Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata Képviselő-testületének

21/2012. (V. 22.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat tulajdonában álló lakások elidegenítésének feltételeiről

Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében és a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 54. § (1) és (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján és a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXX. törvény 107. §-ában maghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya az önkormányzat tulajdonában álló lakásokra terjed ki, kivéve a törzsvagyon körébe tartozó, az önkormányzat költségvetési szerveinek kezelésében levő szolgálati lakásokat.

2. § Nem idegeníthető el:

a)   a 100 %-os önkormányzati tulajdonú épületekben lévő lakás,

b)   az a lakás, amelyre határozott idejű bérleti szerződés áll fenn,

3. az arra jogosult részére a díjtartozással érintett lakás a díjtartozás kiegyenlítéséig,
4. az önkormányzat saját erejéből és/vagy állami támogatással épült önkormányzati bérlakás a létesítésétől számított 20 évig.

2. Az elidegenítéssel kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlása

3. § (1) A lakások elidegenítésével kapcsolatos tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület és a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság gyakorolja.

(2) A Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület dönt a 25 millió forintot meghaladó forgalmi értékű lakás elidegenítéséről.

(3) A Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság dönt a 25 millió forint forgalmi értéket meg nem haladó értékű lakások elidegenítéséről.

(4) Az Egészségügyi, Szociális és Ifjúsági Bizottság javaslata alapján a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság vételre ajánlhatja fel

1. az üres szükséglakást,
2. a megüresedett egyszobás, legfeljebb 30 m² alapterületű lakást

azon lakás tulajdonosának, amelyhez a lakás műszakilag csatolható, vagy társasházi közös célra hasznosítható.

3. Az elidegenítés módjai

4. § Az önkormányzat tulajdonában álló lakásokat

1. a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben (továbbiakban: Ltv.) biztosított elővásárlási jog alapján,
2. egyéb, törvényben biztosított elővásárlási jog alapján,
3. árverés útján történő értékesítéssel,
4. árverésen kívüli értékesítéssel

lehet elidegeníteni.

II. Fejezet

A lakások elidegenítése

4. A Ltv. alapján elővásárlási joggal érintett lakások elidegenítése

5. § Elővásárlási joggal érintett lakás kívülálló harmadik személynek – a Ltv. 49.§ (1) bekezdés d) pontjában foglalt kivétellel – nem idegeníthető el.

6. § (1) A polgármester az eladási ajánlat megküldésével írásban tájékoztatja a bérlőt a tárgyi lakás megvásárolhatóságáról. A bérlő 30 napon belül nyilatkozhat, hogy kíván-e az elővásárlási jogával élni.

(2) Ha a bérlő az ajánlatot elfogadja, az adásvételi szerződést a nyilatkozattételtől számított 60 napon belül vele kell megkötni.

(3) A polgármester a bérlő kérelmére indokolt esetben – különös tekintettel a bérlő életkörülményeiben neki fel nem róhatóan beállott hátrányos változásra – a nyilatkozattételre és a szerződés megkötésére előírt határidőt egyszer, legfeljebb 3 hónappal meghosszabbíthatja, azzal, hogy az ajánlattételhez csatolt értékbecslés keltétől a szerződéskötésig terjedő időtartam a 180 napot nem haladhatja meg.

(4) Ha a bérlő az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem nyilatkozik és indokoltan a határidő meghosszabbítását sem kérte, az új ajánlat elkészítéséhez szükséges forgalmi értékbecslés díját az önkormányzat részére előre meg kell fizetnie. Az új ajánlat kézhezvételétől a határidők újra kezdődnek.

(5) Az eladási ajánlatnak tartalmaznia kell:

1. az ingatlan legfontosabb ingatlan-nyilvántartási és egyéb adatait (helyrajzi szám, pontos cím, megnevezés, alapterület, komfortfokozat, helyiségek száma stb.)
2. az ingatlan lényeges műszaki állapotára vonatkozó tájékoztatást,
3. az ingatlan vételárát és a kialakításánál figyelembe vett tényezőket,
4. a fizetési feltételeket,
5. a tulajdonos önkormányzat ajánlati kötöttségének idejét.

5. A lakás árverésen, vagy árverésen kívüli elidegenítése

7. § (1) Lakás a 4. § c) és d) pontjai szerint akkor idegeníthető el, ha a lakás üres vagy elővásárlási joggal nem érintett.

(2) Az (1) bekezdés szerinti lakás – a (3) és (4) bekezdésekben foglalt kivételekkel – árverés útján értékesíthető.

(3) Lakás árverésen kívül

1. a 3. § (4) bekezdése szerinti lakásbővítéshez szükséges lakás vagy lakrész csatolása esetén,
2. a társasházban tulajdoni hányaddal rendelkező részére, szükséglakás megszüntetése esetén,

c)   az üres szükséglakás, illetve a megüresedett egyszobás, legfeljebb 30 m² alapterületű lakás egyszeri eredménytelen árverését követően

értékesíthető. Több azonos vételi ajánlat esetén az ajánlattevők részére zártkörű versenytárgyalást kell tartani.

(4) Nem kell árverést tartani akkor sem, ha a leendő vevő a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) alapján elővásárlási joggal rendelkezik. Ebben az esetben az eljárásra a 6. §-ban foglaltak az irányadók.

8. § (1) A polgármester az árverésre kerülő önkormányzati lakás árverési felhívását köteles nyilvánosan meghirdetni az önkormányzat hirdetőtábláján és honlapján legalább 30 nappal az árverés időpontja előtt. A meghirdetett lakások listája a Pesterzsébet Újságban is közzétehető.

(2) Az árverési felhívásnak tartalmaznia kell:

1. a kiíró nevét és székhelyét,
2. a lakás címét, szobaszámát, komfortfokozatát, a helyrajzi számot és a tulajdoni illetőséget,
3. a lakás megtekintésének lehetőségét,
4. az induló vételárat,
5. az ajánlati biztosíték összegét és letétbe helyezésének módját, határidejét,
6. az árverésen történő részvétel feltételeit,
7. az árverés helyét és idejét.

(3) Az árverésen személyesen vagy meghatalmazott útján lehet részt venni.

(4) Az árverésen az induló ár a 10. § szerinti értékbecslés során megállapított forgalmi érték teljes összege.

(5) Az árverés megkezdésekor a licitálókkal közölni kell az induló vételárat, és fel kell hívni őket ajánlattételre. Az eljárást addig kell folytatni, ameddig a licitálók újabb ajánlatot tesznek. Ha nincs további ajánlat, a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltását követően ki kell jelenteni, hogy az adásvételi szerződés megkötésére a legmagasabb vételárat megajánló személy jogosult.

(6) Az árverésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell az árverés helyét, időpontját, menetét, a 2 legmagasabb ajánlatot, és a nyertes ajánlattevő személyi adatait.

(7) Az árverési vevő letétbe helyezett biztosítékát be kell számítani a vételárba, a többi letevőnek a biztosítékot az árverés befejezése után 3 munkanapon belül vissza kell fizetni.

(8) Az árverési vevő köteles a teljes vételárat legkésőbb a szerződéskötéssel egyidejűleg megfizetni, ellenkező esetben a biztosítékot elveszíti.

(9) Az árverés nyertesével az árveréstől számított 30 napon belül adásvételi szerződést kell kötni. Ha a szerződéskötés a nyertes hibájából meghiúsul, az adott biztosítékot elveszíti és a lakást a második legjobb ajánlat tevőjének kell felajánlani.

(10) Az árverésre a jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben az önkormányzat mindenkor hatályos Versenyeztetési Szabályzatának rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

III. Fejezet

Az adásvételi szerződés, a lakás vételárának megállapítása, a vételárengedmény, a vételár megfizetése

6. Az adásvételi szerződés

9. § (1) Az adásvételi szerződésben rögzíteni kell a vételárra, a vételár megfizetésére és a vételárból adott kedvezményre vonatkozó, e rendeletben meghatározott feltételeket. Az adásvételi szerződést a törvényes előírások szerint, továbbá az ezen rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelően kell elkészíteni és az önkormányzat érdekeit a jogszabályokban rögzített biztosíték kikötésével védeni kell.

(2) Az adásvételi szerződést a polgármester írja alá.

