Borsodszentgyörgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2018. (XII. 28.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2019. 01. 01Borsodszentgyörgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2018. (XII. 28.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Borsodszentgyörgy Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CXXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében az állami főépítészi hatáskörben eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Kulturális Örökség Védelméért Felelős Miniszter, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal örökségvédelmi hatáskörében eljáró Miskolci Járási Hivatala, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, valamint Borsodszentgyörgy Község Önkormányzat Képviselő-testületének a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 6/2017. (VII.14.) önkormányzati rendeletében felsorolt partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása
1. § E rendelet célja Borsodszentgyörgy Község településképének, épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.
2. § E rendelet területi hatálya Borsodszentgyörgy község közigazgatási területére terjed ki.
3. § E rendelet előírásait Borsodszentgyörgy Község Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.
2. Értelmező rendelkezések
4. § E rendelet alkalmazásában:
1. Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben nem korlátozott.
2. Cégtábla: a cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.
3. Címtábla: az intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.
4. Fényreklám: tartószerkezeten elhelyezett, reklám megjelenítésére alkalmas led panel, videófal, monitor.
5. Földszínek: tört, meleg színek, melyek a barna-vörös-narancs-sárga-zöldessárga színtartomány közepesen telített árnyalatai.
6. Hirdető-berendezés: hirdetések, reklámok elhelyezésére szolgáló, fixen rögzített vagy mozgó, közterületről érzékelhető szerkezet, mely képi, illetve hang effektusok megjelenítésére, valamint információk tárolására is alkalmas.
7. Információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a CityLight és CityBoard formátumú eszköz.
8. Más célú berendezés: elsődleges funkcióját tekintve közterületi, köztéri bútor, különösen a pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát.
9. Óriásreklám: az A0 (841x1189 mm) méretet meghaladó méretű, hirdetések elhelyezésére alkalmas közterületről látható építmény.
10. Pasztellszín: a színek világos, kis telítettségű árnyalatai, melyek között előnyben kell részesíteni a meleg árnyalatokat, mint a bézs, narancs, sárga, barna, vörös árnyalatai.
11. Rikító szín: nagy telítettségű, élénk, erőteljes, figyelemfelkeltő színek.
12. Védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény, építményrész, egyéb elem.
A helyi védelem
3. A helyi védelem célja
5. § (1) A helyi védelem célja Borsodszentgyörgy Község településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző építészeti örökségeinek és táji értékeinek védelme, a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(2) A község épített és természeti értékei - tulajdonformára való tekintet nélkül - a község közös kulturális kincseinek részei, ezért fenntartásuk, jelentőségükhöz méltó használatuk és megfelelő bemutatásuk közérdek.
(3) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő értékek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.
4. A helyi védelem fajtái
6. § (1) Az építészeti értékek helyi védelme egyedi és területi lehet.
(2) Az egyedi védelem kiterjedhet:
a) az építmény egészére, építményrészletre, vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra;
b) az épület, építmény egészéhez vagy annak egy részéhez tartozó földrészletre.
5. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai
7. § (1) A védetté nyilvánítást vagy annak megszüntetését bármely jogi vagy természetes személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kezdeményezheti, illetve ilyen javaslattal az Önkormányzat bármely szerve vagy annak belső szervezeti egysége élhet. A kezdeményezésre a településrendezési eszközök keretében elkészült örökségvédelmi hatástanulmány is javaslatot tehet.
(2) A védetté nyilvánításra illetve a megszüntetésre vonatkozó döntés előkészítése és a javaslat megtétele a Képviselő-testület elé terjesztése a jegyző feladata.
(3) A javaslatnak tartalmaznia kell:
a) a védett érték megnevezését, pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám), rendeltetését, használatának módját, tulajdonosát, kezelőjét, használóját, és annak véleményét,
b) a védelem fajtáját és a védetté nyilvánítás vagy megszüntetés szakszerű, rövid indokolását,
c) a védeni kívánt értékre vonatkozó térkép (helyszínrajz), és fotó dokumentációt.
(4) A helyi védelem alá helyezés értékvizsgálat alapján történik. Az értékvizsgálatot és szakmai indoklást az Önkormányzat készíti vagy készítteti el.
(5) A védelem megszűnik, ha
a) a védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül;
b) a védett érték magasabb jogszabályi védettséget kap;
c) a Képviselő-testület a helyi védelmet megszünteti.
(6) A helyi védelem alá helyezésről, annak módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell:
a) az érintett ingatlan tulajdonosát (tulajdonosait) postai úton,
b) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,
c) az illetékes építésügyi hatóságot,
d) a kezdeményezőket.
(7) Ha a védettség megszüntetésére kerül sor, a jegyző gondoskodik:
a) az épület és telek felmérési és fotó dokumentációjának elkészítéséről és a megyei levéltárban történő elhelyezéséről,
b) valamint az értékes építészeti tárgyak megmentéséről.
(8) Helyi védelem alá helyezésről, vagy megszüntetéséről kizárólag a Képviselő-testület hozhat – e rendelet módosítása, vagy felülvizsgálata keretében – döntést.
8. § A helyi védelem alá helyezést elrendelő, vagy azt megszüntető önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését.
9. § (1) A helyi védelem alatt álló értéket meg kell jelölni. A megjelölés táblával történik, melyen fel kell tüntetni a helyi védelem tényét és elrendelésének időpontját. („Borsodszentgyörgy Község Önkormányzata védetté nyilvánította – dátum.”)
(2) A tábla elhelyezéséről a jegyző gondoskodik, a tulajdonos a tábla elhelyezését tűrni köteles. A tábla megőrzése és karbantartása a tulajdonos feladata.
(3) A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az Önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a helyi védelem alatt álló építményen, vagy annak környezetében.
6. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása
10. § (1) A védett értékekről az Önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza:
a) a védett érték megnevezését, nyilvántartási számát,
b) a védett érték pontos helyét (cím, helyrajzi szám) és tulajdonosát,
c) a védelem típusát,
d) a védelem szakszerű, rövid indoklását az értékvizsgálat alapján,
e) az értékeket bemutató térképet, terv és fotóanyagot,
f) a védett érték állapotfelmérésének adatait, a helyreállítási javaslatot
g) a védett értékhez kapcsolódó támogatásokat.
(3) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a jegyző gondoskodik.
7. A védettséghez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
11. § (1) A helyi védelem alatt álló értéknek a védelem céljának megfelelő folyamatos karbantartásáról, rendeltetésének megfelelő használatáról, illetve fenntartásáról a tulajdonos köteles gondoskodni. Ezen kötelezettségei teljesítéséhez kérheti az Önkormányzat támogatását.
(2) A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotó elemére, és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e, vagy sem.
(3) A használat és a fenntartás a helyi védelem alá helyezett érték anyagi és eszmei értékét nem veszélyeztetheti.
8. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó településképi önkormányzati támogatás és ösztönző rendszer
12. § (1) Az Önkormányzat helyi védelem alatt álló értékek feltárásához, fenntartásához, karbantartásához, felújításához szükséges anyagi fedezet megteremtése érdekében éves költségvetésében meghatározott keretösszeget biztosíthat.
(2) Az (1) bekezdés szerinti keretösszeg felhasználásáról a Polgármester javaslatára az Önkormányzat Képviselő-testülete dönt.
(3) A támogatás feltételeit, folyósításának, elszámolásának módját, az elvégzett munkák bizonylatolásának rendjét a támogatásban részesített tulajdonossal kötött megállapodásban kell rögzíteni.
Településképi szempontból meghatározó területek
9. Borsodszentgyörgy Község településkép szempontjából meghatározó területei
13. § (1) Az Önkormányzat a településkép szempontjából meghatározó területekként jelöli ki Borsodszentgyörgy Község teljes közigazgatási területét:
a) Történeti településrész,
b) Változó megjelenésű családiházas terület,
c) Külterület.
(2) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását az 1. melléklet, a településkép védelme szempontjából kiemelt területeket az 1. függelék tartalmazza.
(3) Településkép védelme szempontjából kiemelt területek: Natura 2000 terület, ex lege védett terület (lápok), országos jelentőségű természeti emlékek (források), védett terület (Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet), országos ökológiai hálózat övezetei, tájképvédelmi övezet, egyedi tájértékek.
Településképi követelmények
10. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
14. § (1) Meglévő beépítés esetén a kialakult beépítési módot kell alkalmazni.
(2) Az előkert mérete a környezetben kialakult állapothoz igazodó kell, hogy legyen.
(3) Meglévő, beépített utcasornál az építménymagasságot a kialakult helyzetnek megfelelően kell meghatározni.
(4) Tetőtér csak egyszintesen építhető be.
(5) Külterületen épületet, építményt úgy kell elhelyezni, hogy telepítésével, műszaki megoldásaival alkalmazkodjon a természetes terepadottságokhoz.
15. § A település teljes területe tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület, ezért új épület építése csak a tájba illesztés fokozott figyelembe vételével történhet, a kialakult tájhasználat, telekstruktúra, a hagyományos beépítési módok megőrzése mellett.
11. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
16. § (1) Történeti településrész területen utcai épület esetében magastető építhető 35-45 fokos hajlásszöggel. Az épület tetőgerince nem térhet el az utcában jellemzően kialakult tetőgerinc iránytól.
(2) A tetőhéjalás magastető esetén hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag lehet. A harsány színű, faluképbe nem illő tetőfedő anyag alkalmazása nem engedhető meg.
(3) A tetőhéjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen többféle anyagú, színű tetőhéjazat - kivéve a gyárilag színárnyalatos kivitelűt - nem helyezhető el.
(4) A homlokzatfelújítás csak a közterületről látható épülethomlokzat egészére kiterjedően történhet.
(5) Homlokzat színezése során fehér, tört-fehér, illetve pasztellszínek és földszínek alkalmazhatók.
(6) A lakótelken épülő gazdasági-kiszolgáló épületek a lakóépülettel azonos, vagy azzal harmonizáló megjelenésű homlokzatképzéssel létesíthetők.
(7) Kerítés kialakítása:
a) Az utcafronti kerítés magassága legfeljebb 1,80 m lehet. Az oldal és hátsó telekhatáron építendő kerítés magassága nem haladhatja meg a 2,0 m-t
b) Saroktelkek esetében a telek határain épített kerítésnek a telek sarokpontjától 2-2 m-es távolságig a lábazat feletti teljes felületen, áttört kialakításúnak kell lennie.
(8) Az épületek homlokzatainak, nyílászáróinak, kerítéseinek színezésére rikító színek használata településkép-védelmi szempontból nem megengedett.
(9) Előkert nélküli beépítésen elhelyezésre kerülő utcafronti épületek közterület felé néző homlokzatán a közterületre kivezető ereszcsatorna nem helyezhető el, kivéve a homlokzati falba beépítve, illetve takartan vagy a terepszint alatt az utcai vízelvezető hálózatba elvezetve helyezhető el.
17. § (1) Változó megjelenésű családiházas területen utcai épület esetében magastető építhető 25-45 fokos hajlásszöggel.
(2) Tetőhéjalás: elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag lehet.
(3) A tetőhéjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen többféle anyagú, színű tetőhéjazat - kivéve a gyárilag színárnyalatos kivitelűt - nem helyezhető el.
(4) Az egy telken lévő építmények tömegei és homlokzatai úgy alakítható ki, hogy azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsék.
(5) Homlokzat színezése során a fehér, a tört-fehér, ill. pasztellszínek alkalmazhatók.
(6) Az utcafronton áttört fa vagy fém kerítés létesíthető.
18. § (1) Külterületen elhelyezhető létesítmények, építmények harmonikusan illeszkedjenek a környezetbe, kiegészítve, eltüntetve a hiányosságokat, a környezetüket nem változtathatják meg.
(2) Mezőgazdasági területen elhelyezhető építményeket az adott terület építési hagyományainak megfelelően tájba illően, természetes anyagból kell kialakítani.
(3) A területen magas és lapos tetővel kialakított épülettömeg egyaránt alkalmazható.
(4) Épületcsoportnál azonos hajlászögű és héjalású tetőalakítást kell alkalmazni.
12. Táj- és természetvédelmi területekre vonatkozó építészeti követelmények
19. § (1) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében tájszerkezetbe illeszkedő módon, a tájra jellemző anyaghasználattal valósulhat meg az építés. A táj jellegzetes arculatát kedvezőtlenül megváltoztató tevékenység nem folytatható.
(2) A homlokzatokon olyan színárnyalatok alkalmazhatók, amelyek a hagyományos építőanyagok (cserép, fa, egyéb természetes anyagok) színeire jellemzők. A harsány, rikító színek használatát kerülni kell.
(3) A természetes és természetközeli állapotú területeken mindennemű terület-felhasználás során biztosítani kell a védett növények és állatok értékes élőhelyeit, a védelem körülményeit javító, külön jogszabályokban előírt kezeléseket, az értékes élőhelyek kapcsolatát, az ökológiai folyosók megmaradását.
(4) A táj értékek megőrzendők, tilos minden olyan tevékenység folytatása, amely a védelem alá vont értékek állapotát közvetlen vagy közvetett módon megváltoztatja, vagy veszélyezteti. Rendszeres gondozásuk, karbantartásuk a tulajdonos, illetve a kezelő kötelessége.
(5) Gondoskodni kell a táj érték, természeti emlék fennmaradásához szükséges természeti feltételek megőrzéséről.
(6) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – lehet elhelyezni.
13. A közterületekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
20. § (1) Azon közterületek, ahol a szabályozási szélesség lehetővé teszi, fásított zöldfelülettel alakítandók ki. Az egységes utcaképi megjelenés érdekében az egyes utca, vagy útszakaszok mentén azonos fafajú fasorok létesíthetők.
(2) Fásítás, fasor kialakítása során tájban honos 2. függelékben javasolt fa- és cserjefajok alkalmazhatók, a 3. függelékben felsorolt fafajok kizárásával.
(3) Külterületi utak mentén legalább egyoldali, átlagosan 10 méter tőtávolságot meg nem haladó őshonos fajokból álló fasor telepítendő.
(4) A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes területén egységes kialakításúak legyenek.
(5) Közterületi burkolat bontása akkor végezhető, amennyiben a helyreállítás a burkolatszéltől számított legalább 1,5 m távolságig történik meg, kivéve kiselemes burkolat esetén; kiselemes burkolatbontás esetén a javítást az eredetivel megegyező színű, formájú és méretű kiselemes burkolattal lehet elvégezni.
(6) Zöldterület (közpark) kialakításának követelményei:
a) A köztéri berendezések, bútorok egységes karakterűek legyenek.
b) Burkolatépítés, felújítás során a kiselemes térburkolatokat kell előnyben részesíteni, helyszíni öntött betonburkolat nem építhető.
c) A területen agresszív pollentermelő növényfajok telepítése tilos.
14. A zöldfelület kialakításának követelményei
21. § (1) Fát, 3 m-nél magasabbra növő bokrot a szomszédos, nem közterületi telek határához legalább a várható koronaátmérő felének megfelelő távolságra, szomszédos épülettől legalább 3 m távolságra ültethető.
(2) A településképi szempontból meghatározó területeken a telepítendő növényfajok kiválasztásakor a tájban honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokat kell telepíteni olyan fajok kiválasztásával, amelyek megfelelnek a termőhelyi feltételeknek, összhangban vannak az adott területnek és környezetének funkcióival. A telepítésre javasolt növényfajok listáját a 2. függelék tartalmazza.
(3) A településképi szempontból meghatározó területeken a 3. függelékben szereplő tájidegen, invazív növényfajok nem alkalmazhatók.
15. Helyi egyedi védelem alá helyezett értékekre vonatkozó építészeti követelmények
22. § (1) A helyi védelem alatt álló épületeknél, építményeknél építési munkák a következő szabályok betartásával végezhetők:
a) A fő tömeg és tetőforma, külső homlokzat, alkalmazott anyagok (téglafalazat, fafödém, cserépfedés, simított vakolat, meszelés), azok színe és felülete, a tagozatok, a nyílásrendek és osztások megtartandók.
b) A helyi védelem alatt álló épület felújítása, bővítése, átalakítása esetén a nyílászárók, illetve a tetőhéjalás anyagaként csak természetes anyagok használhatók (cserép, fa).
c) A közterületre néző homlokzat elkerülhetetlen átépítése során a nyílászárók eredeti arányait, a párkányok, ablakkeretek s a homlokzat egyéb díszítőelemeinek jellegét meg kell őrizni, vagy - korunk építészetének eszközeivel - vissza kell idézni;
d) Az épület jellegéhez szorosan hozzátartozó építmények (kerítés, kapu, szegletkő, rács) lehetőség szerint eredeti megőrzendők.
e) Helyi védelem alatt álló keresztek felújítása során az eredeti anyaghasználatot és formai elemeket kell követni.
f) A helyi védelem alatt álló épületen cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon és igényes kivitelben helyezhető el.
g) Reklámcélú építmény, reklámhordozó, reklámnak minősülő falfestés, felirat, plakát helyi egyedi védelem alatt álló épületen, illetve az előtte levő közterületen nem helyezhető el.
(2) Helyi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszűnését követően lehet lebontani.
16. Helyi védelemmel érintett területeken elhelyezett sajátos építményekre, műtárgyakra vonatkozó anyaghasználati követelmények
23. § (1) Utcai homlokzaton, tetőfelületen elektronikus hírközlési építmények és berendezései (antennák, antennatartó szerkezetek, parabola antenna stb.), közüzemi szolgáltatások mérő órái, nyomásszabályozó, valamint klímaberendezés kültéri egysége nem helyezhető el.
(2) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.
17. Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó szabályok
24. § (1) A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére nem alkalmas területek:
a) belterület,
b) Natura 2000 terület,
c) országos ökológiai hálózat övezetei,
d) országos jelentőségű természeti emlékek (források) területe,
e) védett természeti területek (Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet),
f) ex lege védett területek (lápok),
g) egyedi tájértékek területe.
(2) A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezése – a környezetbe illesztés feltételeivel – elsősorban a település külterülete alkalmas.
(3) Amennyiben 300 m-es körzetben már meglevő antenna áll, új antenna elhelyezése elsősorban a meglévő antennatartó-szerkezet igénybevételével történhet.
25. § (1) A településképi szempontból meghatározó területeken a felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények a településképi és tájképvédelmi szempontok figyelembe vétele mellett helyezhetők el.
(2) Belterületen, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a villamos-energia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, új vezetékes energiaellátási és elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell feszíteni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni.
(3) Útépítésnél a közművek egyidejű kiépítéséről, s későbbiekben az útrekonstrukciónál a közművek egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell.
(4) A járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a községképi megjelenést és az esztétikus követelményeket is figyelembe kell venni.
(5) A közmű gerincvezetékeket a telken belüli feltáró utak szabályozási szélességén belül kell vezetni, az optimális fásítási lehetőség biztosítása érdekében, területtakarékos elrendezéssel.
26. § A fényszennyezés elkerülése érdekében szükséges az alábbi szempontok figyelembe vétele a közvilágítás és külső világító testek elhelyezése, korszerűsítése esetében:
a) kerülni kell a hideg fehér fényű világítást, amely 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt tartalmaz;
b) a világítótestek ernyőzése olyan legyen, hogy a fényt oda irányítsa, ahol arra szükség van;
c) az utcákat amennyire csak lehet egyenletesen, és amennyire csak lehet, alacsony intenzitással világítandók meg;
d) a kültéri világítás a tényleges használat idejéhez igazítandó, illetve 22 óra, vagy éjfél után közvilágítás fénye csökkenthető.
18. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
27. § (1) A tervezett lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt gépészeti kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva lehet kiválasztani. A berendezések a közmű üzemeltetők előírásainak figyelembe vételével az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetők, illetve építhetők a kerítésbe.
(2) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény (a tetősíkból kiállók kivételével) a homlokzat vagy tetőhéjazat színéhez illeszkedően alakítható ki.
(3) Klímaberendezés kültéri egysége, valamint parabola-antenna lakóterületen lévő utcai homlokzaton, tetőfelületen, valamint szomszédos, beépíthető ingatlanra néző tetőfelületen nem helyezhető el kivéve műszaki szükségszerűség.
(4) Távközlési, adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés az épület közterületről látható homlokzatán és tetőfelületén nem helyezhető el, kivéve műszaki szükségszerűség.
(5) A csapadékvíz-, ill. szennyvíz-elvezetés, tárolás módjának és kezelésének építményei, műtárgyai a közterületet sem műszakilag, sem településképvédelmi szempontból nem zavaró módon alakítandók ki.
19. Reklámra, reklámhordozóra, cég- és címtáblára vonatkozó általános településképi követelmények
28. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen reklámok, reklámhordozók, cég-, címtáblák és cégérek csak a jelen rendeletben előírt célra és módon, településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően helyezhető el, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet 1. és 2. mellékletei által meghatározott területfelhasználású területen és módon.
(2) A település területén csak a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer helyezhető el.
(3) Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett reklámhordozót, reklámtartóberendezést, hirdető-berendezést, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért a tulajdonosnak 30 napon belül el kell távolítania. Felújítást követően az új településképi előírások szerint helyezhetők el.
29. § Helyi népszavazás, rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző 3 naptári hét időszakban az eseményre vonatkozó tájékoztató reklámhordozó, reklám, molinó, transzparens, hirdetmény a közterületen, illetve magánterületen elhelyezhetők.
20. Cég- és címtáblára vonatkozó településképi követelmények
30. § (1) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.
(2) Új épület létesítésénél, meglévő épületek átalakításánál vagy homlokzatának felújításakor a közterülettől látható felületen cég-, címtáblát, cégért úgy lehet elhelyezni, hogy az épület architektúráját ne változtassa meg.
