Borsodszentgyörgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2000. (IV. 18.) önkormányzati rendelete

Borsodszentgyörgy község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről

Hatályos: 2019. 01. 01

Borsodszentgyörgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2000. (IV. 18.) önkormányzati rendelete

Borsodszentgyörgy község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről

2019.01.01.

Borsodszentgyörgy Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. Törvény 16. §-ban, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. § Jelen rendelet Borsodszentgyörgy község közigazgatási területére terjed ki.

2. § (1) A jelen rendelet tartalmazza a Helyi Építési Szabályzatot, valamint a hozzá 1.sz. és 2.sz. mellékletként tartozó Külterületi és Belterületi Szabályozási Tervet.

(2) Az 1. §-ban meghatározott területen belül területet felhasználni, továbbá telket alakítani, rendeltetését megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni az általános hatósági előírások (OTÉK, szabványok) és jelen rendelet, valamint a Településrendezési Szabályzat és Településszerkezeti Terv együtt alkalmazásával szabad.

(3) A közigazgatási terület területfelhasználásának szabályozását és az egyes területfelhasználási egységek funkcionális meghatározását a Külterületi Szabályozási Terv tartalmazza.

Közigazgatási és belterületi határ

3. § (1) A település bel- és külterületének (meglévő és tervezett) határvonalát a szabályozási terv határozza meg.

(2) A szabályozási tervvel belterületbe vonásra kerülő területek rendeltetését a területfelhasználási és szabályozási terv tartalmazza. E területek felhasználása a konkrét építési igények függvényében történik, ennek feltétele

a) Az önkormányzat egyetértő nyilatkozata, melynek megadása során vizsgálni kell, hogy:

- a terület közvetlenül csatlakozzon a meglévő belterülethez,

- a terület felhasználásának infrastrukturális feltételei biztosítva legyenek

b) Az érintett tulajdonosok tegyenek eleget az 1994. évi LV. Törvényben előírt kötelezettségeinek.

A telek beépítésének feltételei

4. § (1) Az egyes építési övezetekben előírt közműellátottság megléte az építés feltétele.

(2) Az egyes építési övezetekben építési engedélyt kiadni – a zárt rendszerű csapadékvízelvezetés kivételével – csak a teljes közműhálózat kiépítése, vagy az azokat pótló berendezések megléte esetén lehet.

(3) A szennyvízelvezetés szolgáltatásának igénybevétele a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kötelező. Amennyiben a szennyvízkezelés zárt rendszerű egyedi szennyvíztárolóban történik, ennek üzembehelyezését szintén a használatbavétel feltételeként kell kezelni.

(4) Az úthálózat önkormányzati tulajdonba vételének feltétele a szilárd burkolat kiépítése, melynek megvalósítása az átadó tulajdonosnak, vagy jogutódjának kötelezettsége.

(5) A használat során keletkező hulladék elszállítása, vagy ártalommentes elhelyezése az építési- valamint a használatbavételi engedély megadásnak feltétele.

(6) A tervezett földmunkák előtt szükséges a terv által érintett (még beépítetlen) nagyobb összefüggő területek régészeti lelőhelyeinek topográfiai meghatározása, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárása, azok anyagának megfelelő elhelyezése.

Építéshatósági eljárások

5. § (1) A jelen rendelet hatálya alá eső területen az engedélyköteles munkák körét az egyes építményekkel, építési munkákkal, tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokra vonatozó 46/1997.(XII.29.) KTM. Rendelet 9. §-a tartalmazza.

(2) Építési engedélyt csak a Településszerkezeti Tervben, a Szabályozási Tervben, valamint a Helyi Építési Szabályzatban megadott szabályozások megtartása mellett adható ki.

A Szabályozási Terv elemei

6. § (1) A Szabályozási Terv kötelező és irányadó elemeket tartalmaz.

(2) Kötelező szabályozási elemek:

1. a közterületek és egyéb területfelhasználási egységek határvonalai

2. az eltérő területfelhasználási egységek határvonalai

3. a Településszerkezeti Tervben meghatározott területfelhasználási kategória, területfelhasználási besorolás, valamint övezeti besorolás

4. a legnagyobb beépítettség mértéke

5. a megengedett építménymagasság alsó és felső határa

6. a minimális telekméret

7. kötelező beépítési mód

8. kötelező beépítési vonalak.

(3) Irányadó szabályozási elemek:

Az azonos övezeten belüli telekosztás és telekhatárok.

(4) A szabályozás elemei az alábbiak szerint módosíthatók:

a) A kötelező szabályozási elemek módosításához a Szabályozási Terv és a Helyi Építési Szabályzat egyidejű módosítása szükséges
b) Az irányadó szabályozási elemek módosítása – az a) pontban meghatározottak módosítása nélkül – akkor lehetséges, ha az egyéb előírásokban meghatározott valamennyi feltétel teljesítésre kerül:
1. A meglévő telekhatárok megváltoztatáshoz (összevonás, telekalakítás, melyet kötelező szabályozási vonal és telekterület korlátozás nem tilt) településrendezési tervet nem kell módosítani, de az övezeti szabályozás kötelező elemeit be kell tartani.
2. telekösszevonások esetén is a Szabályozási Tervben meghatározott kötelező szabályozási elemeket be kell tartani.

Egyéb előírások

7. § (1) A belterületi Szabályozási Terven jelölt IG. területére (Táncsics u. 27.sz. környéke, volt meg. Major) telekmegosztás esetén részletes szabályozási tervet kell készíteni.

(2) Talajvédelmi előírások:

- a beépítésre szánt területeken, valamint a tereprendezéssel, vízrendezéssel érintett részeken a humuszos termőréteg megmentéséről gondoskodni kell. A humuszos termőréteget az építési munkák megkezdésekor le kell szedni és külön depóban kell elhelyezni. Az építés befejezése után a deponált humuszos termőréteget az építménnyel igénybe nem vett csatlakozó terület talajára el kell teríteni

- a csapadékvíz elvezetéséről úgy kell gondoskodni, hogy az a környező termőföldeken belvizet, pangóvizet ne okozhasson

- a kivitelezés és üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a káros környezeti hatások a csatlakozó termőföld minőségében kárt ne okozzanak.

8. § (1) A beépítésre szánt területek határait a bel- és külterületi szabályozási terv tünteti fel.

(2) A beépítésre szánt területek építési használatuk szerint az alábbiak

2.1. lakóterületek

2.2. vegyes területek

2.3. gazdasági területek

2.4. különleges területek

Lakóterületek

9. §

(1) Kertvárosi lakóterület (OTÉK 13. §)

KEL SZ-K 30% jelű építési övezet előírásai az alábbiak:
4,5 600
a) a kialakítható legkisebb telekterület: 600 m2
b) beépítési mód: szabadonálló
c) beépítettség legnagyobb mértéke: 30%
d) megengedett legkisebb építménymagasság: 3,5 m
e) a beépítés feltétele: részleges közművesítettség
f) a zöldfelület legkisebb mértéke: 60%
g) 1 elő-oldal és hátsókertek szabályozása: Új épület elhelyezése esetén az OTÉK 35. § és 36. § előírásait kell alkalmazni.
h) Melléképület elhelyezése OTÉK előírásai alapján
KEL O-K 30 jelű építési övezet
4,5 550
KEL O-Ikr-K 30 jelű építési övezet
4,5 550
KEL O-K 30 jelű építési övezet
6,0 550
előírásai az alábbiak:
a) a kialakítható legkisebb telekterület: 550 m2
b) meglévő telekstruktúra esetén a beépíthető legkisebb telekterület 550 m2
c) beépítési mód: oldalhatáron álló, ikresen csatlakoztatva
d) beépítettség legnagyobb mértéke: 30%
e) 2 megengedett legkisebb építménymagasság: 3,5 m legnagyobb építménymagasság: 6,0 m
f) a beépítés feltétele a részleges közművesítettség (szennyvízcsatorna hiányában zárt rendszerű szennyvíztárolót kell építeni)
g) a zöldfelület legkisebb mértéke: 60% lehet
h) elő és oldalkert szabályozása: meglévő beépítés esetén az előkertek mélységét az utcában kialakult helyzetet figyelembevéve kell meghatározni.
i) Melléképületek elhelyezhetők az építési hatósági egyedi elbírálása alapján, a védőtávolság és az OTÉK előírásainak figyelembevételével.

