Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkornányzat Képviselő-testületének 3/2020. (II.26.) önkormányzati rendelete

a települési támogatásokról szóló 2/2015. (II. 17.) önkormányzati rendelet módosításáról

Hatályos: 2020. 03. 01- 2020. 02. 29

Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata Képviselő-testületének

3/2020. (II. 26.) önkormányzati rendelete


a  települési támogatásokról szóló 2/2015. (II.17.) önkormányzati rendelet módosításáról



Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10.§ (1) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 132. § (4) bekezdés g) pontjában és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:


1. § A települési támogatásokról szóló 2/2015. (II.17.) önkormányzati rendelet                 (a továbbiakban: Rendelet) 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A rendelet 15. § (14) bekezdése szerinti rendkívüli települési támogatás tekintetében a rendelet hatálya Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező a Szt. 3. § (1)-(3) bekezdésében foglalt személyekre terjed ki.”

2. § (1) A Rendelet 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A vagyont, vagyoni helyzetet e rendelet 9. melléklete szerinti formanyomtatványon kell igazolni.”

(2) A Rendelet 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Amennyiben a települési önkormányzat a vagyonnyilatkozatban foglaltakat vitatja a  pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet ( a továbbiakban: Korm. rend.) Korm. rend. 5. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak szerint jár el.”

(3) A Rendelet 5. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A jövedelem igazolására szolgáló iratok különösen

  1.   nyugellátás, megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátás esetén az éves összesítő vagy a jogosutságot megállapító határozat és a pénzellátás folyósítását igazoló szelvény vagy bankszámlakivonat,
  2.   munkaviszonyból és más fogalkoztatási viszonyból származó jövedelem esetén a munkáltató által kiállított jövedelemigazolás, amennyiben a tényállás tisztázásához szükséges a munkaviszonyra és más foglalkoztatási viszonyra vonatkozó szerződés, illetve bérjegyzék,
  3. társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónap alatt kapott összeg hivatalos igazolása (lezárt adóévről NAV igazolás, a lezárt adóév utáni időszakról a könyvelő által kiadott igazolás (abban az esetben, ha a könyvelést a vállalkozó maga végzi jövedelmére vonatkozó, büntetőjogi felelősségének tudatában tett nyilatkozat),
  4. táppénz, gyermekgondozási támogatások esetén a jogosultságot megállapító döntés, illetve a folyósítás összegét igazoló irat (kifizetési szelvény vagy bankszámlakivonat), kivéve, ha az családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 49/B. § (1) bekezdése szerinti szociális nyilvántartásból közvetlenül lekérdezhető,  
  5. járási hivatal és munkaügyi szervek által folyósított ellátások esetén jogosultságot megállapító döntés és kifizetési szelvény vagy bankszámlakivonat, kivéve, ha az a Szt. 18/B. § (1) bekezdése szerinti országos nyilvántartásból a Szt. 19. § (1c) bekezdése alapján közvetlenül lekérdezhető,
  6. amennyiben az aktív korú nem foglalkoztatott személy ellátásban nem részesül az állami foglalkoztatási szerv igazolása az álláskeresőként történő nyilvántartásáról és együttműködésről,
  7. gyermektartásdíj összegének igazolására a gyermektartásdíjról rendelkező vagy a szülők egyezségét jóváhagyó bírósági döntés, gyámhatósági jegyzőkönyv vagy gyámhatósági döntés a gyermektartásdíj megelőlegezéséről, amennyiben nem a megállapított összegben kerül folyósításra a gyermektartásdíj a havi kifizetést igazoló szelvény, bankszámlakivonat vagy a gyermeket nevelő és a különélő szülő együttes nyilatkozata a gyermektartás átadott havi összegére vonatkozóan.”

3. § A Rendelet 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § (1)  A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett szociális ellátás megtérítésére a Szt. 17.§ (1), (2), (3) és (5) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megtérítés összege - ha annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné - méltányosságból csökkenthető vagy elengedhető, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át,  egyéb esetben a  megtérítés részletekben történő megfizetése engedélyezhető.” 

4. § A Rendelet 11. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„h) a hatáskörébe tartozó ellátások esetében a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett szociális ellátás összegének megtérítéséről, ha annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné, méltányosságból a megtérítendő összeg csökkentéséről, elengedéséről, illetve a megtérítés részletben történő megfizetésének engedélyezéséről,”


5. § A Rendelet 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:


„14. § A havi rendszerességgel nyújtott települési támogatásokat utólag minden hónap 5-éig kell folyósítani.”

6. § (1) A Rendelet 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Szt. 45. § (4) bekezdésében meghatározottakon kívül rendkívüli élethelyzetnek tekintendő, ha a kérelmező vagy családtagja

  1. rendszeres pénzellátás iránti kérelmének elbírálása folyamatban van és ezen időtartam alatt ellátatlan
  2. munkaviszonya megszűnt, illetve táppénzes állományba került
  3. ellátatlan munkanélküli (feltéve, hogy az állami foglalkoztatási szervnél álláskeresőként nyilvántartásba vették és velük együttműködik)
  4. lakhatással összefüggő költségei, közüzemi díjai megélhetését veszélyeztetik
  5. lakhatást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül (különösen számla elmaradás, hátralék felhalmozás, lakbérhátralék, éves leolvasás számlája, tűzeset, elemi kár),
  6. a kérelmező vagy családtagja kórházi kezelésben részesül vagy részesült
  7. súlyos krónikus betegségére tekintettel szakorvosi kezelésre szorul 
  8. egyszeri gyógyszerkiadásai megélhetését veszélyeztetik
  9. bűncselekmény sértettje
  10. részére – szakorvos javaslat alapján – gyógyászati segédeszköz beszerzése szükséges és közgyógyellátásban nem részesül,
  11. egyéb nem várt többletkiadása miatt szociális helyzetét hátrányosan befolyásoló  élethelyzetbe kerül
  12. megélhetése és létfenntartása veszélybe kerül és ezt családgondozója alátámasztja.”


(2) A Rendelet 15. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:


„(5) Rendkívüli települési támogatás - a  (11), (14) és (18) bekezdésben foglaltak kivételével - abban az esetben állapítható meg, ha

  1. a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 250 %-át vagy
  2. az egyedülélő vagy egyedülálló személy, valamint gyermekét egyedül nevelő törvényes képviselő esetén, a havi jövedelem, illetve a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 300 %-át.” 


(3) A Rendelet 15. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A rendkívüli települési támogatás tárgyévi keretösszege egy család esetében nem haladhatja meg a 60 000,-Ft-ot, a tárgyévben települési lakásfenntartási támogatásban vagy települési díjhátralék-csökkentési támogatásban részesülő családok esetében a 40 000,-Ft-ot.”

 (4) A Rendelet 15. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A rendkívüli települési támogatás - a tartós létfenntartási gondjai enyhítésére - tervezett formában is megállapítható annak az egyedülálló vagy egyedülélő személynek, aki  nyugellátásban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban, időskorúak járadékában vagy egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásban részesül, feltéve, hogy  jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 175 %-át.”

(5) A Rendelet  15. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) A 15. § (5) bekezdésében meghatározott jövedelmi feltételektől eltérően, különös méltánylást érdemlő rendkívüli élethelyzetére tekintettel, abban az esetben is megállapítható rendkívüli települési támogatás, ha

  1. a kérelmező az (5) bekezdés a) pontban meghatározott jövedelmi feltételeknek nem felel meg, de családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át,  vagy az egyedülélő vagy egyedülálló személy az (5) bekezdés b) pontban meghatározott jövedelmi feltételeknek nem felel meg, de havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %-át és
  2. a (12) bekezdés szerinti különös méltánylást érdemlő rendkívüli élethelyzetét dokumentummal igazolja.”

(6) A Rendelet 15. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„A (11) bekezdés alkalmazásában különös méltánylást érdemlő rendkívüli élethelyzet a (3) bekezdés e), f), g), i) és j) pontja szerinti rendkívüli élethelyzet.”

(7) A Rendelet 15. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(14) A Polgármester - a tárgyévi költségvetési rendeletben meghatározott keret erejéig - az (5)-(7) és (11)-(13) bekezdésekben meghatározott rendelkezésektől  eltekinthet és  az (5) és (11) bekezdés szerinti jövedelmet meghaladó jövedelem vagy a (6) és (13) bekezdés szerinti támogatás kimerítése esetén, kivételes méltányosságból is megállapíthat rendkívüli települési támogatást, legfeljebb tárgyévben összesen 60 000,-Ft összegben, az eset összes körülményének mérlegelésével, különösen a kérelmező egészségi állapotára vagy egyéb rendkívüli élethelyzetére tekintettel.”

(8) A Rendelet 15. § (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(15) A (14) bekezdésben meghatározott kivételes méltányosság nem alkalmazható, ha a kérelmező az (5) vagy a (11)-(13) bekezdése szerint - a (6) bekezdés szerinti keretösszegre figyelemmel - jogosult rendkívüli települési támogatásra.”

 (9) A Rendelet 15. § (18) bekezdése a) pontjában a „275 %-át” szövegrész helyébe a „400 %-át” szövegrész lép.

(10) A Rendelet 15. § (18) bekezdése b) pontjában a „350 %-át” szövegrész helyébe a „500 %-át” szövegrész lép.

(11) A Rendelet 15. § (19) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(19) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként igényelt rendkívüli települési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről az eltemettető nevére kiállított számla és a halotti anyakönyvi kivonat - eredeti példányának bemutatása mellett - másolatát.”

(12) A Rendelet 15. § (20) bekezdésében a „20 000 forint” szövegrész helyébe a „40 000,-Ft” szövegrész, a „30 000 forint” szövegrész helyébe a „60 000,-Ft” szövegrész lép.

7. § A Rendelet 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„16. § (1) Települési gyógyszertámogatásra jogosult az az egészségi állapota miatt a háziorvos által igazoltan krónikus betegségben szenvedő személy 

a) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 250%-át, egyedülélő vagy egyedülálló személy esetén havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 300%-át, feltéve, hogy a háziorvos által igazolt rendszeres (a fennálló krónikus betegségéhez közvetlenül kapcsolódó legalább 6 hónapot meghaladó folyamatos gyógyszerszedés) gyógyszereinek havi költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át, vagy


b) aki az a) pontban meghatározott jövedelmi feltételeknek nem felel meg, de családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 300%-át, egyedülélő vagy egyedülálló személy esetén havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 350%-át, feltéteve, hogy a háziorvos által igazolt rendszeres (a fennálló krónikus betegségéhez közvetlenül kapcsolódó legalább 6 hónapot meghaladó folyamatos gyógyszerszedés) gyógyszereinek havi költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30 %-át, vagy


c) aki az a) és b) pontban meghatározott jövedelmi feltételeknek nem felel meg, de nyugellátásban vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesül és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 350 %-át, egyedülélő vagy egyedülálló személy esetén havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 400%-át, feltéve, hogy a háziorvos által igazolt rendszeres (a fennálló krónikus betegségéhez közvetlenül kapcsolódó legalább 6 hónapot meghaladó folyamatos gyógyszerszedés) gyógyszereinek havi költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 40 %-át,


és a Szt. 50. § (1) (2) bekezdése szerinti közgyógyellátásra nem jogosult.


(2) A települési gyógyszertámogatás iránti kérelemhez csatolni kell

a) a háziorvos igazolását a fennálló krónikus betegségről, valamint a fennálló krónikus betegséghez közvetlenül kapcsolódó, legalább 6 hónapot meghaladó folyamatosan szedendő  havi gyógyszerekről, és

b) a háziorvos igazolása alapján a gyógyszertár által kiállított rendszeresen szedett gyógyszerek  havi költségre vonatkozó igazolást. 

(3) A települési gyógyszertámogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától, egy évre kell megállapítani.


(4) A települési gyógyszertámogatás megállapítása iránti kérelem a korábbi jogosultság időtartama alatt, annak megszűnését megelőző hónapban is benyújtható, ekkor a jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani.


(5) A települési gyógyszertámogatás az igazolt havi gyógyszerköltség összege, de legfeljebb   5 000,-Ft/hó.


(6) A települési gyógyszertámogatást - az alábbi körülmények felmerülésének hónapja utolsó napjával - meg kell szüntetni, ha

a) a jogosult lakcíme Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet közigazgatási területén megszűnt,

b) a jogosult elhunyt,

c) a jogosult kérelmére,

d) a jogosult közgyógyellátásra szerzett jogosultságot,

e) a jogosultsági feltételekben bekövetkezett, a jogosultságot érintő jövedelmi vagy egyéb változás esetén.  


(7) A települési gyógyszertámogatás megállapítása iránti kérelmet e rendelet 4. melléklete szerinti formanyomtatványon lehet benyújtani.”

8. § (1) A Rendelet 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:     

„(2) Szállítási szolgáltatáshoz nyújtott támogatásra jogosult - a tárgyévi költségvetési rendeletben meghatározott keret erejéig - az a Budapest XX. kerület közigazgatási területén  lakóhellyel rendelkező, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő szülő, más törvényes képviselő, illetve a nagykorú jogosult, akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 450%-át, és a  kérelem indokát a betegséget igazoló dokumentumokkal, valamint Pesterzsébet Önkormányzata Humán Szolgáltatások Intézménye vagy más szolgáltató által kiállított számlával, igazolással bizonyítja.”


(2) A Rendelet 17. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:


„(3) A kérelmet évente legfeljebb négy alkalommal e rendelet 10. melléklete szerinti formanyomtatványon a Közművelődési, Egészségügyi és Szociális Osztályra lehet benyújtani.”

9. § A Rendelet 20. § (6) bekezdésében a „Korm. rend. 1. számú melléklete” szövegrész helyébe az „e rendelet 9. melléklete” szövegrész lép.”

10. § (1) A Rendelet 21. § (5) bekezdésében a „250 %-át szövegrész helyébe a „300 %-át” szövegrész lép. 


(2) A Rendelet 21. § (10) bekezdésében a „2 500 forint” szövegrész helyébe a „3 000,-Ft” szövegrész lép.


(3) A Rendelet 21. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:


„(11) A (10) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

 
TM = 0,3-

 J-0,5 NYM
─────

 
x 0,12


 NYM


ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.”



11. § A Rendelet 22. § (2) bekezdés a) pontjában a „Korm. rend. 1. számú melléklete” szövegrész helyébe az „e rendelet 9. melléklete” szövegrész lép.”


12. § A Rendelet 23. §-a az alábbi (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:


„(4) Amennyiben a jogosultság időtartama alatt a jogosultsági feltételekben változás következett be - különösen tartós jövedelemváltozás vagy háztartásban élők létszámának változása - a települési lakásfenntartási támogatásra való jogosultságot felül kell vizsgálni.


(5) Ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a jogosultsági feltételek nem állnak fenn a támogatás folyósítását a felülvizsgálat hónapja utolsó napjával meg kell szüntetni. Ha a feltételek továbbra is fennállnak, az ellátást a felülvizsgálat hónapja első napjától a jogosultság időtartamára a felülvizsgálatnak megfelelő összegben kell tovább folyósítani.”


13. § A Rendelet 27. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:


„b) akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át; házastársak vagy élettársak esetén, feltéve, ha mindkét fél betöltötte a reá irányadó nyudjíkorhatárt és a háztartásban kizárólag ketten élnek 350 %-át; egyedülélő személy esetén 400%-át és”


14. § A Rendelet 30. § b) pontjában a „Korm. rend. 1. számú melléklete” szövegrész helyébe az „e rendelet 9. melléklete” szövegrész lép.


15. § (1) A Rendelet 31. § (1) bekezdésében a „160.000 forint” szövegrész helyébe a „240 000,-Ft” szövegrész lép.


(2) A Rendelet 31. § (2) bekezdésében a „120.000 forint” szövegrész helyébe a „180 000,-Ft” szövegrész lép.


16. § A Rendelet 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:


34. § Ugyanazon személy vagy háztartásának tagja a települési díjhátralék csökkentési támogatás megállapításától számított 24 hónapon belül ismételten nem részesülhet települési díjhátralék csökkentési támogatásban.”


17. § (1) A Rendelet 34/A. § (2) bekezdés a) pontjában a „275 %-át” szövegrész helyébe a „350 %-át” szövegrész lép.


(2) A Rendelet 34/A. § (2) bekezdés b) pontjában a „300 %-át” szövegrész helyébe a „400 %-át” szövegrész lép.


18. § (1) A Rendelet 34/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az oltási támogatás az agyhártyagyulladás, a kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás és a rota vírus okozta megbetegedési veszély elhárítása céljából beadott védőoltás költségeihez biztosított utólagos hozzájárulás.”


(2) A Rendelet 34/B. § (2) bekezdés a) pontjában a „275 %-át” szövegrész helyébe a „350 %-át” szövegrész lép.


(3) A Rendelet 34/B. § (2) bekezdés b) pontjában a „300 %-át” szövegrész helyébe a „400%-át” szövegrész lép.


19. § A Rendelet 34/C. § (2) bekezdésében a „10.000 forint” szövegrész helyébe a „30 000,-Ft” szövegrész lép.


20. § A Rendelet 34/D. § (1) bekezdésében a „275 %-át” szövegrész helyébe a „350 %-át” szövegrész, a „300 %-át” szövegrész helyébe a „400 %”-át szövegrész lép. 


21. § (1) A Rendelet - jelen rendelet 1-2. mellékletét képező - 9-10. melléklettel egészül ki.


(2) A Rendelet 7. melléklete helyébe jelen rendelet 3. melléklete a lép.


   

Záró rendelkezések

22. §  Jelen rendelet 2020. március 1-én lép hatályba.





                 Szabados Ákos                                                    dr. Demjanovich Orsolya

                   polgármester                                                                  jegyző




A települési támogatásokról szóló 2/2015. (II.17.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 3/2020. (II. 26.) önkormányzati rendelet indokolása


                         Általános indokolás


Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokat Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata Képviselő-testületének a települési támogatásokról szóló 2/2015. (II.17.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Rendelet) szabályozza.


A Rendelet a Szt. 45. § (1) és (3) bekezdése alapján elsősorban a  létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére biztosított rendkívüli települési támogatást, továbbá - a Szt. szerinti pénzbeli és természetbeni ellátások kiegészítéseként -  különösen a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralék csökkentéséhez, valamint a gyógyszerkiadásokhoz kapcsolódóan szabályozza a támogatási formákat.

A Rendelet a hatályba lépése óta eltel időben több alkalommal módosult. A jogszabályi változásokból fakadó módosítás mellett - a fent említett támogatási formákon felül - új ellátások (születési támogatás, sporttámogatás, oltási támogatás, szociális tanulmányi támogatás) kerültek bevezetésre, több ellátás tekintetében megemelésre került a jogosultsági feltételként megállapított jövedelemhatár. 

A gyakorlati tapasztalatok alapján felmerült az igény a támogatási formák jövedelmi feltételeinek további, átfogó felülvizsgálata iránt - figyelemmel a nyugellátások, illetve a minimálbér összegének emelkedésére - azzal a céllal, hogy a települési támogatások szélesebb jogosulti kör számára váljanak elérhetővé.


A módosítással az ügyintézés gyakorlati tapasztalatai, a megváltozott jövedelmi viszonyok és költségek, valamint a települési támogatások eltérő célcsoportjainak figyelembevételével kerül megállapításra a jövedelemhatár, mely a jogosultak körének bővülését eredményezheti.  A módosított szabályozás a jövedelmi feltételek felülvizsgálata mellett a támogatások összegének megemeléséről is rendelkezik, tekintettel a jogosultságot meghatározó rendkívüli élethelyzetek valós költségeire.

A rendelet tervezet további módosító rendelkezései a Rendelet alkalmazása során megállapított szabályozási hiányokat pótolják. 


Az önkormányzati rendeletet az EU intézményeknek, tagállamoknak, illetve más államnak előzetesen nem kell megküldeni sem bejelentésre, sem egyéb véleményezésre.





                   Részletes indokolás  


                                                                       1. §-hoz


A rendelet személyi hatályát pontosítja.


2. §-hoz


Az eljárási szabályokban történő módosító, pontosító rendelkezéseket tartalmazza. A vagyon, vagyoni helyzet igazolására szolgáló nyomtatványról rendelkezik, tekintettel arra, hogy a korábbi szabályozásban meghatározott nyomtatvány - a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályiról szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 1. melléklete - hatálytalan, illetve a módosításához kapcsolódóan a hivatkozott jogszabályi elnevezést rögzíti pontosan. A Rendelet alkalmazása során felmerült szabályozási igényre tekintettel a jövedelem igazolására szolgáló iratok körének pontosításáról rendelkezik. 


                                                                       3. §-hoz


A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett szociális ellátások tekintetében az eljárási szabályokat pontosítja. A megtérítési kötelezettség alóli mentesítésre vonatkozóan rögzíti a jövedelmi feltételeket.

                                                                       4. §-hoz


A Képviselő-testület által a Polgármesterre átruházott hatáskörök tekintetében a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett szociális ellátások tekintetében pontosítja a hatáskört.


                                                                       5. §-hoz                                                         


A havi rendszerességgel nyújtott települési támogatások folyósítási szabályáról rendelkezik, tekintettel arra, hogy a módosítással több települési támogatás is folyósítható havi rendszerességgel.

6. §-hoz



A rendkívüli települési támogatás jogosultsági feltételeinek módosítását a jövedelmi változások, a felmerült költségek, valamint a jogalkalmazási gyakorlat tapasztalatai indokolják. A jogosultságot megalapozó jövedelmi határok megemelése mellett, a támogatás megállapítható összege is emelkedik, tekintettel a rendkívüli élethelyzetből adódó valós költségekre. 


7. §-hoz


A települési gyógyszertámogatás jogosultsági feltételeit módosítja, tekintettel a jellemzően időskorú jogosultak nyugellátásának változására. Meghatározza a kérelemhez csatolandó igazolásokat és a támogatás összegét. Tekintettel a rendszeresen szedett gyógyszerek havi szintű költségére, a korábbi szabályozáshoz képest a támogatás havi rendszerességgel történő folyósítása indokolt.



8. §-hoz


A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekek szállítási költségeire, valamint a gyermekek otthon ápolási díjának megemelt összegére tekintettel a jövedelemhatár magasabb összegben történő megállapításáról rendelkezik. A eljárás során a támogatás megállapítására irányuló kérelmek benyújtására rendszeresített formanyomtatványt rögzíti a Rendeletben.


                                                                       9. §-hoz


A vagyon, vagyoni helyzet igazolására szolgáló nyomtatványról rendelkezik, tekintettel arra, hogy a korábbi szabályozásban meghatározott nyomtatvány - a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályiról szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 1. melléklete - hatálytalan.


                                                                       10-12. §-hoz


A települési lakásfenntartási támogatás tekintetében is indokolt a háztartások jövedelmi viszonyaira tekintettel a jövedelmi határok megemelése, valamint a megállapítható támogatás minimum összegének emelése. A vagyon igazolására szolgáló nyomtatvány a Rendelet melléklete szerint kerül meghatározásra. A jogalkalmazói tapasztalatok alapján a támogatásra való jogosultság felülvizsgálatának szabályozása kerül rögzítésre.

                                   

                                                                       13-16. §-hoz


A települési díjhátralék csökkentési támogatás tekintetében megemelésre kerül a háztartások jövedelmére vonatkozó bekerülési határ. A hátralékok mértékére tekintettel a kezelt díjhátralék, valamint a támogatás összege is emelkedik.


17-20. §-hoz


A sporttámogatás, az oltási támogatás, a születési támogatás, valamint a szociális tanulmányi támogatás a gyermeket nevelő családok számára kíván célzott támogatást biztosítani a gyermekneveléshez kapcsolódó költségek enyhítésére. A rendelkezésre álló adatok alapján a bevezetett támogatások igénybevétele alacsony a lakosság körében. Ennek az is oka lehet, hogy amennyiben a kérelmező szülők munkaviszonnyal rendelkeznek - már a minimálbér esetén is - a családban az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja a jogosultsági feltételként megállapított jövedelemhatárt. A fenti támogatási formák tekintetében a jogosultsági feltételéül meghatározott jövedelemhatár egységes, a korábbi rendelkezésekhez képest magasabb összegben történő megállapításával bővülhet a jogosultak köre. A módosítással - a kötelező védőoltások változására tekintettel, a bárányhimlő helyett - a kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás megelőzése érdekében beadott védőoltásra is igényelhető oltási támogatás. 










21. §-hoz 


A vagyoni nyilatkozatra vonatkozó, valamint a szállítási szolgáltatáshoz nyújtott támogatás megállapítására irányuló kérelmek benyújtására rendszeresített formanyomtatványokat, valamint a születési támogatás tekintetében a pontosított formanyomtatványt rögzíti. 




22. §-hoz                                                                   

A rendelet hatálybalépéséről rendelkezik. 


Mellékletek