával.

(2) Kisipari funkció az épületek udvari traktusában elhelyezhető.

(3) Parkolóház elhelyezése érdekében telekösszevonás engedélyezhető, de az e célból létrehozott telek utcai telekhatára nem haladhatja meg a 60 m-t.

(4) A főútvonal szabályozásával érintett telkek szélessége csak abban az esetben csökkenthető, ha a telek területe a csökkentést követően sem lesz 500 m²-nél kisebb.

(5) Az építési hely meghatározása:

a) az előkert legkisebb mérete: 0 m

b) a hátsókert legkisebb mérete: 6,0 m

c) telkenkénti átépítésnél a benyúló épületszárnyak esetében az oldalkert legkisebb mérete: 5,25 m a szabályozási terven közölt mintatelek szerint.

(6) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

^ÜSZ Kizárólag a főút szabályozási tervben előírt szabályozásával érintett telkek esetében

^PH Parkolóház megvalósítása esetén

(3) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

31. § L2/A-XVIII/Ü-3 építési övezet

(1) Az épületek főútvonal mentén elhelyezkedő traktusában, a földszinten új lakóhelyiség nem alakítható ki, ott kizárólag kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás, illetve ügyfélforgalmat lebonyolító iroda funkciójú helyiségcsoport helyezhető el. a közútkezelő hozzájárulásával.

(2) Kisipari funkció az épületek udvari traktusában elhelyezhető.

(3) Parkolóház elhelyezése érdekében telekösszevonás engedélyezhető, de az e célból létrehozott telek utcai telekhatára nem haladhatja meg a 60 m-t.

(4) Új épület elhelyezése esetén a főút felé kerítés nem építhető, illetve a meglévő épületnek az (1) bekezdésben jelzett funkciók elhelyezését célzó átalakítása során a főút felőli kerítést el kell bontani.

(5) Az építési hely meghatározása:

a) az előkert legkisebb mérete: 5 m

b) a hátsókert legkisebb mérete: 10,5 m.

(6) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

32/A. § L2/A-XVIII/Ü-5 építési övezet¹

(1) Az épületek főútvonal mentén elhelyezkedő traktusában, a földszinten új lakóhelyiség nem alakítható ki, ott kizárólag kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás, ill. ügyfélforgalmat lebonyolító iroda funkciójú helyiségcsoport helyezhető el.

(2) Az építési övezetben a lakóterületen előírt környezeti határértékeknek megfelelő, a lakóterület rendeltetésszerű használatát nem zavaró, közvetlenül a lakosság ellátását biztosító kisipari szolgáltató, ill. kézműipari funkciójú helyiségcsoport az épületek földszintjén elhelyezhető.

(3) Új épületek építése, meglévő épületek bővítése és használati mód változás esetén a földszint utcafronti hosszának legalább 50%-án üzlet, intézmény közönségforgalmi helyiségeit kell elhelyezni, a közterület felé az utcaképhez és az adott épület emeleti szintjeinek architektúrájához igazodó megjelenésű portállal, kirakattal.

(4) Az épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg az 1000 m²-t.

(5) Az építési övezetben egy fő rendeltetésű épület helyezhető el.

(6) A fő rendeltetést kiszolgáló, vagy kiegészítő funkciók önálló (különálló) épületben nem helyezetők el.

(7) Az építési övezetben a szomszédos telkeken a garázsok térszín alatt összeépíthetők a vonatkozó tűzvédelmi, vagyonvédelmi előírások betartásával.

(8) Telekalakításnál a minimális telekszélesség 14 m lehet.

(9) Az Üllői úttal határos épületrész az úttal párhuzamos gerincirányú magastetővel alakítandó ki.

(10) Ahol a szabályozási terv ettől eltérő építési helyet nem jelöl, ott:

a) az előkert mérete: 0, az épület utcahomlokzatának a telek közterületi határán kell állnia;

b) a zártsorúan a telek teljes szélességében beépülő utcafronti épületrészek traktusmélysége legfeljebb 16 m lehet;

c) az utcai traktuson kívül eső hátsókert irányú épületrész esetén oldalkert távolságot kell tartani, amelynek legkisebb értéke. 5,25 m;

d) a hátsókert legkisebb értéke: 10,5 m.

(11) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

32/B. § L2/A-XVIII/Ü-6 építési övezet

(1) Az épületek főútvonal mentén elhelyezkedő traktusában, a földszinten új lakóhelyiség nem alakítható ki, ott kizárólag kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás, ill. ügyfélforgalmat lebonyolító iroda funkciójú helyiségcsoport helyezhető el.

(2) Az építési övezetben a lakóterületen előírt környezeti határértékeknek megfelelő, a lakóterület rendeltetésszerű használatát nem zavaró, közvetlenül a lakosság ellátását biztosító kisipari szolgáltató, ill. kézműipari funkciójú helyiségcsoport az épületek földszintjén elhelyezhető.

(3) Új épületek építése, meglévő épületek bővítése és használati mód változás esetén a földszint utcafronti hosszának legalább 50%-án üzlet, intézmény közönségforgalmi helyiségeit kell elhelyezni, a közterület felé az utcaképhez és az adott épület emeleti szintjeinek architektúrájához igazodó megjelenésű portállal, kirakattal.

(4) Az épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg az 1000 m²-t.

(5) Az építési övezetben egy fő rendeltetésű épület helyezhető el.

(6) A fő rendeltetést kiszolgáló, vagy kiegészítő funkciók önálló (különálló) épületben nem helyezetők el.

(7) Az építési övezetben a szomszédos telkeken a garázsok térszín alatt összeépíthetők a vonatkozó tűzvédelmi, vagyonvédelmi előírások betartásával.

(8) Telekalakításnál a minimális telekszélesség 14 m lehet.

(9) Az Üllői úttal határos épületrész az úttal párhuzamos gerincirányú magastetővel alakítandó ki.

(10) Az építési övezetben a Garay utca és a Dalmady Győző utca közötti szakaszon az épületek zárt sora épületközzel megszakítható.

(11) Ahol a szabályozási terv ettől eltérő építési helyet nem jelöl, ott:

a) az előkert mérete: 0, az épület utcahomlokzatának a telek közterületi határán kell állnia;

b) a zártsorúan a telek teljes szélességében beépülő utcafronti épületrészek traktusmélysége legfeljebb 16 m lehet;

c) az utcai traktuson kívül eső hátsókert irányú épületrész esetén oldalkert távolságot kell tartani, amelynek legkisebb értéke. 4,5 m;

d) a hátsókert legkisebb értéke: 9,0 m.

(12) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

32/C. § L2/A-XVIII/Ü-7 építési övezet

(1) Az épületek főútvonal mentén elhelyezkedő traktusában, a földszinten új lakóhelyiség nem alakítható ki, ott kizárólag kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás, ill. ügyfélforgalmat lebonyolító iroda funkciójú helyiségcsoport helyezhető el.

