Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület közterületeinek nagyobb rendezettsége és tisztasága iránti igény tette szükségessé a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 11/2013. (IV.22.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Rendelet) módosítását. A rendeletmódosítás alapvetően három területet érint: egyrészt a kereskedelmi üzletek előtti rend, tisztaság biztosítása, az itt történő alkoholfogyasztás megakadályozása; másrészt a közterületen történő gépjárműjavítás, mosás tilalma illetve korlátozása; harmadrészt a társasházak előtti közterület rendjének, tisztaságának biztosítása, az ezzel kapcsolatos felelősség tisztázása érdekében a társasház nevének, címének, a társasházkezelői tevékenységet folytató szervezet megnevezésének, elérhetőségének adatainak közzétételi és bejelentési kötelezettségét tartalmazza.

Az egyes tényállásokhoz tartozó közigazgatási bírság összeg felső határát meghatározó rendelkezéseket kiegészíti az új tényállásokhoz tartozó bírságok felső határának rögzítésével.

A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások körét két új tényállással bővíti: egyrészt a szeszes italt is forgalmazó üzlet üzemeltetőjének, kötelességévé teszi, hogy arról gondoskodjon, hogy az üzlet nyitvatartási idejében, a bejárattól számított 5 méteres közterületi szakaszon – akár az üzlet vevői, vagy vendégei, akár más személyek - szeszes italt ne fogyasszanak. Ez értelemszerűen nem vonatkozik a szeszes italt forgalmazó vendéglátóhelyhez tartozó, közterület-használati engedéllyel rendelkező teraszra, mivel ezt a közterületen történő szeszes ital fogyasztás szabályairól szóló 22/2016. (IX.20.) önkormányzati rendelet egyébként is kivételként kezeli A közterületen szeszes italt fogyasztó személy felelőssége mellett - mely a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 200. § (1) bekezdés a) pontja, alapján szabálysértési felelősség - megjelenik az üzlet üzemeltetőjének felelőssége egy olyan körben is, mely a Szabs. tv. 200. § (1) bekezdésének hatálya alá nem tartozik. Azt a rendelet az üzemeltetőre bízza, hogy milyen módon gondoskodik erről például tábla kihelyezésével, a vásárlók, vendégek tájékoztatásával, az üzlet előtti közterület rendszeres ellenőrzésével, az ott alkoholt fogyasztók figyelmének felhívásával.

A módosítás másik bekezdése a gépjárművek közterületen történő tárolását korlátozza: aki közterületen javítja, tisztítja, illetve e célból tárolja a közterületen a gépjárművet, az megsérti a közösségi együttélés szabályait. A közterületi javítás tilalma alól kiveszi a rendelet a saját tulajdonú, vagy üzemben tartott gépjármű környezetet nem szennyező kisebb javítását, ezzel lehetővé válik, hogy a tulajdonos, üzemben tartó azokat a kisebb karbantartási feladatokat akár közterületen is elvégezze a gépjárművén, melyekhez autószerelő, vagy szakszervíz közreműködése nem szükséges. A rendelkezés célja a közterület rendezettségének biztosítása.

A Rendelet 16. § egy új h) ponttal egészül ki, mely a köztisztasággal kapcsolatos magatartási szabályok megszegése körében az üzlet előtti közterület rendjét az üzlet üzemeltetőjének felelősségévé teszi, aki nem feltétlenül azonos az ingatlan tulajdonosával, akinek az ingatlan előtti közterület rendjéért való felelősségét a Rendelet 16. § a) pontja már meghatározza. Az üzlet üzemeltetőjének felelőssége az ingatlan tulajdonosához képest speciális, mivel részletesen meghatározza a rendelet, hogy milyen kötelezettségei vannak az üzlet előtti rend és tisztaság megőrzése érdekében: hulladékgyűjtő edény elhelyezése, annak rendszeres ürítése, az eladott termékhez kapcsolódó csomagolóanyag visszagyűjtése az üzlet bejáratától számított 25 m-es távolságig.

A Rendelet egy új, 15. alcímmel és 18./A§-al egészül ki, mely az ingatlanért felelős személyek, szervezetek elérhetőségével kapcsolatos magatartásokat tartalmazza. A 18/A§ (1) - (2) bekezdése egyrészt egy új kötelezést tartalmaz a társasházakra és lakásszövetkezetekre vonatkozóan, mely a társasház (lakásszövetkezet) nevének, címének a közterület felőli bejáratán jól látható helyen való feltüntetését, valamint a közös képviselő, ennek hiányában a társasház elérhetőségi adatainak bejelentését. Másrészt a (3) bekezdés önmagában közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartásként minősíti ennek elmulasztását, függetlenül attól, hogy más, közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartás megvalósult-e.

A 4. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettség határidejét rögzíti, oly módon, hogy a társasházaknak és lakásszövetkezeteknek elegendő idő álljon rendelkezésre a közzétételi és bejelentési kötelezettség teljesítésére.