1. § E rendelet hatálya kiterjed Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területén az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében lévő közutakra, közterületekre.

2. § A rendelet alkalmazásában

• 1. közterület: a közhasználatra szolgáló minden olyan önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat és az ingatlan-nyilvántartás ekként tartja nyilván; a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom számára a tulajdonos (használó) által megnyitott és kijelölt része; továbbá az a magánterület, amelyet azonos feltételekkel bárki használhat;
• 2. út: a járművek és a gyalogosok közlekedésére, vagy csak a járművek, illetve csak a gyalogosok közlekedésére szolgáló, e célra létesített vagy kijelölt közterület, illetőleg magánterület (közút, magánút). Magánútnak kell tekinteni az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló területen lévő, közforgalom elől elzárt utat is;
• 3. közút: a gyalogosok és a járművek közlekedésére szolgáló közterület; továbbá közútnak minősül az Önkormányzat tulajdonában vagy egyébként kezelésében lévő olyan magánterület (magánút) is, amely a közforgalom elől el nem zárt. Ennek megfelelően közút a gyalogút, a kerékpárút, valamint a gyalog- és kerékpárút is, ideértve a közút műtárgyát és tartozékát is;
• 4. magánút: a gyalogosok és a járművek közlekedésére szolgáló magánterület; a magánút közforgalom elől elzárt, vagy közforgalom elől el nem zárt magánút;
• 5. úttest: az útnak a járművek közlekedésére szolgáló része;
• 6. útburkolat: az úttestnek, a járdának, az út egyéb területének, illetve a kerékpárútnak az ideiglenes vagy végleges szilárd szerkezete (kockakő, betonkő, aszfalt stb., - az alappal és az ágyazattal együtt);
• 7. járda: az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló - az úttesttől szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel, vagy más látható módon elhatárolt - része;
• 8. kerékpárút: a jelzőtáblával kerékpárútnak megjelölt közút;
• 9. gyalogút: a kizárólag a gyalogosok közlekedésére szolgáló olyan közterület, amely nem minősül járdának;
• 10. gyalog- és kerékpárút: jelzőtáblával gyalog- és kerékpárútnak megjelölt közút;
• 11. az út műtárgya (közúti műtárgy): az áteresz, a felüljáró, a támfal, a bélésfal, valamint az út víztelenítését szolgáló létesítmény (burkolatlan vagy burkolt árok, szikkasztóárok, más vízelvezető létesítmény.
• 12. az út tartozéka: a várakozóhely, pihenőhely, a vezetőoszlop, a korlát, a forgalomtechnikai létesítmény, a forgalmi, útfenntartási és közlekedésbiztonsági célokat szolgáló műszaki, és egyéb létesítmény vagy berendezés (segélykérő telefon, parkolójegy-kiadó automata, közösségi közlekedési megállóhelyre kihelyezett utasváróhely, utcabútor, a járművek várakozását szabályozó eszköz, kerékpártároló), az út üzemeltetéséhez szükséges elektronikus hírközlő eszköz és hálózat, a zajárnyékoló fal és töltés, továbbá a hidak, a felüljárók, az alagutak és az aluljárók speciális tartozékai;
• 13. forgalomtechnikai létesítmény: a forgalomirányító fényjelző készülék (a továbbiakban: jelzőlámpa), a közúti jelzőtábla, az útburkolati jel, jelzőtest, a KRESZ 20. §-ában meghatározott „egyéb közúti jelzés”, a várakozást gátló eszköz (pl. poller, korlát), valamint a forgalomirányító jelzésrendszer alépítménye (csőhálózat, akna);
• 14. közúti jelzés: a forgalomtechnikai létesítmény által adott jelzés;
• 15. útcsatlakozás: útnak, járműforgalmat szolgáló létesítmény területének, illetve a járművek közút melletti ingatlanról a közútra való ráhajtását szolgáló területnek a közúthoz csatlakozása;
• 16. közút fejlesztése (létesítése, építése,): érvényes útügyi műszaki előírások, illetve szabványok szerint meghatározott műszaki jellemzőkkel rendelkező szilárd burkolatú út vagy földút létrehozása;
• 17. közút felújítása (korszerűsítése): a nem megfelelő, vagy rossz állapotú szilárd burkolatú út vagy útszakasz átépítése annak érdekében, hogy az megfeleljen a közlekedés biztonsága és kulturáltsága követelményeinek;
• 18. közút üzemeltetése: a közúton és közvetlen környezetében végzett olyan szolgáltatások és egyéb tevékenységek összessége - ideértve a közút fenntartását, tisztántartását, síkosságmentesítését, hóeltakarítását, valamint a közút állapotának ellenőrzését és vizsgálatát is - amelyek a közúti forgalom biztonságos és kulturált lebonyolítását szolgálják vagy segítik elő;
• 19. közút fenntartása (karbantartása): a közút biztonságos közlekedésre alkalmas állapotban tartása, a forgalmi igénybevételből, az időjárási és az egyéb természeti hatásokból származó természetes leromlás ellensúlyozása;
• 20. közút közlekedési célú igénybevétele: a közúton járművel való közlekedés (ideértve a járművel való megállást és a várakozást is) illetve gyalogosközlekedés;
• 21. közút közlekedési célú rendkívüli igénybevétele: a közút közlekedési célú igénybevétele olyan járművel, amely a külön jogszabályban meghatározott legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést, illetve méretet meghaladja, illetve a külön jogszabályban meghatározott korlátozott forgalmú övezetben, védett övezetben levő közút és korlátozott forgalmú közút közlekedési célú igénybevétele olyan járművel, amely e külön jogszabály értelmében a korlátozott forgalmú övezetben, védett övezetben levő közutat és a korlátozott forgalmú közutat nem vehetné igénybe;
• 22. közút nem közlekedési célú igénybevétele: a közút területének (vagy e terület egy részének) - ideiglenes vagy tartós - elfoglalása
  • a) építési munka elvégzése céljából (közút fejlesztése, felújítása,; fenntartása, közúthoz csatlakozás létesítése; a közút területén levő vagy területét érintő közmű létesítése, fenntartása, a közutat érintő vasúti pálya és tartozékai létesítése, fenntartása, valamint a közút burkolatának felbontásával járó egyéb munkák végzése), vagy
  • b) építési munkával nem járó célból (pl. a közúton rendezvények tartása, reklámtábla vagy reklámberendezés elhelyezése, vendéglátó-ipari létesítmények vagy kereskedelmi létesítmények, berendezések elhelyezése, közút melletti épületek állványozása, egyéb ideiglenes anyagok vagy berendezések elhelyezése);
• 23. közút nem közlekedési célú rendkívüli igénybevétele: a közútnak az egyes közművek üzemzavarának idejére vonatkozó, halasztást nem tűrő hibaelhárítás és helyreállítás céljából történő; illetve ár- vagy belvízvédekezés, helyi vízkárelhárítás, vagy elemi csapás miatti igénybevétele;
• 24. közmű: a közterületen, az alatt vagy felett elhelyezett közművezeték - ide értve annak külön jogszabály által meghatározott biztonsági övezetét is -, és anyagszállításra, adatátvitelre vagy erőátvitelre szolgáló egyéb vezeték, a hozzá tartozó műszaki létesítményekkel;
• 25. Közútkezelő: az Önkormányzat polgármestere;
• 26. közút forgalomtechnikai kezelője (Forgalomtechnikai kezelő): Budapest Főváros teljes közforgalomnak megnyitott közúthálózata tekintetében - jogszabályban meghatározott esetekben - a Fővárosi Közgyűlés;
• 27. közúton megvalósuló műszaki beavatkozás: minden olyan közúton történő beavatkozás, amely az út, vagy annak tartozéka megbontásával, átalakításával, építésével vagy a végleges forgalmi rend módosításával jár;
• 28. közmű üzemeltetője: a közmű külön jogszabályban meghatározott előírások szerinti üzemeltetésének gyakorlásáért felelős szervezet;
• 29. tervezési alaptérkép: a közúton megvalósítani tervezett műszaki beavatkozások terveinek alapjául szolgáló, a tervezési területen található objektumokat feltüntető geodéziai felmérésen és az ingatlan-nyilvántartáson alapuló, a meglévő állapotot tükröző helyszínrajz a vonatkozó útügyi, műszaki előírásoknak megfelelően;

3. § Az Önkormányzat nevében eljárva a polgármester adja ki - e rendeletben foglaltaknak megfelelően - a külön jogszabályokban előírtak szerinti közútkezelői hozzájárulást. A kiadott közútkezelői hozzájárulás tartalmazza a hozzájárulás feltételeit. A közútkezelői hozzájárulás tovább nem ruházható, kizárólag a hozzájárulásban nevesített igénybevevőt jogosítja fel a közút nem közlekedési célú igénybevételére.

4. § (1) A közútkezelői hozzájárulást annak kell beszereznie, aki a helyi közutat - közlekedési vagy nem közlekedési célból - igénybe kívánja venni, vagy a közút forgalmi rendjét meg kívánja változtatni (a továbbiakban: a kérelmező). A kérelmező meghatalmazott útján is eljárhat.

(2) A kérelmezőnek a közútkezelői hozzájárulás iránti kérelmét az igénybevétel okának figyelembevételével, a vonatkozó jogszabályi előírások szerinti tartalommal és mellékletekkel kell benyújtania. A közútkezelő - szükség szerint - egyéb dokumentáció becsatolását vagy adat közlését is kérheti az igénybevétel (tevékenység) formájától, módjától, időtartamától és mértékétől függően, valamint kapu vagy telekbejáró esetében.

5. § (1) A közút fejlesztését, felújítását, továbbá a közút (ezen belül az úttest, a járda, a gyalogút, a kerékpárút, valamint a gyalog- és kerékpárút) burkolatának teljes szélességű helyreállítását követő 5 évig azon burkolatbontással járó munka - a közút nem közlekedési célú rendkívüli igénybevételének ( 10. §) kivételével - nem végezhető. A közútkezelő csak kivételesen indokolt esetben járulhat hozzá az ilyen munkák 5 év letelte előtti megkezdéséhez.

(2) A kérelmező - az 5 éves burkolatbontási tilalomra tekintettel - a közút építésének megkezdése előtt köteles

• a) már a tervezés időszakában felhívni az érintett ingatlanok tulajdonosait azoknak az igényeiknek a bejelentésére, amelyeknek a kielégítése burkolatbontással jár (csatorna, víz-, gázbekötés, stb.);
• b) figyelmeztetni az ingatlantulajdonosokat arra, hogy ha a közműbekötési igényüknek megfelelő munkát az útépítéssel összhangban nem végeztetik el, úgy arra az útépítés befejezését követő 5 éven belül nem lesz lehetőségük;
• c) felhívni az érintett közművek kezelőit arra, hogy hálózatukat vizsgálják meg, és a szükséges felújítási munkákat végezzék el, valamint az érintett ingatlanok hiányzó csatlakozó-vezetékeit - ha ezek elvégzése 5 éven belül lenne esedékes - építsék ki úgy, hogy a későbbiekben az útburkolat felbontása ne váljon szükségessé.

Az a)-c) pontokban meghatározott felhívásokra és figyelmeztetésre vonatkozó dokumentumokat a közútkezelői hozzájárulás iránti kérelemhez csatolni kell.

6. § (1) A rendelet hatálya alá eső közutakon végzett következő tevékenységek tekintetében a tényleges munkavégzés megkezdése előtt legalább 30 nappal a kérelmezőnek munkakezdési hozzájárulást kell kérnie az erre a célra szolgáló, e rendelet 2. melléklete szerinti formanyomtatványon:

• a) közút fejlesztése, felújítása,
• b) a közút építési munkával járó fenntartása,
• c) a közúthoz útcsatlakozás létesítése,
• d) a közút területén lévő (ideértve a közút alatt és a közút felett lévő) közmű (légvezeték, távközlési vezeték, optikai kábel stb.), továbbá olyan közmű létesítése, amely a közút területét érinti.

(2) A rendelet hatálya alá eső közutakon végzett következő tevékenységek tekintetében a tényleges munkavégzés megkezdése előtt legalább 15 nappal egyszerűsített munkakezdési hozzájárulást kell kérni az erre a célra szolgáló, e rendelet 3. melléklete szerinti formanyomtatványon:

• a) közművek kizárólag útburkolatban, járdafelületen és zöldfelületen elhelyezkedő szerelvényének cseréje, javítása, szintbe helyezése;
• b) közművek kizárólag útburkolatban, járdafelületen és zöldfelületen elhelyezkedő akna fedlapjának cseréje, javítása, szintbe helyezése.

(3) A közúton burkolatbontással nem járó, de a közút területének (vagy e terület egy részének) ideiglenes vagy tartós elfoglalása esetén a kivitelező a közútkezelői hozzájárulás birtokában is köteles a közút kezelőjét a munka tényleges megkezdését megelőzően legalább 72 órával értesíteni.

(4) Távközlési vagy optikai kábelfektetés esetén a munkakezdési hozzájárulást az építtetőnek kell kérnie.

(5) Nincs szükség munkakezdési hozzájárulásra a közút nem közlekedési célú - külön jogszabályban meghatározott - rendkívüli igénybevétele esetén. Az igénybevétel megkezdését azonban a közút ilyen igénybevevője is köteles bejelenteni e rendelet 10. §-ában foglaltaknak megfelelően a közútkezelőnek.

(6) A munkakezdési hozzájárulás és az egyszerűsített munkakezdési hozzájárulás iránti kérelmet - a jogszabályi előírásokban foglaltaknak megfelelő tartalommal és mellékletekkel - az erre rendszeresített, e rendelet mellékletei szerinti formanyomtatványon kell benyújtani a közútkezelőnek.

(7) A munkakezdési hozzájárulás iránti kérelemhez csatolni kell:

• a) a közműüzemeltetők kiviteli tervekre adott teljes körű nyilatkozatait,
• b) hat hónapnál nem régebbi hozzájárulással ellátott forgalomtechnikai tervet és ideiglenes forgalomszabályozási tervet,
• c) az építési engedélyt vagy a létesítési hozzájárulást, és az illetékes közmű-üzemeltető tervjóváhagyását,
• d) az (1) bekezdés c)-d) pontjaiban említett munkák esetén a közút igénybevételét bemutató helyszínrajzot, valamint a közút érintett szakaszának keresztmetszeti rajzát,
• e) a tervező vagy a kivitelező nyilatkozatát arról, hogy a kivitelezési tervet minden, a munkával érintett közmű és közműjellegű hálózat üzemeltetőjével egyeztette, és a megoldás megfelel az egyeztetés eredményének, továbbá a jogszabályi és egyéb előírásoknak,
• f) a beruházó vagy a kivitelező nyilatkozatát arról, hogy a munkával érintett közmű és közműjellegű hálózat üzemeltetőinek nyilatkozatai teljes körűek, és azok a kérelem időpontjában érvényesek,
• g) az igénybe venni kívánt terület tulajdonosának hozzájárulását,
• h) a közút üzemeltetőjének nyilatkozatát,
• i) az építési munkák által érintett közúthoz kapcsolódó zöldterület megóvására irányuló, valamint az építési munkák során elkerülhetetlenül károsodó zöldterület helyreállítása érdekében teendő intézkedések ismertetését.

(8) A (7) bekezdés d) pontjában említett helyszínrajzon megjelölt - igénybe venni kívánt - területen kívül további terület a munkavégzéshez csak külön közútkezelői hozzájárulás alapján vehető igénybe.

(9) Az egyszerűsített munkakezdési hozzájárulás iránti kérelemhez csatolni kell:

• a) M=1:500 vagy ennél nagyobb méretarányú helyszínrajzot, ábrázolva a beavatkozás helyét/helyeit, a megbontandó burkolat nemének megjelölésével,

(10) Burkolatbontással járó munkához a november hó 15. és március hó 15. közötti időszakra munkakezdési hozzájárulás csak rendkívüli esetben adható. Ennek tekinthető, ha a várható időjárási viszonyok a munkát megengedik, és a munkakezdési hozzájárulás jogosultja kötelezettséget vállal a téli munkavégzés feltételeinek biztosítására.

(11) Ha a közutat nem közlekedési célból a közútkezelő hozzájárulása nélkül, vagy a hozzájárulásban előírt feltételektől eltérően vették igénybe, a közlekedési hatóság - a közútkezelő kérelme alapján - az igénybevevőt az eredeti állapot helyreállítására, a hozzájárulásban előírt feltételek betartására, valamint a közút állagának védelme és a forgalom biztonsága érdekében szükséges intézkedések megtételére kötelezheti.

7. § (1) Az Önkormányzat kezelésében lévő közutakon, kerékpárúton, járdán tartandó futóversenyek kapcsán a futóverseny tényleges megtartása előtt legalább 30 nappal a kérelmezőnek igénybevételi hozzájárulást kell kérnie az erre a célra szolgáló, e rendelet 4. melléklete szerinti formanyomtatványon.

(2) Az igénybevételi hozzájárulás iránti kérelmet a közútkezelőnek kell benyújtani és a kérelemhez csatolni kell a forgalomkorlátozási tervet.

8. § (1) A közutak nem közlekedés célú igénybevételéért az igénybevevőnek igénybevételi díjat kell fizetnie, melynek mértékét e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) A fizetendő igénybevételi díj összegét a munkakezdési hozzájárulás alapján kiállított díjmeghatározás tartalmazza.

(3)^[1] A kérelmező által minimálisan fizetendő igénybevételi díj összege 10.000 forint, az igénybe vett terület nagyságától és az igénybevétel időtartamától függetlenül.

(4)^[2] Az 1. mellékletben megállapított díjakat általános forgalmi adó nem terheli.

(5) Az igénybevételért fizetendő díj előre esedékes, a burkolatbontási munkák megkezdése előtt legalább 3 nappal a befizetésről szóló igazolást be kell mutatni a közútkezelő felé. A díjfizetés igazolásáig a munkakezdési engedély nem állítható ki, a közutakat érintő munkavégzés vagy egyéb nem közlekedés célú igénybevétel nem kezdhető meg.

(6) Nem kell igénybevételi díjat fizetni:

• a) Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának beruházása,
• b) Budapest Főváros Önkormányzatának beruházása,
• c) Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata által szervezett kulturális rendezvény, vásár vagy más egyéb esemény megrendezéséhez kapcsolódó nem közlekedési célú igénybevétel esetén.

9. § Munkakezdési hozzájárulás nem adható kérelmező részére, ha

• a) korábbi kivitelezésekből adódó garanciális javításokat nem végezte el,
• b) Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata felé igénybevételi díj jogcímen tartozása van.

10. § (1) A közút nem közlekedési célú rendkívüli igénybevétele esetén az igénybevevő köteles az igénybevételt a közútkezelőnek - az igénybevétel megkezdése előtt lehetőleg 12 órával, de legkésőbb azzal egyidejűleg - elektronikus úton bejelenteni. A munkaterület helyszínén tartózkodó személynek ismernie kell az elektronikus úton történt bejelentés azonosító számát, ellenőrzés esetén azt közölnie kell az ellenőrzést végzővel. A rendkívüli igénybevétel okának meghatározását, továbbá a rendkívüli igénybevétel halaszthatatlanságára vonatkozó egyértelmű üzemeltetői nyilatkozatot a meghibásodás tudomására jutásának idején, de legkésőbb a munka megkezdését követő 12 órán belül - elektronikus úton - köteles megküldeni a közútkezelőnek.

(2) A rendkívüli igénybevétel idejére az igénybevevőnek a munkavégzés helyszínén egy 1,00 m x 0,50 m méretű, az igénybevevő nevét, elérhetőségét, a munkálatok megnevezését feltüntető táblát kell elhelyeznie.

(3) Ha a rendkívüli igénybevétel (az útburkolat helyreállítását is beleértve) 120 órán belül nem fejezhető be, az igénybevevő köteles a munka folytatásához a közútkezelő hozzájárulását – a szükséges dokumentumok csatolásával – megkérni, és a munkát a közútkezelő által meghatározott feltételek figyelembevételével kell elvégeznie.

(4) A rendkívüli igénybevétellel felbontott úttest, járda, gyalogút, kerékpárút, gyalog- és kerékpárút burkolata helyreállításakor (szerkezet, terület nagysága) jelen rendelet 19. §-ában leírtak szerint kell eljárni. A kivitelezést úgy kell végrehajtani, hogy az a vonatkozó szabványok és útügyi műszaki előírások feltételeinek is megfeleljen.

11. § (1) A közúton végzett munkákkal érintett munkaterületet a forgalomtól - a külön jogszabályban meghatározottak és a jóváhagyott ideiglenes forgalomszabályozási terv szerint - el kell választani. Ennek megfelelően a munkaterületre előjelzéssel fel kell hívni a figyelmet, és azt közúti jelzéssel meg kell jelölni.

(2) A gyalogosok, a mozgáskorlátozottak, valamint a megkülönböztetett jelzést használó gépjárművek biztonságos közlekedését, a célfuvarok teljesítését, a települési szilárd és folyékony hulladék elszállítását, továbbá az ingatlanokra, üzletekbe való bejárás lehetőségét a közúton - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - a munkavégzés ideje alatt is biztosítani kell.

(3) Az útelzáró berendezéseken fel kell tüntetni a munkát végző cég nevét és címét, valamint közmű esetén annak fajtáját (gáz, elektromos áram, csatorna stb.).

(4) A közúti útelzárás, elkorlátozás és forgalomterelés elemeinek meg kell felelniük a vonatkozó útügyi műszaki előírásokban foglalt követelményeknek.

(5) A forgalom számára fenntartott területen munkagép, anyagszállító jármű nem tartózkodhat, anyagot nem tárolhat, a közútnak bármilyen célból csak a forgalomszabályozási tervben megjelölt része foglalható el.

12. § (1) A munkakezdési hozzájárulás jogosultjának a kivitelezés teljes időtartama alatt gondoskodnia kell arról, hogy a munkaterületen a vonatkozó jogszabályokat, valamint a szabványokat, az útügyi műszaki előírásokat és irányelveket, továbbá a közútkezelői hozzájárulásban előírt építési, forgalomtechnikai és egyéb rendelkezéseket betartsák. Az erre vonatkozó hozzájárulásokat a munkaterületen kell tartani.

(2) A munkavégzés ideje alatt a munkaterület teljes helyreállításáig a munkakezdési hozzájárulás jogosultja teljes felelősséggel tartozik a munkaterületért.

13. § (1) Bontással járó munkát csak akkor szabad megkezdeni, ha annak folyamatos végzéséhez és az előírt határidőre történő befejezéséhez minden feltétel biztosított. A munka végzése során késedelem nélkül be kell jelenteni a munkavégzés ütemezésének módosulását.

(2) A munka folyamatos végzésének feltételei akkor biztosítottak, ha:

• a) az előírt engedélyek és hozzájárulások megvannak,
• b) a munka gyors ütemű végrehajtásához szükséges anyag, munkaerő és fuvareszköz rendelkezésre áll,
• c) a munka befejezését követően az útburkolat végleges helyreállításának feltételei fennállnak.

A fenti feltételek teljesülését a munkakezdési hozzájárulás jogosultja a közútkezelő, vagy Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébeti Polgármesteri Hivatal köztisztviselője felhívására igazolni köteles.

(3) A főútvonalon vagy a városképi szempontból egyébként kiemelt területen folyó jelentősebb és huzamosabb ideig (egy hónapnál hosszabb ideig) tartó építés esetén a vonatkozó útügyi műszaki előírás szerint útépítési adatközlő táblát kell elhelyezni.

14. § (1) A munkavégzés során biztosítani kell a közművek és a forgalomtechnikai létesítmények megközelíthetőségét. A közmű-létesítmények felszíni szerelvényeit szabadon kell hagyni.

(2) A bontási munkákat - kézi feltárással történő kivitelezés esetén is - különös óvatossággal kell elvégezni.

(3) Földmunka esetén a munkaárok fát 2 m-nél jobban nem közelíthet meg. Amennyiben a nyomvonalas létesítmény kiépítése más módon - valamilyen kényszerhelyzet miatt - nem oldható meg, a gyökérzet megóvása mellett - kézi vagy gépi - átfúrást kell alkalmazni. Az átfúrás a fa törzsét 1 m-nél jobban nem közelítheti meg.

(4) Fa törzsétől mért 3 m-es sugarú körön belül a gyökérzónában lévő föld kitermelését kizárólag kézzel szabad végezni. A munkák során 5 cm-nél vastagabb gyökeret elvágni tilos. A 2 és 5 cm közötti vastagságú elvágott gyökerek esetében merőleges, sík metszési felületet kell kialakítani, azokat óvni kell a huzamosabb kiszáradástól, ezért mielőbbi földtakarást kell alkalmazni.

(5) Az építési munkák által érintett területen a munkagépek hatósugarán belüli, illetve a szállítójárművek útvonalába eső fák törzsét - amennyiben a fák sérülésének veszélye fennáll - a munkálatok ideje alatt kalodával kell védeni. A kalodát a törzshöz rögzíteni nem szabad.

(6) Ha az előretervezett bontási munkák folyamán az útburkolat szintjéhez viszonyítva gyalogúton, járdán, kerékpárúton, valamint gyalog- és kerékpárúton a 25 cm-t, úttesten a 40 cm-t meghaladó mélységig kell lehatolni, úgy ezt a hozzájárulás jogosultja a munka megkezdése előtt köteles az érintett közműveknek, és a régészeti védettség alatt álló terület esetén 30 cm mélységet meghaladó földmunka esetén az illetékes kulturális örökségvédelmi hatóságnak bejelenteni. Villamos energia közszolgáltatást biztosító föld feletti és föld alatti vezeték biztonsági övezetében - a biztonsági övezetről szóló külön jogszabály előírásai szerint - tilos, vagy csak korlátozásokkal megengedett munkát végezni.

(7) Járdán, gyalogúton és kerékpárúton a vezeték- (kábel-) fektetési munkát úgy kell végezni, hogy az, valamint a föld visszatöltése, tömörítése és a betonalap készítése folyamatosan kövesse a nyomvonalat. A nyitott munkaárok hossza nem haladhatja meg az egy kábeldobon levő kábelmennyiség hosszát. Újabb szakasz bontására csak akkor és olyan mértékben kerülhet sor, ha és amennyiben a korábban megnyitott munkaárok-szakasz visszatöltése és ideiglenes helyreállítása megtörtént.

(8) Közmű fektetésénél vagy javításánál a vezetékek helyszínrajzi és magassági adatainak geodéziai bemérése (rögzítése) után a munkaárok visszatöltését szakszerű tömörítéssel kell elvégezni. Ennek során a kitermelt, de visszatöltésre alkalmatlan, fagyott vagy veszélyes anyagot nem szabad felhasználni.

15. § (1) A munkavégzés során a hozzájárulás jogosultjának gondoskodnia kell a csapadékvíz akadálytalan lefolyásáról, és az egyéb szennyeződések folyamatos eltakarításáról.

(2) A földmérési jelek megrongálódását, jogosulatlan elmozdítását a hozzájárulás jogosultja köteles a területileg illetékes földhivatalnak bejelenteni, és a helyreállítás költségeit viselni.

(3) Lakott területen este 22 órától reggel 6 óráig - az üzemzavar elhárítását és a váratlanul felmerült, vagy közérdekből el nem halasztható munkákat, valamint a közútkezelői hozzájárulásban előírt több műszakos munkavégzést kivéve - nem szabad a külön jogszabályban meghatározott zajszintet meghaladó mértékű zajjal járó építési, javítási vagy más bontási, illetve rakodási munkálatokat végezni.

16. § (1) A munka végzése során biztosítani kell az építőanyagok, csövek, sínek, stb. kiszállítására és a munkahelyen történő megfelelő tárolására vonatkozó előírások maradéktalan betartását. A munkahelyen csak a folyamatos munkavégzést biztosító anyagmennyiség tárolható.

(2) A felbontott burkolat olyan idomköveit, amelyeket a hozzájárulás jogosultja visszaépít, úgy kell tárolni, hogy az a közlekedést ne akadályozza, biztonságát ne veszélyeztesse, és ne okozzon szennyeződést.

(3) A kitermelt anyagot - mind a gyalogos-, mind a járműforgalom felőli oldalon - a szétszóródást megakadályozó megtámasztással kell biztosítani.

(4) A hézag-kiöntő anyagot (bitument stb.) az elszállításig úgy kell tárolni, hogy az útburkolatot ne szennyezze be.

(5) Fák tövében, zöldterületen, a közművek felszíni szerelvényein az építési anyagokat, a kitermelt földet és törmeléket tárolni még ideiglenes jelleggel sem szabad.

(6) A munkavégzés folyamán kitermelt, de fel nem használt anyagot (föld, törmelék, kőanyag stb.) közterületen tárolni nem szabad. Azt a hozzájárulás jogosultjának késedelem nélkül - legkésőbb a következő nap reggel 7 óráig - a munkakezdési hozzájárulásban előírt lerakóhelyre kell elszállítania, és dokumentálnia kell az anyagnak a lerakóhelyen való átadását.

17. § (1) A munka elvégzésével egy időben - amennyiben a végleges helyreállítás nem történhet meg azonnal - az útburkolatot ideiglenes jelleggel kell helyreállítani. Az ideiglenes helyreállítást hidegen bedolgozható aszfaltanyaggal, a kőburkolat szakszerű helyreállításával, vagy az erre a célra szolgáló műkő- vagy betonidomokkal kell elvégezni úgy, hogy az ideiglenesen helyreállított burkolat a biztonságos közlekedésre alkalmas legyen.

(2) Az útburkolatot - annak végleges helyreállításáig - a munkakezdési hozzájárulás jogosultjának biztonságos közlekedésre alkalmas állapotban kell tartania.

18. § (1) A közutat érintő munka befejezését követően a felbontott burkolat - ideértve az útburkolati jeleket és az úttartozékokat is - végleges helyreállítását azonnal meg kell kezdeni, és a munkakezdési hozzájárulásban előírt határidőre be kell fejezni.

(2) A közút területén, alatta, felette elhelyezkedő közművek, közmű fedlapok, szerelvények közutat érintő elhelyezése, építése esetén a közmű üzemeltetője vagy megbízottja köteles az úttestet úgy helyreállítani, hogy az út függőleges vonalvezetésében a közmű fedlapok, szerelvények indokolatlan eltérést ne okozzanak.

(3) A közmű üzemeltetője, valamint a közúton munkát végző a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettsége megszegéséből eredő károkért felelősséggel tartozik.

(4) A helyreállítási (földvisszatöltési) munkák során a közútkezelői hozzájárulásban a munkakezdési hozzájárulás jogosultjának terhére talajmechanikai vagy egyéb ellenőrző vizsgálatok rendelhetők el.

(5) Zöldterület megrongálása esetén a kivitelezéssel érintett zöldterületek növényzetét helyre kell állítani, és az ennek tényét igazoló iratokat át kell adni a zöldterületek kezelőjének.

(6) A helyreállítást a közútkezelői hozzájárulásban előírtak szerint, szakszerűen, a vonatkozó szabványok és útügyi műszaki előírások szerint kell végrehajtani.

19. § (1) A felbontott úttest, járda, gyalogút, kerékpárút, gyalog- és kerékpárút burkolata helyreállításának módját úgy kell végrehajtani, hogy az a vonatkozó szabványok és útügyi műszaki előírások feltételeinek is megfeleljen.

(2) A helyreállítás során a kiemelt munkaárok visszatöltésére csak arra alkalmas anyagot szabad felhasználni, amelyet anyagától függően 10–25 cm-es terítési vastagságokban, réteges tömörítéssel kell beépíteni. A közművezetékek környezetében Trγ = 85%-os, a töltéstestben Trγ = 90%-os tömörséget, illetve a földmű felszínén E2 = 40 MN/m2 teherbírási értéket kell elérni. Az alapburkolat alá minimum 20 cm vastag, Trγ = 95%-os tömörségű, E2 = 60 MN/m2 teherbírási értékű homokos kavics ágyazatot kell helyezni. A további helyreállítás csak a megfelelő tömörséget igazoló mérési jegyzőkönyvek megléte esetén folytatható. Az üzemeltető tömörségi ellenőrző mérést végezhet.

(3) A felbontott kis- és nagykő-burkolatokat a meglévő és megmaradó burkolattal azonos anyagú és azonos méretű kövekből, azonos sor és hézagkiosztással, illetve a környező ívszeleteket és hullámvonalakat megtartva kell helyreállítani úgy, hogy a helyreállított felületek a környezetükhöz illeszkedjenek.

(4) Betonkő burkolatú pályaszerkezetek helyreállításakor az eredeti, vagy azzal megegyező típusú, vastagságú, színű és felületi megjelenésű burkolóköveket kell alkalmazni.

(5) Kő- és betonkő burkolatok helyreállításakor a kövek magassági helyzetét úgy kell meghatározni, hogy azok a vibrációs tömörítés után illeszkedjenek a környező burkolathoz, esetleg a vágányok szintjéhez, a közműszerelvényekhez, az egyéb építményekhez.

(6) A helyreállítás során az útburkolat felületét úgy kell kialakítani, hogy a csapadékvíz elvezetése biztosított legyen.

(7) A kivitelezés során megrongálódott zöldterületet, annak növényzetével együtt a hozzájárulás jogosultjának - az eredeti állapotnak megfelelően, illetve a zöldterület teljes vagy részleges átépítése esetén a zöldterület kezelője által elfogadott zöldterület-rendezési tervnek megfelelő módon - helyre kell állítania vagy állíttatnia, az alábbiak szerint:

• a) Az építési munkákat követően a zöldterület részét képező, károsodott (kitermelt, szennyeződött illetve elszállított) termőtalaj pótlásáról - I. osztályú termőföld visszatöltésével - gondoskodnia kell, fák 3 m-es körzetében a kitermelt talajszelvény teljes mélységében (1 m mélységig), egyéb zöldterületeken 20 cm mélységig. Munkagéppel történt földletermelés esetén a visszatöltést megelőzően a tömörödött talaj felszínét fel kell lazítani. A visszatöltött termőföldről minőségi tanúsítványt kell bemutatni a zöldterület kezelőjének.
• b) A zöldterület helyreállítási munkáját kertészeti szakképesítésű személlyel kell végeztetni.
• c) A zöldterület-helyreállítási munkák elvégzését követően a zöldterület kezelőjével és üzemeltetőjével helyszíni bejárást kell tartania.

20. § (1) Aszfaltburkolatú utaknál az aszfalt útpályát - amennyiben a közútkezelő mást nem ír elő - minimum 10 cm összvastagságú, 2 rétegű hengerelt aszfaltburkolattal kell helyreállítani. Kis felületű (max. 2 m2) vagy pontszerű bontások helyreállításánál, közmű fedlapok, szerelvények javításakor, cseréjekor, szintbehelyezésekor - meglévő hengerelt aszfalt esetén is - a közúti forgalomra alkalmas minőségű, 9 cm (2x4,5 cm) összvastagságú öntött aszfalt kopó- és kötőréteg alkalmazható. Építéskor a vonatkozó szabványok és útügyi műszaki előírásokban, valamint a kiadott közútkezelői hozzájárulásban előírt minőségi követelményeket be kell tartani.

(2) Útpálya felbontása esetén a helyreállítási kötelezettség a (3) bekezdésben foglaltak szerint terheli a munkakezdési hozzájárulás jogosultját.

(3) Újjá kell építeni a meglévő útburkolat területének teljes kopórétegét – nyomvonalas bontás esetén – a nyomvonal teljes hosszán és teljes keresztmetszetben az alábbiak szerint:

• a) ha az úttest több mint 50%-át felbontják, a közútkezelő előírja az úttest teljes szélességében történő újraépítését. A szegélyeket, amennyiben a meglévő szegély rongálódott vagy hiányos, cserélni, pótolni kell vagy szükség esetén a szegélyeket meg kell emelni az úttest mindkét oldalán.
• b) ha a forgalmi sáv több mint 50%-át felbontják, a közútkezelő előírja a forgalmi sáv teljes szélességében történő újraépítését. Az útszegélyeket, amennyiben a meglévő szegély rongálódott vagy hiányos, cserélni vagy pótolni kell az úttest mindkét oldalán.
• c) közműbekötés átvágása esetén a munkaároktól 1-1 méter hosszban a kopóréteget.

(4) Amennyiben a közútkezelő mást nem ír elő, úgy az útpálya aszfaltburkolat helyreállítását kötőréteg szintig a munkaárok szélességi méreteihez képest mindkét oldalon és hosszirányban is rétegenként 20-20 cm-es túlnyújtással, a kopó réteget minden bontással érintett forgalmi sáv teljes szélességében minimum a szélességgel megegyező hosszon kell újraaszfaltozni. Amennyiben azonban a munkaárok széle a kiemelt szegélytől 80 cm-re, vagy annál kisebb távolságra van, akkor az útpályát a kiemelt szegélyig teljes szerkezettel újra kell építeni. Az új kopóréteget a meglévőhöz minden esetben lépcsőmentesen kell csatlakoztatni, a szélek élvágóval történő levágása, valamint „kellősítése” bitumenes hézagtömítő szalag elhelyezése után.

21. § (1) A felbontott járda, gyalogút, kerékpárút, gyalog- és kerékpárút alapját földnedves betonból, vagy hidraulikus kötőanyagú stabilizációs alaprétegből kell kialakítani úgy, hogy annak minősége és vastagsága az eredetivel megegyező legyen, de legalább a vonatkozó útügyi műszaki előírás feltételeit kielégítse. Az alapréteg alá minden esetben min. 15 cm vastag, Trγ = 95%-os tömörségű homokos kavics ágyazatot kell beépíteni. Egyéb burkolatalapot a közútkezelő hozzájárulás – egyedi elbírálással – előírhat. A betonalap együttdolgozása érdekében a meglévő betonalap csatlakozó felületét érdesre kell kialakítani. C12/15 szilárdsági osztályú beton alkalmazásakor az alapréteg folytonosságát 2 m-ként kereszthézagolással meg kell szakítani.

(2) Úttest, járda, gyalogút, kerékpárút, gyalog- és kerékpárút felbontása esetén a szükséges alépítményi munkák elvégzése után (közmű fedlap és szerelvény szintbehelyezések, szegélyjavítások, betonalap javítások és helyreállítások) kezdhető meg az útburkolat szakszerű megépítése.

(3) Kerékpárút felbontása esetén a szükséges alépítményi munkák elvégzése után, a kerékpárutak burkolatát teljes szélességben szakszerűen újra kell építeni.

(4) Járda felbontása esetén, a szükséges alépítményi munkák elvégzését követően

• a) a járda burkolatát a felbontott szakasz szélességétől függetlenül - a szükséges alépítményi munkák elvégzésével, az eredeti járdaburkolattal megegyező anyaggal vagy lapburkolattal és megegyező műszaki paraméterekkel - a járda teljes szélességében szakszerűen helyre kell állítani;
• b) ha a közútkezelő mást nem ír elő, úgy a járda betonalapjának helyreállítását a munkaárok szélességi méreteihez képest mindkét oldalon és hosszirányban is 20 cm-es túlnyújtással kell elvégezni.

(5) Járda helyreállításakor hosszirányú munkahézag nem alakítható ki, keresztirányú hézag pedig csak 20 m-ként lehet. Aszfaltburkolat keresztirányú bontása esetén a kopóréteg helyreállítását a járda szélességével megegyező hosszon kell elvégezni, munkahézag kialakítása nélkül. Az új kopóréteget a meglévőhöz minden esetben hézag- és lépcsőmentesen kell csatlakoztatni.

(6) A járda burkolatának felbontásakor a nyomvonalba eső útcsatlakozásoknál a szegélysüllyesztésekkel egyidejűleg a vakok és gyengén látók közlekedésének elősegítése érdekében a Budapest Közút Zrt. által a közútkezelői hozzájárulásban meghatározott taktilis jeleket kell elhelyezni az alábbiak szerint:

• a) a kijelölt gyalogos-átkelőhellyel ellátott útkereszteződésekben mind a veszélyre figyelmeztető, mind a haladás irányát mutató vezetősávot ki kell építeni;
• b) a kijelölt gyalogos-átkelőhely nélküli útkereszteződésekben csak a veszélyre figyelmeztető jelzést kell kiépíteni.

22. § Nyomvonalas jellegű munkáknál a nyomvonalba eső útcsatlakozásoknál a kiemelt szegélyeket le kell süllyeszteni, és 10%-ot meg nem haladó esésű csatlakozó rámpát kell kialakítani a mozgáskorlátozottak közlekedésének megkönnyítése érdekében, a közútkezelő által előírt szélességben. A süllyesztés mértékének járdánál és gyalogútnál 2 cm-nek, kerékpárútnál valamint gyalog- és kerékpárútnál 0 cm-nek kell lennie. A csatlakozási rámpába eső fedlapokat és egyéb közműszerelvényeket megfelelő szintbe és esésbe kell helyezni.

23. § (1) Az útburkolat helyreállítását és az egyéb munkák befejezését követően (vagy azzal egyidejűleg) az építést megelőző forgalmi rendet a munkakezdési hozzájárulás jogosultja köteles a forgalomtechnikai hozzájárulásnak megfelelően helyreállítani, vagy az új forgalmi rendet kialakítani.

(2) Helyreállítás esetén a munkavégzés és forgalomterelés miatt kihelyezett ideiglenes közúti jelzőtáblákat, útburkolati jeleket el kell távolítani, az eredeti közúti jelzőtáblákat vissza kell szerelni, ki kell takarni, az eredeti útburkolati jeleket helyre kell állítani, a jelzőlámpákat eredeti állapotába és üzemmódjába kell helyezni.

24. § (1) A munkakezdési hozzájárulás jogosultja, illetve a rendkívüli igénybevétel bejelentője felelős azokért az általa vagy megbízottja, kivitelezője által okozott károkért, balesetekért, amelyek az e rendeletben, a közútkezelői hozzájárulásban vagy a munkakezdési hozzájárulásban meghatározott feltételeknek a megsértéséből erednek, és amelyek egyébként a kivitelezési munkák során, vagy azokkal összefüggésben keletkeznek.

(2) Ha a munkakezdési hozzájárulás jogosultja nem tartja be a munkakezdési hozzájárulásban előírt, illetve a rendkívüli igénybevételre meghatározott határidőt, a szükséges útburkolat-helyreállítási munkát (az útburkolati jeleket is beleértve), a közútkezelő - a munkakezdési hozzájárulás jogosultja, illetve az ideiglenes igénybevétel bejelentője terhére (költségére) - az üzemeltetővel (a vonatkozó közbeszerzési szabályok figyelembevételével) elvégeztetheti.

(3) A munkák befejezése után, a közúton maradt anyagokat, az ideiglenes forgalmi rendhez kapcsolódó közúti jelzéseket a közútkezelő - a munkakezdési hozzájárulás jogosultjának, illetve a rendkívüli igénybevétel bejelentőjének terhére (költségére) - az üzemeltetővel (a vonatkozó közbeszerzési szabályok figyelembevételével) elszállíttathatja.

(4) Ha a véglegesen helyreállított közúton - a munka nem megfelelő elvégzése miatt - süllyedés vagy más hiba mutatkozik, az elvégzett munkára vonatkozó kötelező alkalmassági határidőn belül a munkakezdési hozzájárulás jogosultját, illetve a rendkívüli igénybevétel bejelentőjét kötelezni lehet a hiba megszüntetésére. A hiba megszüntetéséig bekövetkező balesetekért, a balesetből eredő károkért a munkakezdési hozzájárulás jogosultját, illetve a rendkívüli igénybevétel bejelentőjét terheli a felelősség.

25. § (1) Ez a rendelet 2018. április 1. napján lép hatályba és a hatálybalépést követően megkezdett burkolatbontások esetén kell alkalmazni.

(2) Hatályát veszti az önkormányzat tulajdonában és kezelésében lévő helyi közutak nem közlekedési célú igénybevételéért fizetendő díj meghatározásáról szóló 25/2014. (VI.26.) önkormányzati rendelet.