1. § E rendelet hatálya azokra a Budapest Főváros XX. kerület, Pesterzsébet Önkormányzatának (továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (továbbiakban: helyiség) terjed ki, amelyek elidegenítését a a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Ltv.) szabályozza.

2. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő, eladásra kijelölt helyiséget először a bérlőnek kell vételre felajánlani, amennyiben a bérlőt az Ltv. alapján elővásárlási jog illeti meg.

(2) Elővásárlási joggal érintett helyiséget kívülálló személynek akkor lehet eladni, ha a bérlő (bérlőtárs) elővásárlási jogával nem kíván élni, és erről írásban nyilatkozik.

3. §¹ (1) Helyiség elidegenítéséről 25 millió Ft forgalmi értékig a Gazdasági és Jogi Bizottság, 25 millió Ft forgalmi érték felett a Képviselő-testület határoz.

(2) Nem idegeníthető el:

4. §² (1) A helyiségek elidegenítése történhet

(2)⁴ Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a 3. § szerint hatáskör gyakorlására jogosult szerv döntését követő 15 napon belül az elővásárlásra jogosultat értesíteni kell a helyiség elidegenítésére vonatkozó felajánlásról.

(3) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a bérlő az általa bérelt helyiség megvásárlása iránti szándékának bejelentését követően, a polgármester elkészítteti az ingatlan forgalmi értékbecslését. A forgalmi értékbecslés elkészítésének díja a bérlőt terheli, melyről a bérlőt az értékbecslés megrendelését megelőzően – a megbízási díj pontos összegének megjelölésével – értesíteni kell. A bérlő a forgalmi értékbecslés elkészítése díjának megfelelő összeget adminisztrációs díjként előre köteles az önkormányzat részére megfizetni és azt igazolni. A megvásárolni kívánt ingatlan vételáráról az elkészített értékbecslés alapján a 3. § szerint meghatározott szerv dönt. A hatáskör gyakorlója által meghozott döntésről a polgármester eladási ajánlat megküldésével, írásban tájékoztatja a bérlőt azzal, hogy a bérlő az ajánlat kézhezvételét követő 30 napon belül nyilatkozhat arról, kíván-e elővásárlási jogával élni.

(4) A bérlő részére az adminisztrációs díj abban az esetben sem jár vissza, ha a bérlő nyilatkozata alapján az ingatlan adásvétel nem jön létre.

(5) A helyiség elidegenítésére vonatkozó felajánlásnak tartalmaznia kell:

(6) Az önkormányzat ajánlati kötöttsége a vételre történő felajánlásról szóló értesítés jogosult általi kézhezvételét követő naptól számított harmincadik naptári napig tart.

(7) Nem idegeníthető el az a helyiség, amelyre díjtartozás van, a díjtartozással érintett személy részére.

(8) Amennyiben az elidegenítésre kijelölt helyiség üres, vagy az azt a bérlő nem kívánja megvásárolni, pályázat útján kell értékesíteni.

5. § (1)⁵ Helyiség pályázat útján történő elidegenítése esetén a pályázati feltételekről az elidegenítésre kijelölés tekintetében döntéshozó Gazdasági és Jogi Bizottság, vagy Képviselő-testület határoz.

(2) Helyiség pályáztatás útján való elidegenítése esetén az önkormányzat mindenkor hatályos Versenyeztetési Szabályzatának rendelkezéseit kell – az e rendeletben szabályozott eltérésekkel, értelemszerűen – alkalmazni.

5/A. §⁶ (1) Helyiség a 4. § (1) d) pont alapján pályázaton kívül akkor értékesíthető, ha üres, vagy elővásárlási joggal nrem érintett.

(2) A helyiség versenyeztetésen kívül 25 millió forint bruttó egyedi forgalmi érték alatt, egyszeri eredménytelen nyilvános pályázatot követően értékesíthető.

(3)⁷ A (2) bekezdésben meghatározott esetben a helyiség pályázaton kívül történő értékesítéséről a vevő által benyújtott vételi szándéknyilatkozat alapján a Gazdasági és Jogi Bizottság határozattal dönt.

6. § (1)⁸ Értékesítésre kijelölt helyiség vételárát - az értékbecslés alapján - a 3. § szerinti összeghatárt figyelembe véve a Gazdasági és Jogi Bizottság, vagy a Képviselő-testület határozza meg.

(2) A helyiség forgalmi értékének megállapítása értékbecslés alapján történik, amely tartalmazza az eladásra kerülő helyiség, az épület és a hozzá tartozó telek jogi helyzetével és műszaki állapotával összefüggő, továbbá az forgalmi érték meghatározását befolyásoló egyéb adatokat.

7. § (1) A helyiség elidegenítéséről szóló szerződést a polgármester írja alá.

(2) Az adásvételi szerződésben rögzíteni kell a vételárra és a vételár megfizetésére vonatkozó, e rendeletben meghatározott feltételeket.

(3) Az adásvételi szerződést a törvényes előírások szerint, továbbá az ezen rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelően kell elkészíteni és az önkormányzat érdekeit a jogszabályokban rögzített biztosíték kikötésével védeni kell.

(4) A polgármester intézkedik az önkormányzat javára bejegyzett jelzálogjog és ahhoz kapcsolódó elidegenítési és terhelési tilalom törlése iránt, illetve az ügyfél kérelmére – az önkormányzat érdekeinek figyelembe vételével – a ranghelycseréhez történő hozzájárulás megadása érdekében.

(5) Ha a vételár kiegyenlítése nem egyösszegben történik, az önkormányzat javára elállási jogot kell kikötni az adásvételi szerződésben arra az esetre, ha a vevő késedelmesen fizet, és a vételárhátralékot a hivatalos felszólításra 15 naptári napon belül nem fizeti meg. Ebben az esetben az önkormányzat jogosult levonni a visszajáró vételárból a mindenkori bérleti díjjal megegyező használati díjat.

8. § (1)⁹ A helyiség vételárát a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel egyösszegben kell megfizetni legkésőbb az adásvételi szerződés hatályba lépését követő nyolc napon belül. Az adásvételi szerződés hatályba lépése az elővásárlási jogról történő lemondásról szóló jognyilatkozat Önkormányzat általi kézhezvételét követő nap. Az Önkormányzat tulajdonjogát a vételár teljes összegének kifizetésig fenntartja.

(2)¹⁰ Ha a helyiséget a bérlő vásárolja meg, nyilatkozata alapján jogosult a vételárat részletekben is kiegyenlíteni. A vételár 25 %-át a szerződéskötéskor kell megfizetni, a fennmaradó 75 %-ot legfeljebb 3 év alatt, évi egyenlő részletben kell törleszteni. A fizetés évente egyszer, a szerződéskötés naptári napján esedékes. A vételárhátralék összege után a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 6:47. § szerinti kamatösszeget is meg kell fizetni.

(3) Ha a vevő esedékes fizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, a határidőre be nem fizetett törlesztőrészlet után a hatályos jogszabályban meghatározott, pénztartozás esetén a Ptk. szerinti késedelmi kamatot kell fizetnie.

(4) Pályázat útján történő elidegenítés esetén a kialakult vételár megfizetésére nem adható részletfizetési kedvezmény.

9. § Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő elidegenítések esetében is alkalmazni kell.

12. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.