Budapest Főváros XX. Kerület

Pesterzsébet Önkormányzatának

9/2020. (II. 25.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat 2020. évi költségvetéséről

(Egységes szerkezetben az 22/2020. (V. 29.) önkormányzati, a 24/2020. (VII. 10.) önkormányzati és a 28/2020. (IX. 29.) önkormányzati rendeletekkel.)

Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény, továbbá az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzatának 2020. évi költségvetéséről a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

A költségvetés bevételének és kiadásának főösszege, a költségvetési hiány mértéke és finanszírozásának módja, a költségvetés bevételei és kiadásai, létszám

A költségvetés bevételének és kiadásának főösszege, a költségvetési hiány mértéke és finanszírozásának módja

1.^[1],^[2],^[3] § Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzata 2020. évi költségvetés

megemeli, így az önkormányzat 2020. évi

   2. § Az 1. § szerinti bevételi és kiadási főösszeg előirányzat csoportok szerinti önkormányzati főösszesítőjét, valamint a költségvetési egyenleget az 1. melléklet tartalmazza.

   3. § Az 1. § szerinti bevételi főösszeg alaptevékenységhez kapcsolódó források szerinti részletezését előirányzat csoportok szerint és kiemelt előirányzatok szerint, valamint kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladat bontásban, rovatrend szerint az önkormányzat tekintetében a 2.1. melléklet, a Polgármesteri Hivatal tekintetében a 3.1. melléklet és az intézmények összes bevétele tekintetében 4. melléklet szerint határozza meg.

4. § Az 1. § szerinti kiadási főösszeg alaptevékenységhez kapcsolódó előirányzat-csoportok szerint és kiemelt előirányzatok szerint, valamint kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladat bontásban, rovatrend szerint az önkormányzat tekintetében a 2.3. melléklet, a Polgármesteri Hivatal tekintetében a 3.2. melléklet és az intézmények összes kiadása tekintetében 4. melléklet határozza meg.

5. § Az 1. § szerinti bevételi főösszegen belül a központi költségvetésből származó forrásokat a 2.2. melléklet tartalmazza.

A költségvetés bevételi és kiadási előirányzatai, létszám

6. § A költségvetés bevételi és kiadási előirányzatait, előirányzat-csoportok szerint és kiemelt előirányzat csoportok szerint, valamint kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladat bontásban, rovatrend szerint az önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal és az intézmények bontásban a 2.1, 2.3. 3.1., 3.2, 4. és 4.1-4.22. mellékletek tartalmazzák.

7. § Az önkormányzat, az önkormányzati intézmények és a Polgármesteri Hivatal létszámkeretét, valamint a közfoglalkoztatottak éves létszám keretét az 1.5. melléklet tartalmazza.

8. § A 2020. évi működési és felhalmozási célú támogatási kiadások, valamint működési és felhalmozási célú átadott pénzeszközök jogcímek szerinti előirányzatait az önkormányzat esetén a 2.4. melléklet tartalmazza.

9. § A 2020. évi költségvetési tartalék előirányzatait feladatok szerint az önkormányzat tekintetében a 2.5. melléklet tartalmazza.

10. § Az önkormányzat által folyósított pénzben és természetben nyújtott szociális ellátások előirányzatait ellátási típusok szerint a 2.6. melléklet tartalmazza.

A 2020. évi fejlesztési (beruházási) előirányzatok

11. § A fejlesztési előirányzatokat beruházások szerint az Önkormányzat tekintetében a 2.7. melléklet, a Polgármesteri Hivatal tekintetében a 3.3. melléklet, az intézmények esetében a 4.2., 4.4, 4.6., 4.8., 4.10., 4.12., 4.14., 4.16., 4.18., 4.20., 4.22. mellékletek kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladat bontásban tartalmazzák.

A 2020. évi felújítási előirányzatok

12. § A felújítási előirányzatokat felújítások szerint az Önkormányzat tekintetében a 2.8. melléklet, a Polgármesteri Hivatal tekintetében a 3.4. melléklet kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladat bontásban tartalmazzák.

Az EU-s társfinanszírozással megvalósuló programok és hazai pályázatok

13. § Az EU-s társfinanszírozással megvalósuló programok, projektek bevételeit és kiadásait elkülönítetten, valamint a hazai pályázatokat a 1.4. melléklet tartalmazza.

Adósságot keletkeztető ügyletekből eredő fizetési kötelezettségek

14. § Az Önkormányzat saját bevételeinek és az adósságot keletkeztető ügyletekből eredő fizetéseinek bemutatását a 2.9. melléklet tartalmazza, tárgyévre, az azt követő három évre és a futamidő végéig, valamint tartalmazza továbbá az Önkormányzat fejlesztési céljait.

TÁJÉKOZTATÓ TÁBLÁK

Költségvetési mérleg

15. § Az 1. § bekezdés szerinti bevételi és kiadási főösszegen belül a működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatokat mérleg-szerűen, egymástól elkülönítetten, de a finanszírozási célú műveleteket is figyelembe véve együttesen egyensúlyban, tájékoztató jelleggel a 1.1. melléklet tartalmazza.

Előirányzat-felhasználási terv

16. § A 2020. év várható bevételi és kiadási előirányzatainak teljesüléséről készített előirányzat-felhasználási ütemtervet önkormányzat tekintetében a 2.10. melléklet, a Polgármesteri Hivatal tekintetében a 3.5. melléklet és az intézmények tekintetében a 4.23. melléklet tartalmazza.

Többéves kihatással járó döntések előirányzatai

17. § Többéves kihatással járó döntések számszerűsített előirányzatait évenkénti bontásban és összesítve a 1.2. melléklet tartalmazza.

Közvetett támogatások és az Államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. 102. § (3) bekezdése szerinti mérleg

18. § (1) Az önkormányzat közvetett támogatásait a 2.11., az intézmények közvetett támogatásait a 4.24. melléklet tartalmazza.

(2) Az önkormányzat bevételeinek és kiadásainak mérlegét az Áht. 102. § (3) bekezdése szerinti bontásban a 1.3. melléklet tartalmazza.

II. FEJEZET

A költségvetés végrehajtásának szabályai

Az Önkormányzat, az önkormányzati intézmények és a Polgármesteri Hivatal gazdálkodásának általános szabályai

19. § A Képviselő-testület felhatalmazza az önkormányzat nevében a polgármestert, az intézmények nevében az önkormányzati intézmények vezetőit és a Polgármesteri Hivatal nevében a jegyzőt a költségvetésben előírt bevételek beszedésére és a jóváhagyott kiadások teljesítésére.

20. § A költségvetési kiadások, a költségvetésben megállapított vagy az év közben módosított költségvetési kiadási előirányzatok mértékéig teljesíthetők.

21. § Az önkormányzati intézményeknél és a Polgármesteri Hivatalnál a tervezett bevételek elmaradása nem vonja automatikusan maga után az önkormányzati támogatás növekedését. A kiadási előirányzatok, amennyiben a tervezett bevételek nem folynak be, nem teljesíthetők, kivéve a jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági döntésen alapuló kifizetéseket, vagy a jogszabályban vagy szerződésen alapuló visszavonhatatlan kötelezettségvállalásból eredő kiadásokat. A bevételi előirányzatok kizárólag azok túlteljesítése esetén növelhetők, és a költségvetési bevételek tervezettől történő elmaradása esetén azokat csökkenteni kell.

22. § Az önkormányzati intézmények és a Polgármesteri Hivatal a rendelkezésre álló kapacitásokat szakmai alapfeladatra használhatják. Kivételesen az időleges szabad kapacitásait nem kötelezően végzett tevékenységekre is hasznosíthatják. A költségvetési intézménynek e tevékenységéből származó bevételének fedeznie kell a végzett tevékenységgel összefüggő valamennyi közvetlen kiadását és az ahhoz hozzárendelhető közvetett kiadásokat. A költségvetési intézményeknek ezen tevékenységét a szakmai alapfeladatoktól elkülönítetten kell nyilvántartani.

23. § (1) Az önkormányzat, az önkormányzati intézmények és a Polgármesteri Hivatal gazdálkodási tevékenységük során kötelesek a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség követelményeit érvényesíteni.

(2) Az önkormányzati óvoda intézmények kiadásai között megtervezett 5 000 Ft/gyermek és 50 000 Ft/csoport előirányzattal el kell számolniuk tárgyév december 15-ig az Önkormányzat felé.

24. § (1) Az önkormányzat az intézményektől a szabad maradványt elvonhatja.

(2) Az intézményeknél – ide nem értve a Polgármesteri Hivatalt – a 3 hónapnál hosszabb tartósan üres állásokhoz tartozó személyi illetmény, és annak járulékai elvonásra kerülhetnek. Az elvonás összegét korrigálják az üres álláshely helyettesítésével kapcsolatosan kifizetett költségek.

25. § A költségvetés végrehajtásánál a közbeszerzésekről szóló, 2015. évi CXLIII. törvény rendelkezései szerint kell eljárni.

26. § Az önkormányzat, az intézmények és a Polgármesteri Hivatal kötelesek kialakítani, működtetni és fejleszteni a belső kontrollrendszert és a belső ellenőrzést.

27. § (1) Az önkormányzat pénzeszközeinek felhasználásával, az államháztartáshoz tartozó vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő, a nettó 200 000 Ft-ot meghaladó kiadásokra vonatkozó szerződések megnevezését (típusát), tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződés értékét, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamát, valamint az említett adatok változásait az önkormányzat honlapján a szerződés létrejöttét követő hatvan napon belül közzé kell tenni. Az adatok hozzáférhetőségét legalább öt évig biztosítani kell.

(2) A szerződés értéke alatt a szerződés tárgyáért kikötött - általános forgalmi adó nélkül számított - ellenszolgáltatást kell érteni, ingyenes ügylet esetén pedig a vagyon piaci vagy könyv szerinti értéke közül a magasabb összeget kell figyelembe venni. Az időszakok szerint visszatérő - egy évnél hosszabb időtartamra kötött - szerződéseknél az érték kiszámításakor az ellenszolgáltatás egy évre számított összegét kell alapul venni. Az egy költségvetési évben ugyanazon szerződő féllel kötött azonos tárgyú szerződések értékét a közzétételi kötelezettség szempontjából egybe kell számítani.

28. § Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek elhárítása érdekében (vészhelyzetben) a polgármester a helyi önkormányzat költségvetése körében átmeneti intézkedéseket hozhat, amelyekről a képviselő-testület legközelebbi ülésén be kell számolnia.

29. § Önkormányzati vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából adható használatba, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.

A többletbevétel felhasználása

30. § Az önkormányzati intézmények és a Polgármesteri Hivatal a közhatalmi bevételek, intézményi működési és felhalmozási bevételek eredeti vagy – ha bevételek tervezettől történő elmaradása miatt csökkentették – módosított bevételi előirányzatán felüli többletbevételét a Képviselő-testület előzetes engedélye nélkül felhasználhatják.   

Az önkormányzati intézmények és a Polgármesteri Hivatal maradvány elszámolása

31. § (1) Az önkormányzati intézmények és a Polgármesteri Hivatal esetében a Képviselő-testület dönt a maradvány elvonandó és felhasználható részéről. A maradványt kiemelt előirányzatok szerint a Képviselő-testület hagyja jóvá a zárszámadási rendeletével.

 (2) Az önkormányzati intézményeknél és a Polgármesteri Hivatalnál a maradvány személyi juttatásból származó része - a személyi juttatásokba tartozó tételeken túlmenően - a kiemelt előirányzatokba tartozó tételek kifizetésére is fordítható. A maradvány terhére nem vállalható olyan tartós kötelezettség, amely támogatási többlettel jár.

(3) Az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott feladatok maradvány-elszámolása során az alap kezelőjének rendelkezése szerint kell eljárniuk az érintett költségvetési szerveknek.

(4) Az önkormányzati intézmények maradvány elszámolása során tételesen kötelesek bemutatni a kötelezettséggel terhelt maradványukat, illetőleg a szabad maradványt.

(5) A NEAK finanszírozásban részesülő intézményeknek maradványukat, úgy kell kimutatni, hogy elkülönüljön a NEAK és az önkormányzat finanszírozásából adódó maradvány.

Az előirányzat módosítás hatáskörei

32. § (1) Az önkormányzat rendeletében megjelenő bevételek és kiadások módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításáról a Képviselő-testület dönt.

(2) A Képviselő-testület a polgármester számára felhatalmazást ad a helyi önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosítására és a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításra.

(3) Az önkormányzati intézmények vezetői és a Polgármesteri Hivatal nevében a jegyző által a bevételi és kiadási előirányzatai saját hatáskörben módosíthatók, a kiadási előirányzatok egymás között átcsoportosíthatók.

(4) A kiadási és bevételi előirányzatok saját hatáskörben az a)-c) pontok figyelembevételével megemelhetők.

a) A költségvetési kiadási előirányzatokat a működési célú támogatások államháztartáson belülről, a felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről, a működési célú átvett pénzeszközök és a felhalmozási célú átvett pénzeszközök bevételi előirányzatok növelésével egyidejűleg, továbbá a maradvány igénybevétele rovaton elszámolt maradvány által fedezett módon, annak összegéig, valamint a többletbevétellel lehet megemelni saját hatáskörben.

   b) A személyi juttatások kiadási előirányzatai

ba) a közhatalmi bevételek, működési bevételek és felhalmozási bevételek költségvetési bevételi előirányzatok eredeti és módosított előirányzatán felül teljesített költségvetési bevételből (többletbevétel),

bb) a kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradvány személyi juttatásokból származó részével,

bc) szolgáltatási kiadások rovat kiadási előirányzatai terhére, ha annak célja, hogy a korábban szolgáltatás vásárlással ellátott feladatokat az intézmény állományba tartozó személyekkel lássa el, továbbá bármely rovat terhére, ha a személyi juttatások kiadási előirányzatainak növelése az azok jóváhagyásakor még nem ismert jogszabályváltozás miatt szükséges,

bd) az eredeti bevételi előirányzatként nem megtervezett, év közben rendelkezésre bocsátott, felhasználási célja szerint személyi jellegű kifizetést tartalmazó bevételből növelhető.

c) a (4) bekezdés bd) pontja szerinti forrás illetmény- vagy munkabéremelésre, a meglévő létszám határozatlan időre szóló foglalkoztatással történő növelésére abban az esetben használható fel, és a jóváhagyott többletbevétel ilyen célú felhasználására is csak abban az esetben adható engedély, ha a forrás tartós és a következő évben a költségvetésben eredeti előirányzatként megtervezik.

(5) az önkormányzati intézmények vezetői és a Polgármesteri Hivatal nevében a jegyző, az önkormányzat nevében a polgármester a bevételi előirányzatokat kizárólag, azok túlteljesülése esetén növelik, a költségvetési bevételek tervezettől történő elmaradása esetén azokat csökkentik.

33. § Az önkormányzat költségvetési kiadási kiemelt előirányzatai közötti és kiemelt előirányzaton belüli átcsoportosításra a képviselő testület a polgármestert felhatalmazza.

34. § (1) Az intézmény vezetője a költségvetési kiadások kiemelt előirányzatai és kiemelt előirányzaton belüli rovatok között átcsoportosítást hajthat végre.

(2) az önkormányzati intézmények és a Polgármesteri Hivatal a szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások rovat költségvetési kiadási előirányzat csak a személyi juttatások rovat kiadási előirányzat terhére növelhető.

35. § A 32-34. §-ban foglalt saját hatáskörű előirányzat módosításról a polgármesternek a Képviselő-testületet a következő költségvetési rendelet módosítása során tájékoztatni kell.

36. § (1) Amennyiben év közben az Országgyűlés, a központi költségvetésben meghatározott hozzájárulások, támogatások előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.

(2) A képviselő-testület előirányzat átcsoportosítás, előirányzat módosítás átvezetéseként az első negyedév kivételével, negyedévenként, a döntés szerinti időpontban, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határideje szerint, december 31-i hatállyal módosítja a költségvetési rendeletét.

37. § A költségvetésben megállapított létszám-előirányzat az önkormányzati intézmények és a Polgármesteri Hivatal hatáskörében nem léphetők túl.

38. § (1) A polgármesterre és az intézmények vezetőire átruházott előirányzat-módosítási hatáskör 2020. december 31-i hatállyal gyakorolható.

(2) A bizottságokra átruházott előirányzat-módosítási hatáskör 2020. szeptember 30-ig gyakorolható.

(3) Az átruházott hatáskörben fel nem használt előirányzat 2020. december 31-i hatállyal általános céltartalékot képez.

(4)^[4],^[5] A Képviselő-testület egyes előirányzatokkal kapcsolatos döntési jogosultságát a következők szerint állapítja meg:

Bizottságokra átruházott hatáskörök

1) Sportbizottság

kizárólagos hatáskörébe tartozik a Sport támogatási céltartalék előirányzat felosztása,

2) Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Informatikai Bizottság

kizárólagos hatáskörébe tartozik az Oktatási és kulturális támogatási tartalék előirányzat felosztása,

3) Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság

kizárólagos hatáskörébe tartozik a Környezetvédelemmel kapcsolatos tartalék és a Madarak, fák napi versennyel kapcsolatos tartalék felosztása,

Polgármesterre átruházott hatáskörök

• nyári napközis tábor,
• nyári gyermekétkeztetés,
• Mentálhigiénés és Drogstratégiai programok tartaléka,      
• környezetvédelmi alap számla,
• polgármesteri céltartalék,
• intézményvezetők jutalmazása,
• temetési segély,
• intézmények működési tartaléka,
• központi támogatás visszafizetésére tartalék,
• közművelődési érdekeltségnövelő támogatás önrésze,
• kitűntetések, díjak,
• Külső-pesti Tankerület Iskolák felújítási keret,
• Virtuális Erőműprogram Energiatudatos önkormányzat pályázati önrész,
• Magyar kézilabda Szövetség Országos Tornaterem felújítási programpályázati önrész,
• általános tartalék felosztása,
• Koronavírus miatti bevétel kiesés tartaléka,
• Költségvetési szerveknél foglalkoztatottak kompenzációja
• Szociális ágazati összevont pótlék
• Kulturális illetmény pótlék
• Koronavírussal kapcsolatos adományok tartaléka felosztása.

A Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik

• beruházási feladatok jóváhagyása,
• felújítási célok jóváhagyása,
• alapítványi forrás átvétele, átadása,
• bérlakás értékesítési számla felhasználása.

39. § Az önkormányzati intézmények és a Polgármesteri Hivatal saját hatáskörben költségvetési előirányzataikat módosítják a felülvizsgált és a Képviselő-testület által jóváhagyott előző évi maradványukkal.

40. § A költségvetési rendelet módosításai során nem kell előterjeszteni a tájékoztató táblákat.

A beruházások, felújítások általános szabályai az önkormányzati intézményeknél és a Polgármesteri Hivatalnál

41. § A Képviselő-testület

1. a tárgyi eszközök beruházási és felújítási előirányzatának felhasználását - az ingatlanok (telkek, épületek, építmények, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok) kivételével – az önkormányzati intézmények és a Polgármesteri Hivatal,
2. az ingatlanok beruházási és felújítási előirányzatának felhasználását az Önkormányzat,
3. a képzőművészeti alkotások beruházási és felújítási előirányzatának felhasználását az Önkormányzat és a Pesterzsébeti Múzeum hatáskörébe utalja.

 42. § Amennyiben jogi vagy természetes személy vagyonáról az önkormányzat, az önkormányzati intézmények, illetőleg a Polgármesteri Hivatal javára lemond, a mindenkor érvényben lévő Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés szabályairól szóló rendeletében foglaltak szerint kell eljárni.

A szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások külső személlyel, szervezettel történő szerződéskötés szabályai az önkormányzati intézményeknél és a Polgármesteri Hivatalnál

43. § (1) Az önkormányzati intézményeknél és a Polgármesteri Hivatalnál alaptevékenység körében szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételére a dologi kiadások között eredeti előirányzatként elkülönítetten nem megtervezett összegen túlmenően csak a személyi juttatások egyidejű átcsoportosításával növelhető.

(2) A szerződést írásban kell megkötni.

(3) A szerződéskötés feltétele:

1. azt jogszabály nem zárja ki,
2. a szerződés megkötése a közfeladatok ellátásához feltétlenül szükséges,
3. törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában az adott feladat elvégzéséhez megfelelő szakértelemmel, szakképzettséggel és gyakorlattal, vagy egyéb megfelelő sajátos szakmai adottságokkal, képességekkel rendelkező személyt a megrendelő nem foglalkoztat, vagy a szerződés tárgyát képező szolgáltatás egyedi, időszakos, vagy időben rendszertelenül ellátandó feladat.

Az önkormányzati költségvetési intézmények működési támogatásának utalása

   44. § Az önkormányzati intézmények működési és felhalmozási kiadásaihoz kapcsolódó önkormányzati támogatásukat, havi keret lebontás és felhasználási igény szerint kapják.

A nemzetiségi önkormányzatokat érintő támogatások utalása

45. § (1) Az Önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzatok részére államháztartáson belüli működési és felhalmozási célú támogatást biztosít felhasználási kötöttséggel. Az Önkormányzat a támogatás összegét tárgyév április 15.-ig megkötött támogatási szerződés alapján, az abban foglaltak szerint utalja.

(2) A fel nem használt és a tárgyévre kötelezettséggel nem terhelt maradványt az önkormányzat részére az elszámolást követően, a támogatási szerződésben foglaltak szerint vissza kell utalni.

(3) A támogatási szerződés módosítására az elszámolási határidő vonatkozásában és a támogatás céljában kerülhet sor, egyszeri alkalommal, a támogatott elszámolási határidő lejárta előtt benyújtott írásos kérelemre.

(4) A kapott támogatás pénzügyi elszámolásáig újabb támogatás nem juttatható a nemzetiségi önkormányzat részére.

A szakmai pályázatok benyújtásának szabályai

46. § (1) Az önkormányzati intézmények a Képviselő-testület előzetes jóváhagyása nélkül csak abban az esetben nyújthatnak be szakmai programokra pályázatot, ha a pályázat benyújtásának feltételeként megszabott saját forrás (önrész) összege a

100 000 Ft-ot nem haladja meg, nem utófinanszírozott, illetőleg a költségvetési évben és azt követő években költségvetési többlettámogatást nem igényel a pályázattal összefüggő feladat finanszírozása.

(2) Az önkormányzati intézmények és a Polgármesteri Hivatal kizárólag a Képviselő-testület előzetes jóváhagyásával nyújthat be Európai Uniós támogatással megvalósuló szakmai programokra pályázatot.

Az illetményalap meghatározása és a jutalmazás szabályai az önkormányzati intézményeknél és a Polgármesteri Hivatalnál

47. § (1) A Képviselő-testület a köztisztviselők illetményalapját Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. LXXI törvény 60. § (1) bekezdése, illetve a 282/2018. (XII. 06.) Ök. számú határozata II. pontja, továbbá a 179/2019. (XI. 14.) Ök. sz. határozata alapján 2020. évben 48 000 Ft-ban állapítja meg.

(2) A Polgármesteri Hivatal részére a személyi juttatás eredeti előirányzatának kifizethető összegét 15 %-ban állapítja meg jutalom címén, ide tartozik a prémium címén, a teljesítményösztönzés, a személyi ösztönzés céljából történő kifizetés, valamint a kerületi hűségjutalom kifizetése is.

(3) Az önkormányzati intézmények részére a törvény szerinti illetmények, munkabérek eredeti előirányzatának kifizethető összegét 15 %-ban állapítja meg jutalom címén, ide tartozik a prémium címén, a teljesítményösztönzés, a személyi ösztönzés céljából történő kifizetés, valamint a kerületi hűségjutalom kifizetése is.

(4) A Polgármesteri Hivatal felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselője illetménykiegészítése a köztisztviselő alapilletményének 40 %-a.

(5)    A Polgármesteri Hivatal középiskolai végzettségű köztisztviselője illetménykiegészítése a köztisztviselő alapilletményének 20 %-a.

(6)    A köztisztviselők 2020. évi cafetéria juttatása bruttó 240 000 Ft/fő.

A hitelfelvétellel, kezességvállalással és a pénzügyi befektetésekkel kapcsolatos szabályok

48. § (1) Az önkormányzati intézmények és a Polgármesteri Hivatal saját nevében a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló, 2011. évi CXCIV. törvény (továbbiakban: Stabilitási tv.) 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletet érvényesen nem köthet, értékpapírt nem bocsáthat ki, nem szerezhet meg, faktoring szerződést nem köthet és garanciát és kezességet nem vállalhat.

(2) Az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletet a Stabilitási tv. szerint köthet.

(3) Az önkormányzat működési célra csak likvid hitelt vehet fel.

(4) Az önkormányzat a tárgyévre vonatkozó költségvetési rendeletében szerepeltetett adósságkeletkeztetési szándékáról, az adósságot keletkeztető ügylethez kapcsolódó fejlesztési céljáról és az ügylet várható értékéről a Kormányt előzetesen tájékoztatja a kormányzati hozzájáruláshoz kötött ügyletek esetében.

 (5) A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az év közben jelentkező likviditási problémák megoldása érdekében a rendelkezésre álló, 500 000 000 Ft összegű, 12 hónap futamidejű folyószámlahitelt és indokolt esetben - a folyószámlahitelen túlmenően - munkabér hitelt vegyen igénybe. Kötelezettséget vállal arra, hogy a felvett folyószámlahitelt, illetőleg munkabérhitelt és járulékaikat a hitel futamideje évében, azok lejáratakor, éves költségvetésének összeállításakor minden más fejlesztési kiadást megelőzően betervezi és jóváhagyja, valamint az ebből adódó tőke- és kamatfizetési kötelezettségeinek eleget tesz. A polgármester a folyószámlahitel, illetőleg munkabér hitel igénybevételéről, felhasználásáról és visszafizetéséről köteles a Képviselő-testületet folyamatosan tájékoztatni.

(6) A polgármester az önkormányzat átmenetileg szabad pénzeszközeit lekötheti, vagy államilag garantált értékpapírt vásárolhat, figyelembe véve a likviditást. 

A bankszámlák feletti rendelkezési jog

49. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások értékesítéséből származó bevétel teljes összegét elkülönített számlán kell nyilvántartani.

(2) Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások értékesítéséből származó bevételt kizárólag lakáscélokra és az ehhez kapcsolódó az Ltv. 62. § (3) bekezdésében meghatározott infrastrukturális célokra lehet felhasználni.

A bevételek felhasználásáról a Képviselő-testület célok szerint határozattal dönt.

Az eredeti költségvetésben elfogadott önkormányzati lakásokkal kapcsolatos beruházások, felújítások összegeit a megvalósulásuk után az elkülönített számláról kell felhasználni, külön Képviselő-testületi határozat nélkül.

50. § A Környezetvédelmi Alap számlán lévő pénzeszközt a jogszabályi előírások alapján lehet felhasználni.

51. § A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmeneti pénzügyi likviditás biztosítása érdekében az önkormányzati lakások elidegenítéséből származó bevételből a folyó kiadások teljesítéséhez az elkülönített számlán lévő pénzeszközöket igénybe vegye. Az igénybe vett összegeket az iparűzési adó beérkezését követően április végéig és október végéig az elkülönített számlákra vissza kell pótolni.

A polgármester tájékoztatási kötelezettségei

52. § (1) Az Önkormányzat költségvetését veszélyeztető körülmények felmerülése esetén a polgármester haladéktalanul köteles a Képviselő-testületet tájékoztatni.

 (2) A polgármester köteles a költségvetés végrehajtására vonatkozó zárszámadási rendelet tervezetet a Képviselő-testület elé terjeszteni úgy, hogy a Képviselő-testület elé terjesztést követő harminc napon belül, de legkésőbb a költségvetési évet követő ötödik hónap utolsó napjáig hatályba lépjen. A költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadást az elfogadott költségvetéssel összehasonlítható módon, az év utolsó napján érvényes szervezeti, besorolási rendnek megfelelően kell elkészíteni.

(3) Ha év közben az Országgyűlés, a Kormány, illetve valamely költségvetési fejezet, vagy elkülönített állami pénzalap az önkormányzat számára pótelőirányzatot biztosít a polgármester köteles a Képviselő-testületet tájékoztatni.

(4) A költségvetés elfogadásáig megvalósuló bevételek és kiadások teljesítéséről (átmeneti gazdálkodás) a polgármester a költségvetés elfogadásakor a Képviselő-testületnek be kell számolni.

A készpénzfizetés korlátozása

53. § (1) A bevételek beszedésekor és a kiadások teljesítésekor a készpénzkímélő fizetési módokat kell alkalmazni. Ugyanazon szerződés alapján ugyanazon partnerünknek (amennyiben partnerünk is pénzforgalmi számla nyitására köteles) egy naptári hónapban termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás – általános forgalmi adót is magába foglaló – ellenértékeként összesen maximum 1 500 000 Ft összeghatárig lehet készpénzben kifizetést teljesíteni.

(2) Törekedni kell a 200 000 Ft feletti kifizetések átutalási fizetési móddal történő kiegyenlítésére.

(3) Készpénzes kifizetés történhet önkormányzati rendezvényekhez, továbbá az önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal, és az intézmények működéséhez kapcsolódó kifizetéseknél.

Leltározással kapcsolatos feladatok

54. § (1) Az önkormányzat és intézményei tulajdonának védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött, az eszközökről és azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezet mennyiségben és értékben, ezért az Önkormányzatnak és intézményeinek három évente kell leltározást végezni.

(2) A koncesszióba, vagyonkezelésbe és ingyenes használatba adott eszközök esetében a működtetőknek a szerződésekben foglaltak szerinti gyakorisággal kell a leltározást elvégezni és hitelesített leltárral alátámasztani.

(3) Az egyeztetéssel végzett leltározást (kivéve a vagyonértékű jogokat) évente kell elvégezni.

(4) A felesleges eszközök feltárását és a selejtezést évente kell elvégezni.

        Működési és felhalmozási célú támogatás átvétele államháztartáson belülről

 55. § Az önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal és az intézmények részére államháztartáson belülről nyújtott pénzeszköz támogatás elfogadásáról

1. 1 000 000 Ft felett a Képviselő-testület,
2. 1 000 000 Ft értékhatárig az Önkormányzat esetében a Polgármester, az Önkormányzat által alapított költségvetési szervek esetén a szerv vezetője dönt, melyről a Képviselő-testület legközelebbi ülésén be kell számolnia.

Működési és felhalmozási célú támogatás átadása államháztartáson belüli szervezet részére

56. § (1) Az Önkormányzat a támogatás forrását a mindenkori költségvetési rendeletében határozza meg.

(2) Államháztartáson belüli működési és felhalmozási célú önkormányzati támogatás nyújtása egyrészt pályázat kiírása útján, másrészt egyedi kérelemre történik.

57. § (1) Pályázati kiírás esetén önkormányzati támogatásban csak az a pályázó részesülhet, aki a pályázati kiírásnak maradéktalanul megfelelő pályázatot nyújt be és valamennyi szükséges mellékletet csatolja.

(2) A pályázati kiírásnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

1. pályázat címét és célját,
2. a támogató megnevezését,
3. a pályázat tartalmi és formai követelményeit, nem elektronikus kapcsolattartás esetén a benyújtandó pályázatok példányszámát,
4. a támogató rendelkezésére álló forrás megnevezését és összegét,
5. a pályázat benyújtásának határidejét, helyét és módját,
6. a pályázattal kapcsolatos hiánypótlás lehetőségét és feltételeit,
7. a pályázat elbírálásának határidejét, főbb szempontjait, a pályázat eredményéről történő értesítés módját és határidejét,
8. a támogatás felhasználására vonatkozó feltételeket,
9. tájékoztatást arra nézve, hogy a pályázók hol kaphatnak felvilágosítást a pályázattal kapcsolatban,
10. arra történő utalást, hogy a támogatás visszatérítendő, vagy nem visszatérítendő,
11. a támogatás felhasználásával kapcsolatos ellenőrzés-tűrési és adatszolgáltatási kötelezettségre, valamint nyilvánossági követelményekre vonatkozó tájékoztatást,
12. tájékoztatást az elektronikus kapcsolattartásról, a személyes adatok kezeléséről,
13. a támogató által indokoltnak tartott egyéb információkat.

58. § Egyedi kérelem elektronikusan és írásban nyújtható be. Egyedi kérelem benyújtása esetén csak az a kérelmező részesülhet támogatásban, aki kérelméhez valamennyi szükséges mellékletet csatolja. A beérkezett kérelmekkel kapcsolatos további ügyintézési feladatok ellátásáról a Polgármester gondoskodik a Polgármesteri Hivatal osztályai útján.

59. § (1) A támogatás vonatkozásában döntéshozó lehet

a) egyedi kérelem esetén

• a Képviselő-testület 1 000 000 Ft összeghatár felett és alapítványok esetében összeghatár nélkül,
• átruházott hatáskörben a Polgármester 1 000 000 Ft összeghatárig,

 b) pályázat esetén

• átruházott hatáskörben összeghatár nélkül a bizottságok, az általuk kiírt pályázatok esetében az önkormányzat mindenkori költségvetési rendeletében az adott bizottság részére elkülönített céltartalék terhére.

(2) A döntéshozó a kérelmet 30 napon belül bírálja el. Amennyiben a döntéshozó testületként jár el, akkor a kérelem elbírálására a soron következő rendes ülésén történik, de legfeljebb 80 napon belül.

(3) A kérelem, vagy pályázat elbírálása után kerülhet sor a mindenkori költségvetési rendeletben biztosított felhatalmazás alapján az előirányzatok saját hatáskörben történő átcsoportosítására és a támogatási szerződés megkötésére.

(4) A (3) bekezdés szerinti saját hatáskörű módosításról a polgármester a Képviselő-testületet a költségvetési rendelet soron következő módosításakor tájékoztatja.

60. § (1) Támogatás juttatása esetén támogatási szerződést kell kötni a kedvezményt igénybe vevővel az 59. § (3) bekezdés szerinti átcsoportosítást követő 30 napon belül.

   (2) A támogatási szerződést a támogatást nyújtó részéről a polgármester, a kedvezményezett részéről a szerv képviseletére jogosult személy írja alá.

61. § (1) A támogatás folyósítására a támogatási szerződésben foglalt határidőig, egyösszegben, vagy több részletben kerül sor.

(2) A támogatás folyósítása a kedvezményezett által a pályázatban vagy egyedi kérelemben megjelölt bankszámlaszámra való utalással történik.

62. § (1) Az elszámolás a támogatási szerződésben foglaltaknak megfelelően történik.

(2) A kapott támogatás pénzügyi elszámolásának elfogadásáig újabb támogatás – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - nem nyújtható a kedvezményezett részére.

(3) A kapott támogatás pénzügyi elszámolásának hiányában újabb támogatás kivételes esetben akkor nyújtható a kedvezményezett részére, ha azt a korábbi támogatás céljától eltérő, nevesített felhalmozási kiadásra kéri a kedvezményezett.

63. § (1) A támogatási szerződés módosítására az elszámolási határidő vonatkozásában és a támogatás céljában kerülhet sor, egyszeri alkalommal, a kedvezményezett elszámolási határidő lejárta előtt benyújtott írásos kérelmére.

(2) A határidő módosítás engedélyezéséről a Polgármester dönt.

(3) A támogatás céljának módosításáról - amennyiben a cél módosítása működési és felhalmozási célon belüli változással jár, és a megváltoztatni kívánt célra történő felhasználást a pályázati kiírás lehetővé teszi - a Polgármester dönt.

(4) A támogatás céljának módosításáról - amennyiben a cél módosítása működési és felhalmozási célok közötti változással jár - a 59. § (1) bekezdésében foglalt döntéshozók döntenek.

III. FEJEZET

Záró és vegyes rendelkezések

64. § E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a 2020. évi költségvetés végrehajtása során kell alkalmazni és 2021. április 30-ával hatályát veszti.

INDOKOLÁS

Általános indoklás

Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva alkotja meg Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzatának 2020. évi költségvetési rendeletét.

Az Önkormányzat 2020. évi költségvetési rendelete a 2011. évi CXCV. tv. az államháztartásról szóló törvény, valamint 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló rendelet előírásainak megfelelően került összeállításra.

A rendelet I. fejezete tartalmazza a költségvetés bevételeinek és kiadásainak főösszegét, a költségvetés hiány mértékét és finanszírozásának módját, az Önkormányzat, az önkormányzati intézmények és a Polgármesteri Hivatal létszámkeretét, a fejlesztési előirányzatokat feladatok szerint, az EU-s társfinanszírozással megvalósuló programokat, az adósságot keletkeztető ügyletből eredő fizetési kötelezettségeket, valamint a tájékoztató táblákat.

A rendelet II. fejezete a 2020. évi költségvetés végrehajtásának szabályait rögzíti.

Az önkormányzat, az önkormányzati intézmények és a Polgármesteri Hivatal gazdálkodásának általános szabályait tartalmazza Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. tv, továbbá az államháztartásról szóló, 2011. évi CXCV. (továbbiakban: Áht.), és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló, 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ávr.), Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló, 2011. évi CXCIV. törvény (továbbiakban: Gst.), az adózás rendjéről szóló, 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.), a Nemzeti vagyonról szóló, 2011. évi CXCVI. tv. (továbbiakban: Nvtv.), az információs önrendelkezési jogról és az információs szabadságról szóló, 2011. évi CXII. tv. 

Meghatározza a bevételi, kiadási és létszám előirányzatokkal való gazdálkodást, az átadott pénzeszközökkel való eljárási rendet, a közzétételt, a vagyonnal kapcsolatos gazdálkodást.

Részletes indoklás

Az eredeti költségvetési rendelet, illetve annak módosításának részletes indokolása az eredeti és a módosító rendeletek mellékletekét képezi.