a fák védelméről

Általános indokolás

Budafok-Tétény Budapest XXII. kerülete zöldfelületeinek erőteljesebb védelme, ugyanakkor a lakosság érdekeinek figyelembe vétele szükségessé tette a fák védelméről szóló 7/2020. (IV.23.) önkormányzati rendelet kiváltását, a fák védelméről szóló új rendelet megalkotását. Az új rendelet megalkotásának célja a korábbi rendelet gyakorlati alkalmazása során felmerült jogalkalmazási problémák kiküszöbölése. A hatósági eljárások során fény derült arra, hogy az ügyfelek nem ismerik és értik a jogi szabályozás lényegét, illetve méltánytalannak tartják a fapótlás és a kompenzáció szabályait. A jelenleg hatályos szabályozás nem tesz különbséget aszerint, hogy magánszemély vágat ki 1-2 fát, többnyire balesetveszély elhárítása, megelőzése céljából az ingatlanán, vagy építési vállalkozó vágat ki több, akár 10-15 fát is az általa megvásárolt ingatlanon, többlakásos társasház felépítése, lakások eladása érdekében. Az utóbbi eset környezetkárosító hatása lényegesen nagyobb, ugyanakkor itt haszonszerzés is történik, ezért fontos, hogy a jogkövetkezmények, a fapótlás és pénzügyi kompenzáció mértéke is ehhez igazodjon. A rendelet differenciálja a fapótlás szabályait, továbbá pontosítja a favédelemmel kapcsolatos fogalmakat.

Részletes indokolás

Az 1. §-hoz

1. § A rendelet területi, tárgyi és személyi hatályát határozza meg. A közterületen levő fák esetén a korábbinál szűkebb körben, a rendeleti szabályozásra felhatalmazást adó 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 8. § (4) bekezdésében foglaltak szerint kizárólag a kompenzáció tekintetében tartalmaz szabályokat. A korábbi szabályozásnál részletesebb felsorolást tartalmaz arról, mi nem tartozik a rendelet hatálya alá, ezen belül nevesíti, hogy mely külön jogszabály hatálya alá tartozó fákra nem vonatkoznak a rendelet szabályai (pl. Natura 2000 területek). Kiveszi a rendelet hatálya alól az önkormányzat, költségvetési szerve, illetve a tulajdonában álló gazdasági társasága által végzett zöldfelület-fenntartási, felújítási és beruházási munkálatokat is annak érdekében, hogy az önkormányzat illetve szervei által végzett munkálatokhoz – melyekre nem közterületen, hanem az önkormányzat tulajdonában álló területeken kerülne sor – hatósági engedély kiadására ne legyen szükség. Ez egyébként kizárási ok lenne az önkormányzati hatósági ügyben, ugyanakkor önkormányzati hatósági ügyben nincs felettes szerv, amelyik kijelölhetne másik eljáró hatóságot, ezért gyakorlatilag a polgármesteri hivatal egyik szervezeti egysége készítené elő azt a jegyzői határozatot, mely engedélyezi a másik szervezeti egység által végzett munkálatokat. Ez felesleges eljárásokat generálna, ezért a bürokráciacsökkentés érdekében kellett ezt a rendelkezést megfogalmazni, természetesen a kivágott fák pótlását a rendelettel összhangban az érintett szervezeti egység elvégzi.

A 2. §-hoz

2. § A rendelet értelmező rendelkezéseit tartalmazza, a korábbi szabályozásnál részletesebben, pontosabban. Kiemelendő a fa fogalmának pontosítása, mely szerint a rendelet alkalmazása szempontjából nem minősülnek fának az oszlopos örökzöldek, úgymint tuja, hamisciprus, boróka, leyland ciprus, és kisebb fává növő cserjék, úgymint tiszafa, orgona. Ezek kivágásához tehát nem kell engedély.

A 3. §-hoz

3. § Az általános rendelkezések körében a korábbi szabályozással egyezően rögzíti, hogy a fák védelme, gondozása, ápolása az ingatlan mindenkori használójának kötelezettsége.

A 4. §-hoz

4. § Rögzíti, hogy fát kivágni, erőteljesen megmetszeni, továbbá áttelepíteni engedély birtokában lehet, továbbá az engedélyben foglaltak szerint köteles az engedélyes gondoskodni a pótlásról.

Az 5. §-hoz

5. § A bejelentésköteles tevékenységeket sorolja fel, a közvetlen élet- baleset- vagy vagyonvédelmi veszélyhelyzetet igazoló dokumentumokat egyidejűleg a bejelentéshez csatolni kell, továbbá a fapótlásról ebben az esetben is gondoskodnia kell a használónak. A kidőlt fa mellett nevesíti a kitört fát is, mely fogalom magyarázata a rendelet értelmező rendelkezéseiben található.

A 6. §-hoz

6. § A fapótlásként telepíthető és nem telepíthető fatípusokat szabályozza.

A 7. §-hoz

7. § A fa áttelepítésének szabályait határozza meg.

A 8. §-hoz

8. § Rögzíti, hogy a rendeletben foglalt tevékenységeket – a vegetációs időszakot figyelembe véve – mely időszakban lehet elvégezni.

A 9. §-hoz

9. § A fatelepítés határidejét határozza meg.

A 10. §-hoz

10. § Műszaki beavatkozás esetén fakivágás várható időpontját határozza meg.

A 11. §-hoz

11. § Rögzíti, hogy a rendelet hatálya alá tartozó ügy önkormányzati hatósági ügy, melyben a képviselő-testület a jegyzőre ruházza át a hatáskör gyakorlását. Meghatározza továbbá az ügyintézési határidőt, és azokat az eseteket, amikor az önkormányzati főépítész véleményének kikérése szükséges: településképvédelmi, kultúrtörténeti szempontok érvényesítését igénylő ügyekben, a Kerületi Építési Szabályzatban (a továbbiakban: KÉSZ) a telek zöldfelületként fenntartandó részeként jelölt, valamint megtartandó facsoport, vagy értékes, megtartandó faként jelölt fákat érintő eljárásban.

A 12. §-hoz

12. § A bejelentésköteles tevékenységek eljárásrendjét tartalmazza. A kérelmet a rendelet mellékletét képező formanyomtatványon lehet benyújtani. A bejelentést utólag, a fakivágást követő 15 napon belül kell megtenni, feltétele mindig valamely közvetlen élet- baleset- vagy vagyonvédelmi veszélyhelyzet. E rendelkezés részletezi, hogy az 5. § szerinti veszélyhelyzetet milyen dokumentumokkal lehet igazolni. Ennek során a rendelet a korábbi szabályokhoz képest konkretizálja a szakmai vélemény fogalmát, és favizsgálati szakvéleményt nevesít, mely fogalom értelmezését a rendelet 2. § 8. pontja tartalmazza. Ennek beszerzése továbbra sem kötelező, csak egy a lehetséges bizonyítékok közül, továbbra is elfogadható a már bekövetkezett eseményt alátámasztó fénykép- vagy videofelvétel, illetőleg a tanúk nyilatkozata.

A 13. §-hoz

13. § Rendelkezik arról, ha a fa áttelepítés, erőteljes metszés esetén két éven belül elpusztul, vagy nem ered meg, gondoskodni kell arról, hogy az elpusztult fa a környezetére veszélyt ne jelentsen.

A 14. §-hoz

14. § A közvetlen élet- baleset- vagy vagyonvédelmi veszélyhelyzet esetén a használó kötelezettségévé teszi a fa eltávolítását, ha más lehetőség a veszély elhárítására nincs. Amennyiben a használónak nincs erre lehetősége, a használó nem ismert, vagy élet-, baleset-, vagy vagyonvédelem azt megköveteli - azonnali intézkedésre van szükség -, az önkormányzat végeztetheti el a használó költségén a fa eltávolítását.

A 15. §-hoz

15. § A jegyző által előírható pótlási kötelezettségeket határozza meg a bejelentésköteles eljárásokban, mely lehet fapótlás, pénzbeli megváltás és a kettő kombinációja, azaz részben fapótlás, részben pénzbeli megváltás.

A 16. §-hoz

16. § Az engedélyköteles tevékenységeket sorolja fel. A korábbi rendeleti szabályozáshoz képest itt is kikerült a csonkolás fogalma. A bejelentésköteles eljárásokkal szemben lényeges, hogy az engedély kérelemnek mindig meg kell előznie a tervezett cselekményt. A kérelem benyújtása a rendelet mellékletében található formanyomtatványon történhet. A korábbi szabályozáshoz képest változás, hogy a beavatkozás nélkül kiszáradt fa eltávolítása engedélyköteles tevékenység.

Meghatározza továbbá – példálózó felsorolással – hogy mely bizonyítékok alapozhatják meg a fakivágás indokait. A korábbi szabályozástól eltérően kertészeti szakvélemény helyett minősített favizsgáló szakember által készített favizsgálati szakvéleményt nevesít, melynek fogalmát az értelmező rendelkezések között, a 2. § 8. pontja adja meg. Újdonság a korábbi szabályozáshoz képest, hogy építkezés, műszaki beavatkozás esetén az ingatlanon található minden fa fajtáját, méretét és elhelyezkedését is tartalmazó fakatasztert is kell készíteni. Ennek azért van jelentősége, hogy később a tereprendezési munkák, majd az építkezés befejezése után is megállapítható legyen, hogy pontosan milyen fák voltak az ingatlanon, mely fák kivágására került sor engedéllyel, esetleg anélkül, illetve az ültetéssel történő pótlás meghatározásánál is fontos lehet.

A 17. §-hoz

17. § A határozat tartalmát és a mérlegelés szempontjait határozza meg.

A 18. §-hoz

18. § A fakivágási engedély hatályát a korábbi három évről egy évre csökkenti, ezzel megelőzi az eljárások elhúzódását, és a fapótlások megtörténtének nyomon követhetőségét is biztosítja.

A 19. §-hoz

19. § A korábbi szabályozással egyezően a fakivágás megtörténtéről és időpontjáról az engedélyesnek tizenöt napon belül írásban tájékoztatnia kell a jegyzőt. Az előbb említett egy éves végrehajtási határidő betartása, továbbá a fapótlási kötelezettség figyelemmel kísérése és az eljárás lezárása szempontjából fontos az eljáró hatóságnak, hogy értesüljön az engedélyben foglaltak megvalósulásáról.

A 20. §-hoz

20. § A fapótlás kötelezettjeként az ingatlan használóját nevesíti, a korábbi rendelkezésekkel egyezően. A használó fogalmát az értelmező rendelkezésekben a 2. § 11. pont határozza meg.

A 21. §-hoz

21. § A pótlás rendjének általános szabályait határozza meg.

A 22. §-hoz

22. § A korábbi rendelkezésektől eltérően a lakosságra kedvezőbb szabályt vezet be, amennyiben legfeljebb két darab fát vágnak ki, akkor a kivágott fákkal azonos számú fával kell azt pótolni, a harmadik fától a kivágandó fák törzskörméretének 100 %-át kell a pótlás mértékeként meghatározni. Amennyiben az adott ingatlanra három éven belül már adtak ki fakivágási engedélyt, és annak alapján csak egy fa kivágása történt meg, akkor az első fa pótlása történhet egy fával, a többi fa pótlása az általános szabályok szerint történik. A rendelkezés célja, hogy megakadályozza a szabályok kijátszását, és pl. minden évben csak egy-egy fa kivágását, a kedvezőbb szabályok alkalmazása céljából.

Megállapítja a törzskörméret számítási szabályokat arra az esetre, ha a fa több törzsből áll, vagy elágazik. Korábban ez sokszor adott vitára okot az ügyfél és a hatóság között.

A 23. §-hoz

23. §A KÉSZ-ben a telek zöldfelületként fenntartandó részeként jelölt, megtartandó facsoportban, illeve értékes megtartandó faként jelölt fákra vonatkozóan az általános szabályoktól eltérő, annál szigorúbb szabályok alkalmazásának előírása, a pótlás mértékének az adott fa kivágott törzskörméretének a 120% illetve 130%-ban történő meghatározásával.

A 24. §-hoz

24. § A pótlás mértékébe beszámítható, korábban elültetett fák számának meghatározása.

A 25. §-hoz

25. § A lakosság számára a korábbi szabályozástól kedvezőbb szabályok megállapítása, amennyiben az inváziós, allergén és kiszáradt fák mellett a fenyőfa és a – diófa kivételével – a gyümölcsfa pótlását is a kivágott fával azonos számú fában határozza meg. Ennek oka, hogy a kerületben a magánszemélyek általában a balesetveszélyessé vált, túlméretesre nőtt fenyőket, illetve az idős, beteg gyümölcsfákat kívánják kivágatni, ezekben az esetekben nem lenne célszerű, ha ezeket a fákat a pótlás mértéke vagy a pénzbeli kompenzáció összege miatt inkább nem vágnák ki, és így balesetet okoznának.

A 26. §-hoz

26. § Az emberi beavatkozás miatt kiszáradt fa esetén alkalmazható rendelkezések.

A 27. §-hoz

27. § A fapótlás módjának szabályait határozza meg. Újdonság a korábbi rendeleti szabályozással ellentétben, hogy lehetővé teszi a fakivágással érintett ingatlan előtti közterületi ingatlanon való ültetéssel történő pótlás meghatározását.

A 28. §-hoz

28. § A fapótláshoz igénybe vehető facsemeték paramétereinek, illetve az ültetés módjának meghatározása, annak érdekében, hogy az elültetett fák lehetőség szerint meg is maradjanak. A fatelepítéstől számított három évig fenntartási kötelezettsége van a kötelezettnek. A kötelezett a fapótlás teljesítéséről is köteles a jegyzőt tájékoztatni, a teljesítés és az ezt követő fenntartási kötelezettség nyomon követhetősége érdekében.

A 29. §-hoz

29. § A pénzbeli megváltás teljesítésének idejét, módját tartalmazza. Új rendelkezés, hogy a pénzbeli megváltás nem a kötelezett által választható alternatíva a teljesítésre, hanem a hatóság dönt, hogy a pótlás mely formáját írja elő.

A 30. §-hoz

30. § A fapótlás ellenőrzésének szabályait írja elő.

A 31. §-hoz

31. § Az engedély vagy bejelentés nélküli fakivágás esetén a jegyzőt felhatalmazza, hogy hivatalból eljárást indítson.

A 32. §-hoz

32. § Az engedély nélkül kivágott fák esetén is differenciál a jogkövetkezmények tekintetében, legfeljebb két fáig a megmaradt tönkök össztörzskörméretének 100 %-ig, három, vagy több fa kivágása esetén a megmaradt tönkök össztörzskörméretének 150 %-val kell pótolni. Ezzel ismét csak a környezetet nagyobb mértékben károsítók engedély nélküli fakivágásainak jogkövetkezményeit állapítja meg súlyosabban.

A 33. §-hoz

33. § Újdonság, hogy a rendelet bevezet egy vélelmet azokra az esetekre, amikor a kivágott fákat elszállítják és a tönköket is kiforgatják, így nincs már lehetőség annak megállapítására, hogy mennyi és milyen törzskörméretű fákat vágtak ki. Ha a kivágott fák száma másként nem állapítható meg, úgy kell tekinteni, mintha a KÉSZ-ben meghatározott minimális fásítottság mértéke szerinti számú fa lett volna az ingatlanon, és ha a tönk nem áll már rendelkezésre, akkor a kivágott fát egyenként 150 cm törzskörmérettel kell beszámítani. Természetesen, ha rendelkezésre áll bizonyíték, hogy mennyi, és milyen nagyságú fa volt az ingatlanon (pl. fakataszter készült) akkor annak alapján kell a kivágott fák számát és nagyságát megállapítani.

A 34. §-hoz

34. § Az engedély nélküli fakivágás esetén a pénzbeli teljesítés határidejének meghatározása. Természetes személyek, társasházak és lakásszövetkezetek esetén a jegyző részletekben történő teljesítést is megállapíthat, ez ismét a lakosság számára kedvezőbb szabályok alkalmazását teszi lehetővé.

A 35. §-hoz

35. § A közterületi ingatlanokon történő fakivágások esetén a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 8. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a kompenzációs szabályok megállapítása, mely megegyezik a rendelet 29. §-ban foglalt pénzbeli megváltás szabályaival.

A 36. §-hoz

36. § hatályba léptető és átmeneti rendelkezéseket tartalmaz, a rendelet rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekre is előírja alkalmazni.

A 37. §-hoz

37. § A rendelet 28. § (1) bekezdéséhez igazodva, a fapótlási kompenzációs intézkedések díjának a 4 cm törzsátmérőjű és vagy 12/14 cm törzskörméretű fa pótlására vonatkozó megállapítása, a díj ennek megfelelő arányosítása, és a szabályozás átvezetése a 2021. évi költségvetésről szóló rendeletben.

A 38. §-hoz

38. § A fák védelméről szóló 7/2020. (IV.23.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezéséről rendelkezik.