1. § E rendelet hatálya azokra a Budapest Főváros XX. kerület, Pesterzsébet Önkormányzatának (továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (továbbiakban: helyiség) terjed ki, amelyek elidegenítését a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Ltv.) szabályozza.

2. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő, eladásra kijelölt helyiséget először a bérlőnek kell vételre felajánlani, amennyiben a bérlőt az Ltv. alapján elővásárlási jog illeti meg.

(2) Elővásárlási joggal érintett helyiséget kívülálló személynek akkor lehet eladni, ha a bérlő (bérlőtárs) elővásárlási jogával nem kíván élni és erről írásban nyilatkozik.

3. § (1) Helyiség elidegenítéséről

(2) Nem idegeníthető el

4. § A helyiségek elidegenítése történhet

5. § (1) A 4. § b) pontjában meghatározott esetben a 3. § (1) bekezdés szerinti hatáskör gyakorlására jogosult szerv döntését követő 30 napon belül az elővásárlásra jogosultat a polgármester köteles írásban értesíteni a helyiség elidegenítésére vonatkozó felajánlásról.

(2) A helyiség elidegenítésére vonatkozó felajánlásnak tartalmaznia kell:

(3) Az önkormányzat ajánlati kötöttsége a vételre történő felajánlásról szóló értesítés jogosult általi kézhezvételét követő naptól számított harmincadik naptári napig tart.

6. § (1) A 4. § c) pontjában meghatározott esetben a bérlő az általa bérelt helyiség megvásárlása iránti szándékának bejelentését követően a polgármester elkészítteti az ingatlan forgalmi értékbecslését. A forgalmi értékbecslés elkészítésének díja a bérlőt terheli, melyről a bérlőt az értékbecslés megrendelését megelőzően – a megbízási díj pontos összegének megjelölésével – értesíteni kell.

(2) A bérlő a forgalmi értékbecslés elkészítése díjának megfelelő összeget adminisztrációs díjként előre köteles az önkormányzat részére megfizetni és azt igazolni. A megvásárolni kívánt ingatlan vételáráról az elkészített értékbecslés alapján a 3. § (1) bekezdés szerint meghatározott szerv dönt.

(3) A hatáskör gyakorlója által meghozott döntésről a polgármester eladási ajánlat megküldésével, írásban tájékoztatja a bérlőt azzal, hogy a bérlő az ajánlat kézhezvételét követő 30 napon belül nyilatkozhat arról, kíván-e elővásárlási jogával élni.

(4) A bérlő részére az adminisztrációs díj abban az esetben sem jár vissza, ha az értékesítésről szóló döntés meghozatalára jogosult szerv az ingatlan értékesítését az értékbecslésben foglaltak ismeretében megtagadja.

7. § (1) Helyiség pályázat útján történő elidegenítése esetén a pályázati feltételekről a polgármester dönt. Helyiség pályáztatás útján való elidegenítése esetén az önkormányzat mindenkor hatályos Versenyeztetési Szabályzatának rendelkezéseit kell – az e rendeletben szabályozott eltérésekkel, értelemszerűen – alkalmazni.

(2) A nyilvános versenyeztetési eljárás pályázati felhívásának tartalmaznia kell:

(3) A pályázat során a megajánlható minimális vételár a helyiség forgalmi értékbecsléssel megállapított forgalmi értéke, legalább egy, ajánlat hiányában eredménytelenül zárult nyilvános versenyeztetési eljárás lefolytatását követően a második meghirdetés esetén az értékbecsléssel alátámasztott likviditási értéke.

(4) A pályázati eljárás eredményét

8. § (1) Helyiség a 4. § (1) bekezdés d) pontja alapján pályázaton kívül akkor értékesíthető, ha üres, vagy elővásárlási joggal nem érintett.

(2) A helyiség versenyeztetésen kívül abban az esetben értékesíthető, ha értéke forgalmi értékbecslésben foglaltak szerint nem éri el a bruttó 25 millió forint összeget.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a helyiség pályázaton kívül történő értékesítéséről a vevő által benyújtott vételi szándéknyilatkozat alapján a helyiség forgalmi értékbecslésének ismeretében a Gazdasági, Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Közrendvédelmi Bizottság határozattal dönt.

9. § (1) Az elővásárlási jog alapján a bérlő részére elidegenítésre kerülő helyiségingatlan vételárát, illetőleg nyilvános versenyeztetés esetén az induló árat forgalmi értékbecslés alapján kell megállapítani. A helyiség forgalmi értékét megállapító értékbecslés tartalmazza az eladásra kerülő helyiség, az épület és a hozzá tartozó telek jogi helyzetével és műszaki állapotával összefüggő, továbbá az forgalmi érték meghatározását befolyásoló egyéb adatokat. A vételár az értékbecslés alapján meghatározott likviditási értéknél alacsonyabb nem lehet.

(2) Nyilvános versenyeztetés esetén a lakás vételára a nyertes ajánlattevő által benyújtott ajánlatban szereplő összeg, melynek elfogadásáról a 7. § (4) bekezdés szerinti, az értékesítésre vonatkozó döntés meghozatalára jogosult szerv dönt. Az eladási ár az értékbecslés alapján meghatározott likviditási értéknél alacsonyabb összeg nem lehet.

(3) Az (1) és (2) bekezdés, illetve a Ltv. 52. §-a alapján megállapított vételár mentes az általános forgalmi adó hatálya alá tartozik.

10. § (1) A helyiség elidegenítéséről szóló szerződést az önkormányzat képviseletében a polgármester írja alá.

(2) Az adásvételi szerződésben rögzíteni kell a vételárra és a vételár megfizetésére vonatkozó, e rendeletben meghatározott feltételeket.

(3) Az adásvételi szerződést a törvényes előírások szerint, továbbá az ezen rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelően kell elkészíteni és az önkormányzat érdekeit a jogszabályokban rögzített biztosíték kikötésével védeni kell.

(4) A polgármester intézkedik az önkormányzat javára bejegyzett jelzálogjog és ahhoz kapcsolódó elidegenítési és terhelési tilalom törlése iránt, illetve az ügyfél kérelmére – az önkormányzat érdekeinek figyelembe vételével – a ranghelycseréhez történő hozzájárulás megadása érdekében.

(5) Ha a vételár kiegyenlítése nem egyösszegben történik, az önkormányzat javára elállási jogot kell kikötni az adásvételi szerződésben arra az esetre, ha a vevő késedelmesen fizet, és a vételárhátralékot a hivatalos felszólításra 15 naptári napon belül nem fizeti meg. Ebben az esetben az önkormányzat jogosult levonni a visszajáró vételárból a mindenkori bérleti díjjal megegyező használati díjat.

11. § (1) A helyiség vételárát az önkormányzat bankszámlájára történő banki befizetéssel vagy átutalással kell megfizetni

(2) A helyiség vételárát a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel egyösszegben kell megfizetni legkésőbb az adásvételi szerződés hatályba lépését követő nyolc munkanapon belül. Az adásvételi szerződés hatályba lépése az elővásárlási jogról történő lemondásról szóló jognyilatkozat Vevő általi kézhezvételét követő nap. Az Önkormányzat tulajdonjogát a vételár teljes összegének kifizetésig fenntartja.

(3) Ha a helyiséget a bérlő vásárolja meg, nyilatkozata alapján jogosult a vételárat részletekben is kiegyenlíteni. A vételár 25 %-át a szerződéskötéskor kell megfizetni, a fennmaradó 75 %-ot legfeljebb 3 év alatt, évi egyenlő részletben kell törleszteni. A fizetés évente egyszer, a szerződéskötés naptári napján esedékes. A vevő a vételárhátralék összege után a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 6:47. § szerinti ügyleti kamatot is köteles megfizetni az önkormányzatnak.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a vételárhátralék megfizetésének biztosítására az értékesítés tárgyát képező helyiségingatlanra a vételárhátralék összegével és járulékaival megegyező összegű jelzálogjogot, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni az ingatlannyilvántartásba, melyhez a vevőnek az adásvételi szerződésben kell hozzájárulnia.

(5) Hitelintézeti kölcsönből történő megfizetés esetén a vevő a helyiségingatlan vételárát legkésőbb az adásvételi szerződés megkötésétől számított 90 napon belül köteles megfizetni, mely fizetési határidőt a polgármester egy alkalommal, legfeljebb 3 hónappal meghosszabbíthatja.

(6) A (4) bekezdésben meghatározottakon kívül a vevő a helyiségingatlan vételárát legkésőbb az adásvételi szerződés hatályba lépését követő 8 munkanapon belül köteles megfizetni az Önkormányzat részére. Az adásvételi szerződés hatályba lépése az elővásárlásra jogosultak elővásárlási jogról történő lemondó nyilatkozatának Vevő általi kézhezvételét követő nap. Az Önkormányzat tulajdonjogát a vételár teljes összegének kifizetéséig fenntartja.

12. § (1) A 14. § (2)-(3) bekezdésben meghatározott részletfizetés igénybevétele esetén a lakásra fennálló vételárhátralék után a vevő a Ptk. 6:47. §-ában meghatározott ügyleti kamatot köteles megfizetni az Önkormányzatnak

(2) Ha a vevő bármely esedékes törlesztőrészlet megfizetésével késedelembe esik, a hátralék után a Ptk. szerinti késedelmi kamat megfizetésére köteles az ügyleti kamaton felül.

(3) Ha a vevő esedékes fizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, a határidőre be nem fizetett törlesztőrészlet után a hatályos jogszabályban meghatározott, pénztartozás esetén az ügyleti kamaton felül a Ptk. szerinti késedelmi kamatot kell fizetnie.

(4) Pályázat útján történő elidegenítés esetén a kialakult vételár megfizetésére nem adható részletfizetési kedvezmény.

13. § E rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő elidegenítések esetében is alkalmazni kell.

14. § Hatályát veszti az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének feltételeiről szóló 23/2012. (V.22.) önkormányzati rendelet.

15. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

16. § E rendelet alkalamzásában:

17. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.