1. § E rendelet célja:

• a) a fás szárú növények védelme, rongálásának, értékcsökkenésének és pusztításának megakadályozása,
• b) a zöldterületeken és zöldfelületeken a növényállomány fenntartása, indokolatlan megszűnésének, károsodásának megelőzése, elhárítása, és a bekövetkezett károsodás csökkentése, és
• c) az indokoltan megszűnő zöldterület, zöldfelület növényállományának pótlásáról való gondoskodás.

2. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területén található fás szárú növényekre a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki:

• a) a külön törvény hatálya alá tartozó fákra és fás szárú növényekre,
• b) az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendeletés az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet által meghatározott Natura 2000 területre.
• c) a nem közterület megnevezésű ingatlanon álló cserjékre,
• d)^[1] magánterületen található inváziós fafajok kivágására.

3. § E rendelet alkalmazása szempontjából:

• 1. Eredménytelen pótlás: a hatósági határozattal elrendelt fapótlás, ha a telepítést követő vegetációs időszak kezdetén a fás szárú növény nem ered meg.
• 2. Fa jelentős mértékű csonkítása: olyan mértékű beavatkozás a fa állagába, mely annak további növekedését visszafordíthatatlanul megakadályozza, ökológiai vagy esztétikai értékét jelentősen csökkenti, vagy amire közvetlenül visszavezethető két éven belül a fa jelentős mértékű pusztulása.
• 3. Fás szárú növény: a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendeletben meghatározott fogalom.
• 4. Gömbfa: gömbakác (Robinia pseudoacacia ’Umbraculifera’) kb. 2,5 méteres törzsre oltott, lapított gömb koronájú fa.
• 5. Inváziós fa: a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII.30.) Korm. rendelet 1. mellékletében felsorolt fajú fás szárú növény
• 6.^[2] Kertészeti szakvélemény: A Magyar Faápolók Egyesülete szaknévsorában szereplő szakértő által készített, kivágásra javasolt fák előzetes vizsgálatáról készült megállapítás, melynek a fás szárú növényekre vonatkozó vitalitási értéket (életképesség) és forintosított értéket is tartalmaznia kell.
• 7. Közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben meghatározott fogalom.
• 8. Túltelepítés: a nem közterület megnevezésű ingatlan területén 80 négyzetméterenként több mint 1 faja szerint növekedése során legalább 8 méter koronaátmérőt elérő fa található, vagy ha a lombkoronaszint teljesen záródott, kivéve, ha a kerületi építési szabályzatról szóló 26/2015. (X.21.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: KÉSZ) 22. § (3) bekezdése másképp rendelkezik.
• 9. Várostűrő fa: a káros környezeti hatásoknak (pl. levegőszennyezés, talaj-, talajvíz szennyezettség, sózás) ellenálló fafajta.
• 10. Vegetációs időszak: a rügyfakadás és a lombhullás közötti időszak.
• 11. Zöldfelület: biológiailag aktív növényzettel borított terület, ahol a termőtalaj és az eredeti altalaj, illetve a talajképző kőzet között nincs egyéb más réteg.
• 12. Zöldterület: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Korm. rendeletben meghatározott fogalom.
• 13.^[3] Törzsátmérő: a fa törzsének 1 méter magasságban mért átmérője.

4. § (1) Az e rendeletben szabályozott önkormányzati hatósági ügyekben, a nem közterület megnevezésű ingatlanon történő fakivágási eljárással kapcsolatos döntést és hatáskört, Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a Jegyzőre ruházza át.

(2) A jegyző eljárására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezései az irányadók.

(3) A közterületen történő fás szárú növény kivágása esetén a kivágott fás szárú növény pótlásának mértékéről e rendeletben meghatározottak szerint kell gondoskodni.

5. § (1) Pesterzsébet közigazgatási határán belül gondoskodni kell a zöldterületeken és zöldfelületeken található fás szárú növényállomány megőrzéséről, és növeléséről, ennek érdekében a tulajdonos köteles a tulajdonában lévő zöldterületeket és zöldfelületeket:

• a) a mindenkori szakmai szempontoknak megfelelően jól karban tartani vagy tartatni,
• b) a kórokozóktól, a kártevőktől és szakszerűtlen kezelésektől megóvni, továbbá
• c) fejleszteni, megfelelően fenntartani és felújítani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jó karbantartásnak minősül különösen a fás szárú növény

• a)^[4] fajtatulajdonságainak és növekedési jellemzőinek megfelelő metszése, ifjítása, melyet a karbantartásra kötelezett – ide nem értve azt az esetet, ha baleset- vagy életveszély megszüntetése indokolja a növény metszését, ifjítását, mely más módon nem hárítható el – a madarak fészkelési és költési időszakán kívül, a szeptember 1 és február 28. közötti időszakban köteles elvégezni.,
• b) öntözési lehetőségének biztosítása, továbbá
• c) eltávolítása kiszáradás esetén.

6. § (1) Fás szárú növényt kivágni – a (3) - (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – csak végleges fakivágási engedély alapján szabad.

(2) Fakivágást engedélyezni különösen építmény elhelyezése, veszélyhelyzet elhárítása vagy megelőzése érdekében, vagyonbiztonsági okból, környezetrendezés miatt, vagy kertészeti szakvélemény által is igazolt okból lehet.

(2a)^[5] A fakivágási engedélyben ki kell kötni, hogy a madarak költési és fiókanevelési időszakában – a március 1 és augusztus 31. közötti időszakban – fás szárú növény kivágására csak abban az esetben kerülhet sor, ha

• a) baleset- vagy életveszély áll fenn, mely más módon nem hárítható el,

kertészeti szakvélemény kiállítására jogosult szakértő írásos nyilatkozattal igazolja, hogy a kivágásra került fán madárfészek nem található.

(3) Az élet- vagy balesetveszélyt jelentő fa kivágását – a veszélyhelyzet elhárítása érdekében – az ingatlan tulajdonosa vagy használója köteles elvégezni, azonban ezt haladéktalanul, de legkésőbb a fás szárú növény kivágását követő 5 munkanapon belül a 3. melléklet szerinti formanyomtatványon, vagy annak megfelelő tartalommal köteles bejelenteni. A bejelentésben a fakivágás indokoltságát kertészeti szakvéleménnyel, fényképfelvétellel vagy más hitelt érdemlő módon igazolni kell. Az indokolatlan, vagy utólag be nem jelentett kivágás engedély nélküli fakivágásnak minősül.

(4) Amennyiben a kiszáradt fás szárú növényt az ingatlan tulajdonosa nem vágja ki, erre a jegyző – a pótlási kötelezettség megállapítása mellett – kötelezheti.

(5)^[6] Nem kell a fa kivágására engedélyt kérni abban az esetben, ha

• a) az önkormányzat fenntartási kötelezettségének hatálya alá tartozó fás szárú növény kivágására, gallyazására,
• b) az önkormányzat beruházásaival összefüggésben szükségessé váló kertészeti beavatkozásokra

kerül sor, mely esetekben a fa kivágását megfelelően indokolni, egyszerűsített favizsgálati adatlappal dokumentálni, illetve fotódokumentációval alá kell támasztani. Az engedély megszerzése alóli mentesség nem mentesít a 8. §-a szerinti pótlási kötelezettség teljesítése alól.

7. § (1)^[7] A nem közterület megnevezésű ingatlanon lévő fa kivágására irányuló engedélykérelmet e rendelet 3. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon, vagy azzal azonos adattartalommal a jegyzőhöz kell benyújtani.

(2) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

• a) a kérelmező nevét és lakcímét (székhelyét),
• b) az érintett ingatlan címét, helyrajzi számát,
• c)^[8] a kivágandó fával rendelkezni jogosult(ak)nak (ingatlantulajdonos) a kivágáshoz való hozzájáruló nyilatkozatát, valamint a kivágott fa pótlására vonatkozó kikötéseit, amennyiben nem a kérelmező az ingatlan tulajdonosa,
• d) a kivágás indokát,
• e) jelentősebb kertrendezés esetén kertészeti szakvélemény,
• f) a kivágással érintett ingatlanról készült helyszínrajzot, melyen be kell jelölni a kivágandó és a kivágás után megmaradó fa (fák) helyét,
• g)^[9] a kivágandó fa darabszámát, fajtáját, annak 1 m magasságban mért törzsátmérőjét,
• h) kérelmező nyilatkozatát a pótlás módjáról, darabszám, fajta és helyszín megjelölésével,
• i)^[10] a kivágandó fáról készített fényképet.

(3) A fakivágási engedély a véglegessé válástól számított egy évig érvényes. Amennyiben az engedélyezett kivágást az engedélyes az érvényesség idején belül nem végzi el, új kérelem alapján új eljárást kell lefolytatni.

(4) A kivágás megtörténtét 5 munkanapon belül írásban be kell jelenteni az engedélyező hatósághoz.

(5)^[11] A kivágott fa pótlása nem történhet a 346/2008. (XII.30.) Korm. rendelet 1. mellékletében felsorolt fajok egyedeivel.

(6) Engedély nélküli kivágás esetén a pótlásra a fát kivágó személyt kell kötelezni. Amennyiben ez a személy nem ismert, a pótlásra az ingatlan használóját vagy kezelőjét, ennek hiányában a tulajdonost kell kötelezni.

(7) A fa kivágására és pótlására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a fa lombozatának 50%-nál jelentősebb mértékű csonkítása esetén.

7/A. § ^[12] (1) Az élet- vagy balesetveszélyt jelentő fa kivágását – annak elhárítása érdekében – az ingatlan tulajdonosa vagy használója köteles elvégezni, azonban ezt haladéktalanul, de legkésőbb a fás szárú növény kivágását követő 5 munkanapon belül az erre rendszeresített nyomtatványon köteles bejelenteni. A bejelentésben a fakivágás indokoltságát kertészeti szakvéleménnyel, fényképfelvétellel vagy más hitelt érdemlő módon igazolni kell. Az indokolatlan, vagy utólag be nem jelentett kivágás engedély nélküli fakivágásnak minősül.

(2) Amennyiben a nem közterület megnevezésű ingatlanon álló fa az élet- vagy vagyonbiztonságot veszélyezteti, illetve szakértői vélemény alapján balesetveszélyesnek minősítették és az ingatlan tulajdonosa vagy használója az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségének saját elhatározásából nem tesz eleget, és e veszély másként nem hárítható el, a jegyző az ingatlan tulajdonosát, vagy a fával rendelkezni jogosultat a fa kivágására, vagy a szükséges mértékű visszametszésére kötelezi.

(3) Amennyiben a kiszáradt fás szárú növényt az ingatlan tulajdonosa nem vágja ki, erre a jegyző – a pótlási kötelezettség megállapítása mellett – kötelezi.

8. § (1)^[13] A jegyző a fakivágás engedélyezése keretében – engedély nélkül kivágás esetén a 6. § (3) és a 7. § (6) bekezdése szerinti pótlási kötelezettséget elrendelő határozatban – rendelkezik a kivágott fa pótlásáról. Az engedélynek tartalmaznia kell a kivágás indokát, a pótlásként elültetendő előnevelt fa darabszámát, fajtáját, a pótlás helyét és határidejét, az (5) bekezdésben és a 9. §-ban szabályozott esetekben a pénzbeni megváltás összegét, valamint a befizetés határidejét is. Amennyiben a pótlási kötelezettség teljesítésére a (3) bekezdésben foglaltak szerint közterületen kerül sor, úgy az engedélyben elő kell írni, hogy a kivágott fa helyett ültetendő fák fenntartására, gondozására – a fa pótlását követő 3 évig – a pótlásra kötelezett köteles.

(2)^[14] Nem közterületen lévő fa kivágása esetén – amennyiben az ingatlan tulajdonosa a 7. § (2) bekezdés c) pontja szerinti hozzájárulásában nem rendelkezett ezt meghaladó mértékű pótlásról – a kivágott fa pótlásáról a kivágott fa darabszámával azonos mértékében, elsősorban a kivágott fával azonos helyrajzi számú területen kell gondoskodni.

(3) Amennyiben az azonos helyrajzi számú területen a pótlás nem teljesíthető, úgy a pótlási kötelezettség teljesítésének helyéül szolgáló közterületet a jegyző jelöli ki.

(4)^[15]

(5) Ha a fa a pótlását követő vegetációs időszak kezdetén – vagy az azt megelőző évben – nem hajt ki, illetve az (1) bekezdés szerinti fenntartási kötelezettség időszakában elpusztul, úgy a pótlás eredménytelennek tekintendő, azt meg kell ismételni.

(6) Eredménytelen pótlás esetén a jegyző hivatalból eljárva kötelezi a pótlásra kötelezettet az újabb pótlási kötelezettség teljesítésére, mely eljárásra e § rendelkezései az irányadók.

9. § (1)^[16] A 13/A. § szerinti fakivágás esetén, illetve amennyiben a pótlási kötelezettség a fakivágással érintett, nem közterület megnevezésű ingatlanon túltelepítés miatt nem teljesíthető, vagy a közterületen történő pótlás a kérelmezőnek aránytalan nehézséget jelentene, a pótlási kötelezettséget pénzben kell megváltani. A pénzbeni megváltás értékét az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A pótlási kötelezettség a túltelepítés elkerülése érdekében úgy is teljesíthető, hogy a pótlásra előírt fa darabszámának egy részét a kivágással érintett ingatlanon ültetik el, és a fennmaradó törzsátmérő alapján pótlandó fa ültetése pedig pénzben váltható meg, a (3) bekezdésének megfelelő módon.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben a jegyző által a pótlásra előírt fa darabonkénti költségének 1. melléklet szerinti összegét Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzat fák pótlása alszámlájára kell befizetni.

10. § (1)^[17] A közterületen lévő fa kivágása esetén a kivágott fa pótlásáról a kivágott fa törzsátmérőjével azonos mértékben, elsősorban a kivágott fával azonos helyrajzi számú területen kell gondoskodni. Különösen nagy értéket képviselő fa kivágása estén a pótlási kötelezettséget 500.000,- Ft faértékenként a törzsátmérővel azonos mértékben kell megállapítani.

(2) Ha a közterületen álló fa kivágása élet-, egészség- vagy vagyonvédelmi okból, vagy kertészeti szempontból igazolt egyéb okból elkerülhetetlenül szükséges, a pótlási kötelezettség a kivágott fa darabszámával azonos mértékű. Erre való hivatkozás esetén a fakivágási kérelemhez mellékelni kell az élet-, egészség- vagy vagyonvédelmi ok, illetve kertészeti szempontból igazolható egyéb ok fennállását igazoló kertészeti szakvéleményt.

(3) A (2) bekezdés szerinti kertészeti szempontból igazolt fakivágás különösen

• a) a fa kiszáradása,
• b) a fa közlekedésbiztonságot veszélyeztető elhelyezkedése, vagy
• c) fertőzés továbbterjedésének megakadályozása okán fellépő szükséges fakivágás.

(4) A fa kivágására és pótlására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a fa lombozatának 50%-nál jelentősebb mértékű csonkítása esetén (kivétel: gömbfák).

(5)^[18] A közterületen kivágott fa pótlása e rendelet 4. mellékletében felsorolt fajtájú fák egyedeivel történhet.

11. § (1) Amennyiben az azonos helyrajzi számon történő pótlásra nincs lehetőség és nem jelölhető ki a pótlás helyszínéül más ingatlan, a 10. § (1) bekezdés szerinti pótlási kötelezettséget pénzben kell teljesíteni. A jegyző által a pótlásra előírt fa darabonkénti költségének 1. melléklet szerinti összegét Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának fák pótlása alszámlájára kell befizetni.

(2)^[19] Amennyiben a pótlási kötelezettséget fasori fa ültetésével kell teljesíteni, úgy a hatóság a fasorba illeszkedő fajtájú fa ültetését írja elő az engedélyes részére.

(3)^[20]

12. § (1) Közterületen lévő cserje kivágása esetén a 7-8. § szerinti rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

(2) A cserje pótlását lehetőleg a kivágott cserjével azonos helyrajzi számú területen történő cserjeültetéssel kell megoldani. Cserje kivágása esetén a pótlási kötelezettséget a kivágott cserjék daraszámának megfelelő mértékben kell teljesíteni.

(3) Amennyiben a helyben történő pótlás a helyszín adottságai miatt nem lehetséges, valamint nem jelölhető ki a pótlás helyszínéül más ingatlan, vagy ha a cserje kivágása engedély nélkül történt, a pótlás pénzben váltandó meg.

(4) A kivágott cserje pótlásának pénzbeli megváltása esetén a megváltás összegét a 2. melléklet tartalmazza, mely összeget Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzatának fák pótlása alszámlájára kell befizetni.

(5)^[21] A cserje kivágására és pótlására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a 15 négyzetméternél nagyobb lombfelülettel rendelkező cserje jelentős, az eredeti lombfelület 50%-ánál jelentősebb mértékű csonkítása esetén, kivéve, ha a cserje visszavágása az űrszelvény szabadon hagyása, vagy a közlekedésbiztonság érdekében, illetve hatósági felhívás vagy kötelezés alapján szükséges.

(6)^[22] Közterületen cserje csak úgy telepíthető, illetve tartható fenn, hogy annak magassága a 80 cm-t nem haladhatja meg. Az ültetés során figyelemmel kell lenni arra, hogy az ültetett cserje a gépjárműforgalom során a belátást ne akadályozza, ezért cserje az utcasarkoktól legkevesebb 5 méterre telepíthető.

12/A. § ^[23] (1) Természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a közterületen történő faültetési szándékát – a pótlás kivételével – köteles írásban, a telepíteni kívánt fa fajtájának és a telepítés pontos helyének megjelölésével bejelenteni.

(2) A bejelentőnek a telepítéstől számított három éves időtartamra vállalnia kell a fa rendszeres öntözését, gondozását.

(3) A telepítés engedélyezéséről a jegyző dönt.

(4) Amennyiben a fa az ültetést követő 3 éven belül kiszárad, a telepítést végző köteles azt eltávolítani és az ültetés helyén az eredeti állapotot helyreállítani, mely esetben a telepítést végző a kivágott fa pótlására nem kötelezhető

13. § (1) A pótlási kötelezettség teljesítésénél a várostűrő facsemeték törzsátmérője 4 cm-nél kisebb nem lehet. A törzsátmérőt a fa talajszint feletti 1 méter magasságban mért törzskerületéből kell számolni.

(2) A pótlási kötelezettség pénzben történő megváltásából befolyt összeget a kerületi Környezetvédelmi Alapban elkülönítetten kell kezelni. A befolyt összeget a közterületek, vagy Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzatának fenntartásában működő intézmények zöldfelületei minőségének javítására kell fordítani, cserje- és faültetésre, útsorfák telepítésére, fasorok rekonstrukciójára a mindenkori költségvetési rendeletben jóváhagyottak szerint.

(3)^[24] Ha építési vagy bontási munkák során a kertészeti, fakivágási tervdokumentációban megmaradóként, vagy megvédendőként feltüntetett fák kivágásra kerülnek, elpusztulnak, vagy jelentős mértékben károsodnak, pótlásukra – tekintet nélkül arra, hogy az érintett fa közterületi ingatlanon, vagy nem közterület megnevezésű ingatlanon található – az engedély nélküli fakivágásra vonatkozó szabályok az irányadók

(4) A pótlási kötelezettség megtörténtét a kötelezett kérelmére a jegyző igazolja.

13/A. § ^[25] (1) Fás szárú növény engedély nélküli kivágása esetén a jegyző az erről való tudomásszerzést követően a 8. § (2) és 10. § (1) bekezdésben meghatározott mértékben kötelezi a fát kivágó személyt – amennyiben ő nem ismert, az ingatlan tulajdonosát, használóját – a kivágott fás szárú növény pótlására.

(2) Közterületen lévő fás szárú növény engedély nélküli gallyazása esetén a jegyző az erről való tudomásszerzést követően, a károsult környezeti elem becsült költségével és a jogsértés súlyával arányosan, közigazgatási bírságot szab ki.

(3) Fás szárú növény engedély nélküli kivágása esetén az (1) bekezdés szerinti pótlási kötelezettség előírásán túlmenően, a károsult környezeti elem becsült költségével, a jogsértés súlyával arányosan a jegyző közigazgatási bírságot szab ki.

(4) A kiszabható közigazgatási bírság mértéke természetes személyek esetén legfeljebb kétszázezer forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében pedig legfeljebb kétmillió forint lehet.

(5) A közigazgatási bírság kiszabásáról és a bírság összegének meghatározásáról a jegyző jogosult dönteni.

(6) A közterület-felügyelő a közterület használatának ellenőrzése során a (7) bekezdésben meghatározott mértékű helyszíni bírságot szabhat ki, ha a helyszíni intézkedés alkalmával annak törvényi feltételei fennállnak.

(7) A kiszabható helyszíni bírság mértéke természetes személyek esetén legfeljebb ötvenezer forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében pedig legfeljebb ötszázezer forint lehet.

(8) Ha az ügyfél a jogsértést nem ismeri el, a közterület-felügyelő a rendelkezésre álló és megfelelően rögzített adatok jegyzőkönyvvel való megküldésével tájékoztatja az jegyzőt az (1) vagy (2) bekezdés szerinti jogsértés megtörténtéről.

13/B. § ^[26] (1) Közterületen lévő fás szárú növény, fasor kerületi értékké nyilvánítását bárki kezdeményezheti a kerületi értékké nyilvánítás célját tartalmazó – indokolást, valamint a kerületi értékké nyilvánítás célját tartalmazó – javaslat megküldésével, melyhez a kezdeményező csatolni köteles a javaslat indokoltságának alátámasztására szolgáló iratok, dokumentumok másolatát.

(2) A közterületi fás szárú növények, fasorok kerületi értékké nyilvánításáról a Képviselő-testület dönt, a kerületi értékké nyilvánított fás szárú növények, fasorok felsorolását e rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(3) A kerületi értékké nyilvánított közterületi fás szárú növényt, fasort táblával kell megjelölni, melyen fel kell tüntetni a kerületi értékké nyilvánítás tényét, és annak időpontját.

(4) A kerületi értékké nyilvánított közterületi fás szárú növény, fasor megóvásáról folyamatosan gondoskodni kell, melyhez a szükséges előirányzatot a képviselő-testület mindenkori költségvetési rendeletében biztosítja.

(5) Kerületi értékké nyilvánított közterületi fás szárú növény kizárólag baleset- vagy életveszély fennállása esetén vágható ki. A baleset- vagy életveszély fennállását független okleveles faápoló szakmérnök írásos szakvéleményben kell tanúsítania

14. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult eljárásokban, valamint a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.