Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv) a kerületi önkormányzatok feladatai között határozza meg a kulturális örökség helyi védelmét (23. § (5) bekezdés 13. pont).

A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Településképi törvény), valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: régi Tkr.) rendelkezései alapján már korábban új elemekkel bővült a Képviselő-testület által a település területére kiterjedően, a településkép védelme érdekében megalkotható jogi eszközök köre (arculati kézikönyv, településképi rendelet). A Településképi törvény 2. § (1) bekezdése értelmében a településkép védelme a település vagy településrész jellegzetes, értékes, valamint hagyományt őrző építészeti arculatának és szerkezetének – az építészeti, táji érték és az örökségvédelem figyelembevételével történő – megőrzését vagy kialakítását jelenti. Az Országgyűlés 2021. április 27-én elfogadta a településtervezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi XXXIX. törvényt. Ezt követően az új típusú településtervek részletes tartalmi követelményeit, véleményezésük és elfogadásuk rendjét tartalmazó új kormányrendelet, „Településrendezési kódex” került megalkotásra. A településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: új Tkr.) 2021. július 16. napjától lépett hatályba. A településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) megalkotásának indoka, valamint célja a magasabb szintű jogszabállyal való harmonizáció megteremtésével és az új jogszabályi környezethez igazodva Budapest Főváros XXI. kerület Csepel sajátos településképének, épített környezetének társadalmi bevonás és konszenzus által történő megőrzése, a települési épített és természeti környezet értékeinek megóvása, állapotának javítása

a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: kerületi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás és a védelem megszüntetésének szabályozásával és önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával;

b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;

c) a településképi követelmények meghatározásával;

d) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával.

A Rendelet a hatályos településképi rendelet aktualizálása, pontosítása és felülvizsgálata a megváltozott jogszabályi környezet figyelembevételével.

A Rendelet megalkotásának társadalmi hatása abban jelentkezik, hogy meghatározásra kerülnek a település építészeti karakterének minőségi alakulása érdekében a településképet formáló előírások (településképi követelmények, helyi építészeti védelemre vonatkozó előírások) és a településkép-védelmi eszközök, sajátos jogintézmények.

A jövőben az építési tevékenységek, valamint a településképet érintő beavatkozások során a Rendelet előírásait kell alkalmazni a települési környezet – fejlesztési szándékokhoz igazodó és a helyi lakosság érdekeit szem előtt tartó – fejlődése érdekében.

A Rendelet megalkotásának gazdasági, költségvetési hatása nincs, környezeti és egészségügyi következményeként említhető, hogy a Rendelet alkalmazásától a települési épített és természeti környezet értékeinek megóvása, állapotának javítása várható, a kertvárosias jelleg megőrzése és a zöldfelületek fokozott védelme hozzájárul az élhető városi környezet megteremtéséhez, a lakók mentális egészégének fenntartásához és megóvásához.

A Rendelet hatálybalépésével a helyi építészeti értékvédelemmel és a településképi védelemmel kapcsolatos adminisztratív feladatok száma emelkedik, amelynek elvégzésére a személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak.

A rendeletalkotás elmaradásával a helyi építészeti értékek és a településkép védelmét nem lehet megfelelő jogi eszközökkel biztosítani, továbbá a rendeletalkotási kötelezettség elmulasztásával a jogharmonizáció nem lenne biztosítható. A rendeletalkotási kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeit az Alaptörvény 32. cikk (5) bekezdése és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 137. § és 138. §-a szabályozza.

A rendelkezések célja a kerületi védelem, a kerület településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme. A helyi (kerületi) értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, város- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése. Az épített környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti értékeket kerületi védelem alá helyezi. A korábbi Csepel Művek területére ennek érdekében készült az elmúlt években értékvédelmi vizsgálat, hogy az ennek keretében feltárt védelemre javasolt elemek védelme megállapítható legyen a Rendeletben. (Értékvizsgálat hiányában korábban csak védelemre javasolt elemek voltak a hatályos rendeletben, ami nem egyeztethető össze a hatályos jogszabályokkal.) A Rendelet tervezettel párhuzamosan elkészültek a helyi védelemre javasolt elemek Értékvédelmi adatalapjai is.

A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja a kerületre jellemző karakterű területek és városképi szempontból kiemelt jelentőségű utcák, utak menti térfalak és utcakép megfelelő építészeti minőségben, a környezethez illeszkedő módon történő átalakulásának elősegítése. A 3. melléklet szerint lehatárolja a sajátos, településképi szempontból meghatározó területeket és kiemelt jelentőségű közterületeket és utakat. A Rendelet 3. mellékletében lehatárolt, településképi szempontból meghatározó területté nyilvánított településrészekre, települési egységekre, az itt elhelyezkedő építményekre tartalmaz a területi és az általános előírások mellett alkalmazandó további egyedi követelményeket is. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények az épületek tömegformálására, homlokzatkialakításra, színezésére és anyaghasználatára, a kerítésekre és a zöldfelületek kialakítási módjára vonatkozó rendelkezések. Az egyes meghatározó területekre vonatkozó területi rendelkezések célja a településképi szempontból meghatározó területek karakterének megőrzése és minőségi fejlődésének biztosítása.

A Rendelet a kerületi helyi védelemmel érintett építményekre, területekre is megfogalmaz sajátos követelményeket. A kerületi védelem alatt álló építészeti örökségre vonatkozó területi építészeti követelmények megállapításánál a fő szempont a kiemelkedő építészeti értékek és karakter hordozó települési környezet megóvása és fenntartása volt. A Rendelet 1. és 2. mellékletében lehatárolt, kerületi védelem alá helyezett területre és az ilyen területen álló építményekre, valamint a kerületi védelem alá helyezett építményekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények az épületek anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzatkialakításra, zöldfelületek kialakítási módjára vonatkozó rendelkezések. Ezen rendelkezések célja a kerületi védelem alatt álló építészeti örökség kiemelkedő értékeinek és a védett települési környezet megóvása és minőségi fejlődésének biztosítása.

A Településképi törvény a gazdasági reklám fogalommal összhangban határozza meg a reklám fogalmát, ebbe nem tartoznak bele a Rendelet értelmező rendelkezésében felsorolt hirdetőberendezések, amelyek a reklámhordozókra vonatkozó településképi követelményeknél nem szabályozhatók. A Településképi törvény határozza meg a reklámhordozók elhelyezésével kapcsolatos alapkövetelményeket, amelyeket a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletnek (a továbbiakban: Rr.) Budapest Főváros Településszerkezeti Tervében meghatározott területfelhasználási rendszerhez kötött reklám elhelyezési szabályaival együtt kell figyelembe venni. A Rendeletben a Településképi törvény és a Rr. keretei között kerültek meghatározásra a reklámok elhelyezésére, számára, méretére, különös formai követelményére, anyaghasználatára és technológiájára vonatkozó településképi követelmények.

Az ingatlanokat érintő beépítési és településképi előírásokról, követelményekről, valamint a tervezett építési tevékenységekre vonatkozó településképvédelmi eljárásokról településkép-védelmi tájékoztatás kérhető, amelynek eljárási szabályai kerültek meghatározásra.

A rendelkezések célja Csepel építészeti, városképi, valamint természeti értékeinek védelme és igényes alakítása érdekében az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákkal kapcsolatban – a helyi adottságok figyelembevételével – a városépítészeti illeszkedéssel és a településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények kiegyensúlyozott érvényesítése, összességében az épített környezet esztétikus kialakítása jogszabályi feltételeinek biztosítása. A Képviselő-testület élni kíván a magasabb szintű jogszabályokban biztosított lehetőséggel, így a Rendeletben szabályozott esetekben a polgármester véleményt tud adni az építésügyi hatósági engedélykérelmekhez az épített környezettel kapcsolatos értékvédelem céljából. A Rendelet szabályozza a településképi véleményhez kötött engedélyezési eljárások körét, valamint a gyakorlati tapasztalatok figyelembevételével és költségtakarékossági szempontok alapján határozza meg, hogy milyen esetekben szükséges a Tervtanács, és mely esetekben a főépítész állásfoglalása (tekintettel a tervtanácsokról szóló országos jogszabályra). A Rendelet a véleményezés részletes szempontjairól az egységes megítélés biztosításának érdekében tartalmaz előírásokat.

Meghatározásra kerültek a településképi bejelentési eljárás kötelező esetei. A rendelkezésekben a Településképi törvénnyel és az új Tkr.-rel összhangban a bejelentési eljárás részletes szabályai kerülnek rögzítésre az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben (a továbbiakban: Ákr.) foglalt követelmények figyelembevételével.

A településképi követelmények érvényesülése érdekében a polgármester településképi kötelezést bocsáthat ki, amely az előírások betartására, így különösen az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására vonatkozhat. A Rendelet az Ákr. szabályaival összhangban részletes eljárási szabályokat határoz meg. A polgármester a Rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében hivatalból vagy kérelemre az Ákr. szabályainak megfelelően kötelezési eljárást folytat le, és szükség esetén kötelezést bocsát ki. A kötelezést tartalmazó hatósági határozat a Településképi törvény 11. §- ában foglaltak megtételére vonatkozhat. A településképi kötelezési eljárást a polgármester önkormányzati hatósági eljárásként folytatja le átruházott hatáskörben, amelyre az Ákr. ide vonatkozó eljárási szabályai irányadóak. A településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetére e magatartás elkövetőjével szemben bírság (településkép-védelmi bírság) kiszabása rendelhető el. A Rendeletben meghatározásra kerültek a bírság kiszabásának esetkörei, a bírság legkisebb összege és maximális mértéke.

A Rendelet hatálybalépéséről és a jelenleg hatályos Csepel településkép-védelméről és alakításáról szóló 35/2017.(XII.20.) rendelet hatályon kívül helyezéséről rendelkezik. A Jat. 7. § (1) bekezdése szerint a jogszabályban meg kell határozni a hatálybalépésének a napját, amely a jogszabály kihirdetését követő valamely nap lehet.