Borsodszentgyörgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2000. (IV. 18.) önkormányzati rendelete
Borsodszentgyörgy község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről
Hatályos: 2019. 01. 01Borsodszentgyörgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2000. (IV. 18.) önkormányzati rendelete
Borsodszentgyörgy község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről
Borsodszentgyörgy Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. Törvény 16. §-ban, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az alábbi rendeletet alkotja:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A rendelet hatálya
1. § Jelen rendelet Borsodszentgyörgy község közigazgatási területére terjed ki.
2. § (1) A jelen rendelet tartalmazza a Helyi Építési Szabályzatot, valamint a hozzá 1.sz. és 2.sz. mellékletként tartozó Külterületi és Belterületi Szabályozási Tervet.
(2) Az 1. §-ban meghatározott területen belül területet felhasználni, továbbá telket alakítani, rendeltetését megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni az általános hatósági előírások (OTÉK, szabványok) és jelen rendelet, valamint a Településrendezési Szabályzat és Településszerkezeti Terv együtt alkalmazásával szabad.
(3) A közigazgatási terület területfelhasználásának szabályozását és az egyes területfelhasználási egységek funkcionális meghatározását a Külterületi Szabályozási Terv tartalmazza.
Közigazgatási és belterületi határ
3. § (1) A település bel- és külterületének (meglévő és tervezett) határvonalát a szabályozási terv határozza meg.
(2) A szabályozási tervvel belterületbe vonásra kerülő területek rendeltetését a területfelhasználási és szabályozási terv tartalmazza. E területek felhasználása a konkrét építési igények függvényében történik, ennek feltétele
a) Az önkormányzat egyetértő nyilatkozata, melynek megadása során vizsgálni kell, hogy:
- a terület közvetlenül csatlakozzon a meglévő belterülethez,
- a terület felhasználásának infrastrukturális feltételei biztosítva legyenek
b) Az érintett tulajdonosok tegyenek eleget az 1994. évi LV. Törvényben előírt kötelezettségeinek.
A telek beépítésének feltételei
4. § (1) Az egyes építési övezetekben előírt közműellátottság megléte az építés feltétele.
(2) Az egyes építési övezetekben építési engedélyt kiadni – a zárt rendszerű csapadékvízelvezetés kivételével – csak a teljes közműhálózat kiépítése, vagy az azokat pótló berendezések megléte esetén lehet.
(3) A szennyvízelvezetés szolgáltatásának igénybevétele a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kötelező. Amennyiben a szennyvízkezelés zárt rendszerű egyedi szennyvíztárolóban történik, ennek üzembehelyezését szintén a használatbavétel feltételeként kell kezelni.
(4) Az úthálózat önkormányzati tulajdonba vételének feltétele a szilárd burkolat kiépítése, melynek megvalósítása az átadó tulajdonosnak, vagy jogutódjának kötelezettsége.
(5) A használat során keletkező hulladék elszállítása, vagy ártalommentes elhelyezése az építési- valamint a használatbavételi engedély megadásnak feltétele.
(6) A tervezett földmunkák előtt szükséges a terv által érintett (még beépítetlen) nagyobb összefüggő területek régészeti lelőhelyeinek topográfiai meghatározása, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárása, azok anyagának megfelelő elhelyezése.
Építéshatósági eljárások
5. § (1) A jelen rendelet hatálya alá eső területen az engedélyköteles munkák körét az egyes építményekkel, építési munkákkal, tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokra vonatozó 46/1997.(XII.29.) KTM. Rendelet 9. §-a tartalmazza.
(2) Építési engedélyt csak a Településszerkezeti Tervben, a Szabályozási Tervben, valamint a Helyi Építési Szabályzatban megadott szabályozások megtartása mellett adható ki.
A Szabályozási Terv elemei
6. § (1) A Szabályozási Terv kötelező és irányadó elemeket tartalmaz.
(2) Kötelező szabályozási elemek:
1. a közterületek és egyéb területfelhasználási egységek határvonalai
2. az eltérő területfelhasználási egységek határvonalai
3. a Településszerkezeti Tervben meghatározott területfelhasználási kategória, területfelhasználási besorolás, valamint övezeti besorolás
4. a legnagyobb beépítettség mértéke
5. a megengedett építménymagasság alsó és felső határa
6. a minimális telekméret
7. kötelező beépítési mód
8. kötelező beépítési vonalak.
(3) Irányadó szabályozási elemek:
Az azonos övezeten belüli telekosztás és telekhatárok.
(4) A szabályozás elemei az alábbiak szerint módosíthatók:
Egyéb előírások
7. § (1) A belterületi Szabályozási Terven jelölt IG. területére (Táncsics u. 27.sz. környéke, volt meg. Major) telekmegosztás esetén részletes szabályozási tervet kell készíteni.
(2) Talajvédelmi előírások:
- a beépítésre szánt területeken, valamint a tereprendezéssel, vízrendezéssel érintett részeken a humuszos termőréteg megmentéséről gondoskodni kell. A humuszos termőréteget az építési munkák megkezdésekor le kell szedni és külön depóban kell elhelyezni. Az építés befejezése után a deponált humuszos termőréteget az építménnyel igénybe nem vett csatlakozó terület talajára el kell teríteni
- a csapadékvíz elvezetéséről úgy kell gondoskodni, hogy az a környező termőföldeken belvizet, pangóvizet ne okozhasson
- a kivitelezés és üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a káros környezeti hatások a csatlakozó termőföld minőségében kárt ne okozzanak.
8. § (1) A beépítésre szánt területek határait a bel- és külterületi szabályozási terv tünteti fel.
(2) A beépítésre szánt területek építési használatuk szerint az alábbiak
2.1. lakóterületek
2.2. vegyes területek
2.3. gazdasági területek
2.4. különleges területek
Lakóterületek
9. §
(1) Kertvárosi lakóterület (OTÉK 13. §)
4,5 600
4,5 550
4,5 550
6,0 550
(3) Falusias lakóterület (OTÉk 14. §)
6,0 900
4,5 900
6,0 900
4,5 900
6,0 900
6,0 1800
Vegyes területek
10. § Településközpont vegyes terület (OTÉK 16. §.)
- lakóépület
- igazgatási épület
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely épület
- egyéb szórakoztató közösségi épület
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
1 6,0 (4,5) 10.800
2 4,5 750
3 6,0 800
7 6,0 800
8 4,5 200
8 6,0 700
Gazdasági területek
11. § A település területén a gazdasági területek jellegük szerint:
1 6,0 (4,5) 5000
legnagyobb építménymagasság: 6,0 m
IG SZ - K 30 jelű övezetre vonatkozó előírások az alábbiak
2 6,0 2400
legnagyobb építménymagasság: 6,0 m (új épületnél)
4 6,0 2000
Különleges területek
(OTÉK 24. §)
12. § A különleges területek a tervezési területen az alábbiak:
1. zöldfelületi intézmények területei:
- temetők
- sportpálya, szabadidőközpont
2. Külterületi beépített ingatlanok (meglévők)
- tanyák, erdészház
- ifjúsági tábor
tervezett: 22500 m2 ( 2,25 ha )
összesen: 30.300 m2 ( 3,03 ha )
TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK
ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
Közlekedési területek és létesítmények
13. § (1) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét és védőtávolságait a Szabályozási Terv ábrázolja.
(2) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad
(3) A (2) bekezdés szerinti területsávba eső meglévő épületeken végezhető mindennemű építési tevékenység – csak a területsáv kialakulásának várható idejét, az épületnek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembevételével – engedélyezhető.
Belterületi zöldterületek
14. § (1) A belterületi zöldterületek szabályozását a Szabályozási Terv tartalmazza.
(2) A belterületi zöldterületek funkcionális tagozódása:
1. KP – közpark
2. ZF – zöldfelület, köztér
3. K - kert
4. KK – közkert (játszótér)
5. VE – védőerőd
6. PE – parkerdő
(3) Megengedett legnagyobb beépítettség: 2%
(4) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5
(5) A védőerdő területén épület nem helyezhető el.
Erdő területek
15. § (1) Az erdőterületeket a Településszerkezeti terv és a külterületi Szabályzati terv jelöli.
(2) Erdőterület igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges. Az erdőterület kizárólag az engedélyben meghatározott célra vehető igénybe.
(3) Az erdőterületre vonatkozó előírások:
3.1. Az erdőterületek elsődleges rendeltetésének megállapítása az erdészeti hatóság jogköre
3.2. az erdő elsődleges rendeltetésének megváltoztatását az erdészeti hatóság engedélyezheti, kivéve: honvédelmi érdeket szolgáló erdő, határrendészeti és nemzetbiztonsági érdekeket szolgáló erdő
(4) Az erdőterületen a külön jogszabályok keretei között elhelyezhetők:
1. a területfelhasználási egységhez tartozó közutak, közterek és gépjármű várakozóhelyek
2. közművek és közműpótlók (szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével)
3. nyomvonal jellegű vezetékek
4. távközlés
5. vízgazdálkodás (vízkárelhárítás, vízkivétel, vízhasznosítás)
6. geodéziai, turisztikai jelek
7. köztárgyak
8. nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők
9. kutatás és az ismeretterjesztés építményei
10. fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építményei
11. szolgáltató, lakó- és szállásépületek, biztonsági okból szükséges őrházak és ezek melléképületei, melléképítményei
12. vadgazdálkodás célját szolgáló létesítmények
13. termékvezeték és műtárgyai.
(5) A turisztikai, azaz közhasználatra szánt erdő területén a rendeltetésszerű használathoz és fenntartáshoz építmény elhelyezhető, 10 ha-t meghaladó területnagyságú telken 5%-os beépítettséggel.
(6) A 10 ha-t meghaladó területnagyságú gazdasági rendeltetésű erdőterületen 0,5%-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmény elhelyezhető.
Mezőgazdasági rendeltetésű területek
16. § (1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület.
(2) A mezőgazdasági rendeltetésű területet más célokra felhasználni nem lehet, azaz rendeltetésének megfelelő hasznosítást kell folytatni.
(3) A mezőgazdasági rendeltetésű terület a külterületnek a Szabályozási Terven mezőgazdasági területként (MG) szabályozott része.
(4) A mezőgazdasági rendeltetésű terület a következő övezetekre tagozódik:
(5) M – 1 szántó
(6) M – 2 rét, legelő
(7) M – 3 gyümölcsös
(8) A mezőgazdasági rendeltetésű területen elhelyezhetők az alábbi épületek:
1. a területfelhasználási egységhez tartozó közutak, közterek és gépjármű várakozóhelyek
2. a kutatás és ismeretterjesztés építményei
3. közművek és közműpótlók (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével)
4. nyomvonal jellegű vezetékek
5. távközlés
6. vízgazdálkodás (vízkárelhárítás, vízkivétel, vízhasznosítás)
7. geodéziai jelek
8. köztárgyak, a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építményei
9. nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők
10. mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi és ellátó létesítménye
11. biztonsági okból szükséges őrház
12. termékvezeték és műtárgyai
13. komposztáló telep építményei.
(9) A mezőgazdasági rendeltetésű területen csak az OTÉK (29. §) vonatkozó előírásainak, illetve jelen rendelet rendelkezéseinek megfelelően építhetők.
(10) Mezőgazdasági területen lakóépület az OTÉK (29. §) vonatkozó előírásainak betartásával építhetők.
(11) Lakóépület nem helyezhető el:
1. infrastrukturális nyomvonal védőtávolságán belül
2. vízgazdálkodási területen
3. talajvíz szennyezésre túlérzékeny területeken
4. védőtávolságokban.
Közműterületek, közműlétesítmények
17. § (1) A közműlétesítmények elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani. A tervezett létesítmények elhelyezésénél a közművezetékekre és a műtárgyakra vonatkozó előírásokat, védőtávolságokat biztosítani kell.
(2) A meglévő és a tervezett közművezetékek és műtárgyak:
- vízellátás
- szennyvízelvezetés
- csapadékvízelvezetés
- villamosenergia ellátás
- vezetékes gázellátás
- távközlés
(3) Útépítésnél a közművek egyidejű kiépítéséről, a későbbiekben a útrekonstrukciónál a közművek egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell.
(4)9
(5)10
(6) A vízvezeték hálózatra föld feletti tűzcsapokat kell szerelni.
(7)11
(8) A távlati fejlesztés során az általános érvényű tűzvédelmi előírásokon túl biztosítani kell a vonatkozó nemzeti szabványokban előírt
- tűzjelzési lehetőségeket
- szükséges oltóvíz mennyiséget
- tűzoltási felvonulási utakat és területeket.
Környezetvédelmi előírások
18. § (1) Levegőtisztaság-védelem
a) az ipari létesítmény pontforrásainak kibocsátása nem haladhatja meg a teljes tervezési területre érvényes „védett” levegőtisztaság-védelmi területi kategória vonatkozó előírásai szerinti megengedett határértéket. A kibocsátási határértékek betartásáról gondoskodni kell. A levegő tisztaságának védelméről szóló 21/1986.(VI.2.) MT. Sz rendelet és a végrehajtására vonatkozó 4/1986.(VI.2.) OKTH. Rendelkezés előírásait is be kell tartani.
b) A szilárd burkolatokat a felporzás elkerülése érdekében a fenntartás során szükség szerint tisztítani kell.
c) Helyi rendelet megalkotása a nyílt téri égetésre vonatkozóan indokolt.
d) A káros légszennyezés ellen az iparterületek körüli védő fásítást kell alkalmazni.
e) Az iparterületek bővítésénél, kialakításánál minden esetben figyelemmel kell lenni arra, hogy az a lakóterület felé ne okozzon káros légszennyezést (pl. bűz).
(2) Talaj és talajvíz védelme
a) Fokozottan kell védeni a község belterületét is érintő vízfolyások vízminőségét
b) Felszíni vizekbe, vízelvezető árokba, csapadékcsatornákba szennyvíz és egyéb szennyező anyag nem bocsátható
c) Mélyfekvésű területek csak nem szennyező anyaggal tölthetők fel.
d) Lakóépület, ipari, mezőgazdasági és szolgáltató létesítmények csak úgy létesíthetők, ha az ott keletkező szennyvíz és hulladék ártalommentes elhelyezése biztosított
e) A külterületen lévő műtárgyak fokozottan védendők.
f) A parti birtokosok kötelesek a kisvízfolyások fenntartásáról gondoskodni.
g) A vízfolyások partélétől számított 6- 6 m fenntartási területsávot kell biztosítani felvonulás céljára a 46/1999.(III.19.) Kormányrendelet értelmében, amely a belterületi vízfolyásokra is vonatkozik.
h) Új létesítményeknél a védőtávolság ( 6,0 m ) betartása kötelező, beépített területeknél elő kell irányozni a parti sávok felszabadítását.
i) Gondoskodni kell a szennyvizek, trágyalé vízzáró gyűjtéséről és megfelelő elhelyezéséről. A közműves szennyvízcsatorna-hálózat építése esetén a szennyvizek közcsatornára kötését kell előkészíteni. A talaj és talajvíz szennyezését a melléképületeknél (pl. istálló) és a trágyatárolásnál is meg kell akadályozni.
j) A tisztántartott burkolatokon összefolyó csapadékvíz a létesítmény zöldfelületein elszivárogtatható, vagy közvetlenül a közcsatornába vezethető
k) A létesítmény területén mozgó, illetve parkoló gépjárművek esetleges olajfolyása, vagy a burkolatok, illetve a talaj más olajszennyezése esetén a szennyeződés eltávolítását, semlegesítését a talajszennyező anyagok akkumulálódása nélkül kell megoldani.
(3) Zaj- és rezgés elleni védelem
a) A tevékenység során keletkező üzemi jellegű kültéri zajterhelésnek a védendő épület homlokzata előtt 2,0 m-el nem haladhatja meg a 4/1984.(I.23.) EÜM sz. rendelet („A zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról”) szerinti üzemi tevékenységből eredő zajterhelések esetében betartandó megengedett egyenértékű hangnyomás szintjeit, 60/50 dBA, nappal/éjjel.
b) A betartandó zajterhelési határértéket minden egyes üzem esetében külön kell vizsgálni.
c) A létesítmény működése által vonzott kiszolgáló és vendég gépjármű forgalom rendje (a telephelyre történő behajtás, parkolási lehetősek biztosítása, nyitva tartás rendje stb.) a rendezési terv szerint, kizárólag a szomszédos területek, valamint a környező közterületi egységek használatának zavarása nélkül alakítható ki.
(4) Hulladékártalmatlanítás
a) A létesítmény üzemeltetése során keletkező kommunális hulladékot, valamint a kommunális hulladékkal együtt keletkező egyéb hulladékot a település szervezett szemétszállítása keretében kell eltávolítani.
b) A létesítmény üzemeltetése során keletkező veszélyes hulladékot (pl. olajos rongy, olajos flakon, olajos iszap, festékes edényzet stb.) a vonatkozó előírások szerint kell nyilvántartani, gyűjtési és a területről időközönként elszállítani (102/1996.(VII.12.) számú Kormányrendelet.
c) A keletkező kommunális hulladékok elhelyezésére az Arló-Borsodszentgyörgy községek által, engedéllyel rendelkező (vízjogi engedély száma: M-852-11/19949 szilárd és folyékony kommunális hulladéklerakó telep szolgál.
Záró rendelkezések
19. § (1) A jelen Helyi Építési Szabályzat és a mellékletét képező kül- és belterületi Szabályozási terv a kihirdetése napján lépnek hatályba.
(2) A belterületbe vonással és a művelés alóli kivonással ütemezetten igénybe vehető fejlesztési területeket, a tényleges igénybevételt megelőző átmeneti időszakban a földtörvény vonatkozó előírásai szerint a jelenlegi használati módjuknak megfelelőn kell művelni, hasznosítani.
(3) Jelen Helyi Építési Szabályzat előírásait a hatályba lépést követően a még el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(4) A jelen Hely Építési Szabályzat kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.
1. melléklet a 8/2000. (IV. 18.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet a 8/2000. (IV. 18.) önkormányzati rendelethez
A 9. § (1) bekezdés g) pontja a 7/2018. (XII.28.) önkormányzati rendelet 43. § (2) bekezdése szerint megállapított szöveg.
A 9. § (1) bekezdés e) pontja a 7/2018. (XII.28.) önkormányzati rendelet 43. § (2) bekezdése szerint megállapított szöveg.
A 9. § (2) bekezdés b) pontja a 7/2018. (XII.28.) önkormányzati rendelet 43. § (2) bekezdése szerint megállapított szöveg.
A 9. § (2) bekezdés h) pontját a 7/2018. (XII.28.) önkormányzati rendelet 43. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 10. § (4) bekezdését a 7/2018. (XII.28.) önkormányzati rendelet 43. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 10. § (5) bekezdését a 7/2018. (XII.28.) önkormányzati rendelet 43. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 10. § (6) bekezdését a 7/2018. (XII.28.) önkormányzati rendelet 43. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 10. § (8) bekezdésének f) pontját a 7/2018. (XII.28.) önkormányzati rendelet 43. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 17. § (4) bekezdését a 7/2018. (XII.28.) önkormányzati rendelet 43. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 17. § (5) bekezdését a 7/2018. (XII.28.) önkormányzati rendelet 43. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 17. § (7) bekezdését a 7/2018. (XII.28.) önkormányzati rendelet 43. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.