(2) Az építési övezetben a lakóterületen előírt környezeti határértékeknek megfelelő, a lakóterület rendeltetésszerű használatát nem zavaró, közvetlenül a lakosság ellátását biztosító kisipari szolgáltató, ill. kézműipari funkciójú helyiségcsoport az épületek földszintjén elhelyezhető.

(3) Az épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg az 500 m²-t.

(4) Az építési övezetben egy fő rendeltetésű épület helyezhető el.

(5) A fő rendeltetést kiszolgáló, vagy kiegészítő funkciók önálló (különálló) épületben nem helyezetők el.

(6) Az építési övezetben a szomszédos telkeken a garázsok térszín alatt összeépíthetők a vonatkozó tűzvédelmi, vagyonvédelmi előírások betartásával.

(7) Telekalakításnál a minimális telekszélesség 14 m lehet.

(8) Az Üllői úttal határos épületrész az úttal párhuzamos gerincirányú magastetővel alakítandó ki.

(9) Az építési övezetben az épületek zárt sora épületközzel megszakítható.

(10) Ahol a szabályozási terv ettől eltérő építési helyet nem jelöl, ott:

a) az előkert mérete: 0, az épület utcahomlokzatának a telek közterületi határán kell állnia;

b) a zártsorúan a telek teljes szélességében beépülő utcafronti épületrészek traktusmélysége legfeljebb 16 m lehet;

c) az utcai traktuson kívül eső hátsókert irányú épületrész esetén oldalkert távolságot kell tartani, amelynek legkisebb értéke. 4,5 m;

d) a hátsókert legkisebb értéke: 9,0 m.

(11) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

32/D. § L2/A-XVIII/Ü-8 építési övezet

(1) Az épületek főútvonal mentén elhelyezkedő traktusában, a földszinten új lakóhelyiség nem alakítható ki, ott kizárólag kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás, ill. ügyfélforgalmat lebonyolító iroda funkciójú helyiségcsoport helyezhető el.

(2) Az építési övezetben a lakóterületen előírt környezeti határértékeknek megfelelő, a lakóterület rendeltetésszerű használatát nem zavaró, közvetlenül a lakosság ellátását biztosító kisipari szolgáltató, ill. kézműipari funkciójú helyiségcsoport az épületek földszintjén elhelyezhető.

(3) Az épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg az 500 m²-t.

(4) Az építési övezetben egy fő rendeltetésű épület helyezhető el.

(5) Telekalakításnál a minimális telekszélesség 14 m lehet.

(6) Az Üllői úttal határos épületrész az úttal párhuzamos gerincirányú magastetővel alakítandó ki.

(7) Ahol a szabályozási terv ettől eltérő építési helyet nem jelöl, ott:

a) az előkert mérete: 0,

b) az oldalkert legkisebb értéke: 3,0 m.

c) a hátsókert legkisebb értéke: 6,0 m.

(8) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

32/E. § L2/A-XVIII/Ü-9 építési övezet

(1) Az építési övezetben a lakóterületen előírt környezeti határértékeknek megfelelő, a lakóterület rendeltetésszerű használatát nem zavaró, közvetlenül a lakosság ellátását biztosító kisipari szolgáltató, ill. kézműipari funkciójú helyiségcsoport az épületek földszintjén elhelyezhető.

(2) Az épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg az 250 m²-t.

(3) Az építési övezetben egy fő rendeltetésű épület helyezhető el.

(4) Telekalakításnál a minimális telekszélesség 14 m lehet.

(5) Ahol a szabályozási terv ettől eltérő építési helyet nem jelöl, ott:

a) az előkert mérete: 5,0 m,

b) az oldalkert legkisebb értéke: 6,0 m,

c) hátsókert legkisebb értéke: 6,0 m.

(6) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

32/F. § L2/A-XVIII/Ü-10 építési övezet

(1) Az építési övezetben a lakóterületen előírt környezeti határértékeknek megfelelő, a lakóterület rendeltetésszerű használatát nem zavaró, közvetlenül a lakosság ellátását biztosító kisipari szolgáltató, ill. kézműipari funkciójú helyiségcsoport az épületek földszintjén elhelyezhető.

(2) Az épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg az 250 m²-t.

(3) Az építési övezetben egy fő rendeltetésű épület helyezhető el.

(4) Telekalakításnál a minimális telekszélesség 14 m lehet.

(5) Ahol a szabályozási terv ettől eltérő építési helyet nem jelöl, ott:

a) az előkert mérete: 3,0 m,

b) az oldalkert legkisebb értéke: 6,0 m,

c) a hátsókert legkisebb értéke: 9,0 m.

(6) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

33. § L2/A-XVIII/H építési övezet

(1)Az építési övezetben a lakóterületen előírt környezeti határértékeknek megfelelő, a lakóterület rendeltetésszerű használatát nem zavaró, s a lakóépületek földszintjén elhelyezhető kereskedelmi létesítményekkel egyező homlokzati kialakítással szolgáltató és kisipari funkciójú helyiségcsoport is elhelyezhető.

(2) Ahol a szabályozási terv az építési helyet nem tartalmazza, ott

a) az előkert legkisebb mérete: 5,0 m,

b) az oldalkert legkisebb mérete: 6,0 m

c) a hátsókert legkisebb mérete: 10,0 m.

(3) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

34. § L2/A-XVIII/Z építési övezet

(1) Az építési övezetben meglévő építmények külső megjelenésének változását eredményező átalakítása, bővítése, korszerűsítése csak az egy tömbben megvalósult épületeket érintően, egységes építészeti koncepció alapján valósítható meg.

(2) Építési hely az épületek bővítésére:

a) Az épületek bővítése a hátsókert felé az épület teljes szélességében legfeljebb 3,5 m mélységgel történhet.

b) „L” alakú bővítés csak páronként csatlakozó tűzfalas és a saját udvar felé lejtő félnyeregtetős kialakítással történhet, maximum 3 méteres traktus mélységgel.

c) A két bővítés együttesen is alkalmazható.

(3) Az összeépült épületegységek homlokzatát érintő átépítés, átalakítás során a teljes épületegység felületképzését azonos anyaggal és színben kell kialakítani.

(4) Az épületek átalakítása során csak magastető létesíthető, az összeépült épületegységen belül egymáshoz illeszkedő hajlásszöggel és azonos anyagú héjalással.

(5) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

35. § L2/A-XVIII/Z-2, L2/A-XVIII/Z-3, L2/A-XVIII/Z-4 építési övezet

(1) Az építési hely meghatározása a L2/A-XVIII/Z-2, L2/A-XVIII/Z-3 építési övezetek esetén:

a) az előkert legkisebb mérete: 3,0 m

b) a hátsókert legkisebb mérete: 6, 0 m.”

(2)Az építési övezetekben az alábbi határértékeket kell figyelembe venni:

36. § L2/A-XVIII/A építési övezet

(1) Az építési övezetben a BVKSZ 24. § (5) bekezdésben felsorolt alapintézményi épületek helyezhetők el.

(2) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

36/A.  L2/A-XVIII/A-1 építési övezet

(1) Az építési övezetben közösségi, kulturális, szolgáltató és vendéglátó funkciók helyiségcsoportjai helyezhetők el. A kulturális funkció részaránya legalább a szintterület 50%-a kell legyen.

(2) Új épületek építése, meglévő épületek bővítése és használati mód változás esetén a földszint utcafronti hosszának legalább 75%-án üzlet, intézmény közönségforgalmi helyiségeit kell elhelyezni, a közterület felé az utcaképhez és az adott épület emeleti szintjeinek architektúrájához igazodó megjelenésű portállal, kirakattal.

(3) Az épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg az 1000 m²-t.

(4) Az építési övezetben egy fő rendeltetésű épület helyezhető el.

(5) A fő rendeltetést kiszolgáló, vagy kiegészítő funkciók önálló (különálló) épületben nem helyezetők el.

(6) Az építési övezetben a szomszédos telkeken a garázsok térszín alatt összeépíthetők a vonatkozó tűzvédelmi, vagyonvédelmi előírások betartásával.

(7) Telekalakításnál a minimális telekszélesség 14 m lehet.

(8) Az Üllői úttal határos épületrész az úttal párhuzamos gerincirányú magastetővel alakítandó ki.

(9) Ahol a szabályozási terv ettől eltérő építési helyet nem jelöl, ott:

a) Az előkert mérete: 0, az épület utcahomlokzatának a telek közterületi határán kell állnia;

b) Zártsorúan, a telek teljes szélességében beépülő utcafronti épületrészek traktusmélysége legfeljebb 16 m lehet;

c) Az utcai traktuson kívül eső hátsókert irányú épületrész esetén oldalkert távolságot kell tartani, amelynek legkisebb értéke. 5,25 m;

d) A hátsókert legkisebb értéke: 10,5 m.

(10) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

36/B. § L3-XVIII építési övezet

(1) Az építési övezet területén a BVKSZ 30. § előírásait az e §-ban foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(2)Az építési övezetben az építési telkek minden teljes 150 m² területe után létesíthető egy lakás.

(3) Egy épület bruttó alapterülete nem haladhatja meg a 360 m²-t.

(4) Az építési hely meghatározása :

a) az előkert legkisebb mérete: 5,0 m,

b) az oldalkert legkisebb mérete: 5,25 m,

c) a hátsókert legkisebb mérete: 10,5 m.

(5) Az újonnan kialakított építési telek legkisebb szélessége 20,0 m, saroktelek esetén 22,0 m lehet.

(6) Tetőtérben csak egy szint létesíthető.

(7) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell figyelembe venni:

37. § Intenzív kertvárosias lakóterületek általános előírásai

(1) A kertvárosias lakóterületeken a BVKSZ 31. § előírásait az e §-ban foglalt általános érvényű, valamint az építési övezeti előírásokban foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(2) A kertvárosias lakóterületeken kisipari és szolgáltató tevékenység céljára szolgáló rendeltetési egység csak akkor alakítható ki, ha

a) a tevékenység folytatása - ide értve a szállítást, rakodást és üzemelést - a lakóterület rendeltetésszerű használatát nem zavarja, a környezetben élők egészségét és a környezetet nem veszélyezteti,

b) az előirt gépjármű-elhelyezés telken belül biztosítható.

(3) A kertvárosias lakóterület telkein átmeneti jelleggel sem tárolható 2-nél több nehézgépjármű.

(4) A kialakult beépítésű kertvárosias lakóterületeken az építési övezetek eltérő rendelkezése hiányában:

a) az oldalkert legkisebb mérete 3,0 m

b) a hátsókert legkisebb mérete 6,0 m.

(5) A szabadonálló beépítési mód szerint beépíthető építési övezetekben ikres beépítés is alkalmazható, ha a már meglévő és a telkek megosztása útján keletkező új telek homlokvonala legalább 12 m, és területe nem kisebb az építési övezetben előírt legkisebb telekméret felénél. Ikres beépítés alkalmazása esetén az 500 m²-nél kisebb telkeken csak egy lakás vagy egyéb rendeltetési egység helyezhető el.

(6) Az ikres beépítés esetén az ikerházak egységes megjelenése érdekében a két épület tömegformálását, párkány-, eresz- és homlokvonalát, tetőhajlásszögét, homlokzatalakítását, anyaghasználatát és színezését össze kell hangolni. Amennyiben az ikerház két tagja nem egyszerre épül, úgy a később épülő épület paramétereit az előbb épülőéhez kell igazítani.

(7) Újonnan kialakított lakóterületeken a főrendeltetés szerinti és azt kiszolgáló vagy kiegészítő funkciókat egy épülettömegben kell elhelyezni.

(9) A főrendeltetést kiegészítő vagy kiszolgáló funkciójú, önálló építmények elhelyezése esetében az építési övezetben meghatározott építménymagasság:

a) a normáltelkes lakóövezetekben legfeljebb 5,0 m-es homlokzat- és 8,0 m gerincmagassággal

b) az aprótelkes lakóövezetekben legfeljebb 4,5 m-es homlokzat- és 7,5 m-es gerincmagassággal

és legfeljebb 45 fokos tetővel építhetők.

c) az a) és b) pontban foglalt területeken a kiegészítő és kiszolgáló építmények minimális építménymagassága 2,50 méter;

(10) A kertvárosias lakóövezetek területén zászlótartó oszlop, antennaoszlop legfeljebb 6,0 m magassággal helyezhető el.

(11) a) teljes közművel ellátott építési telkeken

aa) kialakult beépítésű lakóterületen, 600 m²-t meg nem haladó telken legfeljebb két lakás, e felett három lakás, a Ganzkertváros területén csak abban az esetben, ha az egy lakásra jutó telekhányad nagyobb, mint 400 m²,

ab) újonnan alakított lakóterületen 800-1000 m² teleknagyságig legfeljebb 4 lakás, a felett 200 m²-ként további 1-1 lakás;

(12) minden L4 –XVIII/AT övezetű tömbben 800 m² -t meghaladó területű telek esetén a beépíthetőség mértéke 800 m² területig a beépítés mértéke 35%, az ezt meghaladó telekrész területe után pedig 25%.

(13) Az újonnan épülő lakóházak esetén a lakásszám szerint kötelezően elrendelt személygépkocsik elhelyezését az épülettel egybeépítetten kialakított gépkocsi-tárolókban kell biztosítani.

38. § L4-XVIII/NT-E építési övezet

(1) Teljes közművesítettség esetén az építési telken lakóépület, valamint szálláshely-szolgáltató épület, közintézmény épület, irodaház, a lakosság ellátását biztosító vendéglátás, szolgáltatás és legfeljebb 1000 m² bruttó szintterületű kereskedelem célú épület helyezhető el.

(2) Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége 18 m, saroktelek esetében 20 m lehet.