7. A lakás vételárának megállapítása

10. § (1) A 4. § b)-d) pontjai szerint elidegenített lakás vételárát, illetőleg árverés esetén az induló árat a polgármester piacforgalmi értékbecslés alapján állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdés, illetve a Ltv. 52. §-a alapján megállapított vételár mentes az általános forgalmi adó alól.

8. Vételárengedmény

11. § (1) Ha a bérlő a vételárat a szerződés megkötésekor egy összegben megfizeti, akkor őt 15 % vételárengedmény illeti meg.

(2) Amennyiben a szerződés megkötésekor a bérlő a részletfizetésre engedélyezhető 15 éves törlesztési időnél rövidebb határidőt vállal, akkor részére a lakás vételárából a következő, további engedményt kell adni:

1. 10 év törlesztési idő esetén 5%,
2. 5 év törlesztési idő 10%.

(3) Ha a vevő a teljes vételárhátralékot a szerződésben vállalt határidő előtt kiegyenlíti, akkor részére a még fennálló tőketartozásból 15 % engedmény illeti meg.

(4) Az (1) bekezdéssel esik egy tekintet alá, ha a bérlő a szerződéskötéskor vállalja, hogy a vételárat hitelintézeti és/vagy munkáltatói kölcsön igénylésével fizeti meg. Ennek meghiúsulása esetén – az első hiteligénylés elutasításáról szóló értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül – az adásvételi szerződés egyidejű módosításával saját erőből tehet eleget fizetési kötelezettségének vagy élhet a részletfizetés lehetőségével, illetve legfeljebb egy alkalommal másik hitelintézettől vagy munkáltatótól igényelhet kölcsönt.

9. A vételár megfizetése

12. § (1) A lakás vételárát készpénzátutalási megbízással (csekk), vagy az önkormányzat bankszámlájára történő banki átutalással kell megfizetni.

(2) Ha a lakást a bérlő vásárolja meg, részére – kérelmére – legfeljebb 15 évi részletfizetési kedvezményt kell biztosítani az adásvételi szerződésben. Ebben az esetben legkésőbb a szerződéskötéssel egyidejűleg a 11. §-ban meghatározott kedvezményekkel csökkentett vételár 10%-át egy összegben kell megfizetni, a fennmaradó vételárhátralékot az adásvételi szerződésben rögzített időtartam alatt havi egyenlő részletekben köteles a vevő törleszteni.

(3) Az a vevő, aki üres szükséglakást, vagy megüresedett egyszobás legfeljebb 30 m² alapterületű lakást kíván megvásárolni, részletfizetési kedvezményben részesíthető akkor, ha a megállapított vételár 50 %-át legkésőbb a szerződéskötéssel egyidejűleg egy összegben megfizeti. A fennmaradó vételárhátralékot legfeljebb 2 év alatt kell megfizetnie havi egyenlő részletekben. A részletfizetési kedvezmény biztosításáról, illetve a vételárhátralék törlesztésének időtartamáról a vevő vételi szándéka benyújtásakor megfogalmazott kérelmére az Egészségügyi, Szociális és Ifjúsági Bizottság javaslata alapján a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság dönt a megállapított vételár mértéke alapján.

(4) Hitelintézeti vagy munkáltatói kölcsönből történő megfizetés esetén a vevő a lakás vételárát legkésőbb az adásvételi szerződés megkötésétől számított 180 napon belül megfizeti, mely fizetési határidő egy alkalommal, legfeljebb 3 hónappal meghosszabbítható. Ez a fizetési határidő a 11. § (5) bekezdésben rögzített esetekben is irányadó.

(5) Minden más esetben a vevő a megvásárolt lakás vételárát legkésőbb a szerződéskötéssel egyidejűleg megfizeti.

13. § (1) Részletfizetés igénybevétele esetén a lakás vételárhátraléka után a Ptk. 232. § (3) bekezdésében meghatározott ügyleti kamatot kell fizetni.

(2) Ha a vevő késedelembe esik a havi részlet megfizetésével a hátralék után a Ptk. szerinti késedelmi kamat megfizetésére köteles.

10. Egyéb rendelkezések

14. § (1) Jelen rendelet vonatkozásában a lakás vételára megfizetésének az a nap minősül, amikor a vételár összegét az önkormányzat bankszámláján jóváírják.

(2) Ha a lakást a bérlő vásárolja meg, és a vevő az adásvételi szerződésből eredő kötelezettségeivel késedelembe esik, vagy az adásvételi szerződés teljesítése egyéb okból meghiúsul, akkor az Egészségügyi, Szociális és Ifjúsági Bizottság jogosult a bérleti jogviszony - adásvételi szerződés megkötését megelőző feltételekkel történő - létesítéséről dönteni.

(3) A polgármester intézkedik az önkormányzat javára bejegyzett jelzálogjog és ahhoz kapcsolódó elidegenítési és terhelési tilalom törlése iránt, illetve az ügyfél kérelmére – az önkormányzat érdekeinek figyelembe vételével – a ranghelycseréhez történő hozzájárulás megadása érdekében. 

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

15. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

16. § (1) Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/2007. (IV. 17.) Ök. számú rendelet (továbbiakban: SZMSZ) a képviselő-testület bizottságokra átruházott hatásköreiről szóló 6. számú mellékletének 4/44. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„4/44. Az önkormányzat tulajdonában álló lakások elidegenítésének feltételeiről szóló  21/2012. (V. 22.) önkormányzati rendelet 14. § (2) bekezdésében rögzített esetekben dönt a bérleti jogviszony – adásvételi szerződés megkötését megelőző feltételekkel történő - létesítéséről.”

(2) Az SZMSZ a képviselő-testület bizottságokra átruházott hatásköreiről szóló 6. számú mellékletének 5/34. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„5/34. (1) Dönt a 25 millió forint forgalmi értéket meg nem haladó lakások elidegenítéséről.”

17.§ Az SZMSZ a képviselő-testület polgármesterre átruházott hatásköreiről szóló 7. számú melléklete az alábbi 44-48. ponttal egészül ki:

„44. Az eladási ajánlat megküldésével írásban tájékoztatja a bérlőt a tárgyi lakás megvásárolhatóságáról.

45. A bérlő kérelmére indokolt esetben – különös tekintettel a bérlő életkörülményeiben neki fel nem róhatóan beállott hátrányos változásra – a lakás elővásárlási jogával kapcsolatos nyilatkozattételre és az adásvételi szerződés megkötésére előírt határidőt egyszer, legfeljebb 3 hónappal meghosszabbíthatja, azzal, hogy az ajánlattételhez csatolt értékbecslés keltétől a szerződéskötésig terjedő időtartam a 180 napot nem haladhatja meg.

46. Az árverésre kerülő önkormányzati lakás árverési felhívását köteles nyilvánosan meghirdetni az önkormányzat hirdetőtábláján és honlapján legalább 30 nappal az árverés időpontja előtt.

47. Az egyéb, törvényben biztosított elővásárlási jog alapján, az árverés útján történő értékesítéssel, valamint árverésen kívüli értékesítéssel történő lakás-elidegenítés esetén a lakás vételárát, illetőleg árverés esetén az induló árat piacforgalmi értékbecslés alapján állapítja meg.

48. Az önkormányzat tulajdonában álló lakások elidegenítésére vonatkozó adásvételi szerződést aláírja.”

18. § Hatályát veszti:

a) az önkormányzat tulajdonában álló lakások elidegenítésének feltételeiről szóló 38/2007. (XII.3.) Ök. számú rendelet valamint az azt módosító

b) az önkormányzat 2008. évi költségvetéséről szóló 4/2008. (II.29.) Ök. számú rendelet 24. § (3) bekezdése,

c) az önkormányzat tulajdonában álló lakások elidegenítésének feltételeiről szóló 38/2007. (XII.3.) Ök. számú rendelet módósításáról szóló 18/2008. (V.29.) Ök. számú rendelet,

d) az egyes önkormányzati rendeletek módósításáról szóló 2/2009. (II.05.) Ök. számú rendelet 9. §-a,

e) az önkormányzat tulajdonában álló lakások elidegenítésének feltételeiről szóló 38/2007. (XII.3.) Ök. számú rendelet módósításáról szóló 16/2009. (IV.29.) Ök. számú rendelet és

f) az önkormányzat tulajdonában álló lakások elidegenítésének feltételeiről szóló 38/2007. (XII.3.) Ök. számú rendelet módósításáról szóló 30/2009. (VII.22.) Ök. számú rendelet.

 19. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.