1. § A rendelet hatálya az önkormányzat tulajdonában álló lakásokra terjed ki, kivéve a törzsvagyon körébe tartozó, az önkormányzat költségvetési szerveinek kezelésében levő szolgálati lakásokat.

2. § Nem idegeníthető el:

• a)^[1] az olyan Társasházban lévő lakás, melyben minden albetét az Önkormányzat tulajdonában áll,
• b)^[2] az a lakás, amelyre határozott idejű bérleti szerződés áll fenn, kivéve, ha a bérlő megszakítás nélkül legalább 3 naptári éve folyamatosan bérli azt,
• c) az arra jogosult részére a díjtartozással érintett lakás a díjtartozás kiegyenlítéséig,
• d) az önkormányzat saját erejéből és/vagy állami támogatással épült önkormányzati bérlakás a létesítésétől számított 20 évig.

3. § ^[3] (1) A lakások elidegenítésével kapcsolatos tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület és a Gazdasági Bizottság gyakorolja.

(2) A Gazdasági Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület dönt a 25 millió forintot meghaladó forgalmi értékű lakás elidegenítéséről.

(3) A Gazdasági Bizottság dönt a 25 millió forint forgalmi értéket meg nem haladó értékű lakások elidegenítéséről.

(4) A Szociális Bizottság javaslata alapján a Gazdasági Bizottság vételre ajánlhatja fel

• a) az üres szükséglakást,
• b) a megüresedett egyszobás, legfeljebb 30 m² alapterületű lakást

azon lakás tulajdonosának, amelyhez a lakás műszakilag csatolható, vagy társasházi közös célra hasznosítható.

4. § ^[4] Az önkormányzat tulajdonában álló lakásokat

• a) a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben (továbbiakban: Ltv.) biztosított elővásárlási jog alapján,
• b) egyéb, törvényben biztosított elővásárlási jog alapján,
• c) versenyeztetés útján történő értékesítéssel (pályázattal),
• d) pályázaton kívüli értékesítéssel

lehet elidegeníteni.

5. § Elővásárlási joggal érintett lakás kívülálló harmadik személynek – a Ltv. 49. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt kivétellel – nem idegeníthető el.

6. § ^[5] (1) A lakás elidegenítése történhet

• a) elidegenítésre történő kijelölés,
• b) a bérlő vásárlási szándékának bejelentése

útján.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a 3. § szerint hatáskörrel rendelkező szerv elidegenítésre vonatkozó döntése alapján a polgármester az eladási ajánlat megküldésével írásban tájékoztatja a bérlőt a tárgyi lakás megvásárolhatóságáról. A bérlő az eladási ajánlat átvételét követő 30 napon belül írásban nyilatkozhat, hogy kíván-e elővásárlási jogával élni.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben amennyiben a bérlő bejelenti az általa bérelt lakás megvásárlása iránti szándékát, a polgármester elkészítteti az ingatlan forgalmi értékbecslését. A forgalmi értékbecslés elkészítésének díja ebben az esetben a bérlőt terheli, melyről a bérlőt az értékbecslés megrendelését megelőzően – a megbízási díj pontos összegének megjelölésével – értesíteni kell. A bérlő a forgalmi értékbecslés elkészítése díjának megfelelő összeget, mint adminisztrációs díjat előre köteles az önkormányzat részére megfizetni és azt igazolni. A megvásárolni kívánt ingatlan forgalmi értékéről az elkészített értékbecslés alapján a polgármester a 3. § szerinti hatáskörrel rendelkezős szerv elidegenítésre vonatkozó döntése alapján eladási ajánlat megküldésével, írásban tájékoztatja a bérlőt azzal, hogy a bérlő az ajánlat kézhezvételét követő 30 napon belül nyilatkozhat arról, kíván-e elővásárlási jogával élni.

(4) Ha a bérlő az eladási ajánlat elfogadásáról nyilatkozik, vele az adásvételi szerződést a nyilatkozattételtől számított 60 napon belül meg kell kötni. A polgármester a bérlő kérelmére indokolt esetben – különösen a bérlő életkörülményeiben neki fel nem róhatóan beállott hátrányos változásra – a nyilatkozattételre és a szerződés megkötésére meghatározott határidőt egyszer, legfeljebb 3 hónappal meghosszabbíthatja azzal, hogy az eladási ajánlat alapját képező értékbecslés keltétől a szerződéskötésig terjedő időtartam a 180 napot nem haladhatja meg.

(5) Ha a bérlő az eladási ajánlat elfogadásáról határidőben nem nyilatkozik és a határidő meghosszabbítását sem kérte, illetve erre irányuló kérelmét a polgármester elutasította, a lakás megvásárlására vonatkozó ismételten előterjesztett kérelme új kérelemnek tekintendő.

(6) A bérlő részére az adminisztrációs díj abban az esetben sem jár vissza, ha a bérlő nyilatkozata alapján az ingatlan adásvétel nem jön létre.

(7) Az eladási ajánlatnak tartalmaznia kell:

• a) az ingatlan legfontosabb ingatlan-nyilvántartási és egyéb adatait (helyrajzi szám, pontos cím, megnevezés, alapterület, komfortfokozat, helyiségek száma, stb.)
• b) az ingatlan lényeges műszaki állapotára vonatkozó tájékoztatást,
• c) az ingatlan vételárát és a kialakításánál figyelembe vett tényezőket,
• d) a fizetési feltételeket,
• e) a tulajdonos önkormányzat ajánlati kötöttségének idejét.

7. § ^[7] (1) Lakás a 4. § c) és d) pontjai szerint akkor idegeníthető el, ha a lakás üres vagy elővásárlási joggal nem érintett.

(2) Az (1) bekezdés szerinti lakás – a (3) és (4) bekezdésekben foglalt kivételekkel – nyilvános versenyeztetés útján értékesíthető.

(3) Lakás pályázaton kívül

• a) a 3. § (4) bekezdése szerinti lakásbővítéshez szükséges lakás vagy lakrész csatolása esetén,
• b) a társasházban tulajdoni hányaddal rendelkező részére, szükséglakás megszüntetése esetén,
• c) az üres lakás 25 millió forint bruttó egyedi forgalmi érték alatt egyszeri eredménytelen nyilvános pályázati eljárás lefolytatását követően

értékesíthető.

(4) Nem kell nyilvános pályázatot lefolytatni akkor sem, ha a leendő vevő a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) alapján elővásárlási joggal rendelkezik. Ebben az esetben az eljárásra a 6. §-ban foglaltak az irányadók.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a lakás pályázaton kívül történő értékesítéséről a vevő által benyújtott vételi szándéknyilatkozat alapján a Gazdasági Bizottság határozattal dönt.

8. § ^[8] (1) A polgármester az értékesítésre kerülő önkormányzati lakás versenyeztetése során a Versenyeztetési Szabályzatban foglaltak szerint jár el az e rendeletben meghatározott eltérésekkel.

(2) a pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

• a) a kiíró nevét és székhelyét,
• b) a lakás címét, szobaszámát, komfortfokozatát, a helyrajzi számot és a tulajdoni illetőséget,
• c) a lakás megtekintésének lehetőségét,
• d) az induló vételárat,
• e) az ajánlati biztosíték összegét és letétbe helyezésének módját, határidejét,
• f) a pályázaton való részvétel feltételeit,
• g) a pályázat benyújtásának helyét és idejét.

(3) A pályázat során a megajánlható minimális vételár a 10. § szerinti értékbecslés során megállapított forgalmi érték összege.

(4) A nyertes pályázó az eljárás eredményének kihirdetésétől számított 30 napon belül köteles az adásvételi szerződést megkötni, ellenkező esetben az ajánlati biztosítékot elveszti.

9. § (1) Az adásvételi szerződésben rögzíteni kell a vételárra, a vételár megfizetésére és a vételárból adott kedvezményre vonatkozó, e rendeletben meghatározott feltételeket. Az adásvételi szerződést a törvényes előírások szerint, továbbá az ezen rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelően kell elkészíteni és az önkormányzat érdekeit a jogszabályokban rögzített biztosíték kikötésével védeni kell.

(2) Az adásvételi szerződést a polgármester írja alá.

10. § (1) A 4. § b)-d) pontjai szerint elidegenített lakás vételárát, illetőleg árverés esetén az induló árat a polgármester piacforgalmi értékbecslés alapján állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdés, illetve a Ltv. 52. §-a alapján megállapított vételár mentes az általános forgalmi adó alól.

11. § (1) Ha a bérlő a vételárat a szerződés megkötésekor egy összegben megfizeti, akkor őt 15 % vételárengedmény illeti meg.

(2) Amennyiben a szerződés megkötésekor a bérlő a részletfizetésre engedélyezhető 15 éves törlesztési időnél rövidebb határidőt vállal, akkor részére a lakás vételárából a következő, további engedményt kell adni:

• a) 10 év törlesztési idő esetén 5%,
• b) 5 év törlesztési idő 10%.

(3)^[9] Ha a vevő a (2) bekezdésben foglaltak alapján 15 éves törlesztési időt vállalt, ezért vételárkedvezményben nem részesült és a teljes vételárhátralékot a szerződésben vállalt törlesztési futamidő lejárta előtt kiegyenlíti, akkor részére a még fennálló tőketartozásból a futamidő első 5 naptári évében 10%, a futamidő 6-10. naptári évében 5% kedvezményt kell adni. A futamidő 10. naptári évét követően a vevő részére kedvezmény nem jár.

(4) Az (1) bekezdéssel esik egy tekintet alá, ha a bérlő a szerződéskötéskor vállalja, hogy a vételárat hitelintézeti és/vagy munkáltatói kölcsön igénylésével fizeti meg. Ennek meghiúsulása esetén – az első hiteligénylés elutasításáról szóló értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül – az adásvételi szerződés egyidejű módosításával saját erőből tehet eleget fizetési kötelezettségének vagy élhet a részletfizetés lehetőségével, illetve legfeljebb egy alkalommal másik hitelintézettől vagy munkáltatótól igényelhet kölcsönt.

12. § (1) A lakás vételárát készpénzátutalási megbízással (csekk), vagy az önkormányzat bankszámlájára történő banki átutalással kell megfizetni.

(2) Ha a lakást a bérlő vásárolja meg, részére – kérelmére – legfeljebb 15 évi részletfizetési kedvezményt kell biztosítani az adásvételi szerződésben. Ebben az esetben legkésőbb a szerződéskötéssel egyidejűleg a 11. §-ban meghatározott kedvezményekkel csökkentett vételár 10%-át egy összegben kell megfizetni, a fennmaradó vételárhátralékot az adásvételi szerződésben rögzített időtartam alatt havi egyenlő részletekben köteles a vevő törleszteni.

(3)^[10] Az a vevő, aki üres szükséglakást, vagy megüresedett egyszobás legfeljebb 30 m² alapterületű lakást kíván megvásárolni, részletfizetési kedvezményben részesíthető akkor, ha a megállapított vételár 50 %-át legkésőbb a szerződéskötéssel egyidejűleg egy összegben megfizeti. A fennmaradó vételárhátralékot legfeljebb 2 év alatt kell megfizetnie havi egyenlő részletekben. A részletfizetési kedvezmény biztosításáról, illetve a vételárhátralék törlesztésének időtartamáról a vevő vételi szándéka benyújtásakor megfogalmazott kérelmére a Szociális Bizottság javaslata alapján a Gazdasági Bizottság dönt a megállapított vételár mértéke alapján.

(4) Hitelintézeti vagy munkáltatói kölcsönből történő megfizetés esetén a vevő a lakás vételárát legkésőbb az adásvételi szerződés megkötésétől számított 180 napon belül megfizeti, mely fizetési határidő egy alkalommal, legfeljebb 3 hónappal meghosszabbítható. Ez a fizetési határidő a 11. § (5) bekezdésben rögzített esetekben is irányadó.

(5)^[11] Az (1)-(4) bekezdésben meghatározottakon kívül a vevő a lakás vételárát legkésőbb az adásvételi szerződés hatályba lépését követő 8 napon belül köteles megfizetni az Önkormányzat részére. Az adásvételi szerződés hatályba lépése az elővásárlási jogról történő lemondásról szóló jognyilatkozat Önkormányzat általi kézhezvételét követő nap. Az Önkormányzat tulajdonjogát a vételár teljes összegének kifizetéséig fenntartja. .

13. § (1)^[12] Részletfizetés igénybevétele esetén a lakás vételárhátraléka után a Ptk. 6:47. §-ában meghatározott ügyleti kamatot kell fizetni.

(2) Ha a vevő késedelembe esik a havi részlet megfizetésével a hátralék után a Ptk. szerinti késedelmi kamat megfizetésére köteles.

14. § (1) Jelen rendelet vonatkozásában a lakás vételára megfizetésének az a nap minősül, amikor a vételár összegét az önkormányzat bankszámláján jóváírják.

(2)^[13] Ha a lakást a bérlő vásárolja meg, és a vevő az adásvételi szerződésből eredő kötelezettségeivel késedelembe esik, vagy az adásvételi szerződés teljesítése egyéb okból meghiúsul, akkor a Gazdasági Bizottság jogosult az ingatlan adásvételi szerződés felbontásáról és egyidejűleg a bérleti jogviszony tekintetében az eredeti állapot helyreállításáról dönteni.

(3) A polgármester intézkedik az önkormányzat javára bejegyzett jelzálogjog és ahhoz kapcsolódó elidegenítési és terhelési tilalom törlése iránt, illetve az ügyfél kérelmére – az önkormányzat érdekeinek figyelembe vételével – a ranghelycseréhez történő hozzájárulás megadása érdekében.

14/A. § ^[14] (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások értékesítéséből származó bevétel teljes összegét az Ltv. 62. § (5) bekezdésében szereplő költségek levonása nélkül elkülönített számlán tartja nyilván, az értékesítésből származó teljes bevétel összegét az Ltv. 62. § (3) bekezdésében meghatározott célokra kell fordítani.

(2) Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások értékesítéséből származó bevételt kizárólag lakáscélokra és az ehhez kapcsolódó, az Ltv. 62. § (3) bekezdésében meghatározott infrastrukturális célokra lehet felhasználni. A bevételeket a képviselő-testület a mindenkori éves költségvetési rendeletében a nevesített céltartalékok között tervezi. A bevételek felhasználásáról a képviselő-testület célonként határozattal dönt.

15. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

19. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.