1. § A rendelet célja, hogy Borsodszentgyörgy község közigazgatási területén a környezet állapotát és a levegő tisztaságát, valamint a köztisztaságot fenntartsa, az ezzel kapcsolatos feladatokat, kötelezettségeket és tilalmakat a helyi sajátosságoknak megfelelően rendezze. Biztosítsa a közterületek akadálytól mentes használatát, a közterületen és a háztartásokban keletkező szilárd hulladék összegyűjtését, elszállítását és ártalmatlanítását.

2. § (1) A rendelet hatálya a község közigazgatási területén állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodó, illetve tevékenységet folytató magánszemélyekre, jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre terjed ki.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a veszélyes hulladékokra, a települési folyékony hulladékokra és az azokkal összefüggő tevékenységre.

(3) A gazdálkodó szervezetek (Ptk. 685 c.) pont) a gazdasági tevékenységükkel összefüggésben keletkezett, nem elkülönítetten gyűjtött és a Hgt. 13. §-a alapján nem hasznosított vagy ártalmatlanított hulladék tekintetében a közszolgáltatást kötelesek igénybe venni, figyelemmel a Hgt. 21. § (2) bekezdésében foglaltakra is. Kivételt képeznek ez alól a Hgt. 20. § (4) bekezdésben meghatározott gazdálkodó szervezetek. ^[1]

3. § A köztisztaság és a települési környezet fenntartása elsőrendű közegészségügyi érdek, ezért ennek előmozdításában mindenki köteles hathatósan közreműködni, és ennek érdekében a szennyeződést, fertőzést eredményező tevékenységtől, illetőleg megtartástól tartózkodni.

4. § Az e rendelettel összefüggő tevékenység végrehajtásának ellenőrzéséről az önkormányzat jegyzője gondoskodik.

5. § E rendelet alkalmazása szempontjából

• a) közigazgatási terület: a község önkormányzatának működési területe, amely belterületből és külterületekből áll
• b) köztisztaság: a település belterületén lévő közutakon, tereken, sétányokon, járdákon és ezekhez tartozó műtárgyakon, továbbá közcélú zöld területeken, nyílt tereken, vásárokon keletkezett szemét összetakarításáról, elszállításáról, a közterületek állandó tisztántartásáról, szükség szerinti portalanításáról való gondoskodás
• c) közterület: az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe tartozó ingatlanok, valamint az állam tulajdonában lévő ingatlanok, a belterületi földrészletek, illetőleg építmények közhasználatra átadott része,
• d) köztisztasággal összefüggő tevékenység: az egyes ingatlanok - ezen belül különösen a lakóépületek és az emberi tartózkodásra (üdülés, pihenés, szállás stb. céljára) szolgáló más épületek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek és a hozzájuk tartozó területek, valamint a közterületek tisztántartása
• e) köztisztasági közszolgáltatás: a települési szilárd hulladék összegyűjtése, kezelése, a kijelölt lerakóhelyre való elszállítása, a hulladék ártalmatlanítási és hasznosítási tevékenység
• f) települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenység: a települési szilárd hulladék kezelése, ártalmatlanítása és hasznosítása, melynek tekintetében

6. § (1) Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosának, használójának, haszonélvezőjének, másnak a használatában lévő ingatlanok tisztántartásáról pedig a használati joggal rendelkező bérlőnek kell gondoskodnia.

(2) Többlakásos ingatlanok esetén:

• a) a lakó és emberi tartózkodásra szolgáló más épületek közös használatú részének (pince, padlás, közös illemhely, hulladékgyűjtő és ehhez tartozó területek stb) tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovar- és rágcsáló mentesítéséről az érintettek megállapodásában meghatározott személynek, megállapodás hiányában a tulajdonos
• b) a lakás és a lakás céljára használat más helyiségeknek a tisztántartásról, rendszeres takarításáról, rovar-és rágcsálómentesítéséről pedig a használók kötelesek gondoskodni.

(3) A település egész területén a szervezett szemétszállításról az önkormányzat gondoskodik. ^[2]

7. § (1) A község területén lévő ingatlanok tényleges használói, tulajdonosai kötelesek ingatlanukat megművelni, illetve rendben tartani, gyomtól, gaztól, szeméttől, vadonélő bokortól, parlagfűtől folyamatosan megtisztítani.

(2) Az önkormányzati tulajdonú közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, portalanításáról, általános jellegű takarításáról, síkosság-mentesítéséről, a szilárd burkolatú utak tisztántartásáról, szeméttárolók kihelyezéséről, ürítéséről az önkormányzat gondoskodik.

(3) Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése a szennyeződést okozó szerv, illetve személy kötelessége.

8. § (1) Köztisztasági szempontból járdának minősül az a gyalogos közlekedésre rendelet kiépített és kiépítetlen útterület, amely az ingatlan telekhatárától az úttest széléig, szegélyéig terjed; ha a járda területén szilárd útburkolattal ellátott területrész mellett a járdaszegélyéig üres füves rész vagy virágos sáv, illetve fűbeton is van, az egész területet a járdához tartozónak kell tekinteni.

(2) Az ingatlan előtti járda tisztántartása az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának a kötelessége.

(3) Intézmények, kereskedelmi és vendéglátó ipari egységek, üzemek, üzlethelyiségek és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt a tényleges használónak kell tisztántartani függetlenül attól, hogy a szemét üzleti, illetve üzemi tevékenységből származik-e. Ez a kötelezettség kiterjed a hó eltakarítással, a síkosság megszüntetésével kapcsolatos feladatokra is.

(4) A tényleges használó, illetve a tulajdonos kötelessége a járda mellett növő gaz kiirtása, különösen a fű szükség szerinti nyírása, károsítók elleni növényvédelem, az úttestre, a járdára kinyúló ágak és bokrok megfelelő nyesése.

(5) Gondozatlan járda tisztántartását, hó és jég eltakarítását, síkosság-mentesítését a jegyző a rendszeresen mulasztó tényleges használó, tulajdonos helyett szükség esetén elvégeztetheti. E munkák elvégzése a tényleges használó, illetve tulajdonos költségére történik.

(6) Ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát, járdaszakaszt, lépcsőt stb. a szükségeshez képest naponként többször is fel kell hinteni. A felhintésre bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyagot (homok, hamu, fűrészpor, kőporliszt stb.) kell használni. E célra tüzelés után visszamaradt darabos anyagot használni nem szabad. A szóróanyag beszerzéséről a tisztántartásra kötelezettnek kell gondoskodni.

(7) A járda és a közút síkosság-mentesítését a tisztántartásra kötelezettnek úgy kell elvégezni, hogy az balesetet ne okozzon.

9. § (1) A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása - az ingatlan előtti szakaszra terjedően - az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(2) Járműbehajtók átereszeinek építése, jó karban- és tisztántartása minden esetben az ingatlan használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(3) Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területén történő elhelyezéséről, illetőleg kiépített csapadékcsatorna esetén az abba történő bevezetéséről - előzetes bejelentés alapján - az ingatlan tulajdonosa gondoskodik.

(4) A csapadékelvezető árokba szennyezett (vegyszeres, olajos stb.) vizet bevezetni nem szabad.

(5) Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot, így különösen szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot, egyéb hulladékot a felszíni vízelvező csatornákba, árkokba és szennyvíztároló aknákba, beleszórni, beleönteni, beleseperni vagy belevezetni tilos.

10. § (1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.

(2) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról. A felvonulási és építési terület lekerítését szükség szerint a jegyző rendelheti el.

(3) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell elvégezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.

(4) Közterületen építési, bontási anyagot a polgármester által kiadott közterület-használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni. Magánterületen hatósági engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen.

(5) Közterületen bárminemű burkolat (út, járda, mezsgye) felbontása csak a jegyző hozzájárulásával lehetséges.

(6) Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladék anyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek el kell szállítani és a közterületet helyre kell állítani, illetőleg meg kell tisztítani.

(7) Közútra, útpadkára hulladék salakot, építési törmeléket, illetve szemetet szállítani és helyezni nem szabad.

(8) Az érintett ingatlan tulajdonosa a közterületre kihordott szemetet vagy építési törmeléket köteles felszólításra 12 órán belül saját költségén összetakarítani, illetve elszállíttatni. Kérelemre a polgármester engedélyezheti a bontásból kikerült vályog és fűtésből származó salak nem burkolt közútra történő szállítását. A szállítónak az anyagot a közterületen úgy kell elhelyezni, hogy az megfeleljen a tereprendezés előírásainak.

11. § (1) Közterületen szennyező anyagot csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállításból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyeződnék, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani és további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.

(2) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, a köz- vagy magánterület szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének azt a fel- vagy lerakás elvégzése után nyomában meg kell tisztítani.

12. § (1) A településen közterületen tilos járművet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz. Lakóházhoz tartozó udvarban ilyen munkákat úgy kell végezni, hogy a szennyeződés közterületre ne kerüljön.

(2) Gondozott zöldterületre járművel ráhajtani, azon parkolni nem szabad.

13. § (1) Közterületen hirdetményt, plakátot csak az e célra rendszeresített helyen szabad elhelyezni. Tilos az építményeket, kerítéseket bármilyen felirattal megrongálni. A közszemérmet és közízlést sértő feliratokat a tulajdonos 6 órán belül köteles saját költségén eltávolítani.

(2) Épületen, kapun, ablakon, oszlopokon és egyéb helyeken elhelyezett, idejétmúlt hirdetményt, plakátot közterületről és közmű létesítményekről a hirdetményt elhelyező köteles eltávolítani legkésőbb a felhívás kézhezvételétől számított 3 napon belül, köteles továbbá az így keletkezett hulladék összegyujtésérol és elszállításáról gondoskodni.

14. § (1) A közterületek, a sportolás céljára szolgáló területek, valamint a kiránduló és táborozó helyek, továbbá gyermekjátszóterek, parkok beszennyezése tilos. A köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése érdekében ezeken a területeken szemetet, hulladékot (üveg, papír, gyümölcshéj stb.), szennyező vagy az egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elszórni vagy eldobni nem szabad.

(2) Szemetet, hulladékot csak az erre a célra rendszeresített és felállított szeméttartóba lehet elhelyezni.

(3) Aki közterületet, kiránduló helyeket, valamint az itt elhelyezett felszerelési, berendezési tárgyakat beszennyezi, köteles annak megtisztításáról azonnal gondoskodni.

(4) Állati hullát, valamint olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti vagy élősdiek részére táptalajt nyújthat, sem a közterületen, sem magánterületen elhelyezni vagy elhagyni nem szabad. Köz- vagy magánterületet fekáliával (emberi ürülékkel) szennyezni tilos!

(5) Az állattartással kapcsolatos köztisztasági feladatokról külön rendelet rendelkezik.

(6) Közutakon történt állat elhullását az azt észlelőnek ismert tulajdonos esetén a tulajdonosának, ismeretlen tulajdonos esetén az önkormányzatnak azonnal be kell jelenteni.

15. § (1) Vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz szükséges gépek, járművek tárolása közterületen tilos.

(2) Közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt jármű - a (3) bekezdésben foglalt esetet kivéve - közúton vagy más közterületen nem tárolható.

(3) Ha az üzembentartó a közúti közlekedési szolgáltatást legfeljebb 3500 kg legnagyobb megengedett össztömegű gépkocsival végzi, e járművet a közúton vagy más közterületen is tárolhatja a közterület felhasználásáról szóló külön rendelet szerint.

(4) Alkalmi jelleggel igénybevett közterület és az azt körülvevő 3 m-es területsáv tisztántartása az alkalmi használó kötelessége. Az árusításból keletkező hulladék gyűjtésére zárható edényt kell kihelyezni, s azt saját költségén köteles elszállítani, valamint köteles annak ürítéséről és tisztántartásáról gondoskodni.

(5) Közterületen - piac, vásár, sportpálya kivételével - tökmagot, napraforgómagot nem szabad árusítani.

16. § (1) Az épület tulajdonosa az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet előírásai szerint köteles gondoskodni arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé a járdára ne csorogjon.

(2) A csapadékvíz akadálytalan levezetése útján meg kell gátolni a pangó vizek keletkezését és posványosodását. E feladat ellátásáról és ellenőrzéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A település területén lévő élő vízfolyásokba, belvízelvezető árkokba vegyszeres, tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet levezetni, partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni nem szabad.

17. § (1) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjármű forgalmat ne akadályozza.

(2) Tilos az összerakott hó elhelyezése

26. § (1) A középületek, családi házak, melléképületek, egyéb emberi tartózkodásra alkalmas építmények fűtésére csak a Magyar Szabvány szerinti tüzelőanyagok használhatók. (Vezetékes földgáz, propán-bután gáz, szén, fa stb.)

(2) A nagy légszennyezettséggel járó anyagok (gumi, rongyok, hulladékok) égetése tilos.

(3) Nem lehet a község belterületén olyan ipari, vállalkozói tevékenységet folytatni környezetvédelmi hatásvizsgálat nélkül, melynél fogva a levegő az emberi egészségre ártalmassá válik. Erre irányadó a telepengedélyezési eljárásról szóló 80/1999.(VI.11.) Korm. rendelet.

(4) Ipari, vállalkozói tevékenység engedélyezésénél figyelembe kell venni a 21/1986.(VI.2.) Mt. rendelet és az ennek végrehajtásáról szóló 4/1986.(VI.2.) OKTH rendelkezés, illetve a 2001. július 1-jén hatályba lépő 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet előírásait.

27. § (1) Az önkormányzat a település zajvédelmére az 1995. évi LIII. tv. Kt. 31. §-át szem előtt tartva a lakossági és a közszolgáltatásban résztvevő szolgáltatók részére, nevezetesen:

28. § (1) Vízhálózattal ellátott (és csatornázott) területeken vízöblítéses rendszerű illemhelyeket kell létesíteni.

(2) Vízhálózattal ellátott ingatlanokon vízöblítéses illemhelyek abban az esetben létesíthetők, ha a keletkező szennyvíz vízzáró tárolóan gyűjthető, amelyet kihordás útján rendszeresen ki kell tisztítani.

(3) Vízhálózatba be nem kötött ingatlanon az építésügyi előírásoknak megfelelően űrgödrös illemhelyet kell létesíteni.

29. § (1) Átmeneti, ideiglenes tartózkodásra szolgáló helyeken a közegészségügyi és építésügyi előírásoknak megfelelő ideiglenes jellegű illemhelyek is létesíthetők.

(2) Minden magán- és közhasznú illemhelyet - beleértve a vizeldét és a nyitott gödrű illemhelyeket is - állandó használható állapotban, jó karban és tisztán, vízmentesen kell tartani. Űrgödrös illemhelyeknél a résmentességet biztosítani kell.

(3) A fekália tárolókat (árnyékszékeket, űrgödröket, latrinákat) a szükségeshez képest ki kell üríteni és tartalmukat el kell szállítani.

(4) Azokon a helyeken, ahol a fekália tároló kiürítése kézi eszközzel történik, a kiürítést és az elszállítást február 15-március 15-ig terjedő időszakban, valamint november 10-december 10-ig terjedő időszakban reggel 6-8 óráig, illetve 17 órától reggel 8 óráig szabad végezni.

(5) A telken keletkezett házi szennyvíznek a telekhatáron belüli elhelyezése csak zárt, szivárgásmentes tárolóban történhet.

30. § Közkifolyót nem háztartási vízszükséglet kielégítése céljára igénybe venni csak a közszolgáltató és a polgármester előzetes hozzájárulásával lehet.

31. § (1) Az önkormányzat feladatkörébe tartozó parkfenntartási feladat magában foglalja a község területén lévő parkok, játszóterek, díszfák, virágtartók gondozását.

(2) Az önkormányzat jelöli ki azokat a parkokat, amelyek fenntartása szervezett módon történik.

34. § Ez a rendelet 2001. július 1-jén lép hatályba.

(1) A rendelet hatálybalépésével egyidőben hatályát vesztik a 2/1991.(IV.12.), a 3/1992.(II.27.) és a 7/1994.(VIII.7.) sz. rendeletek

(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.