1. § (1) A rendelet területi hatálya kiterjed Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának tulajdonában lévő

• a) Budapest XX. kerület, Tátra téri Vásárcsarnok és Piacra (172505/2 hrsz), valamint a
• b) Budapest XX. kerület Vörösmarty téri piacra (178951/1 hrsz) (a továbbiakban együtt: piac).

(2) A rendelet személyi hatálya a piac üzemeltetőjére, valamint a piacon értékesítési tevékenységet folytatókra, a piac területén tartózkodókra terjed ki.

(3) A piacokon lévő, önkormányzati tulajdonban lévő felépítmények hasznosítására az Önkormányzat mindenkor hatályos, az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló önkormányzati rendeletben foglaltak az irányadók.

2. § E rendelet alkalmazása során:

• a) fenntartó: Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata (a továbbiakban: fenntartó),
• b) üzemeltető: a fenntartóval kötött megbízási szerződés alapján az INTEGRIT-XX. Városüzemeltetési-, Szervező-, Fejlesztő és Szolgáltató Kft. (a továbbiakban: üzemeltető)
• c) tartós helyhasználó:
  • ca) aki a piac területén található felépítmény tulajdonosa, akinek a piac területén lévő értékesíthető helyisége vagy irodája a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések szerint az üzlet fogalmának megfelel és a piac üzemeltetőjével helyhasználati szerződést kötött,
  • cb) kereskedői és őstermelői árusítóasztal tulajdonosa, valamint bérlője.
• d) napi helyhasználó: aki a piac területén nyílt árusításra az üzemeltető által kijelölt helyen, napi helyhasználati díj megfizetése ellenében jogosult,
• e) bérlő: aki a piac területén az Önkormányzat tulajdonában lévő üzlet, vagy irodahelyiséget bérleti jogviszony alapján használja.

3. § (1) A piac területén az árusítás – ide nem érve a felépítmény üzlethelyiségeiben történő árusítást – kizárólag az üzemeltetővel kötött helyhasználati szerződés alapján, az üzemeltető által kijelölt helyen történhet.

(2) A helyhasználat feltételeit a helyhasználati szerződés tartalmazza, melynek elválaszthatatlan mellékletét képezi a piac házirendje.

4. § (1) A piac területén az üzemeltető köteles a közös használatú utak és helyiségek rendeltetésszerű használattal összefüggő tisztításáról, a szemét elszállításáról, a szükséges fertőtlenítésről gondoskodni a fizetendő használati díj fejében. A rendeltetéstől eltérő használatból eredő többletköltséget, az igénybe vett többletszolgáltatás díját az üzemeltető köteles a felépítmény tulajdonosára, illetve a bérlőre, helyhasználóra áthárítani.

(2) Az üzemeltető a kereskedelmi tevékenység segítésére külön díjazás ellenében további szolgáltatásokat – különösen raktár-, irodabérlés – biztosíthat.

5. § (1) Az üzemeltető a helyhasználati szerződést köteles felmondani, ha

• a) a tartós helyhasználó legalább 2 havi helyhasználati díjjal tartozik és a tartozást az üzemeltető írásbeli felszólítása ellenére 30 napon belül nem fizeti meg,
• b) a tartós helyhasználó 365 napon belül legalább három alkalommal megsérti a piac üzemeltető által meghatározott házirendjét.

(2) Az (1) bekezdés b) pontban meghatározott esetben a házirend megsértését az üzemeltető köteles – jegyzőkönyvbe foglaltan – dokumentálni, lehetőség szerint fényképpel és/vagy videofelvétellel alátámasztani. A jegyzőkönyvet két, az üzemeltetőtől független tanúval kell aláíratni. A jegyzőkönyvnek a tanúk azonosításához szükséges személyes adatait tartalmaznia kell. Nincs szükség jegyzőkönyv felvételére, amennyiben a szabályszegés tényét a közterület felügyelő állapítja meg és amiatt bírság kiszabására kerül sor.

6. § (1)^[2] A piac területén biztosított területért a helyhasználók a fenntartó által megállapított díjat kötelesek fizetni (a továbbiakban: helyhasználati díj).

(2) A fenntartó képviselő-testülete a helyhasználati díj mértékét minden év május 1-jével – a KSH által közzétett, az előző évre vonatkozó inflációs árindex figyelembe vételével – jogosult módosítani.

(3) A helyhasználati díjat a tartós helyhasználó havi rendszerességgel, a tárgyhó 15. napjáig előre köteles az üzemeltető számlája alapján megfizetni.

(4)^[3] A helyhasználati díj késedelmes teljesítése esetén a késedelem időtartamára a helyhasználó a helyhasználati díjon felül a Polgári Törvénykönyv késedelmi kamatra vonatkozó rendelkezései alapján megállapított késedelmi kamatot köteles az üzemeltető részére fizetni.

7. § (1) Az üzemeltető a helyhasználókkal határozatlan vagy határozott időre köt helyhasználati szerződést.

(2)^[4] A helyhasználó a helyhasználati szerződésben megjelölt helyen jogosult árusítani. A helyhasználó a részére kijelölt árusítóhelyet kizárólag az üzemeltető előzetes, írásbeli hozzájárulásával jogosult albérletbe adni, illetve annak használatát harmadik személy részére egészben vagy részben átengedni. Az őstermelői árusító asztalokat nem lehet albérletbe adni, illetve annak használatát harmadik személy részére egészben vagy részben átengedni.

(3)^[5] A Budapest XX. kerület Tátra téri Piac és Vásárcsarnok területén elhelyezkedő új vásárcsarnokban található helyiségek tartós helyhasználói, illetve bérlői a helyiségek előtt felfestéssel jelölt területet jogosultak használni. Helyhasználati szerződés csak a felfestéssel jelölt területen belüli területre köthető. A helyhasználati szerződésben pontosan meg kell határozni a ténylegesen használt terület mértékét, és a fizetendő helyhasználati díj összegét. A szerződés minimálisan 1m2-re köthető és minden megkezdett m2 után kell fizetni.

8. § (1) Az üzemeltető a napi helyhasználókkal szerződést nem köt, a helyhasználati szerződést a helyhasználati díjról kiállított készpénzfizetési számla helyettesíti.

(2) A napi helyhasználati díj megfizetése ellenében a helyhasználó piacnyitástól piaczárásig jogosult az üzemeltető által kijelölt hely igénybe vételére. Amennyiben a helyhasználó nem kívánja a piac teljes nyitvatartási ideje alatt igénybe venni a helyet, úgy az ismételten is eladható. A napi helyhasználónak a használat tényleges időtartamától függetlenül, mindig egész napra kell a helyhasználati díjat megfizetnie.

(3)^[6] A napi helyhasználó kizárólag az üzemeltető által előzetesen kijelölt helyet foglalhatja el, mely másra át nem ruházható.

(4) Mezőgazdasági őstermelő a napi helyhasználat előtt őstermelői igazolványával köteles terményeinek, termékeinek származási helyét igazolni.

9. § (1) E rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a vásárokról és piacokról szóló 30/2004. (IV.29.) Ök. sz. rendelet, valamint

• a) a vásárokról és a piacokról szóló 30/2004. (IV.29.) Ök. sz. rendelet módosításáról szóló 12./2005. (VI. 7.) Ök. sz. rendelet,
• b) a vásárokról és piacokról szóló 30/2004. (IV. 29.) Ök. sz. rendelet módosításáról szóló 26/2005. (XI. 24.) Ök. sz. rendelet,
• c) a vásárokról és piacokról szóló, többször módosított 30/2004. (IV.29.) Ök. számú rendelet módosításáról szóló 13/2007. (IV. 17.) Ök. számú rendelet,
• d) a vásárokról és piacokról szóló, többször módosított 30/2004. (IV.28.) Ök. számú rendelet módosításáról szóló 26/2007. (VII. 16.) Ök. számú rendelet ,
• e) a vásárokról és piacokról szóló, többször módosított 30/2004. (IV.29.) Ök. számú rendelet módosításáról szóló 29/2009. (VII. 22.) Ök. sz. rendelet,
• f) a vásárokról és piacokról szóló, többször módosított 30/2004. (IV.29.) Ök. számú rendelet módosításáról szóló 34/2009. (IX. 28.) Ök. sz. rendelet.

10. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról. szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek megfelel.