Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkornányzat Képviselő-testületének 22/2019. (VII.26.) önkormányzati rendelete

a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 23/2015. (IX. 21.) önkormányzati rendelet módosításáról

Hatályos: 2019. 07. 27- 2019. 07. 26


Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata Képviselő-testületének

22/2019. (VII. 26.) önkormányzati rendelete

a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 23/2015. (IX. 21.) önkormányzati rendelet módosításáról


Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:


1. §

Hatályát veszti Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata Képviselő-testületének a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 23/2015. (IX. 21.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 3. § (12) és (13) bekezdése, a Rendelet 8. § (1) bekezdés c) és d) pontja, valamint a Rendelet 8. § (4) bekezdése.



2. §

E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.








Szabados Ákos

Dr. Demjanovich Orsolya

polgármester

jegyző







Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata Képviselő-testületének a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 23/2015. (IX. 21.) önkormányzati rendelete módosításáról szóló Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2019. (VII.26.) önkormányzati rendelete indokolása



Általános indokolás

Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete - 2015. november 1-i hatálybalépéssel - megalkotta a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 23/2015. (IX. 21.) önkormányzatai rendeletét (a továbbiakban: Rendelet). A Rendelet azokat a magatartásformákat határozza meg a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő cselekményként, illetve mulasztásként, amelyekre vonatkozó szabályok helyi rendeleteinkben (pl. közterület-használat, zöldterület védelme, önkormányzati jelképek használata, gyomnövények elterjedésének visszaszorítása stb.) kerültek meghatározásra, és amelyek korábban szabálysértési tényállásként, majd tiltott, közösségellenes magatartásként szankcionálhatók voltak, kiegészítve néhány, társadalmi igényt kielégítő tényállással.


A Magyar Közlöny 81. számában megjelent a Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5002/2019/5. számú határozata, melyben Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat Képviselő-testülete által alkotott önkormányzati rendelet törvényességi vizsgálata ügyében hozott döntést. A döntés alapján Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzat Képviselő-testületének azon rendelkezése, mely a zöldterületen gépjárművel történő várakozás és behajtás szabályait szabályozza és minősíti a közösségi együttéléssel szembe helyezkedő magatartásnak törvényellenes, mivel ezen tényállás párhuzamos szabályozást eredményez a szabálysértésekről, szabálysértési eljárásról és szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 224. § (1) bekezdésével.


Párhuzamos szabályozás lévén, az eseti ügyben eljáró bíróság álláspontja alapján helyi önkormányzat jelen szabályozással túlterjeszkedett Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben kapott felhatalmazás keretein.


Az ügyben eljáró bíróság indítványát a Kúria megalapozottnak találta, határozatában elvi éllel mondta ki, hogy a közúti közlekedés rendjére vonatkozó törvényi szabályozással azonos tárgyú, de a közösségi együttélés alapvető szabályai körében megalkotott helyi szabályozás a jogalkotást – törvényi felhatalmazás hiányában – indokolatlanul többszintűvé teszi.


Tekintettel a Kúria döntésére, valamint annak elvi tartalmára, indokolt a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 23/2015. (IX. 21.) önkormányzati rendelet módosítása, a Rendelet 8. § (1) bekezdés c) és d) pontjainak hatályon kívül helyezése, a többszintű szabályozás megszüntetése érdekében.


Mivel a Rendelet hatályon kívül helyezendő pontjaihoz szorosan kapcsolódnak a Rendelet 3. § (12) – (13) bekezdéseiben foglalt szabályok, valamint a Rendelet 8. § (4) bekezdésében foglalt szabályok, azok hatályon kívül helyezése is indokolt.



Részletes indokolás


1. §-hoz

A Rendelet 8. § (1) bekezdés c) - d) pontjainak értelmében a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg az, aki Pesterzsébet Önkormányzata tulajdonában álló közterületek használatáról szóló önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó zöldfelületeken járművel nem az erre a célra kijelölt utakon közlekedik, zöldterületre, gyepfelületre, parkosított területre gépkocsival vagy más járművel behajt, beáll.


A Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5002/2019/5. számú határozatában elvi éllel mondta ki, hogy a közúti közlekedés rendjére vonatkozó törvényi szabályozással azonos tárgyú, de a közösségi együttélés alapvető szabályai körében megalkotott helyi szabályozás a jogalkotást – törvényi felhatalmazás hiányában – indokolatlanul többszintűvé teszi.


A többszintű szabályozás és jogsértő állapot megszüntetése, elkerülése érdekében indokolt a Rendelet 8. § (1) bekezdés c) – d) pontjainak hatályon kívül helyezése. A 8. § (1) bekezdés többi pontja változtatás nélkül hatályban marad.


A Rendelet 8. § (4) bekezdése értelmében a közterület felügyelet - az üzemben tartó értesítése mellett és költségére - elszállítással eltávolíthatja azt a járművet, amely a 8. § (1) bekezdés d) pontja alá eső területen szabálytalanul várakozik. Tekintettel arra, hogy hatályon kívül helyezésre kerül azon jogszabályhely, amely alapján a gépjármű eltávolítását foganatosítani lehetne, jelen szabály hatályban tartása indokolatlan.


A Rendelet (12) – (13) bekezdései értelmében a gépjárművel elkövetett, e rendelet szerinti szabályszegés miatt a helyszíni bírságot a gépjárművezető távollétében is ki lehet szabni. Ilyenkor a gépjármű forgalmi rendszáma alapján megállapított üzemben tartó címére fizetési felhívást kell küldeni, amihez csatolni kell a kiszabott összeget tartalmazó készpénzátutalási megbízást. Ha a gépjármű üzemben tartója a helyszíni bírságot nem veszi tudomásul, az e rendelet szerinti közigazgatási eljárást az egyébként irányadó rendelkezések szerint kell lefolytatni. Így kell eljárni akkor is, ha a gépjármű üzemben tartójának megküldött csekkszelvényen vagy banki átutalással a helyszíni bírságot az e rendeletben meghatározott határidőn belül nem fizetik meg. Tekintettel arra, hogy jelen eljárási szabályok a hatályon kívül helyezendő anyagi jogi szabályokhoz szorosan kapcsolódnak, indokolttá válik azok hatályon kívül helyezése.



2. §-hoz

Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.