(3) Falusias lakóterület (OTÉk 14. §)

FL SZ – 1 30% jelű építési övezet
6,0 900
FL SZ – K 30% jelű építési övezet
4,5 900
FL 0 – 1 30% jelű építési övezet
6,0 900
FL 0 – K 30% jelű építési övezet
4,5 900
FL 0 – K 30% jelű építési övezet
6,0 900
FL SZ – K 30% jelű építési övezet
6,0 1800
Előírásai az alábbiak:
a) a kialakítható legkisebb telekterület: 900 m2
b) 3 beépítési mód: oldalhatáron álló, szabadonálló. Az oldalhatáron álló beépítési övezetekben a 14,0 m-nél keskenyebb telkek is beépíthetően, amennyiben az OTÉK előírásai szerinti oldalkert, illetve az épületek közötti tűzvédelmi távolság betartható.
c) beépítettség legnagyobb mértéke: 30%
d) megengedett legkisebb építménymagasság 4,5 m , kialakult beépítés esetén, mennyiben ettől magasabb (emeletes épület) van, úgy a max. 6,0 m-es épületmagasság megengedhető
e) a beépítés feltétele a részleges közművesítettség (szennyvízcsatorna hiányában zárt rendszerű szennyvíztárolót kell építeni)
f) a zöldfelület legkisebb mértéke: 60% lehet
g) elő- oldal és hátsókert szabályozása: elő- oldal és hátsó kertek előírásai OTÉK 35. § és 36. § szabályozza. Meglévő beépítés esetén az előkertek megállapításánál az utcában kialakult helyzet szerint kell dönteni. Amennyiben a telek mélysége az 50,0 m-t meghaladja, s ha a terület nem áll sem településszerkezeti sem helyi védelem alatt, az építési hatósági az 5,0 m-nél nagyobb előkertet is engedélyezhet
h) 4

Vegyes területek

10. § Településközpont vegyes terület (OTÉK 16. §.)

A településközpont vegyes területen elhelyezhető:
- lakóépület
- igazgatási épület
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely épület
- egyéb szórakoztató közösségi épület
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
1. Általános iskola, óvoda
TV SZ (O) 80% jelű építési övezet előírásai az alábbiak
1 6,0 (4,5) 10.800
a) a kialakítható legkisebb telekterület: 10.800 m2 , meglévő intézménynél a kialakult telekterületet vettük figyelembe
b) beépítési mód: szabadonálló (általános iskola) oldalhatáron álló (óvoda épülete) a meglévő beépítést figyelembevéve.
c) beépítettség legnagyobb mértéke: 80%
d) megengedett legnagyobb építménymagasság: új épület elhelyezése esetén 4,5 m , illetve max. 6,0 m , meglévő épületnél a tényleges magasság
e) a beépítés feltétele a teljes közművesítettség, szennyvízcsatorna hiányában zárt rendszerű szennyvíztárolót kell építeni
f) elő- oldal és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. § és 36. § tartalmazza.
2. Posta, ABC áruház
TV O - K 40% jelű építési övezet előírásai az alábbiak
2 4,5 750
a) telek területe: 750 m2
b) beépítési mód: oldalhatáron álló, a meglévő beépítést figyelembe véve
c) beépítettség legnagyobb mértéke: 40%
d) megengedhető legnagyobb építménymagasság: 4,5 m (meglévő épületeknél a tényleges magasság)
e) a beépítés feltétele a teljes közművesítettség, illetve a szennyvízcsatorna hiányában zárt rendszerű szennyvíztároló kiépítése
f) elő- oldal és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. § és 36. § tartalmazza, meglévő beépítés esetén a kialakult helyzetet kell figyelembe venni.
3. Polgármesteri hivatal, művelődési ház
TV SZ - K 60% jelű építési övezet előírásai az alábbiak:
3 6,0 800
a) telek területe: 800 m2
b) beépítési mód: szabadonálló (meglévő állapot)
c) beépítettség legnagyobb mértéke: 60%
d) megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m (meglévő épületnél a tényleges magasság)
e) a beépítés feltétele a teljes közművesítettség (hiányában zárt szennyvíztároló)
f) elő- oldal és hátsókertre vonatkozó előírások az OTÉK 35. § és 36. § szerint.
4. 5 Öregek napközi otthona
5. 6 Orvosi rendelő és lakás
6. 7 Helyi televízió, kábel tv központ
7. Tervezett intézmény (funkcióit az önkormányzat dönti el)
TV SZ - K 30% jelű építési övezet előírásai az alábbiak:
7 6,0 800
a) telek területe: 800 m2 (meglévő állapot)
b) beépítési mód: szabadonálló
c) beépítettség legnagyobb mértéke: 40%
d) megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m
e) a beépítés feltétele a teljes közművesítettség, a szennyvízvezeték kiépítéséig zárt szennyvíztároló
f) elő és oldalkertnél a kialakult állapotot kell figyelembe venni. Épületbővítés esetén az OTÉK 35. § és 36. §-ban foglaltakat kell alkalmazni
8. Vendéglátó egység (espresso)
TV SZ - K 40% jelű építési övezet előírásai az alábbiak:
8 4,5 200
a) telek területe: 200 m2 (meglévő állapot)
b) beépítési mód: szabadonálló
c) beépítettség legnagyobb mértéke: 40%
d) megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
e) a beépítés feltétele a teljes közművesítettség ( szennyvízhálózat kiépítéséig zárt szennyvíztároló)
f) 8
9. Vendéglátó egység (italbolt)
TV SZ - K 40% jelű építési övezet előírásai az alábbiak:
8 6,0 700
a) telek területe: 700 m2 (meglévő állapot)
b) beépítési mód: oldalhatáron álló, új épület létesítése esetén (ha a régi épület elbontásra kerül) a létesítményt szabadonállóan kell elhelyezni
c) beépítettség legnagyobb mértéke: 40%
d) megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m
e) a beépítés feltétele a teljes közművesítettség ( szennyvízvezeték kiépítéséig zárt szennyvíztároló)
f) elő és oldalkertnél az OTÉK 35. § és 36. § előírásait kell figyelembe venni.

Gazdasági területek

11. § A település területén a gazdasági területek jellegük szerint:

- ipari gazdasági épületek alakíthatók ki.
1. Ipari gazdasági terület: Táncsics út végén
IG SZ 40% jelű övezetre vonatkozó előírások az alábbiak
1 6,0 (4,5) 5000
a) legkisebb kialakítható telek terület 5000 m2 lehet
b) beépítési mód: szabadonálló
c) a beépítettség legnagyobb mértéke 40%
d) megengedett legkisebb építménymagasság: 4,5 m
legnagyobb építménymagasság: 6,0 m
e) a beépítés feltétele a legalább részleges közművesítettség (szennyvízcsatorna hiányában zárt szennyvíztároló)
f) a zöldfelület legkisebb mértéke min. 40.%, burkolt felület max: 10%
g) a terepszint alatti építmények az épület beépített alapterületét 20%-al haladhatják meg
h) elő- és oldalkertre vonatkozó előírásokat az OTÉk 35. § és 36. §-ai tartalmazzák
i) a telek megosztása esetén a területre részletes szabályozási tervet és Helyi Építési Szabályzatot kell készíteni
2. Ipari gazdasági terület: PIPI GMK

IG SZ - K 30 jelű övezetre vonatkozó előírások az alábbiak
2 6,0 2400
a) a meglévő iparterület bővül a szabályozási terven jelöltek szerint, kialakítható 2400 m2 telekterület
b) beépítési mód: szabadonálló (meglévő állapot)
c) a beépítettség legnagyobb mértéke 30% lehet
d) megengedett legkisebb építménymagasság: 4,5 m (jelenlegi ép.magasság)
legnagyobb építménymagasság: 6,0 m (új épületnél)
e) a beépítés feltétele legalább részleges közművesítettség, szennyvízcsatorna hiányában zárt szennyvíztároló alakítandó ki.
f) a zöldfelület legkisebb mértéke: 30%-os beépítettségnél legalább 50%
g) a terepszint alatti építmények az épület beépített alapterületét 20%-al haladhatják meg
h) új épület a telken belül szabadonállóan elhelyezhető az oldal- és hátsó kertre vonatkozó OTÉK előírások betartásával.
3. Ipari gazdasági terület: Kender u. végén
IG SZ 40 jelű építési övezet előírásai az alábbiak:
4 6,0 2000
a) Telekterület: 2000 m2-nél kisebb telephely nem alakítható ki
b) beépítési mód: szabadonálló
c) a beépítettség legnagyobb mértéke 40% lehet
d) megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m
e) a beépítés feltétele legalább részleges közművesítettség
f) a zöldfelület legkisebb mértéke: 50%, burkolt felület max. 10% lehet
g) előkert min. 5,0 m (5,0 m-nél nagyobb előkert kialakítható), oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. § és 36. § tartalmazza
h) telekalakítás előtt az utakat le kell jegyezni, a részleges közművesítést kiépíteni szükséges, építési engedély csak ezek elvégzése után adható ki.

