Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkornányzat Képviselő-testületének 14/2018. (V.29.) önkormányzati rendelete

Önkormányzat jelképeiről, továbbá a jelképek és a „Pesterzsébet” elnevezés használatáról

Hatályos: 2020. 11. 06- 2023. 02. 14

Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkornányzat Képviselő-testületének 14/2018. (V.29.) önkormányzati rendelete

Önkormányzat jelképeiről, továbbá a jelképek és a „Pesterzsébet” elnevezés használatáról

Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés i) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) E rendeletben szabályozott ügyek, önkormányzati hatósági ügyek, amelyekre a mindenkor hatályban lévő, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.

(2) E rendelet alkalmazásában, a személy kifejezés alatt a természetes személyt, a jogi személyt, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezeteket is érteni kell.

A rendelet hatálya

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területén a természetes és jogi személyekre, a jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre.

(2) Az önkormányzati jelképek használata nem sértheti Magyarország és az Európai Unió jelképeinek használatát, illetve azok használatát nem helyettesítheti.

I. FEJEZET PESTERZSÉBET JELKÉPEI

3. § (1) Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 37/2014. (XI. 13.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: önkormányzati SZMSZ) 2. § (4) bekezdése alapján az Önkormányzat jelképei, mint a település történelmi múltjára utaló díszítő szimbólumok: a címer, a zászló, és a díszpecsét.

(2) Az Önkormányzat jelképeinek grafikáit az önkormányzati SZMSZ 1. melléklete tartalmazza.

(3) A logó önálló önkormányzati jelképként nem jelenik meg, annak szerepét betölti a címer, amely alatt, amennyiben szükséges, a „Pesterzsébet” feliratú szalagot, annak definiálása nélkül is meg lehet jelentetni.

1. Pesterzsébet címere

4. § (1) Pesterzsébet címerének (továbbiakban: Címer) leírása: kék csücskös talpú pajzs, középen ezüst hullámpólyával. A pajzs felső mezejében négyágú ezüst horgony lebeg. A horgony szárára arany kötélvég tekeredik. A pajzs alsó mezejében négykarú, huszonnégy fogú ezüst fogaskerék lebeg. A fogaskerékből arany Hermész Pálca emelkedik ki. A pajzs tetején vörössel bélelt, vörös, ezüst, zöld kövekkel díszített kétgyöngyös, három lombos aranykorona nyugszik. A Címer két oldalán kék-ezüst lombdíszes címerpalást található.

(2) A hullámos ezüst pólya a Dunát, a horgony a hajózást, a fogaskerék és a Hermész Pálca az ipart és a kereskedelmet jelképezi. A korona a település névadójára, Erzsébet királynéra utal.

(3) A Címer színösszetételét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

2. Pesterzsébet zászlója

5. § (1) Pesterzsébet zászlójának (továbbiakban: Zászló) leírása: a zászlólap – arányában a zászlórúd felől nézve – 1:2 arányú téglalap, a hosszabbik oldallal párhuzamosan 3 egyenlő mezőre osztott, két oldalt középkék, közepén fehér. A fehér mezőben, mint egy tengely foglal helyet az Önkormányzat címere. A zászlólap vége arannyal rojtozott, a címer kontúrjai arany fonallal ki vannak emelve.

(2) A Zászló esetében az arányt meghatározó téglalap rövidebb oldala 1 méter.

(3) A zászlórúd aranyozott zászlócsúcsban végződik.

3. Pesterzsébet díszpecsétje

6. § Pesterzsébet díszpecsétjének leírása: a körbélyegző közepén Pesterzsébet címere, körülötte „Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata” szöveg található.

II. FEJEZET PESTERZSÉBET JELKÉPEINEK, VALAMINT A „PESTERZSÉBET” ELNEVEZÉS HASZNÁLATA

4. Általános használat

7. § Az Önkormányzat és jelképeinek tekintélyéhez méltatlan tárgyakon, célból, illetve ilyen jellegű tevékenységével kapcsolatban a jelképeket, illetve a „Pesterzsébet” elnevezést használni tilos.

5. Címerhasználat

8. § (1) A Címer csak, mint Pesterzsébetre utaló díszítő jelkép használható, az ábrázolás hűsége és a méretarányok megtartása mellett.

(2) A Címer kicsinyítése csak olyan mértékű lehet, hogy az ne sértse a hiteles ábrázolást.

(3) Amennyiben nincs lehetőség a Címer eredeti színben való ábrázolására, akkor azt csak a hordozó tárgy anyagának színében, de a heraldika általános szabályainak megtartásával lehet ábrázolni.

9. § (1) A Címert a hivatali feladataik ellátása során engedély nélkül használhatják, továbbá helyezhetik el az épületeiken és helyiségeikben:

  • a) az Önkormányzat Képviselő-testülete,
  • b) az Önkormányzat Képviselő-testületének bizottságai,
  • c) Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébeti Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Hivatal) szervezeti egységei,
  • d) a nemzetiségi önkormányzatok,
  • e) az önkormányzati SZMSZ 1. függelékében meghatározott költségvetési szervek, gazdasági társaságok, közalapítványok,
  • f) a Polgármester, Alpolgármesterek,
  • g) a helyi önkormányzati képviselők,
  • h) a Jegyző, az Aljegyző,
  • i) az a) – e) pontokban felsoroltak képviseletére jogosult személyek.

(2) A Címer használata kötelező:

  • a) az Önkormányzat jelképein,
  • b) Pesterzsébet közigazgatási határnál lévő táblákon,
  • c) a helyi média, valamint az elektronikus közösségi média hivatalos önkormányzati oldalán,
  • d) a közterület-felügyelő egyenruhájának karjelzésén, a hivatalos használatukban álló gépjárműveken,
  • e) az (1) bekezdésben meghatározott szervezetek, személyek hivatali feladataik ellátása során feladatkörükben kiadott nyomtatványain, hivatalos kiadványain, levélpapírjain, borítékjain;
  • f) a képviselőknek, a Hivatal, és az intézmények dolgozóinak, valamint a helyi nemzetiségi önkormányzatok tagjainak névkártyáin és arcképes igazolványain.

(3) A Címert fel lehet tüntetni az (1) bekezdésben meghatározott szervezetek, személyek által adományozott elismeréseken, az általuk készített dísz- és emléktárgyakon, kiadványokon, rendezvényeiken.

(4) A Címert használni tilos:

  • a) természetes személynek a foglalkozásának, hivatásának gyakorlása során, jogi személynek vagy jogi személyiség nélküli szervezetnek – az (1) bekezdésben említett szerveken és személyeken kívül – a tevékenysége során, szervezeti jelképként vagy ennek részeként;
  • b) az Önkormányzat és jelképeinek tekintélyéhez méltatlan tárgyakon, célból, illetve ilyen jellegű tevékenységgel kapcsolatban.

(5) A Címer az (1) – (3) bekezdésben meghatározottaktól eltérő, különösen gazdasági célú használata a Polgármester átruházott hatáskörben, e rendeletben meghatározott eljárás során kiadott engedélyével lehetséges.

6. Zászlóhasználat

10. § (1) A Zászló lobogó formájában is használható.

(2) A Zászló csak az ábrázolás hűsége, a méretarányok és színek megtartása mellett használható.

11. § (1) A Zászló Testvérvárosnak, illetőleg kapcsolatfelvétel céljából más belföldi, illetve külföldi városnak (a szükséges engedélyek beszerzésével), a Polgármester egyedi döntése (engedélye) alapján adományozható.

(2) A Zászló adományozásához minden egyéb esetben a Képviselő-testület egyedi döntése (engedélye) szükséges.

12. § (1) A Zászlót, mint díszítő és utaló jelképet engedély nélkül használhatja minden természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet a kerülethez tartozás kinyilvánítása céljából, Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvényben, továbbá az e rendeletben foglalt korlátozások megtartásával.

(2) A Zászlót el kell helyezni:

  • a) a Városháza Dísztermében [1201 Budapest, Kossuth Lajos tér 1. I/63. – 64.] (továbbiakban: Díszterem),
  • b) a Díszterem előtti folyosón,
  • c) a Polgármester hivatali irodájában.

(3) A Zászlót az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységeken kívül más célra nem lehet használni.

7. A Díszpecsét használata

13. § (1) A Díszpecsét az Önkormányzat és más belföldi, illetve külföldi önkormányzatok közötti kapcsolatokban protokolláris célból, illetőleg szerződések, megállapodások, kitüntető oklevelek hitelesítésekor használható.

(2) A Díszpecsét hatósági eljárás során nem használható.

(3) A Díszpecsétet az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységeken kívül más célra nem lehet használni.

(4) A Díszpecsétet a Polgármester őrzi.

8. A „Pesterzsébet” név használata

14. § (1) A „Pesterzsébet” elnevezést a hivatali feladataik ellátása során a 9. § (1) bekezdésben meghatározottak engedély nélkül használhatják.

(2) A természetes személyek, a jogi személyek, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek részére elnevezésükhöz, tevékenységük gyakorlásához vagy működésük folytatásához mindazon formájú megjelölések és elnevezések használata, melyek Pesterzsébetre, mint közigazgatási egységre, illetve mint településnévre utalnak, a Képviselő-testület engedélyéhez kötöttek.

(3) A (2) bekezdésben foglalt engedélyt átruházott hatáskörben a Polgármester adja ki.

III. FEJEZET AZ ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS

9. Az engedély iránti kérelem

15. § (1) A Címer, illetve a „Pesterzsébet” név használata iránti kérelmet (továbbiakban: kérelem) e rendelet 2. mellékletét képező kérelemnyomtatványon lehet benyújtani.

(2) A kérelemnyomtatvány az Önkormányzat hivatalos weboldaláról (www.pesterzsebet.hu) letölthető, illetve a Hivatal portájáról hivatali nyitvatartási időben elvihető.

(3) A kérelemnek tartalmaznia kell:

  • a) a kérelmező megnevezését, lakcímét/székhelyét, telephelyét, fióktelepét (továbbiakban: székhely);
  • b) a használni kívánt megnevezést;
  • c) a kérelmező tevékenységi körét;
  • d) a használat célját és módját;
  • e) a használat időtartamát;
  • f) a felhasználásért felelős személy nevét;
  • g) a forgalomba hozatal módját, helyét és tervezett mennyiségét.

(4) A kérelemhez csatolni kell:

  • a) a már bejegyzett szerv esetén a létesítő okirat másolatát;
  • b) dísztárgy, embléma, kiadvány vagy termék esetén annak leírását, tervét, mintáját, vagy fotóját.

(5) A kérelem benyújtásának módja:

  • a) személyesen, hivatali ügyfélfogadási időben [1201 Budapest XX. kerület, Kossuth Lajos tér 1. I/71.];
  • b) postai úton [1725 Bp. PF. 93.].

10. A használat engedélyezése

16. § [1] A Címer, illetve a „Pesterzsébet” név használata iránti engedély (továbbiakban: engedély) megadásáról, elutasításáról, illetve visszavonásáról átruházott hatáskörben a Jogi, Igazgatási és Közbiztonsági Bizottság alakszerű határozattal dönt.

17. § (1) Az engedély csak azon kérelmezőknek adható meg, akiknek lakcíme vagy székhelye Pesterzsébet területén van, vagy tevékenysége érinti Pesterzsébetet.

(2) Az engedély nem adható ki:

  • a) ha a használattal kapcsolatos tevékenység gyakorlása jogszabályba ütközik;
  • b) ha ugyanazon vagy hasonló tevékenység gyakorlásához már az engedélyt kiadott és a kérelemben foglalt elnevezést, már valaki jogszerűen használja.

(3) Az engedély kiadása megtagadható, ha a felhasználás

  • a) célja, módja, vagy körülményei Pesterzsébet közössége, az Önkormányzat vagy szervei jó hírét, méltóságát, jogait, jogos érdekeit sérti vagy veszélyezteti;
  • b) megtévesztő.

18. § (1) Az engedélynek tartalmaznia kell:

  • a) a jogosult megnevezését, lakcímét vagy székhelyét;
  • b) a döntést;
  • c) az engedélyezett használatot, illetve elnevezést;
  • d) a használat céljának meghatározását;
  • e) az engedély érvényességének időtartamát;
  • f) a felvétel és használat módjával kapcsolatos esetleges egyéb kikötéseket és előírásokat;
  • g) Címer használat esetén az a) – f) pontokon kívül

– az előállítás anyagát,

– előállításra engedélyezett mennyiséget,

– amennyiben a címer használata ellenérték fejében történik annak mértékét.

h) a fellebbezés lehetőségéről szóló tájékoztatást;

i) indoklást.

(2) A kiadott engedély érvényessége szólhat:

a) a tevékenység gyakorlásának időtartamára,

b) meghatározott időre,

c) határozatlan időre,

d) meghatározott alkalomra.

11. Címer használat kereskedelmi vagy reklám célra

19. § (1)[2] Kereskedelmi vagy reklám célú felhasználás esetén a címer használatáért gyártási és forgalmazási díjat kell fizetni. A díj mértékét – a Jegyző javaslatára – a Jogi, Igazgatási és Közbiztonsági Bizottság állapítja meg.

(2) A díj megállapítása történhet egy összegben, évi átalány formájában, vagy az elért árbevétel arányában.

(3) A (2) bekezdésben szereplő átalány összege 10.000,- Ft-tól – 100.000,- Ft-ig terjedhet.

(4) A társadalmi és civil szervezetek részére az (1) bekezdésben meghatározott engedély alapján a használat ingyenes.

12. Az engedély visszavonása

20. § (1) Az engedély visszavonási eljárása megindulhat

  • a) kérelemre;
  • b) hivatalból.

(2) Az engedély visszavonását a Polgármesternél lehet kezdeményezni.

(3) A kezdeményezésnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

  • a) a jelkép, illetve a „Pesterzsébet” névhasználó megnevezését;
  • b) a visszavonási javaslat részletes indoklását.

(4) Az engedély visszavonható, ha a felhasználás

  • a) célja, módja, vagy körülményei Pesterzsébet közössége, az Önkormányzat vagy szervei jó hírét, méltóságát, jogait, jogos érdekeit sérti vagy veszélyezteti;
  • b) megtévesztő;
  • c) a már megadott engedélyben foglaltaktól eltér, vagy
  • d) egyéb módon jogszabályba ütközik.

(5) Az engedélyt vissza kell vonni:

  • a) ha az engedélyező tudomására jut olyan tény, mely alapján az engedély kiadása megtagadható lenne,
  • b) ha a felhasználó az engedélyben meghatározott feltételeket, előírásokat megsérti, vagy nem az engedélyben meghatározottak szerint használja és azokat felszólítás ellenére sem tartja be,
  • c) az engedély jogosultja a rendeletben foglaltakat nem tartja be,
  • d) az Önkormányzat és jelképeinek tekintélyéhez méltatlan tárgyakon, célból, illetve ilyen jellegű tevékenységgel kapcsolatos használat esetén,
  • e) ha az engedély jogosultja a címer használatáért megállapított díjat nem fizeti.

13. A kiadott engedélyek nyilvántartása

21. § (1) A kiadott engedélyekről a Jegyző nyilvántartást vezet.

(2) A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:

  • a) a kiadott engedély számát, dátumát;
  • b) az engedély kérelmezőjének megnevezését, lakcímét vagy székhelyét;
  • c) az engedélyezett használatot, illetve elnevezést;
  • d) a használat céljának és módjának meghatározását;
  • e) a jogszerű használatért felelős személyt;
  • f) a használat érvényességének időtartamát;
  • g) a felvétel és használat módjával kapcsolatos esetleges egyéb kikötéseket és előírásokat.

IV. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

22. § (1) E rendelet 2018. június 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Pesterzsébet nevének felvételéről, jelképeiről és azok használatáról szóló 40/2004. (VII. 07.) Ök. számú rendelet.

1. melléklet

PESTERZSÉBET CÍMERÉNEK SZÍNÖSSZETÉTELE

Színek:

Panton színhasználat esetén – PANTONE Color Formula Guide 1000:

kék: 2995 C

ezüst: COOL Gray 1 C metál

arany: 871 C

vörös: Rubine Red C 2 x

zöld: 354 C

4 C color használat esetén – nyomdai kivitelezés:

kék: C-95, M-15, Y-0, B-5

ezüst: C-0, M-0, Y-0, B-15

arany: C-15, M-35, Y-80, B-30

vörös: C-15, M-100, Y-40, B-0

zöld: C-90, M-5, Y-100, B-0

2. melléklet

KÉRELEMNYOMTATVÁNY

Címer/”Pesterzsébet” névhasználathoz

1.

A kérelmező megnevezése:

2.

A kérelmező lakcíme, székhelye[3]:

3.[4]

Bejegyzett szervezet esetén létesítő okirat száma:[5]

4.

A kérelmező tevékenységi köre:

5.

A használat célja és módja:

6.

A használni kívánt megnevezés:

7.

A felhasználásért felelős személy:

8.

A használat időtartama:

9.

Kiadvány vagy termék esetén annak leírása, terve, mintája vagy fotója[6]:

10.

A forgalomba hozatal módja:

11.

A forgalomba hozatal helye:

12.

A forgalomba hozatal tervezett mennyisége:

Kelt: Budapest, …..……… (év) ……………. (hó) ….. (nap)


…….………………………..…
kérelmező aláírása

Alulírott nyilatkozom, hogy a „KÉRELEMNYOMTATVÁNY” kitöltésével és aláírásával hozzájárulok a közölt személyes adataim kezeléséhez.[7]

Kelt: Budapest, …..……… (év) ……………. (hó) ….. (nap)


…….………………………..…
kérelmező aláírása


[1] Módosította a 31/2020. (XI. 5.) önkormányzati rende15. § (19 bekezdése
[3] Székhely, telephely, fióktelep
[4] A 3. és 4. rovatokat a természetes személyeknek nem kell kitölteni!
[5] Nem természetes személy esetén a létesítő okirat másolatát mellékelni kell.
[6] Amennyiben kiadvány vagy termék megjelölését szolgálja a használat, úgy annak tervét a kérelemhez csatolni kell.
[7] Magánszemélyek részére. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 5. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a személyes adatok akkor kezelhetők, ha ahhoz az érintett hozzájárul.