(3) Az építési hely meghatározása:

a)az előkert legkisebb mérete 3,0 m

b)az oldalkert legkisebb mérete 3,75 m

c) a hátsókert legkisebb mérete 7,50 méter, kivéve a 20 méternél kisebb mélységű telkeket, ahol a hátsókert legkisebb mérete 6,00 méter, továbbá a 156 157/67, a 156 157/68, 156 157/69 és a 156 157/70 hrsz-ú telkeket, melyek esetében a hátsókert legkisebb mérete 6,00 méter.

(4) Új beépítés esetén az utca felőli építési vonalat a szomszédos beépítéshez kell igazítani. Különböző méretű előkertek esetében a nagyobbhoz kell alkalmazkodni. Az előírástól el lehet térni, ha a meglévő beépítés – domborzati, növényzeti, geológiai adottságok vagy egyéb okból (pl. gépkocsi lehajtó helyigénye miatt) – a leírtaktól karakteresen eltér.

(5) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

(6) A Rendelet 3. számú mellékletében 72-es számon jelölt szabályozási terv területén a lakásszámot a Rendelet IV. fejezetének „A 72. számú szabályozási terv területén” címszó alatt található előírásoknak megfelelően kell meghatározni.

39. § L4-XVIII/NT-E1 építési övezet

(1) Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége 18 m, saroktelek esetében minimum 20 m lehet.

(2) Az építési övezet területén legfeljebb négylakásos épületek helyezhetők el.

(3) Az építési övezet területén telkenként egy épület építhető.

(4) A területen szálláshely-szolgáltató épület, közintézmény épülete, önálló irodaház és sportlétesítmény nem helyezhető el.

(5) A fő rendeltetés szerinti épületen kívül önálló épületként nem helyezhető el a főrendeltetést kiegészítő vagy kiszolgáló funkciójú épület.

(6) Ahol a szabályozási terv az építési helyet nem tartalmazza, ott

a) az előkert legkisebb mérete: 6,0 m,

b) az oldalkert legkisebb mérete: 3,75 m

c) a hátsókert legkisebb mérete: 10 m.

(7) Tetőtérben csak egy szint létesíthető.

(8) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

(9) A Rendelet 3. számú mellékletében 89-es számon jelölt szabályozási terv területén a lakásszámot a Rendelet IV. fejezetének „A 89. számú szabályozási terv területén” címszó alatt található előírásoknak megfelelően kell meghatározni.

40. § L4-XVIII/NT-E2 építési övezet

(1) Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége 16,0 m, legkisebb mélysége 30,0 m lehet.

(2) A lakótelkeken kizárólag lakóépületek helyezhetők el, amelyekben a kiszolgáló funkcióknak is helyet kell biztosítani.

(3) A lakóépületben a lakótól eltérő rendeltetési egység kizárólag a gyűjtő- vagy főközlekedési utak mentén húzódó telkeken helyezhető el, ahol az épületek földszintjén a földszinti szintterület 60%-ig kereskedelmi, és szolgáltató funkció is megvalósítható.

(4) Telkenként elhelyezhető épületek és lakások száma:

a) az 1600 m²-nél kisebb lakótelkein telkenként egy, kétlakásos lakóépület,

b) az 1600 m²-nél nagyobb lakótelken legfeljebb kettő, kétlakásos épület.

(5) Az építési hely meghatározása:

a) az előkert legkisebb mérete: 5,0 m

b az oldalkert legkisebb mérete: 3,0 m

c) a hátsókert legkisebb mérete: 6,0 m.

(6) Az épületek közterületek felőli építési vonala:

a) a főközlekedési útról nyíló telkeknél a közúttól 8,0-10,0 m között,

b) egyéb esetben 5,0-7,0 m között.

(7) A tervezési területen kizárólag magastetős épület építhető. A tető hajlásszöge az 50^o-ot nem haladhatja meg, a tetőtér egy szinten építhető be.

(8) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

(9) A Rendelet 3. számú mellékletében 73-as számon jelölt szabályozási terv területén a lakásszámot a Rendelet IV. fejezetének „A 73. számú szabályozási terv területén” címszó alatt található előírásoknak megfelelően kell meghatározni.

41. § L4-XVIII/NT-E3 építési övezet

(1) Az építési telken csak egy épület építhető, a tároló és egyéb funkciók elhelyezését is ebben az épületben kell megoldani. A tetőtér beépíthető.

(2) Az épületeket utcával párhuzamos gerincű, cserépfedéses magastetővel kell kialakítani.

(3) Az építési övezetben telkenként legfeljebb kétlakásos épületek építhetők.

(4) A kötelező hátsókert zöldfelületként alakítandó ki.

(5) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

42. § L4-XVIII/NT-E-Z építési övezet

(1) Az építési övezet építési telkein legfeljebb 2 lakásos lakóépület helyezhető el.

(2) A lakóépületen kívül a lakosság alapellátását biztosító kereskedelmi és szolgáltató épület is elhelyezhető.

(3) Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége 12 m, saroktelek esetében 20 m lehet.

(4) Az építési hely meghatározása:

a) az előkert legkisebb mérete: 5,0 m

b) a hátsókert legkisebb mérete: 7,5 m.

(5) A zártsorúan összeépülő épületegyüttes, folyamatos utcai homlokzathossza nem haladhatja meg a 70 m-t. A zártsorúan összeépülő épületegyüttes utolsó tagjának kialakításánál, a telek oldalhatárától legalább 3,75 m oldalkertet kell biztosítani.

(6) Az összeépülő épületegyüttes megjelenésének egységessége érdekében az alkalmazott homlokzati ill. tetőfedőanyagokat, az illeszkedés szabálya szerint kell meghatározni.

(7) Az épületegyüttes tetőinek hajlásszög értéke 45 fok.

(8) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

43. § L4-XVIII/NT-V és L4-XVIII/NT-V1 építési övezet

(1) Az újonnan kialakítható telek legkisebb szélessége 18 m, saroktelek esetében 20 m lehet.

(2) a) Teljes közművesítettség esetén az építési telken lakóépület, valamint szálláshely-szolgáltató épület, közintézmény épület, irodaház, a lakosság ellátását biztosító vendéglátás, szolgáltatás és legfeljebb 1000 m2 bruttó szintterületű kereskedelmi célú épület helyezhető el.

b) Részleges közművesítettség esetén, közüzemi szennyvízelvezetés hiányában az a) pontban meghatározott funkciók csak az alábbi előírások együttes teljesülése esetén helyezhetőek el:

ba) a szennyvízkezelés módja környezetvédelmi szempontból igazolt,

bb) a meglévő, illetve a megépítendő műtárgy kielégíti a műszaki, környezetvédelmi, víz és talajvédelmi követelményeket.

(3) Az épületek főútvonal mentén elhelyezkedő traktusában, a földszinten új lakóhelyiség nem alakítható ki, ott kizárólag kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás, illetve ügyfélforgalmat lebonyolító iroda funkciójú helyiségcsoport helyezhető el.

(4) Új beépítés a kívánt funkcióhoz alkalmazkodva előkert nélkül is megvalósítható, amennyiben a meglévő beépítés figyelembe vételével a városképi illeszkedés követelményei teljesülnek.

(5) A hátsókert legkisebb mérete: 7,5 m.

(6) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

^*Az Üllői út menti teleksor esetén

(7) Nem terjed ki a 26. § (2) bekezdés szerinti - a nem lakófunkciójú rendeltetési egységek számára és alapterületére vonatkozó - korlátozás az építési övezet területére.

(8) Az L4-XVIII/NT-V1 övezetben az elhelyezhető lakások számát a beépíthetőség kritériumai korlátozzák.

44. § L4-XVIII/AT-E építési övezet

(1) Teljes közművesítettség esetén az építési telken szálláshely-szolgáltató épület, valamint legfeljebb 250 m² bruttó szintterülettel a lakosság ellátását biztosító vendéglátás, kereskedelem célú épület is elhelyezhető.

(2) Az építési övezetben a fő rendeltetést kiegészítő vagy kiszolgáló funkciójú építmények, épületek közül

a) járműtároló,

b) háztartással kapcsolatos tároló épület, valamint

c) állattartás céljáró szolgáló építmény (ahol azt az önkormányzat állattartási rendelete lehetővé teszi) helyezhető el.

(3) Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége 14 m, saroktelek esetében 16 m lehet, kivéve az olyan már meglévő beépítésű telkeket, melyek megosztva 12 méternél nem kisebb szélességgel is megfelelnek a beépítés szabályainak.

(4) Az építési hely meghatározása:

a) az előkert legkisebb mérete 3,0 m

b) az oldalkert legkisebb mérete 3,0 m

c) a hátsókert legkisebb mérete 6,0 m.

(5) Új beépítés esetén az utca felőli építési vonalat a szomszédos beépítéshez kell igazítani. Különböző méretű előkertek esetében a nagyobbhoz kell alkalmazkodni. Az előírástól el lehet térni, ha a meglévő beépítés – domborzati, növényzeti, geológiai adottságok vagy egyéb okból (pl. gépkocsi lehajtó helyigénye miatt) – a leírtaktól karakteresen eltér.

(6) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

*elbírálása a kialakult telekalakzatok és a környező beépítés jellege szerint

45. § L4-XVIII/AT-E1 építési övezet

(1) Az építési övezetben legfeljebb kétlakásos lakóépületek helyezhetők el.

(2) Az építési hely meghatározása:

a) az előkert legkisebb mérete 5,0 m

b) az oldalkert legkisebb mérete 3,0 m

c) a hátsókert legkisebb mérete 6,0 m.

(3) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

a Halomi úti egykori laktanya L4-es keretövezetű területén belül található

46. § L4-XVIII/AT-EN építési övezet

(1) Az építési övezetben a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a 44. § előírásait kell alkalmazni.

(2) Az építési övezetben az előkert mérete: 0 m.

47. § L4-XVIII/AT-V

(1) Az újonnan kialakítható telek szélessége minimum 14 m, saroktelek esetében minimum 16 m lehet.

(2) a) Teljes közművesítettség esetén az építési telken szálláshely-szolgáltató épület, legfeljebb 250 m2 bruttó szintterülettel vendéglátás, kereskedelem célú épület, valamint kisipari és szolgáltató funkciójú épület is elhelyezhető.

b) Részleges közművesítettség esetén, közüzemi szennyvízelvezetés hiányában az a) pontban meghatározott funkciók csak az alábbi előírások együttes teljesülése esetén kivételes esetben helyezhetőek el:

ba) a szennyvíz kezelés módja környezetvédelmi szempontból igazolt,

bb) a meglévő, illetve a megépítendő műtárgy kielégíti a műszaki, környezetvédelmi, víz és talajvédelmi követelményeket.

(3) Új épület megvalósítása esetén a főutak menti traktusban, a földszinten lakóhelyiség nem helyezhető el, a meglévő épület átalakítása során az érintett helyen a meglévő lakóhelyiség megtartható, de új lakóhelyiség nem alakítható ki.

(4) Az építési övezetben a fő rendeltetést kiegészítő vagy kiszolgáló funkciójú építmények közül elhelyezhető

a) járműtároló,

b) háztartással kapcsolatos tároló épület, valamint

c) a lakóutcák mentén húzódó telkeken állattartás céljáró szolgáló építmény, ha azt az önkormányzat állattartási rendelete lehetővé teszi.

(5) Új beépítés a kívánt funkcióhoz alkalmazkodva előkerttel valamint előkert nélkül is megvalósítható, amennyiben a meglévő beépítés figyelembe vételével a városképi illeszkedés követelményei teljesülnek.

(6) Az oldalkert legkisebb mérete 3,0 m, a hátsókerté 6,0 m.

(7) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

^NL nem lakóépület megvalósítása esetén – a PPVSZ véleményezése során a miniszteri által adott OTÉK-eltérés alapján

(8) Nem terjed ki a 26.§ (2) bekezdés szerinti - a nem lakófunkciójú rendeltetési egységek számára és alapterületére vonatkozó - korlátozás az építési övezet területére.

48. § L4-XVIII/AT-V1 építési övezet

(1) Az építési telkek közterületi telekhatára és a szabályozási tervben az új építéshez meghatározott építési vonal közötti területen meglévő építményekben lakás-célú bővítés, korszerűsítés, tetőtér és emeletráépítés nem végezhető, kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás, valamint kisipari tevékenység céljára átalakíthatók.

(2) Az (1) bekezdés szerinti funkcióváltás esetén az előírt parkoló mennyiséget a 9 m széles előkertben kell kialakítani.

(3) Új épület megvalósítása esetén a főút menti traktusban, a földszinten lakóhelyiség nem helyezhető el.

(4) A közterület felé eső telekrészen csak magastetős épület építhető, a tetőhajlás 35-45 fok között lehet.

(5) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

^NL nem lakóépület megvalósítása esetén – a PPVSZ véleményezése során a miniszteri által adott OTÉK-eltérés alapján

48/A. §¹ L4-XVIII/AT-V2 építési övezet

(1) Az épületek főútvonal mentén elhelyezkedő traktusában, a földszinten új lakóhelyiség nem alakítható ki, ott kizárólag kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás, ill. ügyfélforgalmat lebonyolító iroda funkciójú helyiségcsoport helyezhető el.

(2) Új épületek építése, meglévő épületek bővítése és használati mód változás esetén a földszint utcafronti hosszának legalább 50%-án üzlet, intézmény közönségforgalmi helyiségeit kell elhelyezni, a közterület felé az utcaképhez és az adott épület emeleti szintjeinek architektúrájához igazodó megjelenésű portállal, kirakattal.

(3) Az épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg az 1000 m²-t.

(4) Az építési övezetben egy fő rendeltetésű épület helyezhető el.

(5) A fő rendeltetést kiszolgáló, vagy kiegészítő funkciók önálló (különálló) épületben nem helyezetők el.

(6) Az építési övezetben a szomszédos telkeken a garázsok térszín alatt összeépíthetők a vonatkozó tűzvédelmi, vagyonvédelmi előírások betartásával.

(7) Telekalakításnál a minimális telekszélesség 14 m lehet.