(3) Az épületeken elhelyezhető cégérek szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
(4) Táblaszerűen kialakított cégér felülete nem haladhatja meg az 1,0 m²-t. Műemléki környezetben, műemléképületen, helyi értékvédelmi területen táblaszerűen kialakított cégér legnagyobb magassági vagy szélességi mérete nem haladhatja meg a 0,5 m-t és összfelülete nem lehet 1,0 m²-nél nagyobb.
21. Reklámra, reklámhordozóra vonatkozó településképi követelmények
31. § (1) A0-ás (841x1189 mm), illetve ezt meghaladó ívméretű óriásreklám a település közigazgatási területén nem helyezhető el.
(2) A település területén az épületek tetőzetén reklámhordozók, fényreklámok nem helyezhetők el.
(3) Épülethomlokzaton reklám, reklámhordozó felület, gépjárműforgalmat nem zavaró elhelyezéssel és mérettel helyezhető el.
(4) Üzlethelyiségenként legfeljebb egy db álló A1-es méretű kétoldalas vagy fordított „V” alakú mobil reklámtábla helyezhető el a közterületen, mely az üzlet kirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.
(5) Plakát, falragasz az épületek közterület felé néző homlokzatain nem helyezhető el.
(6) Reklámcélú védőháló, illetve ponyva – az építés, felújítás ideje alatt, de legfeljebb 6 hónapos időtartamra - épületállványon elhelyezhető, amennyiben azt más jogszabály nem tiltja. A felületen továbbá az építkezésre vonatkozó tájékoztatás, épületterv, látványterv tüntethető fel.
(7) Építési reklámháló kihelyezése az építési tevékenység időtartamára településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően lehetséges
32. § (1) Az épületeken elhelyezhető reklámhordozó szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
(2) Fényreklám kialakítására vonatkozó előírások:
a) a reklámok csak alacsony fényintenzitásúak lehetnek,
b) nem alakítható ki villogó effektussal, illetve
c) a lakások rendeltetésszerű használatát nem zavarhatja.
(3) Belterületen 1,0 m²-es nagyságot meghaladó reklám, reklámhordozó szerkezet nem helyezhető el, és nem engedélyezhető 1,0 m² felületet meghaladó reklámjellegű homlokzatfestés sem.
22. Információs vagy más célú berendezések elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények
33. § (1) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:
a) az Önkormányzat működés körébe tartozó információk;
b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
d) idegenforgalmi és közlekedési információk;
e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk;
f) gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információk.
(2) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada az (1) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, tartalmazzon.
(3) A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés. A közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés egész felülete hasznosítható reklámcélra.
A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
34. § (1) A település főépítésze - alkalmazása hiányában a polgármester - szakmai konzultáció keretében tájékoztatást ad a településképi követelményekről.
(2) Az építtetőnek vagy meghatalmazottjának az építés megkezdése előtt szakmai konzultációt kell kérni:
a) Ha a tervezett építési tevékenység a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI.13.) a Korm. rendelet hatálya alá tartozó, egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység alapján történő új lakóépület építése, illetve meglévő épület bővítése történik.
b) Lakóépület magastetőtől eltérő tetőkialakítása esetén
c) Közterületen kapubeálló, híd építése, átépítése esetén.
d) Új elektronikus hírközlési építmény elhelyezése esetén:
da) műtárgynak minősülő antenna szerkezetnél, ha annak bármelyirányú mérete a bruttó 6 m-t meghaladja,
db) antennatartó szerkezet méretétől függetlenül a szerkezetre antenna felszerelésénél, ha az antenna bármelyirányú mérete a 4,0 m-t meghaladja.
(3) A szakmai konzultáció iránti kérelmet a polgármesternek címezve kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az építtető vagy kérelmező nevét, címét, telefonos elérhetőségét,
b) a tervezett építési tevékenység helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
c) az építési tevékenység rövid leírását,
d) az építési munka jellegétől függően indokolt esetben rajzi munkarészek csatolását.
(4) A polgármester a kérelmezőt a konzultáció időpontjáról postai úton, vagy e-mailben értesíti.
(5) A szakmai konzultációt a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül kell lefolytatni.
(6) A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben a felvetett javaslatokat, valamint az önkormányzati főépítész vagy a polgármester lényeges nyilatkozatait kell rögzíteni.
A településképi véleményezési eljárás
23. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre
35. § Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni az alábbi esetekben:
a) új építmény építési engedélyezési eljárását megelőzően,
b) meglévő építmény bővítésére, valamint a településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően, amelynél a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető.
24. A településképi véleményezési eljárás szabályai
36. § (1) Településképi véleményezési eljárás a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Korm. rendelet) foglaltak szerint kerül lefolytatásra.
(2) A polgármester véleménye a 35. §-ban meghatározott esetekben az önkormányzati főépítész szakmai álláspontján alapul.
37. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása iránti kérelmet az e rendelet 2. mellékletében foglalt mintának megfelelően kell benyújtani és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az az ÉTDR tárhelyére fel kell tölteni.
(2) A kérelemhez az (1) bekezdés szerinti építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni a Korm. rendeletben meghatározott tartalommal.
(3) A településképi vélemény kialakításánál a Korm. rendeletben meghatározott szempontokat és e rendelet előírásait kell figyelembe venni.
(4) A polgármester véleményében a tervezett építési tevékenységet
a) engedélyezésre – feltétel nélkül, vagy feltétel meghatározásával – javasolja, vagy
b) engedélyezésre nem javasolja, ha
ba) a kérelem vagy melléklete nem felel meg a (1) és (2) bekezdésben meghatározottaknak, vagy
bb) a főépítész szakmai álláspontja a tervezett építési tevékenységet nem támogatja.
(5) A polgármester a hiánytalan kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét a kérelmezőnek.
A településképi bejelentési eljárás
25. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre
38. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról kormányrendelet 1. mellékletében felsorolt, építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek közül:
a) Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása esetén.
b) Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.
c) Építménynek minősülő, háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő és - tároló, sorompó, árnyékoló elhelyezése esetén, amennyiben közterületről látható.
(2) A község teljes közigazgatási területére vonatkozóan településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:
a) meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén,
b) az önálló rendeltetési egységek számának változásakor, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználata korábbi rendeltetéshez képest
ba) jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat,
bb) többlet-parkolóhelyek kialakítását teszi szükségessé,
bc) amennyiben a meglévő lakó rendeltetés megváltoztatása történik, illetve lakórendeltetésre történő változás kerül kialakításra,
bd) érinti a közterület kialakítását, a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet,
be) érinti a kapcsolódó közterület közúti vagy gyalogos, kerékpáros forgalmát;
c) védett érték közterületre néző homlokzatán történő színezés, új tetőhéjalás, nyílászáró csere, valamint előtető építése esetén;
d) védett értéken cégér, üzletfelirat stb. elhelyezése tekintetében;
e) reklámok, reklámhordozók elhelyezésével kapcsolatban.
26. A településképi bejelentési eljárás véleményezésének szempontjai
39. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.
(2) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki dokumentáció tartalma
a) megfelel-e a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,
b) kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,
c) a b) pont szerinti előírásoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.
(3) Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,
b) a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak
c) összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
d) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét.
(4) A polgármester a tervezett építési tevékenységet a jogszabályban előírt határidőn belül hatósági határozatban, a Korm. rendeletben megfogalmazott követelmények teljesülésétől függően a Korm. rendeletben foglaltak szerint tudomásul veszi vagy megtiltja.
27. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai
40. § (1) A településképi bejelentési eljárás az építtető, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (a továbbiakban együtt: kérelmező) kérelmére indul.
(2) A kérelmet Borsodszentgyörgy Község Polgármesteréhez a Korm. rendelet 26/B. § (2) és (3) bekezdésekben meghatározott tartalommal, a 38. § szerinti építési tevékenység megkezdése előtt 15 nappal kell benyújtani, az e rendelet 3. mellékletét képező kérelem benyújtásával.
(3) A polgármester a településképi bejelentési eljárást a Korm. rendeletben meghatározottak szerint folytatja le.
(4) A polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntését és a döntés ellenőrzését - amennyiben a településen önkormányzati főépítész van alkalmazásában - az önkormányzati főépítész készíti elő.
(5) A polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntése ellen Borsodszentgyörgy Község Önkormányzatának Képviselő-testületénél lehet fellebbezéssel élni.
A településképi kötelezés, a településkép-védelmi bírság
41. § (1) Településképi követelmény megszegésének minősül:
a) az e rendelet előírásainak nem megfelelő építés, az előírásoktól eltérő szín és anyaghasználat, formai kialakítás,
b) a 40. § (2) bekezdés szerinti bejelentés elmulasztása,
c) a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése.
(2) A településképi követelmények megszegése esetén a polgármester felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.
(3) A (2) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester – önkormányzati hatósági döntéssel – az ingatlantulajdonost az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti, egyidejűleg 10.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő, közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírságot szabhat ki.
(4) A bírság ismételten is kiszabható, a településképi követelmények teljesítéséig.
(5) A határidőre be nem fizetett településkép-védelmi bírság behajtására az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény előírásai az irányadók.
Záró rendelkezések
28. Hatályba léptető rendelkezések
42. § (1) Ez a rendelet 2019. január 1. napján lép hatályba.
(2) E rendeletet a hatályba lépését követően indult eljárásban kell alkalmazni.
29. Hatályon kívül helyező rendelkezések
43. § (1) Hatályát veszti a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezése, alkalmazása településképi bejelentési eljárásáról és a településképi kötelezésről szóló 10/2017.(X.31.) önkormányzati rendelet.
(2) Hatályát veszti a Borsodszentgyörgy község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 8/2000. (IV.18.) önkormányzati rendelet 9. § (1) bekezdés g) pontjában a „meglévő beépítés esetén az előkert megállapításánál az utcában kialakult helyzet szerint kell dönteni.” szövegrésze, a 9. § (1) bekezdés e) pontjában a „(Mindig a kialakult utcaképnek megfelelően kell a beépítési magasságot meghatározni.)” szövegrésze, a 9. § 2) bekezdés h) pontja, a 9. § (2) bekezdés b) pontjában a „meglévő beépítés esetén a kialakult beépítési módot kell alkalmazni.” szövegrésze, a 10. § (4)-(6) és a (8) bekezdés f) pontja, a 17. § (4), (5) és (7) bekezdése.
