Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata Képviselő-testületének

26/2018. (X.26.) önkormányzati rendelete

a fás szárú növények védelméről, kivágásáról és pótlásáról

(egységes szerkezetben a 21/2020. (V.29.) önkormányzati rendelettel)

Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény és 48. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1. § E rendelet célja:

a) a fás szárú növények védelme, rongálásának, értékcsökkenésének és pusztításának megakadályozása,

b) a zöldterületeken és zöldfelületeken a növényállomány fenntartása, indokolatlan megszűnésének, károsodásának megelőzése, elhárítása, és a bekövetkezett károsodás csökkentése, és

c) az indokoltan megszűnő zöldterület, zöldfelület növényállományának pótlásáról való gondoskodás.

2. A rendelet hatálya

2. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területén található fás szárú növényekre a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki:

a) a külön törvény hatálya alá tartozó fákra és fás szárú növényekre,

b) az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet által meghatározott Natura 2000 területre.

c) a nem közterület megnevezésű ingatlanon álló cserjékre,

d) inváziós fafajok kivágására.

3. Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazása szempontjából:

1. Eredménytelen pótlás: a hatósági határozattal elrendelt fapótlás, ha a telepítést követő vegetációs időszak kezdetén a fás szárú növény nem ered meg.

2. Fa jelentős mértékű csonkítása: olyan mértékű beavatkozás a fa állagába, mely annak további növekedését visszafordíthatatlanul megakadályozza, ökológiai vagy esztétikai értékét jelentősen csökkenti, vagy amire közvetlenül visszavezethető két éven belül a fa jelentős mértékű pusztulása.

3. Fás szárú növény: a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendeletben meghatározott fogalom.

4. Gömbfa: gömbakác (Robinia pseudoacacia ’Umbraculifera’) kb. 2,5 méteres törzsre oltott, lapított gömb koronájú fa.  

5. Inváziós fa: a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII.30.) Korm. rendelet 1. mellékletében felsorolt fajú fás szárú növény

6. Kertészeti szakvélemény: a Magyar Faápolók Egyesülete szaknévsorában szereplő szakértő által készített, kivágásra javasolt fák előzetes vizsgálatáról készült megállapítás, melynek a fás szárú növényekre vonatkozó vitalitási értéket (életképesség) is tartalmaznia kell.

7. Közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben meghatározott fogalom.

8. Túltelepítés: a nem közterület megnevezésű ingatlan területén 80 négyzetméterenként több mint 1 faja szerint növekedése során legalább 8 méter koronaátmérőt elérő fa található, vagy ha a lombkoronaszint teljesen záródott, kivéve, ha a kerületi építési szabályzatról szóló 26/2015. (X.21.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: KÉSZ) 22. § (3) bekezdése másképp rendelkezik.

9. Várostűrő fa: a káros környezeti hatásoknak (pl. levegőszennyezés, talaj-, talajvíz szennyezettség, sózás) ellenálló fafajta.

10. Vegetációs időszak: a rügyfakadás és a lombhullás közötti időszak.

11. Zöldfelület: biológiailag aktív növényzettel borított terület, ahol a termőtalaj és az eredeti altalaj, illetve a talajképző kőzet között nincs egyéb más réteg.

12. Zöldterület: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Korm. rendeletben meghatározott fogalom.

4. Hatásköri szabályok

4. § (1) Az e rendeletben szabályozott önkormányzati hatósági ügyekben, a nem közterület megnevezésű ingatlanon történő fakivágási eljárással kapcsolatos döntést és hatáskört, Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a Jegyzőre ruházza át.

(2) A jegyző eljárására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezései az irányadók.

(3) A közterületen történő fás szárú növény kivágása esetén a kivágott fás szárú növény pótlásának mértékéről e rendeletben meghatározottak szerint kell gondoskodni.

II. Fejezet

Eljárási szabályok

5. A zöldterületek és zöldfelületek megóvása

5. § (1) Pesterzsébet közigazgatási határán belül gondoskodni kell a zöldterületeken és zöldfelületeken található fás szárú növényállomány megőrzéséről, és növeléséről, ennek érdekében a tulajdonos köteles a tulajdonában lévő zöldterületeket és zöldfelületeket:

a) a mindenkori szakmai szempontoknak megfelelően jól karban tartani vagy tartatni,

b) a kórokozóktól, a kártevőktől és szakszerűtlen kezelésektől megóvni, továbbá

c) fejleszteni, megfelelően fenntartani és felújítani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jó karbantartásnak minősül különösen a fás szárú növény

a) fajtatulajdonságainak és növekedési jellemzőinek megfelelő metszése, ifjítása,

b) öntözési lehetőségének biztosítása, továbbá

c) eltávolítása kiszáradás esetén.

6. § (1) Fás szárú növényt kivágni – a (3) - (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – csak végleges fakivágási engedély alapján szabad.

(2) Fakivágást engedélyezni különösen építmény elhelyezése, veszélyhelyzet elhárítása vagy megelőzése érdekében, vagyonbiztonsági okból, környezetrendezés miatt, vagy kertészeti szakvélemény által is igazolt okból lehet.

(3) Az élet- vagy balesetveszélyt jelentő fa kivágását – a veszélyhelyzet elhárítása érdekében – az ingatlan tulajdonosa vagy használója köteles elvégezni, azonban ezt haladéktalanul, de legkésőbb a fás szárú növény kivágását követő 5 munkanapon belül a 3. melléklet szerinti formanyomtatványon, vagy annak megfelelő tartalommal köteles bejelenteni. A bejelentésben a fakivágás indokoltságát kertészeti szakvéleménnyel, fényképfelvétellel vagy más hitelt érdemlő módon igazolni kell. Az indokolatlan, vagy utólag be nem jelentett kivágás engedély nélküli fakivágásnak minősül.

(4) Amennyiben a kiszáradt fás szárú növényt az ingatlan tulajdonosa nem vágja ki, erre a jegyző – a pótlási kötelezettség megállapítása mellett – kötelezheti.

6. A nem közterület megnevezésű ingatlanon lévő fa kivágása és pótlása

7. § (1) A nem közterület megnevezésű ingatlanon lévő fa kivágására irányuló engedélykérelmet a jegyzőhöz kell benyújtani.

(2) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

 a) a kérelmező nevét és lakcímét (székhelyét),

b) az érintett ingatlan címét, helyrajzi számát,

c) a kivágandó fával rendelkezni jogosult(ak)nak (ingatlantulajdonos) a kivágáshoz való hozzájáruló nyilatkozatát, amennyiben nem a kérelmező az ingatlan tulajdonosa,

d) a kivágás indokát,

e) jelentősebb kertrendezés esetén kertészeti szakvélemény,

f) a kivágással érintett ingatlanról készült helyszínrajzot, melyen be kell jelölni a kivágandó és a kivágás után megmaradó fa (fák) helyét,

g) a kivágandó fa darabszámát, faját annak 1 m magasságban mért törzsátmérőjét és

h) kérelmező nyilatkozatát a pótlás módjáról, darabszám, fajta és helyszín megjelölésével.

(3) A fakivágási engedély a véglegessé válástól számított egy évig érvényes. Amennyiben az engedélyezett kivágást az engedélyes az érvényesség idején belül nem végzi el, új kérelem alapján új eljárást kell lefolytatni.

(4) A kivágás megtörténtét 5 munkanapon belül írásban be kell jelenteni az engedélyező hatósághoz.

(5) A kivágott fa pótlása nem történhet inváziós fajú fás szárú növénnyel.

(6) Engedély nélküli kivágás esetén a pótlásra a fát kivágó személyt kell kötelezni. Amennyiben ez a személy nem ismert, a pótlásra az ingatlan használóját vagy kezelőjét, ennek hiányában a tulajdonost kell kötelezni.

(7) A fa kivágására és pótlására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a fa lombozatának 50%-nál jelentősebb mértékű csonkítása esetén.

7/A. §^[1] (1) Az élet- vagy balesetveszélyt jelentő fa kivágását – annak elhárítása érdekében – az ingatlan tulajdonosa vagy használója köteles elvégezni, azonban ezt haladéktalanul, de legkésőbb a fás szárú növény kivágását követő 5 munkanapon belül az erre rendszeresített nyomtatványon köteles bejelenteni. A bejelentésben a fakivágás indokoltságát kertészeti szakvéleménnyel, fényképfelvétellel vagy más hitelt érdemlő módon igazolni kell. Az indokolatlan, vagy utólag be nem jelentett kivágás engedély nélküli fakivágásnak minősül.

 (2) Amennyiben a nem közterület megnevezésű ingatlanon álló fa az élet- vagy vagyonbiztonságot veszélyezteti, illetve szakértői vélemény alapján balesetveszélyesnek minősítették és az ingatlan tulajdonosa vagy használója az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségének saját elhatározásából nem tesz eleget, és e veszély másként nem hárítható el, a jegyző az ingatlan tulajdonosát, vagy a fával rendelkezni jogosultat a fa kivágására, vagy a szükséges mértékű visszametszésére kötelezi.

(3)  Amennyiben a kiszáradt fás szárú növényt az ingatlan tulajdonosa nem vágja ki, erre a jegyző – a pótlási kötelezettség megállapítása mellett – kötelezi.

8. § (1) A jegyző a fakivágás engedélyezése keretében – a 6. § (3) és a 7. § (6) bekezdésében foglalt esetben pótlási kötelezettséget elrendelő határozatban – rendelkezik a kivágott fa pótlásáról. Az engedélynek tartalmaznia kell a kivágás indokát, a pótlásként elültetendő előnevelt fa darabszámát, fajtáját, a pótlás helyét és határidejét, az (5) bekezdésben és a 9. §-ban szabályozott esetekben a pénzbeli megváltás összegét, valamint a befizetés határidejét is. Amennyiben a pótlási kötelezettség teljesítésére a (3) bekezdésben foglaltak szerint közterületen kerül sor, úgy az engedélyben elő kell írni, hogy a kivágott fa helyett ültetendő fák fenntartására, gondozására – a fa pótlását követő 3 évig – a pótlásra kötelezett köteles.

(2) Nem közterületen lévő fa kivágása esetén a kivágott fa pótlásáról a kivágott fa darabszámával azonos mértékében, elsősorban a kivágott fával azonos helyrajzi számú területen kell gondoskodni.

(3) Amennyiben az azonos helyrajzi számú területen a pótlás nem teljesíthető, úgy a pótlási kötelezettség teljesítésének helyéül szolgáló közterületet a jegyző jelöli ki.

(4) Engedély nélküli fakivágás esetén a pótlási kötelezettség a kivágott fa törzsátmérőjével azonos mértékű azzal, hogy a pótlási kötelezettséget a 9. § szerinti pénzbeli megváltással kell teljesíteni, amennyiben a túltelepítés elkerülése miatt a helyben történő pótlásra nincs lehetőség.

(5) Ha a fa a pótlását követő vegetációs időszak kezdetén – vagy az azt megelőző évben – nem hajt ki, illetve az (1) bekezdés szerinti fenntartási kötelezettség időszakában elpusztul, úgy a pótlás eredménytelennek tekintendő, azt meg kell ismételni.

(6) Eredménytelen pótlás esetén a jegyző hivatalból eljárva kötelezi a pótlásra kötelezettet az újabb pótlási kötelezettség teljesítésére, mely eljárásra e § rendelkezései az irányadók.

9. § (1) A 8. § (4) bekezdés szerinti fakivágás esetén, illetve amennyiben a pótlási kötelezettség a fakivágással érintett, nem közterület megnevezésű ingatlanon túltelepítés miatt nem teljesíthető, vagy a közterületen történő pótlás a kérelmezőnek aránytalan nehézséget jelentene, a pótlási kötelezettséget pénzben kell megváltani. A pénzbeni megváltás értékét az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A pótlási kötelezettség a túltelepítés elkerülése érdekében úgy is teljesíthető, hogy a pótlásra előírt fa darabszámának egy részét a kivágással érintett ingatlanon ültetik el, és a fennmaradó törzsátmérő alapján pótlandó fa ültetése pedig pénzben váltható meg, a (3) bekezdésének megfelelő módon.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben a jegyző által a pótlásra előírt fa darabonkénti költségének 1.  melléklet szerinti összegét Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzat fák pótlása alszámlájára kell befizetni.

7. Közterületen lévő fa pótlása

10. § (1) A közterületen lévő fa kivágása esetén a kivágott fa pótlásáról a kivágott fa törzsátmérőjével azonos mértékében, elsősorban a kivágott fával azonos helyrajzi számú területen kell gondoskodni.

(2) Ha a közterületen álló fa kivágása élet-, egészség- vagy vagyonvédelmi okból, vagy kertészeti szempontból igazolt egyéb okból elkerülhetetlenül szükséges, a pótlási kötelezettség a kivágott fa darabszámával azonos mértékű. Erre való hivatkozás esetén a fakivágási kérelemhez mellékelni kell az élet-, egészség- vagy vagyonvédelmi ok, illetve kertészeti szempontból igazolható egyéb ok fennállását igazoló kertészeti szakvéleményt.

(3) A (2) bekezdés szerinti kertészeti szempontból igazolt fakivágás különösen

a) a fa kiszáradása,

b) a fa közlekedésbiztonságot veszélyeztető elhelyezkedése, vagy

c) fertőzés továbbterjedésének megakadályozása okán fellépő szükséges fakivágás.

(4) A fa kivágására és pótlására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a fa lombozatának 50%-nál jelentősebb mértékű csonkítása esetén (kivétel: gömbfák).

(5) A közterületen kivágott fa pótlása nem történhet inváziós fajú fás szárú növénnyel, illetve gyümölcsfával.

11. § (1) Amennyiben az azonos helyrajzi számon történő pótlásra nincs lehetőség és nem jelölhető ki a pótlás helyszínéül más ingatlan, a 10. § (1) bekezdés szerinti pótlási kötelezettséget pénzben kell teljesíteni. A jegyző által a pótlásra előírt fa darabonkénti költségének 1. melléklet szerinti összegét Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának fák pótlása alszámlájára kell befizetni.

(2) Amennyiben a pótlási kötelezettséget fasori fa ültetésével kell teljesíteni, úgy a hatóság a fasorba illeszkedő fajtájú fa ültetését írja elő az engedélyes részére. Fasori fa pótlása esetén figyelemmel kell lenni a KÉSZ fasori fák (útsorfák) pótlására vonatkozó rendelkezéseire.

(3) Engedély nélküli fakivágás esetén a pótlási kötelezettség a 10. § (1) és (2) bekezdésben szereplő mérték kétszerese azzal, hogy a pótlási kötelezettséget a 9. § szerinti pénzbeli megváltással kell teljesíteni, amennyiben a túltelepítés elkerülése miatt a helyben történő pótlásra nincs lehetőség.

8. Közterületen lévő cserje pótlása

12. § (1) Közterületen lévő cserje kivágása esetén a 7-8. § szerinti rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

(2) A cserje pótlását lehetőleg a kivágott cserjével azonos helyrajzi számú területen történő cserjeültetéssel kell megoldani. Cserje kivágása esetén a pótlási kötelezettséget a kivágott cserjék daraszámának megfelelő mértékben kell teljesíteni.

(3) Amennyiben a helyben történő pótlás a helyszín adottságai miatt nem lehetséges, valamint nem jelölhető ki a pótlás helyszínéül más ingatlan, vagy ha a cserje kivágása engedély nélkül történt, a pótlás pénzben váltandó meg.

(4) A kivágott cserje pótlásának pénzbeli megváltása esetén a megváltás összegét a 2. melléklet tartalmazza, mely összeget Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzatának fák pótlása alszámlájára kell befizetni.

(5) A cserje kivágására és pótlására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a 15 négyzetméternél nagyobb lomfelülettel rendelkező cserje jelentős, az eredeti lombfelület 50%-ánál jelentősebb mértékű csonkítása esetén.

9. Egyéb rendelkezések

13. § (1) A pótlási kötelezettség teljesítésénél a várostűrő facsemeték törzsátmérője 4 cm-nél kisebb nem lehet. A törzsátmérőt a fa talajszint feletti 1 méter magasságban mért törzskerületéből kell számolni.

(2) A pótlási kötelezettség pénzben történő megváltásából befolyt összeget a kerületi Környezetvédelmi Alapban elkülönítetten kell kezelni. A befolyt összeget a közterületek, vagy Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzatának fenntartásában működő intézmények zöldfelületei minőségének javítására kell fordítani, cserje- és faültetésre, útsorfák telepítésére, fasorok rekonstrukciójára a mindenkori költségvetési rendeletben jóváhagyottak szerint.

(3) Ha építési munkák során a kertészeti, fakivágási tervdokumentációban megmaradóként, vagy megvédendőként feltüntetett fák kivágásra kerülnek, elpusztulnak, vagy jelentős mértékben károsodnak, pótlásukról – tekintet nélkül arra, hogy az érintett fa közterületi ingatlanon, vagy nem közterület megnevezésű ingatlanon található – a 7. § (2) bekezdés szerint kell eljárni.

(4) A pótlási kötelezettség megtörténtét a kötelezett kérelmére a jegyző igazolja.

III. fejezet

10. Záró rendelkezések

14. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult eljárásokban, valamint a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

       Szabados Ákos                                                          dr. Demjanovich Orsolya

 polgármester                                                                         jegyző

1. melléklet

a 26/2018. (X.26.) önkormányzati rendelethez

Fapótlási kötelezettség megváltásának összege

2. melléklet

a 26/2018. (X.26.) önkormányzati rendelethez

Cserjepótlási kötelezettség megváltásának összege

* A megváltási ár a faiskolai facsemete átlagára.

** A cserjepótlási kötelezettség megváltási ára egy folyóméterre 3 db 40/60-as konténeres évelő cserje faiskolai átlagára.