Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata

Képviselő-testületének

22/2012. (V. 22.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés szabályairól

Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében, továbbá a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdés b)-c) pontjaiban és (4) bekezdésében, a 11.§ (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében és a 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján és az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107-109. §-ban meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) vagyonának teljes körére, amely a tulajdonából és az őt megillető vagyoni értékű jogokból áll. Az önkormányzat feladatainak és céljainak ellátását szolgáló vagyon körébe tartozik különösen:

a) az önkormányzat tulajdonában (résztulajdonában) lévő ingatlan vagyon (a továbbiakban: ingatlan vagyon),

b) az önkormányzat tulajdonában lévő

ba) pénzeszközök,

bb) tagsági jogot megtestesítő társasági részesedések vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (a továbbiakban együtt: portfólió vagyon),

bc) egyéb eszközök;

c) az önkormányzatot megillető, vagyoni értékkel rendelkező jogosultság, amelyet jogszabály vagyoni értékű jogként nevesít (pl. bérleti jog, használati jog, vételi jog stb.)

d) az önkormányzatot jogszabály vagy szerződés alapján megillető, vagyoni értékkel rendelkező követelések, igények (a továbbiakban együtt: várományi vagyon).

A b), c) és d) pont a továbbiakban együtt: ingó vagyon.

(2) Az önkormányzat ingatlan, ingó vagyona e rendelet vonatkozásában, a továbbiakban együtt: önkormányzati vagyon. Az önkormányzati vagyon egyes elemei a továbbiakban: vagyonelemek.

2. § (1) E rendelet hatálya nem terjed ki az önkormányzati vagyonra vonatkozó, vagy azt érintő alábbi önkormányzati rendeletekben szabályozott esetekre:

1. az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló mindenkor hatályos önkormányzati rendeletre, a vagyonkezelésre vonatkozó rendelkezések kivételével továbbá azzal, hogy a jelen rendelet mellékletét képező Versenyeztetési Szabályzatot alkalmazni kell,

2. az önkormányzat tulajdonában álló lakások elidegenítésének feltételeiről szóló mindenkor hatályos önkormányzati rendeletre azzal, hogy a jelen rendelet mellékletét képező Versenyeztetési Szabályzatot alkalmazni kell,

3. az önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének  feltételeiről szóló mindenkor hatályos önkormányzati rendeletre azzal, hogy a jelen rendelet mellékletét képező Versenyeztetési Szabályzatot alkalmazni kell,

4. a vásárokról és piacokról szóló mindenkor hatályos önkormányzati rendeletre, azzal hogy annak 1. számú mellékletében felsorolt piacokon lévő, az önkormányzat tulajdonában álló árusító helyiségek elidegenítésével kapcsolatos tulajdonosi jogok tekintetében alkalmazni kell.

5. az önkormányzat követeléseinek lemondásáról, mérsékléséről, elengedéséről, átütemezéséről, részletfizetés engedélyezéséről, részletfizetés felfüggesztéséről, részletfizetés átütemezéséről szóló mindenkor hatályos önkormányzati rendelet.

(2) Az önkormányzati vagyonra vonatkozó vagy azt érintő, az (1) bekezdésben felsorolt önkormányzati rendeletekben nem szabályozott esetekben is - eltérő rendelkezés hiányában - e rendelet szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(3) Ezen rendelet szabályait csak akkor kell alkalmazni

a)   a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok elidegenítésére, a pénzeszközökkel való gazdálkodásra, ha az önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendelete eltérően nem rendelkezik,

b)  közterületek tulajdonjogot nem érintő hasznosítására, ha az önkormányzat közterületek használatáról szóló mindenkor hatályos rendelete eltérően nem rendelkezik.

3. § E rendelet alkalmazásában

1. Állami szerv: az állami tulajdonú, irányítású szerv, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, valamint az állami költségvetési szerv.

2. Árverés: a vagyonelem értékesítésének, vagy hasznosításának az ajánlatot tevők közvetlen részvételével és jelenlétével megvalósuló versenyeztetése, amely során a vételár  a liciten kialakult legmagasabb ajánlati ár.

3. Elidegenítés: a vagyonelem tulajdonjogának más személy részére bármilyen jogcímen történő átruházása (értékesítés, ajándékozás stb.).

4. Érték: a vagyonelem nettó (áfa nélkül számított) forgalmi értéke, a nyilvántartásokban egyébként bruttó értéken szereplő vagyonelemek esetében is.

5. Értékhatár: nettó értékhatár.

6. Értékesítés: a vagyonelem tulajdonjogának ellenérték fejében történő elidegenítése (adásvétel, csere, bizomány), ide nem értve az önkormányzat és az állam között tulajdonjog-rendezés jogcímén történő tulajdonjog-átruházást, valamint az Önkormányzat feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben a feladat ellátásához szükséges vagyon más önkormányzat vagy állami szerv részére történő átadását, vagy ezen szervektől történő átvételét.

7. Forgalmi érték: az a pénzben kifejezhető érték (összeg), ami piaci viszonyok között a vagyonelemre vonatkozó konkrét jogügylet (elidegenítés, hasznosítás, megterhelés stb.) időpontjában a vagyonelem ellenértékeként elérhető. Amennyiben a konkrét jogügylet tárgya - az ingatlanhoz vagy ingó dologhoz kapcsolódó - vagyoni értékű jog (bérleti, használati, vételi, elővásárlási, szolgalmi, zálogjog stb.), a jogügylet időpontjában ennek ellenértékeként elérhető összeg tekintendő a forgalmi értéknek. Határozatlan idejű jogviszony esetében az 5 éven belül ellenértékként elérhető összeget kell figyelembe venni.

8. Kedvezményes átruházás: a vagyon olyan értéken való átruházása, mely egyébként a polgári jog szabályai szerint a szerződés feltűnő értékaránytalanság címen történő megtámadását tenné lehetővé.

9. Kizárólagos jog: jogszabály, így különösen az Önkormányzat rendelete alapján egy vagy csak korlátozott számú szervezet (személy) jogosultsága meghatározott tevékenység folytatására, illetőleg cselekményre, összhangban a közbeszerzésekről szóló törvény szabályaival és az Európai Közösséget létrehozó szerződésekkel

10. Nyilvántartott érték: a vagyonelem 14. § (1) bekezdés szerint meghatározott értéke.

11. Pályázat: a versenyeztetési eljárás azon formája, amelynek során az ajánlattevők által írásban benyújtott ajánlatok közül a kiíró, vagy az általa megbízott szerv vagy személy, az ajánlattevők részvétele nélkül, a nyilvánosság kizárásával kiválasztja az Önkormányzat számára legelőnyösebb ajánlatot.

12. Portfólió vagyon (tulajdoni részesedést jelentő befektetések): olyan nyomdai úton előállított (előállíttatható) vagy dematerializált értékpapírok, továbbá a számvitelről szóló törvény által értékpapírnak minősített, jogot megtestesítő okiratok, amelyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg, vagy pénzértékben meghatározott nem pénzbeli vagyoni érték tulajdonba- vagy használatbavételét elismerve arra kötelezi magát, hogy ezen értékpapírok, okirat birtokosának meghatározott vagyoni és egyéb jogokat biztosít. Ide tartozik különösen: a részvény, az üzletrész, a részjegy, a vagyonjegy, a vagyoni betét, a határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy, a kockázati tőkejegy, a kockázati tőkerészvény stb..

13. Üzemeltetés: különösen a vagyonelem (elsősorban ingatlan) őrzése, karbantartása, gondozása, állagmegóvása, épületgépészeti berendezések karbantartása, közüzemi szolgáltatókkal való kapcsolattartás, szerződéskötés és továbbszámlázás, portaszolgálat és gondnoksági feladatok ellátása, kármentesítés, kaszálás, gyomtalanítás.

14. Vagyonelem: az önkormányzati vagyon egyes elemei.

15. Vagyoni értékű jog: minden olyan dologra vonatkozó jog, amely pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bír és önálló forgalom tárgya lehet, így különösen a földhasználat, a haszonélvezet és használat, a bérleti jog, a szolgalmi jog, az ingatlanok rendeltetésszerű használatának előfeltételét jelentő - jogszabályban nevesített - hozzájárulások (víz- és csatornahasználati hozzájárulás, villamos fejlesztési hozzájárulás, gázelosztó-vezetékre vonatkozó hálózatfejlesztési hozzájárulás) megfizetése alapján szerzett használati jog.

16. Vagyonkezelés: az Önkormányzat vagyonának az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva létesített vagyonkezelői jog alapján - a vonatkozó jogszabályok és a vagyonkezelési szerződés keretei között - végzett tevékenység.

17. Vállalkozás: minden olyan természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet, amely rendszeres gazdasági tevékenységet végez, függetlenül jogi státusától és finanszírozásának módjától.

1. Az önkormányzat vagyona

4. § Az Önkormányzat tulajdonában álló vagyon a nemzeti vagyon részét képezi. A vagyon forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból, valamint a törzsvagyon körébe nem tartozó, forgalomképesnek minősülő üzleti vagyonból áll.

5. §  Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozik:

1. a műemlék,
2. a muzeális gyűjtemény és a muzeális emlék,
3. kulturális javak,
4. önkormányzat fenntartása alá tartozó költségvetési szerv (továbbiakban: költségvetési szerv) használatában lévő vagyon,
5. önkormányzat tulajdonát képező gazdasági társaság használatában lévő vagyon,
6. az önkormányzat tulajdonát képező gazdasági társaságban lévő önkormányzati részesedések,
7. sportpályák és sportcélú létesítmények,

h) az önkormányzat kötelező feladatellátására szolgáló – megállapodás alapján – használatba adott vagyon.

6. § Üzleti vagyon - ha jogszabály másként nem rendelkezik - mindazon önkormányzati vagyonelem, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe.

7. § (1) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - indokolt esetben dönthet a vagyonelem forgalomképességének megváltoztatásáról.

(2) Amennyiben egy vagyonelem forgalomképesség szerinti besorolása függ az adott vagyonelem funkciójától vagy jellegétől is, úgy a forgalomképesség megváltoztatásával egyidejűleg megfelelő módon (alapító okirat, társasági- vagy más szerződés, vagy az önkormányzat vonatkozó rendeletének módosításával stb.) rendelkezni kell - ha jogszabály nem tiltja - a vagyonelem ezen funkciójának vagy jellegének a megváltoztatásáról is. Ilyen esetben a vagyonelem funkciójának és jellegének megváltoztatására hatáskörrel rendelkező szerv dönt a vagyonelem forgalomképességének megváltoztatásáról is.

2. A tulajdonosi jogok gyakorlása

8. § (1) A tulajdonosi jog gyakorlóját alapvetően - az e rendeletben foglalt kivételekkel - a vagyonelem (ha a tulajdonosi jog gyakorlása csak a vagyonelem egy részére vonatkozik, akkor a vagyonrész) forgalomképessége és értéke alapján kell megállapítani.

(2) Amennyiben a tulajdonosi joggyakorlással érintett vagyon egyes elemei forgalomképesség szempontjából különböznek, és az érintett vagyon üzleti és korlátozottan forgalomképes törzsvagyoni vagyonelemeket is tartalmaz, úgy a tulajdonosi jogok gyakorlójának megállapítására a legkevésbé forgalomképes vagyonelem alapján a korlátozottan forgalomképes, ha pedig a vagyon forgalomképtelen vagyonelemet is tartalmaz, úgy a forgalomképtelen vagyonra vonatkozó rendelkezéseket kell a kérdéses vagyon egészére alkalmazni.

(3) A tulajdonosi jogok gyakorlójának meghatározása szempontjából az adott joggyakorlással érintett valamennyi vagyonelem (vagyontömeg) összértéke az irányadó a vagyonelemek együttes elidegenítése, hasznosítása során, ha

a) a vagyontömeg elidegenítése, hasznosítása egy eljárás keretében csak egyetlen természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság részére, vagy konzorcium esetén a kijelölt képviselő által vezetett konzorciumi tagok részére történik, vagy

b) a vagyontömeg elidegenítése, hasznosítása egyidejű döntésekkel, de több eljárás keretében, több személy részére történik.

(4) Az önkormányzat által megszerzendő vagyon esetén az ezzel kapcsolatos döntés meghozatalára az jogosult, aki a megszerzendő vagyon ellenértékéül szolgáló vagyonelem felett a tulajdonosi jogokat gyakorolja.

(5) A Képviselő-testület dönt az önkormányzati vagyon ingyenesen, kizárólag közfeladat ellátása céljából történő használatba adásáról a közfeladat ellátásához szükséges mértékben

(6) A Képviselő-testület dönt az önkormányzati vagyon tulajdonjogának törvényben meghatározott esetekben és módon történő ingyenes átruházásáról.

(7) Értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület hatásköre az önkormányzat feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben a tulajdonjog vagy a használat jogának más önkormányzat vagy állami szerv részére történő átadását, illetve e szervektől történő átvételét szolgáló megállapodás jóváhagyása.

3. Az üzemeltetők jogállása

9. § (1) Az üzemeltetők alapító okiratuk vagy megbízási szerződés alapján jogosultak az önkormányzati vagyon meghatározott részének üzemeltetésére.

 (2) Az üzemeltetőt illető használat joga ingyenes, de az üzemeltető köteles teljesíteni – a tulajdonos önkormányzat helyett – a vagyontárggyal kapcsolatos pénzügyi kötelezettségeket.

(3) Az üzemeltető a kezelésében, használatában lévő önkormányzati vagyonnal közfeladatai sérelme nélkül a jogszabályok és e rendelet keretei között önállóan gazdálkodik.

4. Eljárás a tulajdonos képviseletében

10. § (1) A tulajdonosi jogokat gyakorló, a vagyonkezelő, illetve a képviselet jogát meghatalmazás alapján ellátó személy a vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint, illetőleg szerződés alapján teljesíti a tulajdonos kötelezettségeit és gyakorolhatja jogait, különösen:

1.                      az osztatlan közös tulajdon esetében a tulajdonostársat, társasház esetén a külön tulajdoni illetőség tulajdonosát megillető jogokat,
2. telekalakítási eljárások végrehajtására vonatkozó megállapodások megkötését,
3.                        a közigazgatási eljárásban az ügyfél jogát a (2) bekezdés a) pontjában foglalt kivétellel,
4. a vagyontárgyat érintő hatósági és más eljárásban a tulajdonost illető nyilatkozattételi jogot a (2) bekezdés b) pontjában foglalt kivétellel.

(2) A polgármester gyakorolja

1.                        az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokkal kapcsolatos olyan ingatlan-nyilvántartási és építésügyi hatósági eljárásokban, amelyek az ingatlanok tulajdonjogának változásával nem járnak, az ügyfél (kérelmező) jogait,
2. a megállapodás alapján használatba adott 5. § h) pontja szerinti vagyon esetén a tulajdonost illető nyilatkozattételi jogot.

5. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása, nyilvántartása, nyilvánosság

11. § (1) Az önkormányzat ingatlan vagyonát a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értéken és az ingatlanvagyon-kataszteri nyilvántartásban meghatározott becsült értéken, az ingó vagyonát könyv szerinti értéken, a portfólió és várományi vagyonát - amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik - a számviteli politikában meghatározott értéken tartja nyilván (a továbbiakban együtt: nyilvántartott érték). Ha jogszabály előírja, a vagyonelem értékelését kötelező elkészíttetni.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés alapján több érték áll rendelkezésre, úgy azok közül a legmagasabbat kell figyelembe venni.

12. § (1) A Képviselő-testületnek a vagyonnal kapcsolatos koncepcionális, nem konkrét jogügylet megkötésére irányuló döntését, valamint az  ingyenes vagyonkezelésbe adást kivéve, a vagyon értékesítésére, hasznosítására és megterhelésére, vagy egyéb tulajdonosi joggyakorlásra irányuló döntést megelőzően az adott vagyonelem értékét:

a) ingatlan és ingó vagyon értékesítése, hasznosítása, továbbá haszonélvezeti jog alapítása esetén, 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján, egyéb esetben a nyilvántartott értéke alapján;

b) a nyilvántartott értékkel nem rendelkező egyéb ingatlan és ingó vagyon esetén 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján;

c) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén:

ca) ha a tőkepiaci törvény hatálya alá tartozó, a Budapesti Értéktőzsdére bevezetett kategóriában szereplő nyilvános értékpapír, s arra a Tőkepiaci törvény egyéb szabályai nem vonatkoznak, úgy a tőzsdei kereskedésben 30 naptári napon belül, az egyes tőzsdei kereskedési napok záróárfolyama alapján számított átlagérték figyelembevételével;

cb) a tőkepiaci törvényben megjelölt ajánlattételi szabályok figyelembevételével, a Tőkepiaci törvény ezen szakaszaiban megjelölt értékpapírok vonatkozásában a törvényben meghatározott átlagárfolyam alapján;

cc) az egyéb, nem a tőkepiaci törvény hatálya alá tartozó, de nyilvános ajánlattétel alá eső értékpapír esetén a nyilvános ajánlatban foglaltak alapján;

d) egyéb társasági részesedés esetén 6 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján;

e) hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetén a nyilvántartott értéke alapján;

nettó értéken kell meghatározni.

(2) Amennyiben a vagyonelem vonatkozásában rendelkezésre áll 6 hónapnál régebben, de 1 évnél nem régebben készült forgalmi értékbecslés, akkor a döntéshez annak aktualizált változata is elfogadható. Amennyiben az ingatlan értékét befolyásoló lényeges körülmények nem változtak, úgy a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv döntése alapján 6 hónapnál régebben, de 1 évnél nem régebben készült forgalmi értékbecslés is elfogadható.

(3) Az önkormányzati vagyon nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság, vagy egyesülés részére történő szolgáltatásakor kizárólag könyvvizsgáló által megállapított értéken vehető figyelembe.

6. Leltár

13. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő eszközöket a vagyonvédelem biztosítása érdekében minden évben leltározni kell.

(2) Az eszközök - kivéve az immateriális javak, a követelések (ideértve a kölcsönöket, a beruházási előleget, a bankszámlákat és az aktív pénzügyi elszámolásokat) - leltározását mennyiségi felvétellel, a csak értékben kimutatott eszközök (immateriális javak, a követelések, az idegen helyen tárolt, letétbe helyezett, vagyongazdálkodásban lévő értékpapírok, dematerializált értékpapírok és bankszámlák) és a források leltározását egyeztetéssel kell végrehajtani.

(3) Amennyiben a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött, valamint az önkormányzat fenntartása alá tartozó költségvetési szerv az eszközökről és azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezet mennyiségben és értékben, akkor a (2) bekezdés szerinti mennyiségi felvétellel történő leltározást  a leltározási és leltárkészítési szabályzatban meghatározott módon kétévenként kell kötelezően végrehajtani.

(4) A könyvviteli mérlegben értékkel nem szereplő, használt és használatban lévő készleteket, kis értékű immateriális javakat, tárgyi eszközöket az önkormányzat fenntartása alá tartozó költségvetési szerv, gazdasági társaság a leltározási és leltárkészítési szabályzatában meghatározott módon és gyakorisággal, de legalább kétévente leltározza.

7. Vagyonkimutatás

14. § (1) Az éves zárszámadáshoz a vagyonállapotról - az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 91. § (2) bekezdés c) pontja, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 110. § (2) bekezdése szerinti - vagyonkimutatást kell készíteni, amely az önkormányzat és intézményei használatába adott vagyonát (eszközeit és kötelezettségeit) mutatja be.

(2) A vagyonkimutatás a könyvviteli mérleg alapján, a tárgyi eszközök és a befektetett pénzügyi eszközök esetében arab számmal, az egyéb eszköz- és forráscsoportok esetében római számmal jelzett tételek szerinti tagolásban tartalmazza az önkormányzat vagyonát törzsvagyon, továbbá üzleti vagyon, valamint pénzvagyon, követelések és fizetési kötelezettségek részletezésben, a vagyon kezelését végző ágazatokra, és a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeire megbontva.

(3) A vagyonkimutatás külön fejezetben tartalmazza törzsvagyon, valamint üzleti vagyon bontásban

a) az önkormányzat tulajdonában, valamint az önkormányzati költségvetési szervek és gazdasági társaságok használatában, kezelésében, fenntartásában lévő önkormányzati tulajdonú ingatlan vagyont, és az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat vagyonkezelő, vagyongazdálkodó feltüntetésével, helyrajzi számok szerint, bruttó és nettó értéken, valamint

b) a tartós részesedések, a tartós hitelviszonyt megtestesítő és a forgóeszközök közé tartozó értékpapírok állományát vagyongazdálkodók, vagyonkezelők szerint tételesen, névértéken és mérleg szerinti értéken.

15. § A Polgármesteri Hivatal, az önkormányzati költségvetési szerv és az önkormányzati vagyont kezelő, vagy azzal gazdálkodó szerv vezetője a vagyonkimutatás összeállításához legkésőbb a tárgyévet követő év február 28-ig adatot szolgáltat.

8. Forgalomképtelen törzsvagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása

16. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen vagyona felett a tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja:

a) a forgalomképtelen vagyon tulajdonjogának külön törvény alapján más helyi önkormányzatra vagy az államra történő átruházása,

b) a forgalomképtelen vagyon 3 évet elérő vagy azt meghaladó időtartamú hasznosítása esetén.

(2) A Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság dönt a forgalomképtelen vagyon 3 évet el nem érő időtartamú, tulajdonjogot nem érintő hasznosításáról.

(3) Az önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken a felszíni és felszín alatti építmények, továbbá a közművek, valamint az azokkal összefüggő egyéb építmények létesítéséhez, bővítéséhez, áthelyezéséhez, valamint a már meglévő építmények ingatlan-nyilvántartási feltüntetéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulás megadása kérdésében a polgármester dönt

9. Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása

17. § A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak felett a tulajdonosi jogokat

1. 25 millió forint forgalmi értéket el nem érően a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság,
2. 25 millió forint forgalmi értéket elérően vagy azt meghaladóan a Képviselő-testület,
3. forgalmi értékhatárra tekintet nélkül amennyiben tulajdonjogot nem érintő hasznosítás esetén a megkötendő szerződés tárgyáért kikötött ellenszolgáltatás 1 évre számított értéke a 20 millió forintot nem éri el, akkor a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság gyakorolja.

18. § (1) A költségvetési szerv vezetője az alapító okiratban meghatározott tevékenységi körön és vállalkozási mértéken belül, az alaptevékenység sérelme nélkül – e rendelet keretei között – dönt a használatában lévő

1. ingó vagyon és vagyoni értékű jog – ideértve a védett muzeális értékeket is –elidegenítéséről és egyéb módon történő hasznosításáról 3 millió forint forgalmi értékhatárig,
2. ingatlan, ingatlanrész hasznosításáról legfeljebb 3 évi időtartamra, azzal, hogy az így szerzett bevételnek minimálisan az önköltséget fedeznie kell,
3. ingatlan, ingatlanrész közműellátásához szükséges szerződések megkötéséről.

(2) A Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság dönt az ingatlan, ingatlanrész hasznosításáról, ha annak időtartama 3-6 év között van. A 6 évet meghaladó időtartamú hasznosításáról a Képviselő-testület dönt.

10. Üzleti vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása

19. § (1) Az üzleti vagyon tekintetében

1. 25 millió forint forgalmi értéket el nem érően a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság,

b)   25 millió forint forgalmi értéket elérően vagy azt meghaladóan a Képviselő-testület,

c)   forgalmi értékhatárra tekintet nélkül tulajdonjogot nem érintő hasznosítás esetén, amennyiben a megkötendő szerződés tárgyáért kikötött ellenszolgáltatás 1 évre számított értéke a 20 millió forintot nem éri el, akkor a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság

gyakorolja a tulajdonosi jogokat.

 (2) A portfólió vagyon tekintetében a tulajdonost megillető jogok gyakorlására

a)   1 millió forint értéket el nem érő forgalomképes önkormányzati vagyon felett a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság,

b)   1 millió forint értéket elérő vagy meghaladó vagyon felett a Képviselő-testület jogosult.

11. A vagyontárgy forgalomképességének változása átminősítéssel

20. § (1) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv indokolt esetben dönthet a vagyontárgy forgalomképességének változásáról átminősítéssel, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik.

(2) Jogutód nélkül megszűnő költségvetési szerv esetén az önkormányzat tulajdonába vagy használatába kerülő vagyon tekintetében az egyes ingatlanokat – a jogutód nélküli megszűnés napjával egyidejűleg – minősíteni kell, meghatározva azt, hogy a vagyontárgy az önkormányzat törzsvagyonába (forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyonába) vagy üzleti vagyoni körbe kerül besorolásra.

(3) A költségvetési szervek használatában levő, a költségvetési szerv alaptevékenysége ellátásához nem szükséges vagy feleslegessé váló, az alapító okiratban szereplő vagyon tekintetében a Képviselő-testület dönt a költségvetési szerv alapító okiratának megfelelő módosításával arról, hogy a vagyontárgyat kivonja a költségvetési szerv használatából.

(4) Az e rendeletbe foglalt önkormányzati tulajdonú, illetve a tulajdonból ki- vagy a tulajdonba bekerülő ingatlanrész, ingatlan vagy ingatlanok telekalakítással kapcsolatos eljárások végrehajtása során a Képviselő-testület dönt

1. az illetékes földhivatal által záradékolt és az illetékes építésügyi hatóság jogerős határozatával engedélyezett, az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés érdekében kötendő megállapodás (szerződés) és a földmérési alaptérkép tartalmában is változást okozó térrajzi munkarészek elfogadásáról, valamint az érintett tulajdonostársakkal való megállapodás megkötéséről,

b)   az érintett ingatlanok forgalomképességének telekalakítás során történő esetleges megváltoztatásáról.

12. Vagyongazdálkodási terv

21. § (1) A vagyongazdálkodás rendeltetése biztosításának céljából közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet kell készíteni.

(2) A középtávú vagyongazdálkodási terv 2, a hosszú távú vagyongazdálkodási terv 4 évre készül.

(3) A közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet a Képviselő-testület hagyja jóvá.

(4) A közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet évente felül kell vizsgálni.

II. Fejezet

Különös rendelkezések

Egyes külön eljárások

13. Vagyonkezelés

22. § (1) Az önkormányzati vagyon önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódó vagyonkezelésbe adására, továbbá a vagyonkezelésben lévő vagyonra az e címben foglaltakat kell alkalmazni. Vagyonkezelésbe adható minden olyan vagyonelem, amely önkormányzati közfeladat ellátását szolgálhatja.

(2) A vagyont szerződés alapján kezelő szervek a szerződésben meghatározott jogaikat e rendelettel összhangban gyakorolják.

(3) A vagyonkezelői jog létesítéséről szóló szerződés jóváhagyásáról, megkötéséről a Képviselő-testület dönt.

23. § (1) A vagyonkezelő köteles:

a) viselni a vagyonhoz kapcsolódó terheket,

b) teljesíteni a vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget,

c) a vagyonkezelésbe vett vagyon után elszámolt és a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegének felhasználásáról évente elszámolni,

d) teljesíteni a vagyonkezelési szerződésben vállalt, továbbá jogszabály alapján fennálló egyéb kötelezettségeket.

e)a vagyonkezelő köteles gondoskodni a vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról.

24. § Önkormányzati vagyon vagyonkezelői jogát ingyenesen szerezheti meg az önkormányzati kötelező feladatot ellátó törvényben meghatározott szervezet.

25. § (1) A vagyonkezelési szerződésnek - figyelembe véve az adott vagyonelem sajátos jellegét, valamint az ahhoz kapcsolódó önkormányzati közfeladatot - tartalmaznia kell különösen az alábbiakat:

a) a vagyonkezeléssel érintett vagyoni kör pontos megjelölését,

b) az elszámolási kötelezettség tartalmát, ideértve a vagyonnal való folyamatos, valamint a vagyonkezelői jog megszűnése következtében fennálló elszámolást, továbbá Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 109. § (7) bekezdésében meghatározott, az önkormányzat költségvetését megillető bevételek, valamint a költségek és a ráfordítások elkülönítésének módját,

c) ingatlan esetében a környezetkárosítást kizáró nyilatkozatot, amelynek értelmében a vagyonkezelő felel a károsodástól mentes környezeti állapot megőrzéséért,

d) a szerződés megszűnése esetén a felek által teljesítendő szolgáltatásokat, beleértve az ilyenkor szükséges elszámolást is,

e) amennyiben jogszabály a vagyonkezelési szerződés hatálybalépését valamely szerv vagy személy hozzájárulásához köti, a szerződés mellékleteként az adott nyilatkozatot,

f) a vagyonkezelői jog ellenértékével kapcsolatos rendelkezéseket, amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzése vagy gyakorlása nem ingyenes.

(2) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzése vagy gyakorlása a vagyonkezelő által teljesített ellenérték fejében történik, az ellenértéket az e rendeletben meghatározott módon pénzösszegben vagy a vagyonkezelő által a szerződésben vállalt, a vagyonkezelésbe adott vagyonelem állagát, értékét megőrző vagy annak megnövekedését eredményező vagyonkezelői tevékenységként, szerződéses kötelezettségvállalásként kell meghatározni a vagyonkezelési szerződésben. Az ellenérték meghatározásánál figyelembe kell venni a vagyonelem sajátos jellegét, valamint vagyonkezelő által végzett önkormányzati közfeladattal kapcsolatos szempontokat, a közfeladat ellátásának bevételeit és gazdasági feltételeit.

(3) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzésének és gyakorlásának ellenértéke meghatározott pénzösszeg, azt a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően egy összegben vagy meghatározott rendszerességgel kell megfizetni. A vagyonkezelői jog megszerzésének és gyakorlásának pénzbeli ellenértéke (díja) a díjra vonatkozó szakértői értékbecslés alapján meghatározott összeg, amennyiben pedig a tulajdonosi joggyakorló versenyeztetés lefolytatásáról dönt, úgy a versenyeztetés során kialakult összeg. A vagyonkezelői jog megszerzéséért és gyakorlásáért együttesen is meghatározható pénzbeli ellenérték.

(4) Az ellenértékként végzett tevékenység hónapokban vagy években meghatározott időtartamra eső, pénzben kifejezett értékét a vagyonkezelési szerződésnek tartalmaznia kell. Ellenértékként végzett tevékenységnek minősül különösen: a vagyonkezelésbe vett vagyonelemek értékcsökkenését meghaladóan végzett, azok értékét növelő felújítás, pótlólagos beruházás, továbbá az üzemeltetési költségek körébe nem tartozó állagvédelem. A vagyonkezelési szerződés tartalmazza a vagyonkezelésbe adott vagyon kezelésbe adás időpontjában fennálló állapotát (értékét). A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog megszűnésekor köteles a vagyonkezelésébe vett vagyonnak a kezelésbe adása időpontjában fennálló állapotához (értékéhez) viszonyított különbözetével (csökkenésével vagy növekedésével) a vagyonkezelési szerződés szerint elszámolni.

(5) A (4) bekezdés szerint elvégzett tevékenység értékét a vagyonkezelőnek bizonylatokkal - így különösen előzetes tételes költségvetéssel és számlákkal - kell igazolnia, és arról a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon és gyakorisággal, de legalább évente az önkormányzat részére be kell számolnia.

(6) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzésének, gyakorlásának ellenértéke részben vagy egészben a vagyonkezelésbe vett vagyonelemen végzett, (4) bekezdés szerinti tevékenység, a vagyonkezelési szerződésben rögzíteni kell, hogy a vagyonkezelő az e tevékenységgel

26. § (1) A vagyonkezelőt, a vagyonkataszter hiteles vezetése érdekében - e rendelet szabályai szerint - adatszolgáltatási kötelezettség terheli az önkormányzat felé.

(2) A vagyonkezelő, a vagyonkezelési szerződés időtartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az önkormányzatot:

a) ha ellene csőd- vagy felszámolási eljárás, helyi önkormányzatnál adósságrendezési eljárás indult,

b) ha végelszámolási eljárás kezdeményezésére, vagy a jogutód nélküli megszüntetésre irányuló bírósági vagy hatósági intézkedésre került sor,

c) ha 3 hónapnál régebben lejárt köztartozása van, és annak megfizetésére nem kapott halasztást,

d) ha ellene végrehajtási eljárás indult,

e) mindazokról a változásokról, amelyekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget jogszabály vagy a vagyonkezelési szerződés előírja.

27. § (1) A vagyonkezelő által végzett tevékenységet, annak szabályszerűségét, célszerűségét a polgármester ellenőrzi a vagyonkezelő által havonta elkészített részletes írásbeli beszámoló alapján.

(2) A tulajdonosi ellenőrzés célja a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen: az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, továbbá az önkormányzatot hátrányosan érintő vagyonkezelői intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.

28. § (1) A polgármester a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:

a) az ellenőrzött szerv vagyonkezelésében álló, önkormányzati tulajdonba tartozó ingatlan területére belépni,

b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba - a külön jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával - betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, tanúsítványt készíttetni, ennek érdekében a vagyonkezelő szerv irodai helyiségeibe belépni, és ott tartózkodni,

c) az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.

29. § (1) A polgármester az adott évben elvégzett tulajdonosi ellenőrzésének legfontosabb megállapításairól, összefoglaló jelentésben - a tárgyévet követő év március 31-ig – beszámol a Képviselő-testületnek.

(2) A vagyonkezelő a polgármester (1) bekezdés szerinti beszámolójával egyidejűleg az általa végzett tevékenységről beszámol a Képviselő-testületnek.

30. § A vagyonkezelési szerződés részleges megszűnése, vagy a vagyonkezelési szerződés hatálya alá tartozó vagyonelemek körének megváltozása esetén a vagyonkezelő a változás bekövetkezésétől számított nyolc napon belül köteles kezdeményezni a szerződés módosítását.

14. Az önkormányzati vagyon hasznosítása

31. § (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogot nem érintő hasznosítása esetén versenyeztetési eljárást kell lefolytatni, amennyiben az érintett vagyontárgy forgalmi értéke az 5 millió forintot meghaladja. Ennek eredménytelensége esetén a hasznosításról a Képviselő-testület dönt.

(2) A versenyeztetésre vonatkozó részletes szabályokat jelen rendelet mellékletét képező Versenyeztetési Szabályzat tartalmazza.

(3) A vagyontárgy hasznosítása esetén a tulajdonosi jogok gyakorlójának jóváhagyása a hasznosításra való kijelöléshez szükséges.

15. Önkormányzati vagyon ellenérték fejében történő átruházása

32. § (1) Önkormányzati vagyon értékesítése esetén, amennyiben az érintett vagyontárgy forgalmi értéke az 5 millió forintot meghaladja versenyeztetési eljárást kell lefolytatni. Ennek eredménytelensége esetén az értékesítésről a Képviselő-testület dönt.

(2) A versenyeztetésre vonatkozó részletes szabályokat jelen rendelet mellékletét képező Versenyeztetési Szabályzat tartalmazza.

(3) A vagyontárgy értékesítése esetén a tulajdonosi jogok gyakorlójának jóváhagyása szükséges az értékesítésre való kijelöléshez.

16. Felajánlott vagyon elfogadása

33. § (1) Vagyon tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséről, vagyontárgy felajánlásának elfogadásáról a Képviselő-testület írásos előterjesztés alapján minősített többséggel határoz.

(2) A költségvetési szerv vezetője az alapító okiratban meghatározott tevékenységi körén és vállalkozási mértéken belül 3 millió forint forgalmi értékhatárig dönt az ingó vagyon és vagyoni értékű jog ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséről.

(3) Ajándékként, felajánlásként nem fogadható el olyan vagyontárgy, melynek ismert terhei elérik, vagy meghaladják annak értékét.

17. Elővásárlási jog gyakorlása

34. § (1) Az önkormányzatot bármilyen jogcímen megillető elővásárlási jog tekintetében a vételi ajánlatban, vagy az adásvételi szerződésben meghatározott érték alapján, a 19. § szabályai szerint kell eljárni.

(2) Elővásárlási jog gyakorlása az önkormányzat költségvetésében e célra biztosított előirányzat terhére történhet.

III. Fejezet

Záró rendelkezések

35. §  E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba és rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

36. § (1) A Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/2007. (IV. 17.) Ök. számú rendelet (továbbiakban: SZMSZ) a képviselő-testület bizottságokra átruházott hatásköreiről szóló 6. számú mellékletének 5/4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„5/4. Gyakorolja a tulajdonosi jogokat az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés szabályairól 22/2012. (V. 22.) önkormányzati rendelet 18.§-ában foglalt kivétellel – a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak tekintetében

1. 25 millió forint forgalmi értéket el nem érően a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság,
2. forgalmi értékhatárra tekintet nélkül amennyiben tulajdonjogot nem érintő hasznosítás esetén a megkötendő szerződés tárgyáért kikötött ellenszolgáltatás 1 évre számított értéke a 20 millió forintot nem éri el, akkor a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság gyakorolja.”

(2) Az SZMSZ a képviselő-testület bizottságokra átruházott hatásköreiről szóló 6. számú mellékletének 5/5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

 „5/5. Gyakorolja a tulajdonosi jogokat az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés szabályairól szóló 22/2012. (V. 22.) önkormányzati rendeletben foglaltak szerint az üzleti vagyon tekintetében

1. 25 millió forint forgalmi értéket el nem érően a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság,
2. forgalmi értékhatárra tekintet nélkül tulajdonjogot nem érintő hasznosítás esetén, amennyiben a megkötendő szerződés tárgyáért kikötött ellenszolgáltatás 1 évre számított értéke a 20 millió forintot nem éri el, akkor a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság gyakorolja a tulajdonosi jogokat.”

(3) Az SZMSZ a képviselő-testület bizottságokra átruházott hatásköreiről szóló 6. számú mellékletének 5/6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„5/6. Gyakorolja a tulajdonost megillető jogokat 25 millió forint forgalmi értékig a forgalomképes vagyon szerzésekor (amennyiben a költségvetési fedezet rendelkezésre áll), a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény eltérő rendelkezése hiányában.

(4) Az SZMSZ a képviselő-testület bizottságokra átruházott hatásköreiről szóló 6. számú mellékletének 5/10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„5/10. dönt a forgalomképtelen vagyon 3 évet el nem érő időtartamú, tulajdonjogot nem érintő hasznosításáról”

(5) Az SZMSZ a képviselő-testület bizottságokra átruházott hatásköreiről szóló 6. számú mellékletének 5/30. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„5/30. 25 millió forint értékig dönt az elővásárlási jog gyakorlásáról. Amennyiben a költségvetési fedezet rendelkezésre áll, úgy dönt az ingatlan megvételéről.”

(6) Az SZMSZ a képviselő-testület bizottságokra átruházott hatásköreiről szóló 6. számú mellékletének 5/54. pontja helyébe a következő rendelkezés lép

„5/54. A vásárokról és piacokról szóló 30/2004. (IV. 29.) Ök. sz. rendelet 1. számú mellékletében felsorolt piacokon, az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés szabályairól szóló 22/2012. (V. 22.) önkormányzati rendelet alapján, értékhatártól függően gyakorolja az önkormányzat tulajdonában lévő árusító helyiségek elidegenítésével kapcsolatos tulajdonosi jogokat.”

37.§ Az SZMSZ a képviselő-testület polgármesterre átruházott hatásköreiről szóló 7. számú melléklete az alábbi 49-51. ponttal egészül ki:

„49. Tulajdonosi ellenőrzés keretei között a vagyonkezelő által végzett tevékenységet, annak szabályszerűségét, célszerűségét ellenőrzi a vagyonkezelő által havonta elkészített részletes írásbeli beszámoló alapján.

50. A tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:

a) az ellenőrzött szerv vagyonkezelésében álló, önkormányzati tulajdonba tartozó ingatlan területére belépni,

b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba - a külön jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával - betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, tanúsítványt készíttetni, ennek érdekében a vagyonkezelő szerv irodai helyiségeibe belépni, és ott tartózkodni,

1. az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.

51. Az önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken a felszíni és felszín alatti építmények, továbbá a közművek, valamint az azokkal összefüggő egyéb építmények létesítéséhez, bővítéséhez, áthelyezéséhez, valamint a már meglévő építmények ingatlan-nyilvántartási feltüntetéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulás megadása kérdésében.”

38.   § Hatályát veszti

1. Az SZMSZ a képviselő-testület bizottságokra átruházott hatásköreiről szóló 6. számú mellékletének 5/35. pontja,
2. az önkormányzat tulajdonában   álló vagyonnal való rendelkezés szabályairól szóló 43/2007. (XII.19.) Ök. számú rendelet,
3. az egyes önkormányzati rendeletek módosításáról szóló 2/2009. (II.05.) Ök. számú rendelet 10. §-a,
4. az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés szabályairól szóló 43/2007. (XII.19.) Ök. számú rendelet módosításáról szóló 15/2009. (IV.29.) Ök. számú rendelet,
5. az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés szabályairól szóló 43/2007. (XII.19.) Ök. számú rendelet módosításáról szóló 24/2009. (VI.30.) Ök. számú rendelet.

39. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1. melléklet az  22/2012.. (V. 22.) önkormányzati rendelethez

VERSENYEZTETÉSI   SZABÁLYZAT

I. rész

Általános szabályok

1.         Versenyeztetési eljárás

1.1.      Versenyeztetési eljárás alkalmazása esetén a pályázati eljárás vagy az árverés szabályai szerint kell eljárni.

2.         E szabályzat alkalmazásában

2.1.      Kiíró (ajánlatkérő): a jelen rendeletben meghatározottak szerint a tulajdonosi jogok gyakorlója, illetőleg a tulajdonosi jogok gyakorlójától kapott felhatalmazás alapján a Polgármester, a Képviselő-testület bizottsága vagy a költségvetési szerv vezetője.

2.2.      Ajánlattevő (pályázó, licitáló): aki a versenyeztetési eljárás során a pályázati kiírás alapján ajánlatot tesz vagy az árverési felhívás alapján licitál.

2.3.      Nyílt pályázati eljárás: ha az ajánlattevők köre előre meg nem határozható, illetve a meghatározott ajánlattevői körbe tartozók száma nem ismert.

2.4.      Zártkörű (meghívásos) pályázati eljárás: a kiíró az érdekelteket – megfelelő határidő kitűzésével – közvetlenül hívja fel ajánlattételre, és kizárólag a kiíró által meghívottak nyújthatnak be pályázatot.

2.5.      Egyfordulós pályázati eljárás: olyan nyílt vagy zártkörű pályázati eljárás, melynek során a kiíró a pályázati kiírás feltételeinek megfelelő pályázatok közül választja ki a nyertes ajánlattevőt vagy azok hiányában a pályázati eljárást eredménytelennek nyilvánítja.

2.6.      Többfordulós pályázati eljárás: olyan nyílt vagy zártkörű pályázati eljárás, amelynek során a kiíró az első forduló pályázati feltételeinek megfelelő pályázók számára a második fordulóban további feltételeket határoz meg, és az ezen feltételeknek megfelelő pályázók közül választja ki a nyertes pályázót.

II. rész

A pályázati eljárás

3. A pályázati eljárás típusai:

3.1.      A pályázati eljárás nyílt vagy zártkörű lehet.

3.2.      Zártkörű pályázati eljárás akkor folytatható le, ha a hasznosítani kívánt vagyon jellege, jelentősége, valamint a hasznosítás hatékonyságát elősegítő feladatok megoldása ezen feltételeket teljesíteni képes gazdasági szereplők részvételét teszi szükségessé.

3.3.      A kiíró döntésétől függően a pályázati eljárás egy vagy többfordulós lehet. A jelen szabályzat alkalmazásában több fordulós pályázati eljárás legfeljebb két fordulóból állhat. Az első forduló feltételeinek megfelelő pályázókat a kiíró a második fordulóban a pályázat kiegészítésére szólítja fel. Az első fordulóban beadott pályázatokban vállalt feltételek csak a kiíró felhívásában foglaltak szerint módosíthatók. A második fordulóban azt a pályázót lehet nyertessé nyilvánítani, aki a pályázat kiegészítésére való felszólításnak eleget tett.

4. A pályázati eljárás kiírása, meghirdetése:

4.1.      A pályázatot jelen szabályzat 2.1. pontjában meghatározott kiíró írhatja ki.

4.2.      A pályázati kiírást a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és honlapján kell közzétenni a beadás határidejét megelőző legalább 15 nappal korábban. A pályázati kiírás megjelenéséről a kiíró közleményt jelentethet meg egy országos napilapban, a Pesterzsébet Újságban vagy más újságban illetve a helyi televíziós műsorszolgáltató műsorában is.

4.3.      Zártkörű pályázati eljárásról a kiíró az érintetteket a pályázati kiírás megküldésével postai úton értesíti úgy, hogy a pályázati kiírás megjelenéséről szóló közlemény közzétételétől számítva a pályázatok benyújtására legalább 15 nap álljon rendelkezésre.

4.4.      Zártkörű pályázati eljárás esetén legalább három gazdasági szereplőnek kell megküldeni a pályázati kiírást.

4.5.      A pályázati eljárást a hasznosítani kívánt vagyon (vagyonrész) egészére, illetőleg meghatározott részére (részeire) lehet meghirdetni.

4.6.      Többfordulós pályázati eljárás esetén a második fordulóban résztvevő pályázók számára eljuttatott, a pályázat kiegészítésére vonatkozó felhívás megküldésére a 4.3. pontban foglaltakat kell alkalmazni.

4.7.      A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

1. a kiíró megnevezését;
2. a pályázati eljárás célját, jellegét (nyílt vagy zártkörű), illetve a fordulók számát;
3. a pályázati eljárás tárgyát, annak értékét;
4. szükség esetén a kiíró által elfogadható minimumárat, az alkalmazható fizetési módot;
5. az ajánlati biztosíték megjelölését, rendelkezésre bocsátásának határidejét és módját;
6. a hasznosítás feltételeit;
7. a pályázat benyújtásának helyét, módját és pontos időpontját;
8. a pályázatok felbontásának helyét és időpontját;
9. a hiánypótlás lehetőségét;
10. a pályázatok elbírálásának szabályait, szempontrendszerét;
11. a kiíró azon jogának fenntartását, hogy érvényes pályázatok benyújtása esetén is a pályázati eljárást eredménytelennek nyilváníthatja;
12. az eredményhirdetés módját, helyét és várható idejét;
13. többfordulós pályázati eljárás esetén a kiegészítésre való felszólításra való utalást;
14. a pályázati eljárással kapcsolatos további információszerzés lehetőségének megjelölését.
    1.  A nyílt pályázati eljárás meghirdetésére vonatkozó közleménynek tartalmaznia kell:
    1. a kiíró megnevezését;
    2. a pályázati eljárás célját, nyílt jellegét, illetve a fordulók számát;
    3. a pályázati eljárás tárgyát, annak értékét;
    4. a pályázatok benyújtásának helyét, módját és pontos időpontját;
    5. a részletes pályázati kiírás rendelkezésre bocsátása helyét.
    6. A zártkörű pályázati eljárás meghirdetésére vonatkozó közleménynek tartalmaznia kell:

1. a kiíró megnevezését;
2. a pályázati eljárás célját, zártkörű jellegét;
3. a pályázati eljárás tárgyát, annak értékét;

5. Az ajánlati biztosíték

5.1.      A pályázati eljáráson való részvétel ajánlati biztosíték adásához köthető, melyet a pályázati kiírásban meghatározott időpontig és módon kell a kiíró részére megfizetni. A befizetés teljesítésének a jóváírás napja minősül.

5.2.      Az ajánlati biztosítékot a pályázati kiírás visszavonása, a pályázat érvénytelenségének megállapítása, a pályázatnak a benyújtási határidőt megelőző visszavonása esetén, továbbá az ajánlati kötöttség lejárta után 3 munkanapon belül vissza kell fizetni. Nem jár vissza a biztosíték, ha a pályázó az ajánlati kötöttség időtartama alatt pályázatát visszavonta, illetőleg a szerződés megkötése neki felróható vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.

5.3.      A nyertes pályázó által befizetett ajánlati biztosítéknak megfelelő összeg elidegenítés esetén vételárelőlegként, hasznosítás esetén szerződést biztosító mellék-kötelezettségként (óvadék) számít be.

5.4.      A nyertes pályázó által befizetett, ÁFA hatályán kívüli tételként elszámolt ajánlati biztosítékról kiadási pénztárbizonylatot, majd ennek megfelelő összeg megjelölésével vételárelőlegről vagy szerződést biztosító mellékkötelezettségről bevételi pénztár-bizonylatot és számlát kell kiállítani.

6)         A pályázati eljáráson való részvétel feltételei

6.1.      A pályázatok elbírálása során csak a pályázati kiírásban meghatározott időben és módon benyújtott pályázatok vehetők figyelembe.

6.2.      A pályázati eljárásban – a kiírás eltérő rendelkezése hiányában – devizabelföldi- és külföldi (továbbiakban: külföldi) természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, vagy ezek konzorciuma vehet részt. Az együttes pályázati ajánlattétel céljából alapított ajánlattevői közösség; vagy más alkalmi egyesülés (konzorcium), és tagjainak felelőssége a pályázati eljárás és a szerződéskötés során egyetemleges.

7)         A pályázatok érvényességi feltételei, az ajánlati kötöttség

7.1.      A pályázó pályázatát zárt, a pályázó személyére való bármely utalás nélküli borítékban, egy példányban köteles a pályázatok benyújtására nyitva álló határidő alatt, a pályázati kiírásban meghatározott helyen, az adott pályázatra utaló jelzéssel személyesen, vagy meghatalmazott útján benyújtani.

7.2.      A benyújtott pályázatnak tartalmaznia kell:

1. a pályázó nevét, székhelyét (lakóhelyét), természetes személy pályázó esetén személyes adatait, elérhetőségeit (telefonszám, telefaxszám);
2. a pályázó rövid bemutatását;
3. a megajánlott ellenszolgáltatást (vételár, bérleti díj, stb.);
4. a pályázati kiírásban foglalt feltételek elfogadására irányuló nyilatkozatot;
5. a fizetés módját és ütemezését;
6. a pályázó által vállalt további kötelezettségre vonatkozó ajánlatot,
7. a pályázati kiírásban előírt ajánlati biztosíték megfizetéséről szóló igazolást.

7.3.      Ha a pályázati kiírás biztosítékadási kötelezettséget ír elő, a pályázat csak akkor érvényes, ha a pályázó igazolja, hogy a kiírásban megjelölt összegű ajánlati biztosítékot az ott megjelölt formában és módon a kiíró rendelkezésére bocsátotta.

7.4.      A pályázatnak tartalmaznia kell:

7.4.1.   ha a pályázó jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a pályázónak a beadáshoz képest:

1. 30 napnál nem régebbi eredeti cégkivonatát vagy annak hitelesített másolatát, valamint aláírásra jogosult képviselőjének eredeti aláírási címpéldányát vagy annak hitelesített másolatát,
2. a létrejöttét igazoló bírósági, vagy más egyéb nyilvántartásba vételéről szóló okiratot, valamint a képviselet jogára vonatkozó továbbá az aláírás hitelességét igazoló okiratot.

7.4.2.   egyéni vállalkozó esetén a vállalkozói engedély hiteles másolatát;

7.4.3.   természetes személy esetén a természetes személy személyi adatait.

7.5.      A konzorciumban pályázóknak ajánlatukhoz csatolni kell a közöttük létrejött megállapodás eredeti vagy hitelesített másolatát, melynek ki kell térnie arra, hogy a tagok felelőssége egyetemleges, meg kell jelölniük továbbá a meghatalmazással eljáró képviselőjük nevét.

7.6.      Külföldi pályázónak hiteles magyar fordításban is be kell nyújtania a megjelölt dokumentumokat. Külföldi pályázó köteles belföldi székhellyel (lakóhellyel) rendelkező kézbesítési megbízottat megnevezni.

7.7.      A pályázó ajánlatához a pályázati kiírásban meghatározott időpontig, de legalább a benyújtási határidő lejártától számított 90 napig kötve van. A pályázó ajánlati kötöttségétől szabadul, amennyiben a kiíró ezen időponton belül írásban közli, hogy pályázatát nem nyilvánította nyertessé, vagy hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánította. Abban az esetben, ha a bíráló bizottság javaslatában második helyezettet is megjelöl, úgy az ilyen pályázó ajánlati kötöttsége a 90 napon belül akkor szűnik meg, ha a kiíró a nyertes pályázóval szerződést köt, és erről írásban értesíti a második helyezettet.

7.8.      A pályázó ajánlati kötöttsége akkor kezdődik, amikor a pályázatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.

8)         A pályázatok átvétele, bontása

8.1.      A pályázat személyesen vagy meghatalmazott útján a pályázati kiírásban megjelölt helyen és időben, legkésőbb a pályázat beadására nyitva álló határidőig adható be. A pályázat átvétele során az átvétel időpontját rá kell vezetni a pályázatot tartalmazó borítékra, egyúttal átvételi elismervénnyel kell igazolni az átvétel tényét.

1. A határidőben beérkezett pályázatok felbontása a benyújtási határidőt követő 15 napon belül nyilvánosan történik. Nyilvános bontáson a kiíró képviselője a kiíró által meghívott személyek, valamint a pályázók, illetve meghatalmazottjaik is jelen lehetnek.
2. A pályázatok nyilvános bontásakor a jelenlevőkkel ismertetni kell a pályázatot benyújtók nevét, székhelyét (lakóhelyét), azonban az ajánlatokkal kapcsolatos további részletek nem hozhatók nyilvánosságra.

9. A pályázatok értékelése:
10. A felbontott pályázatokat a kiíró által létrehozott legalább 3 fős bizottság,

- amennyiben a kiíró a Képviselő-testület, úgy a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság,

- amennyiben a kiíró Bizottság, úgy maga az illetékes Bizottság,

a bontást követő 15 napon belül formai és tartalmi szempontból értékeli, és az elbírálásra vonatkozó javaslatát indoklással együtt a kiíró részére előterjeszti.

1. A pályázat étékelésében nem vehet részt az a személy, aki pályázó, vagy annak:

1. közeli hozzátartozója /Ptk. 685. § (b)/;
2. munkaviszony, illetve köztisztviselői jogviszony alapján a felettese, vagy alkalmazottja;
3. más szerződéses viszonyban foglalkoztatója vagy foglalkoztatottja;
4. tulajdonosa, tagja vagy vezető tisztségviselője – amennyiben a pályázó jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy ezek konzorciuma.
   1. A pályázat értékelésében részt vevő köteles haladéktalanul a kiírónak bejelenteni, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn. Összeférhetetlenségi vita esetén a kiíró dönt.
   2. A pályázatok értékelésében résztvevő személyeket titoktartási kötelezettség terheli. A pályázatok értékelésében résztvevők az e minőségükben tudomásukra jutó információkat kizárólag a pályázatok értékelésének céljára használhatják fel.
   3. A bizottság munkájáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell különösen:

1. a pályázat tárgyául szolgáló vagyont (vagyonrészt);
2. a lebonyolítás rövid ismertetését, a beérkezett pályázatok számát;
3. a beérkezett pályázatok összefoglalását;
4. a pályázatok értékelésének főbb szempontjait, az egyes pályázatokkal kapcsolatban kialakult véleményeket;
5. a pályázati kiírásban szereplő bírálati szempont/szempontok szerinti legkedvezőbb pályázat javaslatának indokait;
6. a pályázati eljárás eredményének összefoglaló értékelését, az első és esetlegesen a második helyre javasolt pályázó megjelölését.

10. Érvényesség, eredményesség
    1. Érvénytelen a pályázat, ha:

1. a pályázatot a kiírásban meghatározott határidő után nyújtották be;
2. biztosítékadási kötelezettség esetén a biztosítékot a pályázó nem bocsátotta, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta a kiíró rendelkezésére;
3. a megvásárolni kívánt vagyon (vagyonrész) mértékét és az ajánlati árat (díjat) nem egyértelműen határozta meg, vagy más ajánlatához vagy feltételhez kötötte, továbbá ha a megajánlott vételár a minimum árat nem éri el;
4. a pályázó nem tett részletes és kötelező erejű jognyilatkozatot az ajánlatával kapcsolatban, és nem vállalt ajánlati kötöttséget;
5. a pályázat az előző esetekben felsoroltakon túlmenően nem felel meg a pályázati kiírásban, a jogszabályokban, valamint a jelen eljárási rendben foglaltaknak;
6. olyan pályázó nyújtotta be, aki nem jogosult részt venni a pályázati eljáráson.
   1. Eredménytelen az eljárás, ha:

1. a pályázati eljárás során nem nyújtottak be érvényes pályázatot;
2. a benyújtott pályázatok egyike sem felelt meg a pályázati kiírásban foglalt feltételeknek;
3. a kiíró eredménytelennek nyilvánítja.
   1. Eredményes az eljárás, ha a pályázati kiírásban foglalt feltételeknek megfelelő legalább egy érvényes pályázat érkezett, kivéve a 10.2. c) pontban foglalt esetet.

11. A döntés
    1. A pályázatok érvényességéről, a pályázati eljárás eredményességéről, valamint a nyertes pályázatról a kiíró dönt – ha a pályázati kiírás másképp nem rendelkezik – a bontástól számított 30 napon belül. A határidőt a kiíró egyoldalú nyilatkozattal, egy alkalommal, legfeljebb 15 nappal meghosszabbíthatja, amelyről az érintetteket tájékoztatni kell.
    2. A pályázatok közül a pályázati kiírásban szereplő bírálati szempont/szempontok szerinti legkedvezőbb feltételeket kínáló pályázat mellett kell dönteni. A döntésben meg lehet jelölni a nyertes pályázón kívül a második helyezettet is, akivel a kiíró abban az esetben köthet szerződést, ha a pályázati eljárás nyertesével a szerződéskötés meghiúsulna, vagy a szerződés aláírása után a nyertes a szerződést nem teljesíti, és ezért a kiíró a szerződéstől eláll.
       1. A döntés során felmerülő összeférhetetlenségre e szabályzat 9.2. pontjában foglaltakat kell alkalmazni.

12. A pályázat eredményének közlése

12.1.    A kiíró a döntését követően a pályázati eljárás eredményét haladéktalanul, de legkésőbb 5 munkanapon belül, írásban közli valamennyi pályázóval. A nyertessé nem nyilvánított pályázók ajánlati kötöttsége a döntésről szóló értesítés kézhezvételének napján szűnik meg, a 7.7. pontban foglaltak kivételével.

13. A szerződés megkötése
14. A kiíró a pályázati eljárás nyertesével, ennek meghiúsulása esetén – amennyiben megjelölésre került – a második helyezettel köthet szerződést.
15. A pályázati eljárás nyertese az, akit a kiíró döntésében nyertesnek nyilvánított.
16. A szerződést a kiíró döntését követő 30 napon belül meg kell kötni.
17. Ha a pályázat nyertesével a szerződéskötés meghiúsulna, vagy a szerződés aláírása után a nyertes a szerződést nem teljesíti, és ezért a kiíró a szerződéstől elállt, vagy a felek felbontották azt, úgy a kiíró korábbi döntése alapján jogosult – amennyiben megjelölésre került – a második legjobb pályázóval szerződést kötni, vagy új pályázati eljárást kiírni.

III. rész

Az árverés

14. Az árverés szabályai
15. A kiíró döntése szerint az önkormányzat tulajdonában lévő vagyont árverés útján is értékesítheti.
16. Az árverés nyilvános, és azt jogi képviselő jelenlétében kell lebonyolítani.
17. Az árverést árverési felhívás közzétételével kell kitűzni.
18. Az árverési felhívást az önkormányzat hirdetőtábláján és honlapján kell közzétenni az árverés napja előtt legalább 15 nappal. Az árverési felhívás megjelenéséről a kiíró közleményt jelentethet meg egy országos napilapban, a Pesterzsébet Újságban vagy más helyi újságban illetve a helyi televíziós műsorszolgáltató műsorában is.
19. Az árverési felhívásban fel kell tüntetni:

1. a kiíró megnevezését;
2. az árverés helyét és idejét;
3. az árverésre kerülő vagyontárgyak (vagyonrészek) megnevezését és kikiáltási árát, valamint a vagyontárgyakra (vagyonrészekre) vonatkozó egyes korlátozásokat (pl.: elővásárlási jog, stb.);
4. a vételár megfizetésének határidejét és módját;
5. az ajánlati biztosíték összegét és letétbe helyezésének módját, határidejét;
6. az árverésen történő licitálás feltételeit;
7. árverésre jelentkezés helyét, módját és idejét;
8. amennyiben szükséges, az arra vonatkozó közlést, hogy az árverésre kerülő vagyontárgyakat hol és mikor lehet megtekinteni, illetve az árverésre kerülő vagyonról hol, mikor és hogyan lehet további információhoz jutni.
   1. Az árverés meghirdetésére vonatkozó közleménynek tartalmaznia kell:
   1. a kiíró megnevezését;
   2. az árverésre kerülő vagyontárgyak (vagyonrészek) megnevezését és kikiáltási árát;
   3. az árverés helyét és idejét;
   4. az ajánlati biztosíték összegét és letétbe helyezésének módját, határidejét
   5. Az árverést az azt előkészítő szervezet bonyolítja le. Az árverés során közreműködő személyek összeférhetetlenségére e Szabályzat 9.2. pontjában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
   6. Az árverésen részt venni és vételi ajánlatot tenni személyesen, vagy meghatalmazott útján lehet. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.
   7. Az árverésen az egyéb feltételeknek való megfelelés esetén az licitálhat, aki az árverési felhívásban meghatározott ajánlati biztosítékot az árverési felhívásban megjelölt módon és időben letétbe helyezte. A befizetés teljesítésének a jóváírás napja minősül.
   8. Az árverés megkezdésekor a licitálókkal közölni kell az árverésre kerülő vagyontárgy, vagyon(rész) becsértékét (kikiáltási árát), és fel kell hívni őket ajánlatuk megtételére, mely nem lehet kedvezőtlenebb a kikiáltási árnál.
   9. Az árverést addig kell folytatni, amíg a licitálók ajánlatot tesznek. Ha nincs újabb, a licitálás feltételeinek megfelelő ajánlat, a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltását követően ki kell jelenteni, hogy a vagyontárgyat/vagyon(rész)t a legmagasabb vételárat ajánló veheti meg.
   10. Az árverési vevő által befizetett ajánlati biztosítéknak megfelelő összeg vételár-előlegként beszámít a vételárba, a többi letevőnek a biztosítékot az árverés befejezése után 3 munkanapon belül vissza kell adni, illetve utalni. Nem jár vissza a biztosíték, ha az árverési vevő az árverést követően ajánlatát visszavonja, illetőleg a szerződés megkötése neki felróható vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.
   11. A licitáló által befizetett, ÁFA hatályán kívüli tételként elszámolt ajánlati biztosítékról kiadási pénztárbizonylatot, majd ennek megfelelő összeg megjelölésével vételárelőlegről bevételi pénztárbizonylatot és számlát kell kiállítani.
   12. Az árverési vevő köteles a teljes vételárat a szerződés aláírásáig megfizetni. A szerződést az árverést követő 30 napon belül kell megkötni. Amennyiben a teljes vételárat a fenti határidőn belül nem fizeti meg az árverési vevő, a biztosítékot elveszíti, és az árverés eredménytelennek minősül.
   13. Ha az ingatlan elővásárlási joggal terhelt, a szerződésben foglalt ajánlatot közölni kell az elővásárlásra jogosulttal a szerződés megkötését követő 10 napon belül, egyidejűleg megfelelő határidő biztosításával fel kell szólítani nyilatkozattételre.
   14. Az árverésre bocsátott vagyontárgyon/vagyonrészen a vevő a vételár kifizetésével szerezhet tulajdonjogot, figyelemmel azonban a hatályos jogszabályokra és a vagyontárgyat/vagyonrészt esetlegesen terhelő korlátozásokra.
   15. Az árverési felhívás visszavonásának tényét közzé kell tenni a 14.4. pontban részletezettek szerint.
   16. Az árverési felhívás visszavonása esetén az ajánlati biztosítékot, és amennyiben az árverés tárgyáról készült részletes tájékoztató (információs dokumentum) rendelkezésre bocsátása ellenérték fejében történt, úgy az azért fizetett ellenértéket, a dokumentum visszaszolgáltatását követően 3 munkanapon belül vissza kell adni.
   17. Az árverésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek az árverés helyét, időpontját, lefolyását, a legmagasabb ajánlat értékét és az ajánlattevő személyét, lakóhelyét, illetve székhelyét, továbbá az árverés tárgyául szolgáló vagyontárgy (vagyonrész) megjelölését kell tartalmaznia.
   18. Az árverésről készült jegyzőkönyvet az árverést foganatosító személy(ek) és a jegyzőkönyvvezető, valamint az árverésen licitáló(k) is aláírják.