Borsodszentgyörgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/1997. (IX. 3.) önkormányzati rendelete

Borsodszentgyörgy község jelképeiről és azok használatáról

Hatályos: 1997. 09. 03- 2012. 04. 30

Borsodszentgyörgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/1997. (IX. 3.) önkormányzati rendelete

Borsodszentgyörgy község jelképeiről és azok használatáról

1997.09.03.

Borsodszentgyörgy Község Képviselő testülete az 1990. évi LXV. törvény 1. § (6) bekezdés a) pontjában biztosított jogkörében a község címeréről és zászlajáról (továbbiakban jelképek), valamint a két jelkép és a címert ábrázoló pecsét használatáról a következő rendeltet alkotja.

Az önkormányzat jelképei

1. § Borsodszentgyörgy község önkormányzati jelképei: A CÍMER ÉS A ZÁSZLÓ. (A címer méretarányosan kicsinyített színes, illetve a heraldikában használatos grafikai színjelölés és anélküli változatait a jelen rendelet melléklete tartalmazza.)

A község címerének leírása

2. § A község címere: álló, háromszögletű, kék színű katonai pajzs, amelynek mezejében Sárkányölő Szent György ezüst színű, (heraldikailag) jobbra forduló, ezüst lovon ülő, arany lándzsás alakja lebeg a legyőzött sárkánnyal. A pajzs fölött arany színű három levelű hársfaág lebeg, a pajzs alatt pedig egy szalag „Borsodszentgyörgy” felirattal.

A község zászlaja

3. § (1) Fekvő téglalap alakú, a színe fehér, a mérete 150x75 cm, anyaga selyem, körbe szegve sárga (arany) rojttal és kék, úgynevezett farkasfogakkal. Mindkét oldalának a közepére van hímezve eredeti színeiben a község címere a 2. §-ban adott leírásnak megfelelően. A zászló eltérhet a fentebb megadott mérettől, oldalainak azonban mindig 2:1 arányban kell állnia egymással.

(2) Kevésbé ünnepélyes helyeken és alkalmakkor használható olyan zászló is, amely álló téglalap alakú, oldalainak aránya megegyezik a címerpajzs oldalainak az arányával (7:8), és egész felületét a fentebb leírt címer tölti ki, de az oromdísz nélkül.

4. § A községi önkormányzat címere mint utaló és díszítő jelkép általában az alábbi helyeken használható

a) az önkormányzat zászlaján

b) a községháza bejáratánál

c) a községi önkormányzat intézményeinek bejáratánál

d) a községi képviselő-testület tanácskozó termeiben, a polgármester, a jegyző, a hivatal munkatársainak irodáiban,

e) a községi önkormányzat intézményvezetőinek irodájában

f) a községi önkormányzat közlönyének, újságjának fejrészén

g) a községi önkormányzat által rendezett kiállításokon

h) a községbe vezető útvonalon, az úttest jobb oldalán lévő táblán.

5. § A községi önkormányzat zászlaja, mint utaló és díszítő jelkép az alábbi helyeken használható

a) a községi képviselő-testület tanácskozó termében állandó jelleggel az eredeti méretű zászló

b) a polgármester szobájában szintén állandó jelleggel az eredeti méretű zászló

c) a képviselő-testület üléseinek napján, illetve állami ünnepeket a községház épületén a másfélszeresére felnagyított (továbbiakban: nagyított) méretben

d) külföldi, vagy legalább miniszteri szintű belföldi küldöttség látogatásakor a községháza épületén, nagyított méretben

e) külföldi küldöttségek részére ajándékba adható az eredeti méretnek arányosan kicsinyített változatában

f) állami ünnepeken a községi önkormányzat intézményein az eredeti vagy a nagyított méretben.

A községi önkormányzat pecsétje

6. § (1) 4 cm átmérőjű körben a 2. § (1) bekezdésében leírt címernek a heraldika szabályainak megfelelően, grafikailag kivitelezhető változata. A címer körül félkörben a BORSODSZENTGYÖRGY KÖZSÉG POLGÁRMESTERE felirat olvasható. (A címer grafikai változata ugyancsak a jelen rendelet mellékletét képezi.)

(2) A pecsétnyomó egyik változata műanyagból, vagy gumiból (továbbiakban normál), a másik rézből - pozitív és negatív változatban (továbbiakban: fém) - készül. Ezen utóbbit pecsétviasszal együtt kell használni.

(3) A községi önkormányzat pecsétjét díszítő és a községre utaló jelképként kizárólag csak az alábbi helyeken lehet használni:

a) a községi önkormányzat által alapított kitüntetések okiratain. (A fejrészén a fém pecsétnyomó pozitív, a szöveg alján pedig a fém pecsétnyomó negatív (viaszos) változatát.)

b) a községi önkormányzat által kiadott irodalmi, képzőművészeti és egyéb kiadványokon

c) a község polgármestere és jegyzője által protokolláris célra használt levélpapír fejrészén pozitív, illetve annak alján pecsét formájában negatív (viaszos) változatban

d) a községi önkormányzat intézményvezetői által használt protokolláris levélpapíron a c) pontban leírt módon.

7. § A községi önkormányzat címere, illetve a címerrel ellátott zászlója vagy annak rajzolata - a képviselő-testület előzetes engedélyével, az általa meghatározott gyártási és forgalmazási díj fejében - felhasználható:

a) utazási irodák kiadványain

b) emlék- és ajándéktárgyakon

c) kereskedelmi forgalomba hozatal céljából.

8. § A jelképeket kizárólag hiteles alakban, az ábrázolás hűségének, a méretarányoknak és a színeknek a betartása mellett lehet használni.

9. § (1) A 4-5. §-ban leírtakat a képviselő-testületnek jog van ellenőrizni.

(2) Ha a képviselő-testület megállapítja, hogy az ábrázolás nem hiteles, vagy a jelképeket nem az engedélyezett célra, illetve módon használják, a befizetett használati díj vagy annak arányos részének visszafizetése nélkül azonnali hatállyal megtilthatja a jelképek további használatát.

(3) A jelképhasználat szabálytalansága miatt a használót ért kárt a képviselő-testület nem téríti meg.

10. § (1) A képviselő-testület egyes esetekben megengedheti, hogy az önkormányzat címere kizárólag az alapanyag (fém, fa, bőr, textil stb.) színében (színezés nélkül) készüljön.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott módon való elkészítést a gyártás, illetve forgalomba hozatal iránt benyújtott beadványban kell kérni.

11. § A községi önkormányzat jelképei a képviselő-testület engedélye nélkül forgalomba hozatal céljából nem állíthatók elő.

12. § (1) A 8. §-ban meghatározott tilalmat megszegők ellen a szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvény 52. §-ában meghatározott polgári jogi igények valamelyikét kell érvényesíteni.

(2) E rendelet megsértője szabálysértést követ el és így 10.000 (azaz tízezer) Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(3) Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.