Budapest Főváros XX. Kerület

Pesterzsébet Önkormányzatának

9/2020. (II. 25.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat 2020. évi költségvetéséről

Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény, továbbá az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzatának 2020. évi költségvetéséről a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

A költségvetés bevételének és kiadásának főösszege, a költségvetési hiány mértéke és finanszírozásának módja, a költségvetés bevételei és kiadásai, létszám

A költségvetés bevételének és kiadásának főösszege, a költségvetési hiány mértéke és finanszírozásának módja

1. § Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete 2020. évi költségvetésének bevételi, kiadási főösszegét, költségvetési egyenlegét, költségvetési hiány összegét, a hiány belső és külső finanszírozásának módját, működési és felhalmozási előirányzatok szerint az alábbiakban határozza meg:

Forint

   2. § Az 1. § szerinti bevételi és kiadási főösszeg előirányzat csoportok szerinti önkormányzati főösszesítőjét, valamint a költségvetési egyenleget az 1. melléklet tartalmazza.

   3. § Az 1. § szerinti bevételi főösszeg alaptevékenységhez kapcsolódó források szerinti részletezését előirányzat csoportok szerint és kiemelt előirányzatok szerint, valamint kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladat bontásban, rovatrend szerint az önkormányzat tekintetében a 2.1. melléklet, a Polgármesteri Hivatal tekintetében a 3.1. melléklet és az intézmények összes bevétele tekintetében 4. melléklet szerint határozza meg.

4. § Az 1. § szerinti kiadási főösszeg alaptevékenységhez kapcsolódó előirányzat-csoportok szerint és kiemelt előirányzatok szerint, valamint kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladat bontásban, rovatrend szerint az önkormányzat tekintetében a 2.3. melléklet, a Polgármesteri Hivatal tekintetében a 3.2. melléklet és az intézmények összes kiadása tekintetében 4. melléklet határozza meg.

5. § Az 1. § szerinti bevételi főösszegen belül a központi költségvetésből származó forrásokat a 2.2. melléklet tartalmazza.

A költségvetés bevételi és kiadási előirányzatai, létszám

6. § A költségvetés bevételi és kiadási előirányzatait, előirányzat-csoportok szerint és kiemelt előirányzat csoportok szerint, valamint kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladat bontásban, rovatrend szerint az önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal és az intézmények bontásban a 2.1, 2.3. 3.1., 3.2, 4. és 4.1-4.22. mellékletek tartalmazzák.

7. § Az önkormányzat, az önkormányzati intézmények és a Polgármesteri Hivatal létszámkeretét, valamint a közfoglalkoztatottak éves létszám keretét az 1.5. melléklet tartalmazza.

8. § A 2020. évi működési és felhalmozási célú támogatási kiadások, valamint működési és felhalmozási célú átadott pénzeszközök jogcímek szerinti előirányzatait az önkormányzat esetén a 2.4. melléklet tartalmazza.

9. § A 2020. évi költségvetési tartalék előirányzatait feladatok szerint az önkormányzat tekintetében a 2.5. melléklet tartalmazza.

10. § Az önkormányzat által folyósított pénzben és természetben nyújtott szociális ellátások előirányzatait ellátási típusok szerint a 2.6. melléklet tartalmazza.

A 2020. évi fejlesztési (beruházási) előirányzatok

11. § A fejlesztési előirányzatokat beruházások szerint az Önkormányzat tekintetében a 2.7. melléklet, a Polgármesteri Hivatal tekintetében a 3.3. melléklet, az intézmények esetében a 4.2., 4.4, 4.6., 4.8., 4.10., 4.12., 4.14., 4.16., 4.18., 4.20., 4.22. mellékletek kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladat bontásban tartalmazzák.

A 2020. évi felújítási előirányzatok

12. § A felújítási előirányzatokat felújítások szerint az Önkormányzat tekintetében a 2.8. melléklet, a Polgármesteri Hivatal tekintetében a 3.4. melléklet kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladat bontásban tartalmazzák.

Az EU-s társfinanszírozással megvalósuló programok és hazai pályázatok

13. § Az EU-s társfinanszírozással megvalósuló programok, projektek bevételeit és kiadásait elkülönítetten, valamint a hazai pályázatokat a 1.4. melléklet tartalmazza.

Adósságot keletkeztető ügyletekből eredő fizetési kötelezettségek

14. § Az Önkormányzat saját bevételeinek és az adósságot keletkeztető ügyletekből eredő fizetéseinek bemutatását a 2.9. melléklet tartalmazza, tárgyévre, az azt követő három évre és a futamidő végéig, valamint tartalmazza továbbá az Önkormányzat fejlesztési céljait.

TÁJÉKOZTATÓ TÁBLÁK

Költségvetési mérleg

15. § Az 1. § bekezdés szerinti bevételi és kiadási főösszegen belül a működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatokat mérleg-szerűen, egymástól elkülönítetten, de a finanszírozási célú műveleteket is figyelembe véve együttesen egyensúlyban, tájékoztató jelleggel a 1.1. melléklet tartalmazza.

Előirányzat-felhasználási terv

16. § A 2020. év várható bevételi és kiadási előirányzatainak teljesüléséről készített előirányzat-felhasználási ütemtervet önkormányzat tekintetében a 2.10. melléklet, a Polgármesteri Hivatal tekintetében a 3.5. melléklet és az intézmények tekintetében a 4.23. melléklet tartalmazza.

Többéves kihatással járó döntések előirányzatai

17. § Többéves kihatással járó döntések számszerűsített előirányzatait évenkénti bontásban és összesítve a 1.2. melléklet tartalmazza.

Közvetett támogatások és az Államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. 102. § (3) bekezdése szerinti mérleg

18. § (1) Az önkormányzat közvetett támogatásait a 2.11., az intézmények közvetett támogatásait a 4.24. melléklet tartalmazza.

(2) Az önkormányzat bevételeinek és kiadásainak mérlegét az Áht. 102. § (3) bekezdése szerinti bontásban a 1.3. melléklet tartalmazza.

II. FEJEZET

A költségvetés végrehajtásának szabályai

Az Önkormányzat, az önkormányzati intézmények és a Polgármesteri Hivatal gazdálkodásának általános szabályai

19. § A Képviselő-testület felhatalmazza az önkormányzat nevében a polgármestert, az intézmények nevében az önkormányzati intézmények vezetőit és a Polgármesteri Hivatal nevében a jegyzőt a költségvetésben előírt bevételek beszedésére és a jóváhagyott kiadások teljesítésére.

20. § A költségvetési kiadások, a költségvetésben megállapított vagy az év közben módosított költségvetési kiadási előirányzatok mértékéig teljesíthetők.

21. § Az önkormányzati intézményeknél és a Polgármesteri Hivatalnál a tervezett bevételek elmaradása nem vonja automatikusan maga után az önkormányzati támogatás növekedését. A kiadási előirányzatok, amennyiben a tervezett bevételek nem folynak be, nem teljesíthetők, kivéve a jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági döntésen alapuló kifizetéseket, vagy a jogszabályban vagy szerződésen alapuló visszavonhatatlan kötelezettségvállalásból eredő kiadásokat. A bevételi előirányzatok kizárólag azok túlteljesítése esetén növelhetők, és a költségvetési bevételek tervezettől történő elmaradása esetén azokat csökkenteni kell.

22. § Az önkormányzati intézmények és a Polgármesteri Hivatal a rendelkezésre álló kapacitásokat szakmai alapfeladatra használhatják. Kivételesen az időleges szabad kapacitásait nem kötelezően végzett tevékenységekre is hasznosíthatják. A költségvetési intézménynek e tevékenységéből származó bevételének fedeznie kell a végzett tevékenységgel összefüggő valamennyi közvetlen kiadását és az ahhoz hozzárendelhető közvetett kiadásokat. A költségvetési intézményeknek ezen tevékenységét a szakmai alapfeladatoktól elkülönítetten kell nyilvántartani.

23. § (1) Az önkormányzat, az önkormányzati intézmények és a Polgármesteri Hivatal gazdálkodási tevékenységük során kötelesek a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség követelményeit érvényesíteni.

(2) Az önkormányzati óvoda intézmények kiadásai között megtervezett 5 000 Ft/gyermek és 50 000 Ft/csoport előirányzattal el kell számolniuk tárgyév december 15-ig az Önkormányzat felé.

24. § (1) Az önkormányzat az intézményektől a szabad maradványt elvonhatja.

(2) Az intézményeknél – ide nem értve a Polgármesteri Hivatalt – a 3 hónapnál hosszabb tartósan üres állásokhoz tartozó személyi illetmény, és annak járulékai elvonásra kerülhetnek. Az elvonás összegét korrigálják az üres álláshely helyettesítésével kapcsolatosan kifizetett költségek.

25. § A költségvetés végrehajtásánál a közbeszerzésekről szóló, 2015. évi CXLIII. törvény rendelkezései szerint kell eljárni.

26. § Az önkormányzat, az intézmények és a Polgármesteri Hivatal kötelesek kialakítani, működtetni és fejleszteni a belső kontrollrendszert és a belső ellenőrzést.

27. § (1) Az önkormányzat pénzeszközeinek felhasználásával, az államháztartáshoz tartozó vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő, a nettó 200 000 Ft-ot meghaladó kiadásokra vonatkozó szerződések megnevezését (típusát), tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződés értékét, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamát, valamint az említett adatok változásait az önkormányzat honlapján a szerződés létrejöttét követő hatvan napon belül közzé kell tenni. Az adatok hozzáférhetőségét legalább öt évig biztosítani kell.

(2) A szerződés értéke alatt a szerződés tárgyáért kikötött - általános forgalmi adó nélkül számított - ellenszolgáltatást kell érteni, ingyenes ügylet esetén pedig a vagyon piaci vagy könyv szerinti értéke közül a magasabb összeget kell figyelembe venni. Az időszakok szerint visszatérő - egy évnél hosszabb időtartamra kötött - szerződéseknél az érték kiszámításakor az ellenszolgáltatás egy évre számított összegét kell alapul venni. Az egy költségvetési évben ugyanazon szerződő féllel kötött azonos tárgyú szerződések értékét a közzétételi kötelezettség szempontjából egybe kell számítani.

28. § Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek elhárítása érdekében (vészhelyzetben) a polgármester a helyi önkormányzat költségvetése körében átmeneti intézkedéseket hozhat, amelyekről a képviselő-testület legközelebbi ülésén be kell számolnia.

29. § Önkormányzati vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából adható használatba, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.

A többletbevétel felhasználása

30. § Az önkormányzati intézmények és a Polgármesteri Hivatal a közhatalmi bevételek, intézményi működési és felhalmozási bevételek eredeti vagy – ha bevételek tervezettől történő elmaradása miatt csökkentették – módosított bevételi előirányzatán felüli többletbevételét a Képviselő-testület előzetes engedélye nélkül felhasználhatják.   

Az önkormányzati intézmények és a Polgármesteri Hivatal maradvány elszámolása

31. § (1) Az önkormányzati intézmények és a Polgármesteri Hivatal esetében a Képviselő-testület dönt a maradvány elvonandó és felhasználható részéről. A maradványt kiemelt előirányzatok szerint a Képviselő-testület hagyja jóvá a zárszámadási rendeletével.

 (2) Az önkormányzati intézményeknél és a Polgármesteri Hivatalnál a maradvány személyi juttatásból származó része - a személyi juttatásokba tartozó tételeken túlmenően - a kiemelt előirányzatokba tartozó tételek kifizetésére is fordítható. A maradvány terhére nem vállalható olyan tartós kötelezettség, amely támogatási többlettel jár.

(3) Az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott feladatok maradvány-elszámolása során az alap kezelőjének rendelkezése szerint kell eljárniuk az érintett költségvetési szerveknek.

(4) Az önkormányzati intézmények maradvány elszámolása során tételesen kötelesek bemutatni a kötelezettséggel terhelt maradványukat, illetőleg a szabad maradványt.

(5) A NEAK finanszírozásban részesülő intézményeknek maradványukat, úgy kell kimutatni, hogy elkülönüljön a NEAK és az önkormányzat finanszírozásából adódó maradvány.

Az előirányzat módosítás hatáskörei

32. § (1) Az önkormányzat rendeletében megjelenő bevételek és kiadások módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításáról a Képviselő-testület dönt.

(2) A Képviselő-testület a polgármester számára felhatalmazást ad a helyi önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosítására és a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításra.

(3) Az önkormányzati intézmények vezetői és a Polgármesteri Hivatal nevében a jegyző által a bevételi és kiadási előirányzatai saját hatáskörben módosíthatók, a kiadási előirányzatok egymás között átcsoportosíthatók.

(4) A kiadási és bevételi előirányzatok saját hatáskörben az a)-c) pontok figyelembevételével megemelhetők.

a) A költségvetési kiadási előirányzatokat a működési célú támogatások államháztartáson belülről, a felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről, a működési célú átvett pénzeszközök és a felhalmozási célú átvett pénzeszközök bevételi előirányzatok növelésével egyidejűleg, továbbá a maradvány igénybevétele rovaton elszámolt maradvány által fedezett módon, annak összegéig, valamint a többletbevétellel lehet megemelni saját hatáskörben.

   b) A személyi juttatások kiadási előirányzatai

ba) a közhatalmi bevételek, működési bevételek és felhalmozási bevételek költségvetési bevételi előirányzatok eredeti és módosított előirányzatán felül teljesített költségvetési bevételből (többletbevétel),

bb) a kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradvány személyi juttatásokból származó részével,

bc) szolgáltatási kiadások rovat kiadási előirányzatai terhére, ha annak célja, hogy a korábban szolgáltatás vásárlással ellátott feladatokat az intézmény állományba tartozó személyekkel lássa el, továbbá bármely rovat terhére, ha a személyi juttatások kiadási előirányzatainak növelése az azok jóváhagyásakor még nem ismert jogszabályváltozás miatt szükséges,

bd) az eredeti bevételi előirányzatként nem megtervezett, év közben rendelkezésre bocsátott, felhasználási célja szerint személyi jellegű kifizetést tartalmazó bevételből növelhető.

c) a (4) bekezdés bd) pontja szerinti forrás illetmény- vagy munkabéremelésre, a meglévő létszám határozatlan időre szóló foglalkoztatással történő növelésére abban az esetben használható fel, és a jóváhagyott többletbevétel ilyen célú felhasználására is csak abban az esetben adható engedély, ha a forrás tartós és a következő évben a költségvetésben eredeti előirányzatként megtervezik.

(5) az önkormányzati intézmények vezetői és a Polgármesteri Hivatal nevében a jegyző, az önkormányzat nevében a polgármester a bevételi előirányzatokat kizárólag, azok túlteljesülése esetén növelik, a költségvetési bevételek tervezettől történő elmaradása esetén azokat csökkentik.

33. § Az önkormányzat költségvetési kiadási kiemelt előirányzatai közötti és kiemelt előirányzaton belüli átcsoportosításra a képviselő testület a polgármestert felhatalmazza.

34. § (1) Az intézmény vezetője a költségvetési kiadások kiemelt előirányzatai és kiemelt előirányzaton belüli rovatok között átcsoportosítást hajthat végre.

(2) az önkormányzati intézmények és a Polgármesteri Hivatal a szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások rovat költségvetési kiadási előirányzat csak a személyi juttatások rovat kiadási előirányzat terhére növelhető.

35. § A 32-34. §-ban foglalt saját hatáskörű előirányzat módosításról a polgármesternek a Képviselő-testületet a következő költségvetési rendelet módosítása során tájékoztatni kell.

36. § (1) Amennyiben év közben az Országgyűlés, a központi költségvetésben meghatározott hozzájárulások, támogatások előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.

(2) A képviselő-testület előirányzat átcsoportosítás, előirányzat módosítás átvezetéseként az első negyedév kivételével, negyedévenként, a döntés szerinti időpontban, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határideje szerint, december 31-i hatállyal módosítja a költségvetési rendeletét.

37. § A költségvetésben megállapított létszám-előirányzat az önkormányzati intézmények és a Polgármesteri Hivatal hatáskörében nem léphetők túl.

38. § (1) A polgármesterre és az intézmények vezetőire átruházott előirányzat-módosítási hatáskör 2020. december 31-i hatállyal gyakorolható.

(2) A bizottságokra átruházott előirányzat-módosítási hatáskör 2020. szeptember 30-ig gyakorolható.

(3) Az átruházott hatáskörben fel nem használt előirányzat 2020. december 31-i hatállyal általános céltartalékot képez.

(4) A Képviselő-testület egyes előirányzatokkal kapcsolatos döntési jogosultságát a következők szerint állapítja meg:

Bizottságokra átruházott hatáskörök

1) Sportbizottság

kizárólagos hatáskörébe tartozik a Sport támogatási céltartalék előirányzat felosztása,

2) Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Informatikai Bizottság

kizárólagos hatáskörébe tartozik az Oktatási és kulturális támogatási tartalék előirányzat felosztása,

3) Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság

kizárólagos hatáskörébe tartozik a Környezetvédelemmel kapcsolatos tartalék és a Madarak, fák napi versennyel kapcsolatos tartalék felosztása,

Polgármesterre átruházott hatáskörök

• nyári napközis tábor,
• nyári gyermekétkeztetés,
• Mentálhigiénés és Drogstratégiai programok tartaléka,      
• környezetvédelmi alap számla,
• polgármesteri céltartalék,
• intézményvezetők jutalmazása,
• temetési segély,
• intézmények működési tartaléka,
• központi támogatás visszafizetésére tartalék,
• közművelődési érdekeltségnövelő támogatás önrésze,
• kitűntetések, díjak,
• Külső-pesti Tankerület Iskolák felújítási keret,
• Virtuális Erőműprogram Energiatudatos önkormányzat pályázati önrész,
• Magyar kézilabda Szövetség Országos Tornaterem felújítási programpályázati önrész,
• általános tartalék felosztása.

A Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik

• beruházási feladatok jóváhagyása,
• felújítási célok jóváhagyása,
• alapítványi forrás átvétele, átadása,
• bérlakás értékesítési számla felhasználása.

39. § Az önkormányzati intézmények és a Polgármesteri Hivatal saját hatáskörben költségvetési előirányzataikat módosítják a felülvizsgált és a Képviselő-testület által jóváhagyott előző évi maradványukkal.

40. § A költségvetési rendelet módosításai során nem kell előterjeszteni a tájékoztató táblákat.

A beruházások, felújítások általános szabályai az önkormányzati intézményeknél és a Polgármesteri Hivatalnál

41. § A Képviselő-testület

1. a tárgyi eszközök beruházási és felújítási előirányzatának felhasználását - az ingatlanok (telkek, épületek, építmények, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok) kivételével – az önkormányzati intézmények és a Polgármesteri Hivatal,
2. az ingatlanok beruházási és felújítási előirányzatának felhasználását az Önkormányzat,
3. a képzőművészeti alkotások beruházási és felújítási előirányzatának felhasználását az Önkormányzat és a Pesterzsébeti Múzeum hatáskörébe utalja.

 42. § Amennyiben jogi vagy természetes személy vagyonáról az önkormányzat, az önkormányzati intézmények, illetőleg a Polgármesteri Hivatal javára lemond, a mindenkor érvényben lévő Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés szabályairól szóló rendeletében foglaltak szerint kell eljárni.

A szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások külső személlyel, szervezettel történő szerződéskötés szabályai az önkormányzati intézményeknél és a Polgármesteri Hivatalnál

43. § (1) Az önkormányzati intézményeknél és a Polgármesteri Hivatalnál alaptevékenység körében szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételére a dologi kiadások között eredeti előirányzatként elkülönítetten nem megtervezett összegen túlmenően csak a személyi juttatások egyidejű átcsoportosításával növelhető.

(2) A szerződést írásban kell megkötni.

(3) A szerződéskötés feltétele:

1. azt jogszabály nem zárja ki,
2. a szerződés megkötése a közfeladatok ellátásához feltétlenül szükséges,
3. törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában az adott feladat elvégzéséhez megfelelő szakértelemmel, szakképzettséggel és gyakorlattal, vagy egyéb megfelelő sajátos szakmai adottságokkal, képességekkel rendelkező személyt a megrendelő nem foglalkoztat, vagy a szerződés tárgyát képező szolgáltatás egyedi, időszakos, vagy időben rendszertelenül ellátandó feladat.

Az önkormányzati költségvetési intézmények működési támogatásának utalása

   44. § Az önkormányzati intézmények működési és felhalmozási kiadásaihoz kapcsolódó önkormányzati támogatásukat, havi keret lebontás és felhasználási igény szerint kapják.

A nemzetiségi önkormányzatokat érintő támogatások utalása

45. § (1) Az Önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzatok részére államháztartáson belüli működési és felhalmozási célú támogatást biztosít felhasználási kötöttséggel. Az Önkormányzat a támogatás összegét tárgyév április 15.-ig megkötött támogatási szerződés alapján, az abban foglaltak szerint utalja.

(2) A fel nem használt és a tárgyévre kötelezettséggel nem terhelt maradványt az önkormányzat részére az elszámolást követően, a támogatási szerződésben foglaltak szerint vissza kell utalni.

(3) A támogatási szerződés módosítására az elszámolási határidő vonatkozásában és a támogatás céljában kerülhet sor, egyszeri alkalommal, a támogatott elszámolási határidő lejárta előtt benyújtott írásos kérelemre.

(4) A kapott támogatás pénzügyi elszámolásáig újabb támogatás nem juttatható a nemzetiségi önkormányzat részére.

A szakmai pályázatok benyújtásának szabályai

46. § (1) Az önkormányzati intézmények a Képviselő-testület előzetes jóváhagyása nélkül csak abban az esetben nyújthatnak be szakmai programokra pályázatot, ha a pályázat benyújtásának feltételeként megszabott saját forrás (önrész) összege a

100 000 Ft-ot nem haladja meg, nem utófinanszírozott, illetőleg a költségvetési évben és azt követő években költségvetési többlettámogatást nem igényel a pályázattal összefüggő feladat finanszírozása.

(2) Az önkormányzati intézmények és a Polgármesteri Hivatal kizárólag a Képviselő-testület előzetes jóváhagyásával nyújthat be Európai Uniós támogatással megvalósuló szakmai programokra pályázatot.

Az illetményalap meghatározása és a jutalmazás szabályai az önkormányzati intézményeknél és a Polgármesteri Hivatalnál

47. § (1) A Képviselő-testület a köztisztviselők illetményalapját Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. LXXI törvény 60. § (1) bekezdése, illetve a 282/2018. (XII. 06.) Ök. számú határozata II. pontja, továbbá a 179/2019. (XI. 14.) Ök. sz. határozata alapján 2020. évben 48 000 Ft-ban állapítja meg.

(2) A Polgármesteri Hivatal részére a személyi juttatás eredeti előirányzatának kifizethető összegét 15 %-ban állapítja meg jutalom címén, ide tartozik a prémium címén, a teljesítményösztönzés, a személyi ösztönzés céljából történő kifizetés, valamint a kerületi hűségjutalom kifizetése is.

(3) Az önkormányzati intézmények részére a törvény szerinti illetmények, munkabérek eredeti előirányzatának kifizethető összegét 15 %-ban állapítja meg jutalom címén, ide tartozik a prémium címén, a teljesítményösztönzés, a személyi ösztönzés céljából történő kifizetés, valamint a kerületi hűségjutalom kifizetése is.

(4) A Polgármesteri Hivatal felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselője illetménykiegészítése a köztisztviselő alapilletményének 40 %-a.

(5)    A Polgármesteri Hivatal középiskolai végzettségű köztisztviselője illetménykiegészítése a köztisztviselő alapilletményének 20 %-a.

(6)    A köztisztviselők 2020. évi cafetéria juttatása bruttó 240 000 Ft/fő.

A hitelfelvétellel, kezességvállalással és a pénzügyi befektetésekkel kapcsolatos szabályok

48. § (1) Az önkormányzati intézmények és a Polgármesteri Hivatal saját nevében a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló, 2011. évi CXCIV. törvény (továbbiakban: Stabilitási tv.) 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletet érvényesen nem köthet, értékpapírt nem bocsáthat ki, nem szerezhet meg, faktoring szerződést nem köthet és garanciát és kezességet nem vállalhat.

(2) Az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletet a Stabilitási tv. szerint köthet.

(3) Az önkormányzat működési célra csak likvid hitelt vehet fel.

(4) Az önkormányzat a tárgyévre vonatkozó költségvetési rendeletében szerepeltetett adósságkeletkeztetési szándékáról, az adósságot keletkeztető ügylethez kapcsolódó fejlesztési céljáról és az ügylet várható értékéről a Kormányt előzetesen tájékoztatja a kormányzati hozzájáruláshoz kötött ügyletek esetében.

 (5) A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az év közben jelentkező likviditási problémák megoldása érdekében a rendelkezésre álló, 500 000 000 Ft összegű, 12 hónap futamidejű folyószámlahitelt és indokolt esetben - a folyószámlahitelen túlmenően - munkabér hitelt vegyen igénybe. Kötelezettséget vállal arra, hogy a felvett folyószámlahitelt, illetőleg munkabérhitelt és járulékaikat a hitel futamideje évében, azok lejáratakor, éves költségvetésének összeállításakor minden más fejlesztési kiadást megelőzően betervezi és jóváhagyja, valamint az ebből adódó tőke- és kamatfizetési kötelezettségeinek eleget tesz. A polgármester a folyószámlahitel, illetőleg munkabér hitel igénybevételéről, felhasználásáról és visszafizetéséről köteles a Képviselő-testületet folyamatosan tájékoztatni.

(6) A polgármester az önkormányzat átmenetileg szabad pénzeszközeit lekötheti, vagy államilag garantált értékpapírt vásárolhat, figyelembe véve a likviditást. 

A bankszámlák feletti rendelkezési jog

49. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások értékesítéséből származó bevétel teljes összegét elkülönített számlán kell nyilvántartani.

(2) Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások értékesítéséből származó bevételt kizárólag lakáscélokra és az ehhez kapcsolódó az Ltv. 62. § (3) bekezdésében meghatározott infrastrukturális célokra lehet felhasználni.

A bevételek felhasználásáról a Képviselő-testület célok szerint határozattal dönt.

Az eredeti költségvetésben elfogadott önkormányzati lakásokkal kapcsolatos beruházások, felújítások összegeit a megvalósulásuk után az elkülönített számláról kell felhasználni, külön Képviselő-testületi határozat nélkül.

50. § A Környezetvédelmi Alap számlán lévő pénzeszközt a jogszabályi előírások alapján lehet felhasználni.

51. § A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmeneti pénzügyi likviditás biztosítása érdekében az önkormányzati lakások elidegenítéséből származó bevételből a folyó kiadások teljesítéséhez az elkülönített számlán lévő pénzeszközöket igénybe vegye. Az igénybe vett összegeket az iparűzési adó beérkezését követően április végéig és október végéig az elkülönített számlákra vissza kell pótolni.

A polgármester tájékoztatási kötelezettségei

52. § (1) Az Önkormányzat költségvetését veszélyeztető körülmények felmerülése esetén a polgármester haladéktalanul köteles a Képviselő-testületet tájékoztatni.

 (2) A polgármester köteles a költségvetés végrehajtására vonatkozó zárszámadási rendelet tervezetet a Képviselő-testület elé terjeszteni úgy, hogy a Képviselő-testület elé terjesztést követő harminc napon belül, de legkésőbb a költségvetési évet követő ötödik hónap utolsó napjáig hatályba lépjen. A költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadást az elfogadott költségvetéssel összehasonlítható módon, az év utolsó napján érvényes szervezeti, besorolási rendnek megfelelően kell elkészíteni.

(3) Ha év közben az Országgyűlés, a Kormány, illetve valamely költségvetési fejezet, vagy elkülönített állami pénzalap az önkormányzat számára pótelőirányzatot biztosít a polgármester köteles a Képviselő-testületet tájékoztatni.

(4) A költségvetés elfogadásáig megvalósuló bevételek és kiadások teljesítéséről (átmeneti gazdálkodás) a polgármester a költségvetés elfogadásakor a Képviselő-testületnek be kell számolni.

A készpénzfizetés korlátozása

53. § (1) A bevételek beszedésekor és a kiadások teljesítésekor a készpénzkímélő fizetési módokat kell alkalmazni. Ugyanazon szerződés alapján ugyanazon partnerünknek (amennyiben partnerünk is pénzforgalmi számla nyitására köteles) egy naptári hónapban termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás – általános forgalmi adót is magába foglaló – ellenértékeként összesen maximum 1 500 000 Ft összeghatárig lehet készpénzben kifizetést teljesíteni.

(2) Törekedni kell a 200 000 Ft feletti kifizetések átutalási fizetési móddal történő kiegyenlítésére.

(3) Készpénzes kifizetés történhet önkormányzati rendezvényekhez, továbbá az önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal, és az intézmények működéséhez kapcsolódó kifizetéseknél.

Leltározással kapcsolatos feladatok

54. § (1) Az önkormányzat és intézményei tulajdonának védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött, az eszközökről és azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezet mennyiségben és értékben, ezért az Önkormányzatnak és intézményeinek három évente kell leltározást végezni.

(2) A koncesszióba, vagyonkezelésbe és ingyenes használatba adott eszközök esetében a működtetőknek a szerződésekben foglaltak szerinti gyakorisággal kell a leltározást elvégezni és hitelesített leltárral alátámasztani.

(3) Az egyeztetéssel végzett leltározást (kivéve a vagyonértékű jogokat) évente kell elvégezni.

(4) A felesleges eszközök feltárását és a selejtezést évente kell elvégezni.

        Működési és felhalmozási célú támogatás átvétele államháztartáson belülről

 55. § Az önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal és az intézmények részére államháztartáson belülről nyújtott pénzeszköz támogatás elfogadásáról

1. 1 000 000 Ft felett a Képviselő-testület,
2. 1 000 000 Ft értékhatárig az Önkormányzat esetében a Polgármester, az Önkormányzat által alapított költségvetési szervek esetén a szerv vezetője dönt, melyről a Képviselő-testület legközelebbi ülésén be kell számolnia.

Működési és felhalmozási célú támogatás átadása államháztartáson belüli szervezet részére

56. § (1) Az Önkormányzat a támogatás forrását a mindenkori költségvetési rendeletében határozza meg.

(2) Államháztartáson belüli működési és felhalmozási célú önkormányzati támogatás nyújtása egyrészt pályázat kiírása útján, másrészt egyedi kérelemre történik.

57. § (1) Pályázati kiírás esetén önkormányzati támogatásban csak az a pályázó részesülhet, aki a pályázati kiírásnak maradéktalanul megfelelő pályázatot nyújt be és valamennyi szükséges mellékletet csatolja.

(2) A pályázati kiírásnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

1. pályázat címét és célját,
2. a támogató megnevezését,
3. a pályázat tartalmi és formai követelményeit, nem elektronikus kapcsolattartás esetén a benyújtandó pályázatok példányszámát,
4. a támogató rendelkezésére álló forrás megnevezését és összegét,
5. a pályázat benyújtásának határidejét, helyét és módját,
6. a pályázattal kapcsolatos hiánypótlás lehetőségét és feltételeit,
7. a pályázat elbírálásának határidejét, főbb szempontjait, a pályázat eredményéről történő értesítés módját és határidejét,
8. a támogatás felhasználására vonatkozó feltételeket,
9. tájékoztatást arra nézve, hogy a pályázók hol kaphatnak felvilágosítást a pályázattal kapcsolatban,
10. arra történő utalást, hogy a támogatás visszatérítendő, vagy nem visszatérítendő,
11. a támogatás felhasználásával kapcsolatos ellenőrzés-tűrési és adatszolgáltatási kötelezettségre, valamint nyilvánossági követelményekre vonatkozó tájékoztatást,
12. tájékoztatást az elektronikus kapcsolattartásról, a személyes adatok kezeléséről,
13. a támogató által indokoltnak tartott egyéb információkat.

58. § Egyedi kérelem elektronikusan és írásban nyújtható be. Egyedi kérelem benyújtása esetén csak az a kérelmező részesülhet támogatásban, aki kérelméhez valamennyi szükséges mellékletet csatolja. A beérkezett kérelmekkel kapcsolatos további ügyintézési feladatok ellátásáról a Polgármester gondoskodik a Polgármesteri Hivatal osztályai útján.

59. § (1) A támogatás vonatkozásában döntéshozó lehet

a) egyedi kérelem esetén

• a Képviselő-testület 1 000 000 Ft összeghatár felett és alapítványok esetében összeghatár nélkül,
• átruházott hatáskörben a Polgármester 1 000 000 Ft összeghatárig,

   b) pályázat esetén

• átruházott hatáskörben összeghatár nélkül a bizottságok, az általuk kiírt pályázatok esetében az önkormányzat mindenkori költségvetési rendeletében az adott bizottság részére elkülönített céltartalék terhére.

(2) A döntéshozó a kérelmet 30 napon belül bírálja el. Amennyiben a döntéshozó testületként jár el, akkor a kérelem elbírálására a soron következő rendes ülésén történik, de legfeljebb 80 napon belül.

(3) A kérelem, vagy pályázat elbírálása után kerülhet sor a mindenkori költségvetési rendeletben biztosított felhatalmazás alapján az előirányzatok saját hatáskörben történő átcsoportosítására és a támogatási szerződés megkötésére.

(4) A (3) bekezdés szerinti saját hatáskörű módosításról a polgármester a Képviselő-testületet a költségvetési rendelet soron következő módosításakor tájékoztatja.

60. § (1) Támogatás juttatása esetén támogatási szerződést kell kötni a kedvezményt igénybe vevővel az 59. § (3) bekezdés szerinti átcsoportosítást követő 30 napon belül.

   (2) A támogatási szerződést a támogatást nyújtó részéről a polgármester, a kedvezményezett részéről a szerv képviseletére jogosult személy írja alá.

61. § (1) A támogatás folyósítására a támogatási szerződésben foglalt határidőig, egyösszegben, vagy több részletben kerül sor.

(2) A támogatás folyósítása a kedvezményezett által a pályázatban vagy egyedi kérelemben megjelölt bankszámlaszámra való utalással történik.

62. § (1) Az elszámolás a támogatási szerződésben foglaltaknak megfelelően történik.

(2) A kapott támogatás pénzügyi elszámolásának elfogadásáig újabb támogatás – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - nem nyújtható a kedvezményezett részére.

(3) A kapott támogatás pénzügyi elszámolásának hiányában újabb támogatás kivételes esetben akkor nyújtható a kedvezményezett részére, ha azt a korábbi támogatás céljától eltérő, nevesített felhalmozási kiadásra kéri a kedvezményezett.

63. § (1) A támogatási szerződés módosítására az elszámolási határidő vonatkozásában és a támogatás céljában kerülhet sor, egyszeri alkalommal, a kedvezményezett elszámolási határidő lejárta előtt benyújtott írásos kérelmére.

(2) A határidő módosítás engedélyezéséről a Polgármester dönt.

(3) A támogatás céljának módosításáról - amennyiben a cél módosítása működési és felhalmozási célon belüli változással jár, és a megváltoztatni kívánt célra történő felhasználást a pályázati kiírás lehetővé teszi - a Polgármester dönt.

(4) A támogatás céljának módosításáról - amennyiben a cél módosítása működési és felhalmozási célok közötti változással jár - a 59. § (1) bekezdésében foglalt döntéshozók döntenek.

III. FEJEZET

Záró és vegyes rendelkezések

64. § E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a 2020. évi költségvetés végrehajtása során kell alkalmazni és 2021. április 30-ával hatályát veszti.

INDOKOLÁS

Általános indoklás

Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva alkotja meg Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzatának 2020. évi költségvetési rendeletét.

Az Önkormányzat 2020. évi költségvetési rendelete a 2011. évi CXCV. tv. az államháztartásról szóló törvény, valamint 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló rendelet előírásainak megfelelően került összeállításra.

A rendelet I. fejezete tartalmazza a költségvetés bevételeinek és kiadásainak főösszegét, a költségvetés hiány mértékét és finanszírozásának módját, az Önkormányzat, az önkormányzati intézmények és a Polgármesteri Hivatal létszámkeretét, a fejlesztési előirányzatokat feladatok szerint, az EU-s társfinanszírozással megvalósuló programokat, az adósságot keletkeztető ügyletből eredő fizetési kötelezettségeket, valamint a tájékoztató táblákat.

A rendelet II. fejezete a 2020. évi költségvetés végrehajtásának szabályait rögzíti.

Az önkormányzat, az önkormányzati intézmények és a Polgármesteri Hivatal gazdálkodásának általános szabályait tartalmazza Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. tv, továbbá az államháztartásról szóló, 2011. évi CXCV. (továbbiakban: Áht.), és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló, 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ávr.), Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló, 2011. évi CXCIV. törvény (továbbiakban: Gst.), az adózás rendjéről szóló, 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.), a Nemzeti vagyonról szóló, 2011. évi CXCVI. tv. (továbbiakban: Nvtv.), az információs önrendelkezési jogról és az információs szabadságról szóló, 2011. évi CXII. tv. 

Meghatározza a bevételi, kiadási és létszám előirányzatokkal való gazdálkodást, az átadott pénzeszközökkel való eljárási rendet, a közzétételt, a vagyonnal kapcsolatos gazdálkodást.

Részletes indoklás

Az önkormányzat bevételeinek és kiadásainak szöveges indoklása

Önkormányzati összesítő (1. melléklet)

A táblázat tartalmazza az Önkormányzat 2020. évi költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait működési és felhalmozási bontásban, kiemelt előirányzatok szerint (rovatok szerint), az intézmények, a Polgármesteri Hivatal, az Önkormányzat tekintetében külön-külön és együtt összesen is.

A bevételek számításánál a költségvetési bevételek között, a B1-B7 rovatszámokon a költségvetési törvényben, „A Fővárosi Önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek 2020. évi megosztásáról” szóló rendelet-tervezetben foglaltakat, illetőleg a saját bevételeinket vettük figyelembe.

A bevételeket és kiadásokat a finanszírozási bevételekkel és kiadásokkal együtt egyensúlyba terveztük meg. Számba vettünk továbbá a finanszírozási bevételek között 2 465 566 642 Ft 2019. évi tervezett maradványt. A maradvány - ami finanszírozási bevétel - felhasználására költségvetési és finanszírozási kiadást is terveztünk.

2020. évre tervezett EU-s társfinanszírozással megvalósuló programok és hazai pályázatok (1.4. melléklet)

Európai Uniós pályázatok

Az Önkormányzatnak egy elnyert európai uniós pályázata van folyamatban.

1. Konzorciumi szerződés keretében a „Közlekedésbiztonsági fejlesztések Budapest XX. kerületében” című VEKOP-5.3.1-15-2016-00004 számú megkötött támogatási szerződés összege 12 100 000 Ft. A konzorciumi partnerek Budapest Főváros Önkormányzata és a Budapesti Közlekedési Központ. A pályázat tárgya kerékpárút építése a XX. kerületben. A támogatási összeg előlegként 2016. december 29-én az önkormányzat számlájára beérkezett, annak összege az önkormányzat kötött maradványát képezi, a pályázat költségeit a kiadások között megterveztük.

Hazai pályázatok

1. A Nemzeti Szabadidős - Egészség Sportpark Programban való részvétel keretén belül az Önkormányzat által biztosított ingatlanokon a Nemzeti Sportközpontok által megvalósítandó, majd ellenérték nélkül az Önkormányzat tulajdonába kerülő 9 db kültéri sportpark és 1 db 200 m-es futókör kiépítésére nyújtott be pályázatot az Önkormányzat 2016. évben.

A 299/2018. (XII. 06.) Ök. sz. határozat alapján a Képviselő-testület elfogadta a Nemzeti Sportközpontokkal kötendő Együttműködési megállapodást, mely alapján az alábbi ingatlanokon 9 db sportpark és 1 db futókör létesítéséhez hozzájárult és azokat az átadás-átvételt követő 5 éven át sport célra hasznosítja, azok karbantartását, fenntartását, üzemeltetését vállalja:

• 171190/26 hrsz. Bp. XX. Berkenye sétány
• 181895 hrsz Bp. XX. Deák tér
• 182182/1 hrsz, Bp. XX. Hunyadi János tér
• 179422/3 hrsz. Bp. XX. Magyarok Nagyasszonya tér
• 180519 hrsz. Bp. XX. Ritka u.
• 172539/7 hrsz. Bp. XX. Tátra tér
• 170269/27 hrsz. Bp. XX. Török Flóris utca
• 178208/26 hrsz. Bp. XX. Vágóhíd utca
• 170022 hrsz. Bp. XX. Vizisport utca

            A költségvetésben a 6 335 874 Ft önerőt megterveztük.

2. Az Önkormányzat által benyújtott pályázat TÉR-KÖZ „Hullám Csónakházak funkcióbővítő fejlesztése II. ütem, I. csónakház” 150 000 000 Ft támogatásban részesült, melyből már utaltak bevételt, így a bevételek között 51 631 479 Ft szerepel. A pályázat utó-finanszírozással kerül az önkormányzathoz, 65%-os támogatási arányú. Az Önkormányzat a fejlesztéshez a további 35%-os mértékű önrészt (bruttó 85 222 139 Ft-ot) biztosított, a kiadások között 2 286 000 Ft 2020. évre áthúzódó kiadás szerepel.

3. A Képviselőt-testület a 163/2018. (VI. 14.) Ök. sz. határozatával támogatta a Duna-parti sétány fejlesztésére vonatkozó maximális 350 000 000 Ft összértékű TÉR_KÖZ pályázat benyújtását a Budapest XX. kerület 170007, 170012/2, 170024, 170023/1, 170022, 170021 hrsz-ú területeken. A pályázat 65 %-os támogatottságú, így pályázattal kapcsolatosan 35 %-os, azaz 190 000 000 Ft összegű önerő biztosításáról döntött.

A Fővárosi Közgyűlés 2018. szeptember 26-ai döntése alapján a „Dunai sétány” című pályázatot 150 000 000 Ft összegű támogatásban részesítette. A 2020. évre a költségvetésben 233 294 722 Ft-os önrészt terveztünk meg, a kiadások között 360 498 222 Ft 2020. évre áthúzódó kiadás szerepel.

4. A 2019 évi Európai Mobilitási Hét és Autómentes Naphoz kapcsolódó program- és rendezvényszervezés támogatása tárgyában az Innovációs és Technológiai Minisztérium felé benyújtott támogatási kérelem alapján a Minisztérium 1 300 000 Ft vissza nem térítendő támogatásról döntött. A támogatási összeget a pályázati beszámoló elfogadását követően 2020. évben fogják átutalni.

Pesterzsébet Önkormányzatának 2020. évi költségvetési létszámkerete (1.5. sz. mellékelt)

A létszámkeret tartalmazza havonkénti bontásban a közalkalmazottak és a köztisztviselők létszámát, valamint a közfoglalkoztatottak és a bedolgozók létszámait.

TÁJÉKOZTATÓ TÁBLÁK

Pesterzsébet Önkormányzatának 2020. évi költségvetési mérlege (1.1. melléklet)

Az összevont költségvetési mérleg az önkormányzat, az intézmények és a Polgármesteri Hivatal adatait együttesen tartalmazzák.

A mérleg működési és felhalmozási célú bevételt és kiadást külön-külön mutatja.

A mérleg kimutatásban jól látszik, hogy a működési bevételek 1 022 126 561 Ft-tal kevesebbek, mint a működési kiadások.

A felhalmozási bevételek 1 356 382 054 Ft-tal maradnak el a kiadásokhoz képest.

A hiány fedezetére belső finanszírozásként a 2019. évi maradvány tervezett összegét állítottuk be a költségvetésbe.

Pesterzsébet Önkormányzata több éves kihatással járó döntései (1.2. melléklet)

Szerepelnek a táblázatban az Önkormányzat által több évre vállalt kötelezettségvállalásai, valamint bemutatásra kerülnek az elnyert és megvalósított pályázatok követhetőségéből fennálló kötelezettségek, melyek fenntartási és nyomon követési ideje öt év, a projekt megvalósításának befejezésétől számítva.

Bevételek és kiadások Áht. 102. § (3) bekezdése szerinti mérlege (1.3. melléklet)

Az Áht. 102. § (3) bekezdése szerint a bevételek és kiadások zárt rendszerű és megfelelő csoportosításban történő bemutatásához mérlegeket kell kialakítani és összeállítani, figyelemmel az osztályozási rendszerek szempontjaira és előírásaira. A mérlegek – az e törvényben meghatározott kivétellel – a költségvetés előterjesztésekor a vonatkozó év tervadatait, az előző év várható, és az azt megelőző év tényadatait tartalmazzák.

Önkormányzat bevételei (2.1. melléklet)

Működési bevételek

B1 rovat Működési célú támogatások Áh-n belülről

B11 Önkormányzatok működési támogatásai

A Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvényben foglaltak szerint a helyi önkormányzatok működésének általános támogatása, az egyes köznevelési feladatainak támogatása és az egyéb szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása 2 150 162 705 Ft, amely a 2019. évi tervezetthez képest 102 176 103 Ft-tal magasabb. A kulturális feladatok támogatására 167 844 Ft-tal többet, 26 287 970 Ft támogatást kapunk.

B16 Egyéb működési célú támogatások bevételei ÁH-n belülről

A támogatások között számba vettük a 2019. évi Európai Mobilitási Hét és Autómentes Nap rendezvényre elnyert 1 300 000 Ft pályázati támogatás összegét, mely még nem érkezett meg a számlánkra. Számba vettük továbbá a köztemetés tapasztalati adat alapján várható bevételét 8 000 000 Ft-ot, a 2019. évi előirányzattal megegyező összegben.

Továbbá az alábbiakban felsorolt egy hazai elnyert pályázat működési kiadásokra fordítandó támogatási összegét terveztük meg ezen a rovaton:

• TÉR_KÖZ Budapest "A" jelű program Hullám Csónakházak funkcióbővítő fejlesztése II. ütem, I. csónakház pályázati támogatás

B2 Felhalmozási célú támogatások ÁH-n belülről

B25 Egyéb felhalmozási célú támogatások bevételei Áh-n belülről

Az alábbiakban felsorolt két hazai elnyert pályázat felhalmozási kiadásokra fordítandó támogatási összegét terveztük meg ezen a rovaton:

• TÉR_KÖZ Budapest "A" jelű program Hullám Csónakházak funkcióbővítő fejlesztése II. ütem, I. csónakház pályázati támogatás
• TÉZ KÖZ 2018.Városrehabilitációs pályázat „Dunai sétány” pályázati támogatás

B3 Közhatalmi bevétel 

B34 Vagyoni típusú adók

A helyi építményadóról szóló, 40/2012. (XII. 7.) Ök. sz. rendelet alapján az építményadó évi mértéke 1 658 Ft/m², a reklámhordozó után kivetett építményadó mértéke 5 000 Ft/m² a fenti mértékek 2018. január 1-jétől hatályosak.

A 2019. február 26-án készült lajstrom alapján adózók száma 1131, az adóköteles terület 324 062,88 m^2.

.

A helyi építményadóról szóló önkormányzati rendelet alapján 2018. január 1-től adóköteles a reklámhordozó. Az adó mértéke 5000 Ft/m²/év. 2019. évben az adózók száma 19, a befizetett adó összege 19 119 000 Ft volt.

Az építményadó tervezhető mértékét 570 000 000 Ft-ban határoztuk meg.

A helyi telekadóról szóló 41/2012. (XII. 7.) Ök. sz. rendelet alapján a telekadó évi mértéke sávos, 0 Ft/m², 50 Ft/m², 150 Ft/m², 200 Ft/m², 301 Ft/m², a fenti mértékek 2017. április 27-étől hatályosak.

A 2019. február 26-án készült lajstrom alapján adózók száma 158, az adóköteles terület 1 357 308,49 m². Ez alapján a telekadó tervezett előirányzatát 360 000 000 Ft-ban határoztuk meg, a 2019. évi eredeti előirányzathoz képest 30 000 000 Ft-tal alacsonyabb mértékben.

B35 Termékek és szolgáltatások adói

A Fővárosi Önkormányzatnak „A Fővárosi Önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek 2020. évi megosztásáról” szóló rendelet-tervezetében az iparűzési adóból való részesedésünk 5 213 557 000 Ft. Ez 483 701 000 Ft-tal több, mint a 2019. évi eredeti előirányzat. Az iparűzési adóhoz tartozó késedelmi pótlékot és bírságot a B36-os rovaton külön terveztük meg. Az iparűzési adó 2019. évi költségéhez kapcsolódó bevétel soron 5 182 000 Ft-ot vettünk számításba, amit a kiadási oldalon is megterveztünk, tekintettel arra, hogy az iparűzési adóhoz kapcsolódó költségekből is részesülnek az önkormányzatok.

A gépjárműadó tervezett előirányzata 150 000 000 Ft, amely a 2019. évi előirányzathoz képest 2 000 000 Ft-tal magasabb.

Idegenforgalmi adóra a fővárosi forrásmegosztás alapján 1 212 000 Ft-ot terveztünk, mely 445 000 Ft-tal több, mint a 2019. évi eredeti előirányzat.

B36 Egyéb közhatalmi bevételek

A helyi adókhoz kapcsolódó késedelmi pótlékra és bírságra tapasztalati adat alapán összesen 8 000 000 Ft-ot terveztünk, mely a 2019. évi előirányzattal azonos mértékű.

Az iparűzési adóhoz kapcsolódó késedelmi pótlékra és bírságra (forrásmegosztás alapján) 10 724 000 Ft-ot terveztünk. Ez az összeg 825 000 Ft-tal kevesebb, mint a 2019. évi eredeti előirányzat.

2020. évben 9 000 000 Ft talajterhelési díj bevételt vettünk számításba, mely a 2019. évi előirányzattal azonos mértékű.

A talajterhelési díj mértéke 1 800,-Ft/m³. Az adóalanyok száma évről-évre csökken, a nyilvántartás szerint 267 fő szerepelt, ebből 90 adóalany mentes. A csökkenő adóbevételt indokolja, hogy az ingatlanok értékesítése során az új tulajdonosok általában felújítanak és egyben rákötnek a csatornahálózatra, így kikerülnek a díjfizetés kötelezettsége alól. A tízszeresére megemelkedett díj miatt az elmúlt években jelentős számban kötöttek rá a csatornára.

Útkezelői hozzájárulás

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 37. § (1) bekezdése kimondja, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevételéért igénybevételi díjat kell fizetni.

Az Önkormányzat az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében lévő közutak burkolatbontásának szabályozásáról, valamint a nem közlekedési célú igénybevételért fizetendő díj meghatározásáról szóló 7/2018. (III. 26.) Ök. számú rendelet 1. mellékletében meghatározottak alapján szabja meg az útkezelői hozzájárulást és határozza meg a hozzájárulás díját. A 2020. évi előirányzat összegét 10 000 000 Ft-tal terveztük meg, mely a 2019. évi előirányzattal azonos mértékű.

B4 Működési bevételek

B402 Szolgáltatások ellenértéke

Önkormányzati lakások bérbeadásához kapcsolódóan az alábbi bevételekkel terveztünk, mely a 2019. évi előirányzattal azonos mértékben:

• lakbérbevétel: 2020. évre 80 000 000 Ft-ot vettünk számba,
• közüzemi díj bevétel: 2020. évre 13 000 000 Ft-ot vettünk számba,
• közös költség bevétel: 2020. évre 21 000 000 Ft-ot vettünk számba.

Az önkormányzati nem lakás célú helyiségek bérbeadásából származó bevételi előirányzat 2020. évi összege 110 000 000 Ft, mely a 2019. évi előirányzattal azonos mértékű.

A helyiségek közös költségére 13 000 000 Ft-ot terveztünk 1 000 000 Ft-tal kevesebbet, mint a 2019. évi eredeti előirányzat.

Közterület használatba vételi díjra 28 000 000 Ft-ot terveztünk, mely a 2019. évi eredeti előirányzattal azonos mértékű.

Egyéb önkormányzati vagyon bérbeadásából származó bevétel címen 8 000 000 Ft-ot terveztünk meg.

B403 Közvetített szolgáltatások

A közvetített szolgáltatások - közmű tovább-számlázását - 10 000 000 Ft-tal terveztük.

B406 Kiszámlázott általános forgalmi adó

Az áfa bevételt a kiszámlázásra kerülő áfa köteles szolgáltatások után terveztük meg 68 000 000 Ft-tal.

B408 Kamatbevételek

A bankszámláinkon lévő összegek lekötésére már évek óta nem volt lehetőség, korábbi években a BUBOR mértéke csökkent, így nagyon alacsonyak voltak a betéti számlán elhelyezett összegek utáni kamatmértékek, 2019. évben pedig állampapír lekötésére csak hosszabb távra volt lehetőség.

2020. évre   300 000 Ft-ot vettünk számításba, amely a 2019. évi előirányzattal azonos mértékű.

B411 Egyéb működési bevétel

Egyéb működési bevételeket 13 000 000 Ft összegben terveztük, mely a 2019. évi eredeti előirányzattal azonos mértékű.

B5 Felhalmozási bevételek

B52 Ingatlanok értékesítése

Önkormányzati lakások értékesítéséből származó bevételt 2020. évben 39 195 000 Ft-tal terveztük, mely a 2019. évi eredeti előirányzattal azonos mértékű.

B7 Felhalmozási célú átvett pénzeszközök

A helyi támogatást a lakásépítéshez, vásárláshoz korábbi években nyújtott helyi támogatás visszafizetéséből terveztük előző évi tapasztalati adat alapján 2 000 000 Ft összegben, továbbá a dolgozóknak nyújtott kölcsön 18 000 000 Ft összegben. Mindkettő önként vállalt feladata az önkormányzatnak.

B8 Finanszírozási bevételek

Maradvány címén 2 250 000 000 Ft terveztünk. A maradvány összege 1 008 000  000 Ft-tal kevesebb, mint a 2019. évi eredeti előirányzat. A csökkenést indokolja, hogy a Belügyminisztériumtól beruházások, felújításokra kapott 1 000 000 000 Ft összegű támogatás már nem szerepel a maradványba, mivel azt 2019. évben maradéktalanul felhasználtuk.

Önkormányzat kiadásai (2.3. melléklet)

K1 Személyi juttatások

Személyi juttatások között a polgármester és az alpolgármesterek személyi juttatásait, a képviselők és a bizottsági tagok juttatását terveztük 282 402 246 Ft összegben.

Ez 52 003 969 Ft-tal több, mint a 2019. évi eredeti előirányzat. A növekedést többek között indokolja, hogy a személyi juttatások között kell megtervezni az önkormányzati rendezvényekhez kapcsolódó reprezentációs kiadások összegének adóköteles részét, amely 2020. évben 37 000 000 Ft-tal emelkedett, továbbá emelkedett a képviselők és a bizottsági tagok tiszteletdíja 25 022 400 Ft-tal.

Szintén a személyi juttatásokon belül vettük számba két folyamatban lévő két pályázat (VEKOP 5.3.1-15) személyi jellegű kifizetéseit, melynek összege 832 615 Ft. Az előirányzat tartalmazza még a 2019. december hónapban kifizetett jutalmak és tiszteletdíjak könyvelési szempontból áthúzódó összegét is.

K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó

A személyi juttatáshoz tartozó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó összege 69 705 889 Ft szemben a 2019. évi 53 437 896 Ft-tal. A növekedést a személyi juttatások növekedése generálta.

K3 Dologi kiadások

Dologi kiadások tervezett előirányzata 1 926 770 564 Ft. Ez 206 781 380 Ft-tal több, mint a 2019. évi előirányzat. A növekedést indokolja többek között a járdakarbantartás 51 000 000 Ft-os, az intézményi karbantartás 184 963 000 Ft-os, az önkormányzati lakások és helyiségek karbantartása 25 641 700 F-os és az uszoda üzemeltetés 22 000 000 Ft-os emelkedése.

Az önkormányzat Városgazdálkodási Osztályától 86 500 000 Ft értékű feladat került át a Szociális Foglalkoztató feladatkörébe, amely az önkormányzat dologi kiadásait csökkentette.

Az előirányzatok között – a felsorolás a teljesség igénye nélkül készült - megterveztük (nettó összeg):

• az útkarbantartás 50 000 000 Ft,
• járdakarbantartás 150 000 000 Ft,
• az intézmények karbantartására 246 763 000 Ft,
• önkormányzati lakások és helyiségek karbantartása 42 943 800 Ft,
• egyéb építmények és közterületek karbantartási munkái 66 821 000 Ft,
• a közös költség kiadásait 182 200 000 Ft,
• a közüzemi díjakat 74 000 000 Ft,
• az uszodaüzemeltetést 114 000 000 Ft,
• jégcsarnok üzemeltetése 30 000 000 Ft,
• csónakház üzemeltetése 18 000 000 Ft,
• közszolgálati TV műsorkészítés kiadását 20 000 000 Ft,
• és az önkormányzat valamennyi szerződésből fennálló kifizetési kötelezettségét.

Több környezetvédelemmel kapcsolatos kiadások (nettó összeg):

• kertészeti, növényvédelmi feladatok 58 000 000 Ft,
• roncsautók elszállítása 4 500 000 Ft,
• kis állat tetem elszállítása 964 080 Ft,
• fapótlás (500 db.) 40 000 000 Ft.

K4 Ellátottak pénzbeli juttatása (2.6. melléklet)

Az előirányzatra 130 390 000 Ft-ot terveztünk, amely 30 000 000 Ft-tal magasabb, mint a 2019. évi eredeti előirányzat.

A Szt. és a települési támogatásokról szóló 2/2015. (II.17.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) alapján megállapított települési támogatásokra vonatkozó tábla tervezésekor a 2019. évi költségvetési összeget és a Rendelet tervezett módosításával várható költségvetési kihatásokat vettük figyelembe. Tekintettel arra, hogy a jövedelmek, illetve a nyugdíjszerű rendszeres pénzellátások összege is emelkedett az utóbbi években, a tervezett rendelet módosítás - a jövedelmek emelkedésére figyelemmel - a már létező támogatási formák esetében a jogosultság alapját képező jövedelmi határok emelését érinti. Ezzel együtt szükséges a megállapítható támogatások összegének felülvizsgálata, a költségekhez igazodó emelése. A tervezett módosítás során várhatóan a rendkívüli települési támogatás, a temetési költségre tekintettel megállapított támogatás, a gyógyszertámogatás, a születési támogatás esetében emelkedik jelentősen a megállapítható támogatás összege. A tervezett módosítással várhatóan emelkedik a lakásfenntartási kiadásokhoz kapcsolódó támogatások - lakásfenntartási támogatás, díjhátralék csökkentési támogatás – költsége is, tekintettel arra, hogy a bekerülési jövedelemhatárok és a támogatás összege is emelkedik.  A tábla sorai a módosítások várhatóan teljesítést növelő hatásainak figyelembevételével kerültek tervezésre.   A Rendelet módosítására vonatkozóan a Képviselő-testület 2020. február havi ülésére készül részletes előterjesztés. A tábla tervezett adatai a módosítási javaslat alapján került meghatározásra.  Tekintettel azonban arra, hogy a tervezés során a jövedelemhatárok emeléséből adódó jogosulti kör bővülés nem határozható meg pontosan, jelen tervezés egyes sorai részben becsült költségvetési kihatások alapján került meghatározásra.

K5 Egyéb működési célú kiadások

Az előirányzat mindösszesen 1 150 767 472 Ft, mely 451 552 673 Ft-tal több mint a 2019. évi eredeti előirányzat.

K502 Elvonások és befizetések

Az előirányzaton 222 243 452 Ft-ot terveztünk meg, amely a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény szolidaritásra vonatkozó rendelkezései alapján az Önkormányzat által fizetendő szolidaritási hozzájárulás. Ez 41 150 689 Ft-tal több, mint a 2019. évben fizetett összeg.

K506 Egyéb működési célú támogatások Áh-n belülre (2.4. melléklet).

A rovaton az előirányzaton belül a XX. kerületi Rendőrségnek nyújtott támogatás 57 407 800 Ft, továbbá 7 925 929 Ft 2019. évről áthúzódó összeg szerepel. A BURSA támogatásra a Nemzeti Erőforrás Minisztérium részére 5 000 000 Ft-ot terveztünk. Beérkezett kérelmek alapján a Fővárosi Szabó Ervin könyvtár részére 300 000 Ft támogatást terveztünk, köztemetés kiadására tapasztalati adatokat figyelembe véve 5 000 000 Ft-ot terveztünk.

Az iparűzési adó beszedéséhez kapcsolódó 2019. évi kiadás összege 5 182 000 Ft.

A helyi nemzetiségi önkormányzatok támogatására 1 900 000 Ft-tal többet irányoztunk elő, mint 2019. évben, mindösszesen 14 000 000 Ft-ot. Az önkormányzat által nyújtott támogatást megállapodás alapján, felhasználási kötöttséggel kapják a helyi nemzetiségi önkormányzatok, melynek fel nem használt összegét a központi támogatáshoz hasonlóan vissza kell fizetniük az önkormányzat részére.

K507 Működési célú garancia és kezességvállalásból származó kifizetések Áh-n kívülre

A rovaton terveztük meg a DHK által benyújtott inkasszók fedezetét, melyek az önkormányzati lakásokban lakó bérlők távhő díjának nem fizetése esetén érvényesít a DHK. 2015. évben az Önkormányzat 5 éves keret megállapodást kötött a DHK-val, melynek lényege, hogy az Önkormányzatnak nem kell megfizetnie a kamat-, eljárási-, és végrehajtási költségeket és a tőke tartozásból további 7 % kedvezményt kap, amennyiben évente külön megállapodás keretén belül kifizeti az adott évben felhalmozódott tartozás összegét. Ennek fejében a DHK nem fog végrehajtási eljárást kezdeményezni az Önkormányzattal szemben. A 2019. évben megkötött megállapodás alapján 2020. évben 2 000 000 Ft-ot irányoztunk elő.

K512 Egyéb működési célú támogatás Áh-n kívülre (2.4. melléklet)

Az egyházak támogatását 15 200 000 Ft-tal terveztük meg.

Civil szervezetek támogatására kiírásra kerülő pályázatot 8 000 000 Ft-ra irányoztuk elő.

Benyújtott kérelmek alapján a táblázatban szereplő támogatási összegeket terveztük meg.

Felosztandó összegként 5 000 000 Ft-ot terveztünk meg.

K513 Tartalékok (2.5. melléklet)

Tartalékként terveztünk 632 108 291 Ft-ot, amely 394 431 492 Ft-tal több, mint a 2019. évi eredeti előirányzat.

Az eltérést indokolja a Külső-pesti Tankerület Iskolák felújítási keretének 100 000 000 Ft-os, valamint a bérlakás értékesítés elkülönített számlán a 2020. évi bérlakás kiadások tervezett összegével csökkentett egyenlege 312 748 184 Ft.

Az általános tartalék előirányzata 56 097 125 Ft.

Az egyéb helyiség-telek értékesítés bevételének számla egyenlegét (2019. december 31-én 480 267 357 Ft), nem terveztünk meg tartalékként. A fenti számla egyenlegét beruházási és felújítási kiadások fedezeteként jelöltük meg.

K6 Beruházások (2.7. melléklet)

A beruházások előirányzata 767 401 306 Ft. Ez 63 369 648 Ft-tal kevesebb, mint a 2019. évi előirányzat.

K7 Felújítások (2.8. melléklet)

A felújítások kiadások előirányzata 220 720 031 Ft, amely 1 729 510 921 Ft-tal kevesebb, mint 2019. évben. A kiadás jelentős csökkenését indokolja, hogy a 1697/2018. (XII. 17.) Korm. határozattal jóváhagyott „pesterzsébeti önkormányzati beruházások, felújítások” támogatás 1 000 000 000 Ft-os összegét 2019. évben felhasználtuk. Ezen kívül felülvizsgáltuk a betervezett felújításokat és sok felújításként tervezett kiadás került át a karbantartások közé.

K8 Egyéb felhalmozási célú kiadások

Az előirányzat mindösszesen 33 528 353 Ft, mely az alábbi rovatokra tervezett összegeket tartalmazza.

K84 Egyéb felhalmozási célú támogatások Áh-n belülre (2.4. melléklet)

Az előirányzat tartalmazza 9 db kültéri sportpark és 1 db 200 m-es futókör kiépítéséhez szükséges önkormányzati önerőt 6 335 874 Ft összegben, a XX. kerületi Tűzoltóparancsnokság épülete körleteinek felújítására 4 000 000 Ft-ot, az elidegenített volt szolgálati lakások vételárának 70 %-át, 92 479 Ft-ot, valamint a Külső-pesti Tankerület József Attila Általános Iskola 100 000 Ft-ot.

K86 Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások kölcsönök törlesztése Áh-n kívülre

Az előirányzat tartalmazza a dolgozóknak lakásépítésre, vásárlásra, felújításra nyújtott munkáltatói kölcsön előirányzatát.

K89 Egyéb felhalmozási célú támogatások Áh-n kívülre (2.4. melléklet)

A tervezett előirányzat 3 000 000 Ft, mely beérkezett kérelem alapján a Budapest Pesterzsébet-Klapka téri Református Egyházközösség templom támogatási összegét 3 000 000 Ft-ot tartalmazza.

K9 Finanszírozási kiadások

Az intézmények és a Polgármesteri Hivatal működési és felhalmozási célú felügyeleti szervi támogatása 6 730 416 800 Ft.

Adósságot keletkeztető ügyletből eredő fizetési kötelezettség bemutatása (2.9. mellékelt)

Az Áht. 23. § (1) bekezdés g) pontja szerint a helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza a Gst. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyleteiből  és az ökormányzati garanciákból és önkormányzati kezeségekből fennálló kötelezettségeit az adosságot keletkeztető ügyletek futamindejének végéig, illetve a garancia, kezesség érvényesíthetőségéig, és a Gst. 45. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban (353/2011. (XII. 30.) Kormány rendelet) meghatározottak szerinti saját bevételeit.

A táblázatban bemutatásra kerültek a törvényben meghatározott saját bevételek, valamint az előző években keletkezett tárgyévi fizetési kötelezettségek és a tárgyévben keletkezett, illetve keletkező a tárgyévet terhelő fizetési kötelezettségek.

Adósságot keletkeztető ügyletet 2020. évre az Önkormányzat nem tervezett.

TÁJÉKOZTATÓ TÁBLÁK

Pesterzsébet Önkormányzata 2020. évi bevételi és kiadási előirányzatainak felhasználási terve (2.10. melléklet)

Az ütemterv tartalmazza az önkormányzati bevételek és kiadások ütemezését.

A bevételeknél figyelembe vettük a központi támogatások, a fővárosi önkormányzat osztottan megillető bevételei, a felhalmozási és működési célú támogatások ÁH-n belülről várható teljesülését és a saját bevételek várható teljesülését a tapasztalati adatok alapján. A kiadásoknál tapasztalati adatokkal számoltunk, illetve az ismert teljesülési kiadási adatok esetében a várható kifizetésekkel.

Pesterzsébet Önkormányzata 2020. évi közvetett támogatásai (2.11. melléklet)

A táblázat adatai a 2020. évi építményadó, gépjárműadó méltányosság alapján történt elengedésére vonatkozó számadatokat tartalmazza. 

Az építmény- és a telekadó helyi adó, bevétele teljes mértékben az önkormányzatot illeti. Építmény- és telekadó esetében a törvényi mentességeken felül magánszemélyek részére állapít meg önkormányzati mentességet a helyi építmény- és telekadó rendelet. Kedvezmény ezen adókban nincs.

A mentes adótárgyakról nem kerül benyújtásra adóbevallás, a mentesség fizetési kötelezettséget nem eredményez. Miután nincs erre vonatkozó nyilvántartás, csak durva becsléssel állapítható meg a mentességek miatti bevételkiesés, ezért a mellékelt kimutatásban a méltányosság alapján elengedett adók összegét szerepeltettük.

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény vonatkozó szakaszai értelmében az önkormányzat által nem adható sem kedvezmény, sem mentesség. A táblázat méltányosság alapján történő gépjárműadó elengedés adatát tartalmazza. 

1.  Lakosság részére lakásépítéshez, lakásfelújításhoz nyújtott kölcsönök elengedésének összege

Az Önkormányzat követeléseiről való lemondás és a részletfizetés engedélyezésének

szabályairól szóló 30/2017. (XI.15.) Önkormányzati rendelet 5. § (1) bekezdése szerint

nincs lehetőség a lakosság részére nyújtott lakáscélú kölcsön tőkekövetelésének

elengedésére.

2.  Helyiségek, eszközök hasznosításából származó bevételből nyújtott kedvezmény, mentesség összege

Nyilvántartásunk szerint 2020. évben 29 db nem lakáscélú helyiség, egy felépítéses ingatlan és 3 db egyéb ingatlan lesz térítésmentesen használatba adva az alábbi bontás szerint:

a) Központi jogszabály alapján használatba adott helyiségek

Magyarország Országgyűlése a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvényben úgy rendelkezett, hogy a települési önkormányzatok mindazon vagyona és vagyoni értékű joga, amelyek a jogszabály által meghatározott, átvételre kerülő államigazgatási feladatok ellátását biztosítják, 2013. január 1-jén a Magyar Állam ingyenes használatába kerültek.

Budapest XX. kerületében 11 db helyiség szolgálja állami szervek feladat ellátását.

A 2020. évben a központi jogszabály alapján használatba adott helyiségek esetében a támogatás összege 37 442 754 Ft/év + ÁFA. Az ingatlanok vélelmezett bérleti díjának (a támogatás összegének) meghatározása a Képviselő-testület 030/2019. (II. 14.) Ök. számú határozata alapján történt.

b) Képviselő-testület döntése alapján 19 db helyiséget adtunk bérbe, illetve

   használatba:

-    2 db helyiség az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság feladatainak ellátását biztosítja,

-   14 db helyiség egyéb szervezetek részére térítésmentesen használatban adott,

- 1 db helyiség és 1 db. felépítményes ingatlan egyéb szervezet részére kedvezményes bérleti díj ellenében bérbeadott,

-    1 db helyiség esetében Önkormányzatunk - mint alapító tag – biztosítja az ingatlan térítésmentes használatát az Anyaoltalmazó Alapítvány részére.

A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. tv. 11. § (13) bek. értelmében nemzeti vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából hasznosítható.

Az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaságok, szervezetek és intézmények közfeladatot látnak el, míg az egyéb szervezetek által használt helyiségek esetében mentesült önkormányzatunk a pályázat útján történő hasznosítás alól, valamint e szervezetek nyilatkozatot nyújtottak be, miszerint közfeladatot látnak el.

A 2020. évben a Képviselő-testület eddigi döntései alapján használatba adott helyiségek esetében a támogatás összege 28 262 945 Ft/év + ÁFA. Az ingatlanok vélelmezett bérleti díjának (a támogatás összegének) meghatározása a Képviselő-testület 030/2019. (II. 14.) Ök. számú határozata alapján történt.

c) Képviselő-testület döntése alapján 3 db sportcélú ingatlant adtunk használatba, illetve haszonkölcsönbe az Erzsébeti Spartacus Munkás Testedző Kör Sportegyesület részére

A 2020. évben a Képviselő-testület korábbi döntései alapján használatba/haszonkölcsönbe adott sportcélú esetében a támogatás összege 33 960 000 Ft/év + ÁFA. Az ingatlanok bérleti díjára vonatkozóan nincs külön képviselő-testületi döntés, ezekre az ingatlanokra a bérleti díj összegét értékbecslési szakvélemény alapján állapítottuk meg.

A jelen állapot szerint a 2020. évben a közvetett támogatás mindösszesen 99 665 700 Ft összeggel jelenik meg.

Polgármesteri Hivatal bevételei (3.1. melléklet)

B4 Működési bevételek

A Polgármesteri Hivatal működési bevétele 4 445 000 Ft, mely a 2019. évi eredeti előirányzattal azonos összeg. A bevétel az újsághirdetésekből és az anyakönyvi szolgáltatásból keletkezik.

B8 Finanszírozási bevételek

A Polgármesteri Hivatal irányító szervi támogatása 1 908 283 048 Ft, mely 54 721 193 Ft-tal több, mint 2019. évben.

Polgármesteri Hivatal kiadásai (3.2. melléklet)

K1 Személyi juttatások

A személyi juttatások előirányzata 1 149 434 974 Ft, mely 84 587 122-tal több, mint a 2019. évi eredeti előirányzat.

A növekedést az alábbiak indokolják:  

• a kerületben a közbiztonság biztosítása kiemelt fontosságú, ennek minőségibb ellátása érdekében szükséges a Hivatal Rendvédelmi Osztályának létszámát 5 fővel megemelni,
• a könyvelési szabályoknak megfelelően a 2019. december hónapban fizetett illetmények, és jutalom nettó és bruttó különbözete (melyet 2020. évben könyvelünk le),
• az üres állások és betegállomány miatt a helyettesítések összegének megemelése,
• béren kívüli juttatás cafetéria keret 40 000 Ft/fő-vel emelkedik,
• köztisztviselők, és munkatörvénykönyvesek túlórájának emelkedése.

A Képviselő-testület 282/2018. (XII. 06.) Ök. számú határozatával, továbbá a 179/2019. (XI. 14.) sz. Ök. határozatával 2020. január 1-jétől jóváhagyta, hogy a köztisztviselői illetményalap 48 000 Ft legyen.

A 2020. évben nem került tervezésre a köztisztviselők részére jutalom.

Cafetéria juttatásként bruttó 240 000 Ft/fő összeget terveztünk.

2020. január 1-jén a Polgármesteri Hivatal létszáma 160 fő.

2020. március 1-jétől a Polgármesteri Hivatal létszáma a jelen rendelet szerint 165 fő lesz.

K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó

A munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adót a személyi juttatás kiadásaihoz terveztük a törvényi előírások alapján, melynek összege: 230 923 076 Ft, ami 10 787 789 Ft-tal kevesebb, mint a 2019. évi eredeti előirányzat. A csökkenés oka, hogy 2019. július 1.-től a szociális hozzájárulási adó 19,5 % pontról 17,5% pontra csökkent.

K3 Dologi kiadások

 A Polgármesteri Hivatal dologi kiadásai 2020. évben 449 991 277 Ft, mely 11 484 061 Ft-tal kevesebb, mint a 2019. évi eredeti előirányzat.

K4 Ellátottak pénzbeli juttatása

Az előirányzat összege: 0 Ft.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) - alapján a települési önkormányzat jegyzőjének feladata a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódóan a Gyvt. 19. § (1a) bekezdése és 20/B. §-a szerinti kiegészítő pénzbeli ellátás és pótlék folyósítása, valamint a Gyvt. 20/A. §-a szerint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez, illetve a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzethez kapcsolódóan alapösszegű illetve emelt összegű pénzbeli támogatás biztosítása. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10) Korm. rendelet 68. § (5) bekezdése alapján a jegyző a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel járó támogatás tekintetében tárgyév augusztus 25-éig, a tárgyév november hónapjára tekintettel járó támogatás tekintetében tárgyév november 25-éig - igazolható módon - gondoskodik a támogatásnak a jogosultak részére történő folyósításáról vagy házipénztár útján történő kifizetéséről.

A fenti támogatásokat 100 százalékban központi támogatás finanszírozza. Pesterzsébet Önkormányzata 2019. évi költségvetésének tervezésekor ezen támogatásokat a 3.3. számú tábla tartalmazta. Tekintettel a Pénzügyminisztérium által nyújtott tájékoztatásra, mely szerint a könyvelési szabályok változása miatt ezen támogatás az Önkormányzat, illetve a Polgármesteri Hivatal átfutó bevételének és kiadásának minősül, külön betervezésére nincs szükség.    

K5 Egyéb működési célú kiadások

K512 Egyéb működési célú támogatások ÁH-n kívülre

Az előirányzaton a korábbi évekhez hasonlóan három személy baleseti kártérítésének összegét terveztük 998 476 Ft összegben.

K6 Beruházások (3.3. melléklet)

A 2020. évi tervezett előirányzat 106 300 245 Ft, mely 3 510 382 Ft-tal több, mint a 2019. évi előirányzat.

K7 Felújítások (3.4. melléklet)

Az előirányzat 5 080 000 Ft, ez 10 160 000 Ft-tal kevesebb, mint a 2019. évi eredeti előirányzat.

TÁJÉKOZTATÓ TÁBLÁK

Pesterzsébet Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának 2020. évi bevételi és kiadási előirányzatainak felhasználási terve (3.5. melléklet)

Az ütemterv tartalmazza a Polgármesteri Hivatal bevételei és kiadásai ütemezését.

A működési bevételeket egyenletesen minden hónapra terveztük, ugyanúgy, ahogy a kiadások között a személyi juttatások, járulékok, dologi kiadások várható teljesülését.

Intézmények bevételei (4.; 4.1-4.24. mellékletek)

Intézmények bevételei

B1 Működési célú támogatások Áh-n belülről

Működési célú támogatás bevétele elkülönített állami pénzalapoktól

A Csili Művelődési Központ 8 765 638 Ft, a Szociális Foglalkoztató 36 368 880 Ft bevételt tervezett a Munkaügyi Központtal kötött 2020. évre áthúzódó támogatási szerződések alapján, valamint a 2020. március 1.-vel tervezett közfoglalkoztatási szerződés alapján.

Működési célú támogatás bevétele társadalombiztosítási pénzügyi alapjaitól

A 2019. évi eredeti előirányzathoz viszonyítva a NEAK támogatás összege 37 517 000 Ft-tal emelkedett 259 323 200 Ft-ra.

B2 Felhalmozási célú támogatások Áh-n belülről

2020. év nem tartalmaz előirányzatot.

B4 Működési bevételek

Az intézmények működési bevételei magukban foglalják a szolgáltatások díjbevételét (nyújtott szolgáltatások ellenértéke, helyiségbérleti bevételek) a közvetített szolgáltatások értékét, az intézményi ellátási díjakat, a kiszámlázott általános forgalmi adót, valamint az általános forgalmi adó visszatérítését.

A 2019. évi költségvetésben 399 135 413 Ft volt az előirányzat, 2020. évre           418 641 689 Ft-ot terveztünk, amely 19 506 276 Ft-tal több, mely a befizetendő térítési díj emelkedéséből adódik.

B8 Finanszírozási bevételek

A GAMESZ kimutatása alapján az intézmények kötelezettséggel terhelt maradványa 185 566 642 Ft.

Irányítószervi támogatás

2020. évben a működési célú irányítószervi támogatás 4 805 369 752 Ft, a felhalmozási célú irányítószervi támogatás 16 764 000 Ft, mindösszesen: 4 822 133 752 Ft, ami 416 616 669 Ft-tal több, mint a 2019. évi eredeti előirányzat.

Intézmények kiadásai (4.; 4.1-4.24. mellékletek)

K1 Személyi juttatások

Az intézmények 2019. évi eredeti személyi juttatás előirányzata 2 920 342 778 Ft volt, 2020. évben ez 3 156 403 409 Ft. A személyi juttatás 236 060 631 Ft-tal nőtt.

A személyi juttatások javasolt előirányzata fedezetet nyújt az intézmények munkavállalóinak éves törvény szerinti illetményeire, kötelező átsorolásaira, - köztük a minimálbérre és a garantált bérminimumra történő emelésre a 2020. január 01-jén érvényes bértábla szerint, illetve valamennyi intézmény tekintetében státuszok szerint betervezésre került 10 000 Ft/fő/hó és a főiskolát végzett munkavállalók tekintetében 30 000 Ft/fő/hó és járulékai összegű munkáltatói döntésen alapuló illetmény.

A 10 000 Ft és a 30 000 Ft munkáltatói döntésen alapuló illetmény a 11 intézmény esetében 200 280 000 Ft-os emelkedést eredményezett a személyi juttatások soron.

A költségvetési rendelettervezetben szereplő előirányzat tartalmazza a tervezett munkáltatói döntésen alapuló illetmények emelését (óvodákban az egyéb dolgozóknak, valamint a GAMESZ-ban és a Szociális Foglalkoztatóban foglalkoztatottaknak), a 2 % kereset-kiegészítés fedezetét, a 25, 30 és 40 éves munkaviszonnyal összefüggő jubileumi jutalmakat. A hűségjutalmak az előző évekhez hasonlóan nem kerültek betervezésre. A költségvetési rendelettervezetben szereplő előirányzat tartalmaz készenléti díjakat, műszakpótlékot, túlóra díjakat, megbízási díjakat.

Megterveztük azoknak a közalkalmazottaknak a felmentési időre járó kifizetéseit, akik 2020. évben rendelkeznek a nyugdíj megállapításához szükséges jogosultsági idővel, és kérelmezték a munkaviszonyuk felmentéssel történő megszüntetését.

Az intézményben dolgozók részére a tervezett költségvetés fedezetet nyújt a munkába járással kapcsolatos (vidékről bejáró munkavállalók) közlekedési költségtérítésére. A GAMESZ esetében betervezésre került 25 000 Ft/fő ruházati költségtérítés, ami összességében 2 318 000 Ft emelkedést eredményez.

K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó

A személyi juttatások után 2020. évben 17,5 % munkaadókat terhelő járulékot és szociális hozzájárulási adót terveztünk.

A munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó összege 2020. évben  594 119 886 Ft.

Megterveztük a rehabilitációs hozzájárulásokat és egyéb költségtérítések után fizetendő munkáltatót terhelő egészségügyi hozzájárulás és személyi jövedelemadó összegét, valamint a táppénz-hozzájárulást.

K3 Dologi kiadások

A dologi kiadások 2019. évi eredeti előirányzata 1 671 502 385 Ft volt, 2020. évben 1 937 783 864 Ft, összességében 266 281 479 Ft-tal nőtt.

Valamennyi közüzemi díjhoz, a szemétszállításhoz, kéménysepréshez, a telefon és internet, valamint az intézmények által tovább-számlázott egyéb díjakhoz szükséges kiadásokat a GAMESZ által kiadott segédlet alapján terveztük.

A szolgáltatási kiadások az ismert kötelezettségvállalások, a GAMESZ által az intézményekre összeállított analitika és az előző évi teljesítések alapján kerültek megtervezésre.

A készletbeszerzések között megtervezésre kerültek a szakmai és az üzemeltetési anyagok beszerzéséhez szükséges költségek.

A szakmai anyagok beszerzéséhez az előző évekhez hasonlóan megterveztük a gyermek, illetve a csoportszámok arányában tervezett összegeket 5 000 Ft/gyermek, 50 000 Ft/óvodai csoport.

A működéshez szükséges üzemeltetési anyagok beszerzésére (hajtó- és kenőanyagok kiadásai, munkaruha, védőruha beszerzése, egyéb anyagbeszerzések) az előző évi eredeti előirányzat, tavalyi pénzforgalmi adatok és tapasztalati értékek alapján kis mértékben emelkednek.

A dologi kiadás növekedésének oka:

• a Szociális Foglalkoztató dologi kiadási előirányzata 168 328 584 Ft-tal emelkedett többek között a Városgazdálkodási Osztálytól átvett kertészeti és zöldterületi feladatok,
• az étkeztetés 8 %-os emelkedése miatt.

K4 Ellátottak pénzbeli juttatása

A HSZI pénzbeli juttatását tartalmazza 530 000 Ft.

K6 Beruházások

A beruházások között 2020. évben 37 364 425 Ft-ot terveztünk, amely 3 344 178 Ft-tal több, mint a 2019. évi előirányzat.

Az összeg tartalmazza az intézmények előző évi kötelezettségvállalással terhelt kötött maradványát.

TÁJÉKOZTATÓ TÁBLÁK

Pesterzsébet Önkormányzat intézményeinek 2020. évi bevételi és kiadási előirányzatainak felhasználási terve (4.23. melléklet)

Kiadások

A személyi juttatások év közbeni megoszlása jellemzően havonkénti arányosságot mutat. Az intézményhálózat nagy részére nem jellemző a szezonális munkavégzés. A munkabérek kifizetése esetében a közfoglalkoztatotti pályázatok alakulása miatt történhet kisebb-nagyobb mértékű változás a tervezethez képest.

A januárban kifizetésre kerülő decemberi bértételek még a 2019. évi minimálbér és garantált bérminimum alapján kerülnek elszámolásra, a január bérérték ezért mutat a többi hónaphoz képest kisebb összeget.

A márciusi bértételek megemelkedése pedig a munkáltatói döntésű illetményrész visszamenőleges kifizetésének eredménye.

További kiemelkedés esetlegesen a jogszabály alapján megtervezett keresetkiegészítés egyszeri kifizetéséből adódik, mely intézményvezetői hatáskör; illetve a jubileumi és hűségjutalmak számfejtéséből, melyeknek a jogi szabályozási kerete adott.  

A munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó jellemzően követi a személyi juttatások arányát.  A negyedévenkénti költségemelkedés a rehabilitációs járulék befizetéséből adódik.

A dologi kiadások a közműszámlák és a vásárolt élelmezés számlák nem egyenletes megoszlása miatt változik.

A közműszámlák esetében jellemzően a január – március, majd a november - december időszak erőteljesebb; míg a vásárolt élelmezés esetében a nyári oktatási intézményi zárva tartások miatt a tanév hónapjaiban jelentkeznek magasabb kiadási értékek.

Az ellátottak pénzbeli juttatásai a Humán Szolgáltatások Intézménye által teljes- körűen ellátott gyermekek után fizetendő költségeket takarja.

A beruházásokra megtervezett értékek jellemzően az intézmények kötelezettségvállalással terhelt maradványait mutatják. Beruházás a tervezési koncepció alapján minimális mértékben és nem minden intézmény esetében került az intézményi költségvetési tervezetekbe.

Bevételek

A működési célú támogatások a HSZI esetében egyenletesen oszlanak meg a szakfeladatok folyamatos működése révén.

A Szociális Foglalkoztató és a Csili Művelődési Ház esetében a Budapest Főváros Kormányhivatalának közfoglalkoztatási pályázatai január – február hónapok vonatkozásában kerültek eredeti előirányzatként megtervezésre.

A működési bevételek a nyári oktatási és szociális intézménybezárások miatt jellemzően a vásárolt élelmezéssel együtt változnak. A hónapok közötti megosztást azonban befolyásolja, hogy a térítési díj bevételek a jogi szabályozás alapján előre kerülnek beszedésre; míg az élelmezési kiadások teljesítés alapján, utólag kerülnek kifizetésre. A Humán Szolgáltatások Intézménye esetében vannak teljes évet lefedő szolgáltatások, de a nyári időszak a nyaralások miatt esetükben is csökkenő bevételt eredményez.

A Csili Művelődési Ház bevétele tér el jelentősen az oktatási időszaktól, esetükben a tanfolyam indulások és jelentősebb események, rendezvények befolyásolják a bevétel alakulását; valamint a nyári időszakban a szervezett táborok száma és befogadóképessége alakítja a bevételek tavasz végi, nyár eleji mértékét.

A finanszírozási bevételek a kiadások és más forrásból származó bevételek különbségének megfelelően kerülnek tervezésre.

Az intézmények 2020. évi közvetett támogatásai (4.24. melléklet)

Az 1./ jogcím a HSZI, az óvodák és a GAMESZ (általános iskolai telephelyei miatti) szolgáltak tájékoztató adattal, míg a 4-es és 5-ös sorban kizárólag a CSILI Művelődési központ adatai szerepelnek.

A HSZI esetében az 1./ jogcím tartalmazza a

• méltányossági alapon történő térítési díj elengedésének összegét 731 550 Ft összegben. A 12/2008. (III. 31.) Ök. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról 19. § (6) bekezdése szerint a polgármester az intézményvezető által megállapított személyi térítési összegtől – külön méltánylást érdemlő körülmény esetén – a rendelet melléklete szerint tényleges díjkategóriától eggyel lefelé eltérhet.

• aktív korú szociális étkezők térítési díjának különbözetét (3 180 950 Ft összegben). Az aktív korú lakosság (kör meghatározva a Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzat Képviselő - testületének 12/2013. (IV. 26.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló, többször módosított 12/2008. (III. 31.) önkormányzati rendelet módosításáról – számára nyújtott kedvezményes és az intézményi étkezés térítési díj különbözete éves összege.

• intézményvezetői hatáskörben leírásra javasolt összeget (980 000 Ft mértékben).  A szociális törvény értelmében az intézményvezető saját hatáskörben 100 000 Ft egyedi értékig leírást javasolhat a kiszámlázott, de kiegyenlítésre nem került térítési díjak esetében.

• a bölcsődék, óvodák és a GAMESZ telephelyeként működő iskolák esetében az 50 és 100 %-os kedvezményben részesíthető ellátottak körét jogszabályi háttér határozza meg. A bölcsődék és óvodák esetében az 50 %-os kedvezményességi kör már korábban megszűnt, csak teljes árú vagy 100 % kedvezményben részesülő ellátotti kedvezmény van jelenleg hatályban. 2015. évben a Magyar Közlöny 2015. évi 77. június 4-i számában megjelent a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek az ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés kiterjesztése érdekében történő módosításáról szóló 2015. évi LXIII. törvény alapján kibővült a bölcsődei és óvodai ingyenes étkezésben részesülők köre, így a közvetett támogatás az érintett intézményekben jelentősen megnövekedett a kedvezményesen étkező gyermekek jogszabályi változás okán való drasztikus emelkedésétől.

A bölcsődei és óvodai ingyenes intézményi étkezéshez a jelenlegi szabályozás alapján elegendő a szülői nyilatkozat a vagyon helyzetről, nem kell ezen nyilatkozatot alátámasztani egyéb dokumentációval.

A 190/2015. (VII. 20.) Kormányrendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Kormányrendelet módosítása alapján kerül meghatározásra a bölcsődei étkezési térítési díjkedvezmény.

•  A helyiségek, eszközök hasznosításából származó bevételből nyújtott kedvezmény, mentesség összege, valamint az Egyéb nyújtott kedvezmény vagy kölcsön elengedésének összege jogcímeken a Csili Művelődési Központ által 56 088 639 Ft közvetett támogatás került kimutatásra.