Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2022. (X. 27.) önkormányzati rendelete

a települési támogatásokról szóló 2/2015. (II. 17.) önkormányzati rendelet módosításáról

Hatályos: 2022. 11. 01- 2022. 11. 01

Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2022. (X. 27.) önkormányzati rendelete

a települési támogatásokról szóló 2/2015. (II. 17.) önkormányzati rendelet módosításáról

2022.11.01.

Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 132. § (4) bekezdés g) pontjában és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 11. és 11a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § A települési támogatásokról szóló 02/2015. (II.17.) önkormányzati rendelet bevezető része helyébe a következő rendelkezés lép:

„Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 132. § (4) bekezdés g) pontjában és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 11. és 11a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 132. § (4) bekezdés g) pontjában és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja:”

2. § A települési támogatásokról szóló 02/2015. (II.17.) önkormányzati rendelet 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § (1) Az e rendeletben szabályozott szociális ellátások iránti kérelmeket postai úton Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébeti Polgármesteri Hivatal postacímére (1725 Budapest, Pf. 93.) címezve vagy személyesen ügyfélfogadási időben Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébeti Polgármesteri Hivatal Közművelődési, Egészségügyi és Szociális Osztályán (a továbbiakban: Közművelődési, Egészségügyi és Szociális Osztály) lehet benyújtani a szociális ellátás igénylésére megállapított formanyomtatványon.

(2) A kérelem elektronikus úton az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény által szabályozott úton nyújtható be.”

3. § A települési támogatásokról szóló 02/2015. (II.17.) önkormányzati rendelet 11. §-a a következő o) ponttal egészül ki:

(A Képviselő-testülettől átruházott hatáskörében a Polgármester dönt:)

„o) a fűtési támogatásról.”

4. § A települési támogatásokról szóló 02/2015. (II.17.) önkormányzati rendelet 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„15. § (1) A Szt. 45. § (3) bekezdése szerinti rendkívüli települési támogatásban a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részesülnek.

(2) Rendkívüli települési támogatás elsősorban a Szt. 45. § (4) bekezdésében meghatározott körülményekre tekintettel nyújtható.

(3) A Szt. 45. § (4) bekezdésében meghatározottakon kívül rendkívüli élethelyzetnek tekintendő, ha a kérelmező vagy családtagja

a) rendszeres pénzellátás iránti kérelmének elbírálása folyamatban van és ezen időtartam alatt ellátatlan,

b) munkaviszonya megszűnt, illetve táppénzes állományba került,

c) ellátatlan munkanélküli (feltéve, hogy az állami foglalkoztatási szervnél álláskeresőként nyilvántartásba vették és velük együttműködik),

d) a kérelmező vagy családtagja kórházi kezelésben részesül vagy részesült,

e) súlyos krónikus betegségére tekintettel szakorvosi kezelésre szorul,

f) gyógykezelésének költsége, akut gyógyszerszükséglete miatt egyszeri gyógyszerkiadása szociális helyzetét hátrányosan befolyásolja,

g) részére – szakorvos javaslat alapján – gyógyászati segédeszköz beszerzése szükséges és közgyógyellátásban nem részesül,

h) közüzemi díjtartozása, egyéb lakhatással összefüggő költségei, közüzemi díjai melyek megélhetését veszélyeztetik,

i) lakhatással összefüggő költségeivel összefüggésben lakhatást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül (hátralék felhalmozás, lakbérhátralék, éves leolvasás számlája, lakásbérleti jogviszony megszűnésének lehetősége, kilakoltatás veszélye, lakhatási lehetőség elvesztése),

j) elháríthatatlan külső ok miatt bekövetkezett esemény (tűzeset, robbanás, elemi kár, külső, előre nem látható behatás, harmadik személy elháríthatatlan cselekménye) következtében lakhatást súlyosan veszélyeztető (lakhatatlanná válás, életveszélyes állapot, azonnali helyreállítást igénylő állapot) rendkvüli élethelyzetbe kerül,

k) bűncselekmény sértettje,

l) egyéb nem várt többletkiadása miatt szociális helyzetét hátrányosan befolyásoló élethelyzetbe kerül,

m) megélhetése és létfenntartása veszélybe kerül és ezt családgondozója alátámasztja.

(4) A rendkívüli települési támogatás indokául szolgáló rendkívüli élethelyzetet minden esetben dokumentummal kell alátámasztani.

(5) Rendkívüli települési támogatás - a (11), (15) és (17) bekezdésben foglaltak kivételével - abban az esetben állapítható meg, ha

a) a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 330 %-át, vagy

b) az egyedülélő vagy egyedülálló személy, valamint gyermekét egyedül nevelő törvényes képviselő esetén, a havi jövedelem, illetve a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 420 %-át.

(6) Az (5) bekezdés szerint megállapított rendkívüli települési támogatás tárgyévi keretösszege egy család esetében nem haladhatja meg a 80 000,-Ft-ot, a tárgyévben települési lakásfenntartási támogatásban, települési gyógyszertámogatásban, fűtési támogatásban vagy települési díjhátralék-csökkentési támogatásban részesülő családok esetében a 60 000,-Ft-ot.

(7) A rendkívüli települési támogatás - a tartós létfenntartási gondjai enyhítésére - tervezett formában is megállapítható annak az egyedülálló vagy egyedülélő személynek, aki nyugellátásban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban, időskorúak járadékában vagy egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásban részesül, feltéve, hogy jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.

(8) A rendkívüli települési támogatás jogosultjára vonatkozó tárgyévi keretösszeg egésze vagy annak egy része is folyósítható tervezett formában, az alkalmanként kifizethető összeg és a folyósítás időpontjának meghatározásával.

(9) A tervezett rendkívüli települési támogatás megállapításához környezettanulmány vagy a családgondozó javaslata szükséges.

(10) A rendkívüli települési támogatás összegének megállapítására a becsatolt bizonyítékok figyelembevételével, a tényállás tisztázásától függően kerül sor, azzal, hogy a támogatás egyszeri összege nem lehet kevesebb 5000 forintnál.

(11) A Polgármester - a tárgyévi költségvetési rendeletben meghatározott keret erejéig - az (5)-(7) bekezdésekben meghatározott rendelkezésektől eltekinthet, és az (5) bekezdés szerinti jövedelmet meghaladó jövedelem vagy a (6) bekezdés szerinti támogatás kimerítése esetén, kivételes méltányosságból is megállapíthat rendkívüli települési támogatást, tárgyévben legfeljeb összesen 60 000,-Ft összegben, az eset összes körülményének mérlegelésével, különösen a kérelmező egészségi állapotára vagy egyéb rendkívüli élethelyzetére tekintettel.

(12) A (11) bekezdésben meghatározott kivételes méltányosság nem alkalmazható, ha a kérelmező az (5) bekezdése szerint - a (6) bekezdés szerinti keretösszegre figyelemmel - jogosult rendkívüli települési támogatásra.

(13) A lakhatással összefüggő költségekre illetve a közüzemi díjak kifizetéséhez nyújtott rendkívüli települési támogatás természetbeni ellátásként, közvetlenül a szolgáltató felé történő utalással is megállapítható.

(14) A megállapított rendkívüli települési támogatás felhasználásáról elszámolás kérhető. Amennyiben a jogosult az elszámolási kötelezettségének a megadott határidőn belül nem tesz eleget, illetve a rendkívüli települési támogatást bizonyíthatóan jogosulatlanul és rosszhiszeműen vette fel, a támogatás visszafizetésére kötelezhető.

(15) A (3) bekezdés j) pontja szerinti lakhatást súlyosan veszélyeztető, elháríthatatlan külső ok miatt bekövetkezett esemény következtében keletkezett károk enyhítésére - az (5) bekezdésében meghatározott jövedelmi feltételektől eltekintve - a Polgármester méltányosságból maximum 100.000,-Ft összegben nyújthat rendkívüli települési támogatást, amennyiben a károsult az esemény bekövetkeztét követő 15 napon belül benyújtja kérelmét és hivatalos dokumentumokkal igazolja a káreseményt.

(16) A (15) bekezdés szerinti rendkívüli település támogatás összgének meghatározása az eset összes körülményének mérlegelésével történik.

(17) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként igényelt rendkívüli települési támogatás abban az esetben állapítható meg, ha

a) családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 440%-át, vagy

b) egyedülélő vagy egyedülálló személy, valamint gyermekét egyedül nevelő törvényes képviselő esetén, a havi jövedelem illetve a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 550%-át.

(18) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként igényelt rendkívüli települési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről az eltemettető nevére kiállított számla és a halotti anyakönyvi kivonat - eredeti példányának bemutatása mellett - másolatát.

(19) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított rendkívüli települési támogatás összege hamvasztásos temetés esetében 40 000,-Ft koporsós temetés esetében 60 000,-Ft.

(20) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként igényelt rendkívüli települési támogatás az elhalálozás napjától számított 6 hónapon belül nyújtható be.

(21) A rendkívüli települési támogatás megállapítása iránti kérelmet e rendelet 3. melléklete szerinti formanyomtatványon lehet benyújtani.”

5. § A települési támogatásokról szóló 02/2015. (II.17.) önkormányzati rendelet 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Települési gyógyszertámogatásra jogosult az az egészségi állapota miatt a háziorvos által igazoltan krónikus betegségben szenvedő személy

a) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 300%-át, egyedülélő vagy egyedülálló személy esetén havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 350%-át, feltéteve, hogy a háziorvos által igazolt rendszeres (a fennálló krónikus betegségéhez közvetlenül kapcsolódó, legalább 6 hónapot meghaladó folyamatos gyógyszerszedés) gyógyszereinek havi költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30 %-át, vagy

b) aki az a) pontban meghatározott jövedelmi feltételeknek nem felel meg, de nyugellátásban vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesül és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 400 %-át, egyedülélő vagy egyedülálló személy esetén havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 450%-át, feltéve, hogy a háziorvos által igazolt rendszeres (a fennálló krónikus betegségéhez közvetlenül kapcsolódó, legalább 6 hónapot meghaladó folyamatos gyógyszerszedés) gyógyszereinek havi költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 40 %-át,

és a Szt. 50. § (1) (2) bekezdése szerinti közgyógyellátásra nem jogosult.”

6. § A települési támogatásokról szóló 02/2015. (II.17.) önkormányzati rendelet 16. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A települési gyógyszertámogatás összege 6.000,-Ft/hó.”

7. § A települési támogatásokról szóló 02/2015. (II.17.) önkormányzati rendelet 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. § (1) Egyszeri év végi támogatásra jogosult

a) a tárgyév december 1-jén a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 19. § (2) bekezdése alapján rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek törvényes képviselője, vagy

b) a tárgyév december 1-jén e rendelet szerinti települési lakásfenntartási támogatásra vagy települési gyógyszertámogatásra vagy fűtési támogatásra vagy sporttámogatásra jogosult személy, vagy

c) azon személy, aki részére tárgyév november 30. napjáig e rendelet szerinti rendkívüli települési támogatás vagy szállítási szolgáltatáshoz nyújtott támogatás vagy települési díjhátralék csökkentési támogatás vagy oltási támogatás vagy szociális tanulmányi támogatás vagy tüdőgyulladás elleni védőoltáshoz nyújtott támogatás került megállapításra.

(2) Az egyszeri év végi támogatás egy személy részére csak egy jogosultságra tekintettel állapítható meg és egy családból csak egy jogosult részére folyósítható.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltételnek megfelelő, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, nagykorúvá vált gyermek - a (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően - az egyszeri támogatásra önállóan jogosult.

(4) Az egyszeri év végi támogatás - a 3. §-ban foglaltaktól eltérően - külön kérelem benyújtása nélkül kerül megállapításra.

(5) Az egyszeri év végi támogatás összeg 15.000,-Ft.

(6) Az egyszeri év végi támogatást december 15. napjáig - postai úton vagy banki átutalással - kell folyósítani.”

8. § A települési támogatásokról szóló 02/2015. (II.17.) önkormányzati rendelet 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„21. § (1) A települési lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.

(2) A lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadások különösen, a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díja, a lakbér vagy az albérleti díj, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztőrészlete, a közös költség, illetve a tüzelőanyag költségei.

(3) A lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(4) A természetbeni szociális ellátás formájában megállapított lakásfenntartási támogatás folyósítása a szolgáltató részére történik és annak összegét a támogatással érintett költség(ek) tekintetében a szolgáltató írja jóvá. Ebben az esetben a jogosultságot megállapító határozatban arról is rendelkezni kell, hogy a támogatást mely lakásfenntartási kiadás(ok)hoz nyújtják, továbbá fel kell tüntetni az Szt. 18. § l) pontja szerinti azonosító adato(ka)t.

(5) Települési lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(6) A települési lakásfenntartási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(7) Ha a háztartás

a) (6) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

b) (6) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

c) ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(8) A települési lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege

a) 7.000,-Ft, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át,

b) 6.000,-Ft, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pontban foglalt jövedelmet meghaladja, de nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, c) 5.000,-Ft, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) és b) pontban foglalt jövedelmet meghaladja, de nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át.”

9. § A települési támogatásokról szóló 02/2015. (II.17.) önkormányzati rendelet 22. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A lakásfenntartási támogatás megállapításához)

„b) a lakáshasználat jogcímének hitelt érdemlő igazolása (tulajdoni lap, adásvételi-, bérleti- vagy használati szerződés, a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. jogutódja a Maradványvagyon-hasznosító Zrt. és a hiteladós által megkötött bérleti szerződés, egyéb dokumentum)”

10. § A települési támogatásokról szóló 02/2015. (II.17.) önkormányzati rendelet 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„27. § A lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralék rendezéséhez történő hozzájárulásként települési díjhátralék csökkentési támogatásra jogosult, az a hátralékkal terhelt lakásban életvitelszerűen élő személy, aki az alábbi feltételeknek együttesen megfelel:

a) akinek a 29. §-ban meghatározott díjhátraléka meghaladja az 50.000.- Ft-ot, de nem éri el az 800.000,-Ft-ot és tartozása legalább három havi, vagy a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, és

b) akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350%-át; házastársak vagy élettársak esetén, feltéve, ha mindkét fél betöltötte a reá irányadó nyugdíjkorhatárt és a háztartásban kizárólag ketten élnek 400 %-át; egyedülélő személy esetén 450%-át és

c) a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona és

d) aki a településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban lakik, és

e) a kezelt díjhátralék legalább 25%-át önrészként a szolgáltató felé befizette.”

11. § A települési támogatásokról szóló 02/2015. (II.17.) önkormányzati rendelet 28. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A települési díjhátralék csökkentési támogatás esetében elismert lakásnagyság, ha a háztartásban)

„a) egy személy lakik 60 m2 ,
b) két személy lakik 70 m2,”

12. § A települési támogatásokról szóló 02/2015. (II.17.) önkormányzati rendelet 29. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 27. § a) pontja alkalmazása során díjhátraléknak minősül a lakhatási költségek körébe tartozó]

„h) lakbérhátralék és lakáshasználati díj hátralék.”

13. § A települési támogatásokról szóló 02/2015. (II.17.) önkormányzati rendelet 30. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A települési díjhátralék csökkentési támogatáshoz a kérelmezőnek csatolnia kell az alábbi dokumentumokat:)

„c) a lakás használatának jogcímét igazoló dokumentumok másolatát (tulajdoni lap, adásvételi-, bérleti- vagy használati szerződés, a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. jogutódja a Maradványvagyon-hasznosító Zrt. és a hiteladós által megkötött bérleti szerződés, egyéb dokumentum),”

14. § A települési támogatásokról szóló 02/2015. (II.17.) önkormányzati rendelet 31. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A települési díjhátralék csökkentési támogatás körébe bevont díjhátralék (kezelt díjhátralék) együttes összege legfeljebb 300 000,-Ft lehet.

(2) A települési díjhátralék csökkentési támogatás mértéke nem haladhatja meg a bevont díjhátralék 75%-át, de legfeljebb 225 000,-Ft lehet.”

15. § A települési támogatásokról szóló 02/2015. (II.17.) önkormányzati rendelet 31. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az éves leolvasó számla meg nem fizetéséből származó hátralék 12 havi elmaradásnak minősül.”

16. § A települési támogatásokról szóló 02/2015. (II.17.) önkormányzati rendelet 34/F. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A tüdőgyulladás elleni védőoltáshoz nyújtott támogatásra jogosult - a tárgyévi költségvetési rendeletben meghatározott keret erejéig -

a) a krónikus betegségben szenvedő személy, vagy

b) a 65. életévét betöltött személy, feltéve, ha családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 450 %-át.”

17. § A települési támogatásokról szóló 02/2015. (II.17.) önkormányzati rendelet 34/F. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A tüdőgyulladás elleni védőoltáshoz nyújtott támogatás összege a megvásárolt oltóanyag igazolt költsége.”

18. § A települési támogatásokról szóló 02/2015. (II.17.) önkormányzati rendelet a következő alcímmel egészül ki:

Fűtési támogatás

34/G. § (1) A fűtési támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás fűtésével kapcsolatos kiadások enyhítésére nyújtott hozzájárulás.

(2) A lakás fűtésével kapcsolatos kiadások a távhő-szolgáltatás, a fűtési célra igénybe vett villanyáram- és gázfogyasztás díja, valamint az egyedi tüzelőanyag (fa, pellet, brikett, szén, PB gáz, tüzelőolaj) költségei.

(3) Fűtési támogatás nyújtható - a tárgyévi költségvetési rendeletben meghatározott keretösszeg kimerüléséig - annak a személynek,

a) aki egyedülélő és havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át, vagy

b) aki két személyes háztartásban él és a háztartás minden tagja nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesül és a háztartásban együtt élő személyek egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %-át, vagy

c) akinek a háztartásában a háztartásban együtt élő személyek egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át

és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

(4) A fűtési támogatás megállapítása iránti kérelmet első alkalommal 2022. november 1. napjától a következő év március 31. napjáig, ezt követőn tárgyév október 01. napjától a következő év március 31. napjáig e rendelet 11. melléklete szerinti formanyomtatványon lehet benyújtani.

(5) A fűtési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell

a) e rendelet 9. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot, valamint a háztartás tagjai jövedelmének hitelt érdemlő igazolását,

b) távhő-szolgáltatás, a fűtési célra igénybe vett villanyáram- és gázfogyasztás kiadásokra igényelt fűtési támogatás esetében a Szt. 18. § l) pontja szerinti adat megállapítására, igazolására szolgáló iratot, szolgáltatói számlát,

c) az egyedi tüzelőanyag (fa, pellet, brikett, szén, PB gáz, tüzelőolaj) kiadásokra igényelt fűtési támogatás esetében a tüzelőanyag megvásárlását igazoló a kérelmező nevére kiállított számlát.

(6) A távhő-szolgáltatás, a fűtési célra igénybe vett villanyáram- és gázfogyasztás kiadásokra tekintettel igényelt fűtési támogatás összege havi 5 000 forint, melyet a kérelem benyújtása hónapjának első napjától a fűtési szezon időtartamára kell megállapítani.

(7) A (6) bekezdés szerint megállapított fűtési támogatás elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában a szolgáltató részére kerül folyósításra. A támogatást a támogatással érintett költségek tekintetében a szolgáltató írja jóvá.

(8) Az egyedi tüzelőanyag (fa, pellet, brikett, szén, PB gáz, tüzelőolaj) költségeinek enyhítésére nyújtott fűtési támogatás összege a tüzelőanyag igazolt költsége, de legfeljebb 30 000 forint, mely egy összegben a jogosult részére kerül folyósításra.

(9) Amennyiben a kérelmező egyedi tüzelőanyaggal fűt és szociális helyzete miatt a tüzelőanyagot nem tudja megvásárolni, részére a fűtési támogatás az egyedi tüzelőanyaggal történő fűtési módot igazoló környezettanulmány alapján is megállapítható részére.

(10) A kérelmező a (9) bekezdés alapján megállapított fűtési támogatás felhasználását a támogatás folyósítását követő 60 napon belül köteles a tüzelőanyag megvásárlásáról készült számlával igazolni. Amennyiben a jogosult az elszámolási kötelezettségének a megadott határidőn belül nem tesz eleget, a tüzelőanyag megvásárlását igazoló számlát a megadott határidőn belül nem mutatja be, úgy kell tekinteni, hogy a támogatást jogosulatlanul és rosszhiszeműen vette fel és a támogatás visszafizetésére kell kötelezni.

(11) A fűtési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(12) A (11) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(13) Ha a havi rendszerességgel megállapított fűtési támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a támogatást a változás, illetve a haláleset hónapja utolsó napjával meg kell szüntetni.

(14) A havi rendszerességgel megállapított fűtési támogatást a jogosult erre irányuló kérelme esetén, a kérelem benyújtása hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

(15) Amennyiben a havi rendszerességgel megállapított fűtési támogatás jogosultsági időtartama alatt a jogosultsági feltételekben változás következett be - különösen tartós jövedelemváltozás vagy háztartásban élők létszámának változása - a fűtési támogatásra való jogosultságot felül kell vizsgálni.

(16) Ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a jogosultsági feltételek nem állnak fenn a támogatás folyósítását a felülvizsgálat hónapja utolsó napjával meg kell szüntetni.”

19. § A települési támogatásokról szóló 02/2015. (II.17.) önkormányzati rendelet - jelen rendelet 1. mellékletét képező - 12. melléklettel egészül ki.

20. § Hatályát veszti a települési támogatásokról szóló 02/2015. (II.17.) önkormányzati rendelet

a) 2. §-a,

c) 19. §-a,

d) 26. §-a.

21. § Ez a rendelet 2022. november 1-jén lép hatályba.

1. melléklet a 24/2022. (X. 27.) önkormányzati rendelethez

KÉRELEM fűtési támogatás megállapítására

1. Személyi adatok

1.1. A kérelmező személyre vonatkozó adatok:

1.1.1. Neve: ...............................................................................................................................

1.1.2. Születési neve:.................................................................................................................

1.1.3. Anyja neve:.....................................................................................................................

1.1.4. Születés helye, ideje (év, hó, nap):.................................................................................

1.1.5. Lakóhelye: □ □ □ □ irányítószám ................................................................... település

......................... ..utca/út/tér ........... házszám ............ épület/lépcsőház ............... emelet, ajtó
1.1.6. Tartózkodási helye: □ □ □ □ irányítószám ...................................................... település
....................... utca/út/tér .............. házszám ............ épület/lépcsőház ..... .......... emelet, ajtó
1.1.7. Társadalombiztosítási Azonosító Jele: □□□□□□ □□□
1.1.8. Állampolgársága: ...........................................................................................................
1.1.9. Telefonszám (nem kötelező megadni): ..........................................................................
1.1.10. E-mail cím (nem kötelező megadni): ..........................................................................
1.2. A kérelmező idegenrendészeti státusza (nem magyar állampolgárság esetén):
1.2.1. □ szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, vagy
1.2.2. □ EU kék kártyával rendelkező, vagy
1.2.3. □ bevándorolt/letelepedett, vagy
1.2.4. □ menekült/oltalmazott/hontalan.
1.3. Kérelmezővel közös háztartásban (azonos lakcímen) élők száma: ............ fő.
1.4. Kérelmező háztartásában élők személyi adatai:

A

B

C

D

Név
(születési név)

Születési helye, ideje
(év, hó, nap)

Anyja neve

Társadalombiztosítási Azonosító
Jele

1

2

3

4

5

2. Jövedelmi adatok

A kérelmező, valamint a vele közös háztartásban élő személyeknek a havi jövedelme forintban:

A

B

C

A jövedelem típusa

Kérelmező

A kérelmezővel közös háztartásban élő további
személyek

1

Munkaviszonyból és más foglalkoztatási jogviszonyból származó
ebből: közfoglalkoztatásból származó

2

Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó

3

Táppénz, gyermekgondozási támogatások

4

Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások

5

Önkormányzat, járási hivatal és munkaügyi szervek által folyósított ellátások

6

Egyéb jövedelem

7

Összes jövedelem

3. Lakásviszonyok

3.1. A lakás fűtési módja : ................................

3.2. A lakásban tartózkodás jogcíme: .................................................................

4. Felelősségem tudatában kijelentem, hogy

a) életvitelszerűen a lakóhelyemen/a tartózkodási helyemen élek* (a megfelelő rész aláhúzandó),

b) a közölt adatok a valóságnak megfelelnek.

5. Tudomásul veszem, hogy a kérelemben közölt jövedelmi adatok valódiságát a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (7) bekezdése alapján a szociális hatáskört gyakorló szerv - a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóigazgatósága útján - ellenőrizheti. Hozzájárulok a kérelemben szereplő adatoknak a szociális igazgatási eljárás során történő felhasználásához.

Dátum: ...............................................

..................................................................

a kérelmező aláírása

* Ezt a nyilatkozatot csak abban az esetben kell megtenni, ha bejelentett lakó- és tartózkodási hellyel is rendelkezik.