Borsodszentgyörgy község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LCV. törvény 18. § (1) bekezdés a) pontja alapján Szervezeti és Működési Szabályzatát az alábbiak szerint alkotja meg.

(1) A címer: álló, háromszögletű, kék színű katonai pajzs, amelynek mezejében Sárkányölő Szent György ezüst színű (heraldikailag) jobbra forduló, ezüst lovon ülo, arany lándzsás alakja lebeg a legyőzött sárkánnyal. A pajzs fölött arany színű három levelű hársfaág lebeg, a pajzs alatt pedig egy szalag Borsodszentgyörgy felirattal.

(2) A zászló: téglalap alakú fehér mezőben Borsodszentgyörgy címere. A fehér mező szélein arany-kék farkasfog díszítés látható.

(4) Az önkormányzat bélyegzői:

a) Az önkormányzat kör alakú bélyegzőjén a Magyar Köztársaság hivatalosa címere szerepel “Borsodszentgyörgy Községi Önkormányzat” felirattal,

b) A polgármester kör alakú bélyegzőjén a helyi címer szerepel “Borsodszentgyörgy Község Polgármestere” felirattal

d) Az önkormányzat kör alakú bélyegzőjén a helyi címer szerepel “Borsodszentgyörgy Községi Önkormányzat” felirattal.

(3) Állampolgárainak és a településen lévő szervezetek részére a település érdekében végzett áldozatos többletmunkájának, eredményes fejlesztésének és jó hírnevének terjesztéséért az alábbi kitüntetéseket alapítja:

a) Borsodszentgyörgy Községért Díszpolgári cím

b) Borsodszentgyörgy Község Tiszteletbeli Polgára kitüntető cím

c) Borsodszentgyörgy Községért Emlékplakett.

A címek és az emlékplakett odaítéléséről, viseléséről és a vele járó kedvezményekről az önkormányzat külön rendeletet alkot.

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Borsodszentgyörgy Községi Önkormányzat (továbbiakban önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye, címe: 3623 Borsodszentgyörgy, Szentgyörgy út 143. szám.

(1) A képviselő-testülettől a bizottságokra átruházott hatáskörök jegyzékét a Szabályzat 1. sz. melléklete, a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét e Szabályzat 2. sz. melléklete tartalmazza.

(2) Az átruházott hatásköröket a címzettek nem ruházhatják tovább, azok gyakorlásáról kötelesek - az önkormányzati hatósági ügyek kivételével – a képviselő-testületnek évenként beszámolni.

(4) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a végrehajtásért felelős a határidő lejártát követő rendes ülésen köteles beszámolni.

A képviselő-testület választott tagjainak száma 7 fő (polgármesterrel együtt).

(A választott képviselő-testület tagjainak névsorát az 1. számú függelék tartalmazza.)

b) írásban vagy szóban a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének bejelenteni, ha a képviselő-testület ülésen, illetve a bizottság ülésén részt venni nem tud, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van;

c) a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okot /Ötv.14. § (2)/ köteles a vita előtt bejelenteni.

d) a képviselő-testület vagy bizottság megbízásából történő eljárásról a következő ülésen beszámolni.

(2) Ha a bizottság tagja a bizottság üléséről indokolatlanul, sorozatosan távol marad, úgy a bizottság javaslatára a képviselő-testület dönthet a bizottsági tagság megszüntetéséről. E pontban foglalt rendelkezések irányadók a bizottság nem képviselő tagjaira is.

(2) A képviselőt a tisztségviselők, a jegyző, a Polgármesteri Hivatal, az önkormányzati társaságok és intézmények vezetői, ügyintézői munkaidő alatt kötelesek fogadni.

(4) A képviselők és a nem képviselő bizottsági tagok tiszteletdíját, természetbeni juttatását külön rendelet szabályozza.

h) az önkormányzati képviselő halálával.

(1) A képviselő a polgármesterhez, (alpolgármesterhez), a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez, önkormányzati ügyekben magyarázat kérése céljából interpellációt intézhet. Amennyiben a képviselő az ülés napját megelőző 3. munkanapig a polgármesternél az interpellációt a (2) bekezdés szerinti módon és tartalommal benyújtja, úgy az interpellációt a képviselőknek kézbesíteni kell és arra az ülésen választ kell adni. A válaszadás elhalasztását a Képviselő testület engedélyezheti, a válaszadás határidejének megjelölésével.

(3) A nem határidőben benyújtott interpelláció a képviselő-testület soron következő ülésén akkor ismertethető szóban, amennyiben az a (2) bekezdés tartalmi feltételeinek megfelel.

(4) A polgármester biztosítja az interpelláció nyilvántartásba-vételét és az interpelláció címzettjéhez történő eljuttatását.

(5) Ha a képviselő-testület a választ nem fogadja el, a hatáskörébe tartozó ügyben haladéktalanul intézkedést tesz, azt a hatáskörrel rendelkező bizottság elé utalja. Az intézkedés eredményéről a következő ülésen tájékoztatást kell adni.

(6) A képviselő az ülésen a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyben felvilágosítás kérése céljából kérdést tehet fel. A kérdésre azonnal szóban, vagy a képviselő-testület hozzájárulásával 5 napon belül írásban kell válaszolni.

(7) Ha a képviselő az ülésen kérdést kíván intézni az (6) bekezdésben megjelölt személyekhez, úgy e szándékát az ülést megelőző nap 9 óráig az ülés elnökének írásban jelzi, a kérdés tárgyának és részletes leírásának, továbbá a kérdezett személy megjelölésének közlésével.

(8) A nem határidőben benyújtott kérdés a képviselő-testület soron következő ülésén ismertethető.

(1) A képviselő-testület üléseit munkaterv szerint tartja. A munkatervet az előre látható feladatok meghatározására féléves időtartamra kell elkészíteni. A munkatervet a jegyző állítja össze, s azt a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(3) A munkatervbe fel kell venni a bizottság, illetve a megválasztott képviselők több mint negyede által javasolt előterjesztést.

(1) A képviselő-testület évente 10 rendes ülést tart, míg szükség szerint rendkívüli ülés is összehívható a jelen rendeletben meghatározott feltételek szerint.

(2) Az ülések helye általában a polgármesteri hivatal tanácsterme, de kihelyezett ülés esetében a meghívóban közölt hely.

(3) A képviselő-testület valamennyi típusú ülését a polgármester hívja össze. Az ülést a polgármesteri tisztség betöltetlensége, illetve a polgármester tartós akadályozatása esetén az alpolgármester hívja össze. Az ülést a polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze.

(4) Az ülés összehívása írásbeli meghívó útján történik. A meghívót az ülés kitűzött időpontját megelőzően legalább 5 nappal korábban kell a képviselők részére megküldeni. Az írásbeli meghívót az ülés összehívására jogosult írja alá.

(5) Az írásbeli meghívónak tartalmaznia kell:

- az ülés helyét és kezdésének időpontját,

- a javasolt napirendi pontokat és az előterjesztők neveit.

(6) Az írásbeli meghívóhoz mellékelni kell a tárgyalni kívánt napirendi pontok előterjesztéseit, határozati javaslatait, illetve azon írásos anyagokat, amelyek a legeredményesebb döntés meghozatalához segítséget nyújtanak.

(7) Rendkívüli ülés esetében az ülés összehívása szóbeli értesítés útján vagy távbeszélőn keresztül is történhet.

(8) Az ülés időpontjáról a község lakosságát a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kifüggesztett, az ülés időpontját, helyét és napirendjét tartalmazó meghívóval a jegyző értesíti.

(9) Az ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni:

(10) Határozatképtelenség esetén ugyanazon napirend megtárgyalására a képviselő-testület ülését 8 napon belüli időpontra újból össze kell hívni.

(1) A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester elnököl. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök vezeti az ülést.

(3) Az elnök rendre utasíthatja azt a felszólalót, aki eltért a tárgyalt témától, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezést használ, az üléshez méltatlan magatartás tanúsít.

(4) Az elnök egyidejűleg megvonja a szót attól a felszólalótól, akit másodszor utasít rendre.

(5) Amennyiben a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozás folytatását, az elnök javaslatot tehet az ülés meghatározott időre történő félbeszakítására.

(1) Az ülés napirendjéről - figyelembe véve a képviselői javaslatokat – a képviselő-testület határoz.

(2) A Képviselő-testület olyan halaszthatatlan döntést igénylő előterjesztést is napirendre vehet, melyre tekintettel a képviselő-testület rendkívüli ülése is összehívható lenne. A napirendre vétel önálló napirendi pontként történik.

(3) A napirendi pont tárgyalása egy alkalommal elnapolható. A javaslat felől a képviselő-testület vita nélkül határoz

(4) A jegyző köteles jelezni, ha a döntésnél jogszabálysértést észlel. Amennyiben a jegyző észrevételt kíván tenni, a szót meg kell neki adni.

(2) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés összeállításáért annak előadója, törvényességéért a jegyző a felelős. Az előterjesztő az előkészítés során, a lehetőségekhez képest köteles megismerni és figyelembe venni a lakosság, a napirend témájában érintett szervek és szervezetek véleményét, javaslatát.

(3) Az előterjesztés készülhet írásban illetőleg a testületi ülésen szóban is előadható. Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

(4) Végrehajtásért felelősként a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a Polgármesteri Hivatal ügyintézője, a bizottság elnöke, az önkormányzat által alapított gazdasági társaság, intézmény vezetője, vagy képviselő jelölhető meg.

(5) Az előterjesztést az ülést megelőző 15 nappal a jegyzőnek meg kell küldeni. E nélkül az előterjesztés az ülésen nem tűzhető napirendre. Ez alól kivételt képeznek a személyi kérdések, hatósági ügyek.

(6) A képviselők számára az ülésre szóló meghívóval együtt kell kézbesíteni az előterjesztéseket.

(1) A képviselő-testület ülésén a felszólalás sorrendjét az elnök határozza meg.

(2) A meghívottak a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vehetnek részt, a napirendi pontok vitájában napirendenként egy alkalommal szólalhatnak fel. Azon meghívottak, akiket valamelyik napirend tárgyalásához hívtak meg, csak a meghívásuk szerinti napirend vitájában vehetnek részt.

(3) A képviselő-tesület felszólalásra adhat lehetőséget tanácskozási joggal egyébként nem rendelkező személynek is.

(1) Az ülés elnöke az előterjesztett és a vitában elhangzott, döntést igénylő javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító indítványokat, majd az előterjesztésben szereplő döntési javaslatokat szavaztatja meg.

szándékát, úgy a szavaztatás módjáról az elnök dönt. Ha a képviselő-testület az egymást kölcsönösen kizáró javaslatok közül valamelyiket elfogadja, a többiről ezt követően nem szavaz.

(3) A képviselő-testület titkos szavazással dönt mindazon esetekben, amikor a jogszabály azt kötelező jelleggel előírja. A képviselő-testület minősített többséggel titkos szavazást rendelhet el az Ötv. 12. § (6) bekezdés szerint.

(4) A titkos szavazást a Ügyrendi, Szociális, Kulturális és Sportbizottság bonyolítja le és gondoskodik a szükséges feltételek (szavazólap, urna, fülke, stb.) biztosításáról. Tájékoztatást ad a szavazás lebonyolításáról, a szavazást követően pedig megszámlálja a szavazatokat, elkészíti a szavazási jegyzőkönyvet és a szavazás eredményéről jelentést tesz a képviselő-testületnek.

(6) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről az elnököt tájékoztatja. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(4) A képviselők vagy más felszólalók a jegyzőkönyv elkészítését és aláírását követően a jegyzőnél bármikor írásban kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik meg az általuk előadottakkal. A jegyző a javításról köteles 8 (nyolc) napon belül gondoskodni. Az egyet nem értése esetén ugyanezen időn belül köteles az Ügyrendi, Szociális, Kulturáli és Sport Bizottság részére eljuttatni a hangfelvételt. A bizottság a hangfelvétel meghallgatása alapján 15 napon belül dönt a jegyzőkönyv kiigazításáról, és döntéséről értesíti a kijavítást kérőt.

(5) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a jegyző kezeli, azokat évente bekötve, irattárban őrzi. A nyílt ülésről készült jegyzőkönyvek másolati példányát a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján ki kell függeszteni.

(6) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan kell számozni, megjelölése tartalmazza a határozat számát és meghozatalának időpontját.

A határozatokról nyilvántartást kell vezetni, melyért a jegyző felelős.