(8) Az Üllői úttal határos épületrész az úttal párhuzamos gerincirányú magastetővel alakítandó ki.

(9) Ahol a szabályozási terv ettől eltérő építési helyet nem jelöl, ott:

a) az előkert mérete: 0, az épület utcahomlokzatának a telek közterületi határán kell állnia;

b) zártsorúan, a telek teljes szélességében beépülő utcafronti épületrészek traktusmélysége legfeljebb 16 m lehet;

c) az utcai traktuson kívül eső hátsókert irányú épületrész esetén oldalkert távolságot kell tartani, amelynek legkisebb értéke. 3,0 m;

d) a hátsókert legkisebb értéke: 6,0 m.

(10) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

48/B. § L4-XVIII/AT-V3 építési övezet

(1) Az épületek főútvonal mentén elhelyezkedő traktusában, a földszinten új lakóhelyiség nem alakítható ki, ott kizárólag kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás, ill. ügyfélforgalmat lebonyolító iroda funkciójú helyiségcsoport helyezhető el.

(2) Új épületek építése, meglévő épületek bővítése és használati mód változás esetén a földszint utcafronti hosszának legalább 50%-án üzlet, intézmény közönségforgalmi helyiségeit kell elhelyezni, a közterület felé az utcaképhez és az adott épület emeleti szintjeinek architektúrájához igazodó megjelenésű portállal, kirakattal.

(3) Az épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg az 1000 m²-t.

(4) Az építési övezetben egy fő rendeltetésű épület helyezhető el.

(5) A fő rendeltetést kiszolgáló, vagy kiegészítő funkciók önálló (különálló) épületben nem helyezetők el.

(6) Az építési övezetben a szomszédos telkeken a garázsok térszín alatt összeépíthetők a vonatkozó tűzvédelmi, vagyonvédelmi előírások betartásával.

(7)Telekalakításnál a minimális telekszélesség 14 m lehet.

(8) Az Üllői úttal határos épületrész az úttal párhuzamos gerincirányú magastetővel alakítandó ki.

(9) Ahol a szabályozási terv ettől eltérő építési helyet nem jelöl, ott:

a) az előkert mérete: 0, az épület utcahomlokzatának a telek közterületi határán kell állnia;

b) zártsorúan, a telek teljes szélességében beépülő utcafronti épületrészek traktusmélysége legfeljebb 16 m lehet;

c) az utcai traktuson kívül eső hátsókert irányú épületrész esetén oldalkert távolságot kell tartani, amelynek legkisebb értéke. 4,5 m;

d) a hátsókert legkisebb értéke: 7,5 m.

(10) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

49. § L4-XVIII/CS, L4-XVIII-CS1 és L4-XVIII-CS2 építési övezet

(1) Az építési övezetbe tartozó lakóterületeken új épület elhelyezése, a meglévő építmények külső megjelenésének változását eredményező átalakítása bővítése, korszerűsítése csak valamennyi épületet érintően, egységes építészeti koncepció alapján valósítható meg.

(2) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

50. § L4-XVIII/CSH1 építési övezet

(1) A csoportházas (sorházas) lakóövezet területén telkenként egy lakás helyezhető el, kivéve saroktelek esetén, ha a telek területe meghaladja a minimális telekterület kétszeresét.

(2) A fő rendeltetés szerinti épületen kívül önálló épületként nem helyezhető el a főrendeltetést kiegészítő vagy kiszolgáló funkciójú épület.

(3) Az egy telektömbön belüli épületeket egységes építészeti tervek alapján kell kialakítani.

(4) Tetőtérben csak egy szint létesíthető.

(5) Az építési hely meghatározása:

a) az előkert legkisebb mérete: 6,0 m

b) a hátsókert legkisebb mérete: 7,5 m.

(6) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

51. § L4-XVIII/CSH2 építési övezet

(1) A csoportházas (láncházas) lakóövezet területén telkenként egy lakás helyezhető el.

(2) Az egymáshoz ikresen csatlakozó lakóépületek és a telekhatár közötti terület kizárólag járműtároló céljára vehető igénybe.

(3) A fő rendeltetés szerinti épületen kívül önálló épületként nem helyezhető el a főrendeltetést kiegészítő vagy kiszolgáló funkciójú épület.

(4) Az egy telektömbön belüli épületeket egységes építészeti tervek alapján kell kialakítani.

(5) A tetőidomokat azonos hajlásszöggel, az azonos rendeltetésű, csatlakozó épületeket azonos párkánymagassággal kell kialakítani.

(6) Tetőtérben csak egy szint létesíthető.

(7) Az építési hely meghatározása:

a) az előkert legkisebb mérete: 6,0 m

b) a hátsókert legkisebb mérete: 7,5 m.

(8) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

53. § L7-XVIII/LTP-1 és LTP-2 építési övezet

(1) Az építési övezetben a BVKSZ 35. § előírásait az e §-ban foglalt eltéréssel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(2) A lakóövezetben a BVKSZ 35. § előírásait az alábbi eltéréssel és kiegészítéssel kell alkalmazni.

(3) A teljes lakótelepre vonatkozóan, egységes építészeti elvek alapján a középmagas, lapostetős épületekre tetőráépítés és tetőtérbeépítés tervezhető, ha annak kapcsán nem sorolódok át az épület középmagas kategóriából magas építmény kategóriába. Tetőtérbeépítés útján új lakás csak akkor alakítható ki, ha a lakótelep egészére vonatkozóan a parkolás megoldott.

(4) Az építési övezetben a főrendeltetést kiegészítő vagy kiszolgáló funkciók közül önálló építményként kizárólag parkolóház valósítható meg.

(5) A lakótelep közterületein a PPVSZ közterületek kialakítására vonatkozó fejezetében megengedett építmények helyezhetők el.

(6) A lakóépületek földszintjén a lakosság alapfokú ellátását biztosító, annak rendeltetésszerű használatát nem zavaró kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó létesítmények –a teljes épületre vonatkozó, egységes építészeti koncepció alapján rögzített feltételek szerint elhelyezhetők,. A meglévő gyalogos átjárók nem építhetők be, azokat továbbra is fenn kell tartani.

(7) Az erkélyek, loggiák beépítése csak a teljes épületre vonatkozóan egységesen, szerkezeti kialakításában valamint anyaghasználatában a városképi igényeket kielégítő terv alapján valósítható meg.

(8) A lakótelep alapintézményi épületeinek, helyiségek rendeltetését megváltoztatni csak akkor lehet, ha az érintett lakosság alapfokú ellátása más módon, megfelelően biztosított, s a rendeltetésváltozásból eredő környezetterhelés nem haladja meg az alapintézmény környezetterhelését

(9) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

^KLE. Kialakult lakótelepi egységre a BVKSZ 35. § (12) bek. szerint.

54. § L7-XVIII/LTP-V építési övezet

(1) Az építési övezetben szolgáltatás épülete, vendéglátás épülete és egyéb közösségi szórakoztató épület helyezhető el.