1. melléklet a 7/2018. (XII. 28.) önkormányzati rendelethez
Településképi szempontból meghatározó területek
2. melléklet a 7/2018. (XII. 28.) önkormányzati rendelethez
Településképi véleményezés – KÉRELEM
K É R E L E M
1. Az építtető (tervező) neve, lakcíme:
2. A kérelemmel érintett ingatlan címe, helyrajzi száma:
3. A tervezett építmények száma és rendeltetése:
4. Az ingatlan adatai:
5. A tervezett épület bruttó beépített alapterülete:
6. ÉTDR azonosító:
7. Az építtető(k) neve, lakcíme (amennyiben a tervező a kérelmező):
8. A kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett szakmai vélemények, hatósági döntések (határozatok, végzések) megnevezése, iktatószáma, kelte:
____________________________________________ _______________________
3. melléklet a 7/2018. (XII. 28.) önkormányzati rendelethez
K É R E L E M
1. Az építtető (tervező) neve, lakcíme:
2. A kérelemmel érintett ingatlan címe, helyrajzi száma:
3. A tervezett építmények száma és rendeltetése:
4. Az ingatlan adatai:
5. Az építtető(k) neve, lakcíme (amennyiben a tervező a kérelmező):
6. A kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett szakmai vélemények, hatósági döntések (határozatok, végzések) megnevezése, iktatószáma, kelte:
7. A kérelemhez csatolt mellékletek:
1. függelék a 3. melléklethez a 7/2018. (XII. 28.) önkormányzati rendelethez
Ssz. |
Név |
Helyszín |
Főbb jellemzők |
Kor, keletkezés időpontja |
|---|---|---|---|---|
1. |
Kápolna |
A templom előtt |
Neoklasszicista kis kápolnaépület, benne Krisztus-szobor. A boltíves ajtót két-két oszlop zárja közre, felette timpanon. A tetőt egyszerű bádogfedés borítja. |
XIX. század |
2. |
I. világháborús emlékmű |
A templom előtt |
Hasáb alakú talapzaton faragott turul, rajta emléktábla a hősi halottak nevével. Előtte két-két kisméretű, meszelt Krisztus és Mária szobor. Az emlékművet kis virágoskert övezi, melyet alacsony betonalapos vaskerítés kerít. Az emléktábla felé 1956 feliratú márványtábla is felerősített. |
1920-as évek |
3. |
Feszület |
A templom előtt |
Lépcsős, csonka gúla alapon álló műkő feszületen fém korpusz. |
Állíttatva 1905-ben, újraállíttatva 1995. |
4. |
Feszület |
Szentgyörgy út 35. |
Fa feszületen műkő korpusz, alatta kis fémlemez házban festett Mária szobor. |
XX. sz. eleje, felújítva 2000-ben |
5. |
Feszület |
Szentgyörgy út 118. |
Faragott kő kereszt, festett korpusszal. |
1923 |
6. |
Feszület |
Hangony és Borsodszentgyörgy határán, a Keresztút-dűlőn |
Faragott kőkereszt, fém korpusszal, rajta felirat: Isten dicsőségére Állítatták NÉMETH KULI KÁROLY Disznósdi BARTÓK LÁSZLÓ Also hangonyi lakosok. 1916. |
1916 |
7. |
Népi lakóház |
Hadnagy utca 3. |
Kőtornácos népi lakóház. Az oszlopok közt boltozott átkötések. A tornác két vége beépítve. A ház a település egyetlen népi épülete, amely említést érdemel. |
XX. sz. eleje |
8. |
Feszület |
Szentgyörgy út 213. |
Faragott fa feszület, fémkorpusszal, íves pléhtetővel. |
XX. sz. eleje |
9. |
Trianoni emlékmű |
A falu közepén |
Egyszerű, fából faragott kopjafa. Rajta felirat: 1920 Trianon, alatta a magyar címer |
2000 |
10. |
Katonasír |
A Szentgyörgyi-patak völgyében a dobronyai elágazónál |
Egyszerű, fekvő beton síremlék, emléktáblával, régi fakereszttel. Egy elesett román katona sírja. A helyiek kegyeletből gondozzák, bár a dicsőséges felszabadító román hadsereg fosztogatásairól még ma is rossz emlékekeket őriznek. A sírt az 1950-es években a román-magyar barátság jegyében építtették ki. |
1945 |
11. |
Palina-pusztai gyümölcsös |
A Szentgyörgyi-patak völgyfőjében |
A XIX. sz.-ban a területen szántók és gyümölcsfa-sorok voltak itt. A gyümölcsöst 1937-ben Sulán Géza alapított az akkor modernnek számító gyümölcsültetvényt 12-15 hektáron. Ma a gyümölcsös elöregedett, elhanyagolt, de még mindig bőven terem. Elsősorban alma, és szilvafajták találhatók. Kevés a tipikusan tájfajta, viszont sok a közismert fajták helyi változata. |
XIX. század |
2. függelék a 3. melléklethez a 7/2018. (XII. 28.) önkormányzati rendelethez
Lombos fafajok
tudományos (latin) elnevezés |
magyar elnevezés |
|---|---|
Acer campestre |
mezei juhar |
Acer platanoides |
korai juhar |
Acer pseudoplatanus |
hegyi juhar, jávorfa |
Acer tataricum |
tatár juhar, feketegyűrű juhar |
Alnus glutinosa (allergén) |
enyves éger, mézgás éger, berekfa |
Alnus incana |
hamvas éger |
Betula pendula (allergén) |
közönséges nyír, bibircses nyír |
Betula pubescens |
szőrös nyír, pelyhes nyír |
Carpinus betulus |
közönséges gyertyán |
Cerasus avium (Prunus avium) |
vadcseresznye, madárcseresznye |
Cerasus mahaleb (Prunus mahaleb) |
sarjmeggy, török meggy |
Fagus sylvatica |
közönséges bükk |
Fraxinus angustifolia ssp. pannonica |
magyar kőris |
Fraxinus excelsior |
magas kőris |
Fraxinus ornus |
virágos kőris, mannakőris |
Juglans regia |
közönséges dió |
Malus sylvestris |
vadalma |
Padus avium |
zelnicemeggy, májusfa |
Populus alba * |
fehér nyár, ezüst nyár |
Populus canescens * |
szürke nyár |
Populus nigra * |
fekete nyár, topolyafa, csomoros nyár |
Populus tremula |
rezgő nyár |
Pyrus pyraster |
vadkörte, vackor |
Quercus cerris |
csertölgy, cserfa |
Quercus petraea (Q. sessiliflora) |
kocsánytalan tölgy |
Quercus pubescens |
molyhos tölgy |
Quercus robur (Q. pedunculata) |
kocsányos tölgy, mocsártölgy |
Salix alba (allergén) |
fehér fűz, ezüst fűz |
Salix fragilis |
törékeny fűz, csörege fűz |
Sorbus aria |
lisztes berkenye |
Sorbus aucuparia |
madárberkenye |
Sorbus domestica |
házi berkenye, fojtóska |
Sorbus torminalis |
barkóca berkenye, barkócafa |
Tilia cordata (T. parviflora) |
kislevelű hárs |
Tilia platyphyllos (T. grandifolia) |
nagylevelű hárs |
Ulmus glabra (U. montana, U. scabra) |
hegyi szil |
Ulmus laevis |
vénic szil, lobogós szil, vénicfa |
Ulmus minor (Ulmus campestris) |
mezei szil, simalevelű mezei szil |
Tűlevelű fajok (fenyők)
tudományos (latin) név |
magyar elnevezés |
|---|---|
Juniperus communis |
közönséges boróka, gyalogfenyő |
Lombos cserjék
tudományos (latin) név |
magyar elnevezés |
|---|---|
Colutea arborescens |
pukkanó dudafürt |
Cornus mas |
húsos som |
Cornus sanguinea |
veresgyűrű som |
Crataegus laevigata (C. oxyacantha) |
kétbibés galagonya |
Crataegus monogyna |
egybibés galagonya |
Euonymus europaeus |
csíkos kecskerágó |
Euonymus verrucosus |
bibircses kecskerágó |
Frangula alnus (Rhamnus frangula) |
kutyabenge |
Hippophae rhamnoides |
homoktövis |
Lonicera xylosteum |
ükörke lonc, ükörke |
Prunus spinosa |
kökény |
Rhamnus catharticus |
varjútövis (benge) |
Ribes uva-crispa |
- |
Rosa canina |
gyepűrózsa |
Salix caprea |
kecskefűz |
Salix cinerea |
rekettyefűz, hamvas fűz |
Salix purpurea |
csigolyafűz |
Salix viminalis |
kosárkötő fűz |
Sambucus nigra |
fekete bodza |
Sambucus racemosa** |
fürtös bodza |
Spirea salicifolia |
fűzlevelű gyöngyvessző |
Staphylea pinnata |
mogyorós hólyagfa |
Viburnum lantana |
ostorménfa |
Viburnum opulus |
kányabangita |
3. függelék a 3. melléklethez a 7/2018. (XII. 28.) önkormányzati rendelethez
magyar név |
tudományos név |
|---|---|
aligátorfű (papagájfű, papagájlevél) |
Alternanthera philoxeroides |
karolinai tündérhínár |
Cabomba caroliniana |
közönséges vízijácint |
Eichhornia crassipes |
cingár (aprólevelű) átokhínár |
Elodea nuttallii |
hévízi gázló |
Hydrocotyle ranunculoides |
nagy fodros-átokhínár |
Lagarosiphon major |
nagyvirágú tóalma |
Ludwigia grandiflora |
sárga tóalma |
Ludwigia peploides |
strucctoll-süllőhínár |
Myriophyllum aquaticum |
felemáslevelű süllőhínár |
Myriophyllum heterophyllum |
Közönséges selyemkóró |
Asclepias syriaca |
chilei óriáslapu (óriásrebarbara) |
Gunnera tinctoria |
kaukázusi medvetalp |
Heracleum mantegazzianum |
perzsa medvetalp |
Heracleum persicum |
Szosznovszkij-medvetalp |
Heracleum sosnowskyi |
bíbor nebáncsvirág |
Impatiens glandulifera |
sárga lápbuzogány |
Lysichiton americanus |
japán gázlófű |
Microstegium vimineum |
keserű hamisüröm |
Parthenium hysterophorus |
rózsás tollborzfű |
Pennisetum setaceum |
ördögfarok-keserűfű |
Persicaria perfoliata (Polygonum perfoliatum ) |
japán nyílgyökér (kudzu) |
Pueraria montana var. lobata (Pueraria lobata) |
borfa, tengerparti seprűcserje |
Baccharis halimifolia |
1. Fásszárú inváziós és termőhely-idegen növényfajok:
Magyar név |
Tudományos név |
|---|---|
akác |
Robinia pseudo-acacia |
amerikai kőris |
Fraxinus americana |
bálványfa |
Ailanthus altissima |
keskenylevelű ezüstfa |
Elaeagnus angustifolia |
fekete fenyő |
Pinus nigra |
erdei fenyő |
Pinus silvestris |
gyalogakác |
Amorpha fruticosa |
kései meggy |
Prunus serotina |
zöld juhar |
Acer negundo |
2. Lágyszárú inváziós növényfajok:
Magyar név |
Tudományos név |
|---|---|
alkörmös |
Phytolacca americana |
japánkeserűfű fajok |
Fallopia spp. |
kanadai aranyvessző |
Solidago canadensis |
magas aranyvessző |
Solidago gigantea |
parlagfű |
Ambrosia artemisifolia |
selyemkóró |
Asclepias syriaca |
süntök |
Echinocystis lobata |