Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata Képviselő-testületének

26/2017. (X. 27.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek víz- és csatornahasználati díjának bérlőre történő áthárításáról

Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 35. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő és bérbeadás útján hasznosított lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (a továbbiakban együtt: bérlemény) terjed ki.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya azokra bérleményekre, amelyeknek a vízfogyasztása önálló vízmérővel vagy mellékvízmérővel mérhető és a bérlő a díjat külön közszolgáltatási szerződés szerint közvetlenül a szolgáltató részére fizeti meg.  

Díjmegállapítás 100%-os önkormányzati tulajdonú lakóépületek esetében

2. § (1) A 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok bérlői és lakáshasználói (a továbbiakban együtt: bérlő) az általuk bérelt vagy a bérleti jogviszony megszűnését követően jogcím nélkül használt (a továbbiakban együtt: bérelt) bérlemény után kötelesek az Önkormányzat által a közműszolgáltató részére megfizetett víz- és csatornadíj összegét havi rendszerességgel az Önkormányzat részére megfizetni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti díj megállapítása a lakóépület előző évi víz- és csatornadíjainak felosztásán alapul. A felosztásnál az előző év január 1-je és december 31-e (a továbbiakban: bázisév) között az ingatlan egészére kiszámlázott vízfogyasztást kell alapul venni, mely összegből a továbbhárítandó víz- és csatornadíj összegét (a továbbiakban díjalapot) úgy kell meghatározni, hogy az épület központi vízmérőhelyén mért fogyasztásból le kell vonni:

a) a mellékmérővel rendelkező bérlemények fogyasztását,

b) csőtörés során elfolyt víz mennyiségét,

c) az Önkormányzat által végzett felújítás, karbantartás során felhasznált víz mennyiségét.

(3) Az adott bérlőt terhelő víz- és csatornadíj összegét a bérlemény alapterületének alapulvételével kell megállapítani. Az egy négyzetméterre jutó víz- és csatornadíjat úgy kell kiszámítani, hogy a díjalapot el kell osztani a lakóépületben lévő lakott bérlemények összes alapterületével (a továbbiakban: éves m2-re jutó egységár).

(4) A bérlő által fizetendő éves díj mértéke azonos az éves m2-re jutó egységárnak a bérlemény alapterületére jutó költség szorzatával (a továbbiakban: éves átalánydíj).

(5) A bérlő által fizetendő havi díj a megállapított éves átalánydíj 1/12-ed része, melyet a bázisévet követő év áprilisától kezdődően 12 hónapon át köteles a bérlő megfizetni.

Díjmegállapítás társasházak esetében

3. §. Társasházban lévő önkormányzati tulajdonú bérlemény esetében a fizetendő víz- és csatornadíj havi mértéke a társasházi közgyűlés mindenkori közös költség megállapítására vonatkozó határozatában elfogadott víz- és csatornadíjra vonatkozó havi összeg, azaz a társasházi közgyűlési jegyzőkönyvben foglalt vízórás és vízóra nélküli havi társasházi közös költség összegének különbözete, vagy a társasház által az adott albetétre meghatározott összegű víz- és csatornadíj.

A víz- és csatornadíj megfizetésének módja

4. § (1) A bérlő a havi víz- és csatornadíjat a mindenkori esedékes lakbérrel, illetve helyiségbérleti díjjal együtt köteles megfizetni.

(2) A víz- és csatornadíj összege a lakbérszámlán, illetve a helyiségbérleti számlán külön tételként szerepel.

Vízórák felszerelése és hitelesítése

5. § (1) Az önkormányzati tulajdonban álló bérleményekben a vízórák és mellékvízmérők felszerelése és hitelesítése, valamint az ezzel kapcsolatos költségek viselése az Önkormányzat feladata.

(2) A bérlő köteles a vízóra és mellékvízmérő felszereléséhez és hitelesítéséhez szükséges bejutást biztosítani az ingatlanba.

6. § Abban az esetben, ha a vízóra, illetve a mellékvízmérő a bérlő nevén van, annak cseréjét és hitelesítését a bérlő köteles elvégezni, illetve annak költségeit viselni a szolgáltató erre vonatkozó jelzése alapján.

Záró rendelkezések

7. § (1) E rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba és rendelkezéseit a hatálybalépéskor fennálló bérleti és lakáshasználati jogviszonyokban is alkalmazni kell.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat tulajdonában lévő bérlemények egyes közműdíjainak bérlőre való áthárításáról szóló 33/2004. (VI.9.) Pesterzsébet Önkormányzatának rendelete.

INDOKOLÁS

Általános indokolás

A rendeletalkotás célja, hogy rendezze az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanok bérlői és használói által igénybe vett víz- és csatornaközmű-szolgáltatás díjának viselését és azt a ténylegesen felhasználóra terhelje, ezáltal mentesítse annak viselése alól az önkormányzat költségvetését.

Részletes indokolás

1. §

A rendelet hatályát az Önkormányzat tulajdonában álló valamennyi lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségre kiterjeszti. Kivételként fogalmazza meg a tervezet a főszabály alól azokat a bérleményeket, amelyekben önálló vízmérő vagy mellékvízmérő van felszerelve, így a bérleményben a vízfogyasztás közvetlenül mérhető és a bérlő a közüzemi szolgáltatóval közvetlenül megkötötte a közszolgáltatásra vonatkozó szerződést.

2. §

Azon ingatlanokra vonatkozóan, melyek 100%-os önkormányzati tulajdonban állnak, részletesen meghatározza a víz- és csatornadíj elszámolására, elosztására vonatkozó szabályokat. Meghatározza a bázisévet, melynek tényadata alapján történik az elszámolás. Mivel a naptári év utolsó hónapjára vonatkozó közüzemi számlát az Önkormányzat csak a következő tárgyév elején (január-február hónapban) kapja meg, a díjmegosztás leghamarabb április hónaptól jelenhet meg a lakbér és bérleti díj számlákon. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a bázisévben január 1-jétől december 31-ig történt fogyasztás díját a bérlő havi átalány formájában a következő év áprilisától 1 naptári éven át fizeti majd.

A bázisévben mért fogyasztásból a javaslat levonni írja elő azokat a tételeket, melyek keletkezése a bérlőnek nem felróható (csőtörésből adódó többletfogyasztás, stb.).

Az önkormányzati tulajdonú lakóépületeknél a társasházaknál szokásos területalapú díjmegállapítás bevezetését javasoljuk. A díj ilyen formában történő megosztása átlátható, a bérbeadáskor is kalkulálható, hiszen a bérlemény alapterülete nem változó adat. Az évközbeni bérlőcsere nem okoz zavart a számlázásban.

3. §

A díjmegtérítés módját önkormányzati tulajdonú lakóépületek és társasházak esetében külön kell szabályozni. Társasházak esetében a társasház vízmérőjén mért fogyasztás megfizetésére a társasház maga köteles, ő közvetlenül áll szerződésben a közüzemi szolgáltatóval, a költség a társasháznál jelentkezik, nem az önkormányzatnál.

A mellékvízmérővel nem felszerelt társasházi bérlakások esetében a továbbszámlázandó tétel az adott társasház közgyűlése által meghatározott vízórás és nem vízórás közös költség összege közötti különbözet, melyet a társasházak szintén négyzetméter alapon határoznak meg.

4. §.

Meghatározza a bérlők által fizetendő víz- és csatornadíj számlázási rendjét. A díjat a bérlőkkel szemben az Önkormányzat a mindenkori lakbér és bérleti díj számlában érvényesíti, melyben külön tételként kerül feltüntetésre.

1. §

Elsődleges cél annak rögzítése, hogy valamennyi önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan önálló vízmérővel, illetve mellékvízmérővel legyen felszerelt, így a fogyasztás esetleges mérséklése, racionalizálása, valamint a fogasztáshoz kapcsolódó teljes költség viselése az adott bérlőt terhelje. Ha valamennyi bérlemény önálló mellékvízmérővel lenne felszerelt és a közszolgáltatási szerződést az érintett bérlővel kötné meg a szolgáltató, az önkormányzati adminisztráció jelentős mértékben csökkenne, illetve az Önkormányzat költségvetését ez a megoldás kímélné a legmeghatározóbb mértékben.

Sajnos a jelenlegi bérlői állomány mellett, ahol a bérlők nagy része – jövedelmi viszonyaira tekintettel – szociális alapon képes csak a bérleti díj fizetésére, a vízóra felszerelése (tervezés, kivitelezés) és az első hitelesítés költségét nem lehet a bérlőkre áthárítani. A már felszerelt mellékvízmérő hitelesítésének lejártáról, az új hitelesítés szükségességéről azonban a közszolgáltatási szerződést kötött bérlőt értesíti a szolgáltató, és a hitelesítés költségét a soron következő víz- és csatornadíj számlában jeleni meg, ezért ennek viselését indokolt a mindenkori bérlőre terhelni.

Fontos ugyanakkor megjegyezni azt is, hogy amennyiben a már felszerelt mellékmérő hitelesítését a bérlő elmulasztja, úgy a közös költségben a társasház által érvényesített (és általában a ténylegesen mért vízfogyasztásnál magasabb tételt jelentő) víz- és csatornadíj összege a hitelesítés lejártát követően meg fog jelenni a bérlő lakbérszámláján, mely jelentős motivációt jelent majd a mellékvízmérő hitelesítésének elvégeztetésére.

7.  §

Hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz és rendelkezik a rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a jelenleg hatályos, az önkormányzat tulajdonában lévő bérlemények egyes közműdíjainak bérlőre való áthárításáról szóló 33/2004. (VI.9.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezéséről.