Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata Képviselő-testületének

 2/2015. (II. 17.) önkormányzati rendelete

a települési támogatásokról 

Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10.§ (1) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 132. § (4) bekezdés g) pontjában és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet közigazgatási területén - a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai alapján - lakóhellyel rendelkező vagy bejelentett tartózkodási hellyel rendelkező és ezen tartózkodási helyen életvitelszerűen lakó a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1)-(3) bekezdésében foglalt személyekre terjed ki.

(2) A köztemetéssel kapcsolatos ügyekben, tekintet nélkül a lakó vagy tartózkodási helyére az eltemettetésre köteles személyre terjed ki a rendelet hatálya.

                                                         Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. jövedelem: az Szt. 4. § (1) bekezdés a) pontja szerint meghatározott,

2. vagyon: az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontja szerint meghatározott,

3. család: az Szt. 4. § (1) bekezdés c) pontja szerint meghatározott,

4. közeli hozzátartozó: az Szt. 4. § (1) bekezdés d) pontja szerint meghatározott,

5. háztartás: az Szt. 4. § (1) bekezdés f) pontja szerint meghatározott,

6. egyedülélő: az Szt. 4. § (1) bekezdés e) pontja szerint meghatározott,

7. egyedülálló: az Szt. 4. § (1) bekezdés l) pontja szerint meghatározott

8. rendszeres pénzellátás: az Szt. 4.§ (1) bekezdés i) pontja szerint meghatározott

fogalom.

Eljárási szabályok

3. § Az e rendeletben szabályozott szociális ellátások iránti kérelmeket Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébeti Polgármesteri Hivatal Szociális Osztályán (a továbbiakban: Szociális Osztály) lehet benyújtani.

4. § Az e rendeletbe foglalt ellátások iránti kérelmek elbírálása során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

5. § (1) Az e rendeletben meghatározott ellátásokra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles saját maga és családja - települési lakásfenntartási és díjhátralék-csökkentési támogatás esetén a háztartás tagjainak - vagyoni és jövedelmi viszonyairól nyilatkozni, azokat igazolni.

(2) A vagyont, vagyoni helyzetet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet ( a továbbiakban: Korm. rend.) 1. számú melléklete szerint kell igazolni.

(3) Amennyiben a települési önkormányzat a vagyonnyilatkozatban foglaltakat vitatja a Korm. rend. 5. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

(4) A jövedelemszámításnál a Szt. 10. § (2)-(5) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

(5) A jövedelem igazolására szolgáló iratok különösen

a)a rendszeres pénzellátás esetén a pénzellátás folyósításának igazolószelvénye (nyugdíjszerű ellátás esetében az összesítő), illetőleg megállapító határozata, feltéve, hogy azt más szerv állapította meg és folyósítja,

b)a foglalkoztatottaknál a munkáltató által kiállított hivatalos kereseti kimutatás,

c)az egyéni vállalkozók, gazdasági társaságok tagjai esetében az állami adóhatóság igazolása és a kérelmező nyilatkozata,

d).

(6) A gyermek elhelyezésének igazolására szolgáló iratok különösen: a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése, vagy a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági, illetve gyámhatósági döntés, továbbá a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 18. § (2) bekezdésében meghatározott jegyzőkönyv.

(7) Tanköteles kort betöltött személy esetén nappali oktatás munkarendje szerint fennálló tanulói vagy hallgatói jogviszony az oktatási intézmény által kiállított igazolással igazolható.

6. § (1) A kérelmező vagyoni, szociális, egészségügyi, lakás vagy egyéb körülményeinek tisztázására helyszíni szemle tartható, az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és a megállapításokat környezettanulmányban kell rögzíteni.

(2) Az eljárás során felhasználható más hatóság, illetőleg család- és gyermekvédelemmel foglalkozó más szerv vagy személy által készített környezettanulmány is, feltéve, hogy elkészítése óta hat hónap még nem telt el.

(3) Az e rendeletbe foglalt ellátásokra való jogosultság megállapítása előtt környezettanulmányt kell készíteni abban az esetben, ha a kérelemben foglaltak alapján nem állapítható meg egyértelműen a rászorultság ténye, illetve, ha egyéb kétség merül fel a kérelem indokoltságát illetően.

7. § A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett ellátás megtérítésére a Szt.17.§-ban foglaltak az irányadók. 

8. § Ha a települési önkormányzat hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a becsatolt jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja a Szt. 10. § (6) bekezdésében, valamint a Korm. rend. 3. § (2)-(4) bekezdéseiben foglaltak szerint jár el.

9. § Az e rendeletben foglalt ellátások vonatkozásában a lakcím és a családi állapot megállapítása szempontjából a személyi adat- és lakcímnyilvántartó adatai az irányadóak.

10. § A 2. § 7. pontja alkalmazásában a házastársak akkor tekinthetőek különélőnek, ha a lakcímük különböző.

11. § A Képviselő-testülettől átruházott hatáskörében a Polgármester dönt:

a)a rendkívüli települési támogatásról,

2. a települési gyógyszertámogatásról,
3. a karácsonyi ajándékcsomagról,
4. a pénzbeli krízistámogatásról,

e)a köztemetés költségeire vonatkozó megtérítési kötelezettség részben vagy egészben történő mentesítéséről,

6. a települési lakásfenntartási támogatásról,
7. települési djíhátralék csökkentési támogatásról,
8. a hatáskörébe tartozó ellátások esetében a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett szociális ellátás visszafizetéséről, indokolt esetben legfeljebb 12 havi részletfizetés engedélyezéséről.

12. § A Képviselő-testülettől átruházott hatáskörben a Szociális Bizottság (a továbbiakban: SZB) dönt a szállítási szolgáltatáshoz nyújtott támogatásról.

13. § A pénzbeli szociális ellátások folyósítása postai úton, házi pénztári kifizetéssel, illetve banki átutalással történik.

14. § A települési lakásfenntartási támogatást utólag minden hónap 5-éig kell folyósítani.

Települési támogatás formái

Rendkívüli települési támogatás

15. § (1) A Szt. 45. § (3) bekezdése szerinti rendkívüli települési támogatásban a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részesülnek. 

(2) Rendkívüli települési támogatás elsősorban a Szt. 45. § (4) bekezdésében meghatározott körülményekre tekintettel nyújtható.

(3) A Szt. 45. § (4) bekezdésében meghatározottakon kívül rendkívüli élethelyzetnek tekintendő a kérelmező vagy családtagja

a)rendszeres pénzellátás iránti kérelmének elbírálásáig az ellátatlanság időszaka vagy

b)munkaviszonyának megszűnése, esetleges táppénzes állományba kerülése vagy

c)ellátatlan munkanélkülisége (feltéve, hogy

d)

e)megélhetését veszélyeztető, egyszeri gyógyszerkiadásai vagy

f)bűncselekmény sértettje vagy

g)egyéb nem várt többletkiadása vagy szociális helyzetet hátrányosan befolyásolóélethelyzete vagy

h)megélhetése és létfenntartása más módon veszélybe kerül és ezt családgondozója alátámasztja.

(4) A rendkívüli települési támogatás indokául szolgáló rendkívüli élethelyzetet minden esetben dokumentummal kell alátámasztani.

(5) Rendkívüli települési támogatás a (11) és (14) (18) bekezdésben foglaltakat kivéve, abban az esetben állapítható meg, ha

a)a családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 150%-át, illetve

b)egyedülélő személy, valamint gyermekét egyedül nevelő törvényes képviselő esetén, a havi jövedelem illetve a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200%-át.

(6) A rendkívüli települési támogatás tárgyévi keretösszege egy család esetében nem haladhatja meg a  40.000 forintot, a tárgyévben települési lakásfenntartási támogatásban, a Szt. 2015.02.28-án hatályos 38.§ (1) a) b) pontja szerinti lakásfenntartási támogatásban, a Szt. 2015. 02.28-án hatályos 55/A.§ b) pontja szerinti adósságcsökkentési támogatásban illetve települési díjhátralék-csökkentési támogatásban részesülő családok esetében a 20.000  forintot.

(7) A rendkívüli települési támogatás tervezett formában is megállapítható, különösen a tartósan létfenntartási gonddal küzdő, megélhetéséről más módon gondoskodni nem képes személyek és családok részére, feltéve, hogy a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a (5) bekezdésben meghatározott jövedelemhatárt.

(8) A rendkívüli települési támogatás jogosultra vonatkozó tárgyévi keretösszeg egésze vagy annak egy része is folyósítható tervezett formában, az alkalmanként kifizethető összeg és a folyósítás időpontjának meghatározásával.

(9) A tervezett rendkívüli települési támogatás megállapításához környezettanulmány vagy a családgondozó javaslata szükséges.

(10) A rendkívüli települési támogatás egyszeri összege nem lehet kevesebb 3.000 forintnál.

(11) A Polgármester az (5) bekezdésben meghatározottakat meghaladó jövedelem esetén méltányosságból,  különös méltánylást érdemlő rendkívüli élethelyzetre tekintettel  – a tárgyévi költségvetési rendeletben meghatározott keret erejéig – is megállapíthat  rendkívüli települési támogatást, ha a kérelmező az alábbi feltételeknek együttesen megfelel

a)a családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 220%-át, egyedülélő személy esetén, a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 300%-át és

b)a (12) bekezdés szerinti különös méltánylást érdemlő rendkívüli élethelyzetét dokumentummal igazolja.

(12) A rendelet alkalmazásában különös méltánylást érdemlő rendkívüli élethelyzet

a)a kérelmező vagy családtagja 5 napot meghaladóan kórházi kezelésben részesül vagy súlyos krónikus betegségére tekintettel szakorvosi kezelésre szorul,

b)a kérelmező lakhatást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül

c)

d)

e)a kérelmező vagy családtagja bűncselekmény áldozatává vált.

(13) A (11) bekezdés szerinti rendkívüli települési támogatás egy család esetében tárgyévben egy alkalommal nyújtható, legfeljebb 30.000 forint öszegben.

(14) A Polgármester az (5) és (11)-(13) bekezdésben meghatározott feltételektől évente egy alkalommal eltekinthet – a tárgyévi költségvetési rendeletben meghatározott keret erejéig –, kivételes méltányosságból is megállapíthat rendkívüli települési támogatást, legfeljebb 30.000 forint összegben, az eset összes körülményének mérlegelésével, különösen a kérelmező egészségi állapotára vagy egyéb rendkívüli élethelyzetére tekintettel.

(15) A (14) bekezdésben meghatározott kivételes méltányosság nem alkalmazható, ha a kérelmező az (5) vagy a (11)-(13) bekezdése szerint jogosult rendkívüli települési támogatásra.

(16) A lakhatással összefüggő költségekre illetve a közüzemi díjak kifizetéséhez nyújtott rendkívüli települési támogatás természetbeni ellátásként, közvetlenül a szolgáltató felé történő utalással is megállapítható.

(17) A megállapított rendkívüli települési támogatás felhasználásáról elszámolás kérhető. Amennyiben a jogosult az elszámolási kötelezettségének a megadott határidőn belül nem tesz eleget, illetve a rendkívüli települési támogatást  bizonyíthatóan jogosulatlanul és rosszhiszeműen vette fel, a támogatás visszafizetésére kötelezhető.

(18) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként igényelt rendkívüli települési támogatás abban az esetben állapítható meg, ha

a)  családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 220%-át, vagy

b) egyedülélő személy, valamint gyermekét egyedül nevelő törvényes képviselő esetén, a havi jövedelem illetve a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 300%-át.

(19) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként igényelt rendkívüli települési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről az eltemettető nevére kiállított számla eredeti példányát és a halotti anyakönyvi kivonatot.

(20) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított rendkívüli települési támogatás összege hamvasztásos temetés esetében 20.000 forint koporsós temetés esetében 30.000 forint.

(21) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított rendkívüli települési támogatás összege az önkormányzati segély (6) bekezdésben meghatározott tárgyévi keretösszegébe nem számolható be. 

(22) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként igényelt rendkívüli települési támogatás az elhalálozás napjától számított 6 hónapon belül nyújtható be.

Települési gyógyszertámogatás

 16. § (1) Települési gyógyszertámogatásra jogosult az a háziorvos által igazoltan krónikus betegségben szenvedő személy 

a) akinek a háziorvos által igazolt rendszeres (legalább 3 hónapon keresztül folyamatosan szedett)  gyógyszereinek havi költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 150%-át, egyedülélő személy esetén havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 200%-át, vagy 

b) akinek a háziorvos által igazolt rendszeres (legalább 3 hónapon keresztül folyamatosan szedett) gyógyszereinek havi költsége  eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30 %-át, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 200%-át, egyedülélő személy esetén havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 250%-át, orvos által igazoltan krónikus fekvőbeteg személy esetén, családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 300%-át, vagy

c) akinek a háziorvos által igazolt rendszeresen (legalább 3 hónapon keresztül folyamatosan

szedett) gyógyszereinek havi költsége  eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 40 %-át, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 230%-át, egyedülélő személy esetén havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 300%-át

és a Szt. 50. § (1) (2) bekezdése szerinti alanyi és normatív közgyógyellátásra nem jogosult.   

(2) A települési gyógyszertámogatás iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos igazolását a krónikus betegségről valamint a rendszeres (legalább 3 hónapon keresztül folyamatosan szedett) gyógyszerek költségének havi összegéről.

(3) A települési gyógyszertámogatás évente legfeljebb 4 alkalommal állapítható meg.

(4) A települési gyógyszertámogatás az igazolt gyógyszerköltség összege, de legfeljebb 7.000,-Ft  alkalmanként.

                                    Szállítási szolgáltatáshoz nyújtott támogatás

17. § (1) Az SZB a tömegközlekedést igénybe venni nem tudó oktatási, nevelési intézménybe járó beteg gyermeket nevelő családok, illetve felnőtt lakosok megsegítésére, szállításuk biztosítására anyagi támogatást nyújt.

(2) Az SZB a rendelkezésére álló keret erejéig támogatásban részesíti azt a Budapest XX. kerületi lakóhellyel rendelkező, beteg gyermeket nevelő szülőt, személyt

a)akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 350%-át,

b)egyedüléllő személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 400%-át,

és a kérelem indokát a betegséget igazoló dokumentumokkal, valamint Pesterzsébet Önkormányzata Humán Szolgáltatások Intézménye vagy más szolgáltató által kiállított számlával, igazolással bizonyítja.

(3) A kérelmet évente legfeljebb négy alkalommal a Szociális Osztályra lehet benyújtani, a kérelmekről az SZB a rendelkezésre álló keret figyelembe vételével dönt.

(4) A támogatás feltétele, hogy a kérelmező Pesterzsébet Önkormányzata Humán Szolgáltatások Intézménye által biztosított szállítási szolgáltatással kapcsolatos számlatartozással ne rendelkezzen.

(5) A támogatás összegéről az SZB dönt, de az alkalmanként nem haladhatja meg az 50.000 forintot.

Karácsonyi ajándékcsomag

18. § (1) A szociálisan rászoruló személyek és családok részére – amennyiben azt a tárgyévi költségvetés lehetővé teszi – a tárgyév decemberében karácsonyi ajándékcsomag nyújtható.

(2) A karácsonyi ajándékcsomagra jogosultak köréről, valamint az ajándékcsomag, jogosultak által történő átvételének határidejéről a Képviselő-testület a tárgyév november havi ülésén dönt.

(3) A Képviselő-testület döntése alapján a Polgármester – hivatalból indított eljárás keretében – egyszerűsített határozattal értesíti a jogosultakat a karácsonyi ajádékcsomagra való jogosultság tényéről és az átvételre meghatározott határidőről.

(4) A jogosultak az ajándékcsomagot a megadott időpontig vehetik át, a határidő elmulasztása jogvesztő. 

(5) A határidő letelte után, az át nem vett csomagok a kerület szociális intézményeinek ellátottjai  között kerülnek szétosztásra.  

Pénzbeli krízistámogatás

19. § A Polgármester kivételes méltányosságból – a tárgyévi költségvetési rendeletben meghatározott keret erejéig – kizárólagosan önhibán kívül történő, a lakhatást súlyosan veszélyeztető elháríthatatlan külső ok miatt bekövetkezett esemény (tűzeset, robbanás, elemi kár, külső, előre nem látható behatás, harmadik személy elháríthatatlan cselekménye) következtében keletkezett károk enyhítésére maximum 100.000 forint összegű soron kívüli pénzbeli krízistámogatást nyújthat, amennyiben a károsult az esemény bekövetkeztét követő 15 napon belül hivatalos dokumentumokkal igazolja a káreseményt.

A krízistámogatás összegének meghatározása az eset összes körülményének mérlegelésével történik.

Köztemetés

20. § (1) A köztemetés elrendelése esetén a Szt. 48. §-ában foglalt rendelkezések szerint kell eljárni.

(2) Az eltemettetésre köteles személy kérelemre részben vagy egészben mentesíthető a Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettsége alól.

(3) Az eltemettetésre köteles személy

a)50 %-os mértékben mentesíthető a köztemetés költségeinek megtérítése alól, ha családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülélő személy esetén annak 200 %-át,

b)egészben mentesíthető a köztemetés költségeinek megtérítése alól, ha családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülélő személy esetén annak 150 %-át,

és vagyonnal nem rendelkezik.      

(4) A kérelemhez minden esetben csatolni kell a kérelmező és családja jövedelmére vonatkozó igazolásokat, valamint a Korm. rend. 1. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot. 

Települési lakásfenntartási támogatás

21. § (1) A települési lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.

(2) A lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadások különösen, a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díja, a lakbér vagy az albérleti díj, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztőrészlete, a közös költség, illetve a tüzelőanyag költségei.

(3) A lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(4) A természetbeni szociális ellátás formájában megállapított lakásfenntartási támogatás folyósítása a szolgáltató részére történik és annak összegét a támogatással érintett költség(ek) tekintetében a szolgáltató írja jóvá. Ebben az esetben a jogosultságot megállapító határozatban arról is rendelkezni kell, hogy a támogatást mely lakásfenntartási kiadás(ok)hoz nyújtják, továbbá fel kell tüntetni az Szt. 18. § l) pontja szerinti azonosító adato(ka)t.

(5) Települési lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(6) A települési lakásfenntartási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(7) Ha a háztartás

a) (6) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

b) (6) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,

a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

 c) ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(8) A települési lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség 450-Ft.

(9) A települési lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(10) A települési lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege

a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,

b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,

de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, és nem lehet több, mint 6000 forint azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(11) A (10) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

22. § (1) A települési lakásfenntartási támogatás megállapítása iránti kérelmet e rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(2) A lakásfenntartási támogatás megállapításához

a) a Korm. rend. 1. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozat, valamint a háztartás tagjai jövedelmének hitelt érdemlő igazolása,

b) a lakás nagyságának hitelt érdemlő igazolása, valamint

c) a természetbeni szociális ellátásként nyújtott ellátás esetén az Szt. 18. § l) pontja szerinti adat megállapítására, igazolására szolgáló irat bemutatása vagy másolatának csatolása szükséges.

23. § (1) Ha a települési lakásfenntartási támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a támogatást a változás illetve a haláleset hónapja utolsó napjával meg kell szüntetni.

(2) Amennyiben a természetben nyújtott települési lakásfenntartási támogatásra való jogosultság ideje alatt ugyanazon lakás tekintetében szolgáltatóváltás következett be, a változás hónapjára járó támogatást teljes összegben a korábbi szolgáltatónak, míg a változást követő hónapra járó támogatást az új szolgáltatónak kell folyósítani.

24. § (1) A települési lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

25.§ (1) A települési lakásfenntartási támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától, egy évre kell megállapítani.

(2) A települési lakásfenntartási támogatás megállapítása iránti kérelem a korábbi jogosultság időtartama alatt, annak megszűnését megelőző hónapban is benyújtható, ekkor a jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani.

26. § Az Szt. 2015.02.28-án hatályos 38. § (1) bekezdés a) b) pontja alapján lakásfenntartási támogatásban részesülő személy egyidejűleg települési lakásfenntartási támogatásra nem jogosult.

Települési díjhátralék csökkentési támogatás

27. § Települési díjhátralék csökkentési támogatásra jogosult az a személy aki az alábbi feltételeknek együttesen megfelel:

a) akinek a 29. §-ban meghatározott díjhátraléka meghaladja az 50.000.- Ft-ot és tartozása legalább hat havi, vagy a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, és

b) akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át; házastársak vagy élettársak esetén, feltéve, ha mindkét fél betöltötte a 62. életévét és háztartásban kizárólag ketten élnek  250%-át; egyedülélő személy esetén 300%-át, és

c) a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona és

d) aki a településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban lakik, és

e) a kezelt díjhátralék legalább 25%-át önrészként a szolgáltató felé befizette.

28. § (1) A települési díjhátralék csökkentési támogatás esetében elismert lakásnagyság, ha a háztartásban

 a) egy személy lakik 50 m² ,

 b) két személy lakik 60 m²,

c) három - öt személy lakik 75 m²,

d) hat személy lakik, 90 m²,

 e) hat személynél több lakik, minden további személy után 10 m² .

(2) A településen elismert lakásminőség: szükséglakás, komfort nélküli, félkomfortos, komfortos, és összkomfortos lakás.

29. § A 27. § a) pontja alkalmazása során díjhátraléknak minősül a lakhatási költségek körébe tartozó

a) vezetékes gázdíjtartozás,

b) áramdíjtartozás,

c ) távhő-szolgáltatási díjtartozás,

d) víz- és csatornahasználati díjtartozás,

e) szemétszállítási díjtartozás,

f) központi fűtési díjtartozás,

g) közösköltség-hátralék,

h) lakbérhátralék.

30. § A települési díjhátralék csökkentési támogatáshoz a kérelmezőnek csatolnia kell az alábbi dokumentumokat:

a) szerinti kérelem,

b)a Korm. rend. 1. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozat,

c)a lakás használatának jogcímét igazoló dokumentumok másolatát (adásvételi, vagy bérleti szerződés),

d)a lakásnagyságot és komfortfokozatot igazoló dokumentumot,

e)a háztartás tagjainak jövedelemigazolásait,

f)a szolgáltató 30 napnál nem régebbi igazolást a díjhátralék összegéről és idejéről, vagy a közüzemi szolgáltatás kikapcsolásának tényéről,

g)a kezelt díjhátralék 25%-ának a szolgáltató felé történő befizetését igazoló iratot.

31. § (1) A települési díjhátralék csökkentési támogatás körébe bevont díjhátralék (kezelt díjhátralék) együttes összege legfeljebb 160.000 forint lehet.

(2) A települési díjhátralék csökkentési támogatás mértéke nem haladhatja meg a bevont díjhátralék 75%-át, de legfeljebb 120.000 forint lehet.

(3) A megállapított díjhátralék csökkentési támogatás a szolgáltató felé egy összegben kerül folyósításra.

(4) Ha a jogosult egyidejűleg többféle hátralék kezelését kéri, akkor a díjhátralék csökkentési támogatás mértékét és összegét a kezelt hátralékok arányának figyelembevételével kell meghatározni.

(5) Amennyiben a többféle hátralék együttes összege meghaladja az (1) bekezdés szerinti felső határt, akkor ahhoz a hátralékhoz kell elsősorban támogatást nyújtani, amelyek a leginkább veszélyezteti a kérelmező lakhatási feltételeit.

32. § A települési díjhátralék csökkentési támogatás megállapításához minden esetben környezettanulmány szükséges.

33. § (1) A díjhátralék csökkentési támogatás egy személy részére csak egy lakás vonatkozásában állapítható meg.

(2) A díjhátralék csökkentési támogatás támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

34. § Ugyanazon személy vagy háztartásának tagja a  Szt. 2015. 02.28-án hatályos 55/A.§ b) pontja szerinti adósságcsökkentési támogatás vagy települési díjhátralék csökkentési támogatás megállapításától számított 24 hónapon belül ismételten nem részesülhet települési díjhátralék csökkentési támogatásban.

Záró rendelkezések

35. § (1) E rendelet 2015. március 01. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(2) Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 37/2014. (XI.13.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: SZMSZ) II. Polgármesterre átruházott hatáskörök 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„ 3. Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata Képviselő-testületének a települési támogatásokról szóló 2/2015. (II. 17) önkormányzati rendeletében átruházott hatáskörben dönt

a) a rendkívüli települési támogatásról,

b) a települési gyógyszertámogatásról,

c) a karácsonyi ajándékcsomagról,

d) a pénzbeli krízistámogatásról,

e) a köztemetés költségeire vonatkozó megtérítési kötelezettség részben vagy egészben történő mentesítéséről,

f) a települési lakásfenntartási támogatásról,

g) települési díjhátralék csökkentési támogatásról,

h) a hatáskörébe tartozó ellátások esetében a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett szociális ellátás visszafizetéséről, indokolt esetben legfeljebb 12 havi részletfizetés engedélyezéséről. ”

(3) Az SZMSZ 2. mellékletének 7. pont 34. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

 „4/56. Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata Képviselő-testületének a települési támogatásokról szóló 2/2015. (II.17.) önkormányzati rendeletében átruházott hatáskörben dönt a szállítási szolgáltatáshoz nyújtott támogatásról. ”

(4) E rendelet 35. § (2) (3) bekezdése a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.

(5) Hatályát veszti Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata Képviselő-testületének pénzben és természetben nyújtható szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló 42/2011. (XI. 24.) Ök. számú rendelete, az adósságkezelési szolgáltatásról szóló 28/2008.(VII.21.) Ök. számú rendelete, valamint az adósságkezelési szolgáltatásról szóló 28/2008.(VII.21.) Ök. számú rendelet módosításáról szóló 2/2010.(II.23.) Ök. számú rendelete.

                                                     1. melléklet a 2/2015. (II. 17.) önkormányzati rendelethez

KÉRELEM
a lakásfenntartási támogatás megállapítására

1. Személyi adatok

1.1. A kérelmező személyre vonatkozó adatok:

1.1.1. Neve: ...............................................................................................................................

1.1.2. Születési neve:.................................................................................................................

1.1.3. Anyja neve:.....................................................................................................................

1.1.4. Születés helye, ideje (év, hó, nap):.................................................................................

1.1.5. Lakóhelye: □ □ □ □ irányítószám ................................................................... település

......................... ..utca/út/tér ........... házszám ............ épület/lépcsőház ............... emelet, ajtó

1.1.6. Tartózkodási helye: □ □ □ □ irányítószám ...................................................... település

....................... utca/út/tér .............. házszám ............ épület/lépcsőház ..... .......... emelet, ajtó

1.1.7. Társadalombiztosítási Azonosító Jele: □□□□□□ □□□

1.1.8. Állampolgársága: ...........................................................................................................

1.1.9. Telefonszám (nem kötelező megadni): ..........................................................................

1.1.10. E-mail cím (nem kötelező megadni): ..........................................................................

1.2. A kérelmező idegenrendészeti státusza (nem magyar állampolgárság esetén):

1.2.1. □ szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, vagy

1.2.2. □ EU kék kártyával rendelkező, vagy

1.2.3. □ bevándorolt/letelepedett, vagy

1.2.4. □ menekült/oltalmazott/hontalan.

1.3. Kérelmezővel közös háztartásban (azonos lakcímen) élők száma: ............ fő.

1.4. Kérelmező háztartásában élők személyi adatai:

1.5. Kijelentem, hogy a kérelem benyújtásának időpontjában a háztartásom táblázatban feltüntetett tagjai között van olyan személy:

a) aki után vagy részére súlyos fogyatékosság vagy tartós betegség miatt magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak; ha igen, akkor e személyek száma ............ fő,

b) aki fogyatékossági támogatásban részesül; ha igen, akkor e személyek száma .......... fő ,

c) aki gyermekét egyedülállóként neveli; ha igen, akkor e személyek száma .......... fő.

2. Jövedelmi adatok

A kérelmező, valamint a vele közös háztartásban élő személyeknek a havi jövedelme forintban:

3. Lakásviszonyok

3.1. A támogatással érintett lakás nagysága: .............. m2.

3.2. A lakásban tartózkodás jogcíme: .................................................................

4.1. A kérelemmel érintett lakásban előrefizetős gáz- vagy áramszolgáltatást mérő készülék

működik - nem működik (a megfelelő rész aláhúzandó).

Amennyiben igen, kérjük, nevezze meg a szolgáltatót: ................ ....................................

4.2. A lakhatást a legnagyobb mértékben veszélyeztető lakásfenntartási kiadás(ok):

...................................................................................................................................................

4.3. Felelősségem tudatában kijelentem, hogy

a) életvitelszerűen a lakóhelyemen/a tartózkodási helyemen élek* (a megfelelő rész aláhúzandó),

b) a közölt adatok a valóságnak megfelelnek.

Tudomásul veszem, hogy a kérelemben közölt jövedelmi adatok valódiságát a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (7) bekezdése alapján a szociális hatáskört gyakorló szerv - a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóigazgatósága útján - ellenőrizheti.

Hozzájárulok a kérelemben szereplő adatoknak a szociális igazgatási eljárás során történő felhasználásához.

Dátum: ...............................................

                                                     2. melléklet a 2/2015. (II. 17.) önkormányzati rendelethez

KÉRELEM és ADATLAP

TELEPÜLÉSI DÍJHÁTRALÉK CSÖKKENTÉSI TÁMOGATÁSHOZ

Alulírott

Név:                                                                                                                                       

Születési  név:                                                                                                             

Anyja neve:                                                                                                                             

Születési hely, idő:                                                                                                     

Lakóhely :                                                                                           

Tartózkodási hely:____________________________________________________________

TAJ szám: ____________________________________________________

ezúton kérem, hogy részesítsenek adósságkezelési szolgáltatásban.

                                                                                                __________________

                                                                                                  kérelmező aláírása

(Egy lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg díjhátralék csökkentési támogatás, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától, ezért lakásonként csak egy fő töltse ki és nyújtsa be a kérelmet!)

NYILATKOZATOK

1. Nyilatkozat a kérelmező lakásban tartózkodásának jogcíméről

A lakásban való tartózkodás jogcíme: tulajdonos, bérlő, albérlő, haszonélvező, (a megfelelő rész aláhúzandó) vagy egyéb ____________________________________

2. Nyilatkozat a kérelmezővel közös háztartásban élők számáról

3. Nyilatkozat azon hátralékról  és összegéről, amelynek kezelését a kérelmező kéri

Ezúton nyilatkozom arról, hogy vállalom a hátralék és a települési önkormányzat által megállapított díjhátralék csökkentési támogatás különbözetének megfizetését.

4. Nyilatkozat a háztartás tagjainak jövedelméről

1.Rendszeres havi jövedelem

/Munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelem és táppénz/

                                                                                                             Ft/hó

2.Társas és egyéni vállalkozásból származó éves nettó jövedelem 1/12-ed része:

                                             Ft/hó

3.Nyugellátás, baleseti nyugellátás, nyugdíjszerű ellátás:

                                             Ft/hó

4.Gyermekellátáshoz, -gondozáshoz kapcsolódó támogatásokból származó jövedelem /GYES, GYED, GYET, családi pótlék, gyermektartás díj/

                                             Ft/hó

5.Önkormányzat által folyósított rendszeres pénzellátás (rendszeres szociális segély, munkanélküli jövedelempótló támogatás, ápolási díj, időskorúak járadéka)

                                             Ft/hó

6.Egyéb jövedelem (pl.: ösztöndíj, értékpapírból származó-, bérbeadásból származó jövedelem)

                                             Ft/hó

A háztartás összes rendszeres havi nettó jövedelme:

                                                                                                __________________ Ft/hó

A lakásban élő családtagok száma:                                                                                           fő

Egy főre jutó havi nettó jövedelem:                                                                                    Ft/hó

5. Nyilatkozat adatkezelésről

Hozzájárulok, hogy az érintett hitelező (közüzemi szolgáltató) az önkormányzatot  tájékoztassa a hátralék pontos összegéről.

Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a fentiekben közölt adatok a valóságnak megfelelnek.

Budapest, _____________

                                                                                                kérelmező aláírása

A települési támogatásokról szóló 2/2015. (II. 17.) önkormányzati rendelet indokolása

Általános indokolás

Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvény 2015. évre vonatkozóan több lépésben módosítja a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt (a továbbiakban Szt.).

 A módosítás érinti a pénzbeli ellátásokat és a természetben nyújtott szociális ellátások rendszerét. 2015.03.01-től egyes ellátási formák a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatal hatáskörébe kerülnek, illetve bizonyos ellátások a korábbiakban szabályozott formában megszűnnek.

2015. 03.01. napjától hatályát veszti a Szt. 38.-39.§-a, 50.§ (3) bekezdése és az 55-55/C -a, így ezen időponttól a Szt. alapján lakásfenntartási támogatás, méltányossági közgyógyellátásra való jogosultság és adósságcsökkentési támogatás nem állapítható meg. 

A Szt. 2015.03.1-jén hatályos 45. § (1)-(3) bekezdése szerint „(1) A képviselő-testület az e törvény rendelkezései alapján nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások kiegészítéseként, önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek alapján települési támogatást nyújt. Települési támogatás keretében nyújtható támogatás különösen

a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez,

b) a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére,

c) a gyógyszerkiadások viseléséhez,

d) a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére.

(2) Más jogszabály alkalmazásában az (1) bekezdés a) pontja szerinti célra nyújtott települési támogatást lakásfenntartási támogatásnak kell tekinteni.

(3) A képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani.”

A módosítás az önkormányzati segély helyett a települési támogatást vezeti be. A jogszabályváltozás lehetővé teszi a települési önkormányzat részére, hogy a megszűnő ellátásokat a rendeletében meghatározott feltételek mellett biztosítsa.

A Szt. 134/E.§-a szerint a települési önkormányzat képviselő-testületének a települési támogatás megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló rendeletét legkésőbb 2015. február 28-áig kell megalkotnia.

Az idézett jogszabályi rendelkezések alapján települési támogatás különösen a felsorolt kiadások viseléséhez nyújtható. A rendkívüli települési támogatást a képviselő-testület köteles biztosítani. A lakosság szociális helyzetére figyelemmel, a rendelet a jelenleg meglévő ellátásokat nem szünteti meg, azokat települési támogatás körébe vezeti át. A 2015.03.01-ét megelőzően a Szt. által szabályozott lakásfenntartási támogatást, méltányossági közgyógyellátást, adósságcsökkentési támogatást a települési lakásfenntartási támogatás, települési gyógyszertámogatás és települési díjhátralék csökkentési támogatás váltja ki.

A rendeletalkotást a törvényi szabályozás írja elő. A jogszabály változásából adódóan szükséges a települési támogatási formák meghatározása, a lakosság szociális helyzetének és a költségvetési szempontoknak figyelembevételével.

Az önkormányzati rendeletet az EU intézményeknek, tagállamoknak, illetve más államnak előzetesen nem kell megküldeni sem bejelentésre, sem egyéb véleményezésre.

Részletes indokolás  

                                                                        1. §-hoz

A rendelet személyi hatályát határozza meg, pontosítva a köztemetés ügyek esetében alkalmazott személyi hatályt.

                                                                        2. §-hoz

A rendelet alkalmazásában használt fogalmakat értelmezi.                                            

3-10. §-hoz

Az általános eljárási szabályokat határozza meg. A kérelem benyújtására vonatkozóan ad tájékoztatást, pontosítja a jövedelem igazolására elfogadható dokumentumok körét illetve a környezettanulmány készítéséről rendelkezik.

                                                                        11. §-hoz

A Képviselő-testület által a Polgármesterre átruházott hatásköröket sorolja fel.

                                                                        12. §-hoz

A Képviselő-testület által a Szociális Bizottságra átruházott hatásköröket sorolja fel.

                                                                        13-14. §-hoz

Az ellátások folyósítási szabályairól rendelkezik.

                                                                        15. §-hoz

A rendkívüli települési támogatás jogosultsági feltételeit szabályozza. Rendelkezik a méltányosság gyakorlásának szabályairól. Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként nyújtott rendkívüli települési támogatás esetén a csatolandó dokumentumok körét pontosítja.

                                                                        16. §-hoz

A települési gyógyszertámogatás jogosultsági feltételeit szabályozza, meghatározza a kérelemhez csatolandó igazolásokat és a támogatás összegét.

                                                                        17. §-hoz

A szállítási szolgáltatáshoz nyújtott támogatás jogosultsági feltételeit szabályozza.

                                                                        18. §-hoz

A karácsonyi ajándékcsomagra vonatkozó eljárásról rendelkezik.

                                                                        19.§-hoz

A pénzbeli krízistámogatás jogosultsági feltételeit határozza meg.

                                                                        20.§-hoz

Köztemetés esetén az eltemettetésre köteles személy megtérítési kötelezettség alóli mentesítés feltételeiről rendelkezik.

21-26.§-hoz

A települési lakásfenntartási támogatás jogosultsági feltételeit szabályozza részletesen. Megállapítja a csatolandó iratokat, a támogatás mértékét, a jogosultság időtartamát és folyósítását. A Szt. 2015.02.28-án hatályos 38. §-a szerint lakásfenntartási támogatásra jogosultak körét figyelembe véve, nem szűkíti a bekerülési határokat.

                                                                        27-34. §-hoz

A települési díjhátralék csökkentési támogatás jogosultsági feltételeit szabályozza részletesen, az adósságcsökkentési támogatáshoz képest nem szűkít a jogosultak körén.

                                                                        35.§-hoz

A rendelet hatálybalépéséről, valamint a korábbi rendeletek hatályon kívül helyezéséről rendelkezik. Rendelkezik továbbá Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 37/2014. (XI.13.) önkormányzati rendelete módosításáról.