(2) A szabályozási tervlapon jelölt építési helyen belül egy épület helyezhető el.

(3) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

55. § L7-XVIII/LP építési övezet

(1) Meglévő épület külső megjelenésének változását eredményező átalakítása, bővítése csak egységes elvek szerint, a lakópark építészeti egységének megbontása nélkül végezhető. Az épületek, helyiségek rendeltetését megváltoztatni csak akkor lehet, ha a rendeltetésváltozásból eredő környezetterhelés nem haladja meg az eredeti rendeltetés környezetterhelését.

(2) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

56. § L7-XVIII/LP-1 építési övezet

(1) Az építési övezet területén lakóépületek, szálláshely-szolgáltató épületek, irodaház, valamint sportépítmények helyezhetők el.

(2) A területen önálló járműtároló épület nem helyezhető el, terepszint alatti építmény, mélygarázs nem létesíthető.

(3) A meglévő lakótelepi épületek számára kialakított telken új épület nem helyezhető el, de a meglévő lakóépületek tetőráépítéssel bővíthetők.

(4) Újonnan csak magastetős épületek építhetők. A meglévő lapos tetős lakóépületek tetőráépítéssel bővíthetők.

(5) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

57. § L7-XVIII/LP-2 építési övezet

(1) Az épületekben lakások, valamint az épületek közterület felőli földszintjén a lakosság ellátását biztosító kereskedelmi célú helyiségek, a lakóépületek közös kiszolgáló helyiségei és gépjárműtároló helyezhetők el.

(2) A megvalósult lakóépületek tetőterei a meglévő tetőkontúr változtatása nélkül beépíthetők.

(3) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

58. § L7-XVIII/DG és L7-XVIII/DG-1 építési övezet

(1) Az építési övezetben kizárólag gépkocsi-tárolásra szolgáló építmény helyezhető el.

(2) Az L7-XVIII/DG építési övezetben a gépjárműtárolót legalább 0,5 m vastag földtakaróval fedetten, növényekkel betelepítve kell kialakítani. A dombgarázsok fölött kialakítandó zöldfelület területén pihenő- és játszókert kialakítható.

(3) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

59. § L7-XVIII/P építési övezet

(1) Az építési övezetben kizárólag gépkocsi-parkoló helyezhető el, építmény nem létesíthető.

(2) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

60. § L7-XVIII/A-1 és L7-XVIII/A-2 építési övezetépítési övezet

(1) Az építési övezetben a BVKSZ 24. § (5) bekezdésben felsorolt alapintézményi épületek helyezhetők el.

(2) Az alapintézményi épületek tömegformálását, tető- és homlokzatalakítását, a környező lakóterülethez való illeszkedés szempontja alapján kell meghatározni.

(3) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

60/A. §  Az L7-XVIII/Z övezet előírásai :

(1) Az övezet az L7 jelű keretövezetbe sorolt lakótelepek közcélú zöldterületi hasznosításra szánt része, melyben generációnként elkülönített játszókertek, sportkert, pihenőkert alakítható ki.

(2) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

61. § A városközponti területek általános előírásai

(1) A városközponti építési övezetekben a BVKSZ 36-39. § rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltéréssel és kiegészítéssel kell alkalmazni.

(2) Amennyiben az épületek földszinti területe – megállapodás alapján – részben vagy egészben közhasználatra átadott területként valósul meg, a BVKSZ 39. § (11) bekezdés szerint növelhető a szintterületi mutató értéke.

(3) Vegyes rendeltetésű épületek földszintjén kereskedelmi, szolgáltató, iroda és igazgatási rendeltetésű helyiségek, valamint – a hátsókerti traktusban – gépjárműtárolók helyezhetők el.

(4) Felszíni parkoló csak akkor alakítható ki, ha a meglévő beépítés, illetve talajmechanikai adottságok alapján igazoltan az épületen belül, vagy terepszint alatt a létesítmények parkolási igénye teljes körűen nem biztosítható. Ez esetben a parkolási előirányzat legfeljebb 25%-a valósítható meg terepszinti fásított parkolóban.

62. § VK-XVIII/VKP, VK-XVIII/Ü1 és VK-XVIII/Ü2 építési övezet

(1) A beépítés mértéke a földszinten és az első emeleti szinten elérheti a 100%-ot, ha azokon intézmény, közintézmény vagy járműtároló kap helyet.

(2) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

^DG Dombgarázs építése esetén

63. § VK-XVIII/Ü3 és VK-XVIII/Ü4 építési övezet

(1)a) A fenti övezetek azon telkein, melyeken jelenleg is működő intézmény áll, egyéb épület nem helyezhető el, csak az intézmény bővítése lehetséges.

b) A beépítetlen és az intézményi funkciótól eltérő hasznosítású telkeken az övezeti előírások betartásával lehet építési tevékenységet folytatni.

(2) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

64. § VK-XVIII/T építési övezet

(1) Az építési övezetben a főútvonallal határos telkek kivételével kizárólag lakásokat és azokat kiegészítő vagy kiszolgáló funkciójú helyiségeket tartalmazó épület is elhelyezhető.

(2) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

64/A. § VK-XVIII/T1, VK-XVIII/T2 építési övezet

(1) Az építési övezetben az alábbi funkciók helyezhetők el:

a) lakások és azok kiszolgáló épületei,

b) kereskedelem, szolgáltatás, iroda és igazgatási funkciók,

c) vegyes rendeltetésű épületek, melyekben a b) pont szerinti rendeltetési egységek is és a földszint kivételével lakás funkció is elhelyezhető.

(2) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

^{* A VK-XVIII/T2, VK-XVIII/T3-as övezetek alkalmazásánál 37. § előírásai t is figyelembe kell venni.}“”

65. § Intézményterületek általános előírásai

(1) A kerület intézményi övezeteiben a BVKSZ 36-38. §, valamint a 40-41. § rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltéréssel és kiegészítéssel kell alkalmazni.

(2) Az építési övezetekben új földszinti lakás - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - nem létesíthető. Amennyiben az épületek földszinti területe – megállapodás alapján – részben vagy egészben közhasználatra átadott területként valósul meg, a BVKSZ 40. § (4) bekezdése szerint növelhető a szintterületi mutató értéke.

(3) Az intézményterületbe sorolt, de túlnyomórészt lakóépületekkel beépített területen lakóépület elhelyezése során - ha azt más előírás nem zárja ki - a földszinten is létesíthető lakás. Ez esetben a telek beépítettsége a kertvárosias lakóterület azonos méretű telkeire előírt mértéket nem haladhatja meg.

(4) A családiházas beépítésű, 3000 m²-nél kisebb telkek épületein, építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység kizárólag a jelenleg meglévő épülettömegen belül lehetséges.

(5) Újonnan kialakított „I” övezetben lakófunkció – az épületek földszintjét kivéve – létesíthető.

66. §  I-XVIII/KI, I-XVIII/KI-2, I-XVIII/KI-3, I-XVIII/KI-4 építési övezet

(1) Az építési övezetben a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egyházi, oktatási, művelődési, sport rendeltetésű, egészségügyi, szálláshely-szolgáltató létesítmények, irodaépület valamint azokat kiszolgáló és kiegészítő funkciójú építmények helyezhetők el.

(2) Az építési övezetekben az alábbi határértékeket kell figyelembe venni:

67. § I-XVIII/KER, I-XVIII/KER-2, I-XVIII/KER-4 építési övezet

(1) Az építési övezetben elsősorban kereskedelmi, vendéglátó létesítmények, valamint irodaépületek helyezhetők el.

(2) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

^{* A 65% beépíthetőség akkor engedélyezhető, ha az építtető előzetesen megállapodás köt az Önkormányzattal a többletterhelés kompenzálásáról}

68. § I-XVIII/KER-1 építési övezet

(1) Az építési övezetben kereskedelmi és szolgáltató építmények valamint üzemanyagtöltő állomás helyezhető el.

(2) Az építési övezet lakótelkekkel érintkező telekhatárán 1,8 m magas, tömör kerítést kell építeni.

(3) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

68/A. § I–XVIII/KER-3 építési övezet

(1) Az építési övezetben kereskedelmi és szolgáltató építmények, valamint irodaépületek helyezhetők el.

(2) Az előkert mérete minimum 5 méter, az oldalkert minimum 8 méter, a hátsókert pedig minimum 6 méter lehet.

(3) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

69. § I-XVIII/E építési övezet

(1) Az építési övezetben elsősorban a közlekedéshez kapcsolódó intézmények, irodaépületek helyezhetők el.

(2) A területen a kereskedelem-szolgáltatás és vendéglátás épületei, valamint sportlétesítmények is elhelyezhetők.

(3) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

Parkoló szint a 10 § (4) bekezdése szerint

70. § IZ-XVIII/S és IZ-XVIII/S –1 építési övezetek

(1) A területen sportlétesítmények és strand, valamint azokat kiegészítő, vagy kiszolgáló funkciójú építmények helyezhetők el.

(2) Az építési övezetekben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

70/A. § IZ-XVIII/S-1 építési övezet

(1) Az építési övezetben elsősorban jelentős zöldfelületet igénylő, elsősorban sportolási célt szolgáló intézmények, továbbá a köztemetőt kiszolgáló létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) A területen fő rendeltetésű épületként

a.) térszínen: sportlétesítmények, valamint azokat kiegészítő, vagy kiszolgáló, valamint a köztemetőt kiszolgáló kereskedelem-szolgáltatás építményei helyezhetők el,

b.) térszín alatt: teremgarázs, valamint a köztemetőt kiszolgáló virág- és sírkő árusító helységek alakíthatók ki.

(3) Fő rendeltetést kiegészítő, kiszolgáló funkciók elhelyezhetők az elsődleges rendeltetésű épülettel egy épületben:

a) szálláshely szolgáltatás,

b) oktatási, egészségügyi, szociális funkciók,

c) közösségi, igazgatási, iroda funkciók,

d) kereskedelem-szolgáltatás funkciók,

e) járműtároló.

(4) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

(5) Az építési övezetben az előkert legkisebb mérete: 0,00 méter.

71. § IZ-XVIII/K és IZ-XVIII/K-1 építési övezet

(1) Az építési övezetben elsősorban jelentős zöldfelületű kulturális, oktatási, kereskedelmi, szálláshely-szolgáltató és irodaépületek helyezhetők el.

(2) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

72. § IZ-XVIII/L építési övezet

(1) Az építési övezetben telkenként legfeljebb négy lakás helyezhető el.

(2) Az övezetben a beépítés módja a köztes telkeken zártsorú, a saroktelkeken oldalhatáron álló.

(3) A területen nem helyezhető el:

a) szálláshely-szolgáltató épület

b) közintézmény épülete

c) önálló irodaház és

d) sportépítmény.

(4) Tetőtérben csak egy szint létesíthető.

(5) Építési hely meghatározása:

a ) az előkert legkisebb mérete: 6,0 m

b) az oldalkert legkisebb mérete: 3,75 m

c) a hátsókert legkisebb mérete: 10,0 m.

(6) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alapul venni:

72/A. § IZ-XVIII/L2

(1) Az építési övezetben zártsorú (láncházas) beépítéssel telkenként legfeljebb két lakást lehet elhelyezni.

(2) Az építési övezetben az ikresen épített lakóépületek közötti területet szintén ikresen telepített gépkocsi tárolókkal lehet beépíteni.

(3) Egy telektömbön belül az épületeket egységes építészeti tervek alapján kell kialakítani.

73. § A gazdasági területek általános előírásai

(1) A gazdasági területen a BVKSZ 42-46.§ rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltéréssel és kiegészítéssel kell alkalmazni.

(2) Az építési övezetbe tartozó ingatlanok bejáratait csak akkor lehet a lakóterületekkel határos közterületek felől kialakítani, ha más határos közterület felől az ingatlan megközelítése igazolhatóan nem biztosítható. Telekösszevonás esetén azt a bejáratot kell megtartani, amely az előzőeknek megfelel.

(3) A elő- oldal- és hátsókert legkisebb méretével meghatározott építési hely a bejárat mellett elhelyezendő porta, valamint transzformátornak helyet adó épület számára szükséges mértékig az előkert terhére kiegészíthető.

(4) A gazdasági területen meglévő lakóépületeken az állagmegóváson kívül semminemű építési munka –korszerűsítés, bővítés – nem végezhető.

(5) A munkahelyi övezetekben az előírt zöldfelületek legalább 1/3 részét egybefüggően, háromszintes növényállománnyal kell kialakítani. Kivétel ez alól, ha a meglévő épületek miatt erre nincsen lehetőség.

(6) A tevékenységhez kapcsolódó tárolás, raktározás kizárólag épületen belül folytatható. Nem vonatkozik az előírás olyan tevékenységekre, melyek gyakorlásának alapvető feltétele a szabadtéri tárolás biztosítása (pl. építőanyag telep, gépkocsi kölcsönző).

74. § IP-ET-XVIII építési övezet

(1) Az építési övezetben a BVKSZ 42-45. § rendelkezéseit az e §-ban foglalt kiegészítéssel és eltéréssel kell alkalmazni.

(2) Az építési övezetben az ipari és raktározó építményeken kívül új épületként:

a) üzemi jellegű kutatóhelyek építményei,

b) üzemi jellegű szolgáltató építmények,

c) a terület kiszolgálásához, ellátásához szükséges építmények,

d) közlekedési és szállítási építmények,

e) termékvezetékek,

f) irodaépületek

helyezhetők el.

(3)-

(4)-

(5) A terület övezeti előírások szerinti mértékű zöldfelületeit a szabályozási terven jelölt helyen, a telekhatár mentén, illetve a védendő létesítmények és a lakóterület felöli területrészein, többszintes (fa- és cserjeszint) növénytelepítéssel védelmi célú zöldsávként kell létrehozni és fenntartani.

(6) Az építési övezetben az alábbi határértékeket kell alkalmazni: