Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkornányzat Képviselő-testületének 02/2015. (II.17.) önkormányzati rendelete

a települési támogatásokról

Hatályos: 2020. 12. 05- 2022. 10. 31

Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkornányzat Képviselő-testületének 02/2015. (II.17.) önkormányzati rendelete

a települési támogatásokról

2020.12.05.

Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 132. § (4) bekezdés g) pontjában és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja:

A rendelet hatálya

1. § (1)¹ A rendelet hatálya - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező vagy tartózkodási hellyel rendelkező és e tartózkodási helyen életvitelszerűen élő, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1)-(3) bekezdésében foglalt személyekre terjed ki.

(2) A köztemetéssel kapcsolatos ügyekben, tekintet nélkül a lakó- vagy tartózkodási helyére az eltemettetésre köteles személyre terjed ki a rendelet hatálya.

(3)²³⁴ A rendelet 15. § (14) bekezdése szerinti rendkívüli települési támogatás tekintetében a rendelet hatálya Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező a Szt. 3. § (1)-(3) bekezdésében foglalt személyekre terjed ki.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. jövedelem: az Szt. 4. § (1) bekezdés a) pontja szerint meghatározott,

2. vagyon: az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontja szerint meghatározott,

3. család: az Szt. 4. § (1) bekezdés c) pontja szerint meghatározott,

4. közeli hozzátartozó: az Szt. 4. § (1) bekezdés d) pontja szerint meghatározott,

5. háztartás: az Szt. 4. § (1) bekezdés f) pontja szerint meghatározott,

6. egyedülélő: az Szt. 4. § (1) bekezdés e) pontja szerint meghatározott,

7. egyedülálló: az Szt. 4. § (1) bekezdés l) pontja szerint meghatározott

8. rendszeres pénzellátás: az Szt. 4. § (1) bekezdés i) pontja szerint meghatározott

fogalom.

Eljárási szabályok

3. §⁵⁶ Az e rendeletben szabályozott szociális ellátások iránti kérelmeket Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébeti Polgármesteri Hivatal Közművelődési, Egészségügyi és Szociális Osztályán (a továbbiakban Közművelődési, Egészségügyi és Szociális Osztály) lehet benyújtani a szociális ellátás igénylésére megállapított formanyomtatványon.

4. §⁷ Az e rendeletbe foglalt ellátások iránti kérelmek elbírálása során az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

5. § (1) Az e rendeletben meghatározott ellátásokra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles saját maga és családja - települési lakásfenntartási és díjhátralék-csökkentési támogatás esetén a háztartás tagjainak - vagyoni és jövedelmi viszonyairól nyilatkozni, azokat igazolni.

(2)⁸ A vagyont, vagyoni helyzetet e rendelet 9. melléklete szerinti formanyomtatványon kell igazolni.

(3)⁹ Amennyiben a települési önkormányzat a vagyonnyilatkozatban foglaltakat vitatja a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet ( a továbbiakban: Korm. rend.) Korm. rend. 5. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

(4) A jövedelemszámításnál a Szt. 10. § (2)-(5) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

(5)¹⁰ A jövedelem igazolására szolgáló iratok különösen

a) nyugellátás, megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátás esetén az éves összesítő vagy a jogosutságot megállapító határozat és a pénzellátás folyósítását igazoló szelvény vagy bankszámlakivonat,

b) munkaviszonyból és más fogalkoztatási viszonyból származó jövedelem esetén a munkáltató által kiállított jövedelemigazolás, amennyiben a tényállás tisztázásához szükséges a munkaviszonyra és más foglalkoztatási viszonyra vonatkozó szerződés, illetve bérjegyzék,

c) társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónap alatt kapott összeg hivatalos igazolása (lezárt adóévről NAV igazolás, a lezárt adóév utáni időszakról a könyvelő által kiadott igazolás (abban az esetben, ha a könyvelést a vállalkozó maga végzi jövedelmére vonatkozó, büntetőjogi felelősségének tudatában tett nyilatkozat),

d) táppénz, gyermekgondozási támogatások esetén a jogosultságot megállapító döntés, illetve a folyósítás összegét igazoló irat (kifizetési szelvény vagy bankszámlakivonat), kivéve, ha az családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 49/B. § (1) bekezdése szerinti szociális nyilvántartásból közvetlenül lekérdezhető,

e) járási hivatal és munkaügyi szervek által folyósított ellátások esetén jogosultságot megállapító döntés és kifizetési szelvény vagy bankszámlakivonat, kivéve, ha az a Szt. 18/B. § (1) bekezdése szerinti országos nyilvántartásból a Szt. 19. § (1c) bekezdése alapján közvetlenül lekérdezhető,

f) amennyiben az aktív korú nem foglalkoztatott személy ellátásban nem részesül az állami foglalkoztatási szerv igazolása az álláskeresőként történő nyilvántartásáról és együttműködésről,

g) gyermektartásdíj összegének igazolására a gyermektartásdíjról rendelkező vagy a szülők egyezségét jóváhagyó bírósági döntés, gyámhatósági jegyzőkönyv vagy gyámhatósági döntés a gyermektartásdíj megelőlegezéséről, amennyiben nem a megállapított összegben kerül folyósításra a gyermektartásdíj a havi kifizetést igazoló szelvény, bankszámlakivonat vagy a gyermeket nevelő és a különélő szülő együttes nyilatkozata a gyermektartás átadott havi összegére vonatkozóan.

(6) A gyermek elhelyezésének igazolására szolgáló iratok különösen: a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése, vagy a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági, illetve gyámhatósági döntés, továbbá a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 18. § (2) bekezdésében meghatározott jegyzőkönyv.

(7) Tanköteles kort betöltött személy esetén nappali oktatás munkarendje szerint fennálló tanulói vagy hallgatói jogviszony az oktatási intézmény által kiállított igazolással igazolható.

6. § (1) A kérelmező vagyoni, szociális, egészségügyi, lakás vagy egyéb körülményeinek tisztázására helyszíni szemle tartható, az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és a megállapításokat környezettanulmányban kell rögzíteni.

(2) Az eljárás során felhasználható más hatóság, illetőleg család- és gyermekvédelemmel foglalkozó más szerv vagy személy által készített környezettanulmány is, feltéve, hogy elkészítése óta hat hónap még nem telt el.

(3) Az e rendeletbe foglalt ellátásokra való jogosultság megállapítása előtt környezettanulmányt kell készíteni abban az esetben, ha a kérelemben foglaltak alapján nem állapítható meg egyértelműen a rászorultság ténye, illetve, ha egyéb kétség merül fel a kérelem indokoltságát illetően.

(4)¹¹ Az e rendeletben szabályozott ellátásban részesülő személy vagy törvényes képviselője a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozását annak bekövetkeztétől számított 15 napon belül köteles bejelenteni.

7. §¹² (1) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett szociális ellátás megtérítésére a Szt. 17. § (1), (2), (3) és (5) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megtérítés összege - ha annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné - méltányosságból csökkenthető vagy elengedhető, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, egyéb esetben a megtérítés részletekben történő megfizetése engedélyezhető.

8. § Ha a települési önkormányzat hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a becsatolt jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja a Szt. 10. § (6) bekezdésében, valamint a Korm. rend. 3. § (2)-(4) bekezdéseiben foglaltak szerint jár el.

9. § Az e rendeletben foglalt ellátások vonatkozásában a lakcím és a családi állapot megállapítása szempontjából a személyi adat- és lakcímnyilvántartó adatai az irányadóak.

10. § A 2. § 7. pontja alkalmazásában a házastársak akkor tekinthetőek különélőnek, ha a lakcímük különböző.

11. § A Képviselő-testülettől átruházott hatáskörében a Polgármester dönt:

a) a rendkívüli települési támogatásról,

b) a települési gyógyszertámogatásról,

c)¹³ az egyszeri év végi támogatásról,

d) a pénzbeli krízistámogatásról,

e)¹⁴ az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről; az eltemettetésre köteles személy kérelmére, a köztemetés költségeinek részletekben történő megtérítéséről vagy különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén, a köztemetés költségeinek megtérítése alól részben vagy egészben történő mentesítésről,

f) a települési lakásfenntartási támogatásról,

g) települési díjhátralék csökkentési támogatásról,

h)¹⁵ a hatáskörébe tartozó ellátások esetében a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett szociális ellátás összegének megtérítéséről, ha annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné, méltányosságból a megtérítendő összeg csökkentéséről, elengedéséről, illetve a megtérítés részletben történő megfizetésének engedélyezéséről,

i)¹⁶ a sporttámogatásról,

j)¹⁷ az oltási támogatásról,

k)¹⁸ a születési támogatásról,

l)¹⁹²⁰ a szociális tanulmányi támogatásról,

m)²¹ a szállítási szolgáltatáshoz nyújtott támogatásról

n)²² a tüdőgyulladás elleni védőoltáshoz nyújtott támogatásról.

12. §²³

13. § A pénzbeli szociális ellátások folyósítása postai úton, házi pénztári kifizetéssel, illetve banki átutalással történik.

14. §²⁴ A havi rendszerességgel nyújtott települési támogatásokat utólag minden hónap 5-éig kell folyósítani.

Települési támogatás formái Rendkívüli települési támogatás

15. § (1) A Szt. 45. § (3) bekezdése szerinti rendkívüli települési támogatásban a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részesülnek.

(2) Rendkívüli települési támogatás elsősorban a Szt. 45. § (4) bekezdésében meghatározott körülményekre tekintettel nyújtható.

(3)²⁵ A Szt. 45. § (4) bekezdésében meghatározottakon kívül rendkívüli élethelyzetnek tekintendő, ha a kérelmező vagy családtagja

a) rendszeres pénzellátás iránti kérelmének elbírálása folyamatban van és ezen időtartam alatt ellátatlan

b) munkaviszonya megszűnt, illetve táppénzes állományba került

c) ellátatlan munkanélküli (feltéve, hogy az állami foglalkoztatási szervnél álláskeresőként nyilvántartásba vették és velük együttműködik)

d) lakhatással összefüggő költségei, közüzemi díjai megélhetését veszélyeztetik

e) lakhatást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül (különösen számla elmaradás, hátralék felhalmozás, lakbérhátralék, éves leolvasás számlája, tűzeset, elemi kár),

f) a kérelmező vagy családtagja kórházi kezelésben részesül vagy részesült

g) súlyos krónikus betegségére tekintettel szakorvosi kezelésre szorul

h) egyszeri gyógyszerkiadásai megélhetését veszélyeztetik

i) bűncselekmény sértettje

j) részére – szakorvos javaslat alapján – gyógyászati segédeszköz beszerzése szükséges és közgyógyellátásban nem részesül,

k) egyéb nem várt többletkiadása miatt szociális helyzetét hátrányosan befolyásoló élethelyzetbe kerül

l) megélhetése és létfenntartása veszélybe kerül és ezt családgondozója alátámasztja.

(4) A rendkívüli települési támogatás indokául szolgáló rendkívüli élethelyzetet minden esetben dokumentummal kell alátámasztani.

(5)²⁶ Rendkívüli települési támogatás - a (11), (14) és (18) bekezdésben foglaltak kivételével - abban az esetben állapítható meg, ha

a) a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 250 %-át vagy

b) az egyedülélő vagy egyedülálló személy, valamint gyermekét egyedül nevelő törvényes képviselő esetén, a havi jövedelem, illetve a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 300 %-át.

(6)²⁷ A rendkívüli települési támogatás tárgyévi keretösszege egy család esetében nem haladhatja meg a 60 000,-Ft-ot, a tárgyévben települési lakásfenntartási támogatásban vagy települési díjhátralék-csökkentési támogatásban részesülő családok esetében a 40 000,-Ft-ot.

(7)²⁸ A rendkívüli települési támogatás - a tartós létfenntartási gondjai enyhítésére - tervezett formában is megállapítható annak az egyedülálló vagy egyedülélő személynek, aki nyugellátásban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban, időskorúak járadékában vagy egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásban részesül, feltéve, hogy jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 175 %-át.

(8) A rendkívüli települési támogatás jogosultra vonatkozó tárgyévi keretösszeg egésze vagy annak egy része is folyósítható tervezett formában, az alkalmanként kifizethető összeg és a folyósítás időpontjának meghatározásával.

(9) A tervezett rendkívüli települési támogatás megállapításához környezettanulmány vagy a családgondozó javaslata szükséges.

(10)²⁹ A rendkívüli települési támogatás összegének megállapítására a becsatolt bizonyítékok figyelembevételével, a tényállás tisztázásától függően kerül sor, azzal, hogy a támogatás egyszeri összege nem lehet kevesebb 3000 forintnál.

(11)³⁰ A 15. § (5) bekezdésében meghatározott jövedelmi feltételektől eltérően, különös méltánylást érdemlő rendkívüli élethelyzetére tekintettel, abban az esetben is megállapítható rendkívüli települési támogatás, ha

a) a kérelmező az (5) bekezdés a) pontban meghatározott jövedelmi feltételeknek nem felel meg, de családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, vagy az egyedülélő vagy egyedülálló személy az (5) bekezdés b) pontban meghatározott jövedelmi feltételeknek nem felel meg, de havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %-át és

b) a (12) bekezdés szerinti különös méltánylást érdemlő rendkívüli élethelyzetét dokumentummal igazolja.

(12)³¹ A (11) bekezdés alkalmazásában különös méltánylást érdemlő rendkívüli élethelyzet a (3) bekezdés e), f), g), i) és j) pontja szerinti rendkívüli élethelyzet.

(13) A (11) bekezdés szerinti rendkívüli települési támogatás egy család esetében tárgyévben egy alkalommal nyújtható, legfeljebb 30.000 forint öszegben.

(14)³² A Polgármester - a tárgyévi költségvetési rendeletben meghatározott keret erejéig - az (5)-(7) és (11)-(13) bekezdésekben meghatározott rendelkezésektől eltekinthet és az (5) és (11) bekezdés szerinti jövedelmet meghaladó jövedelem vagy a (6) és (13) bekezdés szerinti támogatás kimerítése esetén, kivételes méltányosságból is megállapíthat rendkívüli települési támogatást, legfeljebb tárgyévben összesen 60 000,-Ft összegben, az eset összes körülményének mérlegelésével, különösen a kérelmező egészségi állapotára vagy egyéb rendkívüli élethelyzetére tekintettel.

(15)³³ A (14) bekezdésben meghatározott kivételes méltányosság nem alkalmazható, ha a kérelmező az (5) vagy a (11)-(13) bekezdése szerint - a (6) bekezdés szerinti keretösszegre figyelemmel - jogosult rendkívüli települési támogatásra.

(16) A lakhatással összefüggő költségekre illetve a közüzemi díjak kifizetéséhez nyújtott rendkívüli települési támogatás természetbeni ellátásként, közvetlenül a szolgáltató felé történő utalással is megállapítható.

(17) A megállapított rendkívüli települési támogatás felhasználásáról elszámolás kérhető. Amennyiben a jogosult az elszámolási kötelezettségének a megadott határidőn belül nem tesz eleget, illetve a rendkívüli települési támogatást bizonyíthatóan jogosulatlanul és rosszhiszeműen vette fel, a támogatás visszafizetésére kötelezhető.

(18) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként igényelt rendkívüli települési támogatás abban az esetben állapítható meg, ha

a)³⁴³⁵ családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 400%-át, vagy

b)³⁶³⁷³⁸ egyedülélő vagy egyedülálló személy, valamint gyermekét egyedül nevelő törvényes képviselő esetén, a havi jövedelem illetve a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 500%-át.

(19)³⁹ Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként igényelt rendkívüli települési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről az eltemettető nevére kiállított számla és a halotti anyakönyvi kivonat - eredeti példányának bemutatása mellett - másolatát.

(20)⁴⁰ Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított rendkívüli települési támogatás összege hamvasztásos temetés esetében 40 000,-Ft koporsós temetés esetében 60 000,-Ft.

(21) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított rendkívüli települési támogatás összege az önkormányzati segély (6) bekezdésben meghatározott tárgyévi keretösszegébe nem számolható be.

(22) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként igényelt rendkívüli települési támogatás az elhalálozás napjától számított 6 hónapon belül nyújtható be.

(23)⁴¹ A rendkívüli települési támogatás megállapítása iránti kérelmet e rendelet 3. melléklete szerinti formanyomtatványon lehet benyújtani.

Települési gyógyszertámogatás

16. §⁴² (1) Települési gyógyszertámogatásra jogosult az az egészségi állapota miatt a háziorvos által igazoltan krónikus betegségben szenvedő személy

a) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 250%-át, egyedülélő vagy egyedülálló személy esetén havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 300%-át, feltéve, hogy a háziorvos által igazolt rendszeres (a fennálló krónikus betegségéhez közvetlenül kapcsolódó legalább 6 hónapot meghaladó folyamatos gyógyszerszedés) gyógyszereinek havi költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át, vagy

b) aki az a) pontban meghatározott jövedelmi feltételeknek nem felel meg, de családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 300%-át, egyedülélő vagy egyedülálló személy esetén havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 350%-át, feltéteve, hogy a háziorvos által igazolt rendszeres (a fennálló krónikus betegségéhez közvetlenül kapcsolódó legalább 6 hónapot meghaladó folyamatos gyógyszerszedés) gyógyszereinek havi költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30 %-át, vagy

c) aki az a) és b) pontban meghatározott jövedelmi feltételeknek nem felel meg, de nyugellátásban vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesül és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 350 %-át, egyedülélő vagy egyedülálló személy esetén havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 400%-át, feltéve, hogy a háziorvos által igazolt rendszeres (a fennálló krónikus betegségéhez közvetlenül kapcsolódó legalább 6 hónapot meghaladó folyamatos gyógyszerszedés) gyógyszereinek havi költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 40 %-át,

és a Szt. 50. § (1) (2) bekezdése szerinti közgyógyellátásra nem jogosult.

(2) A települési gyógyszertámogatás iránti kérelemhez csatolni kell

a) a háziorvos igazolását a fennálló krónikus betegségről, valamint a fennálló krónikus betegséghez közvetlenül kapcsolódó, legalább 6 hónapot meghaladó folyamatosan szedendő havi gyógyszerekről, és

b) a háziorvos igazolása alapján a gyógyszertár által kiállított rendszeresen szedett gyógyszerek havi költségre vonatkozó igazolást.

(3) A települési gyógyszertámogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától, egy évre kell megállapítani.

(4) A települési gyógyszertámogatás megállapítása iránti kérelem a korábbi jogosultság időtartama alatt, annak megszűnését megelőző hónapban is benyújtható, ekkor a jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani.

(5) A települési gyógyszertámogatás az igazolt havi gyógyszerköltség összege, de legfeljebb 5 000,-Ft/hó.

(6) A települési gyógyszertámogatást - az alábbi körülmények felmerülésének hónapja utolsó napjával - meg kell szüntetni, ha

a) a jogosult lakcíme Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet közigazgatási területén megszűnt,

b) a jogosult elhunyt,

c) a jogosult kérelmére,

d) a jogosult közgyógyellátásra szerzett jogosultságot,

e) a jogosultsági feltételekben bekövetkezett, a jogosultságot érintő jövedelmi vagy egyéb változás esetén.

(7) A települési gyógyszertámogatás megállapítása iránti kérelmet e rendelet 4. melléklete szerinti formanyomtatványon lehet benyújtani.

Szállítási szolgáltatáshoz nyújtott támogatás

17. § (1)⁴³ A szállítási szolgáltatáshoz nyújtott támogatás a tömegközlekedést igénybe venni nem tudó oktatási, nevelési intézménybe járó beteg gyermeket nevelő családok, illetve felnőtt lakosok megsegítésére, szállításuk biztosítására nyújtott anyagi támogatás.

(2)⁴⁴⁴⁵ Szállítási szolgáltatáshoz nyújtott támogatásra jogosult - a tárgyévi költségvetési rendeletben meghatározott keret erejéig - az a Budapest XX. kerület közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő szülő, más törvényes képviselő, illetve a nagykorú jogosult, akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 450%-át, és a kérelem indokát a betegséget igazoló dokumentumokkal, valamint Pesterzsébet Önkormányzata Humán Szolgáltatások Intézménye vagy más szolgáltató által kiállított számlával, igazolással bizonyítja.

(3)⁴⁶⁴⁷⁴⁸ A kérelmet évente legfeljebb négy alkalommal e rendelet 10. melléklete szerinti formanyomtatványon a Közművelődési, Egészségügyi és Szociális Osztályra lehet benyújtani.

(4) A támogatás feltétele, hogy a kérelmező Pesterzsébet Önkormányzata Humán Szolgáltatások Intézménye által biztosított szállítási szolgáltatással kapcsolatos számlatartozással ne rendelkezzen.

(5)⁴⁹ A támogatás évente 4 alkalommal állapítható meg, összege az igazolt szállítási költség összege, de alkalmanként legfeljebb 50.000 forint.

(6)⁵⁰ Amennyiben a szállítási szolgáltatást Pesterzsébet Önkormányzata Humán Szolgáltatások Intézménye biztosítja, a kérelem az intézmény útján is benyújtható a Közművelődési, Egészségügyi és Szociális Osztály részére.

Egyszeri év végi támogatás

18. §⁵¹ (1) A szociálisan rászoruló személyek és családok részére - amennyiben azt a tárgyévi költségvetés lehetővé teszi - a tárgyév decemberében egyszeri év végi támogatás nyújtható.

(2) Az egyszeri év végi támogatás nyújtásáról, a jogosultak köréről, valamint a támogatás összegéről a Képviselő-testület a tárgyév október havi ülésén dönt.

(3) A Képviselő-testület döntése alapján a Polgármester - hivatalból indított eljárás keretében - egyszerűsített határozattal értesíti a jogosultakat az egyszeri év végi támogatásra való jogosultság tényéről.

(4) A Képviselő- testület döntése alapján a jogosultak részére az egyszeri év végi támogatást december 15. napjáig - postai úton, vagy banki átutalással - kell folyósítani.

Pénzbeli krízistámogatás

19. § A Polgármester kivételes méltányosságból – a tárgyévi költségvetési rendeletben meghatározott keret erejéig – kizárólagosan önhibán kívül történő, a lakhatást súlyosan veszélyeztető elháríthatatlan külső ok miatt bekövetkezett esemény (tűzeset, robbanás, elemi kár, külső, előre nem látható behatás, harmadik személy elháríthatatlan cselekménye) következtében keletkezett károk enyhítésére maximum 100.000 forint összegű soron kívüli pénzbeli krízistámogatást nyújthat, amennyiben a károsult az esemény bekövetkeztét követő 15 napon belül hivatalos dokumentumokkal igazolja a káreseményt. A krízistámogatás összegének meghatározása az eset összes körülményének mérlegelésével történik.

Köztemetés

20. §⁵² (1) A köztemetés elrendelése esetén a Szt. 48. §-ában foglalt rendelkezések szerint kell eljárni.

(2) ⁵³A Polgármester az eltemettetésre köteles személy kérelmére engedélyezheti a köztemetés költségeinek részletekben történő megtérítését vagy különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén, a köztemetés költségeinek megtérítése alól részben vagy egészben történő mentesítést.

(3) Különös méltánylást érdemlő körülménynek tekintendő,

a) ha az eltemettetésre köteles személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülélő személy esetén annak 200 %-át,

b) ha az eltemettetésre köteles személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülélő személy esetén annak 150 % -át

és a kérelmező, valamint családja vagyonnal nem rendelkezik.

(4) Az eltemettetésre köteles személy a köztemetés költségeinek megtérítése alól

a) (3) bekezdés a) pontjában meghatározott körülmény fennállása esetén 50 %-os mértékben,

b) (3) bekezdés b) pontjában meghatározott körülmény fennállása esetén egészben

mentesíthető.

(5)⁵⁴ A köztemetés költségeinek részletekben történő megtérítésére legfeljebb 36 hó időtartamú részletfizetés engedélyezhető.

(5a)⁵⁵ Az eltemettetésre köteles személy kérelme alapján, a (4) bekezdés a) pontja szerinti mentesítés mellett, a fennmaradó köztemetés költségek megtérítésére legfeljebb 18 hó időtartamú részletfizetés engedélyezhető.

(6)⁵⁶ A kérelemhez minden esetben csatolni kell a kérelmező és családja jövedelmére vonatkozó igazolásokat, valamint e rendelet 9. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot.

Települési lakásfenntartási támogatás

21. § (1) A települési lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.

(2) A lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadások különösen, a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díja, a lakbér vagy az albérleti díj, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztőrészlete, a közös költség, illetve a tüzelőanyag költségei.

(3) A lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(4) A természetbeni szociális ellátás formájában megállapított lakásfenntartási támogatás folyósítása a szolgáltató részére történik és annak összegét a támogatással érintett költség(ek) tekintetében a szolgáltató írja jóvá. Ebben az esetben a jogosultságot megállapító határozatban arról is rendelkezni kell, hogy a támogatást mely lakásfenntartási kiadás(ok)hoz nyújtják, továbbá fel kell tüntetni az Szt. 18. § l) pontja szerinti azonosító adato(ka)t.

(5)⁵⁷ Települési lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(6) A települési lakásfenntartási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(7) Ha a háztartás

a) (6) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

b) (6) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

c) ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(8) A települési lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség 450-Ft.

(9) A települési lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(10)⁵⁸ A települési lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege

a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,

b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,

de nem lehet kevesebb, mint 3000 forint, és nem lehet több, mint 6000 forint azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(11)⁵⁹ A (10) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

TM = 0,3-	J-0,5 NYM ─────	x 0,12
	NYM

ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

22. § (1) A települési lakásfenntartási támogatás megállapítása iránti kérelmet e rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(2) A lakásfenntartási támogatás megállapításához

a)⁶⁰ e rendelet 9. melléklete szerinti vagyonnyilatkozat, valamint a háztartás tagjai jövedelmének hitelt érdemlő igazolása,

b) a lakás nagyságának hitelt érdemlő igazolása, valamint

c) a természetbeni szociális ellátásként nyújtott ellátás esetén az Szt. 18. § l) pontja szerinti adat megállapítására, igazolására szolgáló irat bemutatása vagy másolatának csatolása szükséges.

23. § (1) Ha a települési lakásfenntartási támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a támogatást a változás illetve a haláleset hónapja utolsó napjával meg kell szüntetni.

(2) Amennyiben a természetben nyújtott települési lakásfenntartási támogatásra való jogosultság ideje alatt ugyanazon lakás tekintetében szolgáltatóváltás következett be, a változás hónapjára járó támogatást teljes összegben a korábbi szolgáltatónak, míg a változást követő hónapra járó támogatást az új szolgáltatónak kell folyósítani.

(3)⁶¹ A települési lakásfenntartási támogatást a jogosult erre irányuló kérelme esetén, a kérelem benyújtása hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

(4)⁶² Amennyiben a jogosultság időtartama alatt a jogosultsági feltételekben változás következett be - különösen tartós jövedelemváltozás vagy háztartásban élők létszámának változása - a települési lakásfenntartási támogatásra való jogosultságot felül kell vizsgálni.

(5)⁶³ Ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a jogosultsági feltételek nem állnak fenn a támogatás folyósítását a felülvizsgálat hónapja utolsó napjával meg kell szüntetni. Ha a feltételek továbbra is fennállnak, az ellátást a felülvizsgálat hónapja első napjától a jogosultság időtartamára a felülvizsgálatnak megfelelő összegben kell tovább folyósítani.

24. § (1) A települési lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

25. § (1) A települési lakásfenntartási támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától, egy évre kell megállapítani.

(2) A települési lakásfenntartási támogatás megállapítása iránti kérelem a korábbi jogosultság időtartama alatt, annak megszűnését megelőző hónapban is benyújtható, ekkor a jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani.

26. § Az Szt. 2015.02.28-án hatályos 38. § (1) bekezdés a) b) pontja alapján lakásfenntartási támogatásban részesülő személy egyidejűleg települési lakásfenntartási támogatásra nem jogosult.

Települési díjhátralék csökkentési támogatás

27. § Települési díjhátralék csökkentési támogatásra jogosult az a személy aki az alábbi feltételeknek együttesen megfelel:

a) akinek a 29. §-ban meghatározott díjhátraléka meghaladja az 50.000.- Ft-ot és tartozása legalább hat havi, vagy a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, és

b)⁶⁴ akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át; házastársak vagy élettársak esetén, feltéve, ha mindkét fél betöltötte a reá irányadó nyudjíkorhatárt és a háztartásban kizárólag ketten élnek 350 %-át; egyedülélő személy esetén 400%-át és

c) a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona és

d) aki a településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban lakik, és

e) a kezelt díjhátralék legalább 25%-át önrészként a szolgáltató felé befizette.

28. § (1) A települési díjhátralék csökkentési támogatás esetében elismert lakásnagyság, ha a háztartásban

a) egy személy lakik 50 m² ,

b) két személy lakik 60 m²,

c) három - öt személy lakik 75 m²,

d) hat személy lakik, 90 m²,

e) hat személynél több lakik, minden további személy után 10 m² .

(2) A településen elismert lakásminőség: szükséglakás, komfort nélküli, félkomfortos, komfortos, és összkomfortos lakás.

(3)⁶⁵ Amennyiben a kérelmező hitelt érdemlően igazolja, hogy háztartásában a települési díjhátralék csökkentési támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző 12 hónapon belül méltányolható változás (hozzátartozó halála, válás, felnőtté vált gyermekének elköltözése) következett be, vagy háztartásában fogyatékossági támogatásban, tartós betegségére vagy súlyosan fogyatékosságra tekintettel emelt összegű családi pótlékban illetve szakorvosi igazolás alapján krónikus betegségben szenvedő személy él, az (1) bekezdésében meghatározott elismert lakásnagyságnál egy kategóriával nagyobb lakásnagyság tekintendő elismert lakásnagyságként.

29. § A 27. § a) pontja alkalmazása során díjhátraléknak minősül a lakhatási költségek körébe tartozó

a) vezetékes gázdíjtartozás,

b) áramdíjtartozás,

c ) távhő-szolgáltatási díjtartozás,

d) víz- és csatornahasználati díjtartozás,

e) szemétszállítási díjtartozás,

f) központi fűtési díjtartozás,

g) közösköltség-hátralék,

h) lakbérhátralék.

30. § A települési díjhátralék csökkentési támogatáshoz a kérelmezőnek csatolnia kell az alábbi dokumentumokat:

a) e rendelet 2. melléklete szerinti kérelem,

b)⁶⁶ „e rendelet 9. melléklete” szerinti vagyonnyilatkozat,

c) a lakás használatának jogcímét igazoló dokumentumok másolatát (adásvételi, vagy bérleti szerződés),

d) a lakásnagyságot és komfortfokozatot igazoló dokumentumot,

e) a háztartás tagjainak jövedelemigazolásait,

f) a szolgáltató 30 napnál nem régebbi igazolást a díjhátralék összegéről és idejéről, vagy a közüzemi szolgáltatás kikapcsolásának tényéről,

g) a kezelt díjhátralék 25%-ának a szolgáltató felé történő befizetését igazoló iratot.

31. § (1)⁶⁷ A települési díjhátralék csökkentési támogatás körébe bevont díjhátralék (kezelt díjhátralék) együttes összege legfeljebb 240 000,-Ft lehet.

(2)⁶⁸ A települési díjhátralék csökkentési támogatás mértéke nem haladhatja meg a bevont díjhátralék 75%-át, de legfeljebb 180 000,-Ft lehet.

(3) A megállapított díjhátralék csökkentési támogatás a szolgáltató felé egy összegben kerül folyósításra.

(4) Ha a jogosult egyidejűleg többféle hátralék kezelését kéri, akkor a díjhátralék csökkentési támogatás mértékét és összegét a kezelt hátralékok arányának figyelembevételével kell meghatározni.

(5) Amennyiben a többféle hátralék együttes összege meghaladja az (1) bekezdés szerinti felső határt, akkor ahhoz a hátralékhoz kell elsősorban támogatást nyújtani, amelyek a leginkább veszélyezteti a kérelmező lakhatási feltételeit.

32. § A települési díjhátralék csökkentési támogatás megállapításához minden esetben környezettanulmány szükséges.

33. § (1) A díjhátralék csökkentési támogatás egy személy részére csak egy lakás vonatkozásában állapítható meg.

(2) A díjhátralék csökkentési támogatás támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

34. §⁶⁹ Ugyanazon személy vagy háztartásának tagja a települési díjhátralék csökkentési támogatás megállapításától számított 24 hónapon belül ismételten nem részesülhet települési díjhátralék csökkentési támogatásban.

Sporttámogatás

34/A. §⁷⁰⁷¹⁷² (1) A sporttámogatás a pesterzsébeti telephelyű és székhelyű sportegyesületek (a továbbiakban: egyesület) szakosztályaiban történő sportolás havi tagdíjának költségéhez biztosít támogatást - a tárgyévi költségvetési rendeletben meghatározott keret erejéig - a szociálisan rászoruló alapfokú vagy középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermekek részére.

(2)⁷³⁷⁴⁷⁵ Sporttámogatásra jogosult az alapfokú vagy középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermek, ha

a)⁷⁶⁷⁷ családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350%-át, vagy

b)⁷⁸⁷⁹ a szülő vagy más törvényes képviselő egyedül neveli és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 400%-át.

(3) A sporttámogatás iránti kérelemet a szülő vagy más törvényes képviselő nyújthatja be.

(4) A sporttámogatás iránti a kérelemhez csatolni kell a család jövedelmére vonatkozó igazolásokat, a gyermek iskolalátogatási igazolását, a szülő nyilatkozatát, melyben hozzájárul, hogy a gyermek jogosultságára vonatkozóan Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébeti Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban:Hivatal) tájékoztatást nyújtson az egyesület részére, valamint a választott egyesület (5) bekezdése szerinti igazolását.

(5) Az egyesület igazolása tartalmazza az egyesület azonosítóit, folyószámlaszámát, nyilatkozatát, hogy a kérelemben érintett gyermeket az egyesület fogadni képes, továbbá hozzájárulását, hogy a gyermek 4 hetet meghaladó igazolatlan hiányzását jelzi a jogosultságot megállapító szerv felé.

(6) A sporttámogatás havi összege a tagdíj havi összege, de legfeljebb 5000 forint.

(7) A sporttámogatás a kérelem benyújtását követő hónap első napjától egy évre kerül megállapításra, a megállapított támogatást a választott egyesület felé havonta kell folyósítani.

(8) A Hivatal a megállapított jogosultságról tájékoztatja a választott egyesületet.

(9)⁸⁰ A sporttámogatásra való jogosultság megszűnik, ha a gyermek az egyesület jelzése alapján az edzésekről 4 hetet meghaladóan igazolatlanul távolmarad, vagy az alapfokú vagy középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányait befejezte.

(10) A (9) bekezdésben meghatározott esetekben a támogatást a megszüntetés alapjául szolgáló tény bekövetkeztének hónapja utolsó napjával kell megszüntetni.

(11)⁸¹ A sporttámogatás megállapítása iránti kérelmet e rendelet 5. melléklete szerinti formanyomtatványon lehet benyújtani.

Oltási támogatás

34/B. §⁸²⁸³ (1) Az oltási támogatás az agyhártyagyulladás, a kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás és a rota vírus okozta megbetegedési veszély elhárítása céljából beadott védőoltás költségeihez biztosított utólagos hozzájárulás.

(2)⁸⁴ Oltási támogatásra jogosult - a tárgyévi költségvetési rendeletben meghatározott keret erejéig - 0-18 éves korú gyermek, ha

a)⁸⁵⁸⁶ családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %-át, vagy

b)⁸⁷⁸⁸ a szülő vagy más törvényes képviselő egyedül neveli és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 400 %-át.

(3) Az oltási támogatás iránti kérelemet a szülő vagy más törvényes képviselő nyújthatja be.

(4) A kérelemhez mellékelni kell a család jövedelmére vonatkozó igazolásokat, az oltóanyag megvásárlását igazoló gyógyszertári bizonylatokat (a gyermek ill. a kérelmező nevére kiállított számla), valamint a házi gyermekorvos igazolását vagy az oltási könyvet az oltásról.

(5) Az oltási támogatás a benyújtott kérelem és csatolt igazolások alapján utólag kerül megállapításra, összege a megvásárolt oltóanyag igazolt költsége.

(6)⁸⁹ Az oltási támogatás megállapítása iránti kérelmet e rendelet 6. melléklete szerinti formanyomtatványon lehet benyújtani.

Születési támogatás

34/C. §⁹⁰⁹¹ (1) Születési támogatásra jogosult

a) a szülő anya,

b) az örökbefogadó szülő, ha a szülést követő 180 napon belül az örökbefogadást jogerősen engedélyezték,

c) a gyám, ha a gyermek születését követően 180 napon belül - jogerős határozat alapján - a gondozásába került,

d) az apa, ha a gyermek édesanyja elhunyt, vagy a szülői felügyeleti jogot kizárólag az apa gyakorolja feltéve, hogy az a) és d) pont szerint jogosult a kérelem benyújtásakor és a szülés időpontját közvetlenül megelőzően legalább egy éve, a b) és c) pont szerint jogosult a kérelem benyújtásakor és a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább egy éve rendelkezik lakóhellyel Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet közigazgatási területén.

(2)⁹² A születési támogatás összege gyermekenként 30 000,-Ft.

(3) A születési támogatás iránti kérelmet a szülést követő 180 napon belül, az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetben a jogerős határozatot követő 60 napon belül lehet benyújtani.

(4) Nem jár születési támogatás, ha a szülők a gyermek születését megelőzően a hatóság előtt lemondtak a születendő gyermekről és hozzájárultak a gyermek örökbefogadásához.

(5)⁹³ Amennyiben a kérelem benyújtásakor rendelkezik Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet közigazgatási területén lakóhellyel, de a szülés időpontját közvetlenül megelőzően legalább egy évben nem rendelkezett, kérelmére a születési támogatás akkor is megállapítható, ha gyermek édesapja rendelkezik a kérelem benyújtásakor és a szülés időpontját közvetlenül megelőzően legalább egy éve Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet közigazgatási területén lakóhellyel.

(6)⁹⁴ A születési támogatás megállapítása iránti kérelmet e rendelet 7. melléklete szerinti formanyomtatványon lehet benyújtani.

Szociális tanulmányi támogatás

34/D. §⁹⁵⁹⁶⁹⁷⁹⁸⁹⁹ (1) Szociális tanulmányi támogatásra jogosult - a tárgyévi költségvetési rendeletben meghatározott keret erejéig – az alapfokú vagy középfokú oktatási intézmény nappali tagozata

a) 5-8. évfolyamán 4,5-ös tanulmányi átlagot elérő tanuló, vagy

b) 9-12. évfolyamán 4,2-es tanulmányi átlagot elérő, a 20. életévét be nem töltött tanuló,

feltéve, hogy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %-át, a szülő vagy más törvényes képviselő által egyedül nevelt, 3 vagy több gyermekes családban élő, illetve emelt összegű családi pótlékban részesülő gyermek esetén, családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 400 %-át.

(2) A szociális tanulmányi támogatás iránti kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő, illetve a nagykorú kérelmező nyújthatja be a jogosultság alapjául szolgáló tanulmányi évet követő november 30-ig.

(3) A támogatásra való jogosultságot a kérelem benyújtását megelőző tanulmányi évre vonatkozó bizonyítványban rögzített tanulmányi átlageredmény alapján lehet megállapítani.

(4) A szociális tanulmányi támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a család jövedelmére vonatkozó igazolásokat, valamint a tanulmányi évre vonatkozó bizonyítvány hiteles másolatát.

(5) A szociális tanulmányi támogatás iránti kérelmet tanulmányi évente meg kell újítani.

(6) A szociális tanulmányi támogatás összege 35.000,-Ft.

(7)¹⁰⁰ A szociális tanulmányi támogatás megállapítása iránti kérelmet e rendelet 8. melléklete szerinti formanyomtatványon lehet benyújtani.

34/E. §¹⁰¹¹⁰²

Tüdőgyulladás elleni védőoltáshoz nyújtott támogatás

34/F. §¹⁰³ (1) A tüdőgyulladás elleni védőoltáshoz nyújtott támogatás az egészségügyi prevenciót szolgáló, a pneumococcus baktérium okozta megbetegedési veszély elhárítása céljából beadott védőoltás költségeihez kérelemre biztosított utólagos hozzájárulás.

(2) A tüdőgyulladás elleni védőoltáshoz nyújtott támogatásra jogosult - a tárgyévi költségvetési rendeletben meghatározott keret erejéig -

a) a 65. életévét betöltött krónikus betegségben szenvedő személy, vagy

b) a 65. életévét betöltött személy,

feltéve, ha családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %-át.

(3) A tüdőgyulladás elleni védőoltáshoz nyújtott támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a család jövedelmére vonatkozó igazolásokat, az oltóanyag megvásárlását igazoló gyógyszertári bizonylatokat (a kérelmező nevére kiállított számla), valamint a háziorvos igazolását az oltásról.

(4) A (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a (3) bekezdésben meghatározottakon felül csatolni szükséges a háziorvos igazolását, arról, hogy a kérelmező krónikus betegségben szenved.

(5) A tüdőgyulladás elleni védőoltáshoz nyújtott támogatás összege a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a megvásárolt oltóanyag igazolt költségének 100 %-a, a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a megvásárolt oltóanyag igazolt költségének 50 %-a.

(6) A tüdőgyulladás elleni védőoltáshoz nyújtott támogatás a benyújtott kérelem és csatolt igazolások alapján utólag kerül megállapításra.

(7) A tüdőgyulladás elleni védőoltáshoz nyújtott támogatás iránti kérelem az oltás bedását követő 6 hónapon belül nyújtható be.

(8) A tüdőgyulladás elleni védőoltáshoz nyújtott támogatás megállapítása iránti kérelmet e rendelet 11. melléklete szerinti formanyomtatványon lehet benyújtani.

Záró rendelkezések

35. § (1) E rendelet 2015. március 01. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(2)¹⁰⁴

(3)¹⁰⁵

(4) E rendelet 35. § (2) (3) bekezdése a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.

(5) Hatályát veszti Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata Képviselő-testületének pénzben és természetben nyújtható szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló 42/2011. (XI. 24.) Ök. számú rendelete, az adósságkezelési szolgáltatásról szóló 28/2008.(VII.21.) Ök. számú rendelete, valamint az adósságkezelési szolgáltatásról szóló 28/2008.(VII.21.) Ök. számú rendelet módosításáról szóló 2/2010.(II.23.) Ök. számú rendelete.

1. melléklet

KÉRELEMa lakásfenntartási támogatás megállapítására

1. Személyi adatok

1.1. A kérelmező személyre vonatkozó adatok:

1.1.1. Neve: ...............................................................................................................................

1.1.2. Születési neve:.................................................................................................................

1.1.3. Anyja neve:.....................................................................................................................

1.1.4. Születés helye, ideje (év, hó, nap):.................................................................................

1.1.5. Lakóhelye: □ □ □ □ irányítószám ................................................................... település

......................... ..utca/út/tér ........... házszám ............ épület/lépcsőház ............... emelet, ajtó

1.1.6. Tartózkodási helye: □ □ □ □ irányítószám ...................................................... település

....................... utca/út/tér .............. házszám ............ épület/lépcsőház ..... .......... emelet, ajtó

1.1.7. Társadalombiztosítási Azonosító Jele: □□□□□□ □□□

1.1.8. Állampolgársága: ...........................................................................................................

1.1.9. Telefonszám (nem kötelező megadni): ..........................................................................

1.1.10. E-mail cím (nem kötelező megadni): ..........................................................................

1.2. A kérelmező idegenrendészeti státusza (nem magyar állampolgárság esetén):

1.2.1. □ szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, vagy

1.2.2. □ EU kék kártyával rendelkező, vagy

1.2.3. □ bevándorolt/letelepedett, vagy

1.2.4. □ menekült/oltalmazott/hontalan.

1.3. Kérelmezővel közös háztartásban (azonos lakcímen) élők száma: ............ fő.

1.4. Kérelmező háztartásában élők személyi adatai:

	A	B	C	D
	Név (születési név)	Születési helye, ideje (év, hó, nap)	Anyja neve	Társadalombiztosítási Azonosító Jele
1.
2.
3.
4.
5.

1.5. Kijelentem, hogy a kérelem benyújtásának időpontjában a háztartásom táblázatban feltüntetett tagjai között van olyan személy:

a) aki után vagy részére súlyos fogyatékosság vagy tartós betegség miatt magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak; ha igen, akkor e személyek száma ............ fő,

b) aki fogyatékossági támogatásban részesül; ha igen, akkor e személyek száma .......... fő ,

c) aki gyermekét egyedülállóként neveli; ha igen, akkor e személyek száma .......... fő.

2. Jövedelmi adatok

A kérelmező, valamint a vele közös háztartásban élő személyeknek a havi jövedelme forintban:

	A	B	C
	A jövedelem típusa	Kérelmező	A kérelmezővel közös háztartásban élő további személyek
1.	Munkaviszonyból és más foglalkoztatási jogviszonyból származó ebből: közfoglalkoztatásból származó
2.	Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó
3.	Táppénz, gyermekgondozási támogatások
4.	Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások
5.	Önkormányzat, járási hivatal és munkaügyi szervek által folyósított ellátások
6.	Egyéb jövedelem
7.	Összes jövedelem

3. Lakásviszonyok

3.1. A támogatással érintett lakás nagysága: .............. m2.

3.2. A lakásban tartózkodás jogcíme: .................................................................

4.1. A kérelemmel érintett lakásban előrefizetős gáz- vagy áramszolgáltatást mérő készülék

működik - nem működik (a megfelelő rész aláhúzandó).

Amennyiben igen, kérjük, nevezze meg a szolgáltatót: ................ ....................................

4.2. A lakhatást a legnagyobb mértékben veszélyeztető lakásfenntartási kiadás(ok):

...................................................................................................................................................

4.3. Felelősségem tudatában kijelentem, hogy

Tudomásul veszem, hogy a kérelemben közölt jövedelmi adatok valódiságát a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (7) bekezdése alapján a szociális hatáskört gyakorló szerv - a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóigazgatósága útján - ellenőrizheti.

Hozzájárulok a kérelemben szereplő adatoknak a szociális igazgatási eljárás során történő felhasználásához.

Dátum: ...............................................

................................................................... ..................................................................

kérelmező aláírása a háztartás nagykorú tagjainak aláírása

* Ezt a nyilatkozatot csak abban az esetben kell megtenni, ha bejelentett lakó- és tartózkodási hellyel is rendelkezik.

a) életvitelszerűen a lakóhelyemen/a tartózkodási helyemen élek* (a megfelelő rész aláhúzandó),

b) a közölt adatok a valóságnak megfelelnek.

2. melléklet

KÉRELEM és ADATLAP TELEPÜLÉSI DÍJHÁTRALÉK CSÖKKENTÉSI TÁMOGATÁSHOZ

Alulírott

Név:

Születési név:

Anyja neve:

Születési hely, idő:

Lakóhely :

Tartózkodási hely:____________________________________________________________

TAJ szám: ____________________________________________________

ezúton kérem, hogy részesítsenek adósságkezelési szolgáltatásban.

__________________

kérelmező aláírása

(Egy lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg díjhátralék csökkentési támogatás, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától, ezért lakásonként csak egy fő töltse ki és nyújtsa be a kérelmet!)

NYILATKOZATOK

1. Nyilatkozat a kérelmező lakásban tartózkodásának jogcíméről

A lakásban való tartózkodás jogcíme: tulajdonos, bérlő, albérlő, haszonélvező, (a megfelelő rész aláhúzandó) vagy egyéb ____________________________________

2. Nyilatkozat a kérelmezővel közös háztartásban élők számáról

Név	Szül.hely, idő	TAJ szám	Anyja neve	Rokoni kapcsolat	Jövedelme

3. Nyilatkozat azon hátralékról és összegéről, amelynek kezelését a kérelmező kéri

Hátralék , melyhez támogatást igényel	Ügyfél/ azonosítók

Ezúton nyilatkozom arról, hogy vállalom a hátralék és a települési önkormányzat által megállapított díjhátralék csökkentési támogatás különbözetének megfizetését.

4. Nyilatkozat a háztartás tagjainak jövedelméről

1. Rendszeres havi jövedelem

/Munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelem és táppénz/

Ft/hó

2. Társas és egyéni vállalkozásból származó éves nettó jövedelem 1/12-ed része:

Ft/hó

3. Nyugellátás, baleseti nyugellátás, nyugdíjszerű ellátás:

Ft/hó

4. Gyermekellátáshoz, -gondozáshoz kapcsolódó támogatásokból származó jövedelem /GYES, GYED, GYET, családi pótlék, gyermektartás díj/

Ft/hó

5. Önkormányzat által folyósított rendszeres pénzellátás (rendszeres szociális segély, munkanélküli jövedelempótló támogatás, ápolási díj, időskorúak járadéka)

Ft/hó

6. Egyéb jövedelem (pl.: ösztöndíj, értékpapírból származó-, bérbeadásból származó jövedelem)

Ft/hó

A háztartás összes rendszeres havi nettó jövedelme:

__________________ Ft/hó

A lakásban élő családtagok száma: fő

Egy főre jutó havi nettó jövedelem: Ft/hó

5. Nyilatkozat adatkezelésről

Hozzájárulok, hogy az érintett hitelező (közüzemi szolgáltató) az önkormányzatot tájékoztassa a hátralék pontos összegéről.

Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a fentiekben közölt adatok a valóságnak megfelelnek.

Budapest, _____________

kérelmező aláírása

3. melléklet¹⁰⁶

KÉRELEM

Rendkívüli települési támogatás megállapítására

1. A kérelmező személyre vonatkozó adatok:

1.1. Neve: ...........................................................................................................................................

1.2. Születési neve: ............................................................................................................................

1.3. Anyja neve: .................................................................................................................................

1.4. Születési helye, ideje (év, hó, nap): ............................................................................................

1.5. Lakóhelye: ..................................................................................................................................

1.6. Tartózkodási helye: .....................................................................................................................

1.7. Társadalombiztosítási Azonosító Jele: .......................................................................................

1.8. Állampolgársága: ........................................................................................................................

(Nem magyar állampolgárság esetén fel kell tüntetni, ha a személy bevándorolt, letelepedett, oltalmazott vagy menekült jogállású)

1.9. Telefonszám (nem kötelező megadni): .......................................................................................

1.10. Fizetési számlaszám (ha a folyósítást fizetési számlaszámra kéri): ......................................

1.11. A fizetési számlát vezető pénzintézet neve: ..........................................................................

2. A közeli hozzátartozókra és jövedelmükre vonatkozó adatok

2.1. A kérelmező családi körülménye:

2.1.1. □ egyedül élő,

2.1.2. □ nem egyedül élő.

2.2. A kérelmező családjában élő közeli hozzátartozók adatai

2.2.1. A kérelmező családjában, a kérelmezővel azonos lakcímen élő közeli hozzátartozók száma: …......... fő.

	A	B	C	D	E	F
null1.	Közeli hozzátartozó neve (születési neve)	Anyja neve	Születési helye, ideje (év, hó, nap)	Társadalom- biztosítási Azonosító Jele	Családi kapcsolat megnevezése	Megjegyzés*
2.
3.
4.
5.
6.
7.

2.3. Jövedelmi adatok

A kérelmező, valamint a családban élő közeli hozzátartozóinak a havi jövedelme forintban:

	A	B	C
1.	A jövedelem típusa	Kérelmező	A családban élő közeli hozzátartozók
2.	Munkaviszonyból és más foglalkoztatási jogviszonyból származó
	ebből közfoglalkoztatásból származó:
3.	Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó
4.	Táppénz, gyermekgondozási támogatások
5.	Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások
6.	Önkormányzat, járási hivatal és munkaügyi szervek által folyósított ellátások
7.	Egyéb jövedelem
8.	Összes jövedelem

3. A kérelem indokául szolgáló rendkívüli élethelyzet leírása, illetve családgondozói javaslat:

____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

__________________________________________________________________________________

4. A kérelemhez csatolt, rendkívüli élethelyzetet igazoló dokumentumok felsorolása:

____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

5. Nyilatkozatok:

Kijelentem, hogy

5.1.1.* életvitelszerűen a lakóhelyemen/a tartózkodási helyemen élek (a megfelelő rész aláhúzandó),

5.1.2. a közölt adatok a valóságnak megfelelnek.

(* Ezt a nyilatkozatot csak abban az esetben kell megtenni, ha egyidejűleg bejelentett lakó- és tartózkodási hellyel is rendelkezik.)

5.2. Tudomásul veszem, hogy a kérelemben közölt adatok valódiságát a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (7) bekezdése alapján a szociális hatáskört gyakorló szerv - a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóigazgatósága útján - ellenőrizheti.

5.3. Kijelentem, hogy az ellátásra való jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül értesítem az ellátást megállapító szervet.

5.4. Hozzájárulok a kérelemben szereplő adatoknak a szociális igazgatási eljárás során történő felhasználásához.

Kelt: ............................................................................., ......................................... .................

...................................................................
kérelmező aláírása

Tájékoztató a kérelem kitöltéséhez

1. Személyes adatok

1.1. Egyedülélő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik.

1.2. Egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van. A házastársak akkor tekinthetők különélőnek, ha a lakcímük különböző.

1.3. Család: egy lakásban vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége.

1.4. Közeli hozzátartozónak számít:

- húszévesnél fiatalabb és önálló keresettel nem rendelkezik,

- huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezik és nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat,

- huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezik és felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat,

- tartósan beteg, autista, illetve testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, korhatárra való tekintet nélkül, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt.

a) a házastárs, az élettárs;

b) a vér szerinti gyermek, örökbe fogadott gyermek, mostohagyermek vagy nevelt gyermek - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti gyermekvédelmi nevelőszülő által e jogviszonya keretében nevelt gyermek kivételével -, aki

c) a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, a szülő házastársa vagy élettársa; valamint a b) pontban foglalt feltételeknek megfelelő testvér

2. Jövedelmi adatok

2.1. Jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szjatv.) szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve az Szjatv. 27. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott bevételt, valamint az Szjatv. 1. számú melléklete szerinti adómentes bevételt, továbbá az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény vagy az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni.

2.2. A jövedelmi adatok alatt havi nettó jövedelmet kell érteni. A nettó jövedelem kiszámításánál a bevételt az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett összegben kell feltüntetni. Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék.

2.3. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel vagy a bevétel 85%-ának, illetve állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel.

2.4. Nem minősül jövedelemnek, így nem kell feltüntetni a jövedelmek között a rendkívüli települési támogatást, a lakásfenntartási támogatást, az adósságcsökkentési támogatást, valamint a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, a gyógyszerkiadások viseléséhez és a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatást, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény keretében nyújtott támogatást és az a melletti pótlékot, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díjat és külön ellátmányt, az anyasági támogatást, a tizenharmadik havi nyugdíjat, a szépkorúak jubileumi juttatását, a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményeit, a vakok személyi járadékát és a fogyatékossági támogatást, a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatást, az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzés, az egyszerűsített foglalkoztatás, valamint az adórendszeren kívüli keresettel járó háztartási munka havi ellenértékét, a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíjat, az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatást. Nem minősül továbbá jövedelemnek a szociális szövetkezet (ide nem értve az iskolaszövetkezetet) tagja által a szövetkezetben végzett tevékenység ellenértékeként megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes bevétel, az életvitelszerűen lakott ingatlan eladása, valamint az életvitelszerűen lakott ingatlanon fennálló vagyoni értékű jog átruházása esetén az eladott ingatlan, illetve átruházott vagyoni értékű jog ellenértékének azon része, amelyből az eladást vagy átruházást követő egy éven belül az eladó vagy átruházó saját, vagy közeli hozzátartozója életvitelszerű, tényleges lakhatásának célját szolgáló ingatlan vagy vagyoni értékű jog vásárlására kerül sor, valamint az elengedett tartozás, illetve a megszűnt kötelezettség, ha a tartozás elengedésére vagy a kötelezettség megszűnésére a természetes személyek adósságrendezési eljárásában, továbbá közüzemi szolgáltatás szolgáltatója, illetve pénzügyi intézmény által, az adós megélhetését veszélyeztető szociális helyzete miatt került sor. A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni a közfoglalkoztatásból származó havi jövedelemnek a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét meghaladó részét.

2.5. A családtagok jövedelmét külön-külön kell feltüntetni. A családi pótlékot, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek a jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják.

2.6. A havi jövedelem kiszámításakor

- rendszeres jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap alatt,

- nem rendszeres jövedelem, illetve vállalkozásból, őstermelésből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónap alatt kapott összeg egy havi átlagát kell együttesen figyelembe venni.

2.7. A jövedelem típusai:

- Munkaviszonyból és más foglalkoztatási viszonyból származó jövedelem: különösen a munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati jogviszonyban, bírósági, ügyészségi, igazságügyi szolgálati jogviszonyban, honvédség, rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszonyában folytatott munkavégzésre irányuló tevékenységből, továbbá szövetkezet tagjaként folytatott - személyes közreműködést igénylő - tevékenységből származó jövedelem.

- Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó jövedelem: itt kell feltüntetni a jogdíjat, továbbá a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló tevékenységéből származó jövedelmet, a gazdasági társaság magánszemély tagja által külön szerződés szerint teljesített mellékszolgáltatást.

- Táppénz, gyermekgondozási támogatások: táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, családi pótlék, gyermektartásdíj.

- Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások: öregségi, özvegyi és szülői nyugdíj, árvaellátás, baleseti hozzátartozói nyugellátások, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék, rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, rokkantsági járadék, rehabilitációs járadék, politikai rehabilitációs ellátások, házastársi pótlék, házastárs után járó jövedelempótlék, közszolgálati járadék.

- Önkormányzat, járási hivatal és munkaügyi szervek által folyósított ellátások: különösen az időskorúak járadéka, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, az ápolási díj; munkanélküli járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, képzési támogatásként folyósított keresetpótló juttatás.

- Egyéb jövedelem: például az ösztöndíj, szakképzéssel összefüggő pénzbeli juttatások, a felzárkózást elősegítő megélhetési támogatás, a nevelőszülői díj, szociális gondozói díj, végkielégítés és állampapírból származó jövedelem, ingatlan és ingó tárgyak értékesítéséből, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem, életjáradékból, föld és más ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, illetve minden olyan jövedelem, amely az előző sorokban nem került feltüntetésre.

2.8. A jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelmekről a jövedelem típusának megfelelő iratot vagy annak másolatát a kérelemhez mellékelni szükséges.

- Munkaviszonyból és más foglalkoztatási viszonyból származó jövedelem esetén munkáltatói jövedelem igazolás,

- Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónap alatt kapott összeg hivatalos igazolása (lezárt adóévről NAV igazolás, a lezárt adóév utáni időszakról a könyvelő által kiadott igazolás (abban az esetben, ha a könyvelést a vállalkozó maga végzi jövedelmére vonatkozó, büntetőjogi felelősségének tudatában tett nyilatkozat).

- Táppénz, gyermekgondozási támogatások esetén a jogosultságot megállapító határozat, illetve a folyósítás összegéről szóló irat

- Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások esetén, jogosultságot megállapító határozat és folyósítást igazoló szelvény, éves nyugdíj összesítő igazolás,

- Önkormányzat, járási hivatal és munkaügyi szervek által folyósított ellátások esetén jogosultságot megállapító határozat és kifizetési szelvény

- amennyiben az aktív korú nem foglalkoztatott személyellátásban nem részesül, a foglalkoztatási szerv igazolása az álláskeresőként történő nyilvántartásáról

- a tanköteles kor betöltését követően a „tanulói vagy hallgatói jogviszony” igazolása

- ha egyedülálló, a válásról szóló bírósági ítélet, illetve az egyedülállóság tényére vonatkozó büntetőjogi felelősségének tudatában tett nyilatkozat (egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve ha élettársa van)

A kérelem indokát dokumentumokkal kell alátámasztani, a kérelem benyújtása önmagában nem igazolja a rendkívüli élethelyzet meglétét!

4. melléklet¹⁰⁷

KÉRELEM

Települési gyógyszertámogatás megállapítására