Különleges területek

(OTÉK 24. §)

12. § A különleges területek a tervezési területen az alábbiak:

1. zöldfelületi intézmények területei:

- temetők

- sportpálya, szabadidőközpont

2. Külterületi beépített ingatlanok (meglévők)

- tanyák, erdészház

- ifjúsági tábor

1. Zöldterületi intézmények területei
1.1. Temető jele: KÜ – TE
Működő temető a belterületen, az iskola mellett
a) telekterület: 10000 m2 ( 1,0 ha ), a temető déli részét kegyeleti pakként kell hasznosítani, mivel a lakóterülettől mért 50, 0m-es védősávba esik, bővítése keleti-északi irányban történhet, a lakótelkek kert részeinek felhasználásával, tervezett területe: 4200 m2
b) beépítési mód: ravatalozó (meglévő) oldalhatáron állóan
c) építménymagasság max. 6,0 m lehet
1.2. Sportálya, szabadidőközpont, jele: KÜ – SP
a) telek terület, meglévő: 7800 m2 ( 0,78 ha )
tervezett: 22500 m2 ( 2,25 ha )
összesen: 30.300 m2 ( 3,03 ha )
b) beépítési mód: csak kiszolgáló épület (öltözők, lelátó stb.) létesíthető
c) legnagyobb beépítettség 5% lehet
d) legnagyobb építménymagasság 6,0 m lehet.
2. Külterületi beépített ingatlanok (meglévők):
2.1. Gubonna tanya
a) telek terület: meglévő
b) beépítési mód: szabadonálló
c) beépítettség mértéke 10/ lehet
d) megengedett legnagyobb építmény magasság: 6,0 m
e) beépítés feltétele: részleges közművesítettség, szennyvízelhelyezés zárt szennyvíztároló medencében
f) melléképületek: a beépítés 20%-ig létesíthetők
2.2. Palina tanya: erdészház (meglévő épület)
a.1.) szükséges közműellátás biztosítása: egészséges ivóvíz (vezetékes ivóvíz hiányában kútvíz, ÁNTSZ minősítő állásfoglalással)
a.2.) villamos energia, vezetékes vagy helyi
a.3.) szennyvíz és hulladék elszállítása, vagy ártalommentes elhelyezése
b) a gépjárművel történő megközelítés biztosítása közúton, vagy magánúton
c) a segélykérés lehetőségének állandó biztosítása, azonosítható postacím, mentők, tűzoltók számára megadott elérhetési útvonal biztosítása
d) alapfokú oktatási ellátás biztosítása (naponként iskolába járás)
2.3. Ifjúsági tábor (volt úttörőtábor)
a) telek területe: meglévő
b) beépítési mód: meglévő szociális épület, megvizsgálandó gazdaságos felújítása, új épület létesítése esetén: szabadonálló
c) beépítettség mértéke a terület 10%-a lehet
d) megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m
e) beépítés feltétele: részleges közművesítettség, szennyvízelhelyezés zárt tárolómedencében
f) a táborhoz kapcsolódóan kereskedelmi és vendéglátóegység igény szerint elhelyezhető
2.4 Szentgyörgy utca végén, külterületen lévő tó tisztítása vízrendezési szempontból szükséges. A tó idegenforgalmi hasznosítására és kiépítésére tanulmánytervet kell készíttetni.
III. Fejezet

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK

ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Közlekedési területek és létesítmények

13. § (1) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét és védőtávolságait a Szabályozási Terv ábrázolja.

(2) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad

(3) A (2) bekezdés szerinti területsávba eső meglévő épületeken végezhető mindennemű építési tevékenység – csak a területsáv kialakulásának várható idejét, az épületnek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembevételével – engedélyezhető.

Belterületi zöldterületek

14. § (1) A belterületi zöldterületek szabályozását a Szabályozási Terv tartalmazza.

(2) A belterületi zöldterületek funkcionális tagozódása:

1. KP – közpark

2. ZF – zöldfelület, köztér

3. K - kert

4. KK – közkert (játszótér)

5. VE – védőerőd

6. PE – parkerdő

(3) Megengedett legnagyobb beépítettség: 2%

(4) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5

(5) A védőerdő területén épület nem helyezhető el.

Erdő területek

15. § (1) Az erdőterületeket a Településszerkezeti terv és a külterületi Szabályzati terv jelöli.

(2) Erdőterület igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges. Az erdőterület kizárólag az engedélyben meghatározott célra vehető igénybe.

(3) Az erdőterületre vonatkozó előírások:

3.1. Az erdőterületek elsődleges rendeltetésének megállapítása az erdészeti hatóság jogköre

3.2. az erdő elsődleges rendeltetésének megváltoztatását az erdészeti hatóság engedélyezheti, kivéve: honvédelmi érdeket szolgáló erdő, határrendészeti és nemzetbiztonsági érdekeket szolgáló erdő

(4) Az erdőterületen a külön jogszabályok keretei között elhelyezhetők:

1. a területfelhasználási egységhez tartozó közutak, közterek és gépjármű várakozóhelyek

2. közművek és közműpótlók (szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével)

3. nyomvonal jellegű vezetékek

4. távközlés

5. vízgazdálkodás (vízkárelhárítás, vízkivétel, vízhasznosítás)

6. geodéziai, turisztikai jelek

7. köztárgyak

8. nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők

9. kutatás és az ismeretterjesztés építményei

10. fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építményei

11. szolgáltató, lakó- és szállásépületek, biztonsági okból szükséges őrházak és ezek melléképületei, melléképítményei

12. vadgazdálkodás célját szolgáló létesítmények

13. termékvezeték és műtárgyai.

(5) A turisztikai, azaz közhasználatra szánt erdő területén a rendeltetésszerű használathoz és fenntartáshoz építmény elhelyezhető, 10 ha-t meghaladó területnagyságú telken 5%-os beépítettséggel.

(6) A 10 ha-t meghaladó területnagyságú gazdasági rendeltetésű erdőterületen 0,5%-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmény elhelyezhető.

Mezőgazdasági rendeltetésű területek

16. § (1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület.

(2) A mezőgazdasági rendeltetésű területet más célokra felhasználni nem lehet, azaz rendeltetésének megfelelő hasznosítást kell folytatni.

(3) A mezőgazdasági rendeltetésű terület a külterületnek a Szabályozási Terven mezőgazdasági területként (MG) szabályozott része.

(4) A mezőgazdasági rendeltetésű terület a következő övezetekre tagozódik:

(5) M – 1 szántó

(6) M – 2 rét, legelő

(7) M – 3 gyümölcsös

(8) A mezőgazdasági rendeltetésű területen elhelyezhetők az alábbi épületek:

1. a területfelhasználási egységhez tartozó közutak, közterek és gépjármű várakozóhelyek

2. a kutatás és ismeretterjesztés építményei

3. közművek és közműpótlók (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével)

4. nyomvonal jellegű vezetékek

5. távközlés

6. vízgazdálkodás (vízkárelhárítás, vízkivétel, vízhasznosítás)

7. geodéziai jelek

8. köztárgyak, a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építményei

9. nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők

10. mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi és ellátó létesítménye

11. biztonsági okból szükséges őrház

12. termékvezeték és műtárgyai

13. komposztáló telep építményei.

(9) A mezőgazdasági rendeltetésű területen csak az OTÉK (29. §) vonatkozó előírásainak, illetve jelen rendelet rendelkezéseinek megfelelően építhetők.

(10) Mezőgazdasági területen lakóépület az OTÉK (29. §) vonatkozó előírásainak betartásával építhetők.

(11) Lakóépület nem helyezhető el:

1. infrastrukturális nyomvonal védőtávolságán belül

2. vízgazdálkodási területen

3. talajvíz szennyezésre túlérzékeny területeken

4. védőtávolságokban.

Közműterületek, közműlétesítmények

17. § (1) A közműlétesítmények elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani. A tervezett létesítmények elhelyezésénél a közművezetékekre és a műtárgyakra vonatkozó előírásokat, védőtávolságokat biztosítani kell.

(2) A meglévő és a tervezett közművezetékek és műtárgyak:

- vízellátás

- szennyvízelvezetés

- csapadékvízelvezetés

- villamosenergia ellátás

- vezetékes gázellátás

- távközlés

(3) Útépítésnél a közművek egyidejű kiépítéséről, a későbbiekben a útrekonstrukciónál a közművek egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell.

(4)9

(5)10

(6) A vízvezeték hálózatra föld feletti tűzcsapokat kell szerelni.

(7)11

(8) A távlati fejlesztés során az általános érvényű tűzvédelmi előírásokon túl biztosítani kell a vonatkozó nemzeti szabványokban előírt

- tűzjelzési lehetőségeket

- szükséges oltóvíz mennyiséget

- tűzoltási felvonulási utakat és területeket.

számára a helyigényt a közterületi és a belső utak szabályozási szélességében biztosítani kell.

Környezetvédelmi előírások

18. § (1) Levegőtisztaság-védelem

a) az ipari létesítmény pontforrásainak kibocsátása nem haladhatja meg a teljes tervezési területre érvényes „védett” levegőtisztaság-védelmi területi kategória vonatkozó előírásai szerinti megengedett határértéket. A kibocsátási határértékek betartásáról gondoskodni kell. A levegő tisztaságának védelméről szóló 21/1986.(VI.2.) MT. Sz rendelet és a végrehajtására vonatkozó 4/1986.(VI.2.) OKTH. Rendelkezés előírásait is be kell tartani.

b) A szilárd burkolatokat a felporzás elkerülése érdekében a fenntartás során szükség szerint tisztítani kell.

c) Helyi rendelet megalkotása a nyílt téri égetésre vonatkozóan indokolt.

d) A káros légszennyezés ellen az iparterületek körüli védő fásítást kell alkalmazni.

e) Az iparterületek bővítésénél, kialakításánál minden esetben figyelemmel kell lenni arra, hogy az a lakóterület felé ne okozzon káros légszennyezést (pl. bűz).

(2) Talaj és talajvíz védelme

a) Fokozottan kell védeni a község belterületét is érintő vízfolyások vízminőségét

b) Felszíni vizekbe, vízelvezető árokba, csapadékcsatornákba szennyvíz és egyéb szennyező anyag nem bocsátható

c) Mélyfekvésű területek csak nem szennyező anyaggal tölthetők fel.

d) Lakóépület, ipari, mezőgazdasági és szolgáltató létesítmények csak úgy létesíthetők, ha az ott keletkező szennyvíz és hulladék ártalommentes elhelyezése biztosított

e) A külterületen lévő műtárgyak fokozottan védendők.

f) A parti birtokosok kötelesek a kisvízfolyások fenntartásáról gondoskodni.

g) A vízfolyások partélétől számított 6- 6 m fenntartási területsávot kell biztosítani felvonulás céljára a 46/1999.(III.19.) Kormányrendelet értelmében, amely a belterületi vízfolyásokra is vonatkozik.

h) Új létesítményeknél a védőtávolság ( 6,0 m ) betartása kötelező, beépített területeknél elő kell irányozni a parti sávok felszabadítását.

i) Gondoskodni kell a szennyvizek, trágyalé vízzáró gyűjtéséről és megfelelő elhelyezéséről. A közműves szennyvízcsatorna-hálózat építése esetén a szennyvizek közcsatornára kötését kell előkészíteni. A talaj és talajvíz szennyezését a melléképületeknél (pl. istálló) és a trágyatárolásnál is meg kell akadályozni.

j) A tisztántartott burkolatokon összefolyó csapadékvíz a létesítmény zöldfelületein elszivárogtatható, vagy közvetlenül a közcsatornába vezethető

k) A létesítmény területén mozgó, illetve parkoló gépjárművek esetleges olajfolyása, vagy a burkolatok, illetve a talaj más olajszennyezése esetén a szennyeződés eltávolítását, semlegesítését a talajszennyező anyagok akkumulálódása nélkül kell megoldani.

(3) Zaj- és rezgés elleni védelem

a) A tevékenység során keletkező üzemi jellegű kültéri zajterhelésnek a védendő épület homlokzata előtt 2,0 m-el nem haladhatja meg a 4/1984.(I.23.) EÜM sz. rendelet („A zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról”) szerinti üzemi tevékenységből eredő zajterhelések esetében betartandó megengedett egyenértékű hangnyomás szintjeit, 60/50 dBA, nappal/éjjel.

b) A betartandó zajterhelési határértéket minden egyes üzem esetében külön kell vizsgálni.

c) A létesítmény működése által vonzott kiszolgáló és vendég gépjármű forgalom rendje (a telephelyre történő behajtás, parkolási lehetősek biztosítása, nyitva tartás rendje stb.) a rendezési terv szerint, kizárólag a szomszédos területek, valamint a környező közterületi egységek használatának zavarása nélkül alakítható ki.

(4) Hulladékártalmatlanítás

a) A létesítmény üzemeltetése során keletkező kommunális hulladékot, valamint a kommunális hulladékkal együtt keletkező egyéb hulladékot a település szervezett szemétszállítása keretében kell eltávolítani.

b) A létesítmény üzemeltetése során keletkező veszélyes hulladékot (pl. olajos rongy, olajos flakon, olajos iszap, festékes edényzet stb.) a vonatkozó előírások szerint kell nyilvántartani, gyűjtési és a területről időközönként elszállítani (102/1996.(VII.12.) számú Kormányrendelet.

c) A keletkező kommunális hulladékok elhelyezésére az Arló-Borsodszentgyörgy községek által, engedéllyel rendelkező (vízjogi engedély száma: M-852-11/19949 szilárd és folyékony kommunális hulladéklerakó telep szolgál.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

19. § (1) A jelen Helyi Építési Szabályzat és a mellékletét képező kül- és belterületi Szabályozási terv a kihirdetése napján lépnek hatályba.

(2) A belterületbe vonással és a művelés alóli kivonással ütemezetten igénybe vehető fejlesztési területeket, a tényleges igénybevételt megelőző átmeneti időszakban a földtörvény vonatkozó előírásai szerint a jelenlegi használati módjuknak megfelelőn kell művelni, hasznosítani.

(3) Jelen Helyi Építési Szabályzat előírásait a hatályba lépést követően a még el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(4) A jelen Hely Építési Szabályzat kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.

1. melléklet a 8/2000. (IV. 18.) önkormányzati rendelethez

Belterületi Szabályozási Terv

2. melléklet a 8/2000. (IV. 18.) önkormányzati rendelethez

Külterületi Szabályozási Terv
1

A 9. § (1) bekezdés g) pontja a 7/2018. (XII.28.) önkormányzati rendelet 43. § (2) bekezdése szerint megállapított szöveg.

2

A 9. § (1) bekezdés e) pontja a 7/2018. (XII.28.) önkormányzati rendelet 43. § (2) bekezdése szerint megállapított szöveg.

3

A 9. § (2) bekezdés b) pontja a 7/2018. (XII.28.) önkormányzati rendelet 43. § (2) bekezdése szerint megállapított szöveg.

4

A 9. § (2) bekezdés h) pontját a 7/2018. (XII.28.) önkormányzati rendelet 43. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

5

A 10. § (4) bekezdését a 7/2018. (XII.28.) önkormányzati rendelet 43. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

6

A 10. § (5) bekezdését a 7/2018. (XII.28.) önkormányzati rendelet 43. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

7

A 10. § (6) bekezdését a 7/2018. (XII.28.) önkormányzati rendelet 43. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

8

A 10. § (8) bekezdésének f) pontját a 7/2018. (XII.28.) önkormányzati rendelet 43. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

9

A 17. § (4) bekezdését a 7/2018. (XII.28.) önkormányzati rendelet 43. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

10

A 17. § (5) bekezdését a 7/2018. (XII.28.) önkormányzati rendelet 43. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

11

A 17. § (7) bekezdését a 7/2018. (XII.28.) önkormányzati rendelet 43. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.