(4) A képviselő-testület a rendelet-tervezet vitája előtt közmeghallgatást rendelhet el. Ebben az esetben a rendelet-tervezetet a közmeghallgatást megelőző 10 nappal nyilvánosságra kell hozni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel.

(5) A rendelet tervezetét az ágazatilag illetékes bizottságnak véleményezni kell, a jegyző pedig köteles törvényességi szempontból megvizsgálni.

(6) Az önkormányzati rendeletet az elfogadását követő 5 napon belül kell aláírni és kihirdetni. A képviselő-testület ettől rövidebb határidőt is megállapíthat. Az önkormányzati rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel valósul meg.

(7) A rendeletek naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik. A képviselő-testület rendeletének megjelölése: száma/kibocsátás éve (kihirdetés időpontja: hónap, nap) önkormányzati rendelet. A képviselő-testület rendeleteit naptári év elejétől kezdődően folyamatosan kell számozni

(1) Képviselő-testület a helyi népszavazás és népi kezdeményezés eljárását, egyes feltételeit külön önkormányzati rendeletben szabályozza.

(3) A közmeghallgatás helyéről és időpontjáról a lakosságot legalább 8 nappal megelőzően tájékoztatni kell.

(1) A képviselő-testület az alábbi állandó jelleggel működő bizottságokat hozza létre, meghatározva azok tagjainak létszámát is:

- Ügyrendi, Szociális, Kulturális és Sport Bizottság, tagjainak száma 4 fő, melyből 1 fő nem képviselő

- Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság, tagjainak száma 4 fő, melyből 1 fő nem képviselő

(2) A bizottság települési képviselő és nem képviselő tagokból áll. Bizottsági taggá a települési képviselő és a polgármester tehet jelölést a testület ülésén. A települési képviselő több bizottság tagjává is jelölhető illetve megválasztható. Fő feladatuk a képviselő-testület döntéseinek előkészítése és a végrehajtás ellenőrzése.

(3) Eseti feladatok ellátására a képviselő-testület ideiglenes bizottságot hoz létre, melyről esetenként külön határozattal rendelkezik.

(4) A bizottságok szükség szerint üléseznek, működésük részletes szabályait - a jogszabályi keretek között - maguk állapítják meg. Az állandó jelleggel működő bizottságok éves munkatervet készítenek.

(5) A bizottságok tagjaik közül elnökhelyettest választhatnak az elnök helyettesítésére.

(6) A bizottságok üléseit a bizottság elnöke írásbeli meghívóval hívja össze és vezeti le az ülést. A bizottságok döntéseiket egyszerű szótöbbséggel hozzák meg.

(7) A bizottságok üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet az ülést követő 8 napon belül meg kell küldeni a jegyzőnek.

(8) A bizottságok ügyviteli feladatait a Polgármesteri Hivatal kijelölt ügyintézője látja el a jegyző felügyelete mellett.

(9) A bizottságok - átruházott hatáskörben - önkormányzati döntést hozhatnak. Erről készült jegyzőkönyv 1 példányát a BAZ. Megyei Kormányhivatalnak is köteles megküldeni a jegyző.

(11) A bizottságok elnökei beszámolási kötelezettséggel tartoznak a képviselő-testületnek.

(1) Ügyrendi, Szociális, Kulturális és Sport bizottság

- ellátja a titkos szavazással kapcsolatos feladatokat

- közreműködik az önkormányzati rendeletek megalkotásában, véleményezésében

- polgármester tiszteletdíjának emelésére, jutalmazására vonatkozó javaslatot terjeszt elő

- nyilvántartja és ellenőrzi az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatát

- kivizsgálja a polgármester összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezését.

- a mindenkori szociális ellátások helyi szabályozásáról, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló rendelet tervezetet véleményezi

- átruházott hatáskörében döntéseket hoz

- nemzeti ünnepek és önkormányzati rendezvények szervezése

- kapcsolattartás a civil szervezetekkel és működésük segítése

(2) Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság

- közreműködik a települési gazdálkodás szervezésében, segítséget nyújt az önkormányzat éves költségvetésének elkészítésében,

- részt vesz az intézmények pénzügyi ellenőrzésében,

- vizsgálja a hitelfelvétel indokait, gazdasági megalapozottságát,

- ellenőrzi a pénzkezelési szabályzat és a bizonylati fegyelem megtartását,

- közreműködik a hatósági jogkört megállapító pénzügyi vonatkozású önkormányzati rendelet előkészítésében,

- javaslatot tesz a polgármester bérfejlesztésére az Ügyrendi Bizottságnak,

- véleményezi az önkormányzat költségvetési tervezetét,

- a testület felkérésére (pénzügyi, gazdálkodási) külön vizsgálatot végezhet,

- együttműködik a kistérségi fejlesztésekben.

(2) A polgármester a tevékenysége során köteles a jogszabályokban és a jelen rendeletben foglaltakat maradéktalanul betartva eljárni.

f) gondoskodik az interpellációk nyilvántartásba vételéről, figyelemmel kíséri megválaszolásukat, segíti a képviselők munkáját;

g) az üléseket követő 5 napon belül aláírja az ülésen elfogadott képviselő-testületi rendeleteket, valamint 15 napon belül az ülésekről készített jegyzőkönyvet;

i) helyi népszavazásra, népi kezdeményezésre vonatkozó javaslatot – amennyiben annak az Ötv-ben, valamint a képviselő-testület rendeletében meghatározott feltételei fennállnak - a képviselő-testület legközelebbi ülésén döntésre előterjeszti.

(4) A polgármester haladéktalanul intézkedik a képviselő-testület bizottságainak jelzése alapján, ha a Polgármesteri Hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdekek sérelmét vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli

(1) A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban tölti be.

c) gondoskodik a képviselő-testület jegyzőkönyveinek elkészítéséről és aláírásáról, és az ülést követő 15 napon belül - az esetleges törvényességi észrevételével - felterjeszti azokat a kormányhivatal vezetőjéhez

e) az elfogadását követő 5 napon belül aláírja az önkormányzat rendeleteit és gondoskodik azok kihirdetéséről, valamint a képviselő-testület általános érvényű határozatainak közzétételéről.

a) ellátja a törvényben vagy kormányrendeletben, valamint a Képviselő-testület által meghatározott feladatokat, hatósági hatásköröket;

b) hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.

(3) A Polgármesteri Hivatalon belül belső szervezeti tagozódás nem jön létre.

(1) Képviselő-testület a költségvetés és zárszámadás előterjesztéséhez kapcsolódó mérlegek tartalmának meghatározásáról külön rendeletet alkot.

(2) A képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg a vagyongazdálkodási szabályzatát. Ebben rögzíti a vagyonhoz jutás, a kezelés és az elidegenítés feltételeit, szabályait. Kijelöli a törzsvagyont, meghatározza a forgalomképtelen, a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyait.

(1) Az önkormányzat gondoskodik a gazdálkodás belső ellenőrzéséről.

(2) A belső ellenőrzési feladat ellátását az Ózd Többcélú Kistérségi Társulás keretében, a társulási megállapodásban foglaltak szerint biztosítja.

(1) A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Szervezeti- és Működési Szabályzatról szóló 8/1999.(IV.30.) önkormányzati rendelet, valamint a módosításáról szóló 11/2002.(IX.13.), 1/2003.(II.7.), 12/2005.(IX.9.), 13/2005.(X.28.), 6/2006.(III.21.), 14/2006.(X.16.), 21/2006.(XII.18.), 15/2007.(XII.3.), 11/2010.(X.14.) önkormányzati rendeletek.

(3) A rendelet mellékletei:

1. Bizottságokra átruházott hatáskörök jegyzéke

2. Polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzéke

(4) A rendelet függelékei:

1. Képviselők név szerinti felsorolása

2. Bizottsági tagok névsora

1. számú melléklet

- átmeneti segély

- rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

- temetési segély

- normatív lakásfenntartási támogatás

1. Németh Gyula polgármester

2. Rác Lászlóné alpolgármester

3. Bényei József

4. Kovács Géza

5. Németh Gergely Emil

6. Réz Gábor

7. Viszovszki László

Elnöke: Kovács Géza

Tagjai: Bényei József

Németh György

Réz Gábor

Elnöke: Németh Gergely

Tagjai: Horváthné Szántó Enikő

Kovács Géza

Viszovszki László