1. § (1) E rendelet hatálya Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet közigazgatási területére terjed ki.

(2) E rendeletet a Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának 17/2019. (V.21.) ör rendeletével a településkép védelméről együtt kell alkalmazni.

(3) E rendelet hivatkozásai utalnak az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletre (továbbiakban: OTÉK).

2. § E rendelet alkalmazásában

3. § (1) Új épület és pavilon csak a 2. a. mellékleten jelölt építési helyen belül építhető.

(2) Ahol a 2. a. mellékleten építési hely nem jelölt, ott meglévő épület és pavilon átalakítása megengedett, bővítése nem.

(3) Közterületen elhelyezett pavilonok esetén elárusító egységenként egy darab, legalább 1,5 m2 alapterületű szeméttároló helyiséget kell kialakítani.

(4) Csoportosan telepített (kettőnél több) pavilonokhoz

• a) közös szeméttároló helyiség is létesíthető, elárusító egységenként legalább 1,5 m2 alapterülettel,
• b) közös illemhelyről is gondoskodni szükséges.

(5)^[6] Vendéglátó terasz csak akkor létesíthető közterületi járdán, ha a terasz által elfoglalt terület miatt visszamaradó gyalogos járdafelület szélessége nem lesz kisebb – a berendezési sáv és a biztonsági sávok keresztmetszetével csökkentett – eredeti szélesség felénél és

• a) KÖu jelű övezetek esetén 3,0 m, forgalmi szerepet betöltő gyűjtőút esetén 2,0 m, egyéb közterületi járdákon legalább 1,5 m akadálymentes gyalogos járdafelület biztosított, és
• b) kapubejárat és egyéb rendeltetési egységek kirakatainak és bejáratainak akadálytalan megközelítése biztosított, és
• c) Ln‐3, Ln‐T, Lk‐1, Lk‐2, Lk‐T és Lke‐1 övezetek területén, ha a kialakítandó terasz melletti homlokzaton a földszinten és az első emeleten lakás nem található, kivéve, ha a lakás a vendéglátó egység tulajdonosáé, vagy ha a terasz melletti épület huzamos tartózkodásra szolgáló lakóhelyiségek nyílása minimum 5 méterrel hátrébb van a vendéglátó terasz hozzá közelebbi szélétől.

4. § (1) A közterületeken a közlekedés által igénybe nem vett területen zöldfelületet kell kialakítani. A zöldfelületen annyi fát kell telepíteni, hogy minden 100 m²‐ére legalább egy fa jusson.

(2) A KÖu‐2, KÖu‐3, KÖu‐4 és Kt‐Kk övezetbe sorolt közterületeken a közlekedés és a közműlétesítmények helyigényének biztosításával egy‐vagy kétoldali fasort kell telepíteni.

(3) Tervezett közúthálózati elem és a 2. b. mellékleten jelölt, jelentős változással érintett területeken közforgalom számára megnyitott magánút megvalósítása során kétoldali, legalább 2,0 – 2,0 méter szélességű zöldsávba ültetett fasor telepítendő, a közműmentes élettér biztosításával.

(4) A közműmentes élettér a kis lombkoronát növelő fák esetében minden irányban legalább 1,5 m, a nagy lombkoronát növelő fák esetében legalább 2,5 m széles.

(5) Fasortelepítésnél és ‐kiegészítésnél várostűrő, útsorfa minőségű fák ültetendők. Az ültetéssel egy időben az öntözőhálózat kiépítéséről, de legalább az öntözés lehetőségéről (gyökérzónába levezetett, ledugaszolt dréncső) gondoskodni kell.

(6)^[7] A 2. b. mellékleten szerkezeti jelentőségű meglévő/tervezett fasor elemmel jelölt közterületeken

• a) biztosítani kell a (3) bekezdés szerinti életteret,
• b) a fasorok folyamatos megújításával, a faegyedek életciklusának figyelembevétele mellett törekedni kell a maximális lombkorona térfogat biztosítására,
• c) építési tevékenység miatt fasori fát kivágni nem lehet,
• d) a (3) bekezdés szerinti élettéren belül hirdetőtábla, hirdetőoszlop nem helyezhető el.

(7)^[8] A 2. b. mellékleten jelölt megtartandó fa

• a) csak pusztulását követően vágható ki,
• b) nem csonkolható,
• c) combkorona alatti területén
  • ca) legfeljebb 50% burkolat létesíthető,
  • cb) a burkolat lég‐és vízáteresztő legyen, valamint
  • cc) a fa gyökerét elérő földmunka nem végezhető,
• d) törzstől számított 2 m sugarú területén burkolat nem létesíthető.

(8) A 2. a. mellékleten jelölt zöldfelületként fenntartandó telekrészen

• a) épület nem helyezhető el,
• b) a burkolt felületek aránya legfeljebb 10%.

7. § (1) A 2. a. mellékleten jelölt zajárnyékoló létesítményt a jelölt nyomvonalon kell megépíteni.

(2) Építési tevékenységet megelőzően a 2. b. mellékleten feltöltöttnek jelölt területen részletes talajvizsgálatot kell végezni, s annak eredményétől függően a szükséges mértékben kell végezni:

8. § (1) A 2. a. mellékleten jelölt revitalizációt igénylő vízfolyás

• a) medrét természetes módon kell kialakítani,
• b) partvonaltól számított 5 m‐es parti sávjában természetközeli vízparti élőhelyet kell létrehozni,
• c) partvonaltól számított 5‐25 m‐es parti sávjában a zöldfelületeket a tájra jellemző növényekből kell kialakítani, vízpartra jellemző fákat kell ültetni.

(2) A 2. b. mellékleten jelölt védelemre érdemes természeti területen a természetes terepfelületet megváltoztatni, a talajvíz adottságait és a növényzetet károsan befolyásolni nem szabad.

(3) A 2. b. mellékleten jelölt Országos Erdőállomány Adattár szerinti erdőterületeket a telek zöldfelületeként meg kell őrizni.

9. § (1) A kerület közigazgatási területén nyúlványos telek nem alakítható ki. Kivételt képez ez alól a tömbbelsőben kialakítandó önálló helyrajzi számú mélygarázs, illetve zöldfelület létesítésére szolgáló önálló telek kialakítása.

(2) Övezet, építési övezet határa mentén telekhatár alakítandó ki.

(3) Olyan telekalakítás nem megengedett, mely szerint egy telek két vagy több övezetbe, építési övezetbe tartozzon.

(4)^[14] A szabályozási vonallal érintett telkek az előírt, „kialakítható legkisebb telek terület” nagyságánál kisebbek is lehetnek. A megmaradó építési telkek a meglévő teleknagyságra vonatkozó előírások szerint építhetők be.

(5)^[15] Minden építési övezetben a közműlétesítmények számára a „kialakítható legkisebb telek terület” nagyságánál kisebb építési telek is rendezhető.

10. § (1) A rendezett településfejlődés biztosítása érdekében a 2. b. mellékleten lehatárolt és sorszámozott területekre vonatkozóan a Kerületi Önkormányzatot az 1997. évi LXXVIII. törvény 25. § (1) bekezdése alapján elővásárlási jog illeti meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti településrendezési célokat és azok megvalósításához szükséges ingatlanokat e rendelet 6. számú mellékletének A. pontja tartalmazza.

11. § (1)^[16]

(2) Új építési telkek közműellátása csak önálló közműbekötésekkel valósítható meg.

(3) Meglevő közmű kiváltása vagy megszüntetése esetén a feleslegessé vált közmű műtárgyait el kell bontani, majd a területet helyre kell állítani.

12. § (1) Közcsatornába, valamint élő vízfolyásba többlet‐csapadékvizek a 2. b. mellékleten jelölt, jelentős változással érintett területeken új beépítés esetén csak késleltetéssel vezethetők be.

(2) A 2. b. mellékleten jelölt infrastruktúra függvényében ütemezetten igénybe vehető, változással érintett területen új beépítés esetén a csapadékvizeket helyben kell tartani.

(3) Csatorna‐közműpótló műtárgy létesítése és használata nem megengedett

• a) a szennyvizek befogadására alkalmas közcsatornával ellátott és
• b) a 2. b. mellékleten jelölt, jelentős változással érintett területeken.

14. § (1)^[19] Önálló antennatartó szerkezet (torony) csak Gksz‐2 jelű építési övezet és Ev jelű övezet területen létesíthető, amennyiben lakó‐és vegyes területtől a távolság legalább 200 méter.

(2)^[20]

(3)^[21]

15. § (1)^[22] A zártsorú beépítési mód szerint beépített, illetve beépíthető építési övezetek területén

• a) az építési vonal azonos a közterületi telekhatárral, amennyiben a 2.a. melléklet másképp nem jelöli,
• b) több épület elhelyezése esetén, legalább egy épület az építési vonalon álljon.

(2)^[23] Oldalhatáron álló beépítési mód szerint elhelyezett épület hossza legfeljebb 25 méter, az épület tűzfala legfeljebb 7,5 méter magasan lehet.

(3) Ikres beépítésű épület átalakítása, felújítása, bővítése esetén a takaratlan tűzfala legfeljebb 7,5 m magas lehet.

16. § (1) A telek és a telken álló főépítmény (főépítmények) rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű építmények közül minden övezetben és építési övezetben elhelyezhető:

• a) közmű‐becsatlakozási műtárgy,
• b) hulladéktartály‐tároló,
• c) kerti építmény.

(2) Állatól, állatkifutó csak Ek‐1, Má és Mk jelű övezetekben helyezhető el.

(3) Trágyatároló, komposztáló csak Ek‐1, Má és Mk jelű övezetekben helyezhető el.

(4) A közműpótló műtárgyak közül a csatorna‐közműpótló műtárgy létesítése és használata a 12. § (3) bekezdés szerinti területeken nem megengedett.

(5) Melléképítmény legmagasabb pontja az Ln, Lk és Lke jelű építési övezetek területén 5 méter magasan lehet.

(6)^[24] Melléképítmény csak egyszintesként építhető.

17. § (1) Ingatlan – az erre vonatkozó, az önkormányzat és a tulajdonos között kötött szerződés szerint – közhasználat céljára átadott területén a közlekedési funkció számra csak gyalogos és kerékpáros felületek, közcélú parkolók, ingatlan kiszolgálását biztosító felületek létesíthetők, üzemeltethetők.

(2) A 170204/85 hrsz.‐ú telek közhasználat céljára átadott területe gyalogos funkciót tölt be.

(3) A közhasználat céljára átadott területeket az ingatlan‐nyilvántartásba be kell jegyezni.

18. § Építményeket helyettesítő konténer, lakókocsi, sátor és ponyvaszerkezet csak időszakosan, az alábbiak szerint helyezhető el:

• a) Konténer kizárólag felvonulási épületként, az építkezés szükséges időtartamára helyezhető el.

19. § (1) Közforgalomra szolgáló üzemanyagtöltő állomás és gépkocsimosó csak a KÖu jelű övezetekkel határos Gksz jelű építési övezetekben, valamint a lakófunkciót kizáró Vi‐2 jelű építési övezetben létesíthető, a (2) és (3) bekezdések betartásával.

(2) Közforgalomra szolgáló üzemanyagtöltő állomást nem lehet elhelyezni olyan telken, amely zöldterülettel, lakó‐, egészségügyi, szociális vagy oktatási rendeltetésű épület telkével határos.

(3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott rendeltetésű épület a közforgalomra szolgáló üzemanyagtöltő állomás telkével nem közvetlenül határos, az épület építési helye és az üzemanyagtöltő állomás telke közötti távolság 50 méternél kevesebb nem lehet.

(4) Mobil üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el.

20. § (1)^[27] Minden övezet és építési övezet területén elhelyezhetők a következő sajátos építményfajták:

• a) forrásfoglalás,
• b) a köztisztasági szolgáltató telepek közül a hintőanyagtárolók.

(2) Üdülőterületen az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott telepek nem helyezhetők el.

(3) A felsorolt sajátos építményfajták számára az övezeti, építési övezeti előírásoktól eltérő, műszakilag szükséges méretű telek alakítható ki.

(4) Gksz‐1, Gksz‐2 építési övezetek területein hulladékgyűjtő udvar is elhelyezhető, amennyiben lakó‐és vegyes területtől a távolság legalább 500 méter.

21. § (1) Haszonállat (nagyhaszonállat, kishaszonállat, prémes állat és baromfi) tartó, valamint kutyatenyésztő építmény nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális és közművelődési intézmények, bölcsőde, gyermekjátszótér, vízmű telkének 50 m‐es körzetén belül nem helyezhető el.

(2) Nagyhaszonállat (szarvasmarha, ló, szamár, öszvér, bivaly) és kishaszonállat (sertés, juh, kecske, futómadár) tartó építmény csak mezőgazdasági területen helyezhető el, kivéve a sport célú ló tartására szolgáló építmény, amely közjóléti rendeltetésű erdőterületen is elhelyezhető.

(3) Prémes állat (nyúl, nutria, nyérc), baromfi (tyúk, liba, kacsa, pulyka, galamb) tartó, valamint kutyatenyésztő építmény csak 2000 m²‐nél nagyobb telken, a beépítési paraméterek figyelembevételével, helyezhető el a mezőgazdasági területen védőtávolság nélkül, más területfelhasználási egységben pedig az alábbi védőtávolságok betartása mellett:

• a) ugyanazon a telken levő lakás nyílásától 10 m,
• b) szomszéd telek és közterület határától 5 m,
• c) szomszéd telken álló lakás nyílásától 15 m.

(4) Az állatkifutóra az állattartó építmény elhelyezési szabályai vonatkoznak.

22. § (1) A telkek beépítésével, beépítésének növelésével egyidejűleg a telepített lombos fák számának el kell érni az építési övezeti előírások szerint számított zöldfelület minden 100 m²‐ére után legalább 1 db‐ot.

(2) A 2. a. mellékleten jelölt zöldfelületként fenntartandó telekrészen

• a) épület nem helyezhető el,
• b) a burkolt felületek aránya legfeljebb 10%.

(3)^[28] A parkoló felületek árnyékolását biztosító fásítást minden megkezdett 4 db várakozó (parkoló) hely után 1 db, nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítésével kell megoldani, fánként minimum 4 m² termőföldterület biztosításával.

(4) A 2. a. mellékleten jelölt, autópályával határos telkek zöldfelületként fenntartandó telekrészén a (2) bekezdés követelményein túl a növényzetet többszintesen kell kialakítani.

(5)^[29]

23. § (1) Az Ln jelű építési övezetek területei jellemzően 12,5 m‐es épületmagasságot meghaladó, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgálnak.

(2) Amennyiben az építési övezet előírásai eltérően nem rendelkeznek, az elhelyezhető rendeltetések:

• a) lakás,
• b) kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás,
• c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetés,
• d) kulturális, közösségi szórakoztató rendeltetés,
• e) szállás jellegű rendeltetés,
• f) igazgatási, iroda,
• g) sport.

(3) Előkert nélküli beépítésnél az utcára nyíló lakóhelyiség padlószintjét a járda szintjéhez képest 1,0 méterrel magasabban kell elhelyezni.

(4) Új épület elhelyezése esetén a földszint utcai traktusában sorgarázsok nem helyezhetők el.

(5) Az építési övezetek telkein megengedett rendeltetésű épületeken kívül egyéb, azokat kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épület nem helyezhető el; kivételt képez a gépjárműtároló, ami kizárólag meglévő beépítés esetén önálló funkciójú épületként létesíthető.

24. § (1) Az Ln‐3/SZ jelű építési övezetek a nagyvárosias lakóterületek szabadonálló mód szerint beépített, vagy beépíthető területei.

(2) Az Ln‐3/SZ1 építési övezet területén

• a) minden teljes 75 m2 telekterület után egy darab rendeltetési egység helyezhető el,
• b) épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 150 m²‐t.

(3) Az Ln‐3/SZ3 és Ln‐3/SZ4 jelű építési övezetek területein

25. § (1) Az Az Ln‐T/SZ1 jelű építési övezet a sűrű telepszerű, úszótelkes lakóterületek kialakult, lakóépületekkel beépült területe.

(2) Az Ln‐T/SZ2 jelű építési övezet az telepszerű, nem úszótelkes lakóterületek kialakult, lakóépületekkel beépült területe.

(3) Az Ln‐T/SZ3 jelű építési övezet a laza telepszerű, úszótelkes lakóterületek kialakult, lakóépületekkel beépült területe.

(4) Az Ln‐T/Z jelű építési övezet a telepszerű lakóterületek kialakult, lakóépületekkel zártsorúan beépült területe.

(5) Az Ln‐T/AE jelű az építési övezet területén a közhasználatú építmények közül a nagyvárosias lakóterületek alapellátását biztosító rendeltetések helyezhetők el:

• a) igazgatási,
• b) nevelési,
• c) oktatási,
• d) egészségügyi,
• e) szociális ellátást biztosító,
• f) kulturális
• g) művelődési,
• h) hitéleti és
• i) sport,
• j) közhasználatú épületen belül a tulajdonos és a személyzet számára szolgáló lakás.

(6) Az Ln‐T/KSZ jelű az építési övezet területén

• a) a nagyvárosias lakóterületek szerves részét képező kereskedelmi, szolgáltatási és vendéglátási rendeltetések, és egyéb közhasználatú rendeltetés is elhelyezhető,
• b) épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 2000 m²‐t,
• c) lakás az építhető bruttó szintterület legfeljebb 50%‐án építhető, de az épületek földszintjén lakás nem helyezhető el.

(6a)^[34] Az Ln-T/KSZ1 építési övezetben

• a) a nem zavaró hatású 23. § (2) bekezdés b) pontba foglalt rendeltetések helyezhetők el,
• b) külső terasz kizárólag étterem, cukrászda és kávézó funkció esetén építhető.

(6b)^[35] Az Ln-T/KSZ2 építési övezetben a 23. § (2) bekezdés b) pontba foglalt rendeltetések helyezhetők el.”

(7) Az Ln‐T/G jelű építési övezet kizárólag személygépkocsi tárolásra szolgál.

(8) Az Ln‐T/Közmű jelű építési övezet területén a közművek sajátos építményfajtái helyezhetők el.

(9) Az építési övezetekre vonatkozó szabályozási határértékeket az 1. melléklet 2. pontja tartalmazza.

(10)^[36]

(11)^[37]

(12)^[38] Az Ln‐T/SZ1, Ln‐T/SZ2 és Ln‐T/SZ3 jelű építési övezetek területén a meglévő rendeltetési egységek száma nem növelhető.

(13)^[39] Ln‐T/Sz1 és Ln‐T/G építési övezet területén a meglévő, „kialakult"‐nak jelölt, megengedett legnagyobb beépítési paraméterek tovább nem növelhetők, és a megengedett legkisebb paraméterek tovább nem csökkenthetők.

26. § (1)^[40] Ahol az építési övezetekben a jogszerűen kialakult beépítésre való tekintettel a beépítési mód nem került meghatározásra ( 1. melléklet szerinti táblázatban „‐” jelölés), a beépítés feltételei az alábbiak:

• a) ^[41]16,0 m‐nél szélesebb telken új épület létesítése esetén takaratlan tűzfal nem építhető.

27. § ^[45] [^[46]]

(1) Az építési övezetek területén

• a) 300 m2-nél kisebb alapterületű telken maximum 1 önálló rendeltetési egység,
• b) 300 m2 és 600 m2 alapterület közötti telken maximum 2 önálló rendeltetési egység,
• c) 600 m2 alapterület feletti telkeken 200 m2-enként 1 önálló rendeltetési egység

helyezhető el a gépjárműtároló figyelmen kívül hagyásával.

(2) Két épület csak 900 m2‐nél nagyobb telken helyezhető el.

(3)^[47]

28. § (1) Az Lk jelű építési övezetek területei több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgálnak.

(2) Amennyiben az építési övezet előírásai eltérően nem rendelkeznek, az elhelyezhető rendeltetések:

• a) lakás,
• b) kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás
• c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetés,
• d) kulturális, közösségi szórakoztató rendeltetés,
• e) szállás jellegű rendeltetés,
• f) igazgatási, iroda,
• g) sport,

h)^[48]olyan kisipari vagy kisüzemi rendeltetésű építmény, amelyben a főhelyiségek összes alapterülete nem haladja meg a 150 m2-t, a foglalkoztatottak száma legfeljebb 5 fő és az üzem működése során kielégíti a lakóterületre megállapított egészségügyi és környezetvédelmi követelményeket.

(3) Előkert nélküli beépítésnél az utcára nyíló lakóhelyiség padlószintjét a járda szintjéhez képest 1 méterrel magasabban kell elhelyezni.

(4) Épület tetőterébe vezető külső lépcsőt elhelyezni nem lehet.

(5) Az építési övezetek telkein megengedett rendeltetésű épületeken kívül egyéb, azokat kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épület nem helyezhető el; kivételt képez a gépjárműtároló, ami kizárólag meglévő beépítés esetén önálló funkciójú épületként létesíthető.

(6) Új épület elhelyezése esetén a földszint utcai traktusában sorgarázsok nem helyezhetők el.

29. § (1) Az Lk‐1/K jelű építési övezetek területei Pesterzsébet hagyományosan kialakult, intenzív beépítésű kisvárosias lakóterületei, ahol

• a)^[49]
• b) meglévő épület esetén új lakás nem alakítható ki, ha a parkolás műszaki okokból telken belül nem oldható meg,
• c) épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 300 m²‐t.

(2) Az Lk‐1/SZ jelű építési övezetek területei a szabadonálló beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető kisvárosias lakóterületek. (2a)^[50] Az Lk‐1/SZ1 jelű építési övezetben a meglévő rendeltetési egységek száma nem növelhető.

(3)^[51] Az Lk‐1/SZ2 jelű építési övezetben a) minden teljes 100 m² telekterület után egy darab rendeltetési egység helyezhető el, b) épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 400 m2‐t.

(4) Az Lk‐1/Z jelű építési övezet területe a zártsorú beépítési mód szerint beépített kisvárosias lakóterület.

(5)^[52] Az Lk‐1/KSZ jelű építési övezetek elsősorban a kisvárosias lakóterületek szerves részét képező kereskedelmi, szolgáltatási és vendéglátási rendeltetések elhelyezésére szolgál, de az építési övezet területén egyéb közhasználatú rendeltetés és lakás is elhelyezhető, amennyiben az adott építési övezet előírásai másképp nem rendelkeznek.

(6) Az Lk‐1/KSZ jelű építési övezetekben épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 2000 m²‐t.

(7) Az Lk‐1/KSZ1 jelű építési övezetben lakás az építhető bruttó szintterület legfeljebb 50%‐án építhető, de az épületek földszintjén lakás nem helyezhető el.

(8) Az Lk‐1/KSZ2 jelű építési övezetben lakás nem helyezhető el.

(9) Az Lk‐1/AE jelű építési övezetek a közhasználatú építmények közül a kisvárosias lakóterületek alapellátását biztosító rendeltetések elhelyezésére szolgálnak:

• a) igazgatási,
• b) nevelési,
• c) oktatási,
• d) egészségügyi,
• e) szociális ellátást biztosító,
• f) kulturális,
• g) művelődési,
• h) hitéleti és
• i) sport,
• j) közhasználatú épületen belül a tulajdonos és a személyzet számára szolgáló lakás.

(10) Az építési övezetekre vonatkozó szabályozási határértékeket az 1. melléklet 3. pontja tartalmazza.

(11)^[53] Lk‐1/SZ1 és Lk‐1/Z építési övezet területén a meglévő, „kialakult"‐nak jelölt, megengedett legnagyobb beépítési paraméterek tovább nem növelhetők, és a megengedett legkisebb paraméterek tovább nem csökkenthetők.

30. § (1) Az Lk‐2/K jelű építési övezetek területei Pesterzsébet hagyományosan kialakult, laza beépítésű kisvárosias lakóterületei.

(2) Az Lk‐2/SZ jelű építési övezetek területei a szabadonálló beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető kisvárosias lakóterületek, ahol

• a) minden teljes 100 m² telekterület után egy rendeltetési egység helyezhető el,
• b) épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 300 m²‐t.

(3) Az Lk‐2/AE jelű az építési övezetek területén a közhasználatú építmények közül a kisvárosias lakóterületek alapellátását biztosító rendeltetések helyezhetők el:

• a) igazgatási,
• b) nevelési,
• c) oktatási,
• d) egészségügyi,
• e) szociális ellátást biztosító,
• f) kulturális,
• g) művelődési,
• h) hitéleti és
• i) sport,
• j) közhasználatú épületen belül a tulajdonos és a személyzet számára szolgáló lakás.

(4) Az építési övezetekre vonatkozó szabályozási határértékeket az 1. melléklet 4. pontja tartalmazza.

31. § (1) Az Lk‐T/1 jelű építési övezet a kisvárosias, telepszerű lakóterületeken belül található, kertvárosias karakterrel kialakult, lakóépületekkel beépült területe.

(2) Az Lk‐T/2 jelű építési övezet a kisvárosias, telepszerű lakóterületek intézményeinek elhelyezésére szolgál.

(3)^[54] Az Lk‐T/3 és Lk‐T/4 jelű építési övezet a kisvárosias telepszerű, úszótelkes lakóterületek kialakult, lakóépületekkel beépült területe.

(3a)^[55] Az Lk‐T/1, Lk‐T/2, Lk‐T/3 és Lk‐T/4 jelű építési övezetek területén a meglévő rendeltetési egységek száma nem növelhető.

(4) Az Lk‐T/AE jelű az építési övezet területén a közhasználatú építmények közül a kisvárosias lakóterületek alapellátását biztosító rendeltetések helyezhetők el:

• a) igazgatási,
• b) nevelési,
• c) oktatási,
• d) egészségügyi,
• e) szociális ellátást biztosító,
• f) kulturális,
• g) művelődési,
• h) hitéleti és
• i) sport,
• j) közhasználatú épületen belül a tulajdonos és a személyzet számára szolgáló lakás.

(5) Az Lk‐T/KSZ jelű az építési övezet területén

• a) a kisvárosias lakóterületek szerves részét képező kereskedelmi, szolgáltatási és vendéglátási rendeltetések, és egyéb közhasználatú rendeltetés is elhelyezhető,
• b) épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 2000 m²‐t,
• c) lakás az építhető bruttó szintterület legfeljebb 50%‐án építhető, de az épületek földszintjén lakás nem helyezhető el.

(6) Az Lk‐T/Közmű jelű építési övezet területén a közművek sajátos építményfajtái helyezhetőek el.

(7) Az építési övezetekre vonatkozó szabályozási határértékeket az 1. melléklet 5. pontja tartalmazza.

(8)^[56] Lk‐T/3 építési övezet területén a meglévő, „kialakult"‐nak jelölt, megengedett legnagyobb beépítési paraméterek tovább nem növelhetők, és a megengedett legkisebb paraméterek tovább nem csökkenthetők.

32. § (1) Az Lke jelű építési övezetek területei a jellemzően 7,5 m‐es épületmagasságot meg nem haladó, kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgálnak.

(2) Amennyiben az építési övezet előírásai eltérően nem rendelkeznek, az elhelyezhető rendeltetések:

• a) lakás,
• b) kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás,
• c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetés,
• d) kulturális,
• e) szállás jellegű rendeltetés,
• f) iroda,
• g) sport,

h)^[57]olyan kisipari vagy kisüzemi rendeltetésű építmény, amelyben a főhelyiségek összes alapterülete nem haladja meg a 150 m2-t, a foglalkoztatottak száma legfeljebb 5 fő és az üzem működése során kielégíti a lakóterületre megállapított egészségügyi és környezetvédelmi követelményeket.

(3) Előkert nélküli beépítésnél az utcára nyíló lakóhelyiség padlószintjét a járda szintjéhez képest 1,0 méterrel magasabban kell elhelyezni.

(4) Épület tetőterébe vezető külső lépcsőt elhelyezni nem lehet.

(5) Az építési övezetekben már meglévő beépítés esetén önálló funkciójú épületként csak gépjárműtároló létesíthető.

(6) Az építési övezetek telkein megengedett rendeltetésű épületeken kívül egyéb, azokat kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épület nem helyezhető el.

33. § (1) Az Lke‐1/K jelű építési övezetek területei Pesterzsébet hagyományosan kialakult, intenzív beépítésű kertvárosias lakóterületei, ahol

• a) meglévő épület esetében új lakás nem alakítható ki, ha a parkolás műszaki okokból telken belül nem oldható meg,
• b) épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 150 m²‐t,
• c)^[58]

d)^[59]a Kéreg utca menti ingatlanok új beépítése esetén az építési lehetőség meghatározásakor a szabályozás végrehajtását megelőző telekméretet kell alapul venni.

(2) Az Lke‐1/SZ jelű építési övezetek az intenzív kertvárosias lakóterület nagytelkes, szabadonálló beépítési mód szerint beépíthető területei.

(3)^[60] Az Lke‐1/SZ1 és Lke-1/SZ3 jelű építési övezet területén

• a) a kialakítható telek szélessége min. 16,0 m, saroktelek esetén min. 18,0 m,
• b) egy telken belül több épület elhelyezésénél az épületek közötti távolság min. 7,5 m,
• c) legfeljebb négy rendeltetési egységet tartalmazó épületek helyezhetők el,
• d) minden megkezdett 800 m² telekterület után elhelyezhető 1 épület, de az épületek alapterülete nem lehet nagyobb épületenként bruttó 250 m²‐nél,
• e) épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 300 m²‐t.

(4) Az Lke‐1/SZ2 jelű építési övezet területén

• a) minden teljes 100 m² telekterület után egy darab rendeltetési egység helyezhető el,
• b) épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 150 m²‐t.

(5) Az Lke‐1/Z jelű építési övezet az intenzív kertvárosias lakóterület egyedi telkes, sorházas része, ahol

• a) az előkert és a hátsókert mérete 5,0 m,
• b)^[61]
• c) telkenként egy darab lakás helyezhető el,
• d) egy telektömbön belül az épületeket egységes építészeti tervek alapján kell kialakítani,
• e) szállás ‐szolgáltatás, közintézmény épület, irodaház, 100 m2‐nél nagyobb bruttó szintterületű kiskereskedelmi célú épület, sportlétesítmény nem helyezhető el,
• f) járműtároló telken belül kizárólag a fő rendeltetés szerinti épületben helyezhető el.
• g)^[62]

(6) Az Lke‐1/KSZ jelű építési övezetek elsősorban a kertvárosias lakóterületek szerves részét képező kereskedelmi, szolgáltatási és vendéglátási rendeltetések elhelyezésére szolgál, de egyéb közhasználatú rendeltetés is elhelyezhető.

(7) Az Lke‐1/KSZ jelű építési övezetekben

• a) épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 300 m²‐t,
• b) lakás az építhető bruttó szintterület legfeljebb 50%‐án építhető, de az épületek földszintjén lakás nem helyezhető el.

(8) Az Lke‐1/AE jelű építési övezet területén a közhasználatú építmények közül a kertvárosias lakóterületek alapellátását biztosító rendeltetések helyezhetők el:

• a) nevelési,
• b) oktatási,
• c) egészségügyi,
• d) szociális ellátást biztosító,
• e) kulturális,
• f) művelődési,
• g) hitéleti és
• h) sport,
• i) közhasználatú épületen belül a tulajdonos és a személyzet számára szolgáló lakás.

(9) Az építési övezetekre vonatkozó szabályozási határértékeket az 1. melléklet 6. pontja tartalmazza.

34. § (1) A Vt‐M jelű építési övezetek Budapest főközpontjának tehermentesítésére szolgáló, települési szintű rendeltetést magába foglaló épületek elhelyezésére szolgálnak.

(2) A területen elhelyezhető épület:

• d) igazgatási, iroda,
• e) kereskedelmi, szolgáltató,
• f) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
• g) kulturális, közösségi szórakoztató és
• h) sport,
• i) közlekedést kiszolgáló.

(3) A Vt‐M/1 jelű építési övezetben lakás és szállás létesítése is megengedett, épület földszintjén azonban lakás nem létesíthető.

(4) Az építési övezetek telkein megengedett rendeltetésű épületeken kívül egyéb, azokat kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épület nem helyezhető el.

(5) Az építési övezetekre vonatkozó szabályozási határértékeket az 1. melléklet 7. pontja tartalmazza.

35. § (1) A Vt‐H jelű építési övezetek Pesterzsébet kerületközpontjában elsősorban lakó és olyan települési szintű rendeltetést magába foglaló épületek elhelyezésére szolgálnak, amelyek nincsenek zavaró hatással a lakó rendeltetésre.

(2) A területen elhelyezhető épület – a lakó rendeltetésen kívül –:

• j) igazgatási, iroda,
• k) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,
• l) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
• m) kulturális, közösségi szórakoztató és
• n) sport.

(3) Az építési övezetek telkein megengedett rendeltetésű épületeken kívül egyéb, azokat kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épület nem helyezhető el.

(4) A Vt‐H/Lk jelű építési övezetek a kerületközpont kisvárosias karakterű területei.

(5) A Vt‐H/Lk1 jelű építési övezet a szabadonálló beépítésű központ területe, ahol

• a) minden teljes 100 m² telekterület után egy rendeltetési egység helyezhető el,
• b) épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg a 150 m2-t.

(6) A Vt‐H/Lk2 jelű építési övezet a jellemzően zártsorú beépítésű központ területe, ahol

• a) a telkek beépítésénél elsődleges követelmény az utcaképi megjelenés és illeszkedés,
• b)^[63]
• c) a Kossuth Lajos utca menti épülettraktusok földszintjén lakás és garázs nem helyezhető el,
• d) épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg az 500 m²‐t,
• e)^[64]
• f) gépjárműtároló önálló építményként a hátsókertben legfeljebb 4,0 méter x 6,5 méter külmérettel építhető, ha a telek már lakóépülettel beépült.

(7) A Vt‐H/Lk‐KSZ jelű építési övezet kizárólag piac és vásárcsarnok elhelyezésére szolgál.

(8)^[65] A Vt‐H/Ln jelű építési övezetek a kerületközpont nagyvárosias karakterű területei, ahol épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete a 2000 m²‐t nem haladhatja meg.

(8a)^[66][67] Vt‐H/Ln1, Vt‐H/Ln3, Vt‐H/Ln4 jelű építési övezetek területén épület földszintjén lakás nem helyezhető el.

(9) A Vt‐H/Ln1 jelű építési övezetek a szabadonálló beépítésű központ területei.

(10) A Vt‐H/Ln2, Vt‐H/Ln3, Vt‐H/Ln4 jelű építési övezetek a jellemzően zártsorú beépítésű központ területe, ahol a telkek beépítésénél elsődleges követelmény az utcaképi megjelenés és illeszkedés, a zártsorú városias térfal biztosítása.

(11) A Vt‐H/Ln2 jelű építési övezet területén csak magastetős épület építhető.

(12) A Vt‐H/Ln‐KSZ jelű építési övezet területén

• a) kizárólag kereskedelem, szolgáltatás és vendéglátás építménye helyezhető el,
• b) a 100%‐os beépítési mérték csak a földszinten és az első emeleti szinten alkalmazható, a fölött a beépítés mértéke nem haladhatja meg a 80%‐ot.

(13) Az építési övezetekre vonatkozó szabályozási határértékeket az 1. melléklet 8. pontja tartalmazza.

36. § (1) A Vi‐2 jelű építési övezetek a helyi lakosság ellátását szolgáló intézmények biztosítanak helyet, elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek számára.

(2) Amennyiben az építési övezet előírásai másképpen nem rendelkeznek, a területen

• a) iroda,
• b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,
• c) kulturális, közösségi szórakoztató,
• d) hitéleti és
• e) sport

rendeltetés is elhelyezhető.

(3)^[68] A területen az (1) és (2) bekezdés szerinti rendeltetést tartalmazó épületben a tulajdonos és a személyzet számára szolgáló lakás kialakítható, telkenként legfeljebb 2 rendeltetési egységgel, más lakás csak a Vi‐2/L jelű építési övezetek területén építhető.

(4) Az építési övezetek telkein megengedett rendeltetésű épületeken kívül egyéb, azokat kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épület nem helyezhető el.

(4a)^[69][70] A Vi‐2/L jelű építési övezetek területén a rendeltetési egységek száma legfeljebb minden teljes 100 m2 telekterület után egy darab lehet.

(5) A Vi‐2/L‐K jelű építési övezetek az intézményterület hagyományosan kialakult, intenzív beépítésű kertvárosias karakterű részei, ahol

• a) a 26. § és 27. § előírásai alkalmazandók,
• b) meglévő épület esetében új lakás nem alakítható ki, ha a parkolás műszaki okokból telken belül nem oldható meg,

37. § (1) A Vi‐2/SZ és Vi‐2/Z jelű építési övezetek területén

• a) minden teljes 100 m² telekterület után egy rendeltetési egység helyezhető el,
• b) épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete nem haladhatja meg az 1000 m²‐t.

(2) A Vi‐2/Sp jelű építési övezet kizárólag sportlétesítmények elhelyezésére szolgál.

(3) A Vi‐2/AE jelű építési övezet területén a közhasználatú építmények közül az alapellátást biztosító rendeltetések helyezhetők el:

• e) igazgatási,
• f) nevelési,
• g) oktatási, oktatáshoz kapcsolódó szállás,
• h) egészségügyi,
• i) szociális ellátást biztosító,
• j) kulturális,
• k) művelődési,
• l) hitéleti és
• m) sport,
• n) közhasználatú épületen belül a tulajdonos és a személyzet számára szolgáló lakás.

(4) A Vi‐2/KSZ jelű építési övezet kizárólag piac és vásárcsarnok elhelyezésére szolgál.

(4a)^[75] Az építési övezetek területén meghatározott rendeltetések számára elhelyezhető épületek közül csak egy lehet 20 m²‐t nem meghaladó alapterületű.

(5) Az építési övezetekre vonatkozó szabályozási határértékeket az 1. melléklet 9. pontja tartalmazza.

38. § (1) A Vi‐3 jelű építési övezetek kifejezetten a helyi lakosság ellátását szolgáló intézmények biztosítanak helyet, elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek számára.

(2) Amennyiben az építési övezet előírásai másképpen nem rendelkeznek, a területen

• a) iroda,
• b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,
• c) kulturális, közösségi szórakoztató,
• d) hitéleti és
• e) sport

rendeltetés is elhelyezhető.

(3)^[76] A területen új lakás nem építhető, kivéve az (1) és (2) bekezdés szerinti rendeltetést tartalmazó épületben a tulajdonos és a személyzet számára szolgáló lakás kialakítható, telkenként legfeljebb 2 rendeltetési egységgel.

(4) Az építési övezetek telkein megengedett rendeltetésű épületeken kívül egyéb, azokat kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épület nem helyezhető el.

(5) Épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete az 500 m²‐t nem haladhatja meg.

(6) A Vi‐3/G jelű építési övezet kizárólag személygépkocsi tárolásra szolgál.

(6a)^[77] Vi‐3/G építési övezet területén a meglévő, „kialakult"‐nak jelölt, megengedett legnagyobb beépítési paraméterek tovább nem növelhetők, és a megengedett legkisebb paraméterek tovább nem csökkenthetők.

(7) Az építési övezetekre vonatkozó szabályozási határértékeket az 1. melléklet 10. pontja tartalmazza.

39. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál, önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el.

(2) Ahol a terület lakóterülettel határos, vagy attól csak lakóutca választja el, ott a területen létesíthető üzemi funkció új gazdasági bejárata, és új teherforgalmú kapu lakóterület felől nem nyitható.

(3)^[78] Az építési övezet területén meghatározott rendeltetések számára elhelyezhető épületek közül csak egy lehet 20 m²‐t nem meghaladó alapterületű.

40. § (1) Amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek, az építési övezet területén elhelyezhető rendeltetések:

• a) kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás,
• b) iroda,
• c) szálláshely‐szolgáltatás,
• d) szórakozás, szabadidő eltöltés,
• e) üzemanyagtöltő állomás,
• f) városüzemeltetési rendeltetés,
• g) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos és a személyzet számára szolgáló lakás,

h)^[79]kisipari tevékenység céljára építmény.

(2) Az építési övezetek területén a melléképítmények közül építménynek minősülő zászlótartó oszlop is elhelyezhető.

(3)^[80] A tulajdonos és személyzet számára, telkenként legfeljebb 2 db lakó rendeltetési egység létesíthető.

41. § (1) A Gksz‐1/1 jelű építési övezet elsősorban különösön nagy alapterületű kereskedelmi létesítmények elhelyezésére szolgál, de egyéb rendeltetés is elhelyezhető. Az építési övezet területén

• a) az építhető bruttó szintterület legfeljebb 75%‐án lehet kereskedelmi rendeltetés,
• b) a rendeltetések kiszolgálásához kialakítandó parkolóknak maximum a fele helyezhető el a főforgalmi út felőli közterületi telekhatár és az épület között.

(2) A Gksz‐1/2 jelű építési övezet kizárólag kereskedelmi, szolgáltatási, vendéglátási létesítmények elhelyezésére szolgál. Az építési övezet területén

• q) kereskedelmi célú épület bruttó szintterülete legfeljebb 1500 m² lehet,
• r) a fő rendeltetés szerinti épületen kívül azt kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épület nem helyezhető el.

(3) A Gksz 1/5 jelű építési övezet kizárólag kereskedelmi, szolgáltatási, vendéglátási létesítmények elhelyezésére szolgál, kereskedelmi célú épület bruttó szintterülete legfeljebb 1500 m² lehet.

(4) A Gksz 1/6 jelű építési övezet területén

• a) kereskedelmi célú épület bruttó szintterülete legfeljebb 1.500 m² lehet.
• b)^[81]

(5) Az építési övezetekre vonatkozó szabályozási határértékeket az 1. melléklet 11. pontja tartalmazza.

42. § (1) A Gksz‐2 jelű építési övezetek területén a melléképítmények közül

• a) siló, ömlesztettanyag‐, folyadék‐és gáztároló,
• b) építménynek minősülő antennatartó szerkezet a 14. § rendelkezései figyelembe vételével, és
• c) zászlótartó oszlop is elhelyezhető.

43. § (1) A Gksz‐2/1‐től Gksz‐2/8‐ig számozott építési övezetek területén elhelyezhető rendeltetések:

• a) környezetbarát termelői funkció,
• b) kisipar,
• c) raktározás, logisztika,
• d) kutatás‐fejlesztés,
• e) iroda,
• f) kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás,
• g) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos és a személyzet számára szolgáló lakás.

(2) Kereskedelmi célú épület bruttó szintterülete legfeljebb 1.500 m² lehet.

(2a)^[82] A tulajdonos és személyzet számára, telkenként legfeljebb 2 db lakó rendeltetési egység létesíthető.

(3) Szabadtéri anyagtárolás nem megengedett.

(4) Az építési övezetekre vonatkozó szabályozási határértékeket az 1. melléklet 12. pontja tartalmazza.

44. § (1) A Gksz‐2/E jelű építési övezet területe kizárólag távhőtermelés céljára létesített, részben vagy egészben megújuló energiaforrást hasznosító kiserőmű, fűtőmű építményeinek, valamint a tevékenységhez szorosan kötődő, azt kiszolgáló iroda, raktár és gépjárműtároló elhelyezésére szolgál.

(2) A terület kiszolgálására gazdasági bejáratot az Attila út felől kell nyitni. A jelenlegi Baross utcai gazdasági bejáratot csak személybejáratként és vészkijáratként lehet használni.

(3) A telek csak úgy osztható meg, hogy az egyes telekrészek az Attila útról gépkocsival megközelíthetők legyenek.

(4) A telken csak olyan üzemi technológia működtethető, ami a környező területek – különösképpen a lakóterületek – rendeltetésszerű használatát nem zavarja.

(5) Az építési övezetre vonatkozó szabályozási határértékeket az 1. melléklet 12. pontja tartalmazza.

45. § (1) A terület kizárólag egészségügyi létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) A rendeltetésnek megfelelő kiegészítő és kiszolgáló funkciójú épületek is helyezhetők el.

(3) Az építési övezetre vonatkozó szabályozási határértékeket az 1. melléklet 13. pontja tartalmazza.

46. § (1) A területen elhelyezhető rendeltetések:

• a) fedett és szabadtéri sportépítmények,
• b) sportépítmények kiszolgáló létesítményei,
• c) szálláshely‐szolgáltató építmények – a K‐Rek/1 jelű építési övezet kivételével,
• d) a területet használók ellátását szolgáló kereskedelem, szolgáltatatás és vendéglátás építményei,

47. § (1) A terület a temetkezés célját szolgálja.

(2) A területen elhelyezhető:

• a) egyházi és világi kegyeleti épületek,
• b) temetkezés építményei,
• c) virág‐és egyéb temetkezési, kegyeleti kellékek árusításához és bemutatásához szükséges épületek,
• d) a személyzet számára szolgáló maximum egy darab lakás,
• e) a funkciót kiszolgáló egyéb építmények.

(3) A kegyeleti funkciót zavaró építmény és krematórium nem helyezhető el.

(4) Az övezetre vonatkozó szabályozási határértékeket az 1. melléklet 15. pontja tartalmazza.

48. § (1) A KÖu‐2, KÖu‐3 és KÖu‐4 övezetek területén kerékpáros infrastruktúra csak önállóan (kerékpárútként, vagy kétoldali irányhelyes kerékpársávként) létesíthető.

(2) A KÖu‐2, KÖu‐3 és KÖu‐4 övezetek területén új autóbusz‐megállóhely csak autóbuszöbölben létesíthető.

(3) A KÖu‐2, KÖu‐3 és KÖu‐4 övezetekkel határos építési telek esetén, amennyiben az több közterülettel is határos, a gépjármű ingatlan kiszolgálást az erre alkalmas alacsonyabb hálózati szerepű közúti területről kell biztosítani.

(4) A KÖu‐2, KÖu‐3 és KÖu‐4 övezetek területén – az eseti forgalomkorlátozási beavatkozások kivételével – nem szüntethető meg a közúti gépjárműforgalom.

(5) Építési telek közúti vagy magánúti kapcsolatát a közlekedési szempontból minimálisan szükséges ki‐és bejárattal kell biztosítani, az alábbiak szerint

• s) személygépjárművek esetén négyszáz férőhely parkoló kapacitásig egy ki‐és bejárat létesíthető,
• t) rendszeres teherforgalom esetén a személygépjárművek és a tehergépjárművek forgalma számára önálló ki‐bejárat létesíthető.

(6)^[85]

(7) A jelentős változással érintett területek feltárását úgy kell kialakítani, hogy annak közösségi közlekedési ellátása a megállóhelyek rágyaloglási távolságát fegyelembe véve biztosított legyen, és a közösségi közlekedés által igénybe vett útvonalak legalább gyűjtőúti szerepkörrel rendelkezzenek.

49. § (1) Az övezet az országos közúthálózatba tartozó autópályák és autóutak, mindezek csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, továbbá környezetvédelmi, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet területén épület nem helyezhető el.

(3) Gyorsforgalmi útról közvetlen ingatlan‐kiszolgálás nem biztosítható.

50. § (1) Az övezet az I. rendű főútvonalak, ezek szerviz útjainak, csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvető rendszerének, valamint parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet területén épület nem helyezhető el.

(3) Az övezet területén parkoló csak szervizútról megközelíthetően, vagy önálló parkolási létesítményként valósítható meg.

51. § (1) Az övezet a II. rendű főútvonalak, ezek szerviz útjainak, csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvető rendszerének, valamint parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közúti‐vasúti (villamos) pályák, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek, továbbá a (2) bekezdésben meghatározott funkciójú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet területén a 2. a. mellékleten jelölt építési helyen a közlekedést kiszolgáló, a területet igénybe vevők ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató épületek – szállás kivételével – is elhelyezhetők.

(3) Az övezet területén szervizút nélküli közterületi parkoló csak az úttengellyel párhuzamosan alakítható ki.

(4) Az övezetre vonatkozó szabályozási határértékeket az 1. melléklet 16. pontja tartalmazza.

52. § (1) Az övezet a településszerkezeti jelentőségű gyűjtő utak, ezek csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvető rendszerének, valamint parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közúti‐vasúti (villamos) pályák, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet területén szervizút nélküli közterületi parkoló csak az úttengellyel párhuzamosan alakítható ki.

(3) A tervezett Alsó határ út–Vasút sor Temető sor és Udvarhely utca közötti szakaszának kiépítése során összességében legalább 12 méter széles, fasorral ellátott zöldsávot kell kialakítani.

53. § (1) Az övezet a településszerkezeti jelentőségű gyűjtő utak közé nem tartozó gyűjtő utak és a kiszolgáló (lakó), ezek csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvető rendszerének, valamint parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál

(2) A forgalmi jelentőségű gyűjtőutakat a 3. melléklet tartalmazza.

54. § (1) Az övezet területe gyalogos és kerékpáros infrastruktúra elemek elhelyezésére, ezek műtárgyainak, csapadékvíz elvető rendszerének, valamint zöldfelületi, közmű és hírközlési építmények, elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet területén a vonatkozó jogszabályok szerinti gépjárműforgalom csak korlátozottan megengedett.

55. § (1) Az övezetbe a gyalogos és kerékpáros közlekedésre szolgáló Duna‐parti sétány Gubacsi‐hídtól északra eső területe tartozik.

(2) Az övezet területén a gépjárműforgalom nem megengedett.

(3) Az övezet területén:

• u) a gyalogos és kerékpáros utakat egymástól fizikailag el kell választani,
• v) a kerékpáros forgalom számára legalább 3,5 méter, a gyalogos forgalom számára legalább 2,5 méter széles burkolt felületet kell biztosítani.

(4) A sétány mentén fasort kell telepíteni és fenntartani.

(5) Az övezet területén kizárólag vendéglátó rendeltetésű épület helyezhető el.

(6)^[86]

(7) A szabályozási határértékeket az 1. melléklet 17. pontja tartalmazza.

56. § (1) Az övezetbe a gyalogos közlekedésre szolgáló Duna‐parti sétány Gubacsi‐hídtól délre eső területe tartozik.

(2) A gépjárműforgalom nem megengedett.

(3) A víz partját természetközeli állapotban kell kialakítani és fenntartani.

(4)^[87]

(5) Az övezet területén kizárólag vendéglátó rendeltetésű épület helyezhető el.

(6)^[88]

(7) A szabályozási határértékeket az 1. melléklet 17. pontja tartalmazza.

57. § (1) Az övezet kizárólag az országos és helyi érdekű vasúti hálózatok, regionális gyorsvasutak vonalainak, megállóinak és állomásainak, műtárgyainak, üzemi épületeinek, csapadékvíz elvető rendszerének, valamint közúti közlekedés pályái, parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek, továbbá a (2) bekezdésben meghatározott funkciójú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet területén a 2. a. mellékleten jelölt építési helyeken a közlekedést kiszolgáló, a területet igénybe vevők ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató (kivéve szálláshely) funkciók elhelyezhetőek. Kiskereskedelmi funkciót is tartalmazó épület elhelyezése esetén a kiskereskedelmi egység bruttó szintterülete nem haladhatja meg az 400 m²‐t.

(3) Helyi érdekű vasúti hálózat Budapest‐Ráckeve HÉV vonalának felszíni szakasza mellett a szélső vágány tengelyétől mért 12,0–12,0 méter széles sávon belül új épület a közösségi közlekedést kezelő szervezet hozzájárulásával létesíthető.

(4) Helyi érdekű vasúti hálózat Budapest‐Ráckeve HÉV vonal távlatban felszámolásra kerülő szakaszán, a vonatforgalom végleges megszüntetéséig az üzemszerű működéshez és a biztonságos forgalom lebonyolításához szükséges fejlesztési és fenntartási munkálatok elvégezhetők.

(5) Az Észak‐déli regionális gyorsvasút felszín alatt vezetett szakasza mentén, annak tengelyvonalától számított 12,0‐12,0 m‐es távolságon belül térszín alatti építmények nem helyezhetők el.

(6) Az övezetre vonatkozó szabályozási határértékeket az 1. melléklet 17. pontja tartalmazza.

58. § ^[90] (1) Budapest XX. kerület Pesterzsébet közigazgatási területén az új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a szükséges gépjármű várakozóhelyeket legalább a 4. melléklet szerinti mennyiségben, az alábbi előírások figyelembe vételével kell biztosítani.

(2) A KÖk, KÖu‐3, Kt‐Kk övezetek területén jelölt építési helyek kereskedelmi, szolgáltató funkciójú építményei esetében rendeltetésszerű használatból – a 300 m²‐nél nagyobb bruttó alapterületű, napi fogyasztási cikkeket értékesítő üzlet kivételével – gépjárműelhelyezési kötelezettség nem keletkezik.

(3) Minden oldaláról közterület által határolt telekre egyházi központ elhelyezése, bővítése esetén a rendeltetésszerű használathoz szükséges várakozóhelyek 100%‐a közterületen biztosítható.

(4)^[91] Úszótelek és 100% megengedett legnagyobb beépítettség mértéke esetén a meglévő beépítés funkcióváltása, bővítése esetén a rendeltetésszerű használathoz szükséges várakozóhelyek 100%‐a közterületen biztosítható a telek határának 200 méteres körzetében, az érintett övezetre előírt zöldfelületi arány megtartásával.

(5) Tehergépkocsi- és buszparkoló csak Gksz övezetekben helyezhetők el.

(6)^[92] Zártsorú beépítésű építési övezetek 500 m²‐t meg nem haladó telkei meglévő beépítésének bővítése, átalakítása, rendeltetésének módosítása esetén csak új lakó rendeltetéshez kell várakozóhelyet biztosítani, amely a telek határának 200 méteres körzetén belül, közterületen is elhelyezhető.

(7) Gépjármű várakozóhely céljára csak burkolt felület vehető figyelembe.

59. § (1) Minden építmény, önálló rendeltetési egység és terület rendeltetésszerű használatához a kerékpárok számára elhelyezési lehetőséget az 5. melléklet szerint kell biztosítani.

60. § (1) Beépítésre szánt területek megközelítését, kiszolgálását biztosító magánút csak közforgalom számára megnyitott magánútként alakítható ki.

(2) Közforgalom számára megnyitott magánút csak kiszolgálóút, kerékpárút vagy gyalogút hálózati szerepet tölthet be, és közterülethez kell csatlakoznia.

(3) A 30,0 méternél hosszabb magánút zsákutcaként történő kialakítása esetén, a zsákutca végén a tehergépjárművek számára (hulladékszállítás, katasztrófavédelmi feladatok ellátása) megfelelő visszafordulási lehetőséget kell kialakítani. A zsákutcaként kialakítható útszakasz legnagyobb hossza 250 méter.

(4) Az építési övezetek, övezetek megengedett legkisebb telekméretére, a telek szélességére és hosszára vonatkozó rendelkezéseket a magánút telkére vonatkozóan figyelmen kívül lehet hagyni.

(5) A magánút létrehozása után visszamaradó építési teleknek, telkeknek meg kell felelnie az építési övezet előírásainak.

(6) A magánút által kiszolgált telket úgy kell kialakítani és azon építményt elhelyezni, mintha a magánút közterület lenne.

(7) A magánút felőli építési határvonal és a magánút felőli telekhatár közötti területsáv előkertnek számít, ezért az arra vonatkozó rendelkezéseket kell betartani.

61. § Rendszeres forgalom számára helikopter leszállóhely csak a K‐Eü építési övezetben, vagy egyéb egészségügyi, katonai, rendőrségi, katasztrófavédelmi, államigazgatási funkciójú beépítés részeként létesíthető, üzemeltethető.

62. § A Ráckevei‐(Soroksári‐) Dunán közlekedő vízi járművek számára kikötőiműtárgy csak sport és rekreációs céllal, a 2. a. mellékleten kijelölt partszakaszhoz kapcsolódóan megengedett.

63. § (1) A zöldterületek területét közhasználat elől elzárni nem lehet, kivéve a közbiztonsági okból sötétedés után való zárva tartást.

(2) A zöldterületek területén csak áttört kerítés létesíthető.

(3) Térszínen csak a zöldterület mérete alapján a 4. melléklet szerint előírt számú személygépkocsi helyezhető el.

(4) A fásítottság mértéke legalább 1 db közepes vagy nagy lombkoronájú fa/100 m².

64. § (1) Az övezetbe a legalább 1 ha‐nál, és 80 méternél nagyobb oldalméretű rekreációs zöldterületek tartoznak.

(2) Az övezetre vonatkozó szabályozási határértékeket az 1. melléklet 19. pontja tartalmazza.

(3)^[93] Vi‐2/AE6 építési övezethatártól mért 20 méteren belül terepszint alatt urnatemető kialakítható.

65. § (1) Az övezetekbe az 1 ha‐nál, vagy 80 méternél kisebb oldalméretű rekreációs zöldterületek tartoznak.

(2) Az övezetekre vonatkozó szabályozási határértékeket az 1. melléklet 19. pontja tartalmazza.

(3) Terepszint alatti beépítés csak a 2. a mellékleten jelölt jelentős felszín alatti gépjárműtároló határán belül alakítható ki.

66. § (1) Az övezetekbe a nagy arányú burkolt felülettel bíró fásított közterek tartoznak.

(2) Az övezetekre vonatkozó szabályozási határértékeket az 1. melléklet 20. pontja tartalmazza.

67. § ^[94] (1) Az övezetekbe a rekreációs, turisztikai funkciójú erdőterületek, és az erdősítésre alkalmas azonos célú területek tartoznak.

(2) Az övezetek területén sportolási célra közhasználat elől elzárt terület nem létesíthető.

(3) Az övezetek területén

• w) a burkolt felületek összterülete sem az 5%‐ot, sem az 1000 m2‐t nem haladhatja meg,
• x) a felszíni gépjármű várakozóhelyeket szilárd burkolattal kell kialakítani.

(4) Az övezetekre vonatkozó szabályozási határértéket az 1. melléklet 21. pontja tartalmazza.

68. § (1) Az övezetbe az erdészeti üzemtervben védelmi elsődleges rendeltetésű, közjóléti erdőterületek, vagy azonos célú, erdősítésre alkalmas területek tartoznak.

(2) Az övezetben épületet elhelyezni nem lehet.

(3) A kialakítható legkisebb telek területe 5000 m2.

69. § (1) Az övezetbe az elsődlegesen a velük szomszédos területek környezeti állapotjavításának céljára kialakított, jellemzően közhasználatú funkcióval nem rendelkező erdőterületek és az azonos célú erdősítésre alkalmas területek tartoznak.

(2) Az övezetben épületet elhelyezni nem lehet.

(3) Védőerdő területén gépjármű várakozóhely nem létesíthető.

(4) A zöldfelület mértékének legalább egyharmad részén örökzöldeket kell telepíteni.

(5)^[95] A kialakítható legkisebb telek területe 5000 m2, kivéve, ha szabályozási terven szabályozási vonal vagy övezethatár másként nem rendelkezik.

70. § (1) A mezőgazdasági területen csak a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés építményei helyezhetők el, termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények viszont nem.

(2)^[96] Az övezetek területén

• a) a burkolt felületek összterülete sem az 5%‐ot, sem az 1000 m²‐t nem haladhatja meg,
• b) a felszíni gépjármű várakozóhelyeket szilárd burkolattal kell kialakítani.

71. § (1) Az övezetbe a nagytelkes mezőgazdasági területek tartoznak.

(2) Az övezetre vonatkozó szabályozási határértékeket az 1. melléklet 22. pontja tartalmazza.

72. § (1) Az övezetbe a kertes mezőgazdasági területek tartoznak.

(2) Egy telken legfeljebb egy 100 m²‐t meg nem haladó építmény helyezhető el.

(3) Az övezetre vonatkozó szabályozási határértékeket az 1. melléklet 23. pontja tartalmazza.

73. § (1) A területen építményt elhelyezni vonalas közmű‐, valamint a közlekedést szolgáló létesítmények, árvízvédelmi építmények kivételével nem lehet.

74. § (1) Az övezetbe tartoznak a Gyáli patak ágainak és a Sósmocsár‐ároknak (Erzsébet‐ér) medre és parti sávja.

(2) A vízpartot közhasználat elől elzárni, lekeríteni nem lehet.

75. § (1) Az övezetbe a Ráckevei‐(Soroksári‐) Duna medre és parti sávja tartozik.

(2) A vízpartot közhasználat elől elzárni, lekeríteni nem lehet.

(3) A 2. a. mellékleten közhasználatú zöldfelület az RSD telkén‐ként jelölt területre az 56. § előírásai vonatkoznak a rendelkezés (5) bekezdésének kivételével.

(4) Az övezetben épületet elhelyezni nem lehet.

76. § (1) Az övezetbe a közhasználatra nem szánt, közlekedési pályák által közrezárt kondicionáló zöldfelületek tartoznak.

(2) Közműlétesítményeken kívül az övezetben más építmény nem helyezhető el.

(3) Az övezetre vonatkozó szabályozási határértékeket az 1. melléklet 24. pontja tartalmazza.

77. § (1) Jelen rendelet 2015. december. 01‐én lép hatályba.

(2) Jelen rendelet előírásait hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

78. § (1) Hatályát veszti a Budapest XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzat Képviselő Testülete által elfogadott 25/2001. (VII.30.) módosította: 61/2004.(XII.15.) ök. sz. rendelete a kerület Városrendezési és Építési Szabályzatáról, illetve a Kerületi Szabályozási tervek: