Borsodzentgyörgy Község Önkormányzat Képviselő-testületének 23/1997(XII.22.) önkormányzati rendelete

a magánszemélyek kommunális adójáról

Hatályos: 2015. 01. 01- 2015. 01. 22

Borsodszentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

23/1997.(XII.22.) sz. rendelete

a magánszemélyek kommunális adójáról


egységes szerkezetben a 4/1998.(IV.1.), a 13/1999.(IX.7.), a 16/2000.(XI.30.),

a 17/2002.(XII.31.), a 16/2005.(XII.20.), 17/2007.(XII.18.), 19/2008.(XII.20), 13/2012.(XII.28.), 14/2011.(XII.21.), 14/2012.(XI.30.) önkormányzati rendeletekkel


I. Általános rendelkezések


A helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. tv. 1.,5.,24.,25.,26. §-iban adott felhatalmazás alapján Borsodszentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselő-testülete illetékességi területén bevezeti a magánszemélyek kommunális adóját, melyet a pénzeszközeiből vagy részben azok felhasználásával megvalósuló infrastruktúra fejlesztésére, intézményes szemétszállítási díj fedezetére, környezetvédelmi feladatok ellátására, illetve felhalmozási célú kiadások felhasználására fordít.[1]


II. Különös rendelkezések


1.§


Adókötelezettség


(1) Az adókötelezettség kiterjed a községi önkormányzat illetékességi területén található valamennyi magánszemély tulajdonában álló

a) építményre

b) telekre,

c) nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogára.


(2)[2]

(3)[3]

2.§


Adóalanyok


(1) Az adó alanya - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az a magánszemély, aki a naptári év első napján az építmény vagy a telek tulajdonosa.


(2) Ha az építményt vagy telkes az ingatlan nyilvántartásban magánszemély javára bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az adóalany a vagyoni értékű jog gyakorlására jogosult magánszemély.


(3) Az előző bekezdésben foglalt szabálytól az érintett magánszemélyek közös megegyezéssel eltérhetnek. Ezzel kapcsolatos megállapodásukat a polgármesteri hivatalnál - akár írásban, akár szóban - be kell jelenteni.

A szóban történő bejelentés elmulasztásának következményeit a megállapodó felek viselik.


(4)[4]


(5) Az e szakasz (1) és (2) bekezdéseiben foglaltakon túlmenően adóalany az a magánszemély is, aki - ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéstől függetlenül - nem magánszemély tulajdonában álló lakás céljára szolgáló építmény bérleti jogával rendelkezik.


 3.§


Adómentesség, adókedvezmény


(1) Tárgyi adómentességet élveznek:

a) a község külterületi részein található építmények

b) az öt évet meg nem haladó időtartamra létesített átmeneti, ideiglenes építmények

c) a hatályos jogszabályok értelmében szükséglakásnak minősülő építmények, épületrészek

d)

e)

f)[5]


(2)-(5) [6]


4.§


Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése


(1) Az adókötelezettség kezdő időpontja


1. Építmény esetében: a) a használatbavételi, ill. fennmaradási engedély kiadását

                                   b) engedély nélküli építés, illetőleg használatbavétel esetén a tényleges

                                        használatbavételt követő év első napja



2. Telek esetén: a) a külterületi földrészleg belterületté való átminősítését

                          b) a telken lévő építmény lebontását

                          c) az építési tilalom alóli feloldást követő év első napja


3. A e rendelet 1.§ c) pontjának hatálya alá tartozó lakás esetében annak az évben az első napja, amelyet megelőző évben a lakásbérleti jogviszony keletkezett.


(2) Az adókötelezettség befejező időpontja:


1. Építmény esetén a) a lebontás

                                b) bármely okból bekövetkezett megsemmisülés

                                c) a használatbavételre vonatkozó engedély visszavonása évének

     utolsó napja.


2. Az építmény használatának szüneteltetése az adókötelezettséget nem érinti.


3. Telek esetében a) a külterületté történő minősítés

                             b) a beépítés

                             c) az építési tilalom alá helyezés évének utolsó napja.


4. Az e rendelet 1.§ c) pontjának hatálya alá tartozó lakás esetében annak az évben az utolsó napja, amelyben a lakásbérleti jogviszony megszűnt.


5.§


Az adó mértéke


Az adó mértéke 9.000 Ft/év.[7]


6.§


Adómérséklés, adóelengedés


(1) Kivételes jelleggel és különös méltánylást érdemlő esetben az e rendelet alapján megállapított kommunális adó korlátozás nélkül mérsékelhető, illetve elengedhető.


(2) A kommunális adó mérséklésére, illetőleg elengedésére csak az adó megfizetésére kötelezett magánszemély adóalany kérelme alapján kerülhet sor. A kérelemben pontosan meg kell határozni azt az okot (tényt, körülményt) amely a kivételes elbírálást megalapozhatja.


(3) Mérséklésre, elengedésre különösen az alábbi okok fennállása, bekövetkezte esetén kerülhet sor:

- építményben keletkezett elemi kár, ha annak mértéke eléri a százezer forintot

- szociális helyzet olyan fokú romlása, amely a létfenntartást veszélyezteti, egyéni elbírálás alapján.


(4) A kommunális adó mérséklésére, ill. elengedésére irányuló kérelmet az önkormányzat jegyzője bírálja el.

(5) Az adózó a Borsodszentgyörgy Községi Önkormányzat részére közérdekű felajánlásként befizetett összeggel csökkentheti megfizetendő adóját.[8]


(6) Közérdekű felajánlásnak minősül minden olyan 1000 Ft-os elérő vagy meghaladó összeg, amelyet a magánszemély minden kötelezés vagy tartozás fennállása, vagy ellenszolgáltatás kikötése nélkül fizet be önként a polgármesteri hivatal költségvetési elszámolási számlájára.


(7) A közérdekű felajánlásokat a település fejlesztésére kell fordítani.[9]


7.§


Záró rendelkezések


(1) A magánszemélyek kommunális adóját a Borsodszentgyörgy Községi Önkormányzat polgármesteri hivatal adóbeszedési számlájára kell teljesíteni.


(2) Az e rendeletben külön nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló módosított 1990. évi C. tv, valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.[10]


(3) E rendelet hatálybalépésének időpontja 1998. január 1, ezzel egyidejűleg hatályát veszti az intézmények szemétszállításról szóló többször módosított 2/1991.(IV.12.) sz. rendelet.


8.§[11]


Értelmező rendelkezések


Tulajdonos: az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerep. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést a földhivatalhoz benyújtották - melynek tényét a földhivatal széljegyezte - a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni, egyéb módon történő tulajdonszerzés esetére a Polgári Törvénykény vonatkozó szabályai az irányadók.


9.§


A rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.


Kriston Sándor sk.                                                                            Vámos Istvánné dr sk.

polgármester                                                                                              jegyző






[1]

Az általános rendelkezéseket a 13/1999.(IX.7.9 sz. rendelet módosította

[2]

A 4/1998.(IV.1.) sz. rendelet hatályon kívül helyezte

[3]

A 4/1998.(IV.1.) sz. rendelet hatályon kívül helyezte

[4]

A 4/1998.(IV.1.) sz. rendelet hatályon kívül helyezte.

[5]

A d), e), f) pontokat a 17/2002.(XI.30.) sz. rendelet hatályon kívül helyezte

[6]

14/2011.(XII.21) rendelet 2012. január 1. napjától hatályon kívül helyezte

[7]

a 10/2014.(XII.01.) rendelet módosította, hatályos 2015. 01. 01-től

[8]

Az utolsó mondatot a 4/1998.(IV.1.) sz. rendelet hatályon kívül helyzete.

[9]

A 4/1998.(IV.1.) sz. rendelet állapította meg.

[10]

A 16/2005.(XII.20.) sz. rendelet módosította


[11]

Beiktatta a 17/2002.(XII.31